• Nem Talált Eredményt

Összefoglaló helyzetjelentés

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Összefoglaló helyzetjelentés"

Copied!
14
0
0

Teljes szövegt

(1)

10. szám,

——891—

1936

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.. — Office central royal honyrois de statistigue.

Kitüntetés. Distinctíon honoríűgue. A kor—

mányzó Úr Ö Főméltósága Budapesten folyó évi

november 11-én kelt magas elhatározásával a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Vár.

szeghy János dr. miniszteri titkárnak, mint a Ma—

gyar Vöröskereszt Mentésügyi osztálya tanácsadó—

szakértőjének a Magyar Vöröskereszt Egylet által 1935. évi május hóban rendezett Országúti Elsö—

segély és Balesetvédelmi Nemzetközi Konferencia.

sikere érdekében kifejtett ért-ékes szolgálatai elisme—

réséül a magyar vöröskereszt érdemkeresztjét leg—

kegyellmesehben adományozni méltóztatott.

Összefoglaló helyzetjelentés.

Résumé de la situation en Hongrie.

1936 szeptember. — septembre 1936.

Népmozgalom. —— Munkapiac. — Termelés. Kereskedelem és közlekedés. -— Áralakulás. — Pénz és hitel.

Gazdasági jelzőtábla.

Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.

Mouuement de la population. —— Marche du travail. — Production. —— Commerce et lmnsports. Mouvement des prix. Mammíe et credit.

Tableau économigue.

Graphigues au tableau économígue.

Re'sume. Nous présentons les chi/íres relatifs (': septembre 1936:

La nuptíalite' a augmenté; toutefois, elle a été inférieure a' celle de septembre 1935, Pour januier- septembre, le nombre des mariages est de 51.144, soit 1.826 de plus gue pour la méme période de I'anne'e derniére. La natalité, diminuant le'gérement par rapport a septembre 1935, a été de 225 pour 1.000 habitants. Pendant les neuf premiers mois de lyanne'e, on a enregistre' 137456 enfants nés vivants; ce chiffre est infe'rieur de 6.845 a celui de l'année derniére. La mortalité a notablement baissé. En janvier-septembre, il y eut 96.047 de'cés, soit 7.055 (6-8%) de moins gue pendant la méme période de 1935. Tant en septembre (later) janvier—

septembre, I'acrroissement dit nature! a été supe'rieur á celui de Panne'e derniere. Pendant les neuf pre—

miers mois de llanne'e, le nombre de la population a monté de 41.409 l(—l—210 comparatívement au chiffre de 1935).

Le nombre des chómeurs, diminuant notable- ment par suite de la reprise des affaires, a baissé de plus de 20% par rapport á septembre 1935.

La production du lignite a augmenté en sep—

tembre (ul—121979) et en janvier—septembre ('—l—2.396 mille (1, soit $5'3%); celle du minerai de fer et de la scorie de fer, progressant de 32% par rap- port a septembre 1935, a dépassé méme le chi/fre de septembre 1929. Pour la production de la fonte a affiner, on constate une augmentation de 72'6%

sur le chi/irc du mois dlaoüt. Pendant les neuf premiers mois de (lanne'e, la production du minerai de fer et de la fonte accusaient, par rapport á la merne période de 1935, une forte progreSsion (—l—76'9% et —l—78'/r%).

Les exportations ont représenté 53'9 millions de pengős et les importations 33-5 millions. La

balance du commerce ertéríeur slest soldée par un excédent de 204 millions de pengős. Pour les neuf premiers mois de l'anne'e, la balance accuse un excédent de 38-3 millions de pengős.

Auac importations, on voit, par rapport á septembre 1935, une régrcssion considérable pour le mais, les tourteaux ole'agineux et le son. Les importations dlhuíle brute ont augmente' de plus de deusc cent cinguante pour cent; celles de coton brut, de 4300; celles de soie artificielle, de 20%;

celles de jute brut, de 22%. Par rapport ;; l'anne'e-

préce'dente, on constate un accroissement de 29%

pour le minerai de fer, de 53% pour la fonte et les ferrailles et de 23% pour le coke.

Le volume des exportations a été de 2-8 millions de (1, contre 1-5 million en septembre 1935. II a été exporte' 9.318 vagons de froment;

la valeur de ces exportations dépassait de 6'6 millions de pengős celles de septembre 1935 (5.763

vagons). dc fruits frais (1.364

wagons contre 577 en 1935) ont été de 2-5 millions de pengős contre 1—7 million de p. en 1935. Les exportations dlanimaufc sur pied el de produits animaux ont diminué. ()n y voit une régression particuliérement forte pour la valeur des volailles tue'es et des viandes (fraíchcs et préporées)_ Les exportations de produits dlindustrie lourde se sont éleve'es. Cependant, celles de machines et appareíls electrigues diminuaient. Les exportations textiles ont progressé, ainsi (luc celles de pelleteries ap- préte'es.

Les exportations

Le traíic ierroviaire, montrant une augmen—

tation saisonniére due a la rentre'e et a la mise en valeur de la re'colte, a dépasse' celui de sep- tembre 1935 (—HI% pour la guantité des marchan- dises). II a monte' de 9% pour le nombre des voya—

geurs. Pendant les neuf premiers mois de llannée,

(2)

10, szám.

ila également augmenté. Le tra/ic postal a progressű considérablcment en septembre. (,)uant au nombre des correspondances,ilamonté de (E'/r millions ("i—'

19-1%) chi/tre de [tannée

derniere. Pendant les neuf premiers mois de lyannóe, il sléleva, par rapport alu: cliiffres de 1935, de 10'9% pour les correspondances, de 2-3%

pour le nombre des Inandats-poste, de 6'9% pour la valeur de ces derniers. Le nombre des postes téle'phonigues principaux a monte en septembre [; 98.182 (Ft—7.579 par rapport au méme mois de llaune'e derniére).

lie/fedi)" des ve'hícules () rnoteur en circulation s,est élevé a 29.158, accusant un accroissement de

2.447 unités (%8'4%) comparativement á sep—

tembre 1935. (Pest pour le nombre des automo—

biles destinées au transport des personnes auton y volt la plus jorte progression (44.868). Celui des camions nta pas trop augmente' (4—158).

Tant les prix industriels gue les prix agricoles ont monte. Il est a remarguer (luc par rapport a septembre 1935, lűndice de la catégorie ,,agrí.

culture et élevage" baissa de 10 points et gue celui

des ,,autres industries" monta de 7 points. Ijindice du coüt de la vie, ayant monte de plus en plus depuis le de'but de ltannée, a dépasse' de 5 points celui de septembre 1935.

comparativement au

Les billets (le bangue en circulation e'taient a la fin de septembre de 417'4 millions de pengős (á'—27 millions par rapport au chi/í're de 1935).

A la Bangue Nationale, ltencaisse métalligue a tres peu augmenté. La proportion de la couverture métalligue était á la fin de septembre de 24'2%, accusant une régression par rapport á septembre 1935.

La hausse s*étant accentuée a la Bourse de Budapest, (lindice des actions y monta a 138"?

(t2'3 points). Les transactions y furent nombreu—

ses: il a été vendu prés de 300 mille actions, contre 186 mille en aoút dernier et 137 mille en septembre 1935. Le montam total des livraisons et des accep- tations a presgue double par rapport au mois d'aoűt dernier. En janvier-septembre, on a vendu 2'4 millions dtactions, contre 1'7 million pendant la méme période de 1935 (4—43-1%), et le montant des livraisons et des acceptations s'est e'levé () 180 millions (1—8? millions, soit 4—83%

ment au chiffre de Pannée derniere.)

Ouant arra: insolvabilités, on constate une amé—

lioration: en janvier—septembre, il y en eut 5'9%

de moins guta la méme épogue de 1935. En ce gui concerne Ies Iettres de change protestées, le nombre en a monte' un peu en septembre 1936 ($0'4%

par rapport au mois pre'cédent, 4—1'3% par rapport á septembre 1935), et la valeur en accusait une re'- gression sensible (———10'6% et ——8'9%). Au cours des neuf premiers mois de 1936, ilaéte' proteste' 26.357 comparative-

———892———

1936

tettres de change, soit 42 de plus (4—0'2%) guüt la merne épogue de ltanne'e derniere, et la valeur enaété de 135 millions de pengős, soit 07 mit- lions de moins (—5'3"0) (lu'á cette épogue de 1935.

*

Népmozgaimn. A

házasságok száma ööö—tel haladta meg az elözö (le 173—mal maradt a multévi mögött. Az 1.000 lélekre számított házasságkötési arányszám 7'6—en állott az augusztus havi 6-7, és a mult évi szeptember havi 7-9—del szemben. A január-szep- temberi időszakban Magyarországon Összesen 51.144 házasságot kötöttek, 1.826—tal H—34'7%) többet, mint 1935 megfelelő időszakában. Az élveszületések száma a szokásos wévszaki behatásokra ugyan emel—

kedett, az előző évi szeptember havihoz képest azonban árnyalati visszaesés mutatkozik. Július hónap kivételével az élveszületések száma minden hónapban kisebb volt a tavalyinál. A tárgyalt hó- ban az 1.000 lélekre számított élveszületési arány—

szám 22'5—en állotts (FB—del volt alacsonyahba mult- évinél. Az év első kilenc hónapjában az élveszülöt—

tek száma mindössze 137.456—1'a rúgott, s 6.845-tel (———4-7%) maradt el a mult év azonos időszakának eredménye mögött. A halálozások száma csökkent s a mult évihez képest is hanyatlás mutatkozik, 1.000 lélekre 13-0 halálozás esett, az augusztusi 13'74101 s a tavalyi szeptember havi 144-del szem—

szeptember hóban kötött

havit,

ben. A január—szeptemberi időszakban 96.047 halá—

lozás fordult elő, 74055—tel (——6'8%), tehát lénye- gesen kevesebb, mint a mult év azonos időszaká—

ban, A halálozások számának nagyobharz'myú csök—

kenése folytán a természetes szaporodás úgy a tár—

gyalt hóban, mint az év eddig lefolyt időszakában kedvezőbb volt a mult évinél. Az 1.000 lélekre

" * m n, . , (; s

Időszak 313525ch szillletgsek 'llalalovasok ISLZTSOÉÉCJÉS

S Z lt 111 a

1927. l—IX. 481749 160702 118.969 49.738 1928. ,, 50.716 168357 110.861 57.996 1929. ,, 51070 162850 117499 45.451 1930. ,, 51.462 163878 100.009 63.779 1931. ,, 50.695 157267 112267 45.000 1982. ,, 47.045 158303 116.496 41.807 1983. ,, 48.600 144.366 98.792 45.574 1934. ,, 52227 145238 94.850 50.388 1985. ,, 49.318 144 301 103102 41.199 1936. ,, 51.144 187.456 96.047 41409

Változás százalékban

1927.1—IX. — —— — ——

1928. , Jr 4-0 4, 08 __ 5-0 % 106

1929. ,, Jr 0-7 — 3-2 4— 0—5 mez-7

1930. ,, Jr 08 4.— 0-0 —— 14'8 Jr- 403

1931. , — 1—5 _ 4-0 4 1242 —— 295

1932. , — 7'2 % 0-7 —1- 3-8 — 7-1

1933. , 4— 3-4 _- s—s —15-2 Jr 90

1934. , a— 7-3 4— 06 —— 4-0 4— 106

1935. ,, —— 5-6 —— 06 4— 8"? _ 1832

1936. , 4— 3-7 —— 4'7 — 6'8 J,— 0—5

(3)

10. szám. —— 893 -— 1936

számított termeszetes szaporodási arányszám a mutatott munkanélküliek számának alakulását az tavalyihoz viszonyítva 0-9—del 9'5—re emelkedett. elmult 10 évre visszatekintően, a csatolt össze—

A tárgyalt hónappal záruló idöszakban Magyar— állítás tünteti fel:

orszag lakossaga osszesen 41.409 lelekkel gya— Mmkanélkmiek Változás

rapodott, 210-zel haladva meg a mult év ugyan— száma o/o-ban

ezen időszakának eredményét. 1937 szept. végén 11-565 "**

1928 ,, ,, 12.952 —H2'0

Munkapiac. Szeptember hó végén a szociál— 1929 ,, ,, 14-705 "t13'5

demokrata es keresztényszocialista szakszervezetek ággá) " ' 33353 15712

együttesen mindössze, csak 13.586 munkanélkülit 1932 ; ; 28582 É'ggf;

tartottak nyilván. Az egy hó előttihez kepest a 1983 ,, ,, 24.983 "135

munkanélküliek száma 851-gyel (—15'9%), a mult 1233 , , Égggg ——1Ö:'1_

év ugyanazon ldőpOlllJállOZ képest pedig 3.442-vel 1986 ' " 18596 __553

hanyatlott (——20-2%). Jellemző a gazdasági hely- zetben bekövetkezett gyökeres változásra, hogy a

tárgyalt kimutatott munkanélküliek

száma már az 1929. évi szeptember véginél is 1.119-cel volt kisebb. A munkanélküliek száma már

végén

csaknem megközelíti a megelőző gazdasági fel—

lendiiles ideji, az 1927. és 1928. évi szeptember havi legalacsonyabb létszámot. A munkanélküliek nagyarányú lianyatlásáhan azonban nagy része van a háborús születések elmaradása folytán a kereső rétegekben most jelentkező kieséseknek is.

A szakszervezetek által, a tárgyalt hó végén ki-

. . ' Szállodai

Epitöipar Vasípar Bőripar RUÉPÉU 722313; Faipar és ÉtILei—mi sgílégfgáf'

Munkanélküliek száma

l927 IX. ho végen 1.047 3.184 488 889 907 453 609 623

1928 ,, ,, ,, 2.999 8.099 591 357 844 705 690 833—

1929 ,, ,, ,, 3.291 3.126 552 858 912 1.629 300 1.590

1980 ,, ,, ,, 7469 6.056 619 281 1135 1.870 814 2.001

1931 ,, ,, ,, 7.493 7.244 1.194 316 1.495 3.741 660 8.061

1932 ,, ,, ,, 4.996 8.919 794 421 1.198 3.968 545 3.191

1933 ,, ,, ,, 3.257 8.973 550 218 1.098 2.839 662 2.992

1984 ,, ,, ,, 2.649 7.590 728 380 961 2.429 414 2.727

1935 ,, ,, ,, 2.459 6.271 444 212 1.022 1.002 455 2.392

1936 ,, ,, ; 2.079 3.562 314 205 1.297 1.108 222 2.053

Változás százalékban

1927 IX. ho végen — — _ —— —— % — ——

1928 , ,, , 4— 1864 —— 2-7 % 21-1 — 8'2 —— 69 4—— 55—6 4— 13-3 4— 33-7

1929 ,, , , %— 9'7 —l— 09 6'6 % 0'2 %— 8'2 4—131'1 —- 56'5 %— 908

1930 ,, ,, " 4. 126'!) 4— 937 .4— 121 — 21-5 4 24-53 _ 15—9 4- 171-3 —4— 258 1931 ,, , ,, Jr 0—3 4- 196 4— 92-9 4— 12-5 ju 31-7 % 173-1 -— 18-9 4 53-0

1932 ,, ,, ,, —— 333 4— 231 —— 33'5 Al— 33'2 —— 19'9 —l— 6'1 —— 17'4 %— 23

1933 ,, ,, ,, -—— 34'8 4;— 0'0' —30'7 —49'4 —— 9'1 28'4 —-l— 21'4 4'4

1934 ,, , ,, 18'7 —— 154 —l— 31'5 —l— 54'9 —— 12'5 —— 14'4 —— 3714 89

1935 ,, , ,, 7'2 —— 17'4 * 38'6 — 35'8 —l— 63 58'7 %— 9'9 _ 123

1936 ,, ,, ,, —— 15'5 -— 43'2 —— 29'3 3'3 4— 269 %— 106 —— 51'2 —— 14'2

A munkakeresők közül szeptemberben orszá- gos viszonylatban 28'2%, a fővárosban 32'3%, a vidéken pedig 198??? volt elhelyezhető. Budapesten 100 munkahelyre 252, vidéken 402 munkakereső esett.

Termelés. A szeptember havi széntermelés lé- nyeges emelkedést mutatott. Kőszenbó'l 8'l%-kal,

n

A munkanélküliek szakmák szerinti megoszlá- sát vizsgálva azt látjuk, hogy az előző hónappal szemben a bőriparban 3:5-7%-os, a ruházati ipar—

ban 21'2%-os, az építőiparban l7'6%—os, a faipar—

han 11'9%-os, a sokszorosítóiparban 3-4%—os és végül a vasiparban 2'1%-os hanyatlás következett limelked—és csak a szállodai és éttermi alkal—

mazottaknz'il (rt—32900) és az élelmezési iparban (4—3'8%) észlelhető. A fontosabb foglalkozási ága—

zatokban munkanélküliek szeptember hóvógí alakulását a csatolt összeállítás tünteti fel:

be.

a

barnaszénbó'l pedig 25-1%-kal termeltünk többet., mint az előző hóban. Amíg azonban a mult évivel szemben a kőszén termelése 1'6%—os csökkenést szenvedett, addig a barnaszénne'l közel 13%—os emel—

kedés jött létre. Az év eddig lefolyt időszakában kőszónböl 965 ezer g—val (—l'6%) termeltünk ke- vesebbet, mig a barnaszén termelése 2.396 ezer g-val

(4)

10. szánr

(%B—370) haladta meg a tavalyit. Az év első kilenc

hónapjának eredményeit az alábbi összeállítás tün—

teti fel:

Kőszén— Barnaszén-

arra fil-Sa? tagsag; mi?

1927. I—lX. 5.818'1 —— 43.442'0 —

1928. l—lX 5.779'7 —— 0'7 45.805'0 —§— 54 1929.I—1X. 6.307'6 4,— 9'1 50.137'0 -l— 515 1930. l—lX. 6.058'6 — 3-9 43.967'0 —12'3 1931, I—IX. 5.788'5 — 4'5 41.543'0 — 5'5 1932. l—lX. 6.615'0 —l—14'ő 41.083'0 —— 1'1 1933. l—IX. 5.907'3 ———10'7 38.996'0 — 51 1934! I—IX. 5.761'4 —— 214 42.609'0 —l— 96 1935.1—1X. 6.130'4 %— 6'4 45.2850 %— 61 1936. I—lX. 6.033'9 —— 1'6 47.681'0 —l— 53 A vastermelés emelkedő irányzata töretlenül fejlődik tovább. A vasérc és vassalak szeptember havi termelése már az 1929. évi szeptember havi

nívót is meghaladta, tehát a termelés jelenleg már

magasabb szinten mozog, mint mozgott a megelőző l'ellendülési időszak végén. A szeptemberi termelés az előző havit 26-1%-kal, a mult évit pedig 32'07—

kal multa felül. A finomításra való nyersvas havi termelése is nagyon közel áll az előző konjunktu—

rális időszak tetőpontjának eredményéhez. A szep- tember havi 2851 ezer g-s termelés kereken 49 ezer (j-val H—2'0'7%) multa felül az előző havit, a mult év azonos hónapjának eredményéhez képest pedig csaknem 1210 ezer (I-S (-F72'6%—os) emelkedést ért el. A január—szeptemberi időszakban összesen 946-5 ezer (; vasércet termeltünk, 76'9%—ka1 többet, mint tavaly. A finomításra való nyersvasból pedig a termelés meghaladta a 2'3 millió g—t; a növekedés több, mint 78%. Az első kilenc hónap termelési adatait, a megelőző konjunktúraciklusra is vissza—

tekintően, a csatolt kimutatás tünteti fel:

'r ' Pino ' 's a

Idő izgalmi? Válto- Ivaló "$$$;— Válto—

szak termelés lás vastermelés lás 1.000 o—ban "A-ba" 1.000 g—ban N.,-ban 1927. I-—lX. 1.427'6 —— 2.152'3 ——

1928. l—IX. 1.4960 ——l— 4'6 24036'8 %— 5'4 1929. I—IX. 1.981'2 —j— 324 2.756'3 4— 35'3 1930. l—lX. 1.212'7 —— 388 1 955'8 —— 29'2 1931. l—IX. 650'5 —— 46'3 1.258'7 356 1932, I—lX. 417'6 —— 35'8 544'1 —— 56'8 1933. I—IX. 371'0 —— 11'1 642'5 —— 18 1 1934. l—IX. 392'3 %— 16'3 1.031'9 —j— 605 1935. I—lX. 1.231'0 J,— 213'9 1.292'1 %— 25'2 1936. l—IX. 2.177'5 —j—— 76'9 2.304'6 —l— 7851

Budapest székesfőváros elektromosáramterme- lése a tárgyalt hóban 1'2 millió kw—órával H—4'6%l

növekedett, a mult évivel szemben azonban a 2—8 millió kw—órás többlet mutatkozik H—ll'2%), Az év lefolyt időszakának termelése a tavalyit 21-6 millió kw-órával multa felül ("l—9'8%). A gazdasági viszonyok javulására, illetve a javuló irányzat meg- erősödrésőre vall az a körülmény, hogy a motorikus

—894 —

1936

célokra elosztott áram mennyisége, jóllehet az előző havival szemben idényszerű hanyatlást mu—

tatott, a mult évit mégis 14'7%-kal multa felül. Az

ily célokra elosztott áram mennyisége az év első kilenc hónapjában a tavalyihoz képest 148 millió kw—órás H—l—t-7%) növekedést ért el. Az elektro—

mosáramfogyasztók száma állandóan növekszik s egy év leforgása alatt 7.801-gyel 2152480-1'a emelke—

dett és ezzel újabb tetőpont jött létre.

Kereskedelem és közlekedés. A szeptember havi külkereskedelmi forgalomban a 335 millió pengős behozatallal 539 milliós kivitel áll szem- ben. Ezek az értékek a behozatal oldalán 0'5 mil—

lió pengővel, a kivitelén 116 "millióval haladják meg a tavalyi e havi eredményeket. Különösen a kivitel, s ezzel együtt az aktív egyenleg alakulása kedvező: mindkét eredmény nemcsak a folyó év—

ben, de az utolsó 5 év alatt is a maximumot je—

lenti. A mérleg 20'4 millióval volt aktiv, ami az előző havi forgalom aktiv egyenlegével együtt le- hetővé tette, hogy az első kilenc hónap —— amint az az alábbi kimutatásból kitűnik —— a két hónap előtt még éppen hogy egyensúlyban levő mérleget 383 milliós, tehát igen jelentékeny kiviteli feles- leggel zárja.

Behozatali (—) Időszak Behozatal Kivitel v. kiviteli H.)

többlet

millió pengőben

1929. I—IX. 8068 6773 — 129 5

1930. I—IX. 6206 6656 %— 450

1931. l—IX. 4234 4013 —— 22'1

1932. I—IX. 239'5 235'9 —— 36

1933. I—IX. 2217 267'0 %— 45'3

1934. I—IX. 2471 2792 —l— 32'1

1935. I—IX. 2674 2991 %— 317

1936. I—IX. 3218 3601 —l— 38'3

A behozatal alakulásának elbírálásánál tekin—

tettel kell lenni arra a fontos körülményre—, hogy az idei szeptemberben már csak 557 Vg tengeril importáltunk a mult évi 3579 vg—nal szemben, ami ennél a tételnél 315 millió pengős megtakarítást jelentett. Az olajpogácsa importja llS vg-ra, a korpáé pedig másfél vg-ra esett vissza a mult évi

216, ill. 269 vg-nal szemben, ami további 450 ezer pengős kiadás—csökkenést idézett elő. Lényegesen többet fordított ellenben a magyar közgazdaság nyers ásványolaj vásárlására, amiből több, mint két és félszeresét (3.206 vg) szerezte be a tavalyi, egyébként rendkívül alacsony mennyiségnek. Je- lentősen, 43%—kal emelkedett a nyers pamut irn—

portja (237 vg), 20%—kal a műselyenné (28 vg), 22

%—kal a nyers juláé (102 vg). Nyers kancsukból 28 vg-nal vásároltunk a mult évi 5 vg-nal szeme ben. Nagy az emelkedés a nehézipar egyes nyers—

anyragainak importjánál is, még pedig a vasérc—

nél (3.036 vg) 2979—05. a nyers— és órskavasnál

(5)

10. szám.

——895——— 1936

t1.304 vg) 5370-es és a koksznítl t2.639 Vg) 23%-os míg nyers fémekből kb. a tavalyi mennyiséget szereztük be. Papirosgyártó iparunk fejlődését jelzi, hogy papirosanyagból (283 Vg) 67%-kal nö- velte az importot. A készái'uk piacán a gépek és készülékek tételénél volt lényegesebb változás: a

textil-, a papír-, valamint az ü. n. ,,egyéb" ipari

gépek fokozottabb importja 87 vg—ra. a mult évinek csaknem két és félszeresére emelte a be- hozatalunkat.

A kivitel mennyiségben is jelentékenyen na- gyobb tömegeket mozgósított, mint a mult esz- tendőben. A súly szerint vámkezelt áruk össz—

mennyisége (s ezek az áruk teszik a forgalom túl- nyomó részét) tavaly 16 millió, az idén 28 mill llió métermázsát tett. A mennyiségi s vele az ér—

tékemelkedésben a gabonaneműek vezetnek: búza-, rozs—, árpa- és zabból együttvéve 11.282 vg—nal vittünk ki 168 millió pengő értékben (amiből a búzára 9.318 vg jutott 14'3 millió P értékkel) a mult évi 8'2 millió pengő összértékű 5.763 vg-nal

szemben (ebből búza volt 5.423 Vg, 7.7 :millió P értékben). A term-és feleslegeinek külföldi el—

helyezése emelte fel, a friss gyümölcs tételét is 577 vg—ról 1.364 vg-ra, illetőleg az értékét 17 millió pengőről 2'5 millióra. Kedvező volt a do- hány- és a burgonya—export alakulása is H— 400, ill. —l— 330 ezer P). A ltüvelyeseknél beállott meny—

nyisuégi emelkedést a tavalyi 430 vg-nal szemben (699 vg-nal vittünk ki) értékben már lerontotta a száraz bab tavalyi rendkívül magas egységérté—

kenek a visszaesése. A legtöbb földművelési ter—

méknél általában kisebb—nagyobb exportnöveke—

dés tapasztalható az élő állatok és állati termékek exportjávat ellentétben, amely viszont általában a mult évi színvonal alatt alakult ki. így a vágó- és igásállatoknál 410 ezer P, az élő és leölt ba-

romfinál 480 ezer, a friss és elkészített húsnál 700

ezer pengő a visszaesés (ez utóbbi tételnél a tavaly szeptemberben megindult németországi Vágott ser—

tésszállítások emelték fel a mult évi exportunkat), mintahogy kedvezőtlenebb volt a disznózsír és szalonna, a tojás és a toll elhelyezése is. Az ide—

tartozó fontos exportoikkeink közül a vajnál mu—

tatkozik —— egyébként jelentékeny "— 800 ezer pengős emelkedés. Kedvező volt általában az ipar- cikkek exportja: a nehézipar vasfélgyártmányok- ból, vasárukból, gépek- és készülékekből, vasuti kocsikból együttvéve mintegy 1'2 millió pengő- vel adott el többet a külföldnek, s csak a villa—

mosgépek és készülékek tételénél szenvedett je—

lentékenyebb, 350 ezer pengős visszaesést. A tex—

tilipar pamutszövetből 380 ezer, női és leány- felsőruházatból 240 ezer pengővel vitt ki többet.

Örvendetesen alakult a kikészített prémbőrök ki- vitele is H- 540 ezer Pl.

Vasúti forgalom. A termésbetakai'ítás és a

tei'mésértékesítés a vasúti forgalom id'ényszerű éle-'n—

külését eredményezte. Emellett azonban a konjunk—

turális erőteljes. A szállított

áruk mennyisége az egy év előttihez képest 11'0%—

javulás is igen

kal emelkedett. A gazdasági javulás jelei az utas—

forgalomban is jelentkeznek. A mult évihez képest a szállított utasok száma több mint 9%-kal nőtt.

A január-szeptemberi időszak eredményeit több évre visszatekintően a csatolt összeállítás tünteti fel:

z'llít t a- Megrakott Szállított időszak S írt-10 t kirggfértler tehgfggzlk 325135

1000 tonna millió km. e z r e k h e n

1927. I—IX. 16.374 1.880 1.031 67.667 1928. I— IX. 16.414 1.933 1.042 69.546 1929. I—IX. 16.660 1.932 1.040 70.422

1930. I—IX. 14 239 1.718 948 64.184

1931. I—IX. 11.957 1.864 839 55375 1932. I—lX. 9.424 1.278 688 41.234 1933. I— IX. 9.295 1.252 698 40.066 1934. I—IX. 10.379 1.440 739 43.975 1935. I—IX. 1) 10.509 1.405 760 46.897 1936. I—lX, ]) 11.624 1.544 825 50.617

Változás százalékban

1927. I—IX. —— — —— ——

1928. I—IX. —t— 07! 4— 28 at— 09 %— 28

1929. I—IX %— 1'5 __ —— 4- 13

1980. I—IX ——14'5 ——11'0 —— 8'8 —— 89 1931. I—lX. —16'() —20'6 —10'o ——13'7 1932. I—IX. ——2l'2 6'3 —13'7 —25'5 1933. I—IX. —— 1'2 20 —t— 1'6 —— 28 1934. I—IX. —t—11'9 $15'0 4— 58 —t— 9"?

1935. I—IX. 1) —t— 13 — 2—4 —t- 2-8 Jr 6-6 1986. I—lX. !) 4406 4— 9-9 % 85 4— 7.9

1) Ideiglenes adatok.

Postaforgalom. Szeptember hóban 402 millió levél kézbesíttetett, 6-6 millió darabbal több, mint az előző és 6'4 millióval több, mint 19315 azonos Postautal— 'l'áviratok

vanyok Száma Közönséges Postautal—

és ajánlott Ványok

Időszak left;/01801? isobiimcib. 371153? 1000 db-

1927. I—IX. 274550 553618 724829 2.868!) 1928. l—lX. 299.120 64857 1.027.390 29657 1929. I—lX. 328360 7.324.1 1.243.093 3.069.8 1930. l—IX. 328 612 8.037.0 1.331.519 214247 1931. I—IX. 287 067 7.514.1 1.039.760 2.486.1 1932. I—lX. 251932 6.8314 573065 20645 1933. I—IX. 268186 6.637.5 579373 19293 1924. I—IX. 260110 6.7736 570708 1.919.5 1935. I—lX. 290454: 7 162 1 617460 192242 1936. I—IX. 321884 73307 660212 19336

V á l t o z á s '% —b a n

1927. I—IX. —— -— —— ——

1928. I—IX. —-l—— 8'9 4—166 4-41'8 %— 3' 1929. I—IX. —-t—10'0 %12'9 4—21'0 4—— 35 1930. I—IX. —- 0'1 -l—— 9'7 —t— 7'1 520 1931. l—IX. —- 12'6 %— 6'5 4—21'9 —12'() 1932. I—IX. ——12'2 —— 9'1 "44'9 —16"9 1933. I—lX. JI— 6'5 —— 28 —l— 1'2 —— 6'5 1934. I—IX. —— 3'0 %— 2'1 —— l'b' 05 1935. I—lX. Jf—Zl'? —l—— 57 %— 8'2 %— O'

1936. [——IX. aaa-9 —t— 23 % 6'9 Jr 0-5

(6)

10. szám. —— 896 —— 1936

Gazdasági jelzőtábla.*)

1934 1935 1 9 3 5

M e g n 0 V 6 Z e s Egyseg átlag április május junius július aug. szept. október nov, MOermeS Avril Mai Jam Jm'llet Aoút Sepí. Octobre Noi).

Népmozgalom. 1) (.

1 Házassáekötés — — - - — - - - - — szám 6.570 6.253 4.360 6.922 6.172 3.236 5.120 5.785 8.082 12.035

2 Házasságkótés 1000 lélekre . . . ! 89 3.5 5—0 9-2 8-5 4-3 6-8 7-9 10"? 16-5

3 Elveszületés - - - - - - - - - - , 16.190 15.452 15.677 15.863 16.084 15.617 16.449 16.756 15.440 13.226 4 Élveszülelés 1000 lélekre - — — - ,, 21-9 209 21-5 21-17 207 206 !!!-8 23-17 204 181 5 Halálozás . . . , 10.754 11.304 12.285 11.328 9.990 10.824 11.322 10.501 11.520 10.460 6 llalálozás 1000 lélekre . - . - - - - ,, 1405 152 16'8 15—0 13-7 743 1547 14-4 152 M;?

7 Egy éven aluli elhalt- - - ,, 2.393 2.381 2.230 2.165 2.012 2.541 3024 2.729 3.042 1.928

8 Egy éven aluli elhalt 100 élveszulöttre . _ 148 [5.4 143 138 133 15-3 18-4 163 1g-7 ufó

9 Gümókórban elhalt , . . . " 1168 1.133 1.596 1.423 1.229 1.046 877 697 905 839

10 Gümókórtmn elhalt 1000 lélekre . . . . _ 1-53 1-5; 3-3 1-8; 1 68 1—38 1'16 1—5 1-1 1-5

11 Természetes szaporodás . . . . . . , 5.413 4.147 3392 4.535 5.094 4.793 5.127 6.204 3.920 2.766

12 Termeszetes szaporodás 1000 lélekre . . 7.4 56 4.7 60 7.0 6-3 6'8 80 5.2 3'8

13 Kivándomlt . . . , 76 92 89 109 90 74 es 100 138 111

14 Visszavándorolt . . . . . . . . . _ 141 119 129 150 132 129 99 112 77 125

Munkapiac.

15 'l'ársmlalombíztositó szervek taglétszáma 1.000 § —. 9531 9825 9508 952? 9700 9974 1.010'4 1.002-9 Munkanélküli:

16 Szociáldem. szakszervezeti összesen . . szám 22.291 18.315 19.750 18.952 18.448 18317 17.754 16.136 15.343 14.976 17 Szociáldem. szakszervezeti Budapesten . ,, 13060 10307 11243 11.070 10.803 10.520 9.927 8.864 8.348 7.952

18 Ker. szoc. szakszervezeti Budapesten ,, 996 967 988 905 898 851 878 892 943 1.068

19 Szakszervezeti munkanélküli együtt . . ! 23287 19.282 20.733 19.907 19.346 19.168 18.632 17.028 16.280 16.044 Hatósági és ingyenes magánközvetites :

zo Munkahely . . . szám 15.402 14.985 17.271 15.174 14.912 12.372 13.570 13.575 16.063 15.970

21 A'lunkalceresó . . . . . . . . . . _ 52.157 52.048 55.361 52.605 50.504 46.069 46.460 48.707 52.331 52.674

22 100 munkahelyre esett munkakeresó . . ,, 340 349 321 347 339 372 342 359 314 329

23 Munkaközvetllés . . . ,, 13819 13-78? 16.061 13.975 13.497 11.079 12.064 12.180 15.18? 14.77'

24 100 munkahelyre esett közvetítés . . . ,, 89'5 91'9 93-0 92"! 906 0'9'5 888 89"? 9019 5124

Felajánlott órabérek:

26 Bádogos . . . pengő 0719 034? 038 047 046 054 048 048 046 042

26 Asztalos . . . . . . . . . . , 041 023 037 043 043 043 043 044 045 046

27 Szabó . . . ,, 0137 038 039 035 040 039 038 037 037 099

28 Kómlves . . . ,, 03.35 0350 059 054 055 049 062 066 053 0515

29 Napszámos . . . , 032 0'30 030 030 031 029 031 029 032 031

30 Gyári munkásnó . . . , 020 0'39 019 022 019 017 024 021 022 019

31 Napszámosnó . . . ,, 0'25 0'28 024 031 021 029 094 030 090 090

Termelés.

8233 KőszénBarnaszén. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 1.000" g 5-1959630'2 5—098'0(3857 MgO-26502 4.421—46837 399656373 415926914 610946805 070997269 7.884'46824 74949695?

14 Vasérc és vassalak. . . , 9774 190'3 1223 1516 1216 1274 1636 1913 2148 2960

35 Finomításra való nyersvas. . . . . . ,, 1159 1949 1108 145"! 1170 1170 1959 165'2 17-17 2224

:36 82952 . . . 100011. ?7'1 926 179 23-9 5—8 40 7-1 109 206 472

:17 (lukm' , . . . . _ . . . 19000 99"? 91'4 00 0—0 0-0 0-0 0-0 3-4 5321 6103

Budnpeel szlőv. Elektramos Művei:

38 Éiamgsára'g 11114 -2)— — — — 1.000kw.óra 24310 25-59? 23.496 23.743 22.061 29.474 23.266 26.084 28.276 29.011

39 on us c ra eoszo ram . . . 9.885 11128 06: 10.461" 10.826 1] 111 9191 (, (0

10 Magánvilágítási célra eloszlott áram!) . 1 5.290 5-344 15321; 4980. 4.347 3509 15942 1202/3331 ligát: ggg 41 Egyéb celokra elosztott emma) . . . . " 3.734 3.875 3.598 3,544i 3441 3.891 3.607 3344 4.256 4.206 42 Elek!romosáramfogyasztók - - - . szám * 240243 243390 243274 242003 243190 244379 246572 248251

Kereskedelem és közlekedés. l

Külkereskedelem: 1) :

43 Belxngtgló ffszesen - - . - - - - - 1,000.000P 28—7 3131 31-13 EM 2654 31-12 30-0 380 4312

1; Nyers és megmunkált 1. ( 13389 20131 33353 32813 33313 115152 33 373293 357153 1 %%

46 Szó,, ! 1.000 349 306 2599 2480 2027 11987 2131 3192 - 42344

47 1 1.000 1.133 926 854 _820 662 1.138 677 1.070 1.262 1.241

13 1 09 5191 412 119 51—19

%% (... és ke...—1.1... ( 1.019? 4383 4515; %% 2232 2183 1833 482? 3332 117? 11331

( 000 19 93126 122 23 09

?? Nm dohánv- — - - .. ( 10301: 133 383, %% 230 213 12 151 %? 2813 133

2 .. 1 109. 293 02 121 791 92119 719 2-2 192

") A közölt adatsorok részletes magyarázata a Magyar Statisztikai Szemle 1932. évi 10. számának mellékletében található. (Gazdaságstatisztikai adatok 1926—32). I) Az 1935). .év átlagai ideiglenes jellegűek, —— !) A budapestkömyékí városok fogyasztasa nélkül. —— 3) A budapestkömyéki váro- sok fogyasztása is bennfoglaltauk.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

[r]

S a vázoltak örvén említhetjük, miszerint a szakemberek egyértelmûen utalnak arra, hogy függetlenül attól, vajon az anyanyelv és az irodalom oktatása egyetlen vagy két

További korlátozást jelentett, hogy a szerzõdések értelmében, amennyiben fel- merült a bennük foglalt rendelkezések megsértésének gyanúja, az egész ügy kivizs-

Bár Beneš januári parlamenti beszéde a csehszlovák diplomácia álláspontja te- rén nem jelentett újdonságot, a királykérdésnek egy idegen ország törvényhozó tes-

Az IPB bank csõdbe ment a betétesek rohama után, konszolidációjának költségét a cseh GDP 5–9%-ára becsülték, a három szlovák nagybank konszolidációjára

A rendszer másik nagy elõnye, hogy a progresszivitás egyenlõ (Szlovákiában.. 19%-os) marginális adó mellett valósul meg, ezzel elejét veszi a spekulációnak, a nagyobb

ján világos, hogy ha a gerjesztő fény frekvenciája nagyobb, m int a rezonancia frekvenciáé, minden gerjesztő fotonból egy S, gerjesztett állapot jön létre,

wegs ein W erk der jetzigen Regierung sei, und wir verdanken dieselbe vielmehr der vergangenen. Bei einer Regierung zahlt die gute Gesinnung als solche gar