BÉKÉSVÁRMEGYE]
NEMES CSALÁDOK TÖRTÉNETE
E L S Ő K Ö T E T
Békésvármegyei nemes családok története.indd 1 2012.11.05. 10:00:59
Békésvármegyei nemes családok története.indd 2 2012.11.05. 10:01:00
BÉKÉSVÁRMEGYEI
N E M E S C S A L Á D O K
TÖRTÉNETE
IRTA ÉS KIADJA
PALATÍNUS J Ó ZS E F
E L S Ő R É SZ
M Á G N Á S C SA L Á D O K
(HARRUCKERN-EK ÉS ÖRÖKÖSEIK)
BUDAPEST
1909
Békésvármegyei nemes családok története.indd 3 2012.11.05. 10:01:01
Békésvármegyei nemes családok története.indd 4 2012.11.05. 10:01:01
BEVEZETÉS.
A m ikor ú tn ak eresztem csalá d tö rté n e ti könyvem , k ü lö n b ö ző szem pontokból szükségesnek ta rto k eg yet és m ást m egjegyezni. N e v e z e te s e n : m iért író d o tt ez a m unka ép m ost, a m ikor a d em o kratikus korszellem szin te kizárja a kedvező fo gad tatást? M ié r t k o n tárk o d ik az ujságcsináló a h isto rik u s m unkájába? S ha már felrúgja a latin k ö z m o n d á st: ne s u to r u ltra crepidam — m iért a n n y it és úgy, a m ennyit és a hogyan írtam ?
E kérd ések re ó h ajto k nagyjában m egfelelni.
B ékésvárm egyében innen-onnan hato d ik éve vagyok, h e ly e s e b b e n : csak vol
tam, aktiv napszám osa az ujságcsinálás m esterségének. N em viselem ugyan maga
mon a b e n n sz ü lö ttsé g p á te n sé t, de m int ú jságírót, nemcsak a napi esem ények érd ekeltek p u sztán , hanem figyelem m el kisértem a várm egye fejlődését m inden vonatkozásban. S összehasonlitván a mai várm egyét a kétszáz év előttivel, leh e tetlen volt nem k u tatn o m azon okokat, a m elyek a mai állap o tokat, viszonyokat m eg terem tették. V izsgálódásaim k özben arra a kétségtelen igazságra k ellett ju t
nom , hogy a ma virágzó, az anyagiakban és szellem iekben vagyonos v árm egyét a sivár, lakatlan p u sztáb ó l az ide b ev án d o ro lt fő- és köznem esség te re m te tte , alkotta meg. E z igazságot ugyan nálamnál korábban m egállap ította Karácsonyi János dr., a ki a várm egye m onográfiájában röv iden m egem lékezvén a nemesi családokról, a k ö v etk ező ket írta :
«Akár úgy tek in tjü k a várm egyét, m in t te rü le te t, akár ú g y m int igazgató és bíráskodó szervezetet, nagy hatással voltak arra egész 1848-ig a nem es családok.
A középkori viszonyoknál fogva jó ré sz t tő lü k , m in t tu lajdo no soktól fü g g ö tt falvak keletkezése, fölvirágzása vagy hanyatlása.« »
H ogy ez állítás m ennyire m egfelel az igazságnak, azt m inden ékesszólásnál beszédesebben igazolják az egyes családok históriájánál felsorolt tények. A k u ta tó t te h á t m éltán érd ek elh etik e főnem esi és nem esi családok, a kiknek életével, sz ere p lésével úgyszólván elválaszthatlanul összefügg az újkori B ékésvárm egyének tö r-
5
«SB
tén ete, fejlődése. A redakción kívül, ha o ly k o r-o ly k o r szabad idővel rendelkeztem , a m űkedvelő kedvtelésével forgattam a várm egye analeseinek m egfakult lapjait, s közben, a m eg rö g z ö tt újságíró szokásához híven, csakúgy, m in t valami szen- zácziós rip o rtró l, jeg y z e te k e t készítettem . Ő szin tén m egvallhatom , soha nem g o n doltam , hog y e rip o rts z e rű jeg y zetek egykor olyan q u a n tu m ra sokasodjanak, m elyek földolgozva k ö te te k e t tö ltsen e k meg. A rra a k érd ésre pedig, ho gy az újságíró m iért k o n tárk od ik a h isto rik u s m u nkakörébe, csak azzal felelh etek : nem tarto m egy pillanatig sem gazdának, a ki a vető m ag ot el nem veti, hogy majdan arathasson. S á n tít ugyan a hasonlat, de m égis annak a gazdának érzem m agam at, a kinek gazdaságosabbnak íg érk e ze tt feldolgozni ö ssz e g y ű jtö tt adataim , m in t átadni a penésznek és m olynak Íróasztalom fiókjaiban. És az álszerénység vádja jogosan érh etn e, ha tagadnám , hogy egy kis hiúság is ö sz tö k é lt; h áth a te h e te k némi szolgá
lato t a család tö rtén eti iro dalom nak? H o g y m enn yib en sik e rü lt e szándéknak m eg
felelni, azt birálja el az igazságos kritika. N em m en tség ül, de m agyarázatul el kell azonban itt egyet s m ást m ondanom . Q u a n tu m ra tö b b e t és q u alitásra érték eseb b s úgy históriai, m int geneológiai szem pontból tartalm asabb m unk át állíthattam volna egybe, ha két súlyos akadály nem g ö rd ü l törekvéseim e lé : az anyagiak hiánya és egyes érd ek elt családok rid e g elzárkózása m inden, a b irto k u k b a n lévő és családjukra vonatkozó adatok kiszolgáltatása kö rül. Ism étlem , az anyagiak nagy m értékben befolyással voltak m unkám terjed elm ére és tartalm ára. N agy o b b áldozattal alaposabb kutatásokat v égezhettem volna, m ásu tt pedig az érd ek elt családok leh e tte k volna nagy m érték b en tám ogatásom ra, ha levéltáraikat k u tatás czéljára rend elkezésem re bocsájt- ják. Talán idővel az anyagiak is m egengedik az újabb k u ta tá st s akkor ennek e re d m én y é t egy p ó tk ö te tb e n írom meg.
H á tra volna még a harm adik k é rd é s: actuális-e egy ilyen irány ú m unkának nyom dafesték alá bocsájtása napjain kb an? A saját, gazdasági szem p on tom bó l t e r m észetesen igennel kellenék felelnem . Ám i tt nem a szerző, nem is egyesek fel
fogásáról, de a nagyközönség vélekedéséről van szó. Tagadhatlan, dem okratikus világot élünk, ennek korszellem e hatja át életü n k et, b e re n d ezk ed ésü n k et, iro d a lm u n kat és felfogásunkat. A dem ok ratizm us nem ism er kiváltságosokat, csak jog okban és kötelességekben egyenlő p olgárokat. Ám, az olvasó közül senki ne ringassa magát abban a h itb en , ho gy e m unka a dem okratik us korszellem m el szem behelyezkedve, a szü letésb en és rangban kiváltságosoknak zeng ódákat. Sokkal kom olyabb in te n ciók v e z ette k : m egism ertetni azon kiváltságosokat, á kik a ren d isé g eltö rlése e lő tt m eg v etették a fu n d am en tu m át az új, a mai B ékésvárm egyének. A kik közrem unkál-
6
w>
kodtak s u tó d aik m unkálkodnak a várm egye fejlesztésében, a közlakosság anyagi és erkölcsi boldogulásának előbbrev itelén. M e r t ha o ly kor «rozsda is m arta a falon függő nemesi kard ot» , gazdája nem m indig volt a Petőfi nem ese, hanem tevékeny közéleti férfiú, a ki m inden hazafias és becsü letes m ozgalom nak élén áll s m unkál
kodik. Idegen szárm azású s i tt b irto k o t s z e rz e tt ariszto k ratáin k szívvel-lélekkel m agyarokká váltak s a tö rö k ö k által lakatlan sivataggá ta ro lt vidékből m intagazdasá
gokat, fejlődő, vagyonos v árosokat varázsoltak s m inden te k in te tb e n ú g y assimilá- lódtak, hog y szerep lésü k a legteljesebb elism erésben ré sz e sü lt fen t és len t egyaránt.
Ám szóljon azonban teljesen elfogulatlan Ítélő a régi nem esek szerepérő l, hivatásá
ról. D r. B erecz S án d o r « M ag y aro rszág m űvelődésének tö rté n e te » czím ű kiváló alapossággal sz e rk e sz te tt jeles m unkájában a k ö v etkezők et írja a X V 11I. és XIX. szá
zad n e m e ssé g é rő l:
»A nem esség a m egyékben a maga nemesi kúriáján él. É le tü k eg yszerű , a m iben változatosságot csak eg y -egy m egyegyűlés szo k o tt okozni. A m egyegyűlésen foglalnak állást a korm ány esetleges tö rv é n y tele n ren d eletéivel s z e m b e n ; itt in té z kednek országos dolgokban is, a m ikor a m egyei követeknek u tasítá st adnak; a m egyében vállalnak hivatalt, bíráskodnak s a nép is a m egye Ítéletén csüng. A m egye volt a régi re n d sz e r képviselője, szem ben az új intézm ényekkel s azok hivatal- aristokratiájával. A m egye hajtja végre a tö rv é n y e k et s ha a v égreh ajtást m eg
tagadja, a h ely tartótan ácsn ak nincs m ódja m egyéket e rre k ényszeríteni, m ert a m egyét csakis a főispánja köti a közp o n ti hatalom hoz. A nem esség te t t a le g tö b b e t a m agyarság érvényesítésére, alkotm ányunk fentartására, a régi jó szokások és erkölcsök m egőrzésére. A köznem ességnek nagy az érd em e abban is, hog y a sok, idegenből ideszakadt b irto k o sn a k a m agyarsághoz assim ilálódnia k ellett, ha új hazá
jában érvényesülni akart. S o ha szám ban úgy nem sz a p o ro d o tt a m agyarság, m in t a XV111. század folyamán. (A z id é z e tt m unka em líti, 224. lapján, hog y H arru ck ern B ékésm egyét ú gy felvirágoztatta, hogy o tt, a hol egy félszázad e lő tt néhány ezer em ber élt, m ost 6 0 —70 e zer gazdálkodik a H a rru c k e rn jószág o kon .), a mi örök érdem e marad a m agyar nem ességnek. A mi a köznem ességnek jellem ét, politikai és erkölcsi tu lajd o n ait illeti, errő l csak a legnagyobb elism eréssel le h e t szólani. A ne
messég nemcsak jogo k at igényel, de te lje s íte tte k ö telesség ét is. É s ha a jo g és kötelesség közötti egyensúly a közadózás kérdésénél m eg is volt zavarva, a nem zeti és állami életnek egész vonalán h elyre le tt állítva azon szolgálatok által, m elyeket az existentiának fenntartása folytán te tt. K iváltságait m egérdem elték azon nagy szolgálataik fejében, m elyeket az ország fen n tartása és m egvédése által szereztek.
7
«
A mi köznem ességünk köz- és m agánéletének tisztessége kifogástalan volt. K öz
nem ességünk, a m ely b irto k án é lt s m aradt és a m ely elk erü lte az idegen befolyáso
kat, anyagi és szellemi fü g g etlen ség éb en hatalm as tám aszát találta az idegen poli
tikai irányzattal való szem beállításnak s a kedvező viszonyok k ö z ö tt kifejleszt
h e tte azon jó tulajd o nságait, m elyeket m ég az idegen is m eg b ecsü lt a mi nem es
ségünkben. A z ő szin te egyenesség, szókim ondás, m egbízhatóság, az igazi szívé
lyesség és v e n d é g sz e rete t m ind oly erények, a m iket m ásu tt ez időben nem igen találunk. K öznem ességünk, ha nem is volt k u ltu rá lis tén y ező , ku ltu rális érzékkel b irt s nem z á rk ó z o tt el a külföldi irodalom term ékei e lő tt, ha az idegen iro dalom nak m egbecsülése általánosnak nem is m o ndható. Á ltalános ism ereteiket az ország tö rvén y ei, V erbőczy és a klasszikusok képezték, a mi azonban felfogá
suk e re d e tisé g ét és egészséges íté lő te h e tsé g ü k e t ép p en nem sz o ríto tta h á tté rb e . N agym érvű kö telesség érzetü k az akkori egészséges közszellem nek leg élénk eb b bizonysága. E társadalom lég kö re és talajából n ő tt az a nem zedék, m ely az 1790-es években elő k észítette és 1825-— 1848 k ö z ö tt m egalkotta az új M a g y aro rszág o t.
E nem zedéket, m ely társadalm unkat átalak íto tta, azokban az egyszerű és szerény udvarházakban nevelték, a m elyeknek egészséges légköre a köz- és m agánéletnek legjobb iskoláját képezte. E szerény nemesi kúria oltalm azta a nem esség szem é
lyes szabadságát, a m ely felett csak a tö rv én y á llo tt s a tö rv ény es b iró vonhatta csak felelősségre a ren d es idézés m ellett. A tö rv én y , jo g és igazságnak kiterjesz
tése a nem nem esekre k ép ezte 1825 u tán a reform actió nak czélját. N em ességünk, m ely egyéni jogaira nézve biztosítva volt az önkény tám adásaival szem ben, a maga összességében képes volt a koronában rejlő nagy hatalm at ellensúlyozni. M íg a ren di alkotm ány fennállott, a fejedelm i osztrák tú lhatalom ellen ez volt egyedüli lényeges k o rlát s a ren d iség nek 1848 elő tti m inden győzelm e az alkotm ány tovább
fejlődését jele n te tte .»
A m agyar nem esség szerepének ezen elfogulatlan bírálata b izonyság arra, hog y a nem esség m indenkor m éltó lesz a m egem lékezésre, m egism erésre s a k u ltu re m b e r e lő tt a velük foglalkozó könyvek sohasem veszítik el actualitásukat.
Végül nem hagyhatom szó nélkül azon, tö b b e k által h a n g o z ta to tt állítást sem , hogy hiszen B ékésvárm egyének nincsenek is nemesi családai, te h á t békés
várm egyei nemesi családokról nem is le h e t szó. E kö rü lm én y rő l m ár m egem lé
keztem előfizetési felhivásom ban, m időn jeleztem a k ö v e tk e z ő k e t: A tö rté n e le m ből nagyon jól tu d ju k , hog y Békés várm egye nemesi családjai a m ohácsi vész és az ezt követő tö rö k h ó d o ltság alatt részb en idegen várm egyékbe költö ztek,
8
nag y o b b részt pedig k ip u sztu ltak . E zen családokat és tö rté n e ti szerep lésü k et nem szándékozom ism ertetn i, annál kevésbbé, m e rt azok szerep lésérő l tájékozást n y ú jt B ékésvárm egye m onográfiája. M u n k á m b a n a fő sú ly t azon főnem esi és nemesi családokra fek tettem , a kiknek tö rté n e ti szereplése úgyszólván ö ssz e fo rro tt Békés várm egye újabbkori —• a tö rö k h ó d o ltsá g utáni tö rté n eté v el. M ű v em b en te h á t azon mágnás és nemesi családok tö rté n e te foglal h elyet, a m ely m ágnás és nemesi családok a tö rö k h ó d o ltsá g utáni id ő k tő l napjainkig tele p ed te k le B ékés várm egye földjén. E h h e z k ép est k é t ré sz re oszlik könyvem . A z első rész a m ágnás csalá
dokat és H a rru c k e rn ö rö k ö sö k e t, a m ásodik a nemesi családok tö r té n e té t tárgyalja és pedig a kö v etk ező s o rre n d b e n :
ELSŐ RÉSZ.
1. A báró H a rru c k e rn ek és örököseik. 8. A g ró f H oyos-család.
2. A W enckheim-család. 9. A horgosi és sz en tp é te ri Kárász-
3. Az Alm ásy-család. család.
4. A g ró f Bolza-család. 10. A g r ó f Károlyi-család.
5. A g ró f Blanckenstein-csaJád. 11. A g ró f M erán-család.
6. A báró D rechsel-család, 1 2. A g r ó f Széchenyi-család.
7. A rom ánfalvi Fejérváry-család.
MÁSODIK RÉSZ.
1. A velenczei A m brus-család. 13. D obsa-család.
2. A ntalóczy-család. 14. bélm egyeri D om okos-család.
3. bajcsi Bajcsy-család. 15. jo b b ah ázy D őry-család.
4. B enedicty-család. 16. felsőalmási Fábry-család.
5. bajczai Beliczey-család. 17. erdőtarcsai Fejér-család.
6. b e rtó th i B ertó th y -család . 18. késm árki Galli-család.
7. szelefarnosi B odó-család. 19. gyulai Gaál-család.
8. B odóky H enter-család. 20. csákói G eist-család.
9. B oross-család. 21. ölyvedi G yoroky-család.
10. behárfalvi B ohus-család. 22. teszári Flajnal-család.
i ) . C sánky-család. 23. szathm ári Igaz-család.
12. kövesecsi Dancs-család. 24. Jancsovics-család.
9 i
V
25. Jankó-család. 44. petneházai P etneházy-család.
26. daruvári Jankovich-család. 45. Popp-család.
r
27. nagyjeszeni Jeszenszky-család. 46. dobsinai Sailer-család.
28. Juhos-család. 47. váradi Szabó-család.
29. neczpáli Justh-család. 48. váradi Szakáll-család.
30. sim ándi K állay-család. 49. Szathm áry-család.
31. keviczi Keviczky-család. 50. kisszalóki és lucsivnai Várady- 32. elem éri és itteb e i Kiss-család. Szakm áry család.
33. K onkoly-család. 51. felsőszőllősi Szánthó-család.
34. K önyves-Tóth-család. 52. Szegedy-K iss-család.
35. K ruchió-család. 53. Szokolay-család.
36. k irálylehotai Lehóczky-család. 54. kisnardai T hék-család.
37. ebesfalvi Lengyel-család. 55. ipolyi T erényi-S tum m er-család.
38. Lukács-család. 56. T orkos-család.
39. noszlopi N ém eth-család. 57. T h ú ry -család . 40. néveri N évery-család. 58. U rsziny-család.
41. kápolnaki N yisztor-család. 59. roglaticzai ZJinszky-család.
42. rozváczi O m azta-család. 60. folyfalvi Zöldy-család.
43. csabai Páva-család.
M u n k ám további kötetei 4 — 6 h etes időközökb en fognak m egjelenni. A for
ráso k at a k ö te t végén nevezem meg.
Legvégül kedves kötelességem nek ta rto m , ho g y m indazon jóakaróim nak, kik úgy kutatásaim nál, m in t m unkám m egjelentetésénél seg ítségem re voltak, ezúttal is leghálásabb k ö szö n etem et fejezzem ki.
Békéscsaba, 1909 jú liu s hó.
Palatinus József.
1 O
A BÁRÓ HARRUCKERNEK ÉS ÖRÖKÖSEIK
11
A HARRUCKERN-EK BÁRÓ) CZÍMERE.
A BÁRÓ HARRUCKERNEK ÉS ÖRÖKÖSEIK.
i .
A Harruckernek és letelepedésük Békés vármegyében.
B ékésvárm egye ú jab b k o ri tö rté n e te , m ely a XVI11. századdal kezdődik, elvá- laszthatlanul összefügg a ném et szárm azású H arru ck ern családnak a várm egyébe való letelepülésével és birtokszerzésével. A H a rru c k e rn e k voltak azok, a kiknél nagyobb b efolyást egy etlen család sem g y a k o ro lt a várm egye históriai fejlődésére.
H a a histó ria lapjainak g o n d o s forgatása m ellett élőnkbe táru l a m últ, m eg
ism erjük az akkori b irto k v iszo n y o k at, a tö rö k hódoltságnak siralm as nyom ait, s úgyszólván a ro m o ko n m egjelenő, szin te példátlan am biczióval, az alkotni akarás és tu d ás vágyával ren delk ező hatalm as H a rru c k e rn János G y ö rg y ö t: ú g y el kell ism ern ü nk azon igazságot, hogy várm egyénk újkori históriájának a H a rru c k e rn e k voltak az intézői. S b á r szárm azásra idegenek voltak, alkotm ányunk irá n t h ián y z o tt az érzékük, B ékésvárm egye fejlesztése, lakósai érdekeinek, közjó létének előm ozdí
tása körül soha el nem évülő érd em ek et szereztek m aguknak. H aláluk u tán pedig b irto kaik révén olyan hatalm at adtak az ö rö k ö sö k kezébe, a m ely hatalom ma is elsőrangú tén y ezője B ékésvárm egyének. A várm egyének ezidőszerinti mágnásai ú g y szólván kivétel nélkül a H a rru c k e rn ek , illetve u tó d ain ak örökösei (1. családfát).
M ie lő tt rá té rn é k a H a rru c k e rn család szárm azásának rövid ism ertetésére, röviden vázolni óh ajto m B ékésvárm egyének a H a rru c k e rn ek letelepedése előtti birtokviszonyait. A h istó riáb ó l tu d ju k , h o g y a m ohácsi vész u tán várm egyénk is tö rö k kézre, s arra a szom orú so rsra ju to tt, m int általában az egész m eg h ó d íto tt te rü le t. A tö rö k ö k úgyszólván sivataggá taro ltá k , n é p é t kizsarolták, k ifosztották, jó részb en pedig é le tü k tő l is m egfoszto tták. A tö rö k ö k k iű zetése u tán várm egyénk, m int fegyverrel v isszah ó d íto tt te rü le t, eg y előre katonai közigazgatás alá k e rü lt, később pedig, 1699-ben a király v ette b irto k áb a. A várm egyét és üg y eit, m int
' 5
k o ro n ab irto k o t, az udvari kamara hatósága k e z d te , m ely a gyulai tisz tta rtó sá g o t alakíto tta belőle. E z állap o t sem ta r t o tt azonban sokáig. A k incstár eladom á
nyozván a várm egyét, en nek egész te rü le te h árom nagy uradalom k ö z ö tt o szlo tt m eg és p e d ig : gyulai, szentandrási és kétegyházai. L egn ag y o b b volt a gyulai uradalom , m ely a mai várm egyének 5/ó-od ré s z é t foglalta m agában. E z t szerezte m eg H a rru c k e rn János G y ö rg y , s részb en ő, részb en örökösei a m ásik két u ra dalm at is b irto k u k b a k e rítetté k .
L ássuk m ost a H a rru c k e rn e k szárm azását és várm egyénkbe való lete le p e d é süknek rövid h istó riáját.
N em rég ib en az volt a b a lh it — s ennek m ég ma is vannak hívei — hogy H a rru c k e rn János G y ö rg y p ró fo n tm e ste r volt, atyja ped ig linzi pékm ester. E fel
fogás valóban nem alapul egyében b alh itnél. M e r t H a rru c k e rn Ján o s G y ö rg y édesatyja takácsm ester volt, s nem is L inzben lak o tt, hanem az attó l 24 kilo
m éte rre fekvő Schenckenfeld nevű m ezővárosban. A z egykori takácsm esternek h é t gyerm eke közül egyedül János G y ö rg y érdekel b e n n ü n k e t, de a h istó riá t is.
János G y ö rg y a X V 1J. század m ásodik felében S chenckenfelden s z ü le te tt. A z egy
szerű takácsm ester, m időn h ato d ik g yerm ekének bö lcső jét rin g a tta , aligha álm o d o tt arró l a m erész pályáról, m ely et János G y ö rg y m eg fu to tt. E lő s z ö r 1689-ben tű n t fel, a m időn iskoláinak elvégzése u tá n az alsóausztriai udvari kamarai szám vevő
ségnél vállalt hivatalt, m in t szám tiszt. T ehetségével, m unkásságával csakham ar m agára vonta feletteseinek figyelm ét, úgy an n y ira, h o g y három év m úlva hadügyi élelm ezési b izto sn ak nevezték ki. A m ikor az udvari kam ara 16 97-ben elhatáro zta az aradi vár é p íté sét, kamarai b izto su l H a rru c k e rn János G y ö rg y ö t ren d e lté k ki, a m ely m inőségben n égy évet tö lt ö tt A radon. M i sem term észetesebb, hogy A ra d ra való utazása k özben B ékésvárm egye te rü le té n is k ere sz tü l u ta z o tt, s ekkor s z e rz e tt tu d o m á st az i tt lévő hatalm as kincstári b irto k o k ró l. E zen ism ereteit azután h ú sz év m úlva m esteri m ódon é rté k e síte tte . A z aradi várépítés befejezése u tán , i t t sz e rz e tt érd em einek elism eréséül, díszes hivatalba ju to tt. A z uralkodó 1701-ben alezredesi ranggal hadi élelm ezésügyi igazgatónak nevezte ki O lasz
országba. H é t évvel később, 1708-ban N ém etalfö ld re k ü ldték , a hol ö t éven k ere sz tü l v ezette a h ad sereg élelm ezését és eg y ú tta l a hadi b izo ttsá g h e ly e tte s
igazgatója is volt. A h ad sereg élelm ezése az id ő b en term ész e te se n nagy ob b m űvé
szet volt, m in t ma, a technikai vívm ányok korszakában. H a rru c k e rn Já n o s G y ö rg y a s z e rz e tt gyakorlati ism eretek alapján 1716-ban teljesen újjászerv ezte a hadi élelm ezést, s azt felettesein ek m éltán csodálatára, a tö rö k h áb o rú b a n páratlan
1 6
A BÁRÓ HARRUCKERN CSALÁD LESZÁRMAZÁSI TÁBLÁZATA ÉS ÖRÖKÖSEI.*
]. M átyás
, György
takácsmester
1633 márcz. 24, f 1692 szept. 11 neje: Schlöjel Erzsébet
II. M átyás Katalin Simon M ihály Éva János György M ária
1661, f 1737 1664, t 1742 sz. 1667 szept. 3 férje : Starnberger római birodalmi lovag, állam- férje : Muetting
András udvari tanácsos, tábori élei- János mezési főhelytartó, a gyulai
uradalom alapítója, 1723-ban magyar báró 1. neje: fellensteini Fellner Anna 2. neje : Vorstern Anna Mária
r— — - ... — 1— ni.i 1 ^ 1 1 --- '
Johanna Ferencz Franciska M ária Cecilia József
férje: gróf Werden- sz. 1696 1. férje: Mayersfeldi férje: wenckheim! 1737 márcz. 26
burg József >74*—75-ig Békésmegye Mayer János Wenckheim József tanácsos
főispánja, f 1773 nov. 14 birodalmi lovag Ágoston f >74> j*n. 9
1. neje: Mannsfeld Anna 2. férje: báró Pech- birodalmi lovag neje: Hoche
2. neje: Diriing Mária Antónia mann Lajos Jozefa
I " --- ■> ,--- — ^ --- >
M ária Anna Jozefa Borbála
férje: gróf Stockhammer férje: gróf Károlyi sz. 1739 nov. 19.
József Antal férje: gróf Siskovich
: , ^ - ...-1 -... J ózsef, hadszertár mester
Innen Wautenburg STOCKHAMMER gróf Stock- HARRUCKERN báró HARRUCKERN
H a rru c k e rn és Jozefa grófnő ANTÓNIA grófnő hammer Ferencz JOZEFA bárónő MÁRIA CECÍLIA
S L « * ' “ **
|" CZ Péter, tábornok lerj z,a
GRUBER TERÉZIA STOCKHAMMER KAROLINA grófnő Wenckheim Xavér 1. Ferencz
bárónő férje : báró Drecbsel Tlorenlin altábornagy
férje: báró, utóbb gróf neje : Rosenfeld Karolina bárónő
Wenckheim József, a tá őrnagy Wenckheim bárók leszármazását lásd a család történeténél.
J . ,_____________________________ 1_______ _
Wenckheim Seraf báró Wenckheim WENCKHEIM WENCKHEIM Wenckheim
Ferencz Lipót 111. József CAROLINA HENRIETTE Franciska bárónő
neje: Orczy Teréz f i c Ps férje: gróf Festetich
neje: Pálfy Borbála bárónő
,iefn
Henrik ' szep íem v if^830 Vincze, kamarásgrófnő kamarás, ezredes
, ■ ---1 , : 1 A --- - , ... - A 1 " ■ ^
Wenckheim báró Wenckheim Viktor KÁRÁSZ KAROLINA
V. József gróf neje: Eszterházy Mária grófnő férÍe: románfalvi Fejérváry
neje : gróf Niczky Miklós
Mária
A grófi ág egyenes leszármazását lásd
a grófi Wenckhetm csatád történeténél. * Csak azon Harruckern és Wenckheim örökösök vannak e
I táblázaton levezetve, akiknek utódjai ma is Békésmegyé-
,---- -A , , ■ -A . , , ben élnek és birtokosok. — A teljes örökösödési táblázat
WENCKHEIM WENCKHEIM TERÉZ bárónő eredetije a gróf Károlyi levéltárban.
STEFÁNIA MÁRIA férje: g ró f Hoyos Miksa grófnő
férje: grófi Almásy J^álmán
ügyességgel és eredm énynyel maga vezette. Innen ered « P ro v ian t-M eister» = p ró fu n tm e ster elnevezése, am ellyel ellenségei g ún y o lták az irig y elt férfiút, aki röviddel ezu tán tábo ri élelm ezési fő h ely tartó i és róm ai birodalm i lovagi ra n g o t nyer. E m inőségében é rte a legnagyobb szerencse. VI. K ároly róm ai császár, M agyarországnak e néven 111-ik királya, 1723-ban a szegedi kincstári javak fel
ügyelősége alá o s z to tt gyulai uradalm at H a rru c k e rn János G y ö rg y n ek és tö r vényes utódainak adom ányozta, m int az adom ánylevél m o nd ja: a haza és király irán t ta n ú s íto tt hű sz o lg á lata ié rt; különösen a m agyar nem zet iránti bo kros érdem ei jutalm azásául, te k in te tb e vételével annak, h o g y ő a királyi kincstárt, mely a spanyol örökö sö dési, de leg n a g y o b b rész t M ag y arh o n n a k a tö rö k kényú ri igá
jából felm entésére fo rd íto tt h ad járato k folytatása m iatt csaknem k iü rü lt, tö b b százezer forintokkal g y a ra p íto tta , stb. donáció utján, — örökösei teljes birtoklási — úgy egyházi = J u r e p a tro n a tu s, m in t b ű n t fe n y íth e tő = Ju re gladio joggal ajándé
k o z ta to k .
Ezzel azonban m ég nem j u to t t pályájának te tő p o n tjá ra H a rru c k e rn János G y örgy . M é g a donáció e lő tt, 1710-ben udvari kamarai tanácsos, 1718-ban róm ai birodalm i lovag le tt, 1723-ban m agyar ho n fiu sítást n y e rt. H o g y pedig díszes állásaihoz és hatalm as vagyonához m eglegyen az illő ran g is, az u ralkod ó 1723-ban m agyar bárói ran g ra em elte. M in t békésm egyei földesúr, hatalm as befolyást gya
k o ro lt a várm egyére. N em csak m int földesúr, de m in t a várm egyének főispánja.
E tisztség re 1729 m ájus 22-én nevezték ki, de a főispáni széket csak L ö w en b u rg főispán halála után, 1733-ban foglalta el. A z ő, valam int utódjának szerepléséről, alkotásairól az alábbi fejezetek szám olnak be.
II.
A gyulai uradalom megszerzése.
M in t fö n teb b láttu k , H a rru c k e rn János G y ö rg y m ár 1697-ben, szóval aradi kamarai b izto s korában ism erte m ár B ékés várm egyét, kincstári uradalm ait, s m inden bizonynyal terv b e v e tte azok valam elyikének m egszerzését. E lő b b azonban arravaló érdem ek et k e lle tt szereznie. E z érdem eket m e g te re m te tte húsz év sikeres m unkás
sága. S a m időn a h o n fiu sítást m eg n y erte, az 1719. év első felében fo ly am od ott III. K ároly királyhoz, hog y hűséges szolgálatai elism eréséül részesítse ő t némi
17 ,
jutalom ban. H a rru c k e rn János G y ö rg y nagyon jól tu d ta , h o g y a 16 évig ta rtó , s re n g e te g áld o zato kat felem észtő spanyol örökösöd ési, m ajd tö rö k h á b o rú k ú g y szólván teljesen k im e rítették a királyi kin cstárt, s így pénzbeli ju ta lm a t a legjobb akarat m ellett sem kaphat. K érvényében te h á t m in d járt jelezte, h o g y h a ju talo m ra érd em esítik, az esetb en ju talm ul a budai hévvizen é p ü lt m alm ot és a m ellette e lte rü lő szőlőket adom ányozza a király. A rra az e se tre pedig, ha e m alm ot és sző lő k et nem k aphatná m eg, a békésvárm egyei G y u la, C saba, D o b o z, G erla, Békés, Ladány, G yarm at, V észtő és Ö csöd h ely ségek et k é rte jutalm ul.
111. K ároly király m éltányosnak ta r to tta h ű em berének k érését. M ie lő tt azonban a k érelm et te lje s íte tte volna, H a rru c k e rn folyam odványát a császári kanczelláriához u ta síto tta , azzal a rendelkezéssel, ho g y az p é n z érté k b e n állapitsa m eg a ju talo m nagyságát. A császári kanczellária v iszon t az udvari kamaránál é rd e k lő d ö tt ezirányban, s ennek javaslatára 24,000 fo rin tb a n á lla p íto tta m eg a jutalom nagyságát. E n n e k m e g tö rté n te u tán a császári kanczellária azirán t k é rt vélem ényt az udvari kam arától, h o g y a hévvizi m alm ot és szőllőket, avagy a gyulai urad alm at ajándékozzák-e H arru ck ern n ek . K ülö nö s és szin te é rth e te tle n , de tény, h o g y az udvari kam ara tilta k o z o tt a hévvizi m alom és szőlők elajándé
kozása ellen. E llen b en nem kifogásolta, h o g y a fen tn e v ez e tt békésm egyei helysé
g ek et adom ányozzák H a rru c k e rn János G y ö rg y n e k , olym ódon azonban, ha a n ev ezett b irto k o k tény leg es é rté k e nagyobb összeg re rú g n a, m int 24,000 forint, az esetb en az é rté k tö b b le te t H a rru c k e rn készpénzben té ríts e m eg az udvari kamarának. A császári kanczellária elfogadta az udvari kam ara javaslatát, s annak értelm éb en 1719 jú liu s 29-én jele n té st te r je s z te tt a király elé.
111. K ároly rövidesen d ö n tö tt a jelen tés fö lö tt. 1719 o k tó b e r 7-én ugyanis a 24,000 fo rin t ju talm at kiutalványozta, s illetve e lren d elte, h o g y a kérdéses békésm egyei b irto k o k a t Írják össze és becsüljék m eg a tény leges é rté k ét. A királyi ren d e letn e k az aradi kincstári tis z tta rtó t e t t eleget. A becsülevél 1719 deczem ber i-é n m ár az udvari kam ara e lő tt feküdt. A z e m líte tt kilencz községen kívül azonban H a rru c k e rn u tó lag os kívánságára ben n e volt a becsülevélben Szeghalom és G yom a is, s m indezek é rték e az aradi tis z tta rtó becslése s z e rin t (a jövedelem százszorosának e g y h a to d á t véve érték alap u l) 33,196 fo rin to t t e t t ki. E z e n összegből azonban a b e c slő tisz t m ég le ü tö tte az uradalm i g azdatiszt évi fizetésére szükséges 400 fo rin tn ak tő k é jé t: 6,666 fo rin to t, s így tisz ta érték ü l 26,530 fo rin t m aradt.
A becslés éppen nem e lé g íte tte ki az udvari kam arát, a m ely egyenesen m eg d öbb en t a becslési é rté k csekélysége fö lö tt. A z udvari kam ara szen tü l m eg
i 8
meg volt g y ő z ő d v e , Hogy az e m líte tt i i község a hozzáju k csatolt pusztákkal s okkal nagyobb é rté k e t képviselnek, s az aradi tis z tta rtó H a rru c k e rn javára ré sz re hajlón járván el, m eg akarta károsítani a kincstárt. A kamara ezen föltevését k özölte is a szegedi kincstári jószágigazgatóval, T h á n János Ádám m al, utasítván őt, hogy alaposan vizsgálja felül a becslést.
Ilyen huzavona m ia tt term észetesen késlek ed ett az adom ányozás. A késle
kedés azonban nem je le n te tte a szándék elodázását. A becslés felülvizsgálása majd egy évig ta r to tt el, m elynek befejezése után T h á n 1720 o k tó b e r 3-án b e te rje sz te tte je le n té s é t az udvari kam arához. E jelen tés reh a b ilitá lta az aradi tis z tta rtó t, siralm as k é p e t festve a békésm egyei á llap o to k ró l. T h á n az aradi tis z tta rtó becs
lését részreh ajlatlan n ak , tö k életesen igazságosnak ism erte el. A becslési érték csekélységének indokolására p ed ig olyan do k u m en tu m o k at sorol föl, a m elyeket el k ellett fogadni az udvari kam arának is. N evezetesen, h o g y : B ékésvárm egye községei úgyszólván Ínségben szenvednek, lakósai koldusszegények, ha m egakarják m űvelni ú g y a h o g y fö ld jük et, nyolcz-tiz em b ern ek kell összeállania, m ert néhol m ég en nyin ek sincs 6 — 8 ökre. A tulajdo nk épen i lakosok jobb ágyo k , a kiknek nagyob b része szökevény, s innen is tovább szöknek, m ert régi gazdájuk vissza
követeli őket. Ipar, kereskedelem a m egyében semmi nincs, a nép a leg p rim i
tívebb gazdálkodást folytatja, s ő t G y ulán kívül m ég szőllő skertek sincsenek.
A z udvari kam ara b e le n y u g o d o tt T h á n jelen téséb e, s a király utasítására elrendelte, h o g y a gyulai uradalm at az e m líte tt helységekkel adják H arru ckern n ek . Az átadásra vonatkozólag á tte k in tő , tiszta k ép et n y ú jt K arácsonyi János dr. B ékés
várm egye m onográfiájában, a k ö v e tk e z ő k b e n :
«Thán 1720 o k tó b e r 25-én te lje s íte tte a ren d e lete t, s a szem élyesen m egjelent H arru ck ern János G y ö rg y n e k átad ta a gyulai uradalm at, G yula és S zen tes városok kivételével. G y u lá t a z é rt nem adta m ég át, m ert ú jra k e lle tt becsülni, S z e n te st pedig csak u tó la g k é rte H a rru c k e rn . E z átadáskor az új b ecslést is e lk észítette T h á n és b e je len te tte , ha G y u lát és S z e n te st is átadják, az egész uradalom 7948 fo rin t
tal ér tö b b e t 24,000 fo rintnál. Je le n te tte továbbá azt is a kam arának, hogy id ő közben a gyulai uradalom te rü le té n új falu alakult, K őröstarcsa, s így az új u ra dalom , ha S z e n te st is hozzáadják, m ár nem 11, de 13 községből fog álJani. M ivel azonban egy p ár p u szta kim aradt m ég a becslésből, ezek felbecslésére 1721 m ájusában ism ét kiküld ték T h á n t, a ki m ár a u g u sztu s 1 2-én jelenti, ho g y Szénást, K irályságot, K o n d o ro st 1230 fo rin tra becsülte, ellenben B élm eg yert külön értékes b irto knak nem tek in th e ti, m ert azt a békésiek, vésztőiek, ladányiak használják, s
19 ,*
onnan szereznek m aguknak fát. H anem vannak más különálló puszták, u. m.
H alásztelek, M u rá n y , O rosháza, Sim a, Sim asziget, S o p ro n és Szarvas, a m elyek m indössze 300 fo rin to t érnek. E z e k e t is oda leh etn e adni H a rru c k e rn -n e k nemcsak azért, m ert szom szédosak a tö b b i falvakkal és pusztákkal, hanem a z ért is, m ert m agukban véve használhatatlanok, értéktelenek .
Karácsonyi sz erin t H a rru c k e rn a békésm egyei uradalm at csak zálogjog gyanánt (in sc rip tio n a liter) kapta, s ha a k in cstár neki a 24 ezer fo rin to t m egfizeti, b á r
m ikor visszavehette volna. A m ikor te h á t m egvolt az adom ányozás, H arru ck ern arra fo rd íto tta m inden erejét, h o g y az uradalm at ö rö k jo g o n is m egszerezze.
E végből elő szö r is h o n fiu síto tta m agát, azu tán a gyulai urad alm at k ieg észítette Székudvarral, s az ezekhez ta rto z ó E lek, S z e n tm á rto n , Pil, stb. pusztákkal. E k k é n t az uradalom 13.000 fo rin tta l é r t tö b b e t 24.000 forin tnál, a m ely k ü lö n b ö ze tet H a rru c k e rn 1722 o k tó b e r 5-én m eg is fiz e te tt a kincstárnak. 1723 m ájus 23-án m ár ki volt állítva a királyi adom ánylevél és ugyanezen év a u g u sz tu s 10-én H a rru c k e rn t a m agyar tö rv é n y e k sz e rin t is ü nn ep ély esen b e ik ta ttá k a gyulai u ra dalom ba. E h h e z ta rto z ta k akkor az adom ánylevél felsorolása s z e rin t: G yula város, F övényes, ö ly v e d és A p áti p u szták k al; B ékés város B erén y, G y ú r és E n d rő d p u sz tá k k a l; C saba falu Vészé, G eren d ás és K igyós p u sz tá k k a l; G erla falu M e z ő hegyes, S zen t-M ik ló s, Kis- és N agydécse p u sz tá k k a l; G yom a falu E g e és N ag y
telek, m ásként S zent-János p u sz tá k k a l; D o b o z falu C som ós p u sz tá v a l; Tarcsa falu N ém eti, m áskép N em eskereki p u sz tá v a l; továbbá a következő önálló p u sz tá k : B élm egyer, F élhalom , M u ro n y , H alásztelek, K irályság, K o n d oro s, O rosháza, S o p ro n y , Sima, Sim asziget és S z é n á s; m egyénk határain kívül p e d ig : S zen tes és S zékudvar ism ét tö b b pusztával.
E zzel azonban m ég nem v olt vége a gyulai uradalom alakulásának. Ö t-h a t esztendő m úlva csak azt hallo tta H a rru c k e rn , h o g y ném elyek az ő uradalm ától egészen k ö rü lv e tt p u szták at k érn ek adom ányba a királytól, s e pu szták b a m agukat be is akarják iktatni, h o lo tt eddigelé e p u sz tá k a t az ő jobbágyai használtak, s azokat ő m ár m integ y a m agáénak te k in te tte . H a rru c k e rn 1732 m árczius 22-én folyam odo tt a királyhoz, h o g y új adom ánylevelet állíttason ki szám ára, s abban, az ő jobbág y aitó l használt, de a korábbi adom ánylevélbe nem foglalt p u szták neveit is vegye be. 111. K ároly igazán királyi keg y et g y ak o ro lt, m e rt a 36.000 fo rin tra b ecsü lt p u szták at in gy en ajándékozta H arru ck ern -n ek . A z új adom ánylevél kiállí
tása u tán a m ásodik, ü n n ep élyes beiktatás 1736-ban tö r té n t meg, s ezzel végleg m egalakult a XV111. századbeli gyulai uradalom .»
2ü
Birtokperek.
A z egykori aradi kamarai b izto s m erész álmai valóra váltak. A z egyszerű schenkenfeldi takácsm ester fiából m agyar m ágnás és hatalm as fö ld esú r lett. Á m nincsen öröm ü rö m nélk ü l. E n n ek igazságáról m iham ar m eg k e lle tt g y őző dn ie az új földesurnak is, a kinek szám os ellensége akadt a régi jogaikat kereső családok ellen. A m in t K arácsonyi írja ; «várm egyénk újab bko ri tö rté n e té n e k leg szo m o rúb b lapjai azok, m elyeken a régi b irto k a ik a t visszakövetelő családok elutasításai és m indenféle hiábavaló ü rü g y ek ala tt javaiktól való m egfosztásai olvashatók. E jo g fosztásokban azonban H a rru c k e rn és utódai ártatlan o k. A királyi kincstár, illetve az udvari kam ara a gyulai uradalm at és annak ré sz e it H a rru c k e rn -n e k átadta, k ezesked ett arró l, ho g y ő t és u tó d a it ad o m án y o zo tt birtok aikb an m egvédelm ezi, s az e setleg elveszendő b irto k é rt m ásu tt, hasonló é rté k ű birto kk al kárpótolja.
E nnélfogva H a rru c k e rn és u tó d ai, valahányszor ő k et b irto k u k b a n m egtám adták, m indig a királyi k in cstárra hivatkoztak és a királyi kincstári ügyész v e tte át védel
m üket. »
A H a rru c k e rn -n e k ellen in d íto tt b irto k p e re k m indjárt a m ásodik beiktatás után m egkezdődtek. N em szándékozom ezeket részletesen ism ertetn i, csupán, m int ad a to t a H arru c k e rn ek tö rté n e té h e z , felsorolni az egyes p e re lő családokat.
A N adányiak F ü z e sg y arm ato t, K ő rö sla d á n y t; g r ó f S ig ray K ároly az Á b rán fy jószágokat p erelték . B irto k p ö rt in d íto tta k to v áb b á ; a g ró f C sáky, B ogárdy, B ásty, É rk eserüi F rá te r, a K árolyi, a Kányái Szőke, a Sim aszigeti T ó th és tö b b más családok. M ind n y ájan k u d a rc z o t vallottak. Innen van, h o g y ezen családok u tód aib ól ma egy etlen egy sem lakója Békésvárm egyének. E lk ö ltö z te k más várm egyékbe, oda, a hol kedvezőbb szerencse m o solygot rájuk. A z egyetlen szerencsés család, m ely vissza tu d ta perelni b irto k a it a H a rru c k e rn e k tő l, (1 762 -ben) a Keglevich család volt. E b irto k is később a H a rru c k e rn -ö rö k ö sö k kezére kerü lt. Lassan
lassan azonban a b irto k p e re k n e k is végük szakadt, s m ost a H a rru c k e rn e k és u tódaik h ábo rítatlan u l ü lte k a hatalm as gyulai uradalom ban.
III.
2 1
Harruckern János György alkotásai.
A m in t H arru ck ern János G y ö rg y befejezte a gyulai uradalom m egszerzé
sének nagy m űvét, azonnal m unkához lá to tt, h o g y uradalm ának é rté k e t adjon, m agának ped ig h ívek et szerezzen. A becslési adatoknál láttu k , m ilyen siralm as állapotban volt B ékésvárm egye azidőben. A b irto k o k te h á t csak azon esetben képviseltek é rté k et, ha azokat benépesítik, és intenziv m űvelés alá veszik; új falvakat létesíten ek , ip art, kereskedelm et terem ten ek . H a rru c k e rn János G y ö rg y lázas ambiczióval, bám ulatos éles gazdaságpolitikai tudással lá to tt m indezek m eg
valósításához. S b á r a m aradiság és irigyei szám talan n eh ézség eket g ö rd íte tte k terv einek m egvalósítása elé, H a rru c k e rn akadályt nem ism erő vas-szorgalom m al re n d re sem m isítette m eg ellenségeit, s bám ulatos tette rő v e l csinálta m eg Békés várm egye ú jab bk o ri tö rté n e té n e k első fejezetét.
H a rru c k e rn Ján o s G y ö rg y n ek első és leg fon tosab b alkotása volt a telepítések keresztülvitele. V árm egyénk jelenlegi lakósai elődeinek m integy harm adrészét H a rru c k e rn János G y ö rg y te le p íte tte be. N agy fárad tság ot és g o n d o sság o t igénylő m unka volt ez, a m elyet H a rru c k e rn akként v itt k eresztü l, hogy felhívást in té z e tt az ország lakosaihoz. E b b e n a legkedvezőbb feltételek et szabta m eg m indazoknak, a kik uradalm ában letelepednek. N e v e z e te s e n : három évenkint m eg ú jíth ató sz er
ződésben kötelezni Íg érte m agát, hog y m inden h itfelek ezetn ek b iz to sítja a vallás
szabadságot, az ú rb é ri szolgálat alól k ét évre felm enti őket, száraz m alm ot é p ítte t részükre, stb. T erm észetesen ezen, a jobbágyvilágnak akkor m ég virágzó k o r
szakában szinte példátlan kedvezm ények m egragadták a fö ldesurak által sanyar
g a to tt kisem bereket és sereg estü l tó d u lta k B ékésvárm egyébe. É s a m it H arru ck ern h ird e te tt, arra szerződésben k ö tele zte is m agát a telepesekkel szem ben, s vállalt k ö tele ze ttsé g é t nemcsak h o g y a leg p o n to sab b an b e ta rto tta , hanem ezenfelül, m int valósággal atyja népének, azokat gyakran élelem m el látta el, s n eh og y a végre
h ajtó k zaklassák őket, az ad ó jukat előlegezte, ső t m egvásárolta és jobbágyainak ajándékozta a püspöki tized et. Ilyenform án nem csoda, ho g y az új fö ld esú r hum ánus bánásm ódjának, nem eslelkűségének hire te rje d t, s a tele p ü lő k igyekeztek uradalm aiba.
A tele p ü lő k egy nagy része, a mai endrődi kath olik uso k m ég teljesen tó tn yelvű ősei B orso d m egyéből k ö ltö zködtek. U gyancsak a felvidékről belak osította Har-
2 2
I V .
ru ck ern Szarvast (17 22 ), M e z ő b e ré n y t (1723) és Fás p u sz tá t (1728). Szarvas azidőben annyira el volt n éptelen edv e, ho g y H a rru c k e rn valóban m egérdem li a város m ásodik alapítójának nevét. M in t jó róm ai katholikus, Szarvason tem p lo m o t is akart é p ítte tn i. E r r e nézve ki is adta tisztviselő inek a ren d e lete t. Fenkölt, liberális gondo lko d ását és vallási tü re lm é t m inden dicsérő jelzőnél fényesebben dokum entálja az ek k or t e t t intézkedése. A szarvasi b e te lep ü lő k ugyanis, a kik nagy részben lu th e rá n u so k voltak, k ü ld ö tts é g e t m en esztettek H a rru c k e rn János G y ö rg y elé, kérvén, álljon el a szarvasi róm . kath. tem p lom ép ítésétő l, m ert ezáltal p ro te stá n s alattvalóinak lelki nyugalm át m egzavarná. H a rru c k e rn m éltányolta a p ro te stá n so k k érelm ét s a k é rd é st ú gy o ld o tta m eg, ho g y a szarvasi róm ai kath o lik u so kat E n d rő d re te le p íte tte át, s o tt é p ítte te tt ré sz ü k re tem plom ot.
H ire m en t azonban az új földesurnak az ország határain tú l is. A M ajna- F ran k fu rt m elletti A rin községből is jelentk eztek tele p ü lő k , a kiket H a rru c k e rn azután G yulán te le p íte tt le. A mai, ú g y n ev ezett N ém etváro s lakóinak ősei voltak e k atholikus ném etek, a kik egész egy új városn egyed et alap íto ttak , annál is inkább, m ert az idegen országbeli jövevényeket a m agyarság nem jó szemmel nézte. A sváb és frank szárm azású idegenek eg y ébként 1723-ban jelen tk eztek H a rru c k e rn e lő tt B écsben, s H a rru c k e rn 1724 őszén és 1725 tavaszán le is k ö ltö z te tte ő k e t G yu lára, négy évi szabadalm at adván nekik.
A m int a tele p íté s m unkája befejezést n y e rt, H a rru c k e rn m inden figyelme o d airán y u lt, ho g y a b e te le p ü lt idegenek ú g y uradalm ának, m int önm aguknak hasznos polgárokká váljanak. E végből az akkori idők nek összes hasznos gazda
sági kellékeivel és intézm ényeivel látta el b irto k a it. G yulán fáczán oskertet létesí
te tt, m elyet Férencz fia teljesen m odernné alakíto tt. B ékésen halászatot léte sített, alkalmas m ódon elrek esztetv én a K örös egy részét. A földeket m űvelés alá vette, sző lö sk ertek et lé te síte tt, á llatten y észtést re n d e z e tt be. íg y is, m in tegy tiz évi fáradozás u tán az óriási gyulai uradalom 1730-ban csak 2750 fo rin t tiszta jöve
delm et h o z o tt. E jövedelem azonban k ita rtó m unkával évről-évre hatalm asabb arányokban növek ed ett. L ássunk csak egy rövid s ta tis z tik á t:
1770. évben tiszta jövedelem 75.919 frt 37 kr.
1783. « « « 13 2.793 « 58 «
1784. « « « 104.640 « 39 «
1789. « « « 142.000 « — ((
1793. « « « 162.000 « -— «
1797. « « « 125.000 « «
’ 3
N ag y g o n d o t fo rd íto tt H a rru c k e rn G y ula város fejlesztésére. M in d e n e k e lő tt a gyulai várból k ik ö ltö z te tte a n a g y o b b ré sz t oláh katonákból álló ő rség et, és a vár előtti szabad té rre , K arácsonyi sz e rin t a mai K orona- és K önyök-utczák h elyére te le p íte tte le őket, m in t régi szabadalm aikat élvező, de m o st m ár u ra dalmi katonákat. E zek v e te tté k m eg alapját a mai gyulai O láh városnegyednek.
A k iü ríte tt óvárat azu tán H a rru c k e rn átalakította. É szaknyugati részéből sörház le tt, a délkeleti részén p ed ig b ö rtö n ö k e t é p íte tte k . A z ó vártól délre, a mai kastély h elyén, H a rru c k e rn em eletes kastélyt e m e lte te tt m agának, gazdatisztjeinek pedig a le b o n to tt régi tö rö k m ecset helyén é p ítte te tt lakóházakat. T em plo m ot is H a rru c k e rn a gyulai róm . katholiku soknak 1721— 22-ben. Illetve a v o lt tö rö k m ecsetet alak íttatta át, de úgy, ho g y hom lokzata m o st k elet felé n ézett. Innen nevezték el a gyulai kath. tem p lo m tere t H a rru c k e rn -térn e k . H arru ck ern János G y ö rg y re vonatkozólag eg y éb k én t érdekes ad ato kat foglal m agában a mai gyulai kath. nagytem plom , a m elynek tu lajdonképeni ép ítő je H a rru c k e rn Ferencz báró volt. A tem plom jo b b o ld alán ugyanis, a sz en té ly t a hajótól elválasztó p illérc so p o rt m ellett a hajóban van H a rru c k e rn János G y ö rg y báró n ak em lékköve: féldom bor
m űvű arckép, feh ér m árványból. Van továbbá e tem p lom ban egy régi M ária-kép is, a m elyről azt ta rtja a hagyom ány, h o g y az G y ö rg y b áró egyik leányának arczk ép ét ábrázolja.
A régi m ecsetből alak íto tt tem plom h ely éb e G y ö rg y fia, Ferencz báró 1744-ben nagyobb, tágasabb tem p lo m o t é p ítte te tt. A z eg yre szap o ro d ó híveknek azonban idővel ezen tem plom is szűknek b izo n y u lt, m ié rt is Ferencz báró 1775-ben új tem plom é p íté sé t k ez d ette el. M ű v én ek befejezése (a mai tem plom ) azonban m ár a W enckheim -családra m aradt.
V.
Harruckern János György főispánsága.
H a rru c k e rn János G y ö rg y nem csak m int gazda volt k itű n ő , de m in t köz
szerep lő férfiú is vezető sz e re p e t já ts z o tt a várm egyei közéletben . H onfiúsítása u tán azonnal ré s z t k é rt a várm egye ügy ein ek in tézéséb ő l, rövidesen ped ig főispánja le tt a m egyének. A m íg azonban e h ivatalt eln y erte, hatalm as harczokat k ellett m egvívnia L ö w e n b u rg főispánnal és annak a tisztv iselők bő l álló, nem jele n téktelen táborával.
34
A z összeü tk ö zés H a rru c k e rn és L ö w en b u rg k ö z ö tt az 1725-ben m e g ta rto tt tis z tú jító k ü zg y ű lésen tö rté n t. E r re p e d ig az a d o tt alkalmat, hogy 1724-ben m integy 375 jo b b ág y m eg szö k ö tt m egyénkből. E z e k szö kését H a rru c k e rn a tis z t
viselők o kozta zaklatásoknak, s a közigazgatási eljárás költséges voltának tu la j
d o n íto tta . M ié r t is a n e v ezett tis z tú jító g y ű lésen a tisztviselők létszám ának apasztását, s elsősorban is a m egyei ügyészi állás e ltö rlé sé t indítványozta, annál is inkább, m ert szerin te a nép az ú riszék tő l csak a leg ritk áb b esetb en feleb b ezett a megyei törvény szék hez, s /g y o tt teen d ő je sem volt a m egyei ügyésznek.
Karácsonyi sz erin t « H a rru c k e rn n ek csak rész b e n volt igaza akkor, m időn a jo b bágyok szökését a m egyei közigazgatás drága voltának tu la jd o n íto tta . Voltak egyéb okok is, a m iken a tisz tik a r nem v á lto z ta th a to tt. Ilyen volt elsősorban az, hog y m egyénkben akkoriban m ár nem voltak földhöz k ö tö tt jo b b ág y o k , hanem úg y n ev ezett taksálisták. E z e k a kilenczed, fü stp én z, s egyéb földesúri szolgál- m ányok h e ly e tt készpénzben fizették a k ialk u d o tt taksát a földesurnak. M á r m ost ezidőben nem csak B ékésvárm egyében, hanem m indenfelé az A lföldön folyt a telep ítés, s nem csak H a rru c k e rn , hanem a tö b b i fö ldesurak is két-három évig ta rtó taksaelengedésekkel és egyéb kedvezm ényekkel csalogatták lakatlan földeikre a m unkásnépet.»
H a rru c k e rn n ek fönti indítv ánya nagy vih art és ellen tm o n d ást tám a szto tt a k ö z
gyűlésen. L ö w en b u rg főispán védelm ére k elt a tisztik arn ak, elitélvén H arru ck ern tám adását. Á m az új fö ldesúr akkor m ár hatalm as férfiú volt, s kegyencze a királynak. H a rru c k e rn egyenesen hozzá, legfőbb p á tro n u sá h o z fo rd u lt. F o ly am od ványában arra k é rte az u ralk o d ó t, ho g y az ő igazának, de kiváltkép a job b ág y o k szökési okának m egállapítása v é g e tt kü ld jö n ki é rd ek telen és arravaló férfiakat.
H a rru c k e rn nem csalatk o zo tt a királyban, a ki K lobusiczky és K rucsay tábla- birákat k ü ld ö tte ki a panasz m egvizsgálására. A k ik ü ld ö tte k 1725 júniusában e jte tté k m eg a vizsgálatot, a m elynek eredm ény e szinte p aran csolatszerű en H a r
ru ck ern malmára h a jto tta a vizet. N e v e z e tt táblab irák ugyanis fö ltétlenü l a tis z t
viselők létszám ának csö k ken tését és fizetésüknek leszállítását javasolták, s ha ezt a felsőbbség nem ren d eln é el, valam int az adóbeszedést nem bizná H a rru c k e rn re , úgy nem ro sz a b b a t jö vendöltek, m int a m egyének a pu sztu lását. A táblabirák nem m ulasztották el kiem elni azt sem, h o g y az új földesúr a királyi adom ány
levél értelm éb en pallosjoggal ren delkezik és így a várm egye te rü le té n , két községet és h atárát, u. m. G yulavárát és B ékésszen tan d rást kivéve, ő Ítélkezik.
A király a táb labirák javaslatát teljes terjed elm éb en elfogadta és azt m ost
2 5 4
m ár ren d eletileg kiadta v égrehajtásra a h e ly ta rtó tanácsnak, m ely 1726 jan u á r 28-án k özölte a királyi re n d e le te t L ö v e n b u rg főispánnal.
L ö v en b u rg és hivei első m eg lepetésü kb en tanácstalanul á llo tta k ; mivel azon
ban a tisztviselők létszám ának csökkentésében a m egyei ügy ek in tézésének ro v á sára em inens veszedelm et láttak, m egyei közgyűlés egybehívásában állapodtak meg.
D ö n tsö n e forum a királyi re n d e le t fö lö tt. N e h o g y azonban H a rru c k e rn nyom ást gyakorolhasson a közg yű lés határo zatára, a m eg y eg y ű lést nem G yulára, hanem B ékésre hívták egybe. E k ö zg y ű lést L uzsinszky főispáni b izto s vezette, a ki szenvedelm esen k ikelt H a rru c k e rn ellen. N yilvános g y ű lésben p ro fu n tm e stern e k nevezte H a rru c k e rn t, a k it haszonleséssel vádolt, m ondván, h o g y a p uszták at sem népesíti be, csakhogy m entül tö b b h a szn o t p réseljen ki a földből. H arru ck ern te h á t nem b arátja, de ellensége a népnek. A m elle tt nem is h ith ű k atholikus, ellenkezőleg profán em ber, a ki a régi tem p lo m o k at ré sz in t istállóknak alakítja át, ré sz in t leb o n ta tja és köveiből gazdasági é p ü le te k e t é p ítte t magának.
Luzsinszkynak rágalm akkal teli vádjai h a to tta k . A közgyűlés tisz te lettel félre
te tte a királyi re n d e le te t és annak ellen ére m egválasztotta a régi tisztviselőket.
E zenkívül 1 1 p o n tb ó l álló vádlevelet k é sz íte tte k H a rru c k e rn ellen, m egbízván Bakay alispán-követet, h o g y azt az o rszággyűlés elé terjeszsze.
A féktelen g y ű lö le tté fajult m arakodás 1728— 29-ben k e rü lt a pozsonyi országgyűlés elé, m ely igazolásra sz ó líto tta H a rru c k e rn t, a ki p o n tró l-p o n tra m eg
felelt a vádlevélre, m egczáfolván annak összes állításait. R észletesen leírta és k é t
ségtelenül beigazolta telep ítési akczióját, a profán vádra p ed ig azzal felelt, hogy hiszen ő volt az, a ki a tö rö k m ecsetet áta lak íto tta k atho liku s tem plom m á.
A küzdelem te h á t H a rru c k e rn győzelm ével v ég ző d ö tt. H o g y pedig ez a győzelem minél fényesebb, ellenségeinek p e d ig minél b á n tó b b legyen, a hatalm as fő ú r 1729 m ájus 22-én széküresedés e seté re k in ev e z te tte m agát Békésvárm egye örö kös főispánjának. M in t ilyen azu tán ham arosan lev erte ellenségeit. E lő b b 1729 novem ber i-é n Zaffyri Im re uradalm i ügyészével katonai hatalom közben- jöttével kezelésébe v e tte a várm egyei p é n z tá rt és adószedést, az 1732 m ájus 12-én m e g ta rto tt tis z tú jító közgyűlésen p ed ig m ár saját e m b e reit ü lte tte be a m egye vezető hivatalaiba. E közgy űlésen eg y éb k én t H a rru c k e rn ism ét ta n ú je lé t adta áldozatkészségének. A z ép íte n d ő m egyeház czéljára in g y en te lk e t aján lo tt föl, majd a m ikor a m egyeház é p íté s é t a közgyűlés elh alaszto tta, H a rru c k e rn megyei levéltár czéljára a várban külön te rm e t b o c s á jto tt rend elk ezésére a m egyének.
E rre a tisz tik a r is m egbékélt H a rru c k e rn n el, 1736-ban pedig, a m ik o r H a rru c k e rn
2 6
belátta, ho g y a várm egye nem le h e t el ügyész nélkül s e tisz tsé g re H ausz Józse
fet kinevezte, teljesen h e ly re állo tt a harm onia.
Időközben m eghalt L ö w en b u rg főispán is, H a rru c k e rn n ek en g esztelh etetlen ellensége s m ost m ár H a rru c k e rn tényleges főispán lett. A z ünn epély es instal- láczió 1732 o k tó b e r 9-én tö r té n t m eg G yulán, a m ely alkalommal H a rru c k e rn , aki egyéb k én t Ferencz fia által k o rm ányozta a m egyét, szem élyesen m egjelent.
A m egye rendei nagy ováczióval fogadták H a rru c k e rn t, aki e z t m éltán ki is érdem elte. Főispánsága, m ely tíz évig ta r to tt, a m unkásság, a tevékenység k o r
szaka volt. N em rajta m ú lo tt, h o g y ez idő alatt tö b b csapás s ú jto tta a várm egyét.
E lső volt a P eró-féle lázadás, m ely S zen tan d ráso n t ö r t ki, a hol az elégületlen és félrev ezetett nép Rákóczi és B ercsényi neveinek varázsa ala tt fegyvert ragadt és irtó z ato s k eg y etlen ked éseket m űvelve, v ég igfo sztottak egy egész országrészt.
A lig sik e rü lt leverni a P eró -féle lázadást, C sabán 1738 au g u sztu s elején k itö rt a pestis, borzalm as aratásával halálos ré m ü le tb e ejtve az egész várm egyét. A d ö g vész terjed ésén ek m egakadályozása v é g e tt lezárták a békési h a tá rt, a m elyet a békési parasztság félreértve, ugyancsak lázadásba tö rt. A z elégületlenség és n y o m or eloszlatására, valam int a ren d helyreállítására H a rru c k e rn úgyis m in t főispán, úgyis m int em ber m inden le h e tő t e lk ö v e te tt s így a m ik or u to lsó álom ra h u nyta le szem eit, m éltán gyászolta ő t az egész várm egye.
VI.
Harruckern Ferencz báró.
H a rru c k e rn Ján os G y ö rg y m eg alap íto tta a gyulai uradalm at és ered m én y d ús munkásságával konszolidálta a m egye ü g y eit. A m unka b e te tő zé se azonban fiára, Ferenczre várt. A fiú m éltó volt az apához. Ú gyis m in t em ber, úgyis m int hivatali u tó d a főispáni székben. Á ldásos tevékenységével csak ö re g b íte tte a
H a rru v k é rn é k jó h irn e v ét, m ely sokáig é lt az u tó d o k em lékezetében.
Ferencz b á ró t a király 1743 m árczius 16-án nevezte ki főispánnak. M ű k ö d é sé t azzal k ezd ette, h o g y a tisztviselők létszám át fölem elte, rész ü k re kedvezőbb fizetést b iz to s íto tt, ső t b ő k ezű ségében odáig m en t a tisztviselőkkel szem ben, hogy rész ü k re ren d es lakások é p íté sét re n d e lte el. íg y hozván h ely re azt a szigort, a m elyet eg y k o r atyja alkalm azott. G ondja volt azonban Ferencz bárónak az egész
27 A *
m egye lakosságára. H o g y m egkím élje a n é p e t a katonabeszállásolással járó kelle
m etlenségektől és te rh e k tő l, ú g y n ev ezett kvártélyházakat é p ítte te tt, nagy ö rö m ére nem csak a polgárságnak, de a k ato n atisztek n ek is, a kik ily m ódon kényel
m es szálláshoz ju to tta k .
Ferencz főispánsága ala tt tö rté n t, h o g y C so n g rád és H eves várm egyék t e r ü letileg alaposan m eg akarták csonkítani B ékésvárm egyét. H o g y ezen akczióból kifolyólag B ékésvárm egye nem szen v ed ett te rü le té b e n veszteséget, az egyedül Ferencz b áró erélyes közbenjárásának kö szö n h ető . É s m ég egy te k in te tb e n szer
z e tt m agának elévü lh etlen érd em et Ferencz. A k k o r ugyanis, a m ikor az ú rbéri rendezésnek , illetve az e rre vonatkozó ren d e letn e k m ég híre-ham va sem volt, Ferencz b áró olyan kedvezm ényben ré s z e s íte tte a kisem b erek et, a m in ő ket sehol nem élveztek m ég azidőben. N evezetesen jobbágyainak p u sz tá k a t a d o tt át m űve
lés és állatteny észtés czéljaira, saját h a szn u k ra ; az italm érést és egyéb földesúri jo g o k at ped ig nem h aszonbérlőknek, hanem job bágyainak adta b érbe. Á ltalában m inden te k in te tb e n a leg h u m ánusabban já r t el a kisem berekkel szem ben. H arm incz- három évig ta rtó főispánsága a la tt olyan érd em ek et sz erz e tt, ho g y azoknak elism e
réséü l M á ria T erézia m ég halála u tá n is kü lö n ö n ö sk ép m eg akarta jutalm azni, m unkásságát m eghálálni. T e tte pedig ezt olykép az uralk o d ó n ő , h o g y 1776. év jan u ár 7-én Ferencznek akkor m ég nyolcz éves unokáját, g r ó f K árolyi Jó zsefet utódjává nevezte ki B ékésvárm egye főispáni székébe. Ferencz eg y é b k én t az egész várm egyének ő szin te fájdalm ára és gyászára 1775 n ovem ber 14-én h a lt meg.
M in t K arácsonyi is í r j a : «M unkássága u tán n y u g o d tan ad h atta vissza lelkét T erem tőjének. R en d ezett várm egyét, népes községeket, jó m ó d ú lakosokat h a g y o tt h á tra azon a földön, m ely főispánságának kezd etén csaknem a rom lás szélén állott. Valóban m éltó volt arra, h o g y a várm egye jegyzőkönyveiben m ég h é t év m úlva is a leg nagyobb tis z te le t és sz e re te t hangján em lékezzenek m eg róla.
M á ria T erézia p ed ig 1776 ja n u á r 7-én kelt, sajátkezűleg a lá írt és g r ó f K árolyi A n talh o z in té z e tt levelében s ie te tt tu d atn i a z t: «m ennyire m eg volt elégedve Békés várm egyének az e lh u n y t b áró H a rru c k e rn által évek hosszú során át v e z e te tt igaz
gatással».
2 8
