• Nem Talált Eredményt

Gróf Wenckheim V. József

É letén ek javakora a nagy nem zeti átalakulás korszakába esett. A korszellem , m elyet a liberális reform ok, a szabad ságszeretet h ev ítették , magával ragadták V. Józsefet is, a ki szám talanszor adta tan u je lé t erő s hazafiságának. A hazafias W enckheim bárókkal eg y sorban h a rc z o lt a m egyei közgyűléseken a haladók esz­

m éinek diadalraju tásáért. E lő b b a községi k erü leti táblának v o lt bírája, a m ikor pedig a várm egye 'W enckheim B éla b á ró t 1839— 40-b en k öv etté választotta, g ró f W enckheim V. Józsefet em elte a m ásodalispáni székbe. K ésőbb ugyan m egvált e tisztség tő l, de gazdálkodása közben is a legnagyobb érdeklődéssel kísérte a kö z­

ügyeket. A m ikor például a várm egyeházán a debreczeni függetlenségi n y ila tk o ­ z a to t proklam álták, 200 fo rin to t a d o tt az alispánnak, az ü n n ep ély em lékéül a ro k k an t honvédok nyugdíjára. A nem zet alkotm ányáért, szabadságáért folyt harcz ideje alatt tö b b Ízben tette k k e l is tan ú sá g o t t e t t h azaszeretetéről. 1849 április havában is, a m ikor a m egyének nem lévén elegendő p énze a honvédek felsze­

relésére, s felszó líto tták a főurakat, ho g y adótartozásaik at előlegezzék, V. József 1 200 fo rin t adó t elő leg ezett, ezt m egelőzőleg pedig 1000 fo rin to t t e t t le a haza oltárára. K ö rü lte k in tő bölcs h igg adtság jellem ezte m inden té n y é t. S e m ellett b u z g ó k eresztén y volt, a kinek sokat k ö szö n h et a gyulai kath o lik u s egyház. Az egyháznak eg y éb k én t p a tro n u sa v o lt és ma is h ű gyerm eke valamennyi W enckheim gróf. E tek in te tb e n elegendő csak a gyulai katho liku s plébánia által a W enckheim

-VI.

77

alapítványokról v e z e te tt jegyzőkönyv kivonatát közölni. E s z e rin t egyházi és lelki czélokra alapítv án yt te tte k : g ró f W enckheim Jó zsef 1858 áp rilis i-é n , ugyanő 1862 ju n iu s 1 - é n ; g ró f W enckheim K ároly 1858 ju n iu s 15-én (2 a la p ítv á n y t);

g r ó f W enckheim Józsefné 1872-ben, ugyanő m ég h árm at és pedig egyazonévben:

g ró f W enckheim G éza 1892-ben és 1894-ben; g r ó f W enckheim K ároly a gyulai szegények rész é re 1859 jan u á r 13-án, stb. M ag a V. J ó z se f g r ó f első hitvesének, N iczk y M á ria g ró fnő n ek az em lékezetére díszes m árványem léktáblát és k eresztet á llítta to tt fel a gyulai róm . k atholikus n agytem plom ban. A D unaiszk y szobrász által k é sz íte tt em léktáblán a következők olvashatók, az e g y e síte tt W enckheim - N iczk y czím er a la tt:

S z e re te tt nőjének, sz ü le te tt

G ró f N iczky M á ria A sszonynak, ki m eghalt

K őszegen, 1837. észt.

Szt. G y ö rg y hó 7-n.

életén ek 24-ik évében.

Ö rö k tisz te le te zálogául 1839-ik évben véseté férje, G r ó f W enckheim József

Cs. K. Kamarás.

E zen em léktáblával szem ben áll g ró f W enckheim Xavér F e ren c z emlék tá b ­ lája, m elyet özvegye, Pálffy B orb ála grófnő e m e lte tett. A baváriai g rán itk ő lap­

jára a k övetkezőket véste be a sz o b rá sz :

E lfe lejth ete tle n jó férjének C s. K. Kam arás

S a K risztusi pápai jel. re n d vitéze, G ró f W enckheim Ferencz úrnak,

ki m eghalt

B écsben, 1838-ik észt. B őjtm ás hó 13-án É le té n e k 53-ik évében

N em em lékül,

M e r t azt szivéből az idő el nem tö rli,

7 8

hanem

B uzg ó szere te tén e k S hálás tisz te leté n e k jeléül M D C C C X X X IX . É szt. emelé

E n n ek özvegye, E rd ő d i g r ó f Pálffy B orbála.

Az özvegyi év lete lte u tán V. Jó z se f m ásodszor is m egnősült. M áso d ik fele­

sége p rib éri Jankovich Stefánia, egy rendkívül sz ere te tre m éltó , igaz m agyar nagyasszony volt. E zen W enckheim gró fn é kezdem ényezésére alakult a gyulai nőeg y let kebelében az első m egyei m enedékház, a m elyet elnöknője, a nem es g rófnő tisz te le té re « S tep h an eu m -m en h ely » -n ek neveztek el.

Itt kell m ég m egem lékeznünk az aradi G o lg o thának első szo m orú fejezetéről, mely a gyulai W enckheim -kastélyban já ts z ó d o tt le. E rre vonatkozólag idézem O láh G y ö rg y m űvéből a k ö v e tk e z ő k e t:

«A m ikor az o ro szo k bevon ultak B ékésvárm egyébe, a táb o rn o k o k s a fő­

tisztek a W enckheim -kastélyba szállottak. Itt volt elszállásolva D am janich János, kit özvegyének előadása szerin t nem N agyváradra, hanem G y u lá ra szállítottak.

A W enckheim -kastélyban voltak elh ely ezv e: Kiss E rn ő , N agy Sánd or, g r ó f L ei- ningen, A ulich Lajos, Lázár Vilmos, b áró P odm aniczky F rigy es, b áró L iptay Béla, g ró f B a tth y á n y István, g ró f Z ic h y , g r ó f T eleky Sánd o r, S zende Béla, Orm ai N o rb e rt, Pereczi, B o ros, B ergm ann, stb. ezredesek.

W enckheim grófnénál az o sztrák táb o rn o k o k tisztelegvén, nagy fenhéjázással beszélték, ho g y a lázadó uraknak jól m eg lesz vetve a fejük alja. (E lő b b az o roszo k nem akarták a fogoly m agyar fő tiszte k et kiadni, velük e g y ü tt étkeztek, m iért is az o sztrák o k az em eleten té r ítte tte k .) A gró fn é m ég az éj folyamán é rte s íte tte errő l az u d v arm ester által D am janichot, kinek neje m ár a tavasz óta vendége volt W enckheim nénak. A kastélyfelügyelő is sirva k é rte a m enekülésre, felajánlván seg ítség ét a szökésre, azonban D am janich m osolyogva kö szö n te m eg a jó ak arato t, s tréfásan így v á la sz o lt:

— Kedves barátom , nem lehet, nem b ir a lá b a m !

S ikertelen m arad a k ísérlet Kiss E rn ő n é l is, ki rem énynyel eltelten, nem találta indok o ltnak a szökést.

A u g u sz tu s 2 i-é n fegyverezték le ő k et a kastély udvarán, sziv ettép ő jelen e­

tek k ö zö tt.

79

D am janich Jánosnénak (aug. 25.) közlése tan ú sítja azon m eg ren d ítő jele n ete t, m ely az ú tra k e lé st m egelőzte. N em le h e t szavakat találni azon kétségbeesés fel­

tü n te té s é re , m ely a gyulai ism erősök szivét e ltö ltö tte . W enckheim gró fné fájda­

lom tól összeroskadva v e tt b ú c sú t vendégeitől, s D am janich tá b o rn o k , m eghatva a s z e re te t k itö rő nyilvánulásaitól, alig v o lt képes visszatartani felindulását. R e­

m énynyel eltelve b iz ta tta k ö rn y ezetét. V égre az osztrák ok a b ú c sú zá st siettetve, e lő állíto tták kocsiját, m elyre n eje és W enckheim grófné segítségével felült, udva­

riasan köszönve m eg egy segédkező osztrák tis z t szolgálatkészségét. G y u láró l a G o lg o th ára v e z e te tt az ú t . . .»

N yolcz évvel k éső b b, 1857 m ájus 25-én este és éjjel F eren cz József és neje voltak vendégei a gyulai kastélynak. A király kíséretéb en voltak g ró f G rü n n e tá b o rn o k , g ró f K önigsegg alezredes, b áró W ald stätten, g ró f W aldstein és L ich ten ­ stein h erczeg őrnagyok, g r ó f S zapáry, H o h e n lo h e h erczeg és g ró f Pejachevich lovassági századosok, H anakam pf és H o rn u n g udvari kom ornyikok. E rz sé b e t királyné kíséretéb en v o lta k : g r ó f N obili tá b o rn o k , fő ud varm ester, E sz te rh áz y g rófnő, u d v arm estern ő, T h u rn -T a x is h erczegn ő és L am berg gró fnő udvarhölgyek, F riedl őrn ag y, Falkner K olovar, a központi iroda főnöke, T ib o lth kabinetirodai titk ár, to v áb b á g ró f A lm ássy M ó r és g ró f Z ic h y M a n ó . A király, királyné és k ísé re tü k m ásnap a v en d ég szerető házigazda kalauzolása m ellett m eg te k in te tték a m egyeházát, a megyei hivatalokat, m ajd átkocsiztak C sabára és i tt a m ár jó ré sz ­ ben elk észü lt K ö rö s-csato rn át n ézték meg. A király innen g ró f W enckheim R u d o lf dobozi kastélyába h a jta to tt, o tt m eg p ih en t, majd lovakat váltva, S arkadra utaztak.

G r ó f W enckheim Jó zsef családjának és az egész várm egyének ő szin te m ély gyá­

szára 1869 a u g u sz tu s 9-én elh u n y t. É le té n e k u to lsó éveit rendk ívü l m eg k eserítette az a tu d a t, hogy egyik frigyét sem áld o tta m eg az ég fiutóddal. E g y e tle n leánya, Stefánia, sz ü le te tt (1837 m árczius 27-én) első nejétől. Stefánia g rófnő 1855 julius 23-án hitvese le tt g ró f A lm ássy K álm ánnak s így a gyulai uradalom és kastély V . József halálakor az A lm ássy-család kezére ju to tt.

£0

VIII.