STATISZTIKAI HIRADÓ
Személyi hírek
Kitüntetések. A Központi Statisztikai , Hivatal elnöke a Nagy Októberi Szoci- alista Forradalom 43. évfordulója alkal—
mából a Magyar Népköztársaság Minisz—
tertanácsa 1022/1954. (IV. 26.) számú ha—
tározatával alapított
,,KIVALÓ DOLdozo"
kitüntető jelvényt adományozta a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal alábbi dolgo—
zóinak:
Benedek Józsefnek, a Területi Szervek főosztálya főelőadójának, Dudás János—
nak, a Népesedési és Szociálstatisztikai főosztály előadójának, Fecske Mihálynak,
Szervezeti hírek
Kiadvány a magyar statisztikáról Kíná- ban. A Kínai Népköztársaság Állami Statisztikai Hivatala ,,A Magyar Nép—
köztársaság statisztikai munkájának és népgazdasága fejlődésének rövid ismer- tetése" cimmel kiadványt jelentetett meg.
A kiadvány Péter Györgynek, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének ,,A szo—
cialista statisztika fejlődése Magyaror—
szágon" 0. cikkét, továbbá Magyarország felszabadulásának 15. évfordulója alkal- mából a Statisztikai Szemle 1960. évi 4.
(áprilisi) számában (323—334. old.) közzé—
tett anyagot, valamint a magyar nép- gazdaság fejlődését szemléltető statisz—
tikai táblákat foglal magában.
Háztartásstatisztikai értekezlet. A Köl-
csönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő államok háztartásstatisztikai szakértői 1960. október 10—15 között ér- tekezletet tartottak Szófiában. Az érte—
kezleten a magyar Központi Statisztikai
Hivatalt Mód Aladárné főosztályVezető, dr. Lengyel László osztályvezető kép—
viselte.
a Tájékoztatási főosztály főelőadójának, Fóti Istvánnénak, a Nemzetközi és Tanul—
mányi osztály csoportvezetőjének, Laáb Antalné óvodavezetőnek, Losonci Károly—
nak, a Közgazdasági főosztály főelőadó—
jának, Marossu Annának, a Népszámlá—
lási osztály műszakvezetőjének, Nagy Istvánnak, az Ipari és Beruházási főosz- tály osztályvezetőjének, dr. Ormai László—
nak, a Költségvetési és Ugyvitelgépesitési főosztály csoportvezetőjének, Sütő Kál- mánnak, a Mezőgazdasági főosztály főelő—
adójának, Számely Kornélnak, a For- galomstatisztikai főosztály főelőadójának és Tóth I. Tibornak az Ipari és Beruhá- zási főosztály osztályvezetőjének.
— KözleménYek
Munkás napok, harcos évek címmel színes, grafikus ábrákat tartalmazó al—
bum jelent meg. Az album célja, hogy.
megmutassa hazánk politikai, gazdasági és kulturális fejlődését, s ugyanakkor az elért eredményeknek a grafikus ábrák, művészi rajzok segítségével történő illusztrálásával népszerűsítse a statiszti—
kát, a statisztikai kifejezés eszközeit.
Az album ismerteti az ország politikai életében a felszabadulás után bekövetke—
zett változásokatzaválasztásra jogosultak arányát 1935—ben és 1958—ban, az 1930—es évek parlamentjének összetételét és az országgyűlési képviselők származás, a ta- nácstagok foglalkozás szerinti megoszlá—
sát 1958—ban, az egyéni jövedelmek fel—
szabadulás előtti és jelenlegi megoszlását, a földjuttatásban részesültek számát. Bee mutatja az album többek között az or- szág és a nagyobb városok népességének, az iparban foglalkoztatottak számának fejlődését, az ipari termelés növekedését, a beruházások-építkezések alakulását, a
1266
STATISZTIKAI HIRADÓfontosabb növények termésátlagának emelése, az állatállomány fejlesztése, a mezőgazdaság gépesítése, a faluvillamosí—
tás terén elért eredményeket, a közleke—
dés fejlődését, az életszínvonal alakulá- sát, az egészségügyi ellátás nagymérvű javulását, a kulturális forradalom ered- ményeit, a sportélet és végül a nemzet—
közi kapcsolatok fejlődését jellemző főbb adatokat.
Az album a Központi Statisztikai Hiva—
tal, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó és az Atheneum Nyomda dolgozóinak közreműködésével készült. A grafikai szerkesztést Kovács Mihály irányította, az illusztrációk Bognár Árpád, Csergezán Pál, Kondor Lajos, Kovács Tibor, Rogán Miklós és Würtz Ádám grafikus művé—
szek munkája.
(Munkás napok, harcos évek. Másfél évtized a számok tükrében. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1960. 120 old.)
Ujabb elektronikus számítógéppel bő- vült a Központi Statisztikai Hivatal gép-
— parkja. 1960. november 5—én a Központi Statisztikai Hivatalban üzembe helyezték a szovjet gyártmányú ,,Ural" elektronikus számítógépet. Ezzel az 1959. május óta működő viszonylag kisebb ,,Gamma"
rendszerű számítógép mellett egy nagy- sebességű elektronikus számitógép is ren- delkezésre áll a különböző bonyólult és nagyterjedelmű számítások elvégzéséhez.
' A gép digitális rendszerű, azaz a ma—
tematikai műveleteket számokkal végzi el. Az Ural 360 000 műveletet végez órán—
ként, tárolóképessége 100000 adat.
A Berlini Közgazdasági Főiskola évfor- dulója. A Közgazdasági Főiskola alapftá—
sának 10. évfordulója alkalmából 1960.
szeptember 27 -- október 4 között Ber—
lin—Karlhorstban nemzetközi tudomá- nyos konferenciát tartottak. 'A konferen-
cián a magyar Központi Statisztikai Hiva—
tal részéről dr. Drechsler László osztály—
vezető, dr. Lemmel László osztályvezető és dr. Román Zoltán főelőadó vett részt.
A Magyar Tudományos Akadémia Köz- gazdaságtudományi Intézetének Közlemé- nyei című sorozat új kötetei. A Közgaz- daságtudományi Intézet 1960—ban az alábbi négy kötetet jelentette meg a so—
rozatban:
Csendes Béla—Vágó Ferenc: A jöve—- delmezőség hatása a kukorica- és a cu—
korrépatermelésre. A Közgazdaságtudo- ményi Intézet 1958—ban kezdte vizsgálni a jövedelmezőségnek a mezőgazdasági
termelésre gyakorolt hatását. A téma új—
szerűsége, az idevágó adatok hiánya miatt a mezőgazdasági termékek szélesebb kö—
rére kiterjedő vizsgálat elvégzése azon- ban számtalan akadályba ütközött, ezért első lépésként csupán a kukorica és a cukorrépa jövedelmezőségének a terme—
lésre gyakorolt hatását tanulmányozták.
Az itt szerzett tapasztalatokat felhasz—- nálva a későbbiek során más mezőgazda—
sági termékek jövedelmezőségét is meg- vizsgálják.
(Csendes Béla—Vágó Ferenc: A jövedelme—
zőség hatása a kukorica— és a cukorrépaterme—
lésre. Magyar Tudományos Akadémia Közgaz- daságtudományi Intézetének Közlemények 'I.
köt. Budapest. 1960. 124 old.)
Kelemen Zoltán: A gépállomások gaz- dasági tevékenysége (1950—1955). Mint ismeretes a gépállomások 1957. január 1—
től áttértek az üzemi önelszámolásra, a termelőszövetkezetek pedig hozzákezdtek saját üzemi gépesítésükhöz. Ahhoz, hogy az 1957 óta bekövetkezett változások gaz—
dasági eredményei vizsgálhatók, össze-—
hasonlíthatók legyenek, szükséges az_ el—
múlt ötéves terv eredményeinek elem—
zése is.
A tanulmány a gépállomásoknak az emlitett időszakokban végzett gazdasági tevékenységét tárgyalja a következő főbb fejezetek szerint:
A beruházott vagyon nagysága, össze—
tétele és kihasználása;
Munkabérek és bérgazdálkodás;
Az üzem— és kenőanyag-felhasználás;
A javítási költségek;
Az igazgatási és ügyviteli költségek.
A tanulmányban ismertetett országos jellegű vizsgálathoz a Földművelésügyi Minisztérium Gépállomási Főigazgatósága, ' a Központi Statisztikai Hivatal és más, a
gépállomásokkal foglalkozó szervek szol-
gáltatták az adatokat.
(Kelemen Zoltán: A gépállomások gazdasági tevékenysége (mao—1955). Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének Közleményei. a. köt. Budapest. 1.980. 71 old.)
Cukor György—Román Zoltán,: Az ágazati kapcsolatok mérlegének felhasz—- nálása az ipar ágazati szerkezetének vizs—
gálatára és tervezésére c. tanulmánya a Központi Statisztikai Hivatal által készi—
tett 1957. évi mérleg felhasználásának értékeléséhez először is bemutatja az 1957. évi mérleg ún. B) változatát, majd az ágazati kapcsolatok néhány sajátossá- gát tárgyalja. Ezután a népgazdasági ter—
vezés és az ágazati szerkezet problémá-*—
jával foglalkozva az ágazati szerkezet fo—
galmát, meghatározásait, konzisztenciáját és tervezését vizsgálja. A tanulmány a
STATISZTIKAI HIRADÓ
1 267
kedvező, célszerű ágazati szerkezet elem—
zésére olyan módszert javasol, amely az ágazatoknak a végső felhasználást (fo- gyasztást, beruházást, exportot) szolgáló ún. népgazdasági extern termeléséből (extern termelési szerkezetéből) indul ki.
A módszer alapját az ágazati kapcsolatok mérlege segítségével meghatározható ,,tel—
jes ráfordítási mutatók" alkotják. A to- vábbiakban a tanulmány időszerű gazda- ságpolitikai problémák elemzésével (az ipar ágazati szerkezetének kedvező meg—
változtatása; a szén helyettesítése import fűtőolajjal; a villamosenergia—szükséglet távlati tervezése stb.) konkrét példákat mutat be a módszer gyakorlati alkalma—
zására.
A kiadvány ,,Függeléké"—ben megta—
lálható többek között az 1957. évi ága—
zati kapcsolati mérleg modellje és a mér- leg ágazatai, magyarázatok a teljes rá—
fordítási mutatók kiszámításához, vala—
mint az ágazati kapcsolati mérlegekkel foglalkozó magyar szakirodalom biblio—
gráfiája.
(Cukor György—Román Zoltán: Az ágazati kapcsolatok mérlegének felhasználása az ipar ágazati szerkezetének vizsgálatára és tervezé- sére. Magyar Tudományos Akadémia Közgaz- daságtudományi Intézetének Közleményei, 9.
köt. Budapest. 1960. 85 old.)
Timár János: Az ipari szakmunkások és a tervszerű munkaerő-gazdálkodás. A Közgazdaságtudományi Intézet ipari osz—
tálya 1959—1960—ban széleskörű kutató—
munkát Végzett az ipari szakmunkás- szükséglet és a tervszerű munkaerő-gaz- dálkodás kérdéseinek vizsgálata céljából.
A kutatás a korábbi időszakok, főként az 194946] eltelt évtized fejlődésének vizsgálatára terjedt ki. Részletesen ta—
nulmányozták'a népgazdaság és az ipar általános munkaerő-helyzetét, a szak—
munkás-állomány fejlődését, az ipari munkások szakképzettség szerinti struk- túrájának alakulását stb., Végül bírálták a munkaerő—tervezés és munkaerő—gazdál—
kodás módszereit.
A kutatómunka eredményeiből azokat a legfontosabb részleteket publikálták a tanulmányban, amelyek a tervezési meto- dika és a munkaerő—gazdálkodás megjaví- tására irányuló javaslatok bizonyításához szükségesek.
(Timár János: Az ipari szakmunkások és a tervszerű munkaerő—gazdálkodás. Magyar Tu- dományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének Közleményei. 10. köt. Budapest.
1960. 75 old.)
A Statisztikai Szakosztály ülése. A Ma—
gyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya 1960. október 27—én a Ma- gyar Tudományos Akadémia épületében vitaülést tartott. A vitaindító előadást File Jenő, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa tartotta ,,A kombinációs érték szerepe a mezőgazdasági üzemek bel—
terjességi modelljeinek meghatározásá—
ban" címmel. Az előadó a mezőgazda—
sági termelés belső arányos fejlődésének összefüggéseivel foglalkozott, és bemu- tatta az összefüggések modelljét, amely—
nek segítségével megközelíthető a meg- határozott termelési szinvonal eléréséhez szükséges ráfordítások összege.
Az ülésen került sor a Statisztikai Szemle, a Közgazdasági Szemle és az
Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő által a vállalatok (vállalatok termékei) közötti termelékenységi összehasonlítá—
sokkal kapcsolatban meghirdetett pályá- zat eredményeinek kihirdetésére és a pályadíjak átadására. (A pályázat érté—
kelését és a díjnyertes pályaművek szer- zőinek névsorát az 1277—1278. oldalon ismertetjük.)