10. szám
——989—
1938 gazdasági ipar. —— Éber E.: Fejlődés vagy vissza—esés vane mezőgazdasági termelésniinkben'!
Populatíon (11. köt. 4. sz., London1938, (mg., ír. ). — Van Zanten J. H. és Van den Brink T.: Ne'xpesedési jelenségek Amsterdamban. — De—
poid P.: A francia tartományok szaporodási arány- száma és egyéb népmozgalmi indexei. —— Normano J. F.: Japán bevándorlás latin Amerikába. — Swaroop S. és Lal R. B.: Az indiai népesség növe- kedésének és összetételének logikai törvénye.
Városi Szemle (24. évf. 4. sz., Buda- pest 1938, m.). — Inántsy-Pap E.: A magyar városok Speyer-kölcsöneí. — Bródy L.: A székes—
főváros háztartása. — Rosta J.: Városok közélel—
mezése, különös tekintettel Budapest székesfővá- rosra. — Peisner K.: A kereskedelem területi el- oszlása és sűrűsége Budapesten. — Orczy Gy;
Nagyvárosi problémák a közlekedés szempontjá- ból tekintve. — (5. sz.). —— BaIáZs E.: A vízművek a közigazgatásban. — Pálfy I,.- Városi llev'éltáraink és feladataik. — Szabó D.: A városi közlekedési vállalatok.
Wirtschaitsdíenst (23. évi,. 39. sz., Hamburg 1938, ném.). —— Ruprecht P.: A világ kőolajkészletének megoszlása. _ (40. sz.). — Mick- witz E.: A ,,láthatatlan kivitel" a konjunktúra—
hullámzásban. —- Frölich O.: A német—keleteurópai együttműködés- :al'apjai. —— (41. sz.). —— Drews M.:
Dinamikus hajózási politika. —— Fürbrínger G.: A körülrajongott új Törökország és a nagyhatalmak.
—— Mickwilz E.: A konjunktúra ú. n. ,,hosszú hul—
lámának" egy ú j értelmezése. —— Jugoszlávia helpolitikája, külkereskedelme és Európa újjá—
szervezése. —- (42. sz.). — Krá'mer C.: Anglia fegyverkezése és a gazdaságpolitikai kibontakozás.
—- Wittmaaclc H.: Önellátás Finnországban. ——
Cseh—(Szlovákia alkalmazkodása otthon ésakülföld felé. —— A Teschen-vidék Lengyelországhoz csato—
lása. —— (43. sz.). _- Biehl M.: Az angol áll—ami kivi—telsegits-ég. -——- Ungewitter C.: Kémia a világ- piacon. — Schneider A.:, A kivitel állami segítése és az exportpénzügyek az Egyesült Államokban.——
Ostermann: Az elektrotechnikai gyártmányok világ- piaci helyzete. —— Free J.: Változások a német gép- kivitelben. ——- St. R..- A kivitel elősegítésének mód- szerel. —— Drews M.: Kereskedelempolitikai for- dulat Japánban. — S. A.: A nyersanyagkivitel ál—
lami irányítása Délamerikában. —— (44. sz.).
Krogmann C. V,: Felelet a német gazdaság kül—
földi kritizálóinak. — Gross H.: A konjunktúra és
gazdaságpolitika tisztulása az. Egyesült Államok—
ban. —— Adrian E.: A külföldi biztosítási ügyletek.
—- A líbiai olasz gyarmatosítás fejlődése.
Wirtschaft und Statistik (18. évi.
17. sz., Berlin 1938, ném.). —— A gépjáróműállo- mány 1938 július Idén. —— Az 1938. év első felé- ben újonnan engedélyezett gépjáróművek vásárlói.
— A német kereskedelmi flotta 1938 elején. —— A nagykereskedelem üzemi felépítése, költségei és nyeresége. — Az európai államok népmozgalmza 1937-ben. —— Az idegenforgalom a fontosabb ide- genforgalmi országokban, — A birodalmi hivatás- képességi verseny eredményei. — (18. sz.). — német mezőgazdaság helyzete. — A bányászati ter- melés 1937—ben. — A sörfőzők nyersanyagfelhasz- nálása és söreladása az 1937/38. költségvetési év- ben. — A forgalom alakulása a közégpxnémetországi hajózási csatornahálózatban. — A tartományok és a községek adóbevételei az 1937/38. költségvetési évben. — A tuberkulózis halandóság az utolsó 50 évben. — Ausztria vándorlási viszonyai. —— A nem- zeti szocialista sportszervezet ,,Kraft durch Freude"
mozgalmának tevékenysége 1937-ben. —— (19. sz.).
—— A Szudrétavidxé-k egyesítése a Birodalommal. ——
Vetés vés aratás a külföldön. — Termelési és fo- gyasztási javak be— és kivitele 1938 első felében.
— A takarékpénztárak az 1937. évben. — Határ-
Változások Ausztriában, Poroszországban és Würt—
tembergben. —— Az 1937. évi tagosítások. — A ne- met t-éli-népsegély akció teliesí'oményei 1937/38—
Az 1932-es kincstári jegyek beváltása. —— (20. sz.).
A német nemzeti jövedelem 1937—ben. — A vasipar 1937-ben. ——- A lótenyésztés 1937/1938-ban. — A légiforgalom 1937. évben. — Anglia államháztar—
tása 1937-ben és 1938-ban.
KÚLÖNFÉLE
Összefoglaló helyzetjelentés.
Re'sumé de la situation en Hongrie.
1938. szeptember. —— Septembre 1938.
Népmozgalom. —— Munkapiac. — Termelés. — Kereskedelem és közlekedés. — Átalakulás. — Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla.
Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.
Monument de la population. — Alarché du travail ——- Production. — Commerce et trans—ports. — Mauvemmt des prix. —- Monnaz'a et cre'dii.
Tableau économígue.
Graphigues au tableau écanomigue.
Résumé.Nous présenlons Ies données de sta-
!istigue de septembre 1938:
Le nombre des nouveaux maríages a été assez considérable (6.171). Celuí des naissances viuantes (15.272, soit 20'6 pour 1000) a baissé par rapport au mois correspondant précédent (16.197, 220 pour 1000). Mais, pendant les neuf premiers mois de I'année, la proportion des naissances vivantes a été
un peu meilleure (laid Ia méme épogue précédenie.
Le nombre des de'eés (9.475, soit 12'8 pour 1000),
a diminué comparativement á septembre 1937 (9.692). Li'accroissement nature! a, tant en sep- tembre (5.797, 7'8%) (Iue pendant les neuf pre—
miers mois de l'anne'e (34.732), été au-dessous de celui de Fanne'e précédente.
Selon les chilfres des syndicats socialistes chré—
10. szám
ttens et social—democrates, il y avait en septembre dernier 13.835 chómears, seulement 76 de plus
—(—F0'5%) gu,aa méme mois de I'année pre'cédente.
Par rapport au mois (faoüt dernier, le nombre des sans-travail a dimínué notablement: de 16'9%.
Comparativement á septembre de Pannée oprécé- dente, le chómage a considérablement décru dans certaines professions, surtout dans le Bátiment (——25'5"/a). Mais, ga et la, il a fort augmente', en particulier dans llindustrie du bois (4-63'7%).
La production de charbon a fort augmenté.
Celle de houille, représentant plus de 8764 mille (], dépassa de 6'1% la production de septembre précédent; cependant, par rapport a cette e'pogue- lá, celle de Iignite (6'8 millions de a) a le'gérement baisse'. —— Pendant les neuf premiers mois de l'anne'e, la production charbonniére, représentant 7'6 millions de (] pour la houille et 56'8 millions de (] pour le Iignite, a été supérieure á celle de chacune des périodes correspondantes des 10 der—
niéres années; par rapport a la méme période de l'année derniere, elle a monte' de 16'1% pour la houille et de 2'7% pour le lignite. Si la production de lignite a moins progressé, etest gue la con- joncture économiaue e'tait a cet égard moins favo- rable. —— Par rapport a septembre de I'année derniére, la production du minerai de fer et de la seorie de [er a baíssé de 3'6% et celle de la Ionte á affiner, de 1'5%. Pendant les neuf premiers mois
de llanne'e en cours, comparativement a la méme épogue de Pannée dernie're, la production du minerai de fer ——2'2 millions de (1 —— a monté de 4'49/0 et celle de la fonte á alfíner ——2'6 millions de :] ——- a baissé de 2'4%
Aux Usínes électrigues de la ville de Budapest, la production diénergie électriaue a, pour des causes saisonniéres, monté á prés de 30 millions de kWh (—!—6'6% par rapport au mois dtaoút dernier), dépassant de 3'9% le chi/Tre correspon- dant de Pannée préce'dente.
La balance commerciale montre un résultat favorable. La valeur des importations, continuant () climinuer par rapport aux derniers mois, n*a été (]ue de 31'4 millions de pengős, contre 42'6 millions en septembre de Pannée précéa'ente. Mais les ex—
portations __ 56'6 millions (le pengős -———, accusent une augmentation. dépassant de 96 millions celles du mois de septembre précédent.
Ainsi donc, la balance commerciale s'est soldée par un excédent de 252 millions.
Par rapport au chi/fre correspondant du mois de septembre de liannée derniére, la valeur des
_importations a baissé de plus de 11 mit—
lions de pengős, en raison surtout de la reduction des aehats de matieres premiéres et de baisses mondiales. Les importations de bois bruts ou ouvrés ne, représentaient méme pas la moitie' de
——990— 1938
la valeur de celles du méme mois de llannée pré—
ce'dente. En guantíté, elles ont particuliérement diminue' pour les bois bruts ou de construction (1.736 wagons, contre 5.222 wagons en septembre précédent). Les importations de coke ont baissé de 1095; celles dlhuile minérale, de 60%. Celles de peaur brutes, bien (juc montant de 1470 au point de vue de leur valeur, montrent une dimi- nation de valeur de 27%, due a des baisses de prix. On voit encore une régression notable pour les importations de fonte brute et ferraille (——23%), de fibres artificielles (—-18%) et dlouvrages en fer
(—6I%). A
Pour Ies exportations, ily eut divers claangements par rapport () llanne'e derniére. Nos exportations de bétes a comes (2.154 tétes) ont représenté moins la moitié de celles de septembre 1937. Pour les porcs (9.978 tétes), les exportations ont baissé de 52%; pour la volaille tuée (132 uragons), de 19%. Mais ces régressions ont été largement compense'es par les exportations de íroment oui, rapportant 24'3 millions de pengős, (lepassaient bien considérablement celles de sep- tembre de llannée dernie're (2'5 millions de p.).
On constate une forte progression pour le volume des exportations de fruits frais (%S—%% ), de tabac brut (4—74%), de paillc (**—800/0), de chanvre et étoupe de chanvre (—l—82%). Mais il y a eu une régression avant aaa: exportations de verres et verreries (—750/a), de brigues réfractaires (——20% ), d'ouvrages en fer (—34%).
Le tra/ic ferroviaire a, par rapport a septembre de l'année derniére, monté de 10'0% pour la guan- tité —— 2'1 millions de tonnes —— des marchandises transportées, et de prés de 6% pour le nombre des voyageurs (7'2 millions).
Le trafic postal, accusant une forte augrnen-
tation, a monté comparativement a septembre de l'année derniére de 7% pour le nombre des corres- pondances, de 10'5% pour les colis, de 7'5% pour
le nombre des mandats—poste, de 45'1% pour le montant total de ces der'niers. Le nombre des postes téléphoniaues príncipaur stéleva a 111748, s'ac- croissant de 8.913 par rapport au chiffre corres- pondant de l'année derniére; celui des concession- naires de postes récepteurs radiophonigues a monte' a 395159, accusant un accroissement de 22.919 en un an.
Le nombre des vehicules () moteur en service s,est e'leve' a 36.428, dépassant de 4.060 (4-12'596) celui de septembre de l'année derniére.
L'indice des prix de gros a, par suite de
la hausse des produits monte a 99,
progressant de 3 points tant par rapport au préce'dent ()ue par rapport () septembre de llannée derniére. L'indice des produits ugri—
cvles, sle'levant de 4 points, a monté () 89, dé—
agricoles,
mois
10. szám
passant de 6 points celui de septembre de Fan- née 'pre'cédente. Liindice dit des autres industries, progressant de 1 point, s'e'leva a 118, niveau in—
iérieur de 5 points á celui dlun an auparavant.
De sorte gue la dispariié indiguée par les ,,ciseauz
agricoles" nla éte' gue de 24'6%, contre 32'5% en septembre pre'ce'dent.
A cause de la hausse des uivres, llindice du
coüt de la vie, montant de 113 point, s*éleva a 1082, niveau inférieu'r de 0'7 point á celui de septembre de Panne'e derniére.
Diaprés les chi/Tres de la Bangue Nationale de Hongrie, la circulation des billets de bangue, montant de plus de 200 millions de pengó's, s'est e'leve'e a 85—3'4 millions. Cette augmentation a été due surtout a la tension de politigue exte'rieure.
Pour le porte/"euille commercial, ——- 567'3 millions de pengős —, on constate une régression repré- sentant 168'5 millions comparatiuuement au mois préce'dent et 148'3 millions par rapport a sep- tembre de ltannée derniére.
Les dépóts d,épargne, diminuant fort: de 136'7 millions de pengős, sont tombés Ez 6131 millions.
Le total des dépóts en bangue a été de 1.340'6 millions en septembre.
A la Bourse de Budapest, I'indice fil/"actions, montrant une augmentation de 91 points, sie-st éleue' () 116'7. On y a uendu 140 mille actions, contre 85 mille en aoűt dernier.
On voit, pour les données relatives () la sécu- rité du crédit en septembre de Pannée en cours, une ame'lioration par rapport aux derniers mois.
Le nombre des insolvabilités, baissant de 7 par rapport au mois précédent, a été de 57; il a dé—
passé de 50% celui de septembre de l'année der—
.níére. Pendant les neuf premiers mois de Panne'e, on a noté 692 insolvabilités, contre 504 pendant la méme période préve'dente (4-37'3%).
Népmozgalom.
Az 1938. esztendő szeptember havának nép- mozgalmát elég élénk házasságkötési mozgalom, sajnálatosan gyenge él—veszületési gyakoriság és ki—
elégítő halálozási viszonyok jellemezték. A termé- szetes szaporulat észrevehetően az 1937 szeptem—
beri alatt maradt.
A házasságkötések száma 1938 szeptemberében meglehetősen magas: 6.171 volt. Az új házasságok e havi adata, valamint ezer lakosra számított ará—
nya nemcsak a tavaly tszlep'hemberit halad-ta meg,
hanem magasabb volt, mint az 1934. év kivételével az évtized bármelyik esztendejében. Az (új frigy- kwötések január—szeptemberi száma (52.426) is ki- elégítően nagy, habár az 1937 január—szeptemberi számot:_(t56.7'07) nem éri el teljesen. Az élveszületé—
seIc száma tavaly szeptemberben 16.197, aránya ezer lélekre 920 volt; mostez a két adat sajnála-
——991— 1938
tos módon 15.2'7'2-re, illetve WWW-re csuszott. Ezt
a visszaesést különösen kedvezőtlenné teszi az a körülmény, hogy a mult év megfelelő szakaszának házasságkötési mozgalmaiban sem találunk reá ma—
gyarázatot. Valamivel megnyugtatóbb, hogy az idei év első kilenc hónapjában csaknem ugyan- annyi (135.141) újszülött jött a világra, mint egy évvel előbb (136657); igaz viszont, hogy való—
ságos népszaporodás biztosítására már a születések tavalyi száma is csak alig volt elégséges. A halál- esetek ezévi szeptemberi száma (9.475) valamivel kisebb, mint tavaly szeptemberben (9.692) és ala- csonyabb, mint 1933 óta a jelen évtized bármelyik évében; az ezer lakosra számított— arányszám (12'8) ezúttal kielégítő. Viszonylag különösen kedvezően alakult a csecsemőhalálozás száma; az egy évnél fiatalabb halotta—k száma ugyanis az 19317 szeptem—
beri 2.340-1'61 1.986-ra csökkent (a száz élveszüle- tésre számított csecsemőthalálozási arány: 131) is elég jó); az 1—46 éves korban elhunyta-k száma is
csökkent, a 7 évnél idősebb halottak száma azon- ban ismét emelkedett. A halálozási mozgalom ked- vezőtlenebb alakulására mutat, hogy 1937 január——
szepitemxberével szemben az idei év első kilenc .hó—
napjában 96.799-rőil 100.409-re emelkedett halot- taivnk száma. A természetes szaporodás mind szerp—
temberben (5.797 fő, azaz 7'8%o), mind az idei év első kilenc hónapjában (34.732 lélek) a tavalyi alatt (1937 szeptember: 6.505; 1937 január—szeptemberi 38.848) maradt.
Időszak Hááát? utalásai; HalámZáSOk 523333?
s z a m a
1929. I—IX. 51.070 162950 117.499 45.451 1930. I—IX. 51.462 163878 100.099 63.779 1931. l—IX. 50.695 157267 112.267 45.000 1932. I—IX. 47.045 158303 116.496 41.807 1933. I—IX. 48.660 144.366 98.792 45.574 1934. I—IX. 52.227 145.238 94.850 50.388 1935. I—IX. 49.318 144301 103.102 41.199 1936. I—IX. 51.144 137.456 96.047 41.409 1937. I—IX. 53.707 135.557 96.709 38.848 1938. I—IX. 52.426 135.141 100.409 34.732
Változás százalékban
1929. I—IX.
1930. l—IX. —§— 08 4— 06 —— 14'8 %- 403 1931. I—IX. —— 1-5 — 40 4—— 12'2 —- 29'5 1932. l—IX. — 72 J,— 0'7 4— 38 — 71 1933. I—lX. 4— 3'4 —— 8'8 -—- 15'2 %— 90 1934. I—IX. %— 7—3 4— 06 —— 4'0 4,— 106 1935. I—IX. — 5'6 -— 06 —f— 8'7 — 182 1936. I—IX. %— 3'7 — 4'7 — 6'8 %— 05 1937. I—IX. %— 5'0 —— 1'4 —§— 0'7 —— 62 1938. l—IX. — 2'4 —- 0'3 %— 3'8 — 10'6
Munkapiac.
A szeptemberi szokatlanul erős idényszerű ha- nyatlás folytán a munkanélküliek, száma jelentős százalékos arányban esett vissza, úgy, hogy a mult évit csak ámyalatilag múlta felül.
10. szám
Szeptember hó folyamán a munkapiaci feszült- ség tovább enyhült. A szociáldemokrata és keresz- bényszociálista szakszervezetek együttesen a hó
végén összesen 13.835 munkanélkülit mutattak ki,
csak 76—tal (-Hl'5%) többet, mint egy évvel az- előtt. Tehát a harmadik negyed Avégén a kedvezőt- len konjunktúraváltozás ellenére sem mutatkozott lényeges rosszabbodás a tavalylilval szemben. Az
hónappal szemben pedig az
kereteket messze meghaladó javulás következett be, mely 2.814-gyel (—16'9%) csökkentette a munka- nélküliek számát.
előző idényszerű
A szakszervezetek által kimutatott munka- nélküliek számának alakulását szeptember hó vé—
gén, 10 évre visszatekintően, a csatolt összeállítás
tünteti fel. '
Munkanélküliek Változás
——992— 1938
A szeptember hó végén kimutatott munka- nélküliek közül 11.669 (84'3%) férfi, 2.166 (15'7%) pedig nő volt. A munkanélküliek 65'9%—a Buda- pestre, 34'1%—a pedig vidékre esett. Az idény—
hullám erőssége folytán a szállodai alkalmazottak
kivéltelével, ahol 9'2%-os növekedés mutatkozik az előző havival szemben, az összes többi kategó- riákban csökkent a munkanélküliek száma. Az építőiparban 39'8%, a vasiparban 5'6%, a faipar-
ban 22'1%, a sokszorosítóiparhan 6'3%, a bőripar-
ban 1-"2%, a ruházati iparban 25'5%, az élelmezési
iparban 16'6%, a szellemi munkásoknál 129 a, és
végül az evDyéb alkalmazottaklnál 28370 hanyatlás.
Az egy érv előttihez képest csökkent a munka—
nélküliek száma az építőiparban (—25'5%), a szál- loda- lés éttermi alkalmazottaknál (——13'4%), a sokszorosító iparban (—7'4%) és a ruházati ipar—
volt a
száma o/o—ban ban (———2'4%). Jelentős százalékos arányú emelke—
1929 IX. hó végén 14.705 — dlés mutatkozik ellenben a faipal'ban. Itt a munka—
1930 ,. ,, 23.126 %- 57 2 nélküliek száma 63'7%-kal emelkedett a tavalyi föle.
1931 ,, ,, 29.648 —l— 295 A 'l 1 , . ., ban 1667 1)" . b 136
1932 , 28.882 26 z eemezeSl ipar o-os, a onpar an
1933 : " 24.983 _ 135 %-os, a vasipar'ban pedig 3'8%-os növekedés mu-
1934 ,, , 20.969 —— 16'1 tatkozik. ;
1935 ,, ,, 17-028 ** 188 Az egyes kategóriákban a munkanélküliek szá-
1936 , ,, 13.586 —'202 ,_ k ," , 't t 1 h' ,0, 1929—38
1937 ,, ,, 13759 ; 1_3 muna Va ozasa szep em)er () Veben, az .
1938 " " 13335 "l' 05 évekre visszatekizntően, a csatolt táblázat tünteti fel.
. ' Szállodal
' . . Ruházatl Elelme— . Sokszoro-
Epítmpar VaSIpar Borlpar ipar zési í p a r Faipar és ígfrmi sítóipar
Munkanélküliek száma
1929 IX. hó végén 3.291 3.126 552 358 912 1.629 300 1.590
1930 .. ,, ,, 7.469 6.056 619 281 1.135 1.370 814 2.001
1931 ,, ,, ,, 7.493 7.244 1.194 316 1 495 3.471 660 3.061
1932 ,, ,, ,, 4.996 8.919 794 421 1.198 3968 545 3.131
1933 ,, ,, ,, 3.257 8.973 550 213 1.098 2.839 662 2.992
1934 ,, ,, ,, 2.649 7.590 723 330 961 2.429 414 2.727
1935 ,, ,, ,, 2 459 6.271 444 212 1.022 1.002 455 2.392
1936 ,, ,, ,, 2.079 3.562 314 205 1.297 1.108 222 2.053
1937 ,, ,, ,, 1.528 3.157 531 376 1.750 1.110 164 1.862
1938 ,, ,, ,, 1.139 3.278 603 367 2.040 1.817 142 1.725
Változás százalékban
1929 IX. hó végén —— —— —- — —— —— "1
1930 ,, ,, ,, %— 1269 -l-— 937 4— 121 — 21'5 %— 24'3 —— 15'9 1— 171 3 -l- 20'8 1931 ,, ,, ,, 4— 03 —l— 196 —l— 929 —l— 12'5 %- 317 4— 1731 18. 9 4— 530 1932 ,, ,, ,, — 33'3 4—23'1 — 33'5 -l—33'2 — 19'9 —§— 6'1 —— 17 4 %— 23
1933 ,, ,, ,, — 34'8 %— 0'6 —30'7 —49'4 —— 9'1 — 284 —l- 214 — 4'4
1934 ,, ,, ,, —— 18'7' ——15'4 _l—Sl'ő —l—54'9 —12'5 —— 14'4 —— 37'4 —— 89
1935 ,, ,, ,, —— 7—2 —17'4 ——38'6 ——35'8 %— 6'3 —— 58'7 %— 9.9 —12'3
1936 ,, ,, ,, — 15'5 ——43'2 —29'3 — 3'3 4—26'9 -l— 10'6 —— 51'2 —142
1937 ,, ,, ,, — 26'5 — 11'1 —l—6'9'1 4—83'4 4—34'9 %— 0.1 —— 261 — 93
1938 ,, ,, ,, —— 25'5 —l— 3'8 4—13'6 —— 2'4 —l——16'6 —l— 63'7 — 13'4 —-— 7'4
Temetés. n—él kevesebbet termeltünk. Az év első kilenc hó-
A szántermellés ütemében bekövetkezett lassub—
bodás ellenéle is a termelés viszonylag magas szinten mozog. Úgy a kőszén, mint a barnaszén első háromnegyedévi termelése az elmúlt 10 év leg- jobb eredményét tünteti fel.
Szeptember hóban vasxénc- és vassalaklból to- vábbá a finomításra való nyersvasból a mult évi-
napjára vonatkozó eredmények nem mutatnak egyöntetű kepet, mert az előbbi számsornál gya—
rapodás, az utóbbinál pedig némi visszaesés mu—
tatkozik.
Az elektromosáramtermellés szeptember havi növekedésében nagy szerepük volt az évszaki erők- nek de az emelkedő irányzatnak is része volt a
termelés fokozódásáhan.
10. szám
Magyarország szeptember havi kőszéntermele'se több, mint 8764 ezer g—t tett s 7'0%-kal (—l—57'4 ezer g) múlta felül az előző havit lés 6*'1%-kal (5013 ezer (;) emelkedett a mult e'vi szint fölé. A 68 millió g-t kitevő barnaszéntermelésünk 8'8%-os növekedést, ért el. Tekintve, hogy a kedvezőtlen konjunkturális adottságok foly-tán az évszaki erők nem lehettek elég hatékonyak, a mult évi szep- tember havival szemben 5'4%-os visszaesés követ—
kezett be. Az év első kilenc hónapjában összesen 70 millió (1 kőszenet termeltünk, mely mennyiség 16'1%—kal múlta felül 1937 azonos időszakának
eredményét. A barnaszén termelése 568 millió (l—t tett. Az elmult 10 év alatt ez tetőpontot jelez, jól—
lehet a mult évivel szemben mindössze csak 2'7
%—os gyarapodás jött létre, aminek az év folya- mán a gazdasági életben bekövetkezett lassubbo- (lás volt az oka.
A január-szeptemberi időszakra vonatkozó széntermeloési adatokat a százalékos változásokkal együtt a csatolt összeállítás tünteti fel:
; $$$; Változás BÉ'ÉÉÉÉésn' Változás
Időszak 1.000 g-ban 0/o-ban 1.000 g-ban ü/o-ban
1929. I—lX, 6 307'6 —— 50.137'0 —
1930. I—IX. 6.058'6 —— 3'9 43.967'0 —12'3
1931. I—IX. 5.788'5 —— 4'5 41.543'0 -— 5'5
1932. I—IX. 66151) —l—— 14'3 41.083'0 — I']
1933. I—IX. 5.907'3 — 10'7 38.996'0 — 51 1934. I—IX. 5.761'4 — 2'4 42'689'0 4- 9'5 1935. I—IX. 6.130'4 —l— 6'4 45.285'0 %— 6'1 1936. I—IX. 6.033'9 —— 1'6 47.681'0 —l— 5'3 1937. I—IX. 6.562'6 %— 88 55.328'0 —§— 16'1 1938. I—IX. 7.608'0 —l— 16'1 56.832'0 —l—- 2'7 A vasérc és vassalak, valamint a finomításra való nyersvas termelése a tárgyalt hóban jelentös arányú gyarapodást ért el, Az előbbi számsomál 27'3l%, az utóbbinál pedig 11*6% volt az emelke- dés, a mult 'évifvel szemben viszont 3'6%, illetve 1'5% volt a hanyatlás. A januáraszeptemberi idő- szakban összesen 22 millió (; vasércet és 26 millió gfinomításra való nyersvasat termeltünk. Az előbbi
adaxtsornál 4'4%—os növekedés, az utóbbinál ellen—
ben 2'470—05 csökkenés következett be. E két fon- tos temetési számsor január—szeptemberi adatait 1929-ig vüfssza—tekintően a csatolt összeállítás tün-- teti fel.
Vasérc- és Finomításra
vas alak- Válto— val Válto—
Időszak terítelés : s vasat-ggg zás 1.000 g—ban '/.-ban 1.000 g-ban oh,-ban 1929. I—IX. 1.981'2 —— 2.756 3 — 1930. I—IX. 1.212'7 —— 38'8 1.955'8 — 29'2 1931. I—IX. 650'5 -——- 46'3 1.258'7 — 35'6' 1932. I—IX. 417'6 —- 35'8 544'1 —— 56'8 1933. I—IX. 471'0 -— 11'1 642'5 — 18'1 1984. I A—IX. 392'3 —- 16'3 1.031'9 4— 605 1935. I—IX. 12310 4-— 213'9 1.292'1 -l—- 25'2 1936. I—IX. 2.177'5 -§- 76'9 24304'6 %— 78'4 1937. I—IX. 2.129'9 — 2'2 2.677'6 ——l— 16'2 1938. l—IX. 2.235'1 —l— 4'4 2.614'0 — 2'4
——993 — 19385
Budapest székesfőváros elektromosáramlerme-' lése évszaki behatásokra emelkedett. Összesen 29'8 milliói kwó-t termeltünk az előző havi 281) és a mult évi 28'7 milllió kwó-val szemben (4-6'6%,
—l—3'9%). Az áramtermelés emelkedését elsősorban a magánvilágításí cél-okra szükséges áram mennyi- ségének növekedése idézte elő, mely 3'9 millió kWó-ra rúgott es 17'8%-kal múlta felül az előző havit, a mult [évivel szemben pedig 7'0%-os emel- kedés jött létre. Ha nem is ilyen nagy arányban, de ugyancsak emelkedett a mótoríkus célokra el- oszlott áram mennyisége is (-l—5'3%, _l—2'6%). A hó végén 268644; áramfogyasztó volt Budapesten, 1.088-cal több, mint a megelőző hó végén és 8.479—
cel több, mint egy évvel azelőtt.
A szesz— és cukortermelésí kampány már meg- indult. A szeszbermelésre vonatkozó-lag azonban még csak az augusztus havi adat áll rendelkezésre, mely 12.136 hl—t tett 'a tavalyi 11.751 hl—lel szem- ben. Az idei szeptember havi termelés az elmúlt hat esztendőben tetőpontot jelez. A cukontermelési kampány is nagy lendülettel vette kezdetét. A tár—
gyalt hóban már 124 ezer (; cukrot termelünk, a tavalyi kereken 7 ezer g—val szemben.
Kereskedelem és közlekedés.
A külkereskedelmi mérleg továbbra is aktív. A behozatal összezsugorodása folytatódott, a kiviteli érték és az aktívum ellenben erőteljesen megnöve- kedett s a nagy gazdasági válság óta, úgy a szep- tember havi, mint a január—szeptemberi időszak eredménye tetőpontot ért el. A behozatal hanyat- lásában nagy része van a nye'rsanyagimport vissza- fejlődésének és a világpiacokon bekövetkezett ár- hanyatlásoknak, mely utóbbiak a változott kon—
junkturális helyzettel vannak szoros összefüggésben.
A vasúti forgalomban az é'vszaki erő-k kedve—
zőn éreztették hatásukat. Az év első kilenc hónap- jának eredményei azonban az előző gyenge for- galmú hónapok folytán nem voltak kielégítőek.
A postaforgalmi adatsorok egyre szélesedő arányokat mutató fejlődésről tanuskodnak.
A gépjáróműáilllományban a kedvező évszaki erők még szeptemberben is éreztették hatásukat, az állomány tovább emelkedett és újabb tetőpontot
ért el.
Külkereskedelem. Az év eddig lefolyt hónap- jaiban a behozatal és a kivitel fejlődése ellentétes irányú mozgást végzett. A behozatali érték mind- inkább csökkensk a kiviteilé elleníben gyorsuló ütem—
ben emelkedett, így a mérleg mindvégig aktív volt.
A behozatal értéke a tárgyalt honban mindössze csak 314 millió pengőt tett, az előző havi 320 és a tavalyi 4215 millió pengővel szemben. A kiviteli érték ellenben — majdnem 10 millióval 56'6 millió pengőre emelkedett s a mult évit i-s 9'6 millióval múlta felül". A 25'2 millió pengővel záruló aktiv mérleg az idei hónapok legjobb eredményét tünteti fel. Az év első kilenc hónapjának behozatali értéke—'ÉtlB'G', a' kivitele pedig 3932 millió pengőt
73
1—0. szám
tett; a mérleg pedig 9'4'6 milliós pengős aktívum—
mal zárult, a tavalyi 84'9 millió pengővel szemben.
Ily nagy kiviteli többlete az országnak ebben az időszakban még nem volt.
Behozatali (_) Időszak Behozatal Kivitel v. kiviteli (.t)
többlet
millió peugőben
1929. I—IX. 806'8 677'3 —— 1295
1930. I—IX. 620'6 665'6 % 45'0
1931. I—IX. 428'4 401'3 —-— 221
1932. I—IX. 2395 2359 —— 3'6
1933. I—IX. 221'7 2670 —l— 453
1984. l—IX. 247'1 2784 —l—- 313
1935. I—IX. 2707 2950— —l—— 24'3
1936. I—IX. 3244 8585 —i— 34']
1937. I—IX. 344'0 428'9 —l— 850
1338. I—IX. 298'6 393'2 4- 94'6
A behozatali értéknek a tavalyi szeptemberivel szemben mutatkozó több, mint 11 millió pengős csökkenését elsősorban a nyersanyagimport visz—
szafejlőd—ése idézte elő. De ebben része volt bizonyos fokig a világpiaci árak hanyatlásának is.
Nyers- és megmunkált fából, a legfontosabb beho- zatali tételből (7.144 vagon, 3'5 millió P) 40%—kal hoztunk be kevesebbet, mint tavaly, az érték pe—
dág még nagyobb; közel 50%-os visszaesést szen- vedett. A behozatali mennyiségi csökkenés főleg a nyers-, épület— és szerfiánál állott elő, mely 1.736 vagónt tett, a mult évi 5.222 vagónnal szemben.
Kokszbehozataltlnk (2.788 vagón, 08 millió P) 10
%,—kal esett, az ásványolaj importja pedig (1.858 vagón, 113; millió P) 60%-os hanyatlást szenvedett, de ebben része volt a fokozódó hazai, terme—
lésnek is. Nyers bőr behozatalunk (164 vagon, 1*'9 millió P) ellenben mennyiségileg 14%—ka1 növeke- dett, értékben azonban az ánesések folytán erőtel—
jesen csökkent (— 27;%)_ [A nyers és ócskavas- impont a tavalyi 1.221 vagón—ról 946 vagónra esett wissza (— %%), értéke pedig 42%-os hanyatlást szenvedett. A műrost tétele a tavalyi 31 wagóm'ól 26 vagónra csökkent (,—419%). Az aromás szénhid- rogének tétele (:2l4 'vagőn) 3048 ezer pengőre rúgott, úgy mennyiségben, mint énte'xkben több, mint 100
%-os emelkedést ért el. A 332 vagónos papiros—
importunk pontosanatavallyinak a felére esett. A
műselyemnél (21Jvagón, 0'6 millió P) 37%-os ha—
nyatlás következett be. Az üvegárúk tétele 8 vagón—
nal 1l6'5 vagónra esett—, a vasfe'lgyártmányok behoza—
tualla pedig 51 vagónról 28 vagón—na zuhant, a vas—
áruknál (24 vtalgón; 0—4 millió P) még nagyobb
arányú visszaxfejlődést látunk (—61%).
, A* kivitel tételel sem mutatnak egységes ala- kulást a tavalyival szemben. Szarvasmarhaexpor—
tunt; atást dzarlabm rúgott, .a tavalyi 5.971 darab- bal szemben s 1'0' millió pengős értéke a tavalyi-
—-994—
1938
nak fel—rét sem érte el. Még nagyobb arányú vissza- esést mutat a 9.978 darabol kitevő selrrtéskivitelünk
——ő'2%). A leölt baromfi tételénél is (132 vagón, 1—4 millió P) 1976—es mennyiségi wissza—esés mutat- kozik. Disznózsír- és szallonnnkivitelünlk ellenben a tavalyi 127 vagónról 152 vagónra emelkedett s értékben 16 millió pengőre rúgott.. A kivitel téte- leimél a búzaexport előretörése igen kedvezően éreztette hatását. A szeptember hóban lksivi—tnt meny—
nyiseg értéke 24—75 millió pengőt telt a tavalyi 2-5 millió pengővel szemben. Rozsból ellenben a ta—
valyi 1.008 vagőnnal szemben mindössze csak 92 vazgónt vittünk ki. Szárazbabx-kivitelünk is csak 64 valgón—t tett a tavalyi 1.103 vagónmal szemben.
Nagy kiugrás mutatkozik mennyiségileg a friss gyümölcsnél (90'6 vagón, -l—33%), a nyers do-
hánynál (1'8'15 vagón, —l—74%), a szalmánál (591
vagón, —l—80%), a kender és a kemderkó'cnál (65
vagóin, -l—82*%). Ellenben a 4.518 vagónos bauxit—
exportunk, melynek értéke 638 ezer pengőt tett,
és a 181 vagónos trágyasókivitelünk, melynek ér- téke 164 ezer pengő volt, mennyiségileg 580/0, illetve 5£l%-kal esett vissza. Ugyancsak visszafejlődést mu- tat az üveg és üvegáruk 21 vagónos, a tűzállótégla 39 vagónos tétele is, továbbáa29 vagónos vasáruk'é (—75%, —20%, —34%). A viasféllgyártzmá'nyok exportja ellenben örvendetes gyarapodást ért el s 781 vagónt tett a tavalyi 672 vagánnal szemben, értékben pedig 203 ezer pelnvgős gyarapodás jött létre s a kiviteli tért—elk 12 millióra Függelék. A szá- mos 'téute*lnuél bekövetkezett értékcsökkenést a búza- export ugrásszerű emelkedése teljesen ellensú—
lyozta.
A vasúti forgalom az év közepétől kezdve min—
den évben erős lendületet vesz s rendesen október—
ben kulminál. Az idei szeptember havi forgalom is erős évszaki behatások alatt állott s a szállítolt árak mennyiségét a kedvező idényhuzlllám erősen megduzzasztotta. Összesen 2'1 millió tonna áru került szállításra, 271 ezer tonnával H—M'8%) több, mint az előző hóban es 190 ezer tonnával
H—IVOHO%) több, mint tavaly. Az árutonnakílome'ter adatsorra nagyjában azonos alakulást mutatott, itt 15'4, illetve 6'7%-os emelkedés volt tapasztalható.
A megrakott teherkocsik száma a tárgyalt hóban meghaladta a 145 ezret s kereken 15.591w—gye1 múlta felül az előző havit (—%—12%)— és ll7.234-gyel a tavalyit H—13'5%). Ha nem is ily nagy arányok- ban, de emelkedett az utasforgalom is. Szeptem—
bérben összesen 72 millió utas került szállításra,
04 millióval, H—5'l%) több, mint augusztusban és ugyancsak 0'4 millióval (-l-5'9%) több, mint a mult év azonos hónapjában. Az év első háromnegyedé- nek eredményei már nem nyujtanak ilyem biztató képet. A január-szeptemberi időszakban szállított áruk mennyisége mindössze csak 0'6%-kal emel-
10. szám
kedett a mult evi szint fölé, az ámtonnakilométer számsorában ellenben l'1%—os visszaesés jött létre—.
A mult évben a gyarapodás még 152, illetve 17'7%
volt. Csak a szállítom utasoknál mutatkozik jellen-
!ősebb arányú (—l—5*0%) gyarapodás.
A vasúti forgalomra vonatkozó fontosabb szám—
sorok első kilenc hónapi eredményeit, 1929-ig visszatekinlően, a csatolt összeállítás tünteti fel:
Szállított Árutonna- Megrakott Szállított
időszak áru kilométer taggá—"** 3353:
1.00010nna millió km, e 2 r e k h e n
1929. I—lX. 16.660 1'932 1.040 70.422 1930. I—IX. 14.239 1'718 948 64.184 1931. I—IX. 11.957 1364 839 55.575
1982. I—IX. 9.424 1278 688 41.234
1933. I—lX. 9.235 1252 698 40.066
1934. I—IX. 10.379 1440 739 43.975 1935. I—IX. 10.808 1447 762 45.770 1936. I—IX. 11.896 1'588 825 47.969 1937. I—IX. 1) 13.710 1) 1'869 928 1) 55.826 1938. I -— IX. l)131788 1) 1849 960 1) 58.639
Változás százalékban
1929. I—IX. -— -— —- -—-
1930. I—IX. ——14 5 —11'0 — 8'8 — 89 1981. I—IX -——16'0 —20'6 —-—10'6 ——13'7' 1932. I—IX. -—21'2 —— (Én? —13 ? —-25'5
1933. I—IX. —— 1'2 — 2'0 %— 1'6 -— 28 1934. I—IX. 4—11'9 $15'0 4;— 58 4- 9'7 1935. I—IX. %- 4'1 %— 0'5 4— 31 —§— 4'1 1936. I—IX. 4—10'0 4— 97 %— 83 4—- 48 1937. I—IX. 1)4—15'2 1H—17'7 $12'5 1) 4464
1938, I—IX. %, 0'6 1)— 1-1 4- 3-4 1H_ 5-0
!) Ideiglenes adatok.
Postaforgalom. A posta tevékenység—ére vonat- kozó számsorok erőteljes fejlődést mutatnak. A közönséges és ajánlott levélküldeme'nyek darab- száma az idén minden egyes hónapban lényegesen magasabb volt a tavalyinál. Szeptemberben is a több, mint 44 millió darabot kitevő mvlélküldemény TVn—kal haladta meg a tavalyit. Az előző havi- hoz képest még nagyobb arányú, 112'3%-os növe- kedés mutatkozik. Ebben az lévszaki behatásokn—ak is nagy szerepük volt. Erősen emelkedő irányzatot muhatruak még a csomagküldemények. Ezek száma 938 ezerre rúgott, 140 ezerrel H—I7'5%) haladta túl az augusztus havit és 89 ezer darabbal (4-10'570) múlta felül a lavaülyit. Egy-két hónap- tól eltekintve, a postautalványok darabszáma is állandóan a mult évi szint felett mozgott. Szeptem- ber ihónacpbam ugya-ru a216%-os hanyatlást mutatott, de a tavalyrval szemben még így is 7'50/0-05 emelkedést, ért el. A postautalványok összege hatalmasabb arányú, 145'10/0-05 javulást muta—
tott. A táviratok darabszámánál pedig 27'4%-os emelkedés jött lét—re. Az év első kilenc hó- napjának eredményei is kivétel nélkül felül-
—995— 1938
múlták a tavalryisl. A közönséges és ajánlom levelek
darabszámánál 5970, a postautalványok számánál
41576, azok összegénél pedig 11'2% a javulás. A táviratok darabszámánál 7'8%—os emelkedés jött létre. Ezek a számsorok tehát egyre szélesedő ará—
nyokat mutató fejlődési folyamatról tanuskodnak.
Szeptember hó végén összesen 117.748 távbeszélő főállomás volt bekapcsolva, 944—gye1 több, mint
auguszlxus hó végén és 8.9l3-mal több, mint volt egy évvel azelőtt. A rádióvevőengede'lyesek száma a hó végéig 1.619-cel, 395159—re emelkedett, a ta—
valyihoz képest pedig 22.919-ce1 gyarapodott.
Fontosabb postaforgalnni számsorok január- szeplemberi eredményeit a százalékos változások- klal együtt a csatolt összeállítás tünteti fel:
Poslautal- Táviratok ványok
Közönséges Postautal- és ajánlott vények
Id Z k ' , _ száma
68 * leissza? sera. 35355; moo
1929. I—IX. 328360 7.824'1 1,243.093 3.069'8 1930. I—IX. 328612 8.037'0 1,331.519 2.824'7 1931. I—IX. 287.067 7.514'1 1,039.760 2.486'1 1932. I—IX. 251332 6.831'4 573065 206435 1933. I—IX. 268.186 6.637'5 579378 1.929'3 1934. I—IX. 260110 6.773'6 570708 1.919'5 1935. I—IX. 290454 7.162'1 617360 1.924'2 1936. I—IX. 321884 7.330'7 660 212 1.933'6 1937. I—IX. 341024 7.567'4 704167 2.101'4 1938. I—IX. 361089 7.911'0 783483 2.265'4
V á l t o z á s "lo-b a n
1929. I—IX. —— —— — ——
1930. I—IX. —- 01 4— 97 4— 71 — 81)
1931. I—IX. ——12'6 %— 65 -l-21'9 —-12'0 1932. I—IX. -—-12'2 —— 9'1 —44'9 —16'9 1983. I—IX. 4— 6'5 -— 2'8 %— 1'2 —— 6'5 1934. I—IX. — 3'0 %— 2'1 —— 1'6' — 05 1935. I—IX. 4—11'7 —§— 5'7 4—— 8'2 —§— 02 1936. I—IX. 4—10'9 4— 2'3 4— 6'9 %— 05 1937. I—IX. —§— 5'9 4— 3'2 4- 6'7 4- B'?
1938. I—IX. 4, 5-9 4— 4-5 -§—11-2 4- 78
Gépjáróműállomány. Magyarországon a gépjáró- műállomány fejlődésében a kedvező idénybullllám még szeptemberben is éreztette hatását. A hó végéig az állomány 146431 36.428—ra emelkedett (?S ezzel újabb tetőpontot ért el. Az egy év elöttülez képest a gyarapodás 4.060 volt (4—12'5%). A szeptember havi szaporula'tból, a fontosabb kategóriák közül a személykocsik állagára 145, a teherkocsikélra 74 jutott. A motorkerékpárok állománya ellenben SO-nal esett. A hó végén a személykocsik állo—
mánya 16.285-re rúgott, a teherkocsiké 3.759-et lett, a motorkerékpárok száma pedig 11.611. volt.
Egy év leforgása alatt ezeknél a kategóriáknál 2.560, 257, illetve 1.109 volt a gyarapodás H—lt8'6%,
—i—7'30/o és -I—10'6%).
A szeptember hó végi állományt 10 évre vissza—
tekintően, a százalékos változásokkal együtt, a következő összeáll—ítás tünteti fel:
78*
