NEMES CSALÁDOK TÖRTÉNETE

NEMES CSALÁDOK TÖRTÉNETE

I. KÖTET.

£ 3 3 / . -,

Az előszót írta: G R Ó F S Z É C H É N Y I V I K T O R .

Szerkesztette: SCHNEIDER MIKLÓS.

S Z É K E S F E H É R V Á R , 1 9 3 7.

A kiadásért Schneider Miklós felelős.

CSITÁRY G. JENŐ KÖNYVNYOMDÁJA, SZÉKESFEHÉRVÁR

Előszó.

Nagy Iván és Kempelen Béla munkái ma már fogalmakká váltak. A családtörténelemmel foglalkozók számára mindkét munka nélkülözhetetlen ugyan, de ma már nem elégíti ki tel- jesen az igényeket. Az az óriási anyag, melyet a két mű fel- ölel nem tette lehetővé azt, hogy egyes családok története behatóan kimunkáltassék. Ily beható ismertetés teszi szükségessé a „Nemes Családok Története" cimen most meginduló munkát. Természetes, hogy az összes magyar nemesi családok történetének részletes földolgozása meghaladja egyes ember munkabírását, teljesítőképes- ségének határait ami megindokolja azt, hogy a szerkesztő kény- telen többek munkáját igénybe venni.

A körülmények szabta lehetőségek miatt a meginduló mű belső beosztása sem egyezik meg Nagy és Kempelen könyveinek belső beosztásával. A betűrendben való tárgyalás nem alkalmaz- ható és ezen hiányosságon a szerkesztő minden kötethez csato- landó névmutatóval kiván segíteni.

Célja a jelen munkának az egyes nemes családok történetét és nem csak puszta leszármazási adatait nyújtani.

A háború utáni idők gondolatvilágában a mindennapi élet megélhetési gondjai és a különböző modern eszmeáramlatok mind- jobban a jelen és a jövőre állítják be az emberiséget, mig a

múlttal s annak nemes hagyományaival való törődésnek mind- kevesebb idő s hely jut.

Pedig csak az az új építmény bír a jövő viharaival ered- ményesen megküzdeni, amelyet állandó erős alapokra raknak.

Eszmeáramlatok is csak akkor kecsegtetnek állandósággal, ha a hagyományok által megszentelt és vérünkbe beitatott esz- ményeken épülnek föl. A nemes hagyományok emberektől szár- maznak s ha azokat ápolni akarjuk, akkor ápolnunk kell az em- berek egyéni történelmét is, e célra pedig semmi sem alkalmasabb mint az egyes családok részlettörténetébe való elmélyedés.

Az úgynevezett történelmi osztályoknak múltjában nincs mit szégyenlenie, ellenben telve van az a mult dicsőségével, melyből uj erőt meríthet a jövő küzdelmeihez.

Ezek a gondolatok törnek elé agyamban midőn Schneider Miklós főlevéltárnokunk szerkesztésében meginduló munka első kötetét útjára bocsájtom azon hő kívánságom kíséretében, hogy a sok régi dicső emlék új magyar energiák kibuggyanó forrá- sává legyen.

Kelt Székesfehérvár, 1937. május havában.

gróf Széchényi Viktor

Fejér vármegye és Székesfehérvár szab. kir.

város főispánja.

1. számú tábla-melléklet.

Az Eörményesí Fíáth-család származásrendje R Jánostól kezdve.

Osszállitotta : Eörménytsi Fiáth István.

E ö r r a é n y e s i F i á t h J á n o s 1 6 5 3 . t P o z s o n y b a n 1 7 2 7 . I. 2 0 .

B u d a v á r v i s s z a f o g l a l á s á n á l a g y ő r i h a j d ú k p a r a n c s n o k a , G y ő r v á r o s f ő j e g y z ő j e , K o m á r o m é s G y ő r m e g y e a l i s p á n j a , e r d é l y i k a n c e l l á r i a i titkár, h e l y t a r t ó t a n á c s i t a n á c s o s A b a i F ö r d ő s K a t a l i n

I

F e r e n c 1 6 7 8 . F a r k a s E r z s é b e t

Z s i g m o n d 1 6 9 0 — 1 7 4 0 . b e n e d e k r e n d i s z e r z e t e s

A s z t r i k n é v e n

B o r b á l a Z s ó f i a T a l l i á n Á d á m 1 6 9 2 — 1 7 7 4 .

( E l t e m e t v e S z é k e s f e h é r v á r o t t a f r a n c i s k á n u s t e m p l o m b a n ) K i r á l y d a r ó c z i D a r ó c z y F e r e n c

B o l d i z s á r 1 6 9 5 .

K r i s z t i n a 1 6 9 9 .

Á d á m 1 7 0 1 .

N i c z k i N i c z k y K r i s z t i n a f 1 7 6 3 . ( E l t e m e t v e S z é k e s f e h é r v á r o t t a f r a n c i s k á n u s t e m p l o m b a n )

I

É v a M á r f f y G y ö r g y

B o r b á l a P e t e s J á n o s

J á n o s 1 7 2 9 — 1 7 8 3 . F e j é r v m . a l i s p á n j a ( E l t e m e t v e S z é k e s f e h é r v á r o t t a

f r a n c i s k á n u s t e m p l o m b a n )

I

A n t a l 1 7 3 0 .

A n n a - K r i s z t i n a 1 7 3 1 .

A n n a - Z s ó f i a 1 7 3 2 .

I I

A n n a - T e r é z i a I g n á c 1 7 3 4 — 1 7 9 4 . 1 7 3 5 . O r s o l y a r e n d i a p á c a

M á r i a - A n g e l a n é v e n

Z s ó f i a 1 7 3 6 .

I

L á z á r 1 7 3 9 — 1 8 2 5 . D a n c s T e r é z i a

1 7 5 9 — 1 7 9 9 .

M á r t a 1 7 4 0 .

M á r t a 1742.

J ó z s e f 1 7 8 4 — 1 8 6 8 . c s . é s kir. k a m a r á s

1 8 5 7 - t ő l b á r ó br. L u z s é n s z k y F r a n c i s k a

1 7 9 2 — 1 8 5 5 .

K a t a l i n 1 7 8 5 — 1 8 4 8 .

I

J á n o s 1 7 8 7 — 1 8 5 8 . A l a p i S a l a m o n E r z s é b e t

1 7 9 4 — 1 8 6 2 .

! ! I

A n n a G y ö r g y 1 7 9 0 — 1 8 5 4 . P é t e r 1 7 8 8 — 1 8 7 2 . c s . é s kir. k a m a r á s , k a p i t á n y 1 7 9 1 — 1 8 8 5 .

B r o g i n i T e r é z 1 8 0 2 — 1 8 8 7 . S z e t h R o z á l i a 1 8 0 0 — 1 8 6 3 .

I s t v á n 1 8 1 2 — 1 8 8 7 . k o r m á n y b i z t o s 1 8 4 8 . P o n g y e l ó k í R ó t h

F r a n c i s k a 1 8 2 4 — 1 8 7 1 .

J u l i a 1 8 1 5 — 1 8 4 1 . gr. H u g o n n a y

G u s z t á v t 1 8 5 8 .

P á l

I

1 8 1 7 — 1 8 6 4 . m . kir. n e m e s t e s t ő r

P o n g y e l ó k i R ó t h J u l i a 1 8 3 4 — 1 8 6 9 .

J á n o s 1 8 1 2 — 1 8 7 1 . 1. N a g y b o c s a i S á r k ö z y A m á l i a 1 8 1 3 — 1 8 4 0 , 2. B a u m a n n L u j z a

1 8 1 9 — 1 8 7 9 .

A l o j z i a 1 8 1 4 — 1 8 9 8 . 1. br. B a i l l o u K á r o l y

1 8 1 0 — 1 8 4 9 . c s . é s kir. k a p i t á n y ,

2. br. B a i l l o u J á n o s 1 8 1 9 — 1 8 9 2 . c s . é s kir. e z r e d e s

I I I

F e r e n c 1 8 1 7 — 1 8 8 5 , L a j o s 1 8 1 7 — 1 8 9 2 . E r z s é b e t v. b . 1.1. c s . é s kir. k a m . c s . é s k i r . k a m a r á s , 1 8 2 1 — 1 8 7 4 .

V e s z p r é m v m . f ő i s p á n j a e z r e d e s N a g y a l á s o n y i K a p i v á r i K a p y Á g n e s S o ó s L u j z a B a r c z a P á l

1 8 1 9 — 1 9 0 6 . 1 8 4 3 . 1 8 1 1 — M á r i a 1823-1917.

B o r b á l a 1 8 2 5 — 1 9 1 0 . gr. B a t t h y á n y

G u i d ó 1810—1882.

B o r b á l a 1 7 9 6 — 1 8 1 8 . V e r e b í V é g h I g n á c

1 ^ 8 9 — 1 8 4 2 . v á l t ó t ö r v é n y s z é k e l n ö k e

M á r i a 1 8 3 0 — 1 8 9 9 . F r o m a n n E l e k

1 8 1 6 — 1 8 9 9 .

é

R o z á l i a 1 8 3 3 - 1 8 7 5 .

J o z e f a 1 8 3 4 - 1 8 5 7 .

J á n o s 1 8 3 5 — 1 8 5 9 .

c s . é s k . h u s z á r f ő h a d n a g y

A m á l i a 1 8 3 8 - 1 9 1 6 .

P o m p é j u s z 1 8 2 4 — 1 8 4 8 . h o n v . h u s z á r -

f ő h a d n a g y

I

M á r i a 1 8 3 1 — 1 8 9 9 . gr. G o r c e y - L o n g o u y o n H e n r i k c s . é s k . a l e z r e d e s

1 8 1 5 — 1 8 9 3 .

I

I m r e 1 8 4 1 — 1 9 0 7 , B e n e d e k f a l v i D e t r i c h

V i l m a 1 8 4 2 — 1 9 0 3 .

I

I

B i a n k a 1 8 4 2 — 1 9 0 7 . I. G e r g e l y i K á r o l y ( e l v á l t )

II. K o p a s z F e r e n c

K á r o l y 1 8 3 9 — 1 9 1 6 . W e i s z t u r m i W e i s z K a r o l i n a

1 8 4 5 — 1 9 0 4 .

E r z s é b e t 1 8 4 2 - 1 8 7 1 .

B e a t r i x 1 8 4 4 - 1 8 6 7 .

G y u l a 1 8 3 7 — 1 9 1 5 . 1. K á s z o n y i V i l m a

1 8 4 7 — 1 8 7 1 . , 2. D e c h á n K a t a l i n

1 8 5 6 — 1 9 2 3 .

I I I

M á r i a 1 8 4 6 . c s i l l . M i k l ó s 1 8 4 8 — 1 9 0 1 . P á l 1 8 5 0 — 1 9 3 5 . k e r e s z t , é s p a l o t a h ö l g y F e j é r m . f ő i s p á n j a v . b. t. t.

br. S e n n y e y P á l I. S e m s e y S e m s e y A l i c e F e j é r m . f ő i s p á n j a 1 8 2 2 — 1 8 8 8 . 1 8 5 3 — 1 8 8 2 . P r i b é r i é s V u c h i n i o r s z á g b í r ó II. n e m e s F a c k h M á r i a J a n k o v i c h M a t i l d 1 8 6 5 — 1 9 2 5 . c s i l l . k e r . é s p a l o t a -

h ö l g y 1 8 5 6 .

I . I I

A n n a 1 8 5 2 . A g n e s 1 8 5 4 . J o z e f a 1 8 5 5 . gr. A l m á s s y I. gr. W a l d s t e i n E d g a r v o n

T a s z i l ó L á s z l ó 1 8 5 0 — 1 8 7 7 . S c h m i d t - 1 8 4 7 — 1 9 1 5 . II. T r e h e r n e - P a u l i f

D a l r y m p l e M o r g a n e z r e d e s f 1 9 0 8 .

P o m p é j u s z 1 8 6 2 — 1 9 0 9 . Gyulassy Emma

1 8 6 7 — 1 9 3 0 .

I

P á l 1 8 9 2 . br. F i á t h G e o r g i n a

1 8 9 5 .

M i k l ó s 1 8 9 9 .

I

1. n e j é t ő l : B é l a 1 8 7 6 — 1 9 1 4 .

c s . é s k.

h u s z á r f ő h a d n a g y

F e r e n c z c s . é s kir.

k a m a r á s 1 8 7 7 — 1 9 2 9 .

S á r o s s y - K a p p e l l e r

E d i n a

I

M á r i a 1 8 7 9 . jan.

M i k l ó s dr. juris.

1 8 7 9 . d e c . br. F i á t h I l o n a 1 8 8 3 .

c s i l l . k e r . h ö l g y

L á s z l ó 1 8 8 2 — 1 9 1 5 .

c s . é s kir.

h u s z á r - f ő h a d n a g y

I

2. n e j é t ő l : G e o r g i n a

1 8 9 5 . F i á t h P á l

1 8 9 2 .

I

E l e m é r 1 8 7 9 — 1 9 1 4 . J ó b a h á z i D ő r y

M a r g i t 1880.

I l o n a 1 8 8 3 . c s i l l . k e r . h ö l g y br. F i á t h M i k l ó s

dr. juris. 1 8 7 9 .

I I

P á l E r z s é b e t 1 9 0 8 . 1 9 1 0 . B r a n d t v o n F a c k h E n e w o l d

I

T i b o r 1 8 8 3 . c s . é s kir. k a m a r á s

gr. S i z z o - N o r i s K o n s t a n c i a 1 8 8 2 .

c s i l l . k e r . h ö l g y I

I I

R ó z a G é z a dr. j.

1 9 1 0 . 1 9 1 3 .

J

E n a 1 9 1 9 .

L i l i ó s a 1 9 2 2 .

H "

I s t v á n 1 8 6 3 . c s . é s k . k a m a r á s br. S e i d e n e c k J e n n y 1 8 6 8 .

I

r

A d á m 1 8 9 2 , v i t é z , s z k v . h . s z á z a d o s gr. S e n n y e y I l o n a

1 8 9 2 ,

L á z á r 1020.

I ! I

B i a n k a G y ö r g y dr. j.

M á r i a 1 8 6 3

I. M e s z l e n i 1 8 6 5 . M e s z l e n y K o l l e r

L a j o s T i v a d a r k é p v i s e l ő 1 8 5 1 . 1 8 5 2 — 1 9 0 1 . k é p v i s e l ő

II. Ó h e g y i S c h w a a b

A l f r é d a l t á b o r n a g y

1866.

á r v a s z é k i e l n ö k 1 9 2 6 .

F e h é r v á r i D i e b a l l a

M á r i a

I m r e Z s i g m o n d 1 8 6 8 — 1 9 1 9 . 1872-1928.

E t t r e k a r c s a i L u k á t s E r z s é b e t

I z a b e l l a 1 8 7 0 . K o l l e r P á l 1 8 6 0 — 1 9 1 3 .

C h a r l o t t e 1 8 7 5 . I. G y u l a i G a á l E r n ő 1 8 6 6 — 1 9 0 6 .

II. G r e b e H e n r i k n y . h u s z á r -

e z r e d e s

I

P o m p é j u s z dr. j.

1 8 9 7 — 1 9 2 8 . F e j é r v á r m e g y e tb. t i s z t i ü g y é s z e

G y ö r g y 1Ç02.

m. k i r . t ü z é r s z á z a d o s F e j é r v i z i B á g y a I l o n a

1 9 0 7 .

Schneider Miklós : Nemes Családok Története, I.

Eörményesí Fiáth.

A krassómegyei származású, s részben báró, részben nemes Eörményesi Fiáth-családdal már bőven foglalkozott a családtör- téneti irodalom. A jelen alkalommal csak a család történetének néhány adattal való bővítésére kerülhetett sor. Ezeket az adato- kat Eörményesi Fiáth István kir. kamarás, középhantosi föld- birtokos gyűjtötte össze és jelentékeny részüket a mellékletben közölt családfán bocsátotta közre.*)

Eörményesi Fiáth János, aki 1653-ban született a fejérme- gyei Abai Fördős Katalint vette feleségül, bár a török hódoltság idején az Abai Fördős-családot csak birtokok fűzik Fejér megyéhez s a család tartózkodási helye akkor még leginkább Győr. Maga Eörményesi Fiáth János a győri helyőrség magyar hajdúinak vaj- dája (mai fogalmak szerint a helyőrség gyalogsági parancsnoka), akinek Buda visszafoglalásában igen kiemelkedő része volt.

Emlékét Budavár falán az esztergomi rondellán a következő fel- iratú emléktáblával örökítették meg.

„Eörményesi Fiáth János s a magyar és külföldi kongrega- nistáknak, akik 1686 szept. 2-án Budavár felszabadításáért e helyen két kongreganista vezér, Lotharingiai Károly és Esterházy Pál nádor alatt az elsők között küzdöttek, dicsőséges emlékezetül állították 1930. Szent Imre évben a magyar Mária kongregációk."

A győri vármegyeháza falán másik tábla hirdeti Eörményesi Fiáth J á n o s dicsőségét a következő szöveggel.

„1686 — 1936. — Eörményesi Fiáth János őrnagy, később Győr vármegye alispánja valamint vezénylete alatt hősiesen har- colt vitéz győri hajdúság dicső emlékét hirdeti eme tábla : Buda- vár visszafoglalásánál 1686. évi szeptember 2-án az elsők voltak, akik az ostromlott várba benyomultak s a vár falára az első Szűz Máriás zászlót kitűzték. Győr, Moson, Pozsony i. e. vármegyék közönsége. "

Eörményesi Fiáth J á n o s a török kiűzése után a közéletben játszott jelentős szerepet s a tábla-mellékletben felsorolt közhiva- tali tisztségei mellett még meg kell emlileni azt is, hogy a XVIII.

század első évtizedében a meghirdetett, de meg nem tartott pozso- nyi országgyűlésre a fejérmegyei karok és rendek Győrben tar- tózkodó része őt választotta követnek.

*) 1. számú t á b l a - m e l l é k l e t .

Kajászószentpéteri László.

A család középkori történetét még homály borítja. Száj- hagyományok szerint a jobbágyősök a XVI. század végéig Erdély- ben, vagy Szeged táján éltek s a Dunántúlra, Veszprém megyébe betelepült első családtagokat egyik hadjárata alkalmával a török (vagy a tatár) hajtotta hadiíoglyokként Újszegedről Győrmegyébe.

A fogságukból kiszabadult Lászlók Veszprémvarsányban teleped- tek le s a pannonhalmi apátság jobbágyai lettek. A varsányi jobbágyok 1593. évi névszerinti összeírásában1) a család neve még emlitve nincsen, de a következő, 1639. évi úrbéri összeírás- ban2) az apátság 40 varsányi jobbágya között meg van nevezve : LÁSZLÓ BÁLINT 1 telkes jobbágy is, aki tehát a család név- ről ismert első ősének tekinthető. Bálint leszármazottja, vagy közeli rokona lehetett az a László Péter, aki, mint katona, I.

Lipót király seregében szolgált, s attól hűségéért és kiváló vitézségéért 1662-ben armalist kapott. Bizonyára ez az a nemes László Péter, aki a Zrinyi-Frangepán-féle íelségárulási per kihall- gatott vádlottai közt is szerepel, s a jegyzőkönyvekben 1671-ben 40 éves, veszprémi lakos, alhadnagynak (vice-ductor) van feltün- tetve.3) A nemeslevelet, amelyben, mint coimpetrans, Péter unoka- testvére (fratruelis-e) László Ferenc, és Péter felesége, Torma Erzsébet is meg van nevezve, Győr megyében hirdették ki 1662.

nov. 6-rin.4) A családi nemeslevél nincs felvéve a kir. könyvekbe s úgy látszik, másolat sehol nem készült róla, mert azóta, hogy Varsány a kuruc háborúk folyamán leégett (a rácok gyújtották fel), s a tűzvészben az eredeti armalis is elpusztult,') sem ma- gánkézben, sem közgyűjteményben másolatot találni a nemes- levélről nem lehetett.

Kevéssel a nemesítés után az impetransok birtokokat sze- reztek Győrmegyében, a Szigetközben fekvő Kisbajcs, Bácsa és Száva nevü helységek határában.6) Az itt szerzett birtokok való- színűleg annak a Kajászószentpéteri Szentpétery Zsuzsánnának az örökrészeként mentek át a László-ősök birtokába, akit a coimpetrans Ferenc fia, Mihály vett feleségül 1670—1680. táján.

A coimpetransok halála után (1696 előtt) a család két ága elvált egymástól : Péter fiai : Pál és István visszaköltöztek Varsányba, Ferenc fia, Mihály azonban az új birtokokon gazdálkodott tovább,

a Szigetközben.') Mihály fia, I, Ádám azonban maga is otthagyta

a szigetközi lakóhelyet és — valószínűleg az 1700-as évek ele- jén — a komárommegyei Aranyosra (Csallóközaranyos) költö- zött át. Az ottani anyakönyvek 1717-től 1756-ig tartalmaznak a családra vonatkozó bejegyzéseket. A család II. Ádám és test- vére, Ferenc személyében költözött át 1756-ban, vagy 1757-ben Aranyosról Kajászószentpéterre. Az átköltözést az a táblai per indokolta, amelyet II. Ádám a maga és a többi Szentpétery- örökösök nevében 1750-ben indított Kajászószentpéter helység akkori birtokosai, a rokon Kutas és a Ferenczy családok ellen, s amely per 1757-ben a felperes László Ádám győzelmével vég- ződött.^ A perben, melynek iratait az Országos Levéltár kúriai osztálya őrzi, László Ádám azt kivánta, hogy azt az örökvallást, amely még 1696-ban a győri káptalanban tétetett, s amelyben László Mihály fia, Ádám a többi Szentpétery-örökösökkel együtt Kajászószentpétert a rokon Kutass Istvánnak és Ferenczy György- nek adta el, a praemonitio elmulasztása miatt és a kényszeritő okok hiányának megállapításával a tábla érvénytelennek jelentse ki, s azt a törvények intézkedése szerint zálogos jogügyletté minősítse át.

A kúria László Ádám keresetének helyt adott s Kajászószent- pétert a Szentpétery-örökösöknek ítélte. Az örökösöknek azon- ban nemcsak a visszaváltáshoz nem volt elegendő pénzük, ha- nem a hosszadalmas per folytatásához sem. Tőkések segítségét kellett igénybe venni s így történt aztán, hogy a visszaváltott falu nagy része az anyagi segítséget nyújtó Vörös9) és Jankói0) családok birtokába ment át. A László-család birtoka a család- tagok számának növekedése következtében még jobban elapró- zódott és megfogyatkozott a következő évtizedekben, úgyhogy az 1817-ben végrehajtott birtokrendezés, illetve tagosítás ered- ményéről készített kimutatás szerint a kajászószentpéteri határ- nak már csak kb. 1/17 része (240—250 hold) volt a László-család tulajdonában. A határ többi részét a Végh, Kutas, Hollósy, Szentpétery, J a n k ó és Borsányi-családok birtokolták.11)

A birtok fogyása kényszerítette a családot lassankint a gaz- dálkodás abbahagyására és az ipari és értelmiségi életpályák választására. Az előbbiek közül a malomipar vált a család több tagjának kereseti forrásává, az utóbbiak közül pedig a követ- kező életpályák vannak a család tagjai között képviselve : ref.

lelkész, ügyvéd, közigazgatási tisztviselő (szolgabíró, jegyző), bíró, tanár, állami tisztviselő, mérnök, országgyűlési képviselő, katona- tiszt, orvos, banktisztviselő, erdész, fővárosi tisztviselő. A kajászó-

szentpéteri ingatlantulajdonosok között a család ma már alig van képviselve.

Még a mult század elején a család egyik ága a szomszéd Baracskán telepedett le és szerzett birtokot IV. Ádám szemé- lyében.12) Ez az ág ott még most is él. Egy másik ág, IV. Ádám testvérének, Józsefnek személyében 1820 körül a tolnamegyei Kölesdre költözött, s ott élt a világháború végéig. Ebből az ág- ból való Lajos, szekszárdi ügyvéd és annak most élő családja.

Az említett helyeken kívül a családnak birtokai voltak — átme- netileg — még, különböző időkben, a következő helységek ha- tárában is : Szap (Győrmegye), Vértesdoboz (Fejérmegye), Csicsó (Komárommegye), Csabdi (Fejérmegye), Hadad (Szilágym.), Gyúró (Fejérm.) és valószinüleg még Tabajd, Pátka (Fejérm.) és Szilas- balhás (Veszprémm.) A nemességszerző Péter leszármazottai igen szép számban most is együtt élnek Veszprémvarsányban. A var- sányiak közül hárman Amerikába vándoroltak ki, egy pedig Oroszországban él a világháború óta. A család varsányi ága evan- gélikus vallású, a kajászószentpéteri ág református.

Ami a család nemesi múltját illeti, emiitettük már, hogy az armalist a család Győrmegyében hirdettette ki 1662. nov. 6-án, s hogy mindkét ág a XVII. sz. végéig a győri püspök szigetközi praedialista nemeseinek a sorsában osztozott. A XVIII. sz. elején egymást követő nemességvizsgálatok az armalis nélkül maradt családot nem csekély nehézségek elé állították. Nem maradt más bizonyíték, mint a győrmegyei kihirdetés és a rokonok, ismerő- sök tanúságtétele. A családtagok mind a kettőt igénybe vették.

Az Aranyoson lakó László Ádám (I.), Mihály fia, 1725-ben a kihirdetés alapján és leszármazása bizonyításával kér és kap Győr megyétől nemesi bizonyságlevelet.13) Ezzel igazolja nemes- ségét ugyanott 1726-ban és 1732-ben.14) Az ugyancsak Aranyo- son lakó II. Ádám, I. Ádám fia az 1754-ben összeírt komárom- megyei birtokos nemesek névsorában szerepel. Ez az ifjabb ág nem is igazolta többé hivatalosan a maga nemességét a legújabb időkig. A leszármazottak, mint közbirtokosok minden akadály nélkül felvétettek a fejérmegyei összeírásokba. A nemességszerző Péter ivadékai, mivel birtokot szerezni nem tudtak, nemesi jo- gaik gyakorlásáról lemondva régi lakóhelyükön, Veszprémvar- sányban, volt jobbágytársaik közösségében élték le életüket, s, mint emiitettük, elég tekintélyes számban ott élnek ma is. Ez az ág a XVIII. sz. végén nemessége védelmében pert kezdett a

veszprémmegyei tiszti ügyész ellen,15) s azt megnyerve, Győr megyétől 1798-ban testimonialist kapott. 1826-ban a varsányiak ugyancsak Győrmegyétől kérnek és kapnak újabb bizonyság- levelet. Úgy az 1798. évi, mint az 1826. évi bizonyságleveleket a most élő családtagok a mult, 1936. év folyamán helyezték el családi letétként az Országos Levéltárban.

A kajászószentpéteri ágból Gyula 1912-ben Komárom me- gyétől kapott nemességigazolást,16) József pedig, a kölesdi ágból származó Lajos fia, 1936. szept. 4-én a belügyminisztertől nyert bizonyítványt, mely régi magyar nemességén kivül a „ K A J Á S Z Ó - SZENTPÉTERI" családi előnév használatához való jogát is iga- zolja.17) (A bizonyítvány s z á m a : 84.070/1935. II.) A családi ci- merkép régi iratokra nyomott pecsétek formájában megmaradt ugyan, de egyelőre nem hitelesíthető.

1756. óta a család neve megtalálható az összes fejérmegyei nemesi összeírásokban,1 8) s a nemesi insurrectiok névjegyzékei- ben.19) A varsányiak közül többen résztvettek az osztrák örökö- södési háború magyar insurgenseinek a hadmeneteiben is. (Pál).

A család jelenleg a következő cimert használja :

Kék mezőben hármas (zöld) halmon ágaskodó egy farkú arany (fakó) oroszlán, felemelt jobbjában görbe kardot tart, bal- ját ragadozásra nyújtja. A pajzsra helyezett, jobbra fordult, nyílt, koronás lovagsisak disze : könyöklő kar (vörös ruhás) görbe kardot tart. A takarók színe : jobbról kék-arany, balról veres- ezüst.

Kajászószentpéteri László József.

M O r s z á g o s Levéltár. Urbaria et C o n s c r i p t i o n e s , Fasc. 53. Nr. 3.

2) Orsz. Levt. Kúriai osztály. Post a d v o c a t o s , Fasc. 39. Nr. 330.

3) Győri Tört. és R é g é s z e t i F ü z e t e k , III. köt. 73. é s 339. old.

') G y ő r m e g y e levéltára, „ P r o t o c o l l u m In. Comitatus ab A n . 1661. u s q u e A n - n u m 1680", 32. old. 44. pont.

5) A győri k á p t a l a n b a n átírt, 1745. é v i tanuvallatási j e g y z ő k ö n y v a László- család ő s e i n e k n e m e s í t é s é r ő l . A győri káptalani levéltárban, 64. lad. 211. fasc., 16.342. és 16.343. sz. K ö z ö l v e a Magyar Családtörténeti S z e m l e 1936. é v i X. f ü z e t é b e n , a 17. é s k ö v . o l d a l a k o n .

G) L. u. a. tanuvallatási j e g y z ő k ö n y v e t .

7) L. u. o.

p) Orsz. Levt. Kúriai osztály, 4 — 2 6 7 4 . és 4 — 2 6 8 6 . sz. p e r e k .

p) Orsz Levt. A c t u s S o l e n n e s , (Kúriai osztály) 3 — 3 1 9 2 . sz.

10) Orsz. Levt. Kúriai osztály, A c t u s S o l e n n e s , 3 — 3 1 9 3 . sz.

11) „ J e g y z ő k ö n y v , M e l y b e n a T. N. S z é k e s F e j é r - V á r m e g y é b e n f e k v ő Kajászó- S z e n t - P é t e r i Titt. F ö l d e s U r a k n a k , a magok S e p t : . . . Napján 1815 k ö l t

Transactiojok értelme s z e r é n t m i n d e n azon emiitett H e l y s é g b e n l é v ő Külső, és a B e l s ő Fundusaik e g y e g y tagban, a J o b b á g y o k t ó l különválva, a szerént a mint a F ö l d m é r ő k által k i d o l g o z o d t a k , és a t e r m é s z e t b e n n k i - o s z t o d t a k

— ugy szintén az ő m i n d e n n é m ő s B e l s ő F u n d u s a i k , és a Szőlleik is, a mint a f e l - m é r é s szerént találtattak, az oda tartozó s z ü k s é g e s D o c u m e n - tumokkal eggyütt b e - v a g y n a k irva. — Készült Martius H ó n a p b a n 1817."

(A kajászószentpéteri községi irattárban.)

12) Lásd László Á d á m (IV.) baracskai l a k o s III. 1862 331. sz. z á l o g v á l t ó p e r é t a s z é k e s f e h é r v á r i kir. t ö r v é n y s z é k irattárában.

13J A b i z o n y s á g l e v é l n e k egy hiteles másolata a Kajászószentpéteri László-család levéltárában B u d a p e s t e n .

u) Lásd : Alapi : K o m á r o m v á r m e g y e n e m e s családai, 42. és 156. old.

15) A perirat az Orsz. Levt. helytartótanácsi osztályán, Nobil. 1797. f o n s 65., pos. 2., 3., 4. alatt.

16) K o m á r o m v á r m e g y e 1912. é v i o k t ó b e r h ó 15-én tartott bizottsági k ö z g y ű - léséből, 658. kgy. 10.634. ai. SÍ. a. — Eredetije a Kajászószentpéteri László- család levéltárában B u d a p e s t e n .

17) A b i z o n y í t v á n y a Kajászószentpéteri L á s z l ó - c s a l á d levéltárában. Budapesten.

1S) L. : S c h n e i d e r M i k l ó s : Fejér m e g y e n e m e s i összeírásai (1754., 1809.) 42. old.

é s S c h n e i d e r M i k l ó s : Fejér m e g y e n e m e s i összeírásai (1818—21., 1828.) 59., 118. é s 129. old.

19) L. R. Kiss I s t v á n : „ A z u t o l s ó n e m e s i felkelés", II. kötet, 139. old. A var- sányi ág insurgensei u. o. a 340. oldalon.

K a j á s z ó s z e n t p é t e r i

László-család kivonatos családfája.

P é t e r c o i m p e t r a n s F e r e n c c o i m p e t r a n s sz. 1631 (?) V e s z p r é m v a r s á n y , még él 1662.

m é g él 1662.

F e l e s é g e : Torma Erzsébet.

N e m e s i birtokot s z e r e z t e k a g y ő r m e g y e i Kisbajcson, B á c s á n , S z á v á n . leszármazottai ma is

V e s z p r é m v a r s á n y b a n é l n e k .

M i h á l y

b i r t o k o s Kisbajcson, B á c s á n , S z á v á n , él 1 6 8 1 - b e n , már n e m él 1696-ban.

F e l e s é g e : Kajászószentpéteri S z e n t p é t e r y Z s u z s á n n a .

István I. A d á m élt 1683 (?)—1735. (?) élt 1681-ben. b i r t o k o s Kisbajcson, B á c s á n , Száván, S z a p o n ,

A r a n y o s o n és K a j á s z ó s z e n t p é t e r e n 1 - s ő f e l e s é g e : Büki B a l o g h - c s a l á d b e l i . 2 - i k f e l e s é g e : K ö r m e n d y Zsuzsa (1728. II. 2-től).

3 - i k f e l e s é g e : Varga Judit (1731. I. 16-tól).

II. A d á m élt 1715 (?)—1781. IX. 17.

birtokos S z a p o n , A r a n y o s o n é s K a j á s z ó s z e n t p é t e r e n F e l e s é g e : S z é n á s s y Judit

II. F e r e n c élt 1729 VI. 1 . — 1 8 0 4 XII. 9.

birtokos K a j á s z ó s z e n t p é t e r e n ( 1 7 6 0 - b a n a k o m á r o m m e g y e i C s i c s ó n lakott)

F e l e s é g e : H o l l ó s i Katalin.

III. A d á m élt 1760 (?)—1807 IV. 25.

b i r t o k o s A r a n y o s o n é s Kajászó- s z e n t p é t e r e n

F e l e s é g e : D o b o z i D o b o z y Sára.

I

III. F e r e n c élt 1767 XII. 1.—1851 VII. 3.

b i r t o k o s K a j á s z ó s z e n t p é t e r e n F e l e s é g e : C s i p k e Éva.

IV. Á d á m 1788 I. 23. I. J ó z s e f b i r t o k o s 1870 VII. 31. b i r t o k o s K s z t p é t e r e n , majd K ö l e s d e n K s z t p é t e r e n é s B a r a c s - molnár, 1796 IX. 7.

k á n F e l e s é g e : S á n d o r 1848 VIII. 14. F e l . : V e r e b i

S á n d o r , Gábor, F e r e n c (IV), J ó z s e f , Péter, A n t a l J u l i á n n á . S z a b ó Erzsébet.

leszármazottaik élnek B a r a c s k á n ,

B u d a p e s t e n , S z e k s z á r d o n , stb.

II. J ó z s e f b i r t o k o s K ö l e s d e n ,

malom t u l a j d o n o s 1835 XII. 7 — 1 9 2 7 IX. 9.

Fel. : S t a r c z m a n n Katalin.

Lajos ü g y v é d S z e k s z á r d o n , 1848 XII. 8 . — 1 9 1 3 V. 18.

1. fel.: G y ő r f f y Karolin 2. f e l . : S á r k ö z y Vilma

(1880 V. 26-tól) 3 fel. : Ényi D ö m ö t ö r Etelka

(1894 VIII. 2 5 - t ő l ) II. Lajos, S á n d o r ,

ő r n a g y törvsz. e l n ö k 1882. jan. 1. 1 8 8 3 s z e p t . l 1.

Fel : T u r c s á n y i I Margit.

Vilma, III. J ó z s e f , T u r c s á n y i a l e z r e d e s

Zoltánné 1890. ápr. 21.

1888. szept. Fel. : Hering 18. Izabella. I

Béla, Zoltán, o r v o s banktisztv.

1903. III. 6. 1907. VIII. 19.

István, Á r p á d , h a d n a g y joghallgató 1913. VI. 15. 1 9 1 5 . 1 . 6 .

Klára, G y ö r g y , D o m o k o s , t a n u l ó t a n u l ó 1925. VIII. 16. 1930. VI. 22.

Fehérvári Dieballa.

A család a XVIII. század vége felé költözött Magyarországba Olaszországból, a családi hagyomány szerint Ferrarából. A család neve eredetileg „Diabello" volt s még a nemességszerző atyjának neve is így van bejegyezve a halotti anyakönyvben.

A magyar nemességet és a „Fehérvári" nemesi előnevet az 1837. évben Kaposvárott született Dieballa György oki. gyógy- szerész, Székesfehérvár szab. kir. város tiszteletbeli tanácsnoka, a Székesfehérvári Takarékpénztár alelnöke kapta a közgazdasági téren és Székesfehérvár város fejlesztése terén szerzett érde- mei elismeréséül.

A nemességszerzőnek Székesfehérvár város fejlesztése terén szerzett érdemei e város polgármesterének 1907. március 19-én kelt, s Fejér vármegye és Székesfehérvár város főispánjához intézett előterjesztése alapján, röviden a következőkben foglalhatók össze:

Saját költségen végeztetett fúrási müveletek után az ő kez- deményezésére létesült Székesfehérvár vízvezetéke és az ő hat- hatós támogatásával létesülhetett a villanyvilágítás és csatornázás.

A honvéd kerületi parancsnokság és a honvéd laktanya építését s a Kossuth-utca rendezését (a régi laktanya kitelepítése s helyébe a pénzügyigazgatóság és postahivatal építése) az ő buzgólkodása segítette elő s az ő indítványára történt az állatvásártér rende- zése is, valamint a Halesz-kertnek Erzsébet ligetté való kiképzése.

A város terheinek konvertálása, a törvényhozás által akkor még elő nem írt városi nyugdíjszabályzat megalkotása, a város tulaj- donát képező 6000 hold föld 4 holdas kisbérletekben való haszon- béri értékesítése, mely mind a városnak mind pedig a bérlő kis- polgároknak javára vált, az ő nevéhez fűződik. Alapító tagja és bőkezű támogatója volt a város összes jótékony intézményének.

Leszármazás :

Fehérvári Dieballa G y ö r g y 1 8 3 7 — 1 9 2 6 . Limbeck Mária +

!

Gizella G é z a t dr. med. Mária írónő G y ö r g y Erzsébet n e m e s S a y e g y e t . m. tanár dr. E ö r m é n y e s i é s vitéz, ny. dr. Baracskai

István t k ö z k ó r h á z i f ő o r v o s K a r á n s e b e s i Fiáth e z r e d e s Szüts G e d e o n földbirtokos m.kir. e g é s z s é g ü g y i G y ö r g y t Fejér vm. Müller Margit ü g y v é d , Fejér f ő t a n á c s o s árvaszéki e l n ö k e | várm. tiszti

j j f ő ü g y é s z e Margit-Hanna vitézi v á r o m á n y o s Marianne

Lipták Béla oki. gazda, n a g y b é r l ő

Farnosi Keczclí.

Nagy Iván szerint Kolozs vármegye egyik előkelőbb nemes családja, mely a mohácsi vészt követő török hódoltság elől a Fejér vármegyéhez tartozott Solt szék Keczel községéből került Erdélybe, hol 1573-ban a Báthori István fejedelem hadjáratai- ban szerzett érdemeiért Farnos községben birtokadományokat és a II. Ulászló magyar királytól 1510-ben kapott címeres levél mellé a fejedelemtől is külön címeres levelet szerzett.

Erdélynek a trianoni békeszerződés által történt elszakítása után a férfiágon már csupán két tagból álló családból Keczeli László 1923-ban Székesfehérváron telepedett meg, s a jelenleg 6 éves másik tagja Pál pedig ez időszerint Temesváron lakik és ez hivatott a család további folytatására.

A család címeres leveleinek leirása a következő : II. Ulászló adománya 1510-ből: foszlány nélküli gót paizs udvarán fekvő, koronás arany oroszlán, amely első lábaiban egy liliomot tart.

Keczeli Tamás ezen címeres levelet együttesen kapta sógorával Zeremléni János gyulafehérvári préposttal, aki II. Ulászló király udvari kancelláriájának titkára volt. A II. Ulászló király címer- adományozó oklevele szerint Keczeli Tamás elkísérte a királyt Prágába és a környezetében volt egész csehországi tartózkodása alatt. A király kíséretében levő magyar katonák összetűztek a prágai helyőrség katonáival 1509. május 20-án. Az összetűzésből valóságos zendülés támadt s a prágaiak valósággal ostrom alá vették a király és a magyar urak lakását.

A címerszerző, ügy látszik, vitézül viselkedett, mert a király Budára való visszatérése után címerrel adományozta meg. Az oklevél kiemeli a címerszerző „bátorsággal és védelemre kész erővel párosult mérsékletét, szelidségét és kegyességét". (1. Turul 1891. évf. IX. kötet 57. lap.) Báthori István adománya 1573-ból:

a foszlányos, sisakos paizs udvarában egymással szembe néző két álló oroszlán, első lábaikban karóra húzott turbános török fejet tartanak. Ezen címer körül a család „Az Ür az én világosságom és szabadságom" feliratot használta. (L. Siebmacher Wb. IV. b.

15. tb. 222. T.) A család leszármazása a következő lapokon.

F o r r á s o k : N a g y Iván VI. k ö t e t ; K ő v á r y : Erdély n e v e z e t e s e b b családai ; D é s i Lázár G y ö r g y halotti p r é d i k á c i ó j a K e c z e l i Borbála felett, a m e l y a család le- származását is tartalmazza ; K e c z e l i L á s z l ó tulajdonában l é v ő o k i r a t o k . G y u l a - fehérvári káptalan 8. L. R. 119.

Farnosi Keczeli-család leszármazása.

I. t á b l a .

A n d r á s 1573. Báthori István f e j e d e l e m k a p i t á n y a Klobusiczi és Zetényi K l o b u s i c z k y Kata.

I. István 1641 — 1645.

K o l o z s vm-i főszolgabiró f ö l d b i r t o k o s F a r n o s o n és T ö t ő r b e n

Cseri Gáspár Magdolna.

I. Gergely K o l o z s v á r várának kapitánya K o l o z s vm. főszolgabirája.

I. S á m u e l 1710. földbirtokos F a r n o s o n , K o l o z s v m - i f ő s z o l g a b i r ó

Harinai Mahul Borbála.

I. Sándor 1757. Far- A g n e s 1757. Bora I. Zsigmond 1757.

n o s o n f ô l d b i r t ç k o s Branyicskai B o r o s j e n ő i F a r n o s o n főid- Gyulai Sáfár Éva. br. J ó s i k a Gábor. Korda Sándor. birtokos

M a g y a r n a g y z s o m - bori S o m b o r y Judit.

II. S á n d o r 1768.

D o b o k a v m . alispánja, Farno- s o n földbirtokos

Magyargyerő- monostori K a b o s

Krisztina.

Á g n e s Gálfalvi Gálfal v y G e r g e l y

Judit II. István II. G e r g e l y Galgói Rácz 1771. K o l o z s f 1798.

M i k l ó s . vm. alispánja előtt.

S á r o s m a g y a r - berkeszi Katona Kata.

!

II. Zsigmond f ö l d b i r t o k o s T ü r é b e n 1789-ben kir. pénztárnok Á k o s f a l v i Szilágyi Rachel.

I

J ó z s e f t

Kata

Dráveci D r a v e c z k y J á n o s . II. A n d r á s I. G y ö r g y A p a f f y III. István 1675. I. J á n o s Erzsébet

f e j e d e l e m k ö v e t e A p a f f y n é f e j e d e l e m - f ö l d b i r t o k o s 1723.

a portán, v é g h e l y i a s s z o n y bejárója, T ö t ő r b e n , Far- Szucsáki várkapitány, K o l o z s Gorbófőn, Egerbe- n o s o n , Magyar- S z u c s á k y

v m - i f ő s z o l g a b i r ó gyen, B e r k e s z e n ujfaluban F e r e n c n é . Gorbófőn, Egerbe- földbirtokos Váradi V e r e s

g y e n f ö l d b i r t o k o s Sárosmagyarber- Páriz Pápai Krisztina keszi K a t o n a Kata.

Mária.

Bora 1687.

T o r o c z k ó - szentgyörgyi br T o r o c z k a y

Péterné.

IV. István 1775.

Babucon, Magyar- ujfaluban földbirto- kos, építtette a babuci református

t e m p l o m o t 1. Borosjenői Korda Borbála

2. Fogarasi Lészay Sára.

Sára Fogarasi

Lészay F e r e n c .

F e r e n c I. Mihály f Krisztina 1734. előtt Magyargyerő-

Á r p á s t ó n monostori f ö l d b i r t o k o s

Érszodorai S z o d o r a y A n n a .

K a b o s László.

II. J á n o s (lásd II. táblán)

II. G y ö r g y (lásd III. táblán)

III. S á n d o r (lásd II. táblán)

II. tábla.

II. J á n o s

1 7 5 0 — 1 7 5 5 - i g D o b o k a vm. alispánja T ö t ő r b e n , Magyarujfaluban f ö l d b i r t o k o s M a g y a r g y e r ő m o n o s t o r i K a b o s Borbála.

III. S á n d o r 1757.

Tordai é s N a g y e n y e d i S a l á n k y Teréz.

A n d r á s Ördög- Á g n e s I. Imre Ördög- Zsuzsa Teréz kereszturon N a g y v á r a d i kereszturon Osdolai M a g y a r i g e n i f ö l d b i r t o k o s br. I n c z é d y f ö l d b i r t o k o s gr. Kun F o d o r N a g y v á r a d i J ó z s e f . M e z ő k o p p á n d i Károly. S á m u e l , br. I n c z é d y Erzsi F o s z t ó Julianna.

Sára S á r o s m a g y a r b e r - k e s z i K a t o n a J á n o s

k ő v á r v i d é k i f ő k a p i t á n y .

Bóra Vargyasi D a n i e l

Mihály.

Klára S z e n t k a t o l n a i Biró Dániel K o l o z s v á r

f ő k a p i t á n y a .

I. F e r e n c 1796.

D o b o k a vm. alis- pánja, K o r p á d o n

f ö l d b i r t o k o s Fíilpösi N á p r á d y

Mária.

III. J á n o s f ö l d b i r t o k o s T ö t ő r b e n II. Sámuel 1. M a g y a r n a g y z s o m b o r i S o m b o r y R ó z s a f ö l d b i r t o k o s K o r p á d o n 2. A l p e s t e s i A l s ó Klára K o l o z s v á r i K o l o s v á r y B ó r a 3. C s i k s z e n t m á r t o n i S z a b ó Klára.

J u l á n n a 1.-től D é s f a l v i S i m o n E l e k .

Karolina 2.-től Farnosi K e c z e l i István.

Á g n e s 2.-től Róza Kisbudaki Farnosi Rettegi István. K e c z e l i Imre.

K á r o l y Juliánná f ö l d b i r t o k o s K o r p á d o n Szárazajtai Incze D o m o k o s

1 8 4 8 / 4 9 - b e n a r ö g t ö n i t é l ő biróság e l n ö k e D o b o k a

m e g y é b e n

M a r o s g e z s e i M o h a y Klára.

P o l i x é n a O l a s z t e l k i K o l u m b á n

Lőrinc.

A l b e r t

f ö l d b i r t o k o s H i d a l m á s o n és M a g y a r d e r z s é n N a g y d e v e c s e r i é s D e l ő a p á t i

S o m a i Judit.

B é l a cs. és kir. t e n g e r é s z

o r v o s t 1919.

IU. tábla.

II. G y ö r g y f ö l d b i r t o k o s Szilágytőn, Á r p á s t ó n G e n c s i G e n c s y Erzsébet.

V. István 1795.

B e l s ő - S z o l n o k vm. táblabírája é s k ö v e t e , K a c k ó n , S z i l á g y t ö n , A r p á s t ó n , K o l o z s b o r s á n f ö l d b i r t o k o s 1. D é s i br. D i ó s z e g h y Klára. — 2. Magyarpalatkai Palatkay Mária)

!

I. László 1.-től t 1835. Eszter 2.-tól Mihály 2 . - t ó l 1 8 0 0 — 1 8 8 1 . K o l o z s b o r s á n , Gyulán, Á r p á s t ó n lakott Szilágytőn, A l s ó b a l á z s f a l v á n 1 8 4 8 / 4 9 - b e n B e l s ő - S z o l n o k várm. alispánja,

földbirtokos A l s ó b a l á z s f a l v i C s e r é n y i Sándor. 1867-től ö r ö k ö s f ő r e n d i h á z i tag, K a c k ó n , B o n c n y i r e - Nagyváradi é s Micskei Baranyay Klára. sen, A l s ó k o s á l y b a n , K a p l y o n b a n f ö l d b i r t o k o s

Jábródi J á b r o c z k y Zsuzsánna.

Erzsébet 1 8 3 7 — 1 8 9 1 . 1. Cserneki és tarkői D e s s e w f f y Mihály 2. Farnosi K e c z e l i Sándor.

Imre VI. István 1848 4 9 - b e n k o n v é d h u s z á r 1848/49-ben huszár kapitány, 1867-től c s e n d ő r f ő h a d n a g y , Kételen

százados, K o l o z s b o r s á n f ö l d b i r t o k o s f ö l d b i r t o k o s 1. Farnosi K e c z e l i Karolina 1. Farnosi Keczeli Rozália 2. S á r o s m a g y a r b e r k e s z i 2. Rédiger Eszter. M ó s a Karolina.

III. F e r e n c 1822—1902.

1848/49-ben h o n v é d f ő h a d n a g y , 1867-től a buzai járás főszolgabirája,

B o n c n y i r e s e n , Vizszilvá- son, Á r p á s t ó n f ö l d b i r t o k o s

Csikpálfalvi S z e b e n i Borbála

I. S á n d o r 1824—1902.

1848/49-ben h o n v é d had- nagy, Szilágytőn, K a c k ó n ,

B o n c n y i r e s e n , A l s ó - k o s á l y b a n , K a p l y o n b a n ,

Korpádon földbirtokos Farnosi Keczeli Erzsébet.

Mária 1 8 2 6 — 1 8 9 3 .

C s i k m á d é - falvi F e r e n c z y László, lakott

K o r p á d o n

J o z e f a Hattmanns-

dorfi Hatfaludy

F e r e n c .

III. G y ö r g y t 1912. cs. é s kir. hadnagy A l s ó s z e l e s t e i S z e l e s t e y Ida

I Árpád 1 8 9 7 — 1 9 3 3 . g é p é s z m é r n ö k

Kimmel A n n a .

S á n d o r h o n v é d tüzérhadnagy 1 9 0 0 — 1 9 2 1 t Pál szül. 1931. (lakik T e m e s v á r o n . )

Mária

II. László

a szamosujvári járás utolsó magyar főszolgabirája B o n c n y i r e s e n , V i z s z i l v á s o n f ö l d b i r t o k o s (Szolnok- D o b o k a v m e g y e ) E r d é l y elszakitása után Fejérvár-

m e g y e tiszteletbeli főjegyzője — Schiller Ilona.

L

Klára — Rétháti K o v a c s i c s Lajosné.

E s z t e r 1 8 7 6 — 1 9 3 2 .

Tóthváradgyai Kornis.

Eddig a közkézenforgó genealógiai szakmunkák a Tóthvá- radgyai Kornis-család történetével tüzetesen nem, csak röviden foglalkoztak. így a családtörténetkutatók előtt leszármazásuk meglehetősen ismeretlen. Ennek a tanulmánynak célja, okleveles adatok felhasználásával pótolni az eddigi szakirodalomnak ezt a hiányát. Nem teljes és még nem minden ez, amit a család múltjá- ról irni lehet, de anyagi lehetőségek szabják meg terjedelmét.

Másrészt az állandó kutatómunka mindig hoz újabb és újabb adatokat. így ez, csak kerete akar lenni egy később megjelenő s a lehetőségek szerint teljes, gazdagon illusztrált, önálló mun- kának.

A család, a szájhagyomány szerint, a XV. és a XVI. szá- zadban s később, főként Erdélyben nevezetes közéleti szerepet játszott és különféle előnevekkel (Ruszkai, Gönczruszkai, Homo- ródszentpáli, Szentpáli, Szentmártoni, Szentgyörgyi stb.) élő Kornisokkal egy törzsből ered. Érdekes, hogy ez a felfogás a több, mint száz éve egymástól elszakadt Tóthváradgyai Kornis családágaknál egyformán tartja magát. Hiteles oklevelekkel azon- ban még nem igazolható.

Tóthváradgyai Kornis János kincstartó és Tóthvárad- gyai Kornis Mihály, testvérek 2) — bár már előbb is neme- sek ') s ők és elődeik állandóan nemesi szabadságban éltek '), — Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől, Gyulafehérvárott, 1619. febr. 8.-án, régi nemességüket megújitó és címert ado- mányozó oklevelet nyernek '), mert a család kezén lévő s Hunyadi Mátyás 3) királytól kapott birtokadományozó ') ok- levelük Temesvár törökkézrejutása idején *), 1552. jul, 26. 4) táján, elpusztult '). Ebben az oklevélben, az általános szokás szerint, adományosok szülőinek a neve nincsen megmondva. Sőt házastársaik és gyermekeik sincsenek felsorolva, csak a „már született" gyermekeket is emliti a szokásos, megfelelő formula.

Az itt szereplő Jánostól, a ma élő nemzedék hitelesen és szaka- datlanul leszármaztatható.

Úgy látszik, a megállapítható ősi birtok Aradmegyében, Tóthváradgyán volt, melyről a család 1619.-es renováció előtt élő egyes tagjai, a Kornis-név nélkül, csak Tóthváradgyaiaknak

Schneider Miklós : Nemes Csaladok Története. I. 17

nevezték magukat. Kitűnik ez a gyulafehérvári káptalannak 1755.

jan. 20.-án kelt és a család tagjai részére kiadott bizonyságleve- léből ö), melyben olvasható, hogy az 1619.-ben nemességmeg- újításban részesült egyik testvér, Tóthváradgyai Kornis János, nővérétől Tóthváradgyai Griseldistől (Kornis név nélkül) az er- délyi Fehérmegyében, Borbándon, házat örököl a „hozzátarto- zandókkal" 5).

A gyulafehérvári káptalan protokollumai két helyen c., ) is említenek Tóthváradgyai Griseldist ; mindkétszer, mint Tóth- váradgyai Mátyás leányát, de egyik esetben 6), mint Borbély István hitvestársát és Tóthváradgyai Izsák nőtestvérét, másutt ').

mint Hári Kún Miklós feleségét. A személyazonosság ezek egyike és Kornis János nővére között azonban tisztázható még nem volt ; így teljes bizonyossággal nem állítható, hogy Kornis János és Mihály Tóthváradgyai Mátyás gyermekei lettek volna. Azon- ban nagyon valószínű, hogy az abban az időben élő Tóthvárad- gyaiakkal rokonságban állottak. Emellett szól még, hogy részben ezek is azon a vidéken, a Borbándtól 5 km.-re fekvő Gyula- fehérvárott tűnnek fel. 6., 8)

Tóthváradgya Aradmegyében, a Maros jobb partján, a „Nagy- patak torkolatánál" 9) feküdt. A mai Tótvárad, a román meg- szállás alatt : Totvaradia. Neve arra mutat, hogy „valaha tótok lakták" 10), „akik" — „hihető" — „még a dáciai géták és ge- pidák ivadékai voltak" n) , mert itt abban az időben ilyenféle nemzetiségűek nem laktak 12). A XV. század elején, még ki- rályi falú 13), majd népes magyar mezőváros 14) és „egy te- kintélyes uradalom feje" lö), melyhez 46 falú tartozott 16). A Tóthváradgyai Kornis-családban élő szájhagyomány szerint a család ősei a tóthváradgyai uradalmat a hozzátartozó, környező falvakkal együtt bírták és abból a török űzte ki őket. Ennek azonban ma okleveles nyoma nincs. 1427.-ben, Mikolay Mihály hűtlensége után Váradja királyi falút Zsigmond király Garay Jánosnak, a nádor testvérének, és feleségének, Hedvig massoviai hercegnőnek adja. 1T) Garay J ó b 1479.-ben eladja Bánffy Mik- lósnak és J a k a b n a k , mit Mátyás király 1483.-ban megerősít 18).

A várat a Garayak építtethették, mert Zsigmond király 1427.

évi, fentírt oklevele ezt még külön nem említi. 19) Mindezek szerint, ha a szájhagyományt feltételül elfogadnánk, akkor a Tóthváradgyai Kornisok a Bánffy nemzetségből ágaznának ki.

A címerek különbözősége azonban erre nem mutat. Tóthvárad-

gyát 1510. márc. 22.-én, mint Solymoshoz tartozó várat, Corvin J á n o s többi uradalmaival együtt, György brandenburgi őrgróf kapta 20). Istvánffy szerint 21) „míg virágjában volt, sok ne- mes famíliáknak adott lakhelyet," kik szabad telkekkel, házak- kal és részbirtokokkal bírtak, „mint ezt több, odavaló birtokos nemzetségeknek, az erdélyi káptalanban máig is fennlévő kivált- ságos levelei bizonyítják" 22). „(Tót-Váradgyai Thar família kiváltságlevele Izabella királynétól 1549.-ből.)" 23) így inkább feltételezhető, hogy az abban az időben már kiterjedt Kornis- nemzetség egy tagja szerzett részbirtokot Tóthváradgyán, s lett elindítója a Tóthváradgyai Kornis-családnak. Az elmondottak alapján kétségtelen, hogy a tóthváradgyai birtoklás révén, több család is felvehette a Tóthváradgyai nevet.

Tóthváradgya „kicsiny, de fekvésénél fogva erős vára" 24), a török-terjeszkedés idején végvár, 1551.-ben elesett 25). Lako- sainak menekülniök kellett. A Tóthváradgyai Kornisok elődei,

úgy látszik Temesvárra 1 ), talán biztosabb védelmet ígérő, nagyobb várba mentek *) ; de rövid idő múlva 4), ez is török- uralom alá került. 1590.-ig nem hallunk róluk ; amikor is szere- pel már Tóthváradgyai Kornis János, Karánsebesi 2C) Vaida Miklós leányának, Borbálának a férje 2'). Kétségtelen 28), hogy ő az, aki testvérével Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől renovációt kap és akitől a ma élő nemzedék leszármazása meg- szakítás nélkül lehozható.

Tóthváradgyát 1595.-ben 2!)) Báthory Zsigmond visszafog- lalja 30), de Bethlen Gábor, előzetes megállapodás alapján 31), mindjárt uralkodása kezdetén, 1614.-ben 32), a többi, környező várral (Solymos, Lippa stb.) együtt 33), ismét átadja a törökök- nek i4). 1693.-ig maradt újból törökkézen 3Ö), amely idő alatt teljesen elpusztult és elnéptelenedett. 1700.-ban 3G) még a tóth- váradgyai járás (districtus) székhelye 37). Ez a járás (districtus), az adószedők jelentése szerint 38), a leglakottabb járás (dis- trictus) az egész megyében :i9), mégis, mindössze csak 20 por- tája (háza) van 4o). A marosmenti határőrvidékhez tartozik 41),

— körülbelül a felsőmarosi határőrző ezred területén 42), — amely határőrvidéket az 1741. évi 18. törvénycikk szüntetett meg "). A törökök végleges kiverése után egészen más csalá- dok bírják, mint a törökuralom előtt. Régi birtokosainak a le- származói, úgy látszik, nem voltak abban a szerencsés helyzet- ben, hogy birtokjogukat a Neoaquistica Commissio előtt hiteles

2* 19

okmányokkal, vagy pénzzel támogatni tudták volna. Hiszen is- meretes *), például, hogy a zavaros időkben, a Tóthváradgyai Kornisok birtokadományozó oklevele is elpusztult. A törökkor után az egész megyében csak három birtokos család van : a Modenái herceg, báró Jósika és Edlspacher Zsigmond. 44) Ekkor Tóthváradgya kincstári birtok 35).

Anyakönyv Tóthváradgya lakosairól, csak 1784. óta van Soborsinban, mert az Egyház anyakönyvei és „minden más irásai"

a Hóra-Kloska lázadás idején elégtek 45).

Márki szerint, Kornis János, Vaida Borbála férje, 1619.-ben — tehát, úgy látszik, a Bethlen Gáborral jóviszonyban élő törökök alatt

— birtokos volt Tóthváradgyán (?) 46). A Habsburg-uralom idején azonban nem tudunk a Tóthváradgyai Kornisok Tóthváradgyán való birtoklásáról. Bár Cajetan Pizzighelli azt állítja 4T), hogy Kornis György, — aki a Károlyi huszárezredben, 1749. szept.

22.-én, Hódossy századában, Nagyváradon, zászlótartó, — 30 éves, nős és katolikus, Tóthvargán (ilyen nincsen, tehát való- színűen Tóthváradgyán) született.

Ami a Kornis-családnév keletkezését illeti, meg kell jegyez- nem, hogy a Kornisokat egyesek francia, mások orosz eredetüek- nek gondolták 48), de a későbbi szakirodalom 49) igazoltnak véli magyar származásukat, amennyiben Isypi Péter az abaúj- megyei Ruszkát Debrő István notáztatása után Thobayd Bertalan, Antal és Kornis testvérekre hagyja, mit Zsigmond király 1403.

nov. 5.-én, Fejérvárott kelt adománylevelében meg is erősít. 50) Ennek a Thobayd (Tabajdi) Kornisnak utódai vették volna fel a Kornis vezetéknevet. B1) Dr. Vass Miklósnak kételyei vannak a Kornisok innen való származtatása iránt B2) ; de döntő bizo- nyíték hiányában, feltételként, elfogadja az erdélyi Homoród- szentpáli Kornisok Thobayd Kornistól való származtatását 53).

Mikola szerint 54) a Kornis-család, 1393. táján Magyarország- ban, Gönczruszkán támad. Némelyek a Szentpáli Kornisokat egy Tivatulus nevű embertől származtatják és ősszékelycsaládnak mondják, akik Homoródszentmártonból költöztek volna Homoród- szentpálra. 55) Melléthei Barna Mihály 56), hivatkozva Fejér György Codex Diplomaticus-ára B7), azt állítja, hogy a Kornis- név Petrus de Váradgya erdélyi vajdától, 1395.-ből származott.

Fejér Codex Diplomaticus-ában, a jelzett helyen 5T), valóban szerepel akkor egy Váradgyai vajda fia Péter, de Barna nem mondja meg, mire alapítja azt az állítását, hogy ez a Péter vette

volna fel a Kornis-nevet, mert az említett helyen 57) közölt oklevél erre magyarázatot nem ad.

Ezek szerint az ismertebb genealógiai munkák a Kornis- nevet, mint családi-, vagyis vezetéknevet 1393.—1403.-nál régebbi időből nem ismerik. Reiszig Ede dr,, A Jeruzsálemi Szent János- Lovagrend Magyarországon cimü munkájában, 58) azonban már 1347.-ből említi Kornis J á n o s hitehagyott pálos-szerzetest, akinek ekkor Miklós horvát bán átadja a Kőrös vármegyében fekvő, s Lászlófi Péter convent-főnöktől, erőszakkal elvett glogovnicai (Glogonza, Glogonca, vagy Glogovnica) és nováki lovagházakhoz tartozó birtokok kezelését. 69)

Tehát a Kornis-család, illetőleg a Kornis családnév eredete még ma is tisztázatlan.

Barna Mihály 56) a „nemes" Kornisokat Homoródszentpáli Kornis Mihálytól és feleségétől, Erdélyi Sárától leszármazóknak gondolja és azt állítja, hogy ez a Mihály volt az első, aki fel- vette a Tóthváradgyai nevet. Vass Miklós dr. adatai co) azon- ban majdnem kizárttá teszik, hogy ettől a Homoródszentpáli Kornis Mihálytól és harmadik feleségétől, Erdélyi Sárától szár- maznának a Tóthváradgyai Kornisok. Ugyanis szerinte Homoród- szentpáli Kornis Mihály, korának egyik leggazdagabb embere 61 ) Erdélyben, 1582. márc. 31.-én halt m e g ; és hatalmas vagyonán 1582. ápr. 3.-án özvegye, Erdélyi Sára és testvére, Kornis Farkas (tehát egy leszármazója sem) osztoztak. 62) Ha halála idején gyermeke, vagy élő leszármazottja lett volna, akkor nagykiterje- désű birtokain ezek, vagy ezek is, osztoztak volna. Egyébként, amint Vass Miklós mondja 63), gyermekei nem voltak, vagy, ha voltak is, azok kiskorukban elhalhattak. Valószínűbb, hogy Barnával szemben neki van igaza, mert okleveles forrásaira hivatkozik. 64)

A Kornis-név, Tóthváradgyai előnévvel, először 1590.-ből ismeretes ; Kornis Jánosnak, Vaida Borbála férjének neveként.

Ö és testvére, Mihály az elsők, akik a Tóthváradgyaiak közül

— talán, mintegy utalással régi származásukra, újra — állandóan használják a Kornis-nevet. Ezen a néven kapnak renovációt és cimert i) s lesznek egy új, kiterjedt családnak a megalapitói.

Leszármazóikat a mellékelt, nemzedékrendi-tábla tünteti fel, amelyen, a lehetőség szerint, az egyes családtagok életrajzi adatait is közöltem.

Meg kell még említenem, hogy Márki szerint 65) nem