12. szám. — 1151 —— 1927 nyen kezelhetően és elkülöníthetően kap-
csolva azokat a kötet szöveges részéhez.
Az a szoros viszony, mely lapunk és e mű szerzője között fennáll, a munka értékének méltatásánál természetszerűleg feszélyez minket, örömmel állapíthatjuk azonban
meg, hogy a munka az összes érdekelt kö—
tökben mint a statisztikai tudományos iro—
dalom egy értékes terméke, a legkedvezőbb fogadtatásra és elismerésre talált.
Sajó helyi István. *
Dohánytermelésünk és gyártási eredményeink.
Production de tabac et rendement des manufactures de tabacen Hongrie.
Re'sumé. Avant la guerre, la Hongrie voccupait, aprés— les Etats—Unis, les Indes _néerlandaises et la Russie, la guatriéme place entre les pays producteurs de tabac du monde, et guoigue aprés la guerre elle soit devenue la sixiéme en Europe et la dizieme parmi tous les Etats, les données _récentes témoignent diune amélioration graduelle
En 1924, la super/icie plantée de tabac a été inférieure de 59 470 a celle de la moyenne de 1911—1915, calculée pour le territoire de la Hongrie actuelle.
Dlapres les données provisoires de 1927, cette grande difference a diminué a 42'8%, donc il y a eu la une amélioration eertaine.
'Il est eurieux gue, guoigue en 1926 lam guantité de la production ait été de 43696 au—dessous de la moyenne de 1911—1915, ealculée pour le territoire actuel, la valeur de la production a été au niveau de ces années—lú. La raison en est (luc liÉtat, tenant compte de l'augmen- ,tation importante des frais de production, releva graduellement, jusguien 1926, le prix moyen diachat (en moyenne 50'36 pengős par guintal en 1913) ;; 85'36 pengős. !
Du reste, il.a Pintention dhméliorer la gualité du tabac produit. I,),aprés liexpéri—
cnce de plusieurs années, faite par les Bureaux djachat de tabac, 47'/r% des superficies plantées de tabac sont éminem—
ment bonnes pour la production; 18'2%
bonnes et 347193 moins bonnes; aussi a-t-il été décidé, en principe, diaugmenter le prix d*achat pour les terres des deux premieres catégories, et de le diminuer, au proche avenir, pour la troisiéme eatégorie.
Ces mesures sűmposent d'autant plus gue, guoigue, en examinant les chiffres du commerce extérieur, on voie une différence assez considérable entre les guantités de tabac ímportées et exporte'es, toutefoís les données de valeur présentent des écarts trop grands. Par exemple. en 1926 on a
importé en Hongrie 47. 426 (; d,articles 'de tabac, dyune valeur totale de 25917 989 pengős, et on en a exporté 14. 697 () (1,948.685_ pengős); donc, bien gue' les importations n,aient dépassé, en guantité, gue de 222 7% les exportations, leur valeur était supérieure de 1.2304% a celles——ci.
Cela prouve également, combien l'Et'at doit s,efforcer diaméliorer, essentiellement, la gualite' des produits de tabac inté—
rieurs. _
La Hongrie actuelle a 11 manufacture's de tabac, contre 21 avant la guerre. En
;1908, il revenait a chague manufacture en moyenne 961 ouvriers, et 561; en 1926; donc
non seulement Ie nombre desmanufactures a diminue', mais aussi leur production. Cela ressort aussi des chiffres de la production.
Par exemple, en 1908, on a fabrigué 589 millions de cigares et seulement 95 millions en 1926. La production du tabac pour pipe (fin et ordinaíre ) a baissé de la méme facon. Seule la fabrication de Pextrait de thanaton a augmenté, et dans de tres gran—
'desmesures (919 a en 1926, contre 505 a
en 1908). Les viticulteurs et les producteurs
de fruit achétent de plus en plus cet article bien efficace contre les insectes; les éleveurs de moutons aussi (contre la gate).
Én 1926, le poids des cigarettes fabrigué'es a dépassé de 6'2% celles de 1908; le nombre des cigarettes, de 3'1%. L a c 0 n-
sommatíon de cigarettes est
doncplusgrandeguedansleter- ritoíre d'abant-guerre. Cela res- sort aussi des chi/Tres du commerce exté- riear: en 1926, la Hongrie n,a exporté gue 332290 cigarettes et elle en a importé plus de 27 millions, ce auí montre égale—
ment aue le public préfére de plus ert plus les cigarettes.
A napilapokban és a szaksajtóban már régebb idő óta hallunk hangokat hazánk
dohánytermelésének hanyatlásáról. A do- hz'mytermelés hazánk mezőgazdasági kul—
12. szám,
turájának mindig elég számottevő része volt, a dohánymonopólium a kincstári be—
vételeknek jelentős tétele, indokolt tehát, ha hazánk dohánytermelési és gyártási vi- szonyait különös figyelemmel az utóbbi ' időkben hangoztatott visszaesésre, statiszti—
kai szempontból is megvilágítjuk.
A világ dohánytermelésében a világ do- hánytermelő államai között a régi Magyar- ország a negyedik helyen állott: az Egye- sült Államok, Holland-India és Oroszország után Magyarország következett. A mai Magyarország ezzel szemben az 1926. évben a dohánnyal bevetett területet nézve Európá—
ban a hatodik, világviszonylatban a tizedik helyen áll. Mellesleg megjegyezzük, hogy
főleg az Egyesült Államokat, Holland- Indiát
és talán még Oroszországot és Göiögorszá—
got leszámítva, a többi hat dohánytermelő ország között a bevetett területre vonatko- zólag nincs nagy különbség. Azonban már ebből a nemzetközi összehasonlításból is eléggé látható dohánytermelésünk jelen—
tőségének hanyatlása. Ezt a visszaesést szemléltető módon mutatja be a dohány bevetett területének adatait feltüntető fenti képes ábrázolás. Láthatjuk, hogy a bevetett terület nagysága az 1924. évben még mindig _59'4%—kal kisebb volt, mint a békeévek át—
számított átlagos területe. Ez a nagyarányú visszaesés az utóbbi években fokozatosan enyhült, úgyhogy az 1927. évi ideiglenes adatok szerint a csökkenés már csak 42 8%
A hatalmas visszaesés utáni fokozatos emel—
kedés azonban legjobban bizonyítja azt, hogy gazdáink a dohánytermelést a rázkód- tatások után bekövetkezett bizonytalan idők elteltével ismét elég élénken felkarolják.
A dohánytermelés eredményességét nagy mértékben fenyegető elemi csapások ——
mint az I. számú tábla adatai bizonyítják ————
főleg a legutolsó gazdasági évben a dohány—
—-' 1152 —— 1927
' A DOHÁNNYAL BEVETETT IERÚLET
Super-fide planrée de tabac—
Ma!.holcr.-Arp. cad.
57.926
37.292
26.903 27272
1926 '
191145 192l-o 192 5 1927
[M.Sr.81.192?—
vetésekben csak egészen mérsékelt károkat okoztak. 1926-ban ugyan az 1'2%-os or—
szágos átlaggal szemben a vdohányvetések elég jelentékeny része (2'9%) semmisült meg teljesen az elemi csapások következ—
tében, az 1927-es gazdasági évben azonban ez a kártétel már csak 0'6% volt. Az 1926—os ' gazdasági évben a károknak legnagyobb részét az árvíz (6070) és a jég (29'2%) okozta. Az 1927—es gazdasági évben az em—
lékezetes májusi fagy (59'3%) és a jég
§36'4,%) volt a két fő kártevő. '
A dohány learatott területére, termés-
mennyiségére és termésátlagaira vonatkozó—
lag törvényhatóságok szerinti részletezésben a II. számú tábla adatai tájékoztatnak- Ezek az adatok is megerősítik azt a meg—
állapítást, hogy a dohánylermelésnek az eredményesség szempontjából is határozot tan javuló a tendenciája. Az egyes ország l. Az elemi csapások által teljesen megsemmisített dohányvetésterület.
Plan/aliens de tabac ent'iérement délmites par des sim'stres
§ !
Árvíz §§ Aszály .; Fagy Jég Rozsda §§ Egyéb §§ Összesen
Országrész Inoudatíon§§ Sácheresse §§ Gel Gn'la Rouille § Autres Zolal
—Partiesdupays kat.hold—arp cad
' 1926 1927 §§ 1926 1927 §§ 1926 § 1927 1926 1927 § 1926§ 1927 §§1926 § 1927 §§ 1926 §1927
" '*'—""" *" ' " " "§ § ; u 11 W "§ " " !! §
Dunántúli dombos vidék : § § § ! § §
Transdanubia . . . . : 51 § ———§§ — "§ ——§§ —§ 14 10 —- w , §§ f ——§§ 61 14
Alföld * § § -' § § § ;;
Grande plaine hongroise . 357§ 10§§ 41); —§§ ——* 123 303 59 44§ §§ 4§§ 744 192
Északi dombos vidék § §§ § ! § §§ § E§
Norj'd . .' 235; -—§§ —, —— — _ 25§ —, -§; 31. —§§ 966 25
Összesen , Total ' : 10§§ 40§ — §§ _ 137 313 s4§§ 44§ _ §§ 31§ §;1,071§ 231
1.2. szám. —— 1153 —— 1927 II. Dohánytermelésünk az 1925 és az 1926. évben.
Production de tabac de la, Hongrie en 1925 615 1926.
1 l 1 - T L.
Jom; Termés 5512? hangon. ... 3533?
Országrész, törvényhatóság hold—sul. Production ÁIÚÉZZSM d—Su- Production (145733;
]] perf. ref-Col -————r-v———————— ;prf. récol- _MM,___ w"———
Parties du pays, comitats, villes munícip. fm WPCid _ __ _(]__ ___]gíéeWP- Cud- _ __ _g_
______ ___ __ ] 1 9 2 5 _ .] __ 1 9 2 6 _
, .. . . . _. , , W.. , _
1. Dunántúli dombos vidék—Transdmmbze ]" ! ?
Baranya vm. . ] 12 83 69 ] 23 ] 156 6'8
Pécs !jv ] M- ] —— —— ]] —— : —— ——
Feiér vm . 376 2 408 1 64 673 É 5.177 7 7
Székesfehérvár tjv. —— —— . 4— —— ——
Györ, Moson és Pozsony vm. . . . .-. —— —— 14 26 ; 208 9 0
Gy"ot tjv. . . . , . . . —— —— * , ——— _
Komárom és Esztergom vm. . . 73 584 80 118 917 7 8
Somogy un 747 4.881 65 1.029 6.644 fő
Sopron vm. —— —— — -— —
Sopron tjv. —— ' __ —— ' .—--— —
Tolna vm 872 0.637 ] 65 1563 ] 13.930 89 _
Vas vm. —— —— _ _—
Veszprém vm. § 13 114 ? 8'8 24 151 (i'-?
Zala vm . . . . ]] —— — § —— 10 601 60
Összesen: —— Total , ;! 2.093 13.757 6'6 3.466 27.243 7-9
11. Alföld.———Grmzde plaine hongi'oz'se. §
Báoe-Bodrog vm. 90 676 7'5 148 1.084 7'3
Baja tlv. ,- — — —— —— ——
Békés vm. 468 2.748 59 525 3.045 58
Bihar vm. . . . . . 930 3.710 40 1.169 7.232 62
Csanád, Arad és 'IIorontál vm. 635 3.285 52 807 4.632 5"?
Csongrád vm 192 1.036 5 4 194 1.227 6'3
Hódmezővásárhely tjv. — —— — —— —— —
Szeged t_]v. 30 144 4 8 22 129 59
Halda vm 592 3.698 6'3 § 748 5 296 71
Debreein liv. . . . . . . . . 361 2779 7"? 589 4.123 70
Jász Nan] kun- Szolnok vm . . . . . 1 994 10.513 53 2 373 14.592 62
Pest Pilí—-Solt—Kiskun vm. 2.098 18.915 6'6 2.820 20.558 7 3
Budapest szfv. . — —- —— —— —— - ——
Kecskemét tjv. 112 729 bő 94. 824 88
Szabolcs és Ung vm. . . . . . 10.887 72.855 67 14.168 ! 108441 76 Szatmár, Ugovsa és Bereg vm. . . . . ] 1.533 8.886 54 ]] 2 218 ] 12.898 58 Összesen: .-- Total . 19.922 124424 62 ] 25.875 ] 184 081 ?"1
m. Északi dombos vidék. — Nord.
Abaúi-1 orná vm. . . . . . . 205 1.475 ?'2 522 § 3 629 70
Borsod Gömör és Kishontvm . . . . 1.426 9.958 7'0 2.276 ] 13.142 58
Miskolc t]v. . . . . . . . — —4 —- -— ! —— _—
Heves vm . . . . . . . . . 1.866 , 11.781 63 2.160 14.768 68 '
Nógrád és Hont vm. 358 ] 2.799 § 78 592 4687 79
Zemplén vm. . . . . . . . 946 ] 6.752 7'1 1.330 12.208 92
Összesen: ——-- Total . . ] 4.821 32.765 68 6.880 ] 48.434 70
Együtt—Ensemble 26.836 170.946 6'4 36.221 ! 259758 72
részek és törvényhatóságok szerepe 3 do— ugyanis az Alföld összes learatott dohán]
bánytermelésben elég változatos képet mu- lat Kimagaslóan nady az Allöld 1926. évi arányszáma, az összes learatott dohányte—
rület 71'4%-a. A Dunántúli dombos vidéken
ez az arányszám csak 9'6%, az Északi dom—
hos vidéken 19'()%. Az egyes törvényható—
ságok közül Szabolcs és Ung vármegye ma—
gaslik ki. learatni dohányteríilete 1926-ban
lerületenek nem kevesebb mint 54'8%—ál tette ki. A Dunántúli dombos vidéken leg—
nagyobb a dohány learotott területe Tolna vármegyében, az országrész learatott terü- letének 45'1 %-a, az Északi dombos vidéken Borsod, Gömör és Kishont vármegye (33'1 % _l és Heves vármegye (31'4%J learatott flo—
hányterülote a legtekintélyesebb.
12. szám.
A termelés eredményességének elbírá- lására a legmegfelelőbb adat az egy kat.
holdon termett dohány mennyiségét mutató termésátlag. Kimutatásunk adatai szerint az 1926. év dohánytermésátlaga 12'5%-kal volt nagyobb, mint az 1925. évi átlag. Leg—
nagyobb volt a termésátlag Zemplén vár- megyében (9'2 g) és Tolna vármegyében (89 (1). Ezt a két kiválóan jó átlagot eléggé
megközelítette Kecskemét tjv. (88 (1) átlaga.
xMindenesetre Örvendetes jelenség, hogy a dohánytermés átlaga már 1926-ben ilyen kedvező volt, hiszen az 1911—1915. évek mai területre átszámított dohánytermés át- laga is csak 70 g-át tett ki. Az 1927. évre már rendelkezésre álló igen kedvező ideig—
lenes adatok alapján egy körülbelül 8'4 (j-ás termésátlag mutatkozik, ez pedig teljes 20 % — kal nagyobb, mint az átszámított békebeli
átlag. *
Ezekmind olyan adatok, amelyek a do—
hánytermelés eredményességében mutat—
kozó javulást bizonyítják, de a rentabilitás kérdését tisztábban látjuk, ha az utóbbi évek dohánytermés mennyiségére és a ter—
més értékére vonatkozó kombinált adato—
kat tartalmozó alábbi képes ábrázolást szemügyre vesszük. A g'alikon legfeltűnőbb és egyszersmind a legérdekesebb adata az, hogy az 1911———1915. évek átlagában a do-
A DOHÁNYIERMÉS MENNYISEGE ES ERTEME.
Ouanrité et valeur de la production de tabac.
null-ó pengő ggg? igii'iö. million ne ;
ezer (;
milliers de :)
500
1.0!)
,300
200
400
1 ot oonmv Amoos ÉRTÉKE, Dem-30 VALEUR uovenns DE H) DE iAaAc.
'oopengos.
1921. 1925" 1926 4927"
— 1154 * 1927
hánytermésért a termelők éppen úgy 22 millió pengőt kaptak, mint 1926—ban, holott az 1926. év termésmennyisége 43'6%-kal kisebb, mint az 1911—1915. évek átlagos dohánytermése. Magyarázata ennek az ér—
dekes körülménynek az, hogya dohány be- váltási árának átlaga a M. kir. Központi Do—
hányjövedéki Igazgatóság adatai szerint az 1913. évi 50 pengő 36 lillérről 1926. évig fokozatosan kb. 85 pengő 36 fillérig emel—
kedett. Ezekből az adatokból elég világosan megállapítható, hogy a kincstár a dohány—
beváltásnál a termelési költségekben idő közben beállott tekintélyes növekedést kellő—
képen honorálta.
A dohánybeváltási hivatalok évek hosszú során eszközölt inegi'igyelósei alapján megál- lapítotlák, hogy hazánkban a dohánnyal bevetett terület zt7'fl.%-u dollánylermelésre kiválóan alkalmas. 18'2%-u dohányterme—
lésre alkalmas és 3/I'!I%—(l dohányterme- lésre kevésbbé alkalmas szz'mti'n'öldterület.
A belföldön elfogyasztott dohány minősé—
gének javításán kívül a külföldre kiszállí—
tott dohány minőségének lehető javítása is kívánatos, ez pedig csak úgy érhető el, ha a termelők a dohányt arra megfelelő szántó—
földön termelik. Ez indokolja a jövedéki igazgatóságnak azt a törekvését, hogy jövő—
ben a megfelelő területen termelt jobbminő—
ségű dohányt az eddigi megkülönböztetésn'e'l messzebbmenőleg magasabb árban vegye át, természetesen a dohánytermelésre kevésbbé alkalmas területen termett silány minőségű dohány árát megfelelően leszállítsa.
Gazdasági szempontból nagyon kívánd tos lenne, ha minél több jóminőségű do- hányt lehetne külföldre kiszállítani, mert a dohány kiilforgalmi adatai, mint az a Ill.
számú táblázatból kitűnik, igen erős beho- zatali többletről tanuskodnak. Az 1925. év- ben ugyan a kivitt dohánymennyiség jófor—
mán teljesen jelentéktelen mérvben (t'2%l
több volt, mint a behozatal, de az 1926. évi eredmények szerint a behozott dohányáruk mennyisége már 222'7%—kal l'eliilmulta a kivitelt. A behozott dohányfélék finom mi- nőségét és a kivitt dohányfélék silányságát legjobban bizonyítja az, hogy az 1926. évben a külföldről hozzánk került dohány értéke 1.230'4%—kal nagyobb volt, mint a tőlünk külföldre került dohány értéke. A kivitel és behozatal értékéig vonatkozó adatok között mutatkozó óriási különbségek különösen indokolttá teszik a külföldre kiszállított do- hánymennyiség minőségének javítását célzó intézkedések sürgősségét.
(Nmmeg
12. .szám.
_ 1153 __
III. A dohány külforgalmi adatai az 1925. és 1926. években.
Commerce emle'rimr du tubac en 1925 et 1926.
1 9 2 5 " 1 9 2 6
Ám megnevezése Behozatal—Importahl hivxtel — Exporlai. Beuozatal— [mporíat § Kíxitel _ Exporíal.
Désiynation des marchandises Mélégyí— Ének P Meggyi— É'ték P Maggi. Érték P Mes'ágyi' ! Érték P §
! ()mmtitc' Valezfr Ouamité val"? i Ouatttité VÚIBW Ouantité§ VII/Pit?"
§ g pangas g pengos § [I pengos e] pengos
_ !
Nyersdohány —— Tabacs bruts !?t90.876 §11,599..453 21.157 )3269 798 47.325 25,641.4*18'§ 14.696 l,944.514
Pipadohany M Tabacs á pipe ; —— —— —— 5 —- —
Szivarka, szivar —— Cigarettes,i § .
cigares . . . . § 28] 194 6tói —— 96 272.767§§ 1 4 171
Összesen Tomi ? 29904 §11794 uss§§ 21157 3299. 79s§ 47.426 25917 939§ 14.997 was (95
!l
A dohány kült'orgalmára vonatkozó ada- tok közül megemlíthetjük még azt, hogy az 1925. évben behozott dohánymennyisóg leg—
nagyobb része Bulgáriából (73670) és
Ázsiai Törökországból (14'7 %) származik.
Ugyanebben az évben a kivitt dohánymeny—
nyiség 79'1%-a Cseh-Szlovákiába, 17'1%
Lengyelországba ment. 1926—ban a behozott
dohánymennyiség 48'1%—a Bulgáriából,
.33'1%-a Ázsiai Törökországból— és 10'7%—a
Görögországból került hozzánk. A kivitel ugyanekkor főleg Ausztriába (38'5%), Len—
gyelországba (24296) és Belgiumba (13'4%)
irányult.
A IV. számú táblában a hazai dohány- gyártás legfontosabbstatisztikai adatait mu—
tatjuk be. Az adatokat, a régi Magyaror-
szágra vonatkozó egy békebeli év (pl. 1908—
nak) adataival összehasonlítva, mindenek—
előtt megállapíthatjuk, hogy a békebeli 21 dohánygyárral szemben az utóbbi években
11 dohánygyárunk volt, a csökkenés tehát;
t7'6%-os. A gyári alkalmazottak és munka—
sok száma az 1908. évi 19.700—at kitevő lét—
számról 1926-ban 6.208-ra apadt, míg tehát
a háború előtti években egy gyárra átlagban 938 munkaerő esett, ez az átlag a legutóbbi évben már csak 564-et tett ki_ Dohánygyá—
raink így nemcsak számszerűleg fogytak, hanem ennek az átlagnak tanusága szerint produktivitásuk sem érhette el a békebeli teljesítményt. A munkáslétszámra vonatko-v zólag még meg kell jegyeznünk azt is, hogy míg 1908-ban a dohánygyári munkások 92'2%—a volt a nő, ez az arány 1926-ban 78'2% -ra esett vissza.
Az összehasonlítás tárgyát képező 1908.
évben a hazai dohánygyárak 57.186 cl kül—
földi és 186.779 (] belföldi dohányt dolgoz—
tak fel. A kimutatás adataiból láthatjuk, hogy ezzel szemben 1926-ban mindössze 26.990 (; külföldi és 93.564 g belföldi do—
hány került feldolgozásra. a csökkenés te—
hát 50'6%-os. Ez a százalékos csökkenés körülbelül megfelel a gyárak számában bei állott csökkenés fent kimutatott arányának.
Ugyanez a csökkenés látható. ha a két év dohánygyártmányainak súlyát hasonlítjuk össze, az 1926. évben gyártott dohányféle—
ségek összsúlya 51'2%-kal kisebb. mint az.
[V. Dohánygyártásunk az utóbbi években.
Fabrication du tabac en Hongrie dans les derniéres amee'es.
§ S Z e m é [ y Z e i': Füzi-§?" Készített dohánygyártmányok suly szerint Gvártottszivarok.
§ Personnel premi'c'res Pradutts de tuba: faangues szlvírkak dat-121)-
§ §: "" TdbllCS a' pipe ! stbm Élt-fin
".: E'B §": u'g Munkások száma W ';5 afmdra _a: afa":
§ SE ai :; Nambrz des ouvríer: §", ' §; " L' 217255; ["
": '"; sign—; ...§ __ s 3293 , 33; (M' "______
PS gu %% 'a'?— 3'* E.; "S É ; s?" szesen
02—35 wav—:"? 230 830 kg los .! áá; ree x
-.- §: Ne 31642 ai" ,: § 37"! n .: 2 S": e _, e s s; Toml % § %
és Éeesiá % ___—"'" "'5 Égi—* "* 33 Es ;3 % §?
: 'U " § ': ís": g.. § ! s 8 ,
És; (§ űz 22: Én: Éli: az? m é !: e r m a z s a —-— ll ,.333'33'3333;
) .
1924 11 148 , 196 1.061 4.768 5 829 23.153 90.757 9 30. 874:46.099 11.625i14.881 61 103.549 [93.751 138106?
1925 11 144 170 1.258 3.734 4.992 "26.369 73.613 14 25..563'30.608 4.523 18.482 306 79.496 101.220§1464876 1926 11 121 150 1.294 4.643 5.937 26.990 93 564 7 36..616I48.385 4.003 22.877 919 [12.807
94.622I2189673
12. szám. —— 1156 -——
1927
g:
1908 év hasonló adata. Feltűnő emelkedés egyedül a gyártott lúgvízkivonat (thanaton) súlyánál mutatkozik. 1908—ban ugyanis 505 (1 thanatont állítottak elő, 1924-ben mind—
össze lila-át, 1926—ban viszont ez a meny—
nyiség hirtelen 919 (I-ra szökött fel. Szőlő—
gazdáink és gyümölcstermelőink, valamint a cukorgyárak a mezőgazdasági kamarák és a gazdasági egyesületek élénk propagan- dája következtében mind nagyobb mennyi- ségben használják ezt a kártevő rovarok ellen kitűnően bevált védőszert és miután juhtenyésztőink is az újabb időkben thana- tonna] gyógyítják a juhok között elég nagy
mértékben pusztító rühöt, ezek a körülmé-
nyek okozták a thanaton gyártási eredmé—
nyében mutatkozó hatalmas növekedést. A békeévek adataival szemben emelkedett még a gyártott szivarkák súlya is, az emelkedés itt mindössze 6'2%. Ezzel szemben xfeltű—
nően nagy a gyártott szivarok súlyánál a visszaesés (85%), igen nagy még a csökke- nés a közönséges pipadohány gyártásánál
(63796) és elég nagy avcsökkenés a finom
pipadohány súlyánál (24'8%) is.A darabszámot véve figyelembe, legfel—
tünöbb a gyártott szivarok számának nagy—
fokú csökkenése, 1908-ban ugyanis a kincs- tári dohánygyárak 589 millió szivart álli—
tottak elő, 1924-ben az előállított szivarok száma 194 millióra, sőt—1926-ban 95 millióra esett vissza, a békeévvel szemben ez utóbbi csökkenés 83'9%-nak felel meg. Érdekes a gyártott szivarkák számára vonatkozó adat is, e szerint a mai Magyarországon 3'1%—kal több szivarka készül, mint a háború előtti
Magyarországon. A szivarkat'ogyasztás tehát w, mint látható —— igen nagy arányokban emelkedett. Az arány még nagyobb, ha íigyelembe vesszük még azt a körülményt is, hogy 1926. évben tőlünk csak 332290 darab szivarka került ki vámkülföldre, ezzel szemben az ugyanezen idö alatt behozott szivarkák száma 27,007.570 darab volt. Do- hányzó lakosságunk az utóbbi időben úgy—
látszik, mind nagyobb arányban tér át (:
pipadohány és szivar fogyasztásáról a szi- varkák élvezésére.
Végül még 'csak azt óhajtjuk megje—
gyezni, hogy a dohánybeváltó hivatalok által 1926-ban beváltott dohánymennyi- ségből 90196 közönséges kerti levél, 8%
középlinom kerti levél, ()'4% muskotály do—
hánylevél volt. lleváltottak még 16 (; finom kerti levelet és 3 (1 debrői dohánylevelet.
Ezek az adatok is a mellett szólnak, hogy a dohányminőség javításának keresztülvi, tele a legsürgősebb teendők közé tartozik.
Összesítve a dohány termelésére, kül—
forgalmára —és gyártására vonatkozó statisz—
tikai adatok végeredményeit, a termelési és gyártási adatokból a közelmulttal szemben határozott javulást bírunk megállapítani és ha sikerül a hazai termésű dohányfajták minőségét is megjavítani, nemsokára már nemcsak hogy a—doliány termelésének ha—
nyatlásáról nem lesz módunkban beszélni.
hanem remélhetőleg ennek a fontos keres- kedelmi növénynek mind nagyobb arány- ban való termeléséről számolhatunk be.
Sajóhelyl István.
Ragadós betegségek következtében elpusztult állatok.
.lnimauw morts de maladies contagieuses.
Résztme'. Les maladies contagieuses causent, toutes les années, de grandes per- les á Pélevage de Hongrie. La valeur des bestiaux morts ou abattus se perd presgue en entier; une tres petite partie des pertes se compense seulement par Putilisation des animaux péris (en faisant du savon el en vendant la peau, sí elle y est propre ).
Dans la Hongrie ancienne, sur les bes- tíaux morts dlépízootíes, il y avait 0'7%
de chevaux; 9'6% de bétes a come; 9'7%
de moatons; 80% de porcs. Én 1926, la proportion des chevaux descendit a 0370 et celle des hét—es ;: come, a 1'8%, tandis (lue celle des moutons monta á 7'9% et ("elle des poros. ;: '90'0%. Done. Pannée (ler-
níére, les épizooties ont moins [rappe' les chevaux et les bétes a corne autovant la guerre; pour les moutons et les porcs, cela a été le contraíre. Ce fait devient encore plus evident si Pon comparait le nombre des animaux: péris a lie/fectif de la méme espéce. Uaprés nos données, en 1911.
dans la Hongrie ancienne, (le 10.000 che—
veaux, les épizooties ont emporte' 8; de 10.000 bétes a come, 36; de 10.000 moutons, 29. La proportion étanl' tombe'e, pour les cheveaux et les bétes á corne, en 1921—1925.
az moyenne a 6, respectivement d 21, et en 1926, a 4, respectivement d 10, liaméliora—
tion a été incontestable. II n'en a pas été
ainsi pour la race ovine: (le 10.000 mou—
