A CSOK-támogatást igénylők vizsgálata az elő- zetes gyermekvállalás és az ingatlanszerzés mértéke szempontjából egy hitelintézet adatai alapján*
Plöchl Kata –Obádovics Csilla
A szerzők egy hitelintézet 2016–2020 közötti adatbázisát vizsgálva arra keresik a választ, hogy a Családi Otthonteremtési Kedvezményre (CSOK) pályázók milyen mértékben veszik igénybe a támogatást előre vállalt gyermek után, az milyen tár- sadalmi csoportok számára nyújt nélkülözhetetlen segítséget a lakásszerzéshez, és mely jövedelmi szint és ingatlanérték esetén indukálja a leginkább a második otthon megszerzését. Klaszteranalízissel megállapítják, hogy a legszerényebb jövedelemmel és kisértékű ingatlannal rendelkező csoportok körében a legjellemzőbb a gyermek előrevállalása. A támogatás számukra nyújtja a legnagyobb segítséget az otthon- teremtésben, a támogatási összegből viszont kis mértékben részesülnek. Az igénylők 8 százaléka a támogatás segítségével meglévő ingatlanja mellé újabbat vásárolt.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H31, G51, R21, J13
Kulcsszavak: CSOK, lakástámogatás, családtámogatás, lakásigény, gyermekvállalás
1. Bevezetés
Magyarországon az öröklakás tulajdonlásának igen nagy szerepe van már a szocia- lizmus óta. A magyar családok 80 százalékának a lakás a legfőbb vagyontárgya, mely a létbiztonságot és akár több generáció munkájának hozadékát is megtestesítheti.
Országunkban az európai hagyományokhoz igazodva – közgazdasági és szociális dimenziót öltve – univerzális redisztribúció valósul meg (Dániel 1997; Dániel 2004;
Csermák 2011; Levi 1993; Rothstein 1998; Bényei 2011; Kováts 2007; Békés et al.
2016). Ezzel az állam egy magasabb minőségi színvonalú lakástulajdon kialakítá- sában tölt be allokációs szerepet. A támogatási rendszer az öngondoskodást fel- tételezve a meglévő magántőke mellé állami forrásokat rendel, hogy a lakáscélok könnyebben elérhetővé váljanak (Sági et al. 2017; Maleque 2019).
* A jelen kiadványban megjelenő írások a szerzők nézeteit tartalmazzák, ami nem feltétlenül egyezik a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontjával.
Plöchl Kata a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Széchenyi István Doktori Iskola Phd-hallgatója. E-mail: plochl.kata@gmail.com
Obádovics Csilla a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar egyetemi tanára.
E-mail: obadovics.csilla@uni-sopron.hu
A magyar nyelvű kézirat első változata 2021. március 11-én érkezett szerkesztőségünkbe.
A magyar lakáspolitikának voltak igen kiterjedt lakástulajdon-szerzést ösztönző időszakai, és voltak igencsak ínséges időszakok is. Egy-egy kormányzati ciklus alatt meghozott lakáspolitikai intézkedés jóval túlmutat egy-egy választási cikluson. A tá- mogatások elhúzódó, nehezen kalkulálható és különösen nehezen szabályozható mivoltából adódóan igen felelős döntések meghozatala kívánatos.
A támogatási rendszer differenciáltságának mértékéről a vélemények megoszlanak.
A nézetek azonban közösek abban, hogy szelektív, hosszú távú és fenntartható támo- gatási rendszert kell kiépíteni. Ez olyan globális lakásépítési, felújítási, fenntartási és finanszírozási keretben működhet hatékonyan, amely a mindenkor aktuális lakáshely- zeti adottságokhoz a rövid távú célokon túl egyértelműen ki tudja jelölni a közép- és hosszú távú célokat is a gazdaság minden szereplője számára, figyelembe véve a nem- zeti sajátosságokat, a kultúrát és a hagyományokat is (Csermák 2011; Mayo 1993).
Magyarország kormánya 2010-től átfogóan foglalkozik a demográfiai kérdésekkel.
A magyar családpolitikának kettős célja van: egyrészt hozzásegíteni a fiatalokat, hogy világra hozhassák gyermekeiket a vágyott számban, másrészt támogatni azokat, akiknek már van gyermekük (Novák 2020). A demográfia ugyanis jelentősen befo- lyásolja az országok jövőjét (Singhammer 2019). A demográfiai célok fontosságát alátámasztja, hogy Magyarország – de egész Európa – termékenységi rátája, ezáltal a népessége, csökken (Beaujouan et al. 2017; Dorbritz – Ruckdeschel 2007; Neyer et al 2016). A gyermekvállalási kedv élénkülése azonban elősegíti a népességszám nö- vekedését (Sobotka 2017). Lesthaeghe (2011) a lakás meglétét alapvető demográfiai folyamatokra ható tényezőként azonosítja. A lakáspolitika mind a minőségi, mind a mennyiségi lakásteremtés terén pozitív hatást gyakorol a gyermekek számának növekedésére (Fitoussi et al. 2008). Ha a lakástámogatás kedvező hitelfelvétellel párosul, akkor még nagyobb az ösztönző hatás, ami már – a gyermekes családok városkörnyéki településekre való áramlásán keresztül – pozitívan befolyásolja az agglomerációs népességfolyamatokat (Székely 2020).
2. A 2016-os új lakáspolitika jellemzői; a bevezetése óta végbement legfontosabb változások
A magyar gazdaság teljesítményének javulása és a nagyobb költségvetési stabili- tás lehetővé tette egy intenzívebb lakáspolitikai akció indítását. Így a 2005 utáni idők szűkre szabott lakáspolitikája után 2016-tól elindult a jelenlegi Családvédelmi Akcióterv. A program nem szakít a korábbi lakáspolitikák törekvéseivel (Hegedűs 2006; Kiss – Vadas 2006; Mádi 2008, 2017), tehát továbbra is kiemelten támogatja az új ingatlan szerzését, de célzottabb figyelmet fordít a használt lakásvásárlásokra és -bővítésekre. Feladata az otthonteremtés mellett a gyermekvállalás ösztönzése (Szikra 2016), az építőipar és az ingatlanpiac fellendítése (Tóth – Horváthné 2018), az elnéptelenedő falvak számának csökkentése.
A Családok Otthonteremtési Kedvezménye igénybevételének feltételeit az 1. táb- lázat tartalmazza. E feltételeket a 16/20161 és 17/20162 kormányrendelet és vál- tozásaik határozzák meg.
1. táblázat
A CSOK támogatás igénybevételének alapfeltételei és azok változásai 2016–2020 között
FELTÉTEL JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁS
Igénylő lehet • magyar, külföldi állampolgár
• építőközösség tagja, osztatlan közös ingatlan tulajdonosa (hatályos: 273/2016. (IX.15.) Korm. rend.)
Igénylő életkora alapján pályázhat • 18–40 év között: meglévő, és előre vállalt gyermek után
• 40 év felett: csak meglévő gyermekre Igénylő lakhelye, vagy azt igazoló
dokumentum • bejelentett magyarországi lakhely
• 3 hónapot meghaladó magyarországi tartózkodási engedély
• bevándorlási engedély Magyarországra
Igénylő családi állapota • házas, élettársi viszony, egyedülálló, elvált, özvegy Ingatlan komfortfokozata • lakhatási igény kielégítésére alkalmas
Munkaviszonnyal kapcsolatos elvárás • igényléskor legalább az egyik félnek rendelkeznie kell fennálló munkaviszonnyal
• kiegészítő tevékenységet végző jogviszony (hatályos: 686/2020.
(XII.29.) Korm. rend.) Minimális, folyamatos (legfeljebb 30
napos megszakítás melletti) TB-biztosítotti jogviszony megléte
• 1–2 gyermek esetén 180 nap
• 3 gyermek esetén 365 nap
• használt ingatlannál gyermekszámtól függetlenül 180 nap
• preferált kistérségen igénylő esetén 365 nap (hatályos:
109/2019. (V.13.) Korm. rend.) Támogatás felhasználhatósága
irányulhat • új ingatlan építésére, vásárlására, használt ingatlan vásárlására
• meglévő ingatlan minimum egy lakószobával való bővítésére (új albetét nélkül)
• külön lakóegység kialakítása: tetőtér-beépítés, emeletráépítés
• preferált kistérségek esetén felújításra is (hatályos: 109/2019.
(V.13.) Korm. rend.)
Támogatott gyermek életkora • 24 hetes magzat, maximum 20. életévig
• 12 hetes magzat, maximum 25. életévig (hatályos: 273/2016.
(IX.15.) Korm. rend.)
Támogatott gyermeknek minősül • saját gyermek, nevelt gyermek, az igénylő által örökbefogadott gyermek
• min. 1 éve az igénylő gyámsága alatt lévő gyermek (hatályos:
273/2016. (IX.15.) Korm. rend.) Tulajdonjoggal a támogatott
ingatlanban rendelkezhet • csak a támogatott személy/ személyek rendelkezhetnek
• a támogatott személy gyermeke öröklés révén (hatályos:
686/2020. (XII.29.) Korm. rend.)
• házas(élet)társak esetén mindkét félnek együttesen rendelkeznie kell vele
Minimális alapterület nagysága Új lakás (ház) Használt ingatlan
1 gyermek után 40 (60) m2 40 m2
2 gyermek után 50 (70) m2 50 m2
3 gyermek után 60 (80) m2 60 m2
4 vagy több gyermek után 60 (80) m2 70 m2
Forrás: 16/2016 (II.10.) és 17/2016 (II.10.) kormányrendeletek és módosításaik alapján
1 16/2016. (II.10.) Kormányrendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó állami támogatásról
2 17/2016. (II.10.) Kormányrendelet a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről
A támogatás igénybevételére vonatkozóan meghatározásra kerültek kizáró és kor- látozó szabályok is, melyek csökkentik az opportunista támogatást igénylők számát (2. táblázat). A korlátozások nagy része a bevezetés óta enyhítésre vagy megszün- tetésre került.
2. táblázat
A CSOK-támogatás igénybevételének egyéb feltételei és annak változásai 2016–2020 között
FELTÉTEL JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁS
Kizáró oknak minősül • köztartozás
• KHR negatív adós lista
• korábbi támogatás feltételeinek nemteljesítése esetén a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége Adott gyermek után igénybe vett
támogatás esetén • a korábban igénybe vett támogatás visszafizetendő, vagy a gyermekre a támogatás nem igényelhető
• az igénylő számára a kedvezőbb megoldás választható (hatályos:
46/2019. (III.12.) Korm. rend.) Előre vállalt gyermekre a támogatás
igénylésének előfeltétele • az igénylő által a CSOK-támogatást megelőzően igénybe vett támogatás keretében előre vállalt gyermeknek a CSOK- támogatási igény benyújtásáig meg kell születnie Előre vállalt gyermek teljesítési
határideje • 1 gyermek esetén 4 év
• 2 gyermek esetén 8 év
• 3 gyermek esetén (csak új ingatlannal kapcsolatban választható) 10 év
Gyermek előrevállalásának nem teljesülése, vagy részbeni teljesülése esetén
• a jogtalanul igénybe vett összeget a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten vissza kell téríteni
• három gyermek esetén a támogatási összegen túl a kamat ötszörösét kell visszafizetni
Maximális ingatlanár korlátja • új ingatlannál nincs korlátozás
• használt ingatlan esetében 35 millió forint (hatályon kívül helyezi: 46/2019. (III.12.) Korm. rend.)
Meglévő ingatlantulajdonban
meglévő maximális tulajdoni hányad • új ingatlanra nincs megkötés
• használt ingatlan esetében min. 50 százalék (hatályon kívül helyezi: 26/2018. (II.28.) Korm. rend.)
Korábbi támogatással vásárolt ingatlan értékesítési bevételének felhasználása
• új ingatlanra nincs megkötés
• használt ingatlan esetén az 5 éven belül értékesített ingatlanból befolyt vételár kötelezően visszaforgatandó a jelenlegi támogatással vásárolt ingatlanba (hatályon kívül helyezi:
26/2018. (II.28.) Korm. rend.) Röghöz kötés a támogatott
ingatlanban • min. 10 évig csak a tulajdonosok és a támogatottak bentlakása
• bejegyezhető a tulajdonos cégének székhelyeként (hatályos:
152/2019. (VI.26.) Korm. rend.)
Forrás: 16/2016 (II.10.) és 17/2016 (II.10.) kormányrendeletek és módosításaik alapján
A támogatás mértéke ugyan a meghirdetés óta nem változott, de a preferált kistér- ségek támogatása, illetve esetükben a komplex cél megvalósulását segítő magas támogatási összeg kedvezően érintette az ide költözni vágyókat (3. táblázat).
3. táblázat
A CSOK-támogatás mértéke és annak változása 2016–2020 között TÁMOGATÁS MÉRTÉKE
Nem preferált kistérség esetén Új ingatlan Használt ingatlan
1 gyermek után 0,6 millió Ft 0,6 millió Ft
2 gyermek után 2,6 millió Ft 1,43 millió Ft
3 gyermek után 10 millió Ft 2,2 millió Ft
4 vagy több gyermek után 10 millió Ft 2,75 millió Ft
Preferált kistérség esetén • komplex cél esetén az új ingatlanok után járó támogatási összeggel egyező
• egyedi cél esetén az új ingatlanok után járó támogatási összeg 50 százaléka
Adott gyermek után már igénybe
vett támogatás esetén • a korábban igénybe vett támogatás visszafizetendő, vagy a gyermekre a támogatás nem igényelhető
• az igénylő számára fentiek közül a kedvezőbb választható (hatályos: 46/2019. (III.12.) Korm. rend.)
Utólag született gyermek
támogatása • használt ingatlannál minden gyermek után 0,4 millió Ft
• új ingatlan esetén nincs külön támogatás Támogatott hitel • új ingatlan és 3 gyermek esetén 10 millió Ft
• új ingatlan és 2 gyermek esetén 10 millió Ft (hatályos:
209/2018. (IX.13.) Korm. rend.)
• használt ingatlan: 3 gyermek esetén: 15 millió Ft, 2 gyermek esetén: 10 millió Ft (hatályos: 46/2019. (III.12.) Korm. rend.) Forrás: 16/2016 (II.10.) és 17/2016 (II.10.) kormányrendeletek és módosításaik alapján
3. Adat és módszer
A vizsgálat céljai: átfogó képet adni a CSOK-támogatásban részesült családokról a meglévő és előre vállalt gyermekszám és a vásárolt ingatlan típusa szerint; felmérni körükben a gyermekvállalási hajlandóságot; feltárni a jövedelem és ingatlanérték kapcsolat alapján kialakítható igénylői csoportok hasonlóságait és különbségeit.
A szekunder információk feldolgozása a lakástámogatásról szóló jogszabályok, szak- cikkek keretében történt.
Vizsgálatunkat egy adott hitelintézet 2016–2020 közötti adatbázisából származó, 625, támogatásban részesülő háztartás anonim adatai alapján folytattuk le Nyugat-Ma- gyarország, Közép-Dunántúl, valamint Közép-Magyarország régióra vonatkozóan.
Az adatbázisban a vizsgálat szempontjából releváns információ a támogatás igény- bevételének ideje, az előre vállalt gyermekek száma, a támogatással érintett ingatlan
típusa, elhelyezkedése. A család rendelkezésre álló jövedelme, a megvásárolt in- gatlan piaci értéke, és egy korábbi ingatlan meglétére vonatkozó információk csak a hitelt felvevők (391 háztartás) esetében állnak rendelkezésre. A dolgozatban a csa- ládok méret szerinti szegmentálása minden esetben tartalmazza a meglévő és az előre vállalt gyermekek számát is.
A CSOK-támogatásban részesültek körének általános jellemzését adtuk a gyermekek száma, a gyermekvállalási hajlandóság és a támogatással vásárolt ingatlan típusa figyelembevételével. A CSOK vissza nem térítendő támogatás mellett hitelt igénylők sokaságát a családi jövedelem és az ingatlanérték kapcsolata alapján klaszteranalí- zissel csoportosítottuk. A változók mérési skálája megegyezik, de az értékterjedel- mük jelentősen eltérő, ezért az eljárás előtt standardizáltuk. Mivel a klaszteranalízis érzékeny a kiugró értékekre, a modellalkotást torzító eseteket kizártuk, aminek az eredményeként 371 igénylőre végeztük el az elemzést. A klaszterező eljárás ese- tében nem beszélhetünk „legjobb” megoldásról (Obádovics 2009), ezért többféle csoportosítási eljárással (centroid-, csoportátlag-, és ward-eljárás) is elvégeztük a hi- erarchikus klaszteranalízist. A legtöbb egyedi jellemzővel bíró csoportot a centroid módszer adta. A hierarchikus klaszteranalízis alapján a jól elkülöníthető csoportok számát 5–8 közöttire becsültük. A hierarchikus módszer után a K-közép klaszterező eljárással végül a hétklaszteres eredményt fogadtuk el. Az alacsonyabb, ötklaszteres megoldások elvetésre kerültek, mivel így a teljes sokaság 91 százalékát 3 csoport alkotta. A nagy elemszám miatt a csoportjellemzők nem voltak jól meghatároz- hatók, vizsgálatunk során pedig kiemelt cél az egyediségek feltárása. Hétnél több klaszterszám esetén már voltak egyelemű csoportok is, ezért ezek a megoldások is elvetésre kerültek.
4. A CSOK-támogatásban részesülők elemzése
4.1. Az országos adatok áttekintése a CSOK-igénylők körében
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által készített elem- zések alapján 2020 végéig közel 170 ezren igényelték a támogatást (KINCS 2019, 2020b; Papházi et al. 2021). A vissza nem térítendő támogatásban részesülők 90 százalékának már volt gyermeke a támogatás igénylésekor: 15 százalékuknak egy, 47 százalékuknak kettő, 38 százalékuknak pedig három vagy annál több gyermeke volt vagy lett az előre vállalt gyermekekkel együtt. A CSOK-támogatottak körében a nagycsaládosok aránya többszörösen meghaladja a magyarországi nagycsaládosok (8 százalék) arányát. Az igénylők több mint harmada (59 százaléka egy-, 39 százaléka két-, 2 százalékuk pedig háromgyermekes) vállal még kisbabát. A legnagyobb gyer- mek-előrevállalási hajlandóság a jövőben születendő gyermekkel a kétcsaládossá válók (58 százalék) körében jelentkezik, az előre vállalók 38 százaléka pedig három gyermeket kíván nevelni (KINCS 2019). Az igénylők 14,9 százaléka csak a támoga- tás ösztönző hatására vállalt további gyermeket (KINCS 2020a). Az ingatlan típusát
tekintve a használt ingatlanszerzés dominál mind az előre vállalók (69,2 százalék), mind a támogatást csak meglévő gyermek után igénylők (68 százalék) esetében, a használt ingatlanokhoz kapcsolódó nagyobb gyermek-előrevállalási hajlandóság mellett (KINCS 2019).
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa alapján a támogatás gyermekek számára gyakorolt kedvező hatása 2016–2019 között még nem mutatkozott meg.
Ugyan 2020-ban 3,3 százalékkal több gyermek született az előző évhez viszonyítva, de a 2016-os értéket még így sem sikerült elérni (KSH 2021b).
A támogatás gyermekek számára gyakorolt kedvező hatásával kapcsolatban több tanulmány is született. Ezek alapján a CSOK-támogatás a jövőben még javíthatja a gyermekvállalási hajlandóságot, de a családpolitika sikeressége ezen a téren erő- sen függ az életszínvonalbeli és egyéb, erkölcsi-etikai normáktól (Sági – Lentner 2020; Tatay et al. 2019).
A folyósított támogatás átlagos értéke 2,4 millió forint (újingatlan-vásárlás 5,2, hasz- náltingatlan-szerzés 2,4 millió forint). A támogatott összeg 78 százaléka kapcsolódik új ingatlanokhoz, 2 százalék bővítéshez. 2016–2019 közt minden 6. ingatlanszerzés (új ingatlanok 44 százalékához, használtak 12 százalékához) CSOK igénybevételével történt (KSH 2021a; KINCS 2019).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020 novemberi lakáspiaci jelentése alapján a tá- mogatott hitelfelvételek terén folyamatos emelkedés figyelhető meg, ám 2020 II.
félévétől kezdődően visszaesés tapasztalható az új és a használt ingatlanok finanszí- rozása esetében is, aminek hátterében valószínűleg a pandémia okozta bizonytalan- ság áll. A vissza nem térítendő támogatást az igénylők 77 százaléka hitel felvételével is kiegészíti. A CSOK-támogatott hitelt 2020 első félévéig 134 ezren igényelték, 400 milliárd forint értékben (MNB 2020).
A CSOK megjelenése a megnövekvő kereslet révén jelentősen felhajtotta az ingat- lanok árát, ami felemésztette a támogatási összeg közel 75 százalékát (Banai et al.
2019), ezzel tovább nehezítve a fiatal párok lakásszerzési lehetőségeit (Elek – Szikra 2018).
Sági és szerzőtársai (2017) kutatásuk alapján a támogatás társadalmi megítélése pozitív, ugyanis a megkérdezettek több mint 60 százaléka véli úgy, hogy a támogatás segítségére lesz a lakásvásárlásban. Ezt erősíti meg a KINCS (2020a, b), és Tóth – Horváthné (2018) kutatása is. Az egyes családpolitikai intézkedések ugyan javíthat- ják a fiatalok gyermekvállalási hajlandóságát, de az életszínvonalbeli adottságok, a stabil gazdasági, munkahelyi, és párkapcsolati háttér, az infláció, munkanélküliség, jövedelmi tényezők, egészség, vallás, etnikumbeli hovatartozás, erkölcsi normák és a kommunista múlt sokkal fajsúlyosabb tényezőnek bizonyul, mint a lakhatási körül- mények. Ez különösen a gyermekvállalásban erősen bizonytalan párokra igaz. Ezen
tényezők pedig kevéssé befolyásolhatók célzott szakpolitikai döntésekkel (Kapitány – Spéder 2018; Spéder et al. 2017; Sági – Lentner 2020; Szikra 2016; KSH 2016).
4.2. A CSOK vissza nem térítendő támogatást igénybe vevők vizsgálata
A régiók közül Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb a nettó 1 főre eső jövedelem, a legalacsonyabb a munkanélküliség, és a regionális szinten meghatározott 1 főre jutó GDP tekintetében a vizsgált 3 régió adja a teljes megtermelt GDP 44 százalékát (KSH 2018a, 2020a, 2020b). Az igénylések száma, a 2020-as év kivételével (1. ábra) folyamatos emelkedést mutat. A visszaesés a vírushelyzet miatt kialakult bizony- talanságra vezethető vissza. Ez a jelenség nemcsak ezekben a régiókban, hanem országosan is megfigyelhető. Nyugaton a hatás kicsit erősebbnek mutatkozik, hiszen Ausztria részlegesen korlátozta a külföldiek munkavégzését.
A legnagyobb érdeklődés 2019-ben jelentkezett, aminek hátterében a kétgyermekes családoknak megítélt kamattámogatott hitel igénybevételének lehetősége áll. Ez is mutatja, hogy a fizetendő kamat csökkenésének kedvező hatása van az ingatlanpi- acra. Az állami kamattámogatás okozta torzító hatások következtében a hiteladós kisebb mértékben van kitéve az esetleges negatív konjunktúrafolyamatok által ger- jesztett növekvő kamatszolgálatnak (Kiss – Vadas 2006). Az összes igénylőből 234 család (37 százalék) kizárólag a vissza nem térítendő támogatást vette igénybe. A tá- mogatást igénylők 63 százaléka az állami támogatást hitel felvételével egészítette ki.
1. ábra
A CSOK-támogatást igénylők számának változása gyermekszám szerint 2016–2020 között (N=625)
10 20
0 30 40 50 60
40 80 120 160 200 240
0
% Darab
2016 2017 2018 2019 2020
Összes igénylés (jobb t.) 1 gyermek 2 gyermek 3 gyermek 4 gyermek
17%
38%
44%
0%
16%
9%
44%46%
1%
14%
54%
32%
0%
12%
38%
49%
2%
36%
46%
2%
A gyermekek számát tekintve elmondható, hogy az igénylések 44 százaléka kétgyer- mekes családmodellben (meglévő és előre vállalt gyermekekkel együtt) történt (4.
táblázat). Három gyermeket a családok 43 százaléka kíván nevelni. Az egygyermekes családok száma mindössze 13 százalék.
4. táblázat
A 2016–2020 között támogatást igénylők megoszlása gyermekszám és az előre vállalt gyermekek száma szerint
Egygyermekes
családmodell Kétgyermekes
családmodell Háromgyermekes családmodell gyermek
összes meglévő összes meglévő 1 előre vállalt 2 előre
vállalt összes meglévő 1 előre vállalt 2 előre
vállalt 3 előre vállalt
Támogatást igénylő (db) 81 81 277 178 51 48 267 221 26 17 3
Hitelt nem vesz igénybe (db) 74 74 114 109 5 0 46 40 3 2 1
Támogatott és/ vagy piaci
hitelt is igénybe vesz (db) 7 7 163 69 46 48 221 181 23 15 2
Azok, akik csak a támogatást vették igénybe 32 százalékban egy gyermek után, 49 százalékban két gyermekre és mindössze 19 százalékban három gyermekre tették ezt meg. A hitelt is felvevők esetében minimális 2 százalék az egygyermekes csalá- dok száma. Ennek hátterében az alacsony támogatási összeg és a kamattámogatott hitel hiánya áll (Horváthné Kökény – Tóth 2017). Körükben a legmeghatározóbb a nagycsaládosok részaránya (57 százalék), melyben szerepet játszik a program teljes időtartama alatt elérhető kamattámogatott hitel is. Országosan a családok 36 százaléka egy, 22 százaléka kettő, 6 százaléka három-, és 2 százaléka négy vagy több gyermeket nevel. A CSOK-támogatottak körében az országos mintához képest többszörösen nagyobb részarányt képviselnek a kétgyermekesek, és a háromgyer- mekesek még ennél is nagyobbat (KSH 2012a). Az országos KSH-adatok alapján a lakáscélú jelzáloghitelt felvevők között a legnagyobb százalékban a gyermekte- lenek (32 százalék) és a kétgyermekesek (30 százalék) fordulnak elő. Őket követik az egygyermekes családok (26 százalék). A nagycsaládosok képviseltetik magukat a legkisebb százalékban (12 százalék) a hitelfelvevők között (KSH 2018b), ami pont az ellenkezője a CSOK-program igénybe vevői körében tapasztalt gyermekszám sze- rinti megoszlásnak.
A programmal a kormány demográfiai célok megvalósulását, a születések számának növekedését is elő kívánja segíteni. Az igénylők ehhez a tervezett gyermekeiken túli gyermekek születésével tudnak leginkább hozzájárulni. Az állami támogatásból részesülők mindössze 23 százaléka vállal előre gyermeket (4. táblázat), ami elmarad az országos szintű 33 százalékos gyermek-előrevállalási hajlandóságtól (KINCS 2019).
Az előre vállalók 68 százaléka két gyermeket, míg 32 százalékuk három gyermeket kíván nevelni a jövőben. Az igénylők 77 százaléka már megszületett gyermeke után
igényli a támogatást. Az előre vállalóktól abban az esetben várhatjuk a népesség- növekedés elősegítését, ha ők korábban nem tervezett gyermek születése mellett kötelezték el magukat a támogatás hatására, és nem csak a későbbre tervezett gyermekvállalásukat hozták korábbi időpontra. Azon igénylők körében a legnagyobb a gyermek- előrevállalási hajlandóság (36 százalék), akik maximum két gyermeket kívánnak nevelni (az előre vállalt gyermeket is figyelembe véve). A három gyermek iránt elkötelezett családok 17 százaléka tesz ígéretet arra, hogy a törvényi határ- időn belül gyermekei száma 3-ra növekszik. 2020 végéig az összes előre vállaló 62 százaléka teljesítette vállalását, azaz világra hozta a vállalt gyermekét. Mindössze egy olyan igénylő volt, aki 2016-ban vette igénybe a támogatást és nem született meg a jogszabályban rögzítetett határidőig a vállalt gyermek. Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást nem, vagy csak részben teljesíti (kivéve az igazolt egészségügyi ok esetét), úgy az igénybe vett kedvezmény összegét késedelmi kamattal, három vagy több gyermek vállalása esetén a büntetőkamat ötszörösével növelten vissza kell fizetni az államnak. Ezzel kívánja a kormány elejét venni a megalapozatlan gyer- mek-előrevállalásoknak, melyek csak a magasabb támogatási összegek lehívására irányulnának.
Az összes jövőbeni gyermekvállalás mellett elkötelezett igénylő 45 százaléka további két gyermek (12 százalék a 2. és a 3. gyermekét tervezi, ami az összes támogatást igénylő 2 százaléka), 2 százalék pedig 3 gyermek megszületését vállalja (5. táblázat).
A többi előrevállaló további egy gyermeket tervez.
5. táblázat
A kétgyermekes és nagycsaládos gyermeket előre vállalók aránya az összes előre gyermeket vállalókon belül
Gyermek-előrevállalási hajlandóság (N=135)
2 gyermekes családmodell
1 gyermeket
(2. gyermeket) vállal előre 35%
2 gyermeket
(1. + 2. gyermeket) vállal előre 33%
Nagycsaládos
1 gyermeket
(3. gyermeket) vállal előre 18%
2 gyermeket
(2. + 3. gyermeket) vállal előre 12%
3 gyermeket
(1. + 2. + 3. gyermeket) vállal előre 2%
Összes előre vállaló
Összes előre vállaló
1 gyermeket előre vállalók 53%
2 gyermeket előre vállalók 45%
3 gyermeket előre vállalók 2%
A támogatási feltételek terén a 2019-es év kedvező változásokat hozott, ami az igénylések számában, a támogatást hitellel kiegészítők arányának növekedésében (6. táblázat) is megmutatkozik.
6. táblázat
A CSOK-támogatás igénybevétele családméret és az igénylés éve szerint
Nagycsalád Nem nagycsalád Összesen
nincs hitele van hitele nincs hitele van hitele (db)
2016 (db) 10 13 20 9 52
ingatlan Új 74% 45% 30
Használt
ingatlan 26% 55% 22
2017 (db) 16 38 50 8 112
ingatlan Új 41% 76% 66
Használt
ingatlan 59% 24% 46
2018 (db) 12 59 52 28 151
ingatlan Új 34% 38% 54
Használt
ingatlan 66% 63% 97
2019 (db) 2 64 44 96 206
Új
ingatlan 33% 58% 103
Használt
ingatlan 67% 42% 103
2020 (db) 6 47 22 29 104
ingatlan Új 51% 41% 48
Használt
ingatlan 49% 59% 56
Összesen (db) 46 221 188 170 625
Az évek során mindkét családmodell esetében nőtt a használt ingatlanok részaránya.
2019-ben a nagycsaládosok körében további növekedés, míg a kétgyermekes csa- ládmodell elkötelezettjeinél kisebb visszaesés figyelhető meg a használt ingatlanok iránt. Úgy véljük, hogy ezen irányú változásokat az okozza, hogy a kamattámogatott hitel a 2019. év elejétől a kétgyermekesek számára is igényelhető új ingatlanokhoz, az év közepétől pedig már használt ingatlan szerzésére is, ami a nagycsaládosokat is inspirálta. Összességében a nagycsaládosok 58 százaléka, a nem nagycsaládosoknak pedig 47 százaléka vásárolt használt ingatlant a támogatás felhasználásával.
A használt ingatlanokra vonatkozó 35 millió forintos maximális ingatlanár korlátjá- nak eltörlését követően a határértéket meghaladó ingatlanok 40 százaléka használt ingatlan. Összességében azonban nem történt több nagy értékű ingatlanvásárlás, sőt a 35 millió forint feletti használt és új ingatlanok állománya csökkenő tendenciát mutat a 2019 előtti és az azt követő időszak viszonyában.
Szintén a használt ingatlanok esetében történt változás 2018-ban, amikor eltörölték, hogy a már meglévő ingatlannal rendelkezők nem vehetnek igénybe CSOK-támoga- tást használt ingatlan szerzésére meglévő ingatlanjuk megtartása mellett. A meglévő ingatlan mellett támogatást igénylők több mint 90 százaléka használt ingatlanra vette igénybe a CSOK közvetlen támogatást, 2019-ben 61 százalékra csökkent az arányuk. A gyermek-előrevállalási hajlandóságot is figyelembe véve megállapítha- tó, hogy az előre vállalók mindössze 2 százaléka vásárolt korábbi ingatlana mellé másikat a támogatás igénybevételével.
A preferált kistérségekben történő ingatlanvásárlás a mintában 5 százalék alatti, ezért ezen területek támogatásának hatását nem érezzük a mintaelemszámok nö- vekedésében. Ennek hátterében meghúzódhat, hogy a vizsgált régiók tekintetében alacsony a támogatott kistérségek száma, fejlettségi szintjük viszont az országos átlagot meghaladó.
A közvetlen támogatást igénylők 48 százaléka új (összesen 1,5 milliárd Ft, átlagosan 5 millió Ft/ ingatlan), 45 százaléka használt ingatlan vásárlását (összesen 485 millió Ft, átlagosan 1,7 millió Ft/ ingatlan) és 7 százaléka bővítési (összesen 67 millió Ft, átlagosan 1,5 millió Ft/ ingatlan) munkálatokat finanszíroz a kapott összegből (2.
ábra). A gyermekenkénti megoszlás új ingatlanvásárlás esetén rendre 15 százalék (összesen 26 millió Ft, 0,6 millió Ft/ ingatlan), 48 százalék (összesen 377 millió Ft, 2,6 millió Ft/ ingatlan), 37 százalék (összesen 1 milliárd Ft, 10 millió Ft/ ingatlan).
Használt ingatlan szerzése esetén pedig rendre 13–35–52 százalék. Az új ingatlanbe- ruházások után kerül kifizetésre a támogatás háromnegyede. A kifizetett támogatási összeg fele a jogosultak 18 százalékánál (gyermeket előre vállalók nélkül 14 százalék) összpontosul, azon okból kifolyólag, hogy ők nagycsaládosok, így az új ingatlan szerzéséhez 10 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásban részesülnek.
Az összes igénylő 23 százalékát adó kétgyermekes új ingatlant vásárló családok a kifizetések kevesebb mint 20 százalékában részesülnek, annak ellenére, hogy ők nagyobb számban hajtottak végre új ingatlan szerzésére irányuló tranzakciót. Ennek oka, hogy esetükben az állam 2,6 millió forint támogatással segíti az adásvételt.
A gyermeket előre vállalók a támogatás 24 százalékát (495 millió Ft) kapják meg.
Közülük 55 százalék új-, 39 százalékuk használt ingatlant vásárol, 6 százalékuk pedig bővít. Az előre vállaló 2 gyerekesek (az előre vállalt gyermeket is beleértve) 57 száza- léka, a három gyermekesek (előre vállalt gyermekkel együtt) 52 százaléka új ingatlan vételét valósítja meg a támogatásból. A két családmodell megoszlása közel azonos az új ingatlanba beruházó, gyermeket előre vállalók között. A kifizetett támogatási összeg azonban a nagycsaládosok javára jelentős eltérést mutat. A gyermekválla- lással nagycsaládossá válók által realizált támogatási összeg az összes előre vállaló számára kifizetett összeg 48 százaléka, a kétgyermekesek esetében ez 30 százalék.
Az új ingatlanok után járó magas 10 millió forintos támogatási összeg ösztönző ha- tására sem növekedett a gyermekvállalással kétgyermekes családdá válók számát meghaladó mértékben a háromgyermekes családdá válók száma. A nagycsaládos igénylők 14 százaléka a támogatást új ingatlan vásárlására fordítja és már az igény- léskor három gyermeke van.
2. ábra
A CSOK közvetlen támogatást igénylők száma és részesedésük a lehívott támogatási összegből gyermekszám és ingatlantípus szerint (N=625)
10 20
0 30 40 50 60 %
Új – 1 gyermek Új – 2 gyermek Új – 3 gyermek Használt – 1 gyermek Használt – 2 gyermek Használt – 3 gyermek Bővítés – 1 gyermek Bővítés – 2 gyermek Bővítés – 3 gyermek
Közvetlen támogatást igénylők Kifizetett támogatási összeg 7%
23%
18% 18%
54%
6%
16%
7%
24%
16%
0% 0% 1% 1%
5% 2%
1% 1%
4.3. Az igénylők jövedelem és ingatlanár szerinti csoportosítása a családméret függvényében
Jövedelmi adatok 391 háztartás esetében álltak rendelkezésre. A kiugró értékek eltávolítása után 371 családot vizsgáltunk tovább. A hitelt felvevők közt nagyobb arányban (57 százalék) fordulnak elő nagycsaládosok. A támogatással a nem nagy- családosok 72 százaléka 35 millió forintos ingatlanérték alatt valósítja meg ott- honteremtési vágyait (3. ábra). Ötvenmillió forintot meghaladó értékű ingatlant a kétgyermekesek 11 százaléka, a nagycsaládosok 5 százaléka vásárol (előre vállalt gyermekkel együtt).
A nem nagycsaládosok jórészt kisebb alapterületű új ingatlanokat vásárolnak (7. táblázat). Ugyanez a nagycsaládosok körében 60 százalék, akik kicsit nagyobb méretű – a nagyobb családméret okán is – és inkább használt ingatlanokat vesznek.
3. ábra
A támogatásból vásárolt ingatlan értéke családméret szerint (N=371)
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
50,1 millió felett 45,1 – 50 millió 40,1 – 45 millió 35,1 – 40 millió 30,1 – 35 millió 20,1 – 30 millió 15,1 – 20 millió
% Ingatlan értéke forintban
Nem nagycsalád Nagycsalád
5%
4%6%
7% 16%
6% 14%
18% 29%
41%
42%
1%1%
11%
7. táblázat
Ingatlanberuházások családméret, ingatlantípus és hasznos ingatlan-alapterület szerinti megoszlása
Ingatlan alapterülete
Nem nagycsalád Nagycsalád
ingatlanÚj Használt ingatlan
A nem nagycsaládosok tulajdonában lévő
ingatlanok megoszlása alapterület szerint
ingatlanÚj Használt ingatlan
A nagycsaládosok tulajdonában lévő
ingatlanok megoszlása alapterület szerint
60 m2 alatt 16% 4% 10% 3% 5% 4%
61–70 m2 5% 4% 4% 12% 4% 7%
71–80 m2 15% 30% 22% 24% 15% 18%
81–90 m2 11% 23% 17% 14% 16% 15%
91–100 m2 15% 12% 13% 35% 15% 22%
101–110 m2 4% 9% 6% 4% 7% 6%
111–120 m2 5% 4% 4% 0% 8% 5%
121–140 m2 4% 3% 3% 3% 9% 7%
141 m2 felett 27% 12% 19% 6% 21% 16%
Összes új és használt ingatlanba történő beruházás az adott családméret viszonyában Ingatlan
beruházások 52% 48% 37% 63%
Országos viszonylatban a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanok 32 százalé- ka 60 m2 alatti alapterülettel rendelkezik. A CSOK-ot igénylők közt a törvényi előírás miatt nem lehet az ingatlan 60 m2 alatti. A teljes magyar népesség 43 százaléka 60–100 m2 közötti ingatlanban él. Az e feletti ingatlanok aránya közel 35 százalék a CSOK-igénylők körében, országosan pedig 25 százalék. Az adatokból látható, hogy a CSOK-támogatás megemelte a megvásárolt ingatlan alapterületét (KSH 2012b).
A családi jövedelmet 5 egyenlő elemszámú jövedelmi csoportra osztva megállapít- ható, hogy a hitellel rendelkezők körében a nagycsaládosok részaránya (57 százalék) nagyobb a nem nagycsaládosokénál. Ez annak köszönhető, hogy a 3. és az e feletti jövedelmi sávokban az arányuk meghaladja (a legnagyobb mértékben a 4. jövedelmi sávban) a nem nagycsaládosokét (8. táblázat).
8. táblázat
A CSOK-támogatás mellé hitelt is felvevők jövedelmi kategória, családméret és gyermek-előrevállalási hajlandóság szerinti megoszlása
Családi jövedelmi sáv
Nem nagycsaládos Nagycsaládos
Nem nagycsaládos
igénylők az összes igénylő
arányában
Gyermeket előre vállalók
a nem nagycsaládos
igénylők arányában
Gyermeket előre vállalók
az előre vállalók arányában
Nagycsaládos igénylők az összes igénylő
arányában
Gyermeket előre vállalók a nagycsaládos
igénylők arányában
Gyermeket előre vállalók
az előre vállalók arányában 1. sáv:
0–418 ezer forint 53% 64% 81% 47% 17% 19%
2. sáv:
419–487 ezer forint 53% 63% 83% 47% 14% 17%
3. sáv:
488–607 ezer forint 39% 68% 61% 61% 27% 39%
4. sáv:
608–760 ezer forint 27% 50% 50% 73% 19% 50%
5. sáv:
761 ezer forint felett 43% 38% 67% 57% 14% 33%
Összes hitellel
rendelkező igénylő 43% 57% 70% 57% 18% 30%
A kétgyermekes családmodell elkötelezettjei szerényebb családi jövedelem mellett vágnak bele az otthonteremtésbe. Ennek egyik oka a nagycsaládosok családi adóked- vezménye által elérhető magasabb nettó jövedelem, valamint a családi jövedelembe szintén beleszámító családipótlék, gyermekgondozási – és csecsemőgondozási díj.
A három gyermekes családok 82 százaléka már az igényléskor rendelkezett három gyermekkel. Ugyanez a kétgyermekes családok 43 százalékára igaz. A gyermeket előre vállalók jellemzően az alsóbb jövedelmi csoportokban találhatók, 62 száza- lékuk alacsonyabb értékű, 35 millió forintos és 80 m2 alatti hasznos alapterületű ingatlant vásárol. Ebből arra következtetünk, hogy számukra a támogatás teremtette meg a saját otthon megszerzésének lehetőségét.
A kormány a háromgyermekes családok újingatlan-vásárlását kiemelt mértékben támogatja. Azonban a nyugati régióban vizsgált háztartások esetében a két gyer- mekkel rendelkezők vagy a további gyermek vállalása révén azzá válók túlsúlya és az új ingatlan szerzése a jellemző. A nagycsaládosok (előre vállalt gyermekkel együtt) várakozásainkkal ellentétesen inkább használt ingatlant vásárolnak. Kisebb részük vállalt további gyermeket annak érdekében, hogy nagycsaládosok legyenek, és alacsony az egy meglévő gyermekhez további két gyermeket vállalók száma.
Az igénylők 78 százaléka saját bevallása szerint a támogatás igénybevételekor nem rendelkezett lakóingatlannal. 14 százalékuk igen, de azt értékesítették annak érde- kében, hogy a támogatás igénybevételével jobb lakhatási körülményeket teremt- hessenek a családnak (9. táblázat).
Az igénylők mindössze 8 százaléka (ebből 77 százalék nagycsaládos) tartotta meg korábbi otthonát, és vásárolt hozzá egy másikat a támogatás felhasználásával. Ezek a családok a felső 3 jövedelmi kategóriába tartoznak. Erre csak kevesen tudták felvenni a 10 millió forintos közvetlen támogatást, mert az ingatlantranzakciók mindössze 24 százaléka irányult új ingatlanra, amiből nem mindegyik vásárló volt nagycsaládos.
9. táblázat
Az igénylők családméret és jövedelmi sáv szerinti megoszlása annak függvényében, hogy a támogatással meglévő ingatlanjuk mellett történik-e az ingatlantranzakció
Családi jövedelmi sáv
Nincs korábbi ingatlan,
vagy eladja és beforgatja A korábbi ingatlant megtartja
Nem
nagycsaládos Nagycsaládos
A korábbi ingatlannal
nem rendelkezők megoszlása az összes igénylő arányában
Nem
nagycsaládos Nagycsaládos
A korábbi ingatlant megtartók megoszlása az összes igénylő arányában 1. sáv:
0–418 ezer forint 53% 47% 100% 0% 0% 0%
2. sáv:
419–487 ezer forint 53% 47% 100% 0% 0% 0%
3. sáv:
488–607 ezer forint 39% 61% 99% 0% 100% 1%
4. sáv:
608–760 ezer forint 27% 73% 84% 25% 75% 16%
5. sáv:
761 ezer forint felett 48% 52% 77% 24% 76% 23%
Összes hitellel
rendelkező igénylő 45% 55% 92% 23% 77% 8%
Annak függvényében, hogy az igénylők milyen családi jövedelemmel rendelkeznek és a támogatás felhasználásával milyen piaci értékű ingatlant tudtak megvásárol- ni, klaszteranalízissel 7 egymástól elkülönülő csoportot alakítottunk ki. A három legnagyobb csoport a vizsgált minta elemeinek 83 százalékát tömöríti. A variancia- értékek és a klaszterek közti távolság alapján is a hétklaszteres megoldás mutatja a legnagyobb csoporton belüli hasonlóságot.
Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy a támogatás milyen társadalmi csoportok számára nyújt nélkülözhetetlen segítséget lakáscéljaik elérésére, és milyen jövedelmi színvonal és ingatlanérték esetén indukálja a második otthon megszerzését.
4. ábra
A támogatást igénylők családi jövedelem és ingatlanár szerinti csoportosítása
650 700 750 800 850 900 950 1 000 1 050 1 100 1 150
150
15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70
200 250 300 350 400 450 500 550 600
Családi jövedelem (ezer Ft)
Ingatlan piaci ár (millió Ft)
Középpont alapú modell 1 2 3 4 5 6 7
Megjegyzés: A vizsgált adatok SPSS-ben szerkesztve
Az 1. csoport a legnépesebb a maga 38 százalékos részesedésével (10. táblázat).
Ezzel együtt ők mondhatják magukénak a legkisebb értékű, 26 millió forint átlag- áras ingatlanokat (4. ábra) és a legszerényebb jövedelmeket (429 ezer forint), így a csoport az első ingatlanját vásárolja meg a támogatással. Itt a legmagasabb a két- gyermekes családok száma (52 százalék). A 4. csoporthoz hasonlóan esetükben is magas (42 százalék) a gyermek-előrevállalási hajlandóság, melyet részben az ingat- lanszerzés indukálhatott, az alacsony jövedelmi szint miatt (10. táblázat).
10. táblázat
Az egyes csoportok részesedése, valamint családméret, gyermek-előrevállalás és meglévő ingatlan szerinti összetétele
Csoport tagjainak a száma (db)
Csoport részesedése
Családmodell szerinti megoszlás
a csoport arányában
Csoporton belüli gyermek- előrevállalási
hajlandóság
Korábbi ingatlannal rendelkezik és megtartja (db)
1. csoport 142
38%
42% 0
Nagycsalád 68 48% 18% 0
Nem nagycsalád 74 52% 64% 0
2. csoport 79
21%
38% 9
Nagycsalád 56 71% 23% 9
Nem nagycsalád 23 29% 74% 0
3. csoport 87
23%
18% 15
Nagycsalád 57 66% 7% 10
Nem nagycsalád 30 34% 40% 5
4. csoport 26
7%
54% 0
Nagycsalád 14 54% 36% 0
Nem nagycsalád 12 46% 75% 0
5. csoport 6
2%
0% 6
Nagycsalád 4 67% 0% 4
Nem nagycsalád 2 33% 0% 2
6. csoport 6
2%
33% 0
Nagycsalád 3 50% 33% 0
Nem nagycsalád 3 50% 33% 0
7. csoport 25
7%
36% 0
Nagycsalád 10 40% 40% 0
Nem nagycsalád 15 60% 33% 0
Megállapíthatjuk, hogy a szerényebb jövedelemmel rendelkezők hajlamosabbak további gyermek vállalására elkötelezni magukat. A háztartások 70 százalékot meg- haladóan használták fel a támogatást használt ingatlan megszerzéséhez (11. táblá- zat). Ez is hozzájárul, hogy ez a szerény jövedelmi adottságokkal rendelkező csoport
a legkisebb mértékben (15 százalék) tud csak részesedni a 10 millió forintos közvet- len állami támogatásból, hiszen a családi házak esetében minimális, a lakásoknak pedig 41 százaléka új ingatlan. Az új ingatlanok több mint fele (54 százalék) falun talál gazdára (11. táblázat), alacsonyabb árszínvonaluk miatt. Ennek a csoportnak nagy szüksége van a támogatásra, mert még azzal is csak a legszerényebb hajlékot engedhetik meg maguknak. Az egy főre jutó közvetlen, vissza nem térítendő állami támogatás mértéke 3,1 millió forint, ami a második legalacsonyabb értéket képviseli a többi csoporthoz viszonyítva.
11. táblázat
Csoportok az ingatlan jellemzői szerint
1. csoport 2. csoport 3. csoport 4. csoport 5. csoport 6. csoport 7. csoport Az ingatlan (ház/lakás) jellege szerinti eloszlás (db, %)
Ház (db) 60 69 43 25 5 0 21
Új házak 15% 38% 33% 64% 0% 0% 71%
Használt házak 85% 62% 67% 36% 100% 0% 29%
Lakás (db) 82 10 44 1 1 6 41
Új lakások 41% 60% 73% 100% 0% 50% 100%
Használt lakások 59% 40% 27% 0% 100% 50% 0%
Településtípus, valamint az ingatlan jellege és minősége szerinti eloszlás (%, db)
FALU 49% 18% 62% 50% 50% 50% 12%
használt (db) 47 4 28 9 3 2 3
új (db) 23 10 16 4 0 1 0
VÁROS 51% 82% 38% 50% 50% 50% 88%
használt (db) 52 43 13 0 3 1 3
új (db) 20 22 20 13 0 2 19
Hasznos alapterület szerinti eloszlás (%)
60 m2 alatt 9% 8% 7% 0% 0% 0 0%
61–70 m2 8% 1% 10% 0% 0% 0 0%
71–80 m2 30% 1% 26% 0% 17% 6 0%
81–90 m2 26% 11% 11% 0% 0% 0 12%
91–100 m2 18% 15% 26% 12% 50% 0 4%
101–110 m2 3% 18% 2% 12% 0% 0 0%
111–120 m2 2% 10% 3% 15% 0% 0 0%
121–140 m2 0% 10% 5% 19% 0% 0 8%
141 m2 felett 4% 25% 8% 42% 33% 0 76%
A 2. csoport 21 százalékos részesedést képvisel, amivel a harmadik legnépesebb csoportnak számít (10. táblázat). Ebben a csoportban a legmagasabb (71 százalék) a nagycsaládosok aránya. Átlagban 580 ezer forintos családi jövedelem mellett
40 millió forintos ingatlanokat vásárolnak első ingatlanként (4. ábra). Ezek jellem- zően a 90–110 m2 feletti kategóriába tartoznak, de az ennél nagyobb ingatlanok eloszlása is egyenletes (11. táblázat). A családok 11 százaléka rendelkezik korábbi lakóingatlannal (10. táblázat). Náluk a harmadik legmagasabb (a 4. és az 1. csoport után) a gyermek előrevállalási kedv. Az igénylők 54 százaléka városi használt házak mellett kötelezte el magát (11. táblázat). A 3. és a 4. csoporthoz hasonlóan itt is ma- gas (53 százalék) a két hitellel rendelkezők aránya. Átlagosan 14 millió forintos piaci hitel felvételét vállalják a kamattámogatott hitelen túlmenően, ami az összes csoport közül a legmagasabb értéket képviseli. A csoport tagjai 20 százalékban tudnak élni a 10 millió forintos közvetlen támogatással, hiszen ők jellemzően városi használt házakat keresnek. A csoportban az egy főre jutó közvetlen vissza nem térítendő állami támogatás mértéke 3,5 millió forint, ami a harmadik legalacsonyabb érték a többi csoporthoz képest.
Ők számítanak a középkategóriának mind a jövedelem, mind az ingatlan tekinteté- ben, a városi házért pedig nagyobb eladósodottságot is vállalnak (jövedelmi hely- zetük ezt lehetővé teszi). Az igénylők 38 százaléka vásárol új házat (11. táblázat), a 4. csoportban pedig a családok 36 százaléka vesz használtat. A két csoport között az a különbség, hogy a 2. csoport magasabb jövedelem és nagyobb eladósodottság mellett kisebb városi házakat, lakásokat vásárol, míg a 4. csoport tagjai falusi kör- nyezetben tágasabb új ingatlanokat. Ezen csoportoknál jól megmutatkozik a város többletköltsége a faluval szemben.
A 3. csoportba az igénylők 23 százaléka tartozik (10. táblázat). A nagycsaládosok 66 százalékos részesedéssel rendelkeznek, amivel a második legnépesebb nagycsaládos csoportnak számítanak. Középkategóriásnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, és alacsonyabb értékű, jellemzően 90–100 m2 házakat és 60–80 m2 lakásokat vásá- rolnak (11. táblázat). Az igénylők 52 százaléka a támogatott hiteleken túl is felvesz – átlagosan 7,5 millió forint piaci kamatozású – hitelt.
Ebben a csoportban a legmagasabb a falusi ingatlanok aránya (62 százalék), ami az új ingatlanok részarányának csökkenését eredményezi (11. táblázat). A falura költözők a használt házak, a városi ingatlanok esetében pedig az új építésű lakások kelendőbbek ezen családok körében. Az igénylők közt 17 százalék azok aránya, akik ezzel a támogatással már nem az első ingatlanjukhoz jutnak hozzá (10. táblázat).
Stabil egzisztenciájuk mellett ez a csoport rendelkezik a legtöbb (33 százalék) igény- lővel, aki a legmagasabb 10 millió forintos közvetlen támogatási összegben részesült.
Ezért cserébe azonban nem köteleződnek el jelentősebb mértékben (18 százalék) további gyermek vállalására. A csoportban az egy főre jutó közvetlen, vissza nem térítendő állami támogatás mértéke 4,7 millió forint, ami a legmagasabb a többi kategóriához képest annak ellenére, hogy a jövedelmi szintje nem ennek a csoport- nak a legalacsonyabb.
