Sirken, M. G. – Haenszel, W. – Pifer, J. W.: Meghalt személyek lakóhely-története

; STATISZTIKAI IRODALMI FlGYELÖ

115

kiindulni: meglevő lakásalap struktúrája 4- új alap struktúrája : egész lakásalap kivánatos struktúrája.

Új lakótelepekre azonban még az így (kapott érték sem alkalmazható közvetle- nül, mert az új lakótelepek lakosságának

demográfiai jellege elüt az országos át—

lagtól. Az új lakótelepekre rendszerint

fiatalabb emberek költöznek, s így a ház—

tartások nagyobbak, mint a régi lakó—

telepeken, s nagyobb a népesség dinami—

kája is. Ez főleg az új lakótelep fejlesz- tésének első két fázisában érvényesül.

Tiz-tizenöt év elteltével viszont az új

lakótelep átlagos családnagysága az or—

szágos átlag alá csökken, feltéve, hogy az újonnan keletkező családok külön la—

kást kapnak és a lakótelep teljes lakás—

alapja emelkedik.

Új lakótelepeknél ezért feltehetően nö—

vekszik a kéttagú családok aránya, s táv-

latilag növekszik a négytagú családok aránya is a háromtagú családok rovására, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a modern lakásmegoldásnál a három— és négytagú család lakásnagysága csak any-

nyiban különbözik egymástól, hogy a két—

személyes hálószoba valamivel nagyobb az egyszemélyes hálószobánál. Az egy—

és kétszobás lakáskateaóriákkal szemben

támasztott igények közötti különbségeket

úgy kell kiegyenlíteni, hogy a kétsze-

mélyes lakások egy részét úgy építik,

hogy akár 2 önálló személy, akár egy két- személyes család lakására alkalmasak legyenek.

Mind e megfontolások alapján a cseh—

szlovák építészeti és építőipari kutató-—

intézet kidolgozta az új lakásalap struk—

turájára vonatkozó következő javaslatot

(a második sorban az Állami Építésügyi

Bizottság 1970—ig szóló javaslata):

Személyek száma 1 2 3 4 5 6 Lakások (százalék):

Kutatóintézet 8 12 15 45 16 4

Építésügyi

Bizottság 10 27 24 23 10 6

E megoldás mellett megszűnik az a je—

lenség, hogy az új lakótelepeken az egy—, két— és háromszemélyes lakások rövid időn belül túlzsúfoltak.

A kutatóintézet ugyanakkor kidolgozta

——- funkcionális és lakáshigieniai meggon- dolások alapján -— a lakások kategorizá—

lását, és összeállította a bel— és külföldi

tapasztalatok figyelembevételével * az

egyes lakóhelyiségek megfelelő mérete—

zésére vonatkozó javaslatát.

(Ism.: Beluch Imre)

8*

Sin-ken, M. G.—Haenszel, W.

——Pifer, J. W.:

Meghalt személyek lakóhely-története

(Residence histories o! deceased presons.) The Miloank Memorial Fund euarterly. 1960.

1. sz. 5—22. 9.

Az Egyesült Államokban mintegy húsz

év óta de jure alapon dolgozzák fel a ha- láleseteket. E módszer helyes összmorta—

litási arányszámok képzését teszi lehető—

vé kisebb területi egységekre is, azonban

például heveny fertőző betegségek kuta—

tásánál fontos a halál bekövetkezésének

helyét tartalmazó adat, hosszú latens pe—

riódus után jelentkező betegségek eseté- ben pedig minden olyan helyet ismerni kellene, ahol az elhalt hosszabb időn át élt. Ebből a meggondolásból kiindulva Pennsylvania állam Egészségügyi Hivatala

az Egyesült Államok Közegészségügyi

Szolgálatával karöltve képviseleti felvé—

telt szervezett a tüdőrákban elhaltak la—

kóhely—történetének nyomonkövetésére.

(Egyidejűleg az elhaltak dohányzására és foglalkozás-történetére vonatkozó ada-

tokat is begyűjtötte'k.)

Az 1700 elhaltat tartalmazó minta két részből tevődött össze: belekerült minden tüdőrákban 1956. augusztus—október kö—

zött elhalt egyén (kb. 600), valamint az egyéb okból elhalt 20 éven felülieknek mintegy 10 százaléka (kb. 1100). Az elhal- tak hozzátartozóihoz levelet intéztek ——

kiegészítés, illetve kontrollképpen 400 sze—

mélyt személyesen is kikérdeztek —— és

választ kértek az alábbi kérdésekre mine

den olyan helységgel kapcsolatosan, ahol az elhalt legalább egy éven át lakott:

A) A lakóhely megnevezése vagy község, megye, állam),

B) Belterületen lakott-e?

C) Tanyán (farmon) lakott-e?

D) Születése óta lakott—e ebben a hely—

ségben?

E) Mikor költözött ebbe a helységbe?

(város

Feldolgozásra csak azok a teljes lakó-

hely—történetek kerültek, amelyeket stan-

dard nagyvárosi területek nem—mezőgaz—

dasági helységeiben elhaltakról küldtek be.

Az adatok szerint a meghalt személyek

28 százaléka egész életét abban a város—

ban vagy községben töltötte, ahol halála időpontjában állandó lakóhelye volt. A

halál időpontjában állandó lakóhelyén eltöltött évek száma kapcsolatot mutat a helység népességszámával, a meghalt sze—

mély életkorával és nemével. A meghalt

116

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

személyek átlagosan 2,5 települési helyen

laktak életük folyamán. Megfigyelték azt is, hogy az ún. kiemelt tartózkodási he—

lyeken —— olyan településeken, amelyek—

nek népességszáma megegyezik azon te—

lepülésekével, ahol az elhúnyt személy

élete folyamán legalább öt éven át tar-

tózkodott ——- mennyi ideig éltek az elhalt személyek.

A felvetett kérdés vizsgálata két szem—

pontból is jelentős: egyrészt a betegségek

és környezeti tényezők kapcsolatának vizsgálatát teszi lehetővé, másrészt új

módszert jelent a vándormozgalom tanul—

mányozásában. Az ilyen módon kapott

mutatószámot a ,,befejezett vándorlás**

jelzőszámaként lehet értékelni.

(Ism.: B. Lukács Agnes)

GAZDASÁGSTATISZTIKA.

NEMZETGAZDASÁGI MÉRLEGEK STATISZTIKÁJA

Csehszlovákia gazdasági fejlődése, 1948—1958

(Ekonomicseszkoe razvitie Csehoszlovakii, 1948—1958 gg.) Moszkva, 3959. Izd. inosztr. lit.

368 p.

A Szovjetunióban az elmúlt évben oro- szul kiadott könyv Csehszlovákiában ere—

detileg ,,Csehszlovákia a Csehszlovák

Kommunista Párt IX. és XI. kongresszu—

sa között" (Ceskoslovensko mezi IX—XI.

sjezdem KSC) címmel jelent meg. Az

igen szemléletes könyv szerkesztői A.

Balek és M. Zdarsky, akik az Állami Statisztikai Hivatal néhány munkatársá—

val együtt állították össze a kötetet.

A kötet mindenekelőtt gazdag statiszti—

kai anyagot tartalmaz Csehszlovákia gaz- dasági fejlődésére vonatkozóan. Az ösz—

szes statisztikai táblázatok száma a kia——

tétben 271, ezek a táblázatok azonban nem függelékként szerepelnek, hanem e könyv szerves részét alkotják, az egyes fejezetek szöveges részébe vannak be- építve.

A könyv első fejezetei a csehszlovák népgazdaság legfontosabb termelő ágait mutatják be. Jelentőségének megfelelően első helyen az ipar fejlődésének a bemu—

tatása szerepel. Az ipar tárgyalásánál ki—

emelt témák közé tartoznak többek ko zött az iparilag korábban elmaradott Szlovákia iparosítása, a villamosenergia—

termelés alakulása és a munka termelé—

kenységének az elemzése.

A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó rész bár viszonylag szűkebb terjedelmű,

bemutatja a csehszlovák mezőgazdaság

fejlődésének legfontosabb vonásait, ki- térve a mezőgazdaság gépesítésének kér—

déseire, a szocialista átszervezés problé—

máira és a termelés alakulására. A mező- gazdasági részhez kapcsolódik a csehszlo—

vák erdőgazdálkodás áttekintése is.

Külön fejezetek foglalkoznak az éoil—

kezések fejlődésével és ágazatonként (

út, gépkocsiközlekedés, hajózás, légikoz—

lekedés) a közlekedés problémáival, a hír—

közlés, a belkereskedelem és a külkeres- kedelem alakulásával Csehszlovákiában 1948 és 1958 között.

Érdekes számításokat tartalmaz a nem—

zeti jövedelemmel foglalkozó fejezet.

Csehszlovákia nemzeti jövedelme már 1951—ben 33 százalékkal magasabb volt,

mint 1937—ben. 1956—ban pedig már 82 szá—

zalékkal haladta meg az 1937. évit. Egy lakosra számítva a fejlődés még gyorsabb ütemű volt: l956-ban kétszer annyi ne."—

zeti jövedelem jutott minden lakosra, mint 1937—ben. Anemzeti jövedelem emel—

kedését elsősorban a munka termelé—

kenységének a fokozásával érték el. Eb—

ben a fejezetben részletes adatok talál—

hatók a szocialista szektor térhódításáról a nemzeti jövedelem termelésében a nép- gazdaság egyes szektoraiban.

A könyv áttekintést ad a szocialista Csehszlovákia állami költségvetéseinek aíakulásáról, a foglalkoztatottság fej-—

lődéséről, a társadalombiztosítás méretei,-- ről és a lakosság fogyasztásáról is. Az egy lakosra jutó átlagos húsfogyasztás Csehszlovákiában 1936 és 1956 között ISO/l kilogrammról 47 kilogrammra, a vaij—

gyasztás 4,8 kilogrammról 5,5 kilogramm- ra, a főzelékfogyasztás MA kilogrammról 72,6 kilogrammra növekedett. Ugyanak—

kor a hüvelyesek fogyasztása például 2.2 kilogrammról l,7 kilogrammra csökkent.

A kötet bemutatja Csehszlovákia egész—

ségügyi és kulturális fejlődését is a tár—

gyalt időszakban. Ezenkivül képet ad Csehszlovákia helyéről a szocializmus és a kapitalizmus között folyó versenyben, valamint vázolja a népgazdaság fő ágai—

ban és az életszínvonal terén Csethlo—

vákia előtt álló új feladatokat, amely utóbbi részt a szerzők külön az orosz—

nyelvű kiadás részére állították össze.

A könyv, amely gazdag számanyagon alapulva ismerteti az új Csehszlovákia

gazdasági és kulturális fejlődését (az