A NÉPESEDÉSPOLITIKAI HATÁROZAT EREDMÉNYEI, 1973—1979 (II.)
DR. KLINGER ANDRÁS
Az 1974-ben bevezetett új népesedéspolítika célkitűzése — mint már a beveze- tőben is hangsúlyoztuk -— egyrészt a születések számának olyan szintre emelése, hogy a népesség reprodukciója biztosítva legyen, másrészt kiegyenlitett létszámú új generációk biztosítása. E célok elérését részben szociálpolitikai és egészségpoli—
tikai intézkedések. részben pedig széles körű tudatformáló tevékenység segítette.
(Ezekkel a tanulmány !. részében — Statisztikai Szemle. 1980. évi 5. sz. 453—469. old.
-— foglalkoztunk.) Következőkben a határozatok eddigi —— nem teljes — eredményét mutatjuk be.
V. AZ ÉLVESZULETÉSEK ALAKULÁSA
Az 1945—1972. évek születési mozgalma az alábbi korszakokra bontható:
— az élveszületési arányszám — részben a háborús években történt kisebb születéskie- sés pótlásaként — 1947 és 1950 között viszonylag magasabb (21 ezrelék körüli) szintre emel- kedett; 1951—1952-ben megindult a születések számának csökkenése: 1952-ben már keve- sebb mint 20 élveszületés jutott ezer lakosra;
— ezt követően népesedéspolitikai jogszabályok (elsősorban a művi vetélések eltiltására vonatkozó intézkedések) hatására növekedni kezdett a születések száma; maximumát 1954-
ben érte el 23 ezrelékes arányával;
—- részben az adminisztratív eszközökkel történt születésszómnövekedés visszahatásaként, részben a művi vetélések legalizálása eredményeként 1956—ban megindult a születések szá—
mának előbb kisebb, majd jelentősebb mértékű csökkenése; ezen időszak 1962-ig tartott, amikor a magyar élveszületési arányszám (12,9 ezrelékes értékével) történelmileg legalacso—
nyabb szintjét érte el, és ezt három éven keresztül 13,1 ezrelékes alacsony szinten történt stagnálás követte;
- 1966—tól kezdődően kisebb, 1967-től kezdődően pedig nagyobb arányú emelkedés indult meg: az élveszül'etési arányszám 1968—1969—ben 15 ezrelékes szintet ért el; az emelke- dést legnagyobb súllyal a szülési kedvet növelő kormányintézkedések segítették elő;
—— a születési arányszám csak két évig maradt viszonylag magasabb szinten; 1970—től kezdődően újabb. kisebb mértékű visszaesés tapasztalható: 1970-ben ezer lakosra 14.7, 1971- ben 14,5 élveszületés jutott. 1972—ben a születési mozgalom az előző két év szintjén állt és aránya 14,7 volt;
— a népesedéspolitikai határozatot követően jelentős növekedés következett be az él- veszületések számában.
Népesedési helyzetünk e kedvező alakulását a határozat alapján hozott in-
tézkedéseken kivül jelentősen befolyásolta az is, hogy az 1953—1956-05 évek közötti
demográfiai hullám idején születettek az 1974—1976-05 években kerültek szülőképes korba. és így az önmagában is elősegítette a születésszám növekedését.566 DR. KLlNGER ANDRÁS
19. tábla
Az élveszületések száma és a termékenység mutatói
Az élveszületések Teljes Átlagos A 3: és
Év ezer ezer 15—49 termékeny— születési $$$—Égi!
száma lakosra éves nőre seg sorrend aránya
1973 . . . . . . . . . 156 224 15'.0 58.2 1.95 1.86 16.8
1974 . . . . . . . . . 186 288 17,8 69.6 2.30 1,89 17,2
1975 194 240 18.4 72.8 2.38 1187 16.8
1976 185 405 17,5 69.9 2.26 1,84 16,1
1977 177 574 16,7 673 217 1.83 16.1
1978 . 168 160 15,7 64.1 2.08 1.82 15.11
1979* . 160 212 15.0 61.5 2.02 1.81 153
I
* Előzetes adatok.
Az 1973-ban bejelentett intézkedések eredményeként már 1974 elején emelke—
dett a születések száma, nagyobb arányú növekedés 1974 második felében és 1975- ben következett be. 1976-tól megkezdődött a szülőképes korba lépő nők számának fokozatos csökkenése, ami érezteti hatását az élveszületések számának csökkené-
sében.
Összességében 1974. január 1. és 1979. december 31. között 1 072000 élveszü—
letés történt, ez mintegy 135 000 születéssel több, mint amennyi a születések száma az 1973. évi születési arányszám (150/00) esetében lett volna.
Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 1973-ban 15,0, 1974—ben 17,8, 1975- ben 18,4, 1976-ban 17,5 és 1978-ban — alig haladja meg az 1973. évi arányszámot — 15.7, 1979-ben pedig azonos az 1973. évivel. 15.0. 1976 és 1978 között hazánkban újabb demográfiai hullámvölgy alakult ki. A kialakuláshoz hozzájárult a szülőképes
korba lépő nők. illetve a házasságkötések számának fokozatos csökkenése. 1979.
január 1-én a 15—49 éves nők száma 46 000 fővel volt kevesebb, mint 1976. január 1-én. A házasodási korba lépő fiatalok számának csökkenése miatt kevesebb házas—
ságot kötöttek, mint 1975-ben. A házasságkötések száma 1979-ben 87 000. több mint 17000-rel kevesebb. mint 1975-ben volt.
A termékenység magasabb fokának elérését, a népesedési helyzet javulását a teljes termékenységi mutató 2,3—2,4-es átlaga biztosíthatná, de csak akkor, ha az átlagos születési sorrend is egyidejűleg emelkedne. Az évi születési arányokból ki- számított teljes termékenységi arány (ami azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán
átlagosan olyan módon hozna világra gyermeket, mint az adott évben szült külön—
böző korú nők) az 1974—1975. években elérte a kívánt szintet, a 2.3—es átlagot. ami azonban csak látszólagosan biztosította a kívánt gyermekszámot. mert egyidejűleg
—— a születések számának növekedése ellenére — az átlagos születési sorrend nem növekedett kellő mértékben. Ezt az okozta. hogy alig nőtt a harmadik és a további szülöttek aránya. (Lásd a 20. táblát.)
Az 1974 és 1978 között élveszülöttek száma emelkedésének mintegy kétharmada a másodszülöttek száma emelkedésének eredménye, további 20 százalékot tesz ki
az elsőszülöttek számának és csak 16 százalékot jelentett a harmadik szülöttek szá-
mának növekedése.
Az elsőszülöttek száma az 1973. évi adatokhoz viszonyitva 1975—ig emelkedett.
majd 1976-tól fokozatosan csökkent. 1979-ben az elsőszülöttek száma közel 3000—rel volt kevesebb, mint 1973-ban (74000). Arányuk —- az összes élveszületéshez viszo—
nyítva —- azonban részben a második szülöttek arányának nagyobb mértékű emel-
kedése következtében az 1973. évi 49 százalékos szintről 1975-ben 44 százalékra csökkent. majd 1976-tól emelkedett, és elérte a 45. 1979—ben a 46 százalékot.
20. tábla
Az élveszületések alakulása az élveszületési sorrend száma szerint (százalék)
Az élveszületési sorrend száma
Év Összesen
1. [ 2. l 3. [ 4. l 5. l 6.—
1973 . . . . . 48.9 34.3 9.5 3.1 1.5 [ 2,7 100,0
1974 . . . . . 44,5 38,3 10.5 3.1 1.4 2.2 100,0
1975 . . . . . 43,6 39.6 10,7 2,9 1.3 1.9 100,0
1976 . . . . . 45,2 38.7 10.15 2.8 1.2 1.8 100,0
1977 . . . . . 45.0 38.9 10.4 28 1.2 1.7 100,0
1978 . . . . . 155 39.1 10.1 2.7 1.1 1.5 100,0
1979* . . . . 46.1 38,6 9.9 2,7 1.2 1.5 100,0
* Előzetes adatok.
Az élveszületések számának emelkedése elsősorban (: másodszülöttek számá- nak emelkedésében jelentkezik. 1975—ben a másodszülöttek száma 43 százalékkal.
1978—ban 23, 1979-ben 15 százalékkal volt több, mint 1973—ban. Mindezek következ—
tében az összes élveszületések számához viszonyított arány az 1973. évi 34 száza—
lékról 1975—ben közel 40 százalékra emelkedett, 1978-ban és 1979—ben a második szülöttek aránya 39 százalék volt. A nagyobb arányú emelkedés oka, hogy a csalá- dok a népesedéspolitikai intézkedések hatására időben .,előrehozták" a második gyermekszülést.
A népesedéspolítikai határozat kedvező eredményének tekinthető. hogy a har- madik gyermekek fokozatosan csökkenő száma az 1974. és 1975. években emelke—
dett; 1978—ban 15. 1979-ben 8 százalékkal magasabb volt a harmadik szülöttek száma. mint 1973—ban. Az összes élveszületéshez viszonyított arány az 1973. évi 9.5 százalékról 1975—ben 10.7 százalékra, 1978—ban 10.1, 1979—ben 9.9 százalékra emel—
kedett.
A negyedik és a további sorszámú szülöttek körében a csökkenés 1976 után folytatódott. lgy a negyedik és az ennél magasabb sorszámú szülöttek száma 1978—
ban 22 százalékkal, 1979-ben egynegyedével kevesebb, mint 1973-ban. az összes él- veszületéshez viszonyított arányuk az 1973. évi 7,3 százalékról 1978—ban 5.3. 1979-
ben 5.4 százalékra csökkent.
A reprezentatív családtervezési vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a fia—
talok változatlanul két gyermeket terveznek és tartanak kívánatosnak. 1966-ban 70.
1977—ben 74 százalék választott két gyermeket jövendő családja számára. A három gyermeket tervező házasok aránya csak lassú emelkedést mutat: 1966-ban 12 szá- zalék, 1977-ben 14 százalék volt. 1966—ban a vizsgálatban szereplő nők 14 százaléka tervezett egy gyermeket. 1977-ben ez az arány -— a kettő. illetve a három gyermeket tervezők javára — 10 százalékra csökkent. A fiatal 35 éven aluli házas nők házas- ságkötéskor tervezett átlagos gyermekszáma az 1966. évi vizsgálat szerint 205 volt, s 1977—re 2.07-re -- minimálisan —- emelkedett. (Lásd a 21. táblát.)
Az 1966-os tervekhez viszonyítva az 1975 végén életben levő gyermekek számát.
megállapítható, hogy a gyermekszámra vonatkozó elképzeléseit a tervező nők közel fele a házasságkötést követő 10 éven belül megvalósította, 18,2 százaléka —- a gyer- meket nem akarók közel kétharmada. az egy gyermeket tervezők fele — több gyerme-
568 DR. KLiNGER ANDRÁS
ket szült. mint amennyit a házasságkötéskor tervezett. A házasságkötést követő
10 éven belül a házasságkötés előtti eredeti elképzelésnél, ten/nél kevesebb gyer-*meket szült a tervező nők közel egyharmada. A házasságkötéskor tervezettgyer- mekszámot azok a nők valósították meg legjobban, akik kettő gyermeket terveztek
(a terv teljesítése 56 százalékos), utána az egy gyermeket tervezők (a terv teljesítése -
41 százalékos), majd azok következnek, akik nem terveztek gyermeket (a terv telje—
sítése 37 százalékos), a négy és több gyermeket tervezőknél a terv teljesítése 29
százalékos, és legrosszabb a teljesítés azoknál a nőknél, akik három gyermeket ter—veztek (a terv teljesítése 14 százalékos).
21. tábla
A 35 éven aluli házas nők családtervezése
0 l 1 l 2 l 3 ! 4" Ó Átlagosan
A vrzsgalot eve gyermeket tervező nők (531313) ;;g;;z;:ík
aránya (százalék) száma
A házasságkötéskor tervezett gyermekszám
1958 (TCS) . 1 13 64 17 5 100 225
1966 (TCS) . 1 14 70 12 3 100 2.051
1966 (HL—l) . 1 20 70 8 1 100 1,B9
1974 (HL—ll) 0 6 73 19 2 100 2,17
1977 (TCS) . 0 10 74 14 2 100 2.07
Összesen kívánt gyermekszám*
1958 (TCS) . 4 18 49 18 11 100 233
1966 (TCS) . 1 20 56 16 7 100 2.10
1972 (HL—l) . 1 16 71 10 2 100 1.97
1974 (TCS) . 1 18 63 14 4 100 2,06
1975 (HL—l) . 3 17 62 14 4 100 2.03
1977 (TCS) . 1 13 69 14 3 100 2.06
1977 (HL—ll) 1 10 74 14 1 100 2.05
" A felvétel idején életben levő és a még kívánt gyermekek együttes száma.
Megjegyzés: TCS -— Termékenységi. családtervezési és születésszabályozási vizsgálat (1958, 1966, 1974.
1977); HL—l és HL—ll -—- Longitudinális vizsgálat (1966, 1972, 1974, 1977).
Az anya korcsoportja szerint vizsgálva az élveszületések alakulását megállo-
píthatjuk, hogy a fiatal, 20—29 éves nők mind nagyobb súllyal (1973-ban 68, 1978- ban és 1979-ben 71 százalékkal) jelentkeznek a szülő nők között, ugyanakkor a 30 évesnél idősebb korcsoporthoz tartozó nők aránya csökken (1973—ban az arány 16százalék, 1978—ban és 1979—ben már csak 14 százalék volt).
A 20 éven aluli anyák élveszüléseinek száma 1978-ban 5, 1979-ben 7 szám—- lékkal kevesebb volt, mint 1973—ban. Az összes élveszületéshez viszonyított arányuk az 1973. évi 16.3 százalékról 1978-ban 14.5 százalékra csökkent, 1979—ben 14,7 szá- zalékra emelkedett.
A legtöbb szülést jelentő 20—24 éves nők korcsoportjában 1978—ban 12, 1979—
ben 4 százalékkal több élveszületés volt, mint a népesedéspolitikai intézkedés meg- jelenésének évében. 1978-ban az összes élveszületések több mint 44 százalékánál.
1979-ben 43,1. 1973-ban 42.6 százalékánál az anya 20—24 éves volt.
A 25—29 éves nők élVeszüléseinek száma és aránya is magasabb, mint 1973—
ban; számuk 1978-ban és 1979-ben közel 15 százalékkal. az összes élveszületések- hez viszonyított arányuk 1978-ban 7, 1979—ben pedig 12 százalékkal haladta meg az:
1973. évit.
A 30 éves és idősebb szülő nők élveszüléseinek szóma minimálisan csökkent. az összes születéshez viszonyított súlyuk az 1973. évi 16,0 százalékról 1978—ban 14,4, illetve 1979—ben 14,1 százalékra mérséklődött.
22. tábla
Az élveszületések alakulása az anya korcsoportia szerint
(százalék)
—19 izu—24 las—29 ] 30—34 1 35—39 l4o—49 l 50— Össze-
Év , sen
eves
1973 . . . . . . 16.3 42,6 25.1 11,0 4.0 1.0 0.0 100,0
1974 . . . . . . 15,1 42.4 26.2 11.7 3.7 0.9 0.0 100.0
1975 . . . 14.4 42.6 26,9 11,7 3.6 08 0.0 100,0
1976 . . . . . . 14,7 43.8 26.7 10.6 3.4 0.8 0.0 100,0
1977 . . . . . . 143 44,1 26.9 10,5 3.4 0.8 0.0 100,0
1978 . . . . . . 14,5 44.3 26,8 10,4 3,3 0.7 0.0 100,0
1979* . . . . . 14.7 43,1 28.1 10,1 3.3 0.7 0.0 100,0
' Előzetes adatok.
Az anya korcsoportja szerinti élveszületések alakulásában bekövetkezett válto—
zások egyik oka. hogy változott a házasságot kötő nők korcsoport szerinti megosz- lása. 1973-ban a házasságot kötő nők 38 százaléka 20 évnél fiatalabb, 39 százaléka 20—24 éves, 10 százaléka 25—29 éves. 1978—ban a 20 évnél fiatalabb házasságot kötő nők aránya már csak 33 százalék (1979-ben 32), ugyanakkor emelkedett a 20—
24 évesek aránya 41 (1979—ben is) százalékra, a 25—29 éves házasságra lépő nők aránya pedig 12 (1979-ben 13) százalékra.
A termékenységi arány a propogatív korú. 15-49 éves nők esetében 1978-ban
mind az általános, mind a házas termékenység vonatkozásában 1973-hoz viszonyítva
a legszámottevőbb növekedés — 28, illetve 7 százalék — a 20 éven aluliak korcso—portjában mutatkozik. A 20—24 évesek szülési gyakorisága 8, illetve—5, a 25—29 éve—
seké mindkét esetben kisebb mértékben (1 százalékkal) nőtt. A 30—49 éves nők ter-
mékenysége csökkenő tendenciát mutat. (Lásd a 23. táblát.)
1978—ban az ezer 15—49 éves nőre jutó élveszületési arányszám 10 (1979-ben 6) százalékkal magasabb volt, mint 1973—ban, és így a 15—49 éves nők szülési gyakori—
sága 58,2 ezrelékről 1978—ban 64,1 (1979—ben 61,5) ezrelékre emelkedett. 1973 és 1978 között a 15—49 éves házas nők termékenysége kisebb arányban nőtt. Ezer 15—
49 éves házas nőre 1978—ban 82,9 élveszületés jut, 6 százalékkal több, mint 1973—
ban. 1976-tól kezdődően az általános és a házas termékenységi arányszámok évről évre fokozatosan csökkennek. A korspecifikus élveszületési arányszámok csökkenése különösen a születéseket jelentősen befolyásoló 20—24 és 25—29 éves női korosz- tályoknál számottevő.
A népesség kormegoszlásában bekövetkezett eltolódás hatott az élveszületések számának módosulására. Az 1960. és az 1970. évi népszámlálás kormegoszlására standardizált élveszületési arányszámokat vizsgálva, ezeknél kisebb emelkedést ta—
pasztalunk, mint a nyers arányszámokéban. (Lásd a 24. táblát.)
A nyers élveszületési arányszám 1973—ban 14.98, 1978-ban 15.74 ezrelék, az 1970. évi kormegoszlásra standardizált mutató 14.19, illetve 14.61 ezrelék. az emel—
kedés a nyers arányszámnál 5, a standardizált arányszámnál csak 3 százalék.
A termékenység változását legjobban a házas nők gyermekszám szerinti alaku- lása mutatja. (Lásd a 25. táblát.)
570 DR. KLlNGER ANDRÁS _
23. tábla
Termékenységi arányszámok az anya életkora szerint
15—19 1 20—24 les—29 lan—34 ! 35—39 [ 40—49 '?'"
Ev *** áíil
éves sen %
Ezer megfelelő korú nőre jut élveszületés
1973 57,5 157.0 105.1 48,1 17.9 2.0 582
1974 67,1 1805 128,6 59.9 20.13 2.3 696
1975 72.1 183.5 133.8 62.0 202 2.2 728
1976 74.5 178.1 1219 54.2 18.3 1.9 699
1977 73,8 172.7 114.6 51,1 ; 173 2.0 67.3
1978 . 73,5 169.4 1063 47.3 l 15.6 1.7 64.1
1979* . 73.4 166.6 103.3 42,6 14,8 1.7 61 .5
Ezer megfelelő korú házas nőre jut házasságból élveszületés
1973 3659 231.3 121.5 52,6 18.8 2.2 78.0
1974 400.'l 2692 149.6 66.13 21 .1 2.4 92.9
1975 414.7 274.0 156,0 68.5 21 ,5 2.3 96.7
1976 416,4 264.2 141,9 60,0 192 2.0 91,9
1977 404.3 2522 1329 56,5 18.4 2.1 87.13
1978 3926 2435 l1213 52A l1a6 17 1829
' Előzetes adatok.
24. tábla A nyers és a standardizált élveszületésí arányszámok
! Az 1960. ] Az 1970.
évi kormegoszlósro standardizált
A nyers
élveszületésl arónyszóm (ezrelék)
1973 . . . 14.98 1439 14,19
1974 . . . . 17.78 16.85 16,57
1975 . . . . 18.43 17.25 16.98
1976 . . . 17.49 1623 16.05
1977 . . . 16.68 15.47 15.34
1978 . 15.74 14.69 1 1461
25. tábla
A 15 éves és idősebb házas nők az élveszületett gyermekek száma szerint
A házas nők A született százalékos megoszlása gyermekek száma
1970 l 1973 l 1979
0 . 14 13 11
1 . 29 29 28
2 . 31 33 39
3 . ,. . . . . 13 13 13
4—5 . . . . . 9 8 6
6— . . . . . 4 4 3
Összesen
! 100 ! 100 , 100
1970 elején száz házas nőre 201 gyermek jutott. 1973—ban az arányszám ZOO—ra, 1979 elején 194—re csökkent.
Az átlagos gyermekszám csökkenését az egy és a 4 és több gyermeket szült nők számának visszaesése okozta. 1973 és 1979 között az egygyermekes nők száma 3. a négy—ötgyermekeseké 16, a hat- és többgyermekeseké 31 százalékkal csökkent.
Ugyanakkor a kétgyermekes nők száma egyötöddel, a háromgyermekeseké közel 3 százalékkal nőtt, a gyermektelen nők száma pedig 13 százalékkal csökkent.
A házas nők átlagos gyermekszáma korcsoportonként eltérően módosult, a pro- pagatív korú (15—49 éves) házas nők átlagos gyermekszáma alig változott. a száz házas nőre jutó élveszületett gyermekszám 1979—ben 175. 1973-ban 174 volt.
26. tábla
A 15—49 éves házas nők termékenysége korcsoportok szerint
Korcsoport _A száz házas nőre jutó élveszületett gyermekek száma (éV) 1970 I 1973 [ 1974 [ 1975 ] 1976 l 1977 I 1978 l 1979
15—1 9 . . . . . 45 44 45 49 55 60 l63 64
20—24 . . . . . 90 97 98 99 106 112 ; 118 122
25—29 . . . . . 143 149 149 151 154 156 ; 159 161
30—34 . . . . . 181 181 181 181 180 181 1 181 ' 181
35—39 . . . . . 203 196 196 196 196 194 1 193 193
40—49 . . 221 215 212 212 211 209 1 208 207
15—49 összesen . . 176 174 171 172 172 173 I 174 175
1
1979-ben a házas nők átlagos gyermekszáma korcsoportok szerint a 15—29 éve- seknél több, a 30—34 éveseknél azonos, a 35 évnél idősebbeknél kevesebb, mint 1973-ban volt. Az emelkedés a legnagyobb a 15—19 éveseknél (45 százalékos) és a 20—24 éveseknél (26 százalékos), a 25—29 éveseknél az emelkedés kisebb arányú (8 százalékos). A csökkenés a 40—49 éveseknél magasabb (4 százalékos), a 35—39 éveseknél az arányszám alig csökkent (1.5 százalék).
VI. A NEPESSÉG SZAPORODÁSA. A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA
Magyarországon 1980. január 1-én — a népszámlálás előzetes adatai szerint — a népesség száma 10 710 000 fő volt. 26 százalékkal több. mint 1974. január 1—én.
27. tábla
A népesség számának alakulása, népszaporodás
A 255339 Természetes szaporodás
ÉV január 1-én ___l_________7 *
(ezer fő) szam szerint 1 ezer lakosra
1974 . . 10 442 60 472 5.8
1975 . . 10 501 63 138 6.0
1976 . . 10 563 53 165 5.0
1977 . . 10 615 45 543 4.3
1978 . . 10 660 28 039 26
1979 . . 10 688 23 454* 2.2*
1980 . . 10 710*
* Előzetes adatok.
Megjegyzés: 1974—1979-ben az 1980. évi népszámlálás előzetes adatáből visszaszámított népességszómok.
572 DR. KLlNGER— ANDRÁS
Az 1974—1978. években a természetes szaporodás változó volt. 1974. január 1.
és 1980. január 1. között a természetes szaporodás 274000 fő volt. vagyis ennyivel volt több az élveszületések száma. mint a halálozásoké.
1980. január 1-én az ország lakosságának 485 százaléka (5195000 fő) férfi,
51.5 százaléka (5 515 000 áá) nő. A férfiak és a nők számának gyarapodása 1974. és1980. január 1-e között (2.5 százalék) azonos volt. a nőtöbblet 1974 és 1980 között nem változott: ezer férfira 1062 nő jut.
A születések számának 1974. és 1975. évi nagyobb arányú emelkedése, vala- mint a halálozás változó alakulása következtében bizonyos eltolódás következett be az ország népességének kormegoszlásában.
28. tábla
A népesség kormegoszlósa nemenként
(százalék)
Év 0—14 1 15-39 ] 40—59 [ óO- ,
(január 1.) éves Összesen
Férfi
1974 . . . . . . . . 21.1 38,9 24,0 16.0 1003
1975 . ' , . . . . . . 21,4 38,7 23,8 16,1 100,0 ,
1976 . . . . . . . , 21 .7 385 23,9 15.9 100.0
1977 . . . . . . . '. 22.1 38,3 24.2 15.11 * 100,0
1978 . . . . . . . . 224 38,1 24,5 15.0 100,0
1979 . . . . . . . . 22,7 38.0 24,8 14,5 100,0
1980* . ; . . . . . . 23,0 37,8 24,7 14,5 100.0
, Nő
1974 . . . . . . . . 18,8 36.1 " 24,8 20,3 100,0
1975 . . . . . . . . 19.0 35,8 24,6 20,6 100,0
1976 . . . . . . . . 19.3 35.6 24,7 20.4 100.0
1977 . . . . . . . . 19,7 35.3 25,0 20.0 100,0
1978 . . . . . . . . 20.0 35.0 25,4 x 196 100.0
1979 . . . . . . . . 20,3 34,8 25.8 l 19,1 100,0
1980* . . . . . . . . 20.5 34,5 25.8 19.2 1000
Férfi és nő együtt
1974 . . . . . . . . 20.0 37,4 24,4 18.2 1000
1975 . . . . . . . . 202 372 242 18,4 100,0
1976 . . . . . . . . 20.5 37.0 24,3 18.2 100,0
1977 . . . . . . . . 20,8 36.8 24.6 17.8 100.0
1978 . . . . . . . . 21 ,? 36.5 25,0 17,3 100,0
1979 . . . . . . . . 21 .5 36.3 25,3 16.9 100.0
1980* . . . . . . . . 21 ,7 3ő,1 25.3 16,9 100,_O
' Az 1980. évi népszámlálás előzetes adatai.
Megjegyzés: 1974—1979-ben az 1970. évi népszámlálás adataiból továbbszámított népességszámok.
Nemenként vizsgálva a népesség korösszetételét azt tapasztaljuk, hogy a főbb korcsoportokban az arányszámok változása (1974. január 1. és 1980. január 1. kö-
zött) majdnem azonos nagyságú volt. A 0—14 éves férfiak aránya 21.1 százalékról
23.0 százalékra, a nőknél 18,8 százalékról 20,5 százalékra emelkedett. A 15—39 éve—sek oránya a férfiaknál és a nőknél is csökkent, ezzel szemben emelkedett az idő—
sebb (40—59 éves) munkaképes korcsoporthoz tartozók aránya. A 60 évesek és idő—
sebbek aránya a férfiaknál nagyobb mértékben csökkent, mint a nőknél.
Összefoglalva megállapítható, hogy a népesedéspolitikai határozat megvaló—
sítósának eredményeként, kedvezően alakult a lakosság szemlélete a gyermekvál- lalással. családokkal kapcsolatosan. A reprezentativ családtervezési vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok két gyermeket terveznek és tartanak kívá- natosnak. Az élveszületések alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a fiatal.
20—29 éves nők mind nagyobb súllyal jelentkeznek a szülő nők között. Az ezer'15—49 éves nőre jutó élveszületési arányszám az 1973. évi 58,2-ről 1979-ben 61.5-re emel—
kedett. 1974. január 1. és 1979. december 31. között 1 072000 élveszületés történt.
A népesedéspolitikai határozat alapján a hozott szociálpolitikai intézkedések hatására növekedett a szocialista társadalom tehervállalása a gyermeknevelés költ—
ségeiben, és így javultak a gyermekvállalás és -nevelés feltételei.
Az egészségpolitikai intézkedések hatására jelentősen csökkent a családterve—
zés egészségkárosító módszereinek (terhességmegszakítás) alkalmazása. évről évre kevesebb a spontán vetélések és a csecsemőhalálozások száma. és mérséklődött a koraszülési gyakoriság, ugyanakkor egyre elterjedtebb a modern — hormonális ha- táson alapuló — orális fogamzásgátló eszközök használata.
1974. január 1. és 1980. január 1. között az ország népességének száma —— a természetes szaporodás eredményeként, a nemzetközi vándorlásokat figyelmen kí—
vül hagyva — 274000 fővel gyarapodott. és 1980. január 1-én az ország népesség—
száma — a népszámlálás előzetes adatai szerint -— elérte a 10 710 000 főt.
lRODALOM
Adatok a családtervezésrői, a születésszabályozásról és a terhességmegszakításokról. Központi Statiszti- kai Hivatal. Budapest. 1963. 172 old.
Bevezetés a demográfiába. Szerk.: Szabady Egon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1964.
610 old.
Csecsemőhalálozás (1960—1969). Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1971. 135 old.
Dr. Klinger András: Magyarország népesedési helyzete az 1960-as években. Statisztikai Szemle. 1969.
évi 11. sz. 1067—1096. old.; 12. sz. 1171—1188. old.; 1970. évi 3. sz. 227—252. oldi; 11. sz. 1111—1137. old.; 12.
sz. 1215—1240. old.; 1971. évi 1. sz. 91—95. old.
Az 1966. évben házasságot kötöttek családtervezésif termékenységi és születésszabályozási magatartása 1966—1972 között. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1974. 231 old.
Dr. Klinger András: Az újabb magyar családtervezési vizsgálatok főbb eredményei. Statisztikai Szemle.
1975. évi 2. sz. 127—137. old.; 3. sz. 233—248. old.
Jelentés a népesedéspolitikai intézkedések eredményeiről. Statisztikai Szemle. 1975. évi 10. sz. 1021—
1036. old.
Dr. Klinger András: Magyarország népesedési helyzete, 1971—1975. Statisztikai Szemle. 1977. évi ,1. sz.
5—24. old.; 2. sz. 117—135. old.
Főbb népesedési folyamatok az V. ötéves tervidőszak első két évében. Központi Statisztikai Hivatal. Bu- dapest. 1978. 39 old.
Orális fogamzásgátlót használó nők vizsgálatának eredményei, 1970-1975. Központi Statisztikai Hivatal.
Budapest. 1978. 88 old,
Terhelsdségmegszakítások és spontán vetélések adatai 1976—1977. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.
1979. 138 o .
Az 1966-ban és 1974-ben házasságot kötöttek családtervezési, termékenységi és születésszabályozási ma- gatartása 1977-ig. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1979. 109 old.
PE3I'OME
Kparuocpounoű u.enbio Méponpum'uü aeMorpami—mecxoű nonwmxu a Bem-pun aannercs
oőecneuenne npocroro Bocnponaaoncraa HaceneHua, a a nepcnexmae nocrnmenue cpas- HHTeanO Heőonbmoro npupocra Hacenenm.
Aarop ycranaanuaaer, uno ocyuiecranei-me npaBu—renbcrsem—ioro nocrauosneum no nemorpacpuuecuwm BOnpOCaM oxaaano őnauronpunmoe amim-me Ha earnanu Hacenei—mn :;
csau c AéropomnenueM u cemeüHoű )Kmnbio. BhlőOpOHHble oőcnenoaauns nOK63blBai-OT, lno HosoméHHsie cuuraior menareneHbiM pomneHl—ie ABYX gerei—i. Moxmo YCTaHOBHTb Taioke
" TO, nro cpeAu pomnaioumx marepeü ace Haute acrpeuaiorcsi meumuuu 20—29-neniero Boapacra. Lchno muaopomneunblx a pacuere Ha TbICHHy menumu 15—49-ne'rHero aospacra
Boapocno c 58,2 a 1973 .no 61,5 a 1978 rogy.
B pesynsrare BbIHeceHHle Ha ocnosanm ynOMsHyroro nocranoanenun couuanhHo-nonn- muecnux meponpmmü oőuiecrso 6epeT Ha ceőn ace Gonbwyio AOIIIO pacxonos ; ennen
574 DR. KLlNGER: A NÉPESEDÉSPOLITIKAI HATÁROZAT )
c conepmanneM " aocnm'anuem .nereü, őnarogaps ueMy ynyumnnucb ycnoemr Mmm-m Muoro-
AeTHle ceMeü.
3uaumenbno cysunom, npnMeHeHne epenublx nm: 3Aopoaba cnocoőos nnannposaunx CeMbM (npeupauenuü 6epemeHHocm), conparnnocb uwcno CnOHTaHHbIX aőop'ros u cnyuaea Aercxoü cmepmocm, a remote nonuaunaca uacrora npemneapemer—msix pomnenuü. Bcé öonee umpoxoe pacnpocrpaHeHue nonyuaer npnmeuemae—fopanbnbix " FOPMOHaanth npomeoae- uarouublx cpeAcrs.
anneuuocn Haceneuus crpanu cornacuo npenaapmenhnblm merem nepenucn Mace- neumi 1980 rona Aocmrna 10710000 uenoeex.
SUMMARY
Population policy measures taken in Hungary aim at assuring the simple re.-production of the population in the short run, while achieving a relatively small population increase in the long run.
The author points out that as a result of implementing the population policy decisions the general attitude changed favourably towards childbirth and family. Sample surveys show that young couples mostly deem desirable to have two children. it can also be stated that the age—group of women from 20 to 29 increased among women in childbed. The number of live births per 1.000 women from 15 to 49 increased from 582 in 1973 to 61.5 in 1978.
The social policy measures taken on the basis of the population policy decisions resulted in that society meets higher and higher proportion of the expenses of bringing up of children.
Conseguently, the conditions of bringing up of children have been improved.
The application of detrimental methods of family planning (abortion) has been thrust considerably into the background, while the freguency of spontaneous abortions, infant mortality and premature births has also decreased. The use of oral contraceptives of hor- monic activity has become more and more accepted.
The population of Hungary totalled 10.710,000 persons according to the preliminary results of the population census of 1980.
