SZEMLE
389
kat általánosítsuk, kitartóan tanuljunk, állandóan emeljük a statisztikai dolgozók elméleti színvonalát és fokozzuk a sta—
tisztikai tudományos kutatómunkát. Je—
lenleg dolgozóink elméleti színvonala még nem elég magas. Többségük rendel—
kezik gyakorlati tapasztalatokkal, de nincs megfelelő statisztikai szaktudása, illetve a szükséges statisztikai szakkép—
zettsége megvan, de nem rendelkezik elegendő gyakorlati tapasztalattal. Ezért előfordul, hogy a statisztikai dolgozók csupán a múltban szerzett tudásukból kiindulva, a gyakorlati munkától elsza—
kadva dogmatikus hibákat követnek el, vagy pedig csupán gyakorlati ismereteikre támaszkodva empirikus hibákat vétenek.
Ez volt a helyzet különösen a kezdeti időszakban, amikor a statisztika szerve-' zése megkezdődött. Most, amikor szo—
cialista statisztikánk már tízéves múltra tekint vissza, már elég gazdag tapaszta- lattal rendelkezünk a statisztikai munka területén. Ha azonban a statisztikai dol- gozók nem fognak lelkiismeretesen töre—
kedni e tapasztalatok további gazdagítá—
sára, ha nem fognak kitartóan tanulni, nem fogják az elméleti ismereteket el- sajátítani, akkor a jövőben is elkerülhe—
tetlenül empirikus hibákat fognak véteni.
Éppen ezért megköveteljük valamennyi statisztikai szervtől és a statisztika va—
lamennyi dolgozójától, hogy az elmúlt tíz évben felhalmozott munkatapasztalatok
általánosításáért folyó mozgalmat bontaf koztassák ki.
A statisztikai munkatapasztalatok sok- oldalú általánosítása lehetővé teszi a statisztikai tevékenység további javítá- sára irányuló megfelelő tételek kidolgo—
zását. Ez lehetővé fogja tenni a statisz—
tikai munka egységesítését a Kínai Nép- köztársaságban és jelentős szerepet fog betölteni színvonalának emelésében.
A statisztikai hivatalok minden dol—
gozójától megköveteljük, hogy az elmé—
leti—ideológiai színvonal emelése érde- kében állhatatosan sajátítsák el a szük- séges ismereteket, elsősorban a marxista——
leninista politikai gazdaságtant, tanul- mányozzák Mao Ce-tung munkáit, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizott—
sága politikai irányvonalát és direktíváit.
Ezzel egyidejűleg a jövőben is tanulmá- nyoznunk kell a Szovjetunió és a többi szocialista ország élenjáró statisztikai tapasztalatait. Végül ki kell szélesíteni a statisztikusok gyakorlati ismereteit.
Igen fontos, hogy szoros kapcsolat jőj—
jön létre a statisztikai szervek, a tudo—
mányos kutatóintézetek és a statisztiku- sok képzésével foglalkozó oktatási intéz-—
mények között. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában fokozni kell a gya—
korlati munka során felmerülő problémák
Cipőgyártásunk műszaki színvonala
HORVÁTH JÁNOS Napjainkban egyre fokozottabb az ér-
deklődés a különböző iparágak műszaki színvonala, korszerűsége iránt. A fejlesz—
tési tervek jelentős feladatokat tartal—
maznak, célul tűzve a műszaki fejlesz- tést, a gyártás korszerűsítését. A műszaki színvonal emelése, a gyártás korszerűsí- tése lehetővé teszi a termelékenység emelkedését, a jobb minőségű, tartósabb és olcsóbb termékek gyártását és ezáltal az igények mind teljesebb kielégítését, a lakosság életszínvonalának emelését.
A cipőipar ezt a célt a korszerű bőr—
helyettesítő anyagok felhasználásával, új gyártási eljárások bevezetésével, modern gépek és új munkaszervezési formák al—
kalmazásával igyekszik elérni.
tudományos vizsgálatát, a gyakorlati tapasztalatok legteljesebb figyelembe- vételével.
A következőkben a magyar — és rész—
ben a külföldi —- cipőipar műszaki szín- vonalának vizsgálatával foglalkozom.
A cipőipar korszerűsége a következő főbb jellemzők alapján vizsgálható:
1. Korszerű bőrhelyettesítő anyagok felhasználása.
2. Új gyártási eljárások bevezetése.
3. Korszerű gépek és munkaszervezési formák alkalmazása.
1. Korszerű ből—helyettesíw anyagok felhasználása
A bőrhelyettesítő anyagok a bőrhöz ha—
sonló tulajdonságokkal rendelkeznek, és a cipők felső- és alsórészének elkészíté—
sére egyaránt alkalmasak; A bőrhelyette—
sitő anyagok egyes fajtái tartósságban,
kbpásellenállásban felülmúlják a meg—
felelő" bőrfajtákat is, és felhasználásuk je-
lentős mértékben csökkenti az ipar bőr- ellátáSi nehézségeit, és nagy lehetőséget nyújt a cipők választékának bővítésére.
'*Cipőgyártó iparunk a felsőrészek gyár- tásánál a bőrhelyettesítő anyagot ez ideig csak kísérleti jelleggel használta fel.
1. tábla A bőrhelyettesitő felsőrészű cipők
arányának alakulása A textil-
felsőrészü
A PVC műbőr felsőrészű
Év
cipők aránya az összes termelt (női-, férfi—, és gyermek—) cipő
százalékában
1953 ... 5,6 "
1954 ... 0.0 —-
1955 ... — *
1957 ... 3.1 1.1
1958 ... 5,l 0.4
Az alacsony (5—6 százalékos) felhasz—
nálási arány abból ered, hogy kevés a felsőrész készítésére alkalmas bőrhelyet—
tesitő alapanyag, továbbá, hogy —— a vul—
kanizálás kivételével —-— még nincs beve—
zetve a megfelelő technológia. Ezenkívül az eddig elkészült próbadarabok a cipők külsejét tekintve — néhány eset kivételé—
vel -— nem voltak tetszetősek. A cipőipar műszaki vezetői állandóan foglalkoznak ezzel a problémával, és az újabb sikeres kísérletek alapján a következő években a bőrhelyettesítő anyagokból készült felső—
részű cipők egyre nagyobb mértékű gyár—
tása várható.
Nemzetközi viszonylatban az tapasztal—
ható, hogy —— a kapitalista országokban a bőrhelyettesítő anyagú cipőfelsőrész készítése már évekkel ezelőtt jelentősen elterjedt.
A bőrhelyettesítő anyagból készült felsőrészt!
cipők aránya egyes nyugati országokban
Ország Százalék
Amerikai Egyesült Államok 62*
Anglia ... 40"
Ausztria ... fil-***
Franciaország ... 40***
Német Szövetségi Köztársaság .. 35***
Megjegyzés: Az adatok a bőrcipő technológiá- jával készült lábbelikre vonatkoznak. Az Ame- rikai Egyesült Államok adata a teljesen és rész- ben műanyagfelsőrészű (kombinált) cipőket tar- talmaZZa.
* 1953. —— " 1954. -— *** 1955.
Hasonlóan: magas arányban gyártanak bőrhely'ettesítő anyagból cipőt -—'— Magya:
Drazág kivételével __ a népi demokratikua
országokban is.
A börhelyattesítő anyagból készült felőt'észü
cipők aránya egyes nepi demokrata ua országokban
Ország Százalék
Bulgária ... SW Csehszlovákia ... 31 Lengyelország ... 32 Magyarorsáúg ... ; Német Demokratikus Köztársaság .. 54 Románia
* 1957. évi adat.
Az 1959. évben cipőgyáraink nagyobb arányban készítettek felsőbőrhelyettesitő
anyagból cipőket, mint az előző években,
de még ez az arány sem éri el a legala—csonyabb arányszámú külföldi országadá—
tát.
Sokkal nagyobb mértékű a talpbőrt helyettesítő anyagok felhasználása. Az ezen a téren elért eddigi eredményeink
nem maradnak el a nemzetközi szín—
vonaltól.
2. tábla A bőrtalpú és a nem bőrtalpú (bérhelyeztesítő
anyagú) cipők termelésének százalékos megoszlása
max.! 1955. ] 1956.) ma.] 1958.
Megnevezés *
évben
Bőr-talpú... 55,0 53,5 5-2,5 aaa 42,4 Nem bőrtalpú A 45,0 46,5 47,5 am sm
: 1 !
Hasonlóan magas a bőrhelyettesítő alapanyagú talppal készült cipők aránya a Szovjetunióban (1955—ben 68 százalék) és a Német Demokratikus Köztársaság- ban (1957—ben 54 százalék).
Az ipar a talpbőr helyettesítésére eddig
többféle műanyag és kaucsuk alapanyagú bőrhelyettesítő anyagot használt fel. Mi—
vel ezeknek az alapanyaga is nagyrészt importból származik, devizatakarékossági szempontokból, olyan keverési arány ki—
alakítása szükséges, amely a leggazdasá-
gosabb és a legtartósabb talpféléket ered—
ményezi. Az eddig gyártott bőrhelyette—
sítő talpak tartóssági értékeinek a bőr—
talppal való összehasonlitásánál a leg- jobb tulajdonságokkal a mikropórusú talp, a krepp gumitalp és a PVC talp ren- delkezett. A mikropórusú talp a magasabb
tartóssági értékén kívül könnyebb és haj;
l'ékonyabb, mint a bőrtalp. Hasonló tulaj—
donságokkal rendelkezik a krepp gumi-
SZEMLE
391
talp is. A PVC talp tartóssága szintén magasabb mint a bőré, hideg időben azonban megkeményedik, s ezért _főleg
nyári cipők gyártásához használják.
3. tábla
A talpbőrhelyettesítő anyagokból készült cipők termelésének megoszlása
1955. 1956. 1957. 1958.
Cipő
évben (százalék) Mikropórusú
gumitalpú . . . . 2,6 27,3 40,0 38,0
Krepp gumitalpú 9,3 9,1 4,6 5,0
PVC talpú ... 30,8 25,4 10,0 6,0 I'ormagumitalpú 42,6 17,8 18,1 32,7 Lemezgumitalpú . 9,6 8,6 9,6 9,9 Vulkanizált gumi-
talpú ... 5,1 11,8 15,5 4.9 'Transzparens-
gumitalpú . . . . —- — — 2,7
Egyéb ... —— — 2,2 O,8
Összesen 100,0 100,o
100,0 1oo,0 A talpbőr helyettesítése nagyobb rész—
ben mikropórusú gumitalppal történik. Ez azért vált lehetővé, mert a hazai ipar a jelenlegi szükségletet csaknem teljesenki tudja elégíteni. Ennek eredményeképpen a mikropórusú talpú cipők aránya 1959.
I. félévében már megközelíti a 40 száza—
lékot, és mintegy 8 százalékkal magasabb az 1958. év azonos időszakának arány—
számánál.
A talpbőrhelyettesítés lehetősége még nincs teljesen kimerítve. Kísérletek foly- nak úgynevezett pehelytalpak előállítá- sára. Ezek fajsúlya 65—70 százalékkal kisebb a bőrnél, tartóssága a mikropóru—
:súval azonos.
2. Új gyártási eljárások bevezetése Napjainkban a cipővel szemben leg—
gyakrabban hangoztatott követelmény az, hogy a cipő a tartósságon kivül könnyű és hajlékony legyen.
A cipő tartósságát, hajlékonyságát a felhasznált anyagon kívül jelentős mér—
tékben befolyásolja az alkalmazott gyár- tástechnológia is. Ezért olyan gyártási el—
járások alkalmazására van szükség, ame—
lyek ezeket a követelményeket a leg-—
nagyobb mértékben kielégítik. Az utóbbi években bevezetett gyártástechnológiák (ragasztott,1 flexibel (flexivarrott), stabil-
! Ragasztott eljárásnál a cipőfelsőrész befogla- lási többletét ragasztással rögzítik a foglaló talp—
béléshez. A talpat a befoglalási többlethez szin- tén ragasztóval erősítik fel, majd félóráig tartó
**magas nyomással összenréselik. Ragasztott el—
járással készülnek általában a könnyű női ci—
pők, a női estélyi cipők és a szandálok.
flexs stb.) a fenti követelményeket igye—
keznek kielégíteni. Ezeknek a korszerű gyártástechnológiáknak az alkalmazása és elterjedése a hazai és nemzetközi cipő—
iparban évről évre fokozódik. Ennek ered—
ményeképpen egyes nyugati országokban a cipőtermelésnek már csak 2—3 száza—
léka készül korszerűtlen gyártási eljárás- sal. A Szovjetunióban a korszerűtlen technológiák aránya (leszámítva az egyes vidékek sajátos igénye miatt alkalmazott csavaros és szeges technológiát) már 1956—
ban a minimumra csökkent.
§: tábla A különböző gyártási eljárásokkal készült cipők aránya a Szovjetunió cipőtermelésében
A gyártástechnológia 1940. 1951. 1955. 1956.
megneveZése évben (százalék)
Korszerű gyártási eljá—
rások
Ragasztott ... 28,5 36,4 39,7 39,9 Rámánvarrott* ... lO,5 10.41 12,4 14,1 Meleg-vulkanizált" . 0,l 13,6 8,5 8,0 Talps'zélrevarrás . . . . 7,9 10,5 11l0 11,6 Kovszerűtlen gyártási
eljárások
Keresztülvarrott'" . 30,6 2,3 —— -—
Faszeges**" ... O,3 0,2 -— -—
Egyéb ... 3,6 3,7 4,6 4,2 Osavaros és szoges .. 18,5
22,9 23,8 22,0
* Rámánvarrott eljárásnál a felsőrészt a talp—
béléshez hozzávarrják. A talprámát a felsőré—
szen keresztül a talpbéléshez, a talpat pedig a rámához varrják. Rámánvarott eljárás a férfi és a női utcai cipőknél a leggyakoribb.
** Vulkanizációs eljárás esetén a felső— és az alsórész alkatrészeit vulkanizálható ragasztó—
anyaggal bekenik, majd a lábbelit a cipő alsó részének megfelelő formába foglalva, vulkani- zálható kamrába zárják. Vulkanizációs eljárás—
sal készülnek a fiú, a női és a férfi magasszárú cipők és bakancsok.
*** Keresztüluarrott eljárásnál a felsőrészt úgy erősítik a talpbéléshez, mint a klammer—
varrott eljárásnál, viszont a talpat a felsőrész befoglalási többletén át a talpbéléshez varr- ják. Keresztülvarrott eljárással készülnek a férfi és a női magasszárú cipők, valamint a gyermek (ún. strapa—) cipők.
**** Fa— vagy fémszeges eljárásnál a felső- részt és a talpbélést vasszögekkel összeszege—
lik. A talpat fa— vagy vasszögekkel a felső—
részen keresztül a talpbéléshez rögzítik. Fa- és fémszeges eljárás legalkalmasabb a bakancsok- nál és a munkacipőknél, ezenkívül a férfi, és a női utcai cipőknél alkalmazzák.
! A flexibel és a stabilfleac eljárások az iker- varrott eljárástól csak annyiban különböznek, hogy a rámát és a felsőrészt csak a talphoz varrják. A talpbéléshez a felsőrész bélésanyagát ragasztják. Ezekkel az eljárásokkal készülő ci—
pők szimpla vagy dupla talpúak. Flexibel és stabilflex eliárással készülnek a gyermek, to—
vábbá a férfi és a női utcai elnők, illetve szan—
dálok 1/1, illetve 2/2 talpas kivitelben.
5392
5. tábla A különböző gyártási eljárásokkal készült
cipők aránya az összes termelt cipö százalékában
A gyánústechnológia 1955. 1956. 1957. 1958.
mmeveme évben (százalék) _
Konzerúwártáci
djáfaok .
Ragasztott, vulkaniz—
nált .. ... 19.10 23,90 29.10 28.70 Flexibe'léutabilflex. 8130 87.20 3730 27,60 Bámánvan'ott ... 17.00 16,70 16,10 1030 Goku-varrott (iker—
varrotw' ... — 1.3!) 2,60 2,50 Korsufüllm gyártási
eljárások
Fasíeges ... 11.30 10,80 8,60 4,20 Egyéb (klammervar-
tott," keresztül-
varrott, fémezeaes). 21,30 10,10 6.30 630
* Ikervarrott (Goiser) eljárás lényege az, hogy a felsőrészt a talprámával együtt kell ,,L" alakban kihajtani. Az első varróőltések a rámán és a ielsórészen keresztül a talpbélést erősítik fel, a többi varróöltés pedig a rámán és a felsőrészen keresztül a talpakat rögzíti.
Ikervarrott (Goiser) eljárást alkalmaznak a is!-, a túra- és a vadászcipők, a sport jellegú női és férfi utcai cipők, valamint a vadászcsizma gyártásánál.
** Klammervarrott eljárásnál a felsőrészt szögekkel a talpbéléshez erősítik, a talprámát a felsőrész befoglalási többletén keresztül kap- csokkal rögzítik a talpbéléshez. A talpat var—
réssal erősítik a talprámához. Klammervarrott eljárással készülnek a férfi és a női magas- szárú clpők, valamint a gyermek (ún. strapa—) cipők.
A korszerűtlen eljárások merevvé és nehézzé teszik a cipőket (például a fa—
szeges eljárásnál mintegy száz szög szinte perforálja, sőt csaknem szétron—
csolja a felsőbőrnek a talppal érintkező részét, a szög tartásához egyúttal kemény bőrt kell alkalmazni); ezenkívül a túlzott bőrigény és az alacsony termelékenység miatt alkalmazásuk nem gazdaságos. Kí—
vánatos tehát, hogy az ilyen technológiá—
val készült cipők aránya a lehetőséghez képest a minimumra csökkenjen.
6. tábla A korszerű gyártást eljárásokkal készült
cipők mennyiségének alakulása
A ragasz— A rámán- Az iker— A kézzel- Év tott varrott varrott varrott
cipők termelése (ezer pár)
1965 ... 1359 1782 -— 251
1956 ... 2078 1558 43 182
1957 ... 3291 2130 155 ' 228
1958 ... 8694 1312 319 32
3. Korszerű gépek és munkaszervezési formák alkalmazása.
A magyar mechanikai cipőgyártás úl—
Iandó'korszerűsítése az egy főre jutó cipő-
termelés növekedését eredményezi.
Az egy munkásra jutó napi clpőtermelés alakulása
— A nemzetközi összehasonlitások azt mutatják, hogy a termelékenységi szint ma már elég magas. Az Amerikai Egyesült Államokban az átlagos minő—
ségű férficipőből 8,,5 munkacipőből 10,,7 átlagos minőségű női cipőből 10,9 pár az egy munkásra jutó napi termelés.
A Német Szövetségi Köztársaságban _az egy főre jutó termelés 1956—ban 5 pár volt. A népi demokratikus országok közül az egy főre jutó termelés Csehszlovákiá—
ban a legmagasabb: 6,2 pár. A Német Demokratikus Köztársaságban ez a mu- tató megközelítően azonos a magyaror—
szágival. Bulgáriában az egy főre jutó termelés 3,2 pár. Az egy főre jutó terme—
lés mértékét főképpen a műszaki színvo- nal határozza meg. Nálunk a műszaki színvonalat meghatározó egyes tényezők a következő képet mutatják.
Gépesítés A hazai cipőgyártásnál al—
kalmazott gépek jelentős része csupán egy munkaműveletet végez.
gépen csak emberi izomerő hozzáadása—*
val (a munkadarab kézbentartásával) lehet a cipőt, illetve annak alkatrészeit megmunkálni. Jelenleg az iparban amint—
egy 4600 gépből az automata gépek száma nyolc és ezek 6—7 munkaművele—
tet tudnak elvégezni. Vannak félautomata gépek is, ezeknél azonban a kellékanya- gok méreteltérései miatt gyakran ki kell iktatni az automata részt (például a szö—
* gelést végző gépeknél a szögadagoló be—
rendezést). így ezek tulajdonképpen nem is számíthatók az automatagépek csoport—
jába.
Automatagépek hiányában a cipőgár—
tást apró munkamozzanatokra bontották.
Ez viszonylag nagyszámú gép alkalmazá- sát teszi szükségessé, ami a cipő átfntási idejét növeli, és fékezi a termelékenység nagyobb mértékű növekedését.
A legtöbb '—
SZEMLE
393
További hátrány a géptípusok sokféle- sége, ami a gépek alkatrészeinek sorozat- gyártását akadályozza. Az egyedi alkat—
részgyártás, valamint a nagyszámú gép, jelentős javító részleg fenntartását teszi szükségessé. A jelenlegi javító részleg a folyamatos gépkarbantartást csak idegen vállalatok segítségével tudja ellátni. A cipőipar gépi berendezésének korszerűsí—
tése ma már központi feladat. Az új gyár—
tási eljárások bevezetése jelentős mérték—
ben a gépesítésen múlik. Például a mint—
egy három évvel ezelőtt kísérletképpen megindított és bevált előregyártási eljá- rás —— előregyártó gépek hiányában — eddig nem terjedhetett el.A tűződei gép—
park korszerűsítéséhez például — a ter—
melékenység növelése érdekében 2—, 3— és 4-tűs sima és oszlopos tűzőgépek beállítá- sára, valamint cikkcakk szárösszevarró—
gépek beszerzésére lenne szükség. Az alja— és a felsőbőr—szabászat korszerűsí—
tését az ugyancsak magasabb termelé—
kenységet biztosító hidraulikus csákozó- gépek jelentik. A mind nagyobb teret hó—
dító ragasztott gyártási eljárás gépesítése
—— különösen a nyakalt sarkú eljárás — speciális gépek beszerzését igényli. (Ra—
gasztva fára foglaló gépek, a talp egyen—
lítését, a lágyék és a nyakrész élezését egyidejűleg végző egalizálógépek, speciá- lis sarokmegmunkáló-gépek, továbbá csi—
szoló- és marógépek beszerzése jelentős mértékben korszerűsítené az ipar terme—
lését.)
A cipőipar műszaki színvonalának je- lentős tényezője a futószalag.a Az államo- sítás után a szalagszerű termelés beveze—
tése gyors ütemben haladt, és ma már igen elterjedt. Ez szinte lökésszerűen emelte az ipar termelését és a termelé—
kenységet is.
1957-ben a tűzödei munkák 75 százalé- kát futószalagon, 20 százalékát továbbító—
pályán és mintegy 5 százalékát csoportos rendszerben végezték. A három rendszer—
ből a legfejlettebb a futószalag, viszont kezdetleges a csoportos rendszer. Ez utób—
bit jelenleg három kisebb létszámú válla- latnál alkalmazzák. (Lásd a 7: táblát.)
Az aljaüzemi munkáknak mintegy 80 százalékát futószalagon, 10 százalékát
! cipőipari futószalagnak nevezzük az olyan kényszermozgású száliítóberendezést, amely a félkészárut a munkahelyről munkahelyre to- vábbítja.
( 7. tábla
A futószalagok és a továbbítópályák száma
tüzödékben
A futó- Abovábbitó—
Év szalagok pályák
száma
1949 ... 9 2
1950 . . 15 3
1951 . . 18 3
1952 . . 20 6
1953 . . 22 6
1954 25 4
1955 ... 27 6
1956 ... 28 8
1957 ... 31 8
1958 ... 4-1 10
8. tábla A futószalagok és touábbítópályák száma
az aljaüzemekben
A futó- A továbbító—
Év szalagok pályák
száma
1 949 ... 1 1 —
1 950 ... 1 7 l
1 951 ... 20 l
1 952 ... 24 1
1 95 3 ... 2 6 1
1 95 4 ... 2 7 1
1 955 ... 2 9 1
1956 . . . . 30 4
1 957 ... 33 4
1958 ... All) ;
9. tábla A futószalagok és továbbítópályák száma:
a csákozó előkészítő üzemekben A futó- A továbbító-
; szalagok pályák
lav
száma
1951 ... 1 —
1952 ... 1 —
1 953 ... 1 ——
1954 ... l —
1 955 ... 2 —
1 956 ... 2 —
1957 ... 3 ——
1958 ... 5 1
továbbítópályán és 10 százalékát kocsis rendszerben végzik. (Lásd a 8. táblát.)
A csákozó üzemekben a futószalag rend—
szerű termelés még nem terjedt el olyan mértékben,'mint a többi üzemrészben. Itt a munkáknak csak mintegy 10 százalékát végzik futószalagon. (Lásd a 9. táblát.)
Az iparban felállított futószalagok szervezési formájukat tekintve, egyszerű szalagok, melyek nagy szériák termelé—
sére alkahnasak. A szalagokon egy idő—
ben —- általában —— egy modellt gyárta—
nak. Az újabb modellek gyártása mindig átállást igényel, ami viszonylag alacsony szinten tartja a szalag teljesítményét. AA fejlettebb szervezési formáknál, például több modelles szervezésnél az új modell beindítása a többi modell folyamatos gyártása közben történik. Egyre sürge- tőbben jelentkezik — főleg a tűzödékben
—- a szalagok átszervezésének fontossága.
A külföldön már alkalmazott és bevált korszerű szinkron, Pfaff—varrion— és Dür—
kepp-rendszerek a magyar cipőiparban ugyan ismeretesek, de gyakorlati alkal—
mazásukra még nem került sor. Mindhá—
rom rendszer a tűzödei gépcsoportok jobb kihasználását, a modellek variálásának nagyobb lehetőségét és a teljesítmények növelését segíti elő. Jelenleg az ipar egy—
két aljaüzemben a szalagszervezési for-
máknak egy olyan fajtáját alkalmazza,
amelynél a . mechanikus berendezésen egy időben két modellt helyeznek—31. A cipők megmunkálása azonban nem egyidőben
folyik, ugyanis az egyik modellt az első
műszak, a másik modellt pedig a masa-
dik műszak dolgozói készítik. Ebben azesetben a modern szalagszervezési forma csak a technikai elhelyezésig érvényesül.
A korszerű szalagszervezési formákba;
vezetése az ipartól jelentős műszaki fel- készültséget kíván. Mind 'a gépi berende-
zések korszerűsítésében, mind a munká—
sok szakképzettségében fontos, hogy a kö—
vetkező években olyan előrehaladás mu—
tatkozzék, amivel lehetővé válik a fejlet- tebb szervezési formák megvalósítása. A jelenlegi és a távlati tervek egyaránt tar—
talmaznak ezzel kapcsolatos feladatokat, melyeknek teljesítésével az iparág terme-—
lékenysége nemzetközi szintre emelhető.
A lengyelországi tanulmányút és tudományos konferencia néhány tapasztalata
NYITRAI FERENCNÉ—r—ROMÁN ZOLTÁN Az elmúlt év októberében magyar sta—
tisztikus delegáció járt Varsóban a len—
gyel Statisztikai Főhivatal munkájának tanulmányozása, valamint a népgazdasági mérlegek kérdéseiről tartott tudományos konferencián való részvétel céljából. A delegáció vezetője Mód Aladárné, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal főosztályveze—
tője, tagjai pedig e sorok írói.
Az alábbiakban beszámolunk a lengyel
"Statisztikai Főhivatalban tett látogatás során szerzett tapasztalatainkról, majd pedig röviden összefoglaljuk a népgazda- sági mérlegek kérdéseiről 1959. október 19 és 22 között tartott tudományos kon—
ferencia főbb tanulságait.
*
A magyar statisztikus küldöttség a len- gyel Statisztikai Főhivatalban —— néhány általános jellegű kérdés mellett —— első- sorban az iparstatisztikai munka főbb kérdéseit, valamint az ágazati kapcsolati mérlegek összeállítását tanulmányozta.
Szervezetileg a lengyel Statisztikai Fő—
hivatal és a magyar Központi Statiszti—
kai Hivatal között a legtöbb területen csak kisebb eltérések vannak. Ilyen ki—
sebb eltérés például, hogy az iparstatisz- tikai főosztály és az anyagstatisztikai osztály a lengyel Hivatalban közös, irá—
nyítás, ugyanazon elnökhelyettes alá van rendelve, mig a beruházások és az építő,—
ipar kérdéseivel foglalkozó főosztály má:
sik elnökhelyettes hatáskörébe tartozik.
Feltétlenül említésre méltó az az ered—
ményes szervezési tevékenység, mellyel a hivatal munkájának tervszerűségét, koordináltságát, helyes időbeli elosztását igyekeznek biztosítani. Az egész hivatal munkájára éves ütemtervet dolgoznak ki.
Ez az ütemterv témánként részletezve tartalmazza a hivatal egyes osztályainak rendszeresen visszatérő feladatait, e fel—- adatok, és ezenbelül a főbb munkafolya—
matok kezdésének és befejezésének idő—
pontját, továbbá az egyszeri adatfelvéte—
lek, a ritkább időközönként sorra kerülő adatgyűjtések ütemezését is. Az éves ütemtervet lebontják szervezeti egysé—
gekre, főosztályokra, osztályokra, és en—
nek alapján az egyes főosztályok negyed—
éves ütemterveket állítanak össze.