• Nem Talált Eredményt

Statisztikai híradó

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Statisztikai híradó"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATISZTIKAI HIRADÓ

Személyi hírek

Kitüntetések. A Központi Statisztikai , Hivatal elnöke a Nagy Októberi Szoci- alista Forradalom 43. évfordulója alkal—

mából a Magyar Népköztársaság Minisz—

tertanácsa 1022/1954. (IV. 26.) számú ha—

tározatával alapított

,,KIVALÓ DOLdozo"

kitüntető jelvényt adományozta a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal alábbi dolgo—

zóinak:

Benedek Józsefnek, a Területi Szervek főosztálya főelőadójának, Dudás János—

nak, a Népesedési és Szociálstatisztikai főosztály előadójának, Fecske Mihálynak,

Szervezeti hírek

Kiadvány a magyar statisztikáról Kíná- ban. A Kínai Népköztársaság Állami Statisztikai Hivatala ,,A Magyar Nép—

köztársaság statisztikai munkájának és népgazdasága fejlődésének rövid ismer- tetése" cimmel kiadványt jelentetett meg.

A kiadvány Péter Györgynek, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének ,,A szo—

cialista statisztika fejlődése Magyaror—

szágon" 0. cikkét, továbbá Magyarország felszabadulásának 15. évfordulója alkal- mából a Statisztikai Szemle 1960. évi 4.

(áprilisi) számában (323—334. old.) közzé—

tett anyagot, valamint a magyar nép- gazdaság fejlődését szemléltető statisz—

tikai táblákat foglal magában.

Háztartásstatisztikai értekezlet. A Köl-

csönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő államok háztartásstatisztikai szakértői 1960. október 10—15 között ér- tekezletet tartottak Szófiában. Az érte—

kezleten a magyar Központi Statisztikai

Hivatalt Mód Aladárné főosztályVezető, dr. Lengyel László osztályvezető kép—

viselte.

a Tájékoztatási főosztály főelőadójának, Fóti Istvánnénak, a Nemzetközi és Tanul—

mányi osztály csoportvezetőjének, Laáb Antalné óvodavezetőnek, Losonci Károly—

nak, a Közgazdasági főosztály főelőadó—

jának, Marossu Annának, a Népszámlá—

lási osztály műszakvezetőjének, Nagy Istvánnak, az Ipari és Beruházási főosz- tály osztályvezetőjének, dr. Ormai László—

nak, a Költségvetési és Ugyvitelgépesitési főosztály csoportvezetőjének, Sütő Kál- mánnak, a Mezőgazdasági főosztály főelő—

adójának, Számely Kornélnak, a For- galomstatisztikai főosztály főelőadójának és Tóth I. Tibornak az Ipari és Beruhá- zási főosztály osztályvezetőjének.

— KözleménYek

Munkás napok, harcos évek címmel színes, grafikus ábrákat tartalmazó al—

bum jelent meg. Az album célja, hogy.

megmutassa hazánk politikai, gazdasági és kulturális fejlődését, s ugyanakkor az elért eredményeknek a grafikus ábrák, művészi rajzok segítségével történő illusztrálásával népszerűsítse a statiszti—

kát, a statisztikai kifejezés eszközeit.

Az album ismerteti az ország politikai életében a felszabadulás után bekövetke—

zett változásokatzaválasztásra jogosultak arányát 1935—ben és 1958—ban, az 1930—es évek parlamentjének összetételét és az országgyűlési képviselők származás, a ta- nácstagok foglalkozás szerinti megoszlá—

sát 1958—ban, az egyéni jövedelmek fel—

szabadulás előtti és jelenlegi megoszlását, a földjuttatásban részesültek számát. Bee mutatja az album többek között az or- szág és a nagyobb városok népességének, az iparban foglalkoztatottak számának fejlődését, az ipari termelés növekedését, a beruházások-építkezések alakulását, a

(2)

1266

STATISZTIKAI HIRADÓ

fontosabb növények termésátlagának emelése, az állatállomány fejlesztése, a mezőgazdaság gépesítése, a faluvillamosí—

tás terén elért eredményeket, a közleke—

dés fejlődését, az életszínvonal alakulá- sát, az egészségügyi ellátás nagymérvű javulását, a kulturális forradalom ered- ményeit, a sportélet és végül a nemzet—

közi kapcsolatok fejlődését jellemző főbb adatokat.

Az album a Központi Statisztikai Hiva—

tal, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó és az Atheneum Nyomda dolgozóinak közreműködésével készült. A grafikai szerkesztést Kovács Mihály irányította, az illusztrációk Bognár Árpád, Csergezán Pál, Kondor Lajos, Kovács Tibor, Rogán Miklós és Würtz Ádám grafikus művé—

szek munkája.

(Munkás napok, harcos évek. Másfél évtized a számok tükrében. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1960. 120 old.)

Ujabb elektronikus számítógéppel bő- vült a Központi Statisztikai Hivatal gép-

parkja. 1960. november 5—én a Központi Statisztikai Hivatalban üzembe helyezték a szovjet gyártmányú ,,Ural" elektronikus számítógépet. Ezzel az 1959. május óta működő viszonylag kisebb ,,Gamma"

rendszerű számítógép mellett egy nagy- sebességű elektronikus számitógép is ren- delkezésre áll a különböző bonyólult és nagyterjedelmű számítások elvégzéséhez.

' A gép digitális rendszerű, azaz a ma—

tematikai műveleteket számokkal végzi el. Az Ural 360 000 műveletet végez órán—

ként, tárolóképessége 100000 adat.

A Berlini Közgazdasági Főiskola évfor- dulója. A Közgazdasági Főiskola alapftá—

sának 10. évfordulója alkalmából 1960.

szeptember 27 -- október 4 között Ber—

lin—Karlhorstban nemzetközi tudomá- nyos konferenciát tartottak. 'A konferen-

cián a magyar Központi Statisztikai Hiva—

tal részéről dr. Drechsler László osztály—

vezető, dr. Lemmel László osztályvezető és dr. Román Zoltán főelőadó vett részt.

A Magyar Tudományos Akadémia Köz- gazdaságtudományi Intézetének Közlemé- nyei című sorozat új kötetei. A Közgaz- daságtudományi Intézet 1960—ban az alábbi négy kötetet jelentette meg a so—

rozatban:

Csendes Béla—Vágó Ferenc: A jöve—- delmezőség hatása a kukorica- és a cu—

korrépatermelésre. A Közgazdaságtudo- ményi Intézet 1958—ban kezdte vizsgálni a jövedelmezőségnek a mezőgazdasági

termelésre gyakorolt hatását. A téma új—

szerűsége, az idevágó adatok hiánya miatt a mezőgazdasági termékek szélesebb kö—

rére kiterjedő vizsgálat elvégzése azon- ban számtalan akadályba ütközött, ezért első lépésként csupán a kukorica és a cukorrépa jövedelmezőségének a terme—

lésre gyakorolt hatását tanulmányozták.

Az itt szerzett tapasztalatokat felhasz—- nálva a későbbiek során más mezőgazda—

sági termékek jövedelmezőségét is meg- vizsgálják.

(Csendes Béla—Vágó Ferenc: A jövedelme—

zőség hatása a kukorica— és a cukorrépaterme—

lésre. Magyar Tudományos Akadémia Közgaz- daságtudományi Intézetének Közlemények 'I.

köt. Budapest. 1960. 124 old.)

Kelemen Zoltán: A gépállomások gaz- dasági tevékenysége (1950—1955). Mint ismeretes a gépállomások 1957. január 1—

től áttértek az üzemi önelszámolásra, a termelőszövetkezetek pedig hozzákezdtek saját üzemi gépesítésükhöz. Ahhoz, hogy az 1957 óta bekövetkezett változások gaz—

dasági eredményei vizsgálhatók, össze-—

hasonlíthatók legyenek, szükséges az_ el—

múlt ötéves terv eredményeinek elem—

zése is.

A tanulmány a gépállomásoknak az emlitett időszakokban végzett gazdasági tevékenységét tárgyalja a következő főbb fejezetek szerint:

A beruházott vagyon nagysága, össze—

tétele és kihasználása;

Munkabérek és bérgazdálkodás;

Az üzem— és kenőanyag-felhasználás;

A javítási költségek;

Az igazgatási és ügyviteli költségek.

A tanulmányban ismertetett országos jellegű vizsgálathoz a Földművelésügyi Minisztérium Gépállomási Főigazgatósága, ' a Központi Statisztikai Hivatal és más, a

gépállomásokkal foglalkozó szervek szol-

gáltatták az adatokat.

(Kelemen Zoltán: A gépállomások gazdasági tevékenysége (mao—1955). Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének Közleményei. a. köt. Budapest. 1.980. 71 old.)

Cukor György—Román Zoltán,: Az ágazati kapcsolatok mérlegének felhasz—- nálása az ipar ágazati szerkezetének vizs—

gálatára és tervezésére c. tanulmánya a Központi Statisztikai Hivatal által készi—

tett 1957. évi mérleg felhasználásának értékeléséhez először is bemutatja az 1957. évi mérleg ún. B) változatát, majd az ágazati kapcsolatok néhány sajátossá- gát tárgyalja. Ezután a népgazdasági ter—

vezés és az ágazati szerkezet problémá-*—

jával foglalkozva az ágazati szerkezet fo—

galmát, meghatározásait, konzisztenciáját és tervezését vizsgálja. A tanulmány a

(3)

STATISZTIKAI HIRADÓ

1 267

kedvező, célszerű ágazati szerkezet elem—

zésére olyan módszert javasol, amely az ágazatoknak a végső felhasználást (fo- gyasztást, beruházást, exportot) szolgáló ún. népgazdasági extern termeléséből (extern termelési szerkezetéből) indul ki.

A módszer alapját az ágazati kapcsolatok mérlege segítségével meghatározható ,,tel—

jes ráfordítási mutatók" alkotják. A to- vábbiakban a tanulmány időszerű gazda- ságpolitikai problémák elemzésével (az ipar ágazati szerkezetének kedvező meg—

változtatása; a szén helyettesítése import fűtőolajjal; a villamosenergia—szükséglet távlati tervezése stb.) konkrét példákat mutat be a módszer gyakorlati alkalma—

zására.

A kiadvány ,,Függeléké"—ben megta—

lálható többek között az 1957. évi ága—

zati kapcsolati mérleg modellje és a mér- leg ágazatai, magyarázatok a teljes rá—

fordítási mutatók kiszámításához, vala—

mint az ágazati kapcsolati mérlegekkel foglalkozó magyar szakirodalom biblio—

gráfiája.

(Cukor György—Román Zoltán: Az ágazati kapcsolatok mérlegének felhasználása az ipar ágazati szerkezetének vizsgálatára és tervezé- sére. Magyar Tudományos Akadémia Közgaz- daságtudományi Intézetének Közleményei, 9.

köt. Budapest. 1960. 85 old.)

Timár János: Az ipari szakmunkások és a tervszerű munkaerő-gazdálkodás. A Közgazdaságtudományi Intézet ipari osz—

tálya 1959—1960—ban széleskörű kutató—

munkát Végzett az ipari szakmunkás- szükséglet és a tervszerű munkaerő-gaz- dálkodás kérdéseinek vizsgálata céljából.

A kutatás a korábbi időszakok, főként az 194946] eltelt évtized fejlődésének vizsgálatára terjedt ki. Részletesen ta—

nulmányozták'a népgazdaság és az ipar általános munkaerő-helyzetét, a szak—

munkás-állomány fejlődését, az ipari munkások szakképzettség szerinti struk- túrájának alakulását stb., Végül bírálták a munkaerő—tervezés és munkaerő—gazdál—

kodás módszereit.

A kutatómunka eredményeiből azokat a legfontosabb részleteket publikálták a tanulmányban, amelyek a tervezési meto- dika és a munkaerő—gazdálkodás megjaví- tására irányuló javaslatok bizonyításához szükségesek.

(Timár János: Az ipari szakmunkások és a tervszerű munkaerő—gazdálkodás. Magyar Tu- dományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének Közleményei. 10. köt. Budapest.

1960. 75 old.)

A Statisztikai Szakosztály ülése. A Ma—

gyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya 1960. október 27—én a Ma- gyar Tudományos Akadémia épületében vitaülést tartott. A vitaindító előadást File Jenő, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa tartotta ,,A kombinációs érték szerepe a mezőgazdasági üzemek bel—

terjességi modelljeinek meghatározásá—

ban" címmel. Az előadó a mezőgazda—

sági termelés belső arányos fejlődésének összefüggéseivel foglalkozott, és bemu- tatta az összefüggések modelljét, amely—

nek segítségével megközelíthető a meg- határozott termelési szinvonal eléréséhez szükséges ráfordítások összege.

Az ülésen került sor a Statisztikai Szemle, a Közgazdasági Szemle és az

Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő által a vállalatok (vállalatok termékei) közötti termelékenységi összehasonlítá—

sokkal kapcsolatban meghirdetett pályá- zat eredményeinek kihirdetésére és a pályadíjak átadására. (A pályázat érté—

kelését és a díjnyertes pályaművek szer- zőinek névsorát az 1277—1278. oldalon ismertetjük.)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

d) a végső kibocsátás nagyságának és ágazati szerkezetének, valamint a teljes ráfordítási koefficiensek alapján meg- határozták az anyagi termelés ágazati bruttó

d) a végső kibocsátás nagyságának és ágazati szerkezetének, valamint a teljes ráfordítási koefficiensek alapján meg- határozták az anyagi termelés ágazati bruttó

Mindezeket a számításokat azonban csak az ágazati kapcsolatok termékfajták szerint elkészített területi mérlege alapján lehet elvégezni, amely tartalmazza a ter- melés és

ágazatok szerint úgy kell elkészíteni az optimális tervet, hogy az összes költség—.. elemeket a termelvények egy tömegegy- ségére vonatkoztatjuk, vagyis a bruttó

Feltétlenül szükségessé válik azonban az ágazati kapcsolatok mérlegének kiegé- szítése néhány oszlopvektorral (például az elavult termelőalapok pótlási alapjának és a nem

A forgalmi kapcsolatokat tükröző sakktábla-mérleg egyes értékei azt mutatják meg, hogy valamely termelő szektor termeléséhez szükséges anyagokat milyen más

ris ülése az egyes országokban elért fejlődés tapasztalataitól tette függővé a közös munka folytatását.i 1955 óta a legtöbb európai országban jelentős előre- haladás

ségét nemcsak az egész iparra vonatkozó elemzéseknél vettük igénybe, hanem már néhány ágazati elemzésnél is (például a vegyipar esetében). E téren azonban csak az