I. Xavér Ferencz báró a volt H a rru c k e rn -b irto k békési részén ek az ura.
T estestől-lelk estő l katona, a kinek ág y ú d ö rg és, puskarop og ás, csatazaj volt a leg kedvesebb zenéje. E lsőízben a hétéves háb o rú b an tű n t ki, a hol m int száza
dos k ü z d ö tte végig vitézül a h arczo t. N em sokára a P elegrini g y alogezrednek az élén találjuk m in t ezredest. Időközben a király kinevezi a 35-ik m agyar gyalogezred tulajdonosának, a tö rö k ö k ellen viselt h adjáratokban ta n ú s íto tt v itéz
ségének elism eréséül m egkapja a M á ria T erézia-rend et. A sveidnitzi véres ü tk ö zetb en, 1762-ben foglyul esett, azonban ham arosan m egszabadult az ellenség kezéből. E k k o r h ad u ra a F laller-G y u lay g rá n á to se z re d parancsnokává te tte m eg;
dicsőséges h a rc z o t v ívo tt m eg 1792-ben — ekk or m ár m in t v ezérőrnagy a francziák ellen. C u stin e franczia hadvezér b e tö rt N ém eto rszág b a, m ajd M o u vau x és T o u rc o in y m ellett m egtám adta és futásra k é n y sze ríte tte az ausztriai hadsereg elő őrseit. Xavér Ferencz o k tó b e r 16-án heves ü tk ö z e t u tán széjjelszórta C u stin e dandárát és visszaüzte M o uv aux ba. A következő évben Valenczia ostrom ánál tü n te tte ki m agát hősiességével. 11. Ferencz ekkor jutalm azta m eg a M á ria T eré- zia-renddel és altábornagyi ran g ra em elte. A bárói ra n g o t és m agyar in d ig en átu st, m int fö n teb b láttu k , m ár ko rábban (1776., 1781.) szerezte meg. M in t altábornagy a francziák földjén h a rc z o lt és a ra tta a babérokat. A francziák roy alista p á rtjá t tám og atta seregével s tö b b alkalommal jele n té k e n y diadalt a ra to tt a köztársasági seregeken. D icsőséges halálát is franczia földön lelte. 1794 m ájus 10. és 11-én az osztrák hadsereg C o u rtra y m ellett keg yetlen ü l véres ü tk ö z e te t vívott m eg a forradalm i francziákkal. Az ü tk ö z e t hevében egy ágyúgolyó derékon szakasztottá a vitéz b á ró t, aki halálos sérüléssel b u k o tt le lováról.
48
W enckheim 1. Xavér Ferencz b á ró 45 évig volt katona, s valóban é le tét és vérét áldozta királyának. M é g m enyegzőjét is úgyszólván a h arcztéren ta rto tta meg. A tö rö k ö k ellen harczolván, N ag yszebenb en állo m áso zo tt és o t t v e tte nőül az ág. ev. vallású R osenfeld A ndrás b árónak leányát, K arolinát, ö z v e g y e az 1798. évi o sztály u tán K őrösladányba k ö ltö z ö tt, s ő v e te tte m eg alapját a ma is fennálló kőrösladányi kastélynak, m elyben napjainkban az u to lsó W enckheim báró és a g ró f M erán-család laknak. A kőrösladányi kastély, m in t az alábbi fejezetekből ki fog tű n n i, sok szép n a p o t és előkelő főúri társaság o t lá to tt, s term eib en nem egyszer in té z ő d te k el országos politikai kérdések. E g y é b k é n t 1. Xavér Ferencz özvegye volt az eg y etlen nem k atho liku s m egyénk főúri m éltóságai k ö zö tt.
D icséretes, h o g y k u ltu rális te k in te tb e n é rté k es alkotásai voltak. 1802 őszén ugyanis áld o zato t nem kiméivé, a lu th e rán u s ifjúság rész é re M e ző b e ré n y b en ág. ev. fő- gym nasium o t léte síte tt. E z in té z e t ugyan válságba ju to tt. A z u tó d o k nem siettek az áldozattal. 1834-ben azután Szarvasra helyezték át, a hol m áig is egyike leg
nevesebb in tézetein kn ek . A z özvegy e g y éb k én t 1805-ben é p ítte tte a kőrösladányi kastélyt, gyerm ekei pedig, a kik k a th o lik u so k voltak, 1822-ben a «szeplőtlenül fo g a n ta to tt szűz» tisz te le té re k atho liku s tem p lo m o t em eltettek, a tem plom és kastély kö rü l d ísz k e rte t létesítettek .
III.
I. Xavér Ferencz báró utódai.
A co u rtray -i hősnek egyetlen fiu tó d ja : (Hl.) Jó z se f és négy leánygyerm eke m aradt. Józsefről s életérő l alább k ülö n fejezetben szólunk. I tt lássuk a leány
utó d o k at, a kiknek házassága révén egy új főúri és egy neves nemesi család te le p e d e tt le várm egyénkben és p ed ig a g ró f B lanckenstein-ok és a horgosi K árászok. A z elő b b iek F ü zesg y arm ato n , az u tó b b ia k Szeghalm on. A leányok születési s o rre n d b e n : K arolina, Francziska, H e n rie tte és Terézia. K arolina 1779-ben sz ü le te tt s n őül v e tte g ró f B lanckenstein H e n rik cs. és kir. kamarás, ezredes.
Francziska csillagkeresztes hö lgy volt, s tolnai g r ó f F e ste tic h Vincze cs. és kir.
kamarás hitvesévé lett. A harm adik leányt, H e n rie tté t horg o si Kárász Im re szep- tem vir, o rszágbirói ité lő m e ste r és altárnok v e tte nőül. A n egyedik le á n y : Terézia hajadonkorban elhunyt.
49 7
"Wenckheim (III) József báró.
A H a rru c k e rn ek halála u tán B ékésvárm egyében a W enckheim ok v ették át a v ezérszerep et. Á m nem ú g y m in t a H a rru ck ern ek , a kik csak nyaralni jártak le G yulára, de ren d es lakóivá váltak a m egyének, m eg tanu lták s b ecsü lték nyelvünket, szokásainkat. A z 1798-iki osztály u tán a W enckheim oknak ú g y bárói, m int grófi ága lekö ltö ztek a m egyébe és K őrösladány, G yu la és K ígyós le tt állandó lak
helyük. W enckheim ( 111.) Jó zsef m ár m agyarul b eszélt, m agyar közhivatalokat vállalt, mi tö b b , m agyar nyelven közgazdasági m u n k át ir t és a d o tt ki, a köz
ügyek m inden te ré n fáradhatlanul m u n k álkodo tt, fiai p e d ig : Béla, V ik to r és László m eg éppen a leg k u ru czab b hazafiak sorában állottak.
W enckheim Jó z se f b áró 1778-ban s z ü le te tt, m agyar nevelést n y e rt, s tan u l
m ányainak befejezése u tán a közigazgatási pályára lé p e tt. 1805-ben a m egye rendei követnek választják, s h o g y m in t m andatáriusa a várm egyének, m ilyen bizalm at v á lto tt ki a polgárságból, k itű n t négy évvel később, a francziák ellen szervezett nemesi fölkelés alkalm ából. A te k in te te s K arok és R end ek ugyanis azzal a k ére
lemmel járu lta k a nádor, m int a fölkelő nem esek főhadvezére elé, ho g y W enckheim J ó z se f b á ró t nevezze ki ezredesekül. A n á d o r készséggel t e t t eleg et a békés
m egyei nem esek óhajának, s h o g y Jó z se f b áró m ily sikeresen o ld o tta m eg fel
adatát, arról tan úsko d n ak B ékés várm egyének 1809. évi jegyzőkönyvei (137. és 364. lapokon). N em czélja e m űnek bővebb en ki terjeszkedni a nemesi fölkelés rész lete ire , annál kevésbbé, m ert egy ily en te rm é sz e tű , csup án a nemesi fölkelés szervezésével és tö rté n eté v el foglalkozó m unka ép p en m ost van szerk esztés alatt.
K ésőbb a n á d o r m eg b ízta J ó z se f b á ró t a to ro n tálm eg y ei nemesi fölkelők parancs
noki tisztével is, a m időn p ed ig a fölkelés elo szlo tt, m egelégedését fejezte ki iránta. 18 j i-b e n ism ét B ékésvárm egyét képviselte a diétán, 1823-ban p ed ig A radon találjuk, m int A ra d és K rassó várm egyék főispáni hely tartó ja. B á r hivatala elszólí
to tta ő t várm egyénkből, nem sz ű n t m eg a legtevékenyebb közrem unkálkodással előm ozdítani várm egyénk fejlesztését. A leglelkesebben é rd e k lő d ö tt közügyeink irán t, a vízszabályozás és ló ten y észtés te ré n p ed ig m aradandó érd em ek et sz erz e tt magának. A ló te n y é szté srő l m agyar nyelven m ű v et is a d o tt ki 1815-ben, « G o n d o lato k a M agyarországi hanyatló ló te n y é szté s helyreállításáról és ezen tzél
el-c n IV.
érésére vezető segéd eszközökről» czim en. A m unka annak idején m éltó feltű n ést k e lte tt s a későbbi m intagazdák nem kevésbé állo ttak hatása alatt. 1825-ben rendes főispánná nevezték ki A rad várm egyébe. Itteni m űködéséről idézem M o g y o - rósy rö v id léleg zetű kodexának József b á ró ra vonatkozó rész é t, m ely így h a n g z ik :
« M in t m egyei korm ányzó, m inő erélylyel fo ly ta tta díszteljes hivatását, arról K rassó-, A rad- és B ékés várm egye hiteles jegyzőkönyvei tanulságos emlékekkel telvék, s a késő u tó d o k n ak példái bizonyságu l szolgálnak. Sok, szép és üdvös intézkedései közül helyén van m egem líteni, m iszerin t h a lm o z o tt teendői m ellett m int a békésm egyei vizek szabályozási állandó k ü ld ö ttség i elnökének, a m egye északi és északkeleti n a g y k iterjed ésű m ocsárok és nádastavak, m in t ugyanannyi te rra incognita czim ala tt lé te z e tt tö b b e zer ho ld te rü le t néki köszöni haszonvehetővé varázsolását, s a S á rré t h arm in czezret m egközelítő jelenlegi (1861) szorgalm as m agyar n ép e p ed ig azokból n yeri tápját. M in t szorgalm as és takarékos gazdának, uradalm aiban szép juhászata, n e m e síte tt lovakból álló m énese, gulyáiban czim eres szarvasm arhái, valam int nyájaiban sertvései sik erdú s eredm énnyel lévén p á rh u zam ba állítva.»
Jó z se f b áró , a ki m intaképe volt a szeplőtlen jellem ű igaz hazafinak, 1830 m árczius hó i-é n halt m eg P esten . Hamvai a kőrösladányi családi sírb o ltb an nyugosznak.
A lelkes hazafinak és gavallér fő ú rn ak m éltó társa volt n e je : orczi O rc z y T erézia b áró n ő. A m űvészlelkű asszony igazi m ecénása volt az irodalom nak, m űvé
szeteknek. M in ta k é p e a régi m agyar nagyasszonynak, akinek g ondos nevelése tü n d ö k lö tt valam ennyi gyerm ekén,
V.