Cipőgyártásunk műszaki színvonala

SZEMLE

389

kat általánosítsuk, kitartóan tanuljunk, állandóan emeljük a statisztikai dolgozók elméleti színvonalát és fokozzuk a sta—

tisztikai tudományos kutatómunkát. Je—

lenleg dolgozóink elméleti színvonala még nem elég magas. Többségük rendel—

kezik gyakorlati tapasztalatokkal, de nincs megfelelő statisztikai szaktudása, illetve a szükséges statisztikai szakkép—

zettsége megvan, de nem rendelkezik elegendő gyakorlati tapasztalattal. Ezért előfordul, hogy a statisztikai dolgozók csupán a múltban szerzett tudásukból kiindulva, a gyakorlati munkától elsza—

kadva dogmatikus hibákat követnek el, vagy pedig csupán gyakorlati ismereteikre támaszkodva empirikus hibákat vétenek.

Ez volt a helyzet különösen a kezdeti időszakban, amikor a statisztika szerve-' zése megkezdődött. Most, amikor szo—

cialista statisztikánk már tízéves múltra tekint vissza, már elég gazdag tapaszta- lattal rendelkezünk a statisztikai munka területén. Ha azonban a statisztikai dol- gozók nem fognak lelkiismeretesen töre—

kedni e tapasztalatok további gazdagítá—

sára, ha nem fognak kitartóan tanulni, nem fogják az elméleti ismereteket el- sajátítani, akkor a jövőben is elkerülhe—

tetlenül empirikus hibákat fognak véteni.

Éppen ezért megköveteljük valamennyi statisztikai szervtől és a statisztika va—

lamennyi dolgozójától, hogy az elmúlt tíz évben felhalmozott munkatapasztalatok

általánosításáért folyó mozgalmat bontaf koztassák ki.

A statisztikai munkatapasztalatok sok- oldalú általánosítása lehetővé teszi a statisztikai tevékenység további javítá- sára irányuló megfelelő tételek kidolgo—

zását. Ez lehetővé fogja tenni a statisz—

tikai munka egységesítését a Kínai Nép- köztársaságban és jelentős szerepet fog betölteni színvonalának emelésében.

A statisztikai hivatalok minden dol—

gozójától megköveteljük, hogy az elmé—

leti—ideológiai színvonal emelése érde- kében állhatatosan sajátítsák el a szük- séges ismereteket, elsősorban a marxista——

leninista politikai gazdaságtant, tanul- mányozzák Mao Ce-tung munkáit, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizott—

sága politikai irányvonalát és direktíváit.

Ezzel egyidejűleg a jövőben is tanulmá- nyoznunk kell a Szovjetunió és a többi szocialista ország élenjáró statisztikai tapasztalatait. Végül ki kell szélesíteni a statisztikusok gyakorlati ismereteit.

Igen fontos, hogy szoros kapcsolat jőj—

jön létre a statisztikai szervek, a tudo—

mányos kutatóintézetek és a statisztiku- sok képzésével foglalkozó oktatási intéz-—

mények között. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában fokozni kell a gya—

korlati munka során felmerülő problémák

Cipőgyártásunk műszaki színvonala

HORVÁTH JÁNOS Napjainkban egyre fokozottabb az ér-

deklődés a különböző iparágak műszaki színvonala, korszerűsége iránt. A fejlesz—

tési tervek jelentős feladatokat tartal—

maznak, célul tűzve a műszaki fejlesz- tést, a gyártás korszerűsítését. A műszaki színvonal emelése, a gyártás korszerűsí- tése lehetővé teszi a termelékenység emelkedését, a jobb minőségű, tartósabb és olcsóbb termékek gyártását és ezáltal az igények mind teljesebb kielégítését, a lakosság életszínvonalának emelését.

A cipőipar ezt a célt a korszerű bőr—

helyettesítő anyagok felhasználásával, új gyártási eljárások bevezetésével, modern gépek és új munkaszervezési formák al—

kalmazásával igyekszik elérni.

tudományos vizsgálatát, a gyakorlati tapasztalatok legteljesebb figyelembe- vételével.

A következőkben a magyar — és rész—

ben a külföldi —- cipőipar műszaki szín- vonalának vizsgálatával foglalkozom.

A cipőipar korszerűsége a következő főbb jellemzők alapján vizsgálható:

1. Korszerű bőrhelyettesítő anyagok felhasználása.

2. Új gyártási eljárások bevezetése.

3. Korszerű gépek és munkaszervezési formák alkalmazása.

1. Korszerű ből—helyettesíw anyagok felhasználása

A bőrhelyettesítő anyagok a bőrhöz ha—

sonló tulajdonságokkal rendelkeznek, és a cipők felső- és alsórészének elkészíté—

sére egyaránt alkalmasak; A bőrhelyette—

sitő anyagok egyes fajtái tartósságban,

kbpásellenállásban felülmúlják a meg—

felelő" bőrfajtákat is, és felhasználásuk je-

lentős mértékben csökkenti az ipar bőr- ellátáSi nehézségeit, és nagy lehetőséget nyújt a cipők választékának bővítésére.

'*Cipőgyártó iparunk a felsőrészek gyár- tásánál a bőrhelyettesítő anyagot ez ideig csak kísérleti jelleggel használta fel.

1. tábla A bőrhelyettesitő felsőrészű cipők

arányának alakulása A textil-

felsőrészü

A PVC műbőr felsőrészű

Év

cipők aránya az összes termelt (női-, férfi—, és gyermek—) cipő

százalékában

1953 ... 5,6 "

1954 ... 0.0 —-

1955 ... — *

1957 ... 3.1 1.1

1958 ... 5,l 0.4

Az alacsony (5—6 százalékos) felhasz—

nálási arány abból ered, hogy kevés a felsőrész készítésére alkalmas bőrhelyet—

tesitő alapanyag, továbbá, hogy —— a vul—

kanizálás kivételével —-— még nincs beve—

zetve a megfelelő technológia. Ezenkívül az eddig elkészült próbadarabok a cipők külsejét tekintve — néhány eset kivételé—

vel -— nem voltak tetszetősek. A cipőipar műszaki vezetői állandóan foglalkoznak ezzel a problémával, és az újabb sikeres kísérletek alapján a következő években a bőrhelyettesítő anyagokból készült felső—

részű cipők egyre nagyobb mértékű gyár—

tása várható.

Nemzetközi viszonylatban az tapasztal—

ható, hogy —— a kapitalista országokban a bőrhelyettesítő anyagú cipőfelsőrész készítése már évekkel ezelőtt jelentősen elterjedt.

A bőrhelyettesítő anyagból készült felsőrészt!

cipők aránya egyes nyugati országokban

Ország Százalék

Amerikai Egyesült Államok 62*

Anglia ... 40"

Ausztria ... fil-***

Franciaország ... 40***

Német Szövetségi Köztársaság .. 35***

Megjegyzés: Az adatok a bőrcipő technológiá- jával készült lábbelikre vonatkoznak. Az Ame- rikai Egyesült Államok adata a teljesen és rész- ben műanyagfelsőrészű (kombinált) cipőket tar- talmaZZa.

* 1953. —— " 1954. -— *** 1955.

Hasonlóan: magas arányban gyártanak bőrhely'ettesítő anyagból cipőt -—'— Magya:

Drazág kivételével __ a népi demokratikua

országokban is.

A börhelyattesítő anyagból készült felőt'észü

cipők aránya egyes nepi demokrata ua országokban

Ország Százalék

Bulgária ... SW Csehszlovákia ... 31 Lengyelország ... 32 Magyarorsáúg ... ; Német Demokratikus Köztársaság .. 54 Románia

* 1957. évi adat.

Az 1959. évben cipőgyáraink nagyobb arányban készítettek felsőbőrhelyettesitő

anyagból cipőket, mint az előző években,

csonyabb arányszámú külföldi országadá—

tát.

Sokkal nagyobb mértékű a talpbőrt helyettesítő anyagok felhasználása. Az ezen a téren elért eddigi eredményeink

nem maradnak el a nemzetközi szín—

vonaltól.

2. tábla A bőrtalpú és a nem bőrtalpú (bérhelyeztesítő

anyagú) cipők termelésének százalékos megoszlása

max.! 1955. ] 1956.) ma.] 1958.

Megnevezés *

évben

Bőr-talpú... 55,0 53,5 5-2,5 aaa 42,4 Nem bőrtalpú A 45,0 46,5 47,5 am sm

: 1 !

Hasonlóan magas a bőrhelyettesítő alapanyagú talppal készült cipők aránya a Szovjetunióban (1955—ben 68 százalék) és a Német Demokratikus Köztársaság- ban (1957—ben 54 százalék).

Az ipar a talpbőr helyettesítésére eddig

többféle műanyag és kaucsuk alapanyagú bőrhelyettesítő anyagot használt fel. Mi—

vel ezeknek az alapanyaga is nagyrészt importból származik, devizatakarékossági szempontokból, olyan keverési arány ki—

alakítása szükséges, amely a leggazdasá-

gosabb és a legtartósabb talpféléket ered—

ményezi. Az eddig gyártott bőrhelyette—

sítő talpak tartóssági értékeinek a bőr—

talppal való összehasonlitásánál a leg- jobb tulajdonságokkal a mikropórusú talp, a krepp gumitalp és a PVC talp ren- delkezett. A mikropórusú talp a magasabb

tartóssági értékén kívül könnyebb és haj;

l'ékonyabb, mint a bőrtalp. Hasonló tulaj—

donságokkal rendelkezik a krepp gumi-

SZEMLE

391

talp is. A PVC talp tartóssága szintén magasabb mint a bőré, hideg időben azonban megkeményedik, s ezért _főleg

nyári cipők gyártásához használják.

3. tábla

A talpbőrhelyettesítő anyagokból készült cipők termelésének megoszlása

1955. 1956. 1957. 1958.

Cipő

évben (százalék) Mikropórusú

gumitalpú . . . . 2,6 27,3 40,0 38,0

Krepp gumitalpú 9,3 9,1 4,6 5,0

PVC talpú ... 30,8 25,4 10,0 6,0 I'ormagumitalpú 42,6 17,8 18,1 32,7 Lemezgumitalpú . 9,6 8,6 9,6 9,9 Vulkanizált gumi-

talpú ... 5,1 11,8 15,5 4.9 'Transzparens-

gumitalpú . . . . —- — — 2,7

Egyéb ... —— — 2,2 O,8

Összesen 100,0 100,o

ben mikropórusú gumitalppal történik. Ez azért vált lehetővé, mert a hazai ipar a jelenlegi szükségletet csaknem teljesenki tudja elégíteni. Ennek eredményeképpen a mikropórusú talpú cipők aránya 1959.

I. félévében már megközelíti a 40 száza—

lékot, és mintegy 8 százalékkal magasabb az 1958. év azonos időszakának arány—

számánál.

A talpbőrhelyettesítés lehetősége még nincs teljesen kimerítve. Kísérletek foly- nak úgynevezett pehelytalpak előállítá- sára. Ezek fajsúlya 65—70 százalékkal kisebb a bőrnél, tartóssága a mikropóru—

:súval azonos.

2. Új gyártási eljárások bevezetése Napjainkban a cipővel szemben leg—

gyakrabban hangoztatott követelmény az, hogy a cipő a tartósságon kivül könnyű és hajlékony legyen.

A cipő tartósságát, hajlékonyságát a felhasznált anyagon kívül jelentős mér—

tékben befolyásolja az alkalmazott gyár- tástechnológia is. Ezért olyan gyártási el—

járások alkalmazására van szükség, ame—

lyek ezeket a követelményeket a leg-—

nagyobb mértékben kielégítik. Az utóbbi években bevezetett gyártástechnológiák (ragasztott,1 flexibel (flexivarrott), stabil-

! Ragasztott eljárásnál a cipőfelsőrész befogla- lási többletét ragasztással rögzítik a foglaló talp—

béléshez. A talpat a befoglalási többlethez szin- tén ragasztóval erősítik fel, majd félóráig tartó

**magas nyomással összenréselik. Ragasztott el—

járással készülnek általában a könnyű női ci—

pők, a női estélyi cipők és a szandálok.

flexs stb.) a fenti követelményeket igye—

keznek kielégíteni. Ezeknek a korszerű gyártástechnológiáknak az alkalmazása és elterjedése a hazai és nemzetközi cipő—

iparban évről évre fokozódik. Ennek ered—

ményeképpen egyes nyugati országokban a cipőtermelésnek már csak 2—3 száza—

léka készül korszerűtlen gyártási eljárás- sal. A Szovjetunióban a korszerűtlen technológiák aránya (leszámítva az egyes vidékek sajátos igénye miatt alkalmazott csavaros és szeges technológiát) már 1956—

ban a minimumra csökkent.

§: tábla A különböző gyártási eljárásokkal készült cipők aránya a Szovjetunió cipőtermelésében

A gyártástechnológia 1940. 1951. 1955. 1956.

megneveZése évben (százalék)

Korszerű gyártási eljá—

rások

Ragasztott ... 28,5 36,4 39,7 39,9 Rámánvarrott* ... lO,5 10.41 12,4 14,1 Meleg-vulkanizált" . 0,l 13,6 8,5 8,0 Talps'zélrevarrás . . . . 7,9 10,5 11l0 11,6 Kovszerűtlen gyártási

eljárások

Keresztülvarrott'" . 30,6 2,3 —— -—

Faszeges**" ... O,3 0,2 -— -—

Egyéb ... 3,6 3,7 4,6 4,2 Osavaros és szoges .. 18,5

* Rámánvarrott eljárásnál a felsőrészt a talp—

béléshez hozzávarrják. A talprámát a felsőré—

szen keresztül a talpbéléshez, a talpat pedig a rámához varrják. Rámánvarott eljárás a férfi és a női utcai cipőknél a leggyakoribb.

** Vulkanizációs eljárás esetén a felső— és az alsórész alkatrészeit vulkanizálható ragasztó—

anyaggal bekenik, majd a lábbelit a cipő alsó részének megfelelő formába foglalva, vulkani- zálható kamrába zárják. Vulkanizációs eljárás—

sal készülnek a fiú, a női és a férfi magasszárú cipők és bakancsok.

*** Keresztüluarrott eljárásnál a felsőrészt úgy erősítik a talpbéléshez, mint a klammer—

varrott eljárásnál, viszont a talpat a felsőrész befoglalási többletén át a talpbéléshez varr- ják. Keresztülvarrott eljárással készülnek a férfi és a női magasszárú cipők, valamint a gyermek (ún. strapa—) cipők.

**** Fa— vagy fémszeges eljárásnál a felső- részt és a talpbélést vasszögekkel összeszege—

lik. A talpat fa— vagy vasszögekkel a felső—

részen keresztül a talpbéléshez rögzítik. Fa- és fémszeges eljárás legalkalmasabb a bakancsok- nál és a munkacipőknél, ezenkívül a férfi, és a női utcai cipőknél alkalmazzák.

! A flexibel és a stabilfleac eljárások az iker- varrott eljárástól csak annyiban különböznek, hogy a rámát és a felsőrészt csak a talphoz varrják. A talpbéléshez a felsőrész bélésanyagát ragasztják. Ezekkel az eljárásokkal készülő ci—

pők szimpla vagy dupla talpúak. Flexibel és stabilflex eliárással készülnek a gyermek, to—

vábbá a férfi és a női utcai elnők, illetve szan—

dálok 1/1, illetve 2/2 talpas kivitelben.

5392

5. tábla A különböző gyártási eljárásokkal készült

cipők aránya az összes termelt cipö százalékában

A gyánústechnológia 1955. 1956. 1957. 1958.

mmeveme évben (százalék) _

Konzerúwártáci

djáfaok .

Ragasztott, vulkaniz—

nált .. ... 19.10 23,90 29.10 28.70 Flexibe'léutabilflex. 8130 87.20 3730 27,60 Bámánvan'ott ... 17.00 16,70 16,10 1030 Goku-varrott (iker—

varrotw' ... — 1.3!) 2,60 2,50 Korsufüllm gyártási

eljárások

Fasíeges ... 11.30 10,80 8,60 4,20 Egyéb (klammervar-

tott," keresztül-

varrott, fémezeaes). 21,30 10,10 6.30 630

* Ikervarrott (Goiser) eljárás lényege az, hogy a felsőrészt a talprámával együtt kell ,,L" alakban kihajtani. Az első varróőltések a rámán és a ielsórészen keresztül a talpbélést erősítik fel, a többi varróöltés pedig a rámán és a felsőrészen keresztül a talpakat rögzíti.

Ikervarrott (Goiser) eljárást alkalmaznak a is!-, a túra- és a vadászcipők, a sport jellegú női és férfi utcai cipők, valamint a vadászcsizma gyártásánál.

** Klammervarrott eljárásnál a felsőrészt szögekkel a talpbéléshez erősítik, a talprámát a felsőrész befoglalási többletén keresztül kap- csokkal rögzítik a talpbéléshez. A talpat var—

réssal erősítik a talprámához. Klammervarrott eljárással készülnek a férfi és a női magas- szárú clpők, valamint a gyermek (ún. strapa—) cipők.

A korszerűtlen eljárások merevvé és nehézzé teszik a cipőket (például a fa—

szeges eljárásnál mintegy száz szög szinte perforálja, sőt csaknem szétron—

csolja a felsőbőrnek a talppal érintkező részét, a szög tartásához egyúttal kemény bőrt kell alkalmazni); ezenkívül a túlzott bőrigény és az alacsony termelékenység miatt alkalmazásuk nem gazdaságos. Kí—

vánatos tehát, hogy az ilyen technológiá—

val készült cipők aránya a lehetőséghez képest a minimumra csökkenjen.

6. tábla A korszerű gyártást eljárásokkal készült

cipők mennyiségének alakulása

A ragasz— A rámán- Az iker— A kézzel- Év tott varrott varrott varrott

cipők termelése (ezer pár)

1965 ... 1359 1782 -— 251

1956 ... 2078 1558 43 182

1957 ... 3291 2130 155 ' 228

1958 ... 8694 1312 319 32

3. Korszerű gépek és munkaszervezési formák alkalmazása.

A magyar mechanikai cipőgyártás úl—

Iandó'korszerűsítése az egy főre jutó cipő-

termelés növekedését eredményezi.

Az egy munkásra jutó napi clpőtermelés alakulása

— A nemzetközi összehasonlitások azt mutatják, hogy a termelékenységi szint ma már elég magas. Az Amerikai Egyesült Államokban az átlagos minő—

ségű férficipőből 8,,5 munkacipőből 10,,7 átlagos minőségű női cipőből 10,9 pár az egy munkásra jutó napi termelés.

A Német Szövetségi Köztársaságban _az egy főre jutó termelés 1956—ban 5 pár volt. A népi demokratikus országok közül az egy főre jutó termelés Csehszlovákiá—

ban a legmagasabb: 6,2 pár. A Német Demokratikus Köztársaságban ez a mu- tató megközelítően azonos a magyaror—

szágival. Bulgáriában az egy főre jutó termelés 3,2 pár. Az egy főre jutó terme—

lés mértékét főképpen a műszaki színvo- nal határozza meg. Nálunk a műszaki színvonalat meghatározó egyes tényezők a következő képet mutatják.

Gépesítés A hazai cipőgyártásnál al—

kalmazott gépek jelentős része csupán egy munkaműveletet végez.

gépen csak emberi izomerő hozzáadása—*

val (a munkadarab kézbentartásával) lehet a cipőt, illetve annak alkatrészeit megmunkálni. Jelenleg az iparban amint—

egy 4600 gépből az automata gépek száma nyolc és ezek 6—7 munkaművele—

tet tudnak elvégezni. Vannak félautomata gépek is, ezeknél azonban a kellékanya- gok méreteltérései miatt gyakran ki kell iktatni az automata részt (például a szö—

* gelést végző gépeknél a szögadagoló be—

rendezést). így ezek tulajdonképpen nem is számíthatók az automatagépek csoport—

jába.

Automatagépek hiányában a cipőgár—

tást apró munkamozzanatokra bontották.

Ez viszonylag nagyszámú gép alkalmazá- sát teszi szükségessé, ami a cipő átfntási idejét növeli, és fékezi a termelékenység nagyobb mértékű növekedését.

A legtöbb '—

SZEMLE

393

További hátrány a géptípusok sokféle- sége, ami a gépek alkatrészeinek sorozat- gyártását akadályozza. Az egyedi alkat—

részgyártás, valamint a nagyszámú gép, jelentős javító részleg fenntartását teszi szükségessé. A jelenlegi javító részleg a folyamatos gépkarbantartást csak idegen vállalatok segítségével tudja ellátni. A cipőipar gépi berendezésének korszerűsí—

tése ma már központi feladat. Az új gyár—

tási eljárások bevezetése jelentős mérték—

ben a gépesítésen múlik. Például a mint—

egy három évvel ezelőtt kísérletképpen megindított és bevált előregyártási eljá- rás —— előregyártó gépek hiányában — eddig nem terjedhetett el.A tűződei gép—

park korszerűsítéséhez például — a ter—

melékenység növelése érdekében 2—, 3— és 4-tűs sima és oszlopos tűzőgépek beállítá- sára, valamint cikkcakk szárösszevarró—

gépek beszerzésére lenne szükség. Az alja— és a felsőbőr—szabászat korszerűsí—

tését az ugyancsak magasabb termelé—

kenységet biztosító hidraulikus csákozó- gépek jelentik. A mind nagyobb teret hó—

dító ragasztott gyártási eljárás gépesítése

—— különösen a nyakalt sarkú eljárás — speciális gépek beszerzését igényli. (Ra—

gasztva fára foglaló gépek, a talp egyen—

lítését, a lágyék és a nyakrész élezését egyidejűleg végző egalizálógépek, speciá- lis sarokmegmunkáló-gépek, továbbá csi—

szoló- és marógépek beszerzése jelentős mértékben korszerűsítené az ipar terme—

lését.)

A cipőipar műszaki színvonalának je- lentős tényezője a futószalag.a Az államo- sítás után a szalagszerű termelés beveze—

tése gyors ütemben haladt, és ma már igen elterjedt. Ez szinte lökésszerűen emelte az ipar termelését és a termelé—

kenységet is.

1957-ben a tűzödei munkák 75 százalé- kát futószalagon, 20 százalékát továbbító—

pályán és mintegy 5 százalékát csoportos rendszerben végezték. A három rendszer—

ből a legfejlettebb a futószalag, viszont kezdetleges a csoportos rendszer. Ez utób—

bit jelenleg három kisebb létszámú válla- latnál alkalmazzák. (Lásd a 7: táblát.)

Az aljaüzemi munkáknak mintegy 80 százalékát futószalagon, 10 százalékát

! cipőipari futószalagnak nevezzük az olyan kényszermozgású száliítóberendezést, amely a félkészárut a munkahelyről munkahelyre to- vábbítja.

( 7. tábla

A futószalagok és a továbbítópályák száma

tüzödékben

A futó- Abovábbitó—

Év szalagok pályák

száma

1949 ... 9 2

1950 . . 15 3

1951 . . 18 3

1952 . . 20 6

1953 . . 22 6

1954 25 4

1955 ... 27 6

1956 ... 28 8

1957 ... 31 8

1958 ... 4-1 10

8. tábla A futószalagok és touábbítópályák száma

az aljaüzemekben

A futó- A továbbító—

Év szalagok pályák

száma

1 949 ... 1 1 —

1 950 ... 1 7 l

1 951 ... 20 l

1 952 ... 24 1

1 95 3 ... 2 6 1

1 95 4 ... 2 7 1

1 955 ... 2 9 1

1956 . . . . 30 4

1 957 ... 33 4

1958 ... All) ;

9. tábla A futószalagok és továbbítópályák száma:

a csákozó előkészítő üzemekben A futó- A továbbító-

; szalagok pályák

lav

száma

1951 ... 1 —

1952 ... 1 —

1 953 ... 1 ——

1954 ... l —

1 955 ... 2 —

1 956 ... 2 —

1957 ... 3 ——

1958 ... 5 1

továbbítópályán és 10 százalékát kocsis rendszerben végzik. (Lásd a 8. táblát.)

A csákozó üzemekben a futószalag rend—

szerű termelés még nem terjedt el olyan mértékben,'mint a többi üzemrészben. Itt a munkáknak csak mintegy 10 százalékát végzik futószalagon. (Lásd a 9. táblát.)

Az iparban felállított futószalagok szervezési formájukat tekintve, egyszerű szalagok, melyek nagy szériák termelé—

sére alkahnasak. A szalagokon egy idő—

ben —- általában —— egy modellt gyárta—

nak. Az újabb modellek gyártása mindig átállást igényel, ami viszonylag alacsony szinten tartja a szalag teljesítményét. AA fejlettebb szervezési formáknál, például több modelles szervezésnél az új modell beindítása a többi modell folyamatos gyártása közben történik. Egyre sürge- tőbben jelentkezik — főleg a tűzödékben

—- a szalagok átszervezésének fontossága.

A külföldön már alkalmazott és bevált korszerű szinkron, Pfaff—varrion— és Dür—

kepp-rendszerek a magyar cipőiparban ugyan ismeretesek, de gyakorlati alkal—

mazásukra még nem került sor. Mindhá—

rom rendszer a tűzödei gépcsoportok jobb kihasználását, a modellek variálásának nagyobb lehetőségét és a teljesítmények növelését segíti elő. Jelenleg az ipar egy—

két aljaüzemben a szalagszervezési for-

máknak egy olyan fajtáját alkalmazza,

amelynél a . mechanikus berendezésen egy időben két modellt helyeznek—31. A cipők megmunkálása azonban nem egyidőben

folyik, ugyanis az egyik modellt az első

műszak, a másik modellt pedig a masa-

esetben a modern szalagszervezési forma csak a technikai elhelyezésig érvényesül.

A korszerű szalagszervezési formákba;

vezetése az ipartól jelentős műszaki fel- készültséget kíván. Mind 'a gépi berende-

zések korszerűsítésében, mind a munká—

sok szakképzettségében fontos, hogy a kö—

vetkező években olyan előrehaladás mu—

tatkozzék, amivel lehetővé válik a fejlet- tebb szervezési formák megvalósítása. A jelenlegi és a távlati tervek egyaránt tar—

talmaznak ezzel kapcsolatos feladatokat, melyeknek teljesítésével az iparág terme-—

lékenysége nemzetközi szintre emelhető.

A lengyelországi tanulmányút és tudományos konferencia néhány tapasztalata

NYITRAI FERENCNÉ—r—ROMÁN ZOLTÁN Az elmúlt év októberében magyar sta—

tisztikus delegáció járt Varsóban a len—

gyel Statisztikai Főhivatal munkájának tanulmányozása, valamint a népgazdasági mérlegek kérdéseiről tartott tudományos konferencián való részvétel céljából. A delegáció vezetője Mód Aladárné, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal főosztályveze—

tője, tagjai pedig e sorok írói.

Az alábbiakban beszámolunk a lengyel

"Statisztikai Főhivatalban tett látogatás során szerzett tapasztalatainkról, majd pedig röviden összefoglaljuk a népgazda- sági mérlegek kérdéseiről 1959. október 19 és 22 között tartott tudományos kon—

ferencia főbb tanulságait.

*

A magyar statisztikus küldöttség a len- gyel Statisztikai Főhivatalban —— néhány általános jellegű kérdés mellett —— első- sorban az iparstatisztikai munka főbb kérdéseit, valamint az ágazati kapcsolati mérlegek összeállítását tanulmányozta.

Szervezetileg a lengyel Statisztikai Fő—

hivatal és a magyar Központi Statiszti—

kai Hivatal között a legtöbb területen csak kisebb eltérések vannak. Ilyen ki—

sebb eltérés például, hogy az iparstatisz- tikai főosztály és az anyagstatisztikai osztály a lengyel Hivatalban közös, irá—

nyítás, ugyanazon elnökhelyettes alá van rendelve, mig a beruházások és az építő,—

ipar kérdéseivel foglalkozó főosztály má:

sik elnökhelyettes hatáskörébe tartozik.

Feltétlenül említésre méltó az az ered—

ményes szervezési tevékenység, mellyel a hivatal munkájának tervszerűségét, koordináltságát, helyes időbeli elosztását igyekeznek biztosítani. Az egész hivatal munkájára éves ütemtervet dolgoznak ki.

Ez az ütemterv témánként részletezve tartalmazza a hivatal egyes osztályainak rendszeresen visszatérő feladatait, e fel—- adatok, és ezenbelül a főbb munkafolya—

matok kezdésének és befejezésének idő—

pontját, továbbá az egyszeri adatfelvéte—

lek, a ritkább időközönként sorra kerülő adatgyűjtések ütemezését is. Az éves ütemtervet lebontják szervezeti egysé—

gekre, főosztályokra, osztályokra, és en—

nek alapján az egyes főosztályok negyed—

éves ütemterveket állítanak össze.