Az egyetemi és főiskolai hallgatók társadalmi összetétele, 1898–1942

(1)

TÓRTENETI DOLGOZATOK

AZ EGYETEMI ES FÓlSKOLAl HALLGATÓK TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE, 1898-1942 *

DR. ANDORKA RUDOLF

Korábbi statisztikatörténeti kutatások során felderítettük, hogy az 1920-as évek végén lebonyolított budapesti rétegfelvételek. valamint az 1930. és az 1949. évi népszámlálás adatai alapján meglehetősen pontos képet kaphatunk a felszabadu- lás előtti, valamint az azt közvetlenül követő évek társadalmi mobilitási viszonyairól.

(Lásd: (1), (2), (3), (4), (5).) Ez egyedülálló lehetőségeket biztosít a társadalmi átrétegződés történeti tendenciáinak, a mobilitást meghatározó gazdasági és tár- sadalmi tényezőknek kutatásához.

Az említett adatforrások felhasználásánál azonban bizonyos nehézségeket okozott. hogy egyes értelmiségi csoportokról — például a jogász értelmiségről (ügyvé- dek. bírók, ügyészek), ez egészségügyi értelmiségről (orvosok, gyógyszerészek), a tanárokról — voltak adataink. más csoportokról nem. Ezért az értelmiség egészé- nek társadalmi származás szerinti megoszlásáról nem tudtunk pontos képet alkot- ni. Ugyancsak gondot okozott. hogy a társadalmi származás, vagyis az apák fog- lalkozása szerinti csoportosítás bizonyos vonatkozásokban nem volt elég részletes.

egybemosott nagyon eltérő jellegű társadalmi kategóriákat. Mindenekelőtt az ,.ön- álló őstermelő" kategória tényleges tartalma volt nagyon kétséges, mert e réteg túlnyomórészt kisbirtokos parasztokból állt ugyan, de az értelmiségiek szülei kö—

zött e kategóriában meglehetősen sokan lehettek földbirtokosok.

A magyarországi egyetemi és főiskolai hallgatók szüleinek foglalkozására vo- natkozó adatok alapján lehetőség nyílik arra. hogy mindegyik értelmiségi (felső—

fokú tanintézetet végző) csoport származás szerinti összetételéről képet kapjunk, továbbá szét tudjuk választani a földbirtokosokat és a kisbirtokos parasztokat. Vé- gül ezen adatok alapján több mint 40 éves időszakot tudunk figyelemmel kísérni, így meg tudjuk figyelni. hogy különböző történeti események, gazdasági és társa- dalmi változások, jogszabályok hogyan befolyásolták az értelmiség összetételét.

A FELSÖFOKÚ TANINTÉZETEK HALLGATÓlNAK TÁRSADALMI USSZETÉTELÉRE VONATKOZÓ ADATKÖZLÉSEK ÉS ELEMZÉSEK

Az 1899. évi statisztikai évkönyv közöl először adatokat a felsőfokú tanintézetek (kezdetben csak az egyetemek. később a főiskolák is) hallgatóinak társadalmi ösz- szetételéről, vagyis — a korabeli megnevezés szerint — a szüleik foglalkozásáról. A felszabadulás előtti utolsó adatközlést az 1942. évi évkönyvben találhatjuk.

* A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Statisztikatörténeti Szakcsoportiánok 1978.

május 31. és június 3. között Veszprémben tartott XVI. Vándorülésén megvitatott előadás.

(2)

DR. ANDORKA: AZ EGYETEMI ES FÖISKOLAI HALLGATOK 177

Az adatok kimutatják az egyes egyetemek és karok hallgatóinak megoszlását a szülők foglalkozása szerint. A szülők között megkülönböztetnek nagy- és közép—

birtokosokat, nagyiparosokat, értelmiségieket (lelkészek, tanárok), köztisztviselőket,

magántisztviselőket, kisiparosokat és kiskereskedőket (együtt). továbbá földműve- seket. Nincs ,,munkás" megnevezésű kategória, a munkás szülők feltehetően a ,.ház-

mester, szolga" kategóriába kerültek.

Az 1913/14. tanévben a szülők osztályozása megváltozott, néhány évig sokkal részletesebb csoportosítás szerint közöltek adatokat.

Az első világháború után a szülőknek újfajta osztályozását vezették be: fog- lalkozási főcsoport (ős-termelés, bányászat, és ipar, kereskedelem—hitel—közleke- dés, értelmiség stb.) szerint csoportosították az adatokat, és azokon belül még to- vább önállókra, tisztviselőkre és a munkásokat is tartalmazó ..egyéb" kategóriára.

A földbirtokosok és a parasztok különválasztása ezen osztályozás alapján is lehet- séges. Viszont a nagyiparosokat nem lehet a kisiparosoktól elkülöníteni.

Az első elemzést a felsőfokú tanitézeti hallgatók szüleinek foglalkozás szerinti

összetételéről Molnár Olga írta, az 1925. évi budapesti egyetemi—főiskolai felvé-

telek adatai alapján (6). Megállapította. hogy a hallgatók 56,4 százalékának szü- lei hivatalnokok, tanárok, orvosok, ügyvédek, mérnökök; ők a ,,gyermekszobából"

hozták magukkal a továbbtanulás szükségszerűségét. Adatai szerint a szülők 3.3 százaléka nagy— és középbirtokos, 4.4 százaléka pedig kisbirtokos (paraszt) és kisbirtokos—napszámos. Ezt a magas arányszámot a szerző feltűnőnek találta, és an—

nak bizonyítékaként kezelte, hogy milyen erős a magyar föld népének feláramlása (: főiskolákra. Nem tért ki viszont arra, hogy a különféle segédszemélyzet, napszá- mos, házicseléd kategóriákba — tehát a munkásságba — a hallgatók összesen nem egészen 5 százalékának a szülei tartoznak.

Mint a társadalmi mobilitás egészének elemzésénél, a felsőfokú iskolai hall—

gatók társadalmi összetételének vizsgálatánál is úttörő szerepe volt Laky Dezsőnek (7). Az 1930 januárjában végrehajtott adatfelvételnek, amely az egyetemek és a jogakadémiák hallgatóira terjedt ki, eredményeit elemezte. Foglalkozott a hall—

gatók tanulmányi eredményeivel, életfenntartásával, lakás- és étkezési viszonyaival, ösztöndíjaival. Különös figyelmet szentelt annak a témakörnek, amelyet ma társa- dalmi mobilitásnak nevezünk. ,.Az egyetemi (és jogakadémiai) hallgatók problémá- jának mélyebb megértése szempontjából -— irja —- a legfontosabb célkitűzések egyike azoknak az adatoknak közelebbi vizsgálata, melyek a hallgatók szüleinek fog—

lalkozási és társadalmi tagozódását részletezik" (68.* old.).

Erre a célra felhasználta a hallgatók szüleinek foglalkozására vonatkozó ada—

tokat az 1913/14. tanévig visszamenően. Elemzéseit különösen értékessé és kor- szerűvé teszi az a tény. hogy nemcsak a foglalkozási főcsoportok szerinti vagy nem—

csak a foglalkozási viszony szerinti kategóriákat elemzi külön-külön. hanem a két—

Megállapitásaiból néhányat idézek: ,.A magyar egyetemi ifjúság sorai között dominál az az elem, amelynek szülői is az ún. intelligencia körébe tartoztak" (70.*

old.). Ide sorolta a köztisztviselőket. az önálló értelmiségieket, továbbá a papokat, a pedagógusokat és néhány más tisztviselői kategóriát, továbbá a nyugdíjas tiszt—

viselők nagy többségét. (Nem tartoznak az intelligencia körébe az ő besorolása szerint az őstermelés, a bányászat és az ipar, továbbá a kereskedelem. a hitel és a köz—

lekedés területén dolgozó tisztviselők és önállók.) ,

Az 1930. évi adatok szerint mind az önálló iparosok, mind az önálló kereskedők gyermekeinek aránya a hallgatók között, az első világháború előtti helyzethez vi—

szonyr'tva kissé visszaszorult.

5 Statisztikai Szemle

(3)

178

DR. ANDORKA RUDOLF

Viszont Laky szerint ,.A kisbirtokos népesség egyetemeken tanuló gyermekeinek arányszáma a világháborút követő évtized végén is alig valamivel kisebb. a mező- gazdasági munkásság és cselédség köréből kiemelkedő egyetemi hallgatók arány- száma pedig manapság jóval magasabb is, mint valaha." Szerinte .,. . . a munkás- elem széles körű megmozdulása mégis annak a jele. hogy a társadalom ranglét- ráján lejjebb elhelyezkedett elemek is megindították az ostromot. melynek végső célja a társadalom oromzatának látszó pozíciók elfoglalása" (70.' old.).

Laky Dezső e munkájának megjelenése óta közel fél évszázad telt el. Az azóta bekövetkezett társadalmi—gazdasági — és szemléleti — változás miatt az önálló kis—

birtokosoknak és a mezőgazdasági munkásoknak azt az arányszámát. amelyet Laky

viszonylag nagynak látott. ma megdöbbentően csekélynek értékeljük. A valóságot

jól érzékeltetik azok az adatok, hogy százezer keresőre társadalmi osztályonként és rétegenként hány egyetemi hallgató jutott 1930-ban. (Laky az 1920. évi népszámlá- lás foglalkozási adataihoz hasonlította az egyetemi hallgató létszámot, mert a to-

nulmány megírásakor az 1930. évi adatok még nem álltak rendelkezésére.) Csak

néhány jellemző osztály és réteg adatát emelem ki.

A százezer keresőre iutó ugyanolyan foglalkozású szülő egyetemi hallgató gyermekeinek száma, 1930

Réteg Fő

Nagybirtokos. nagybérlő . . . 7770,0 Közszolgálat. szabad foglalkozású . . . 3420,0 Középbirtokos, középbérlő . . . 1986.0 ipari és bányászati tisztviselő . . . 1885.0 Önálló kereskedő . . . 972,7 Önálló iparos . . . 588,0 Közszolgálati altiszt . . . 274,3 Közlekedési segédszemélyzet . . . 115,1 Ipari és bányászati segédszemélyzet . . . 82.9 Gazdasági cseléd . . . 23,7 Kisbirtokos napszámos . . . 12.7 Földműves napszámos . . . 12.4

Ezek az adatok magukért beszélnek —- és a szerzőnek, Laky Dezsőnek á társa—

dalmi kérdések iránti fogékonyságát bizonyítják -—, mert a kimutatott esélykülönb-

ségek hatalmasak.

Laky Dezső foglalkozott azzal is. hogy a különböző társadalmi származású gyermekek milyen egyetemek és karok felé áramlanak nagyobb súllyal. Megállapította.

hogy a hittudományi karokon különösen sok a paraszti és mezőgazdasági munkás származású hallgató. a jogi karokon erősen összpontosulnak a köztisztviselők gyermekei, a műegyetem iránt különös érdeklődést mutatnak az önálló iparosok gyer—

mekei stb.

A szülők vallásának vizsgálatából kitűnt, hogy a református hallgatók szülei közül különösen sokan foglalkoznak őstermeléssel. míg az izraelita hallgatók szülei közül különösen sokan tartoznak a kereskedelem és hitel foglalkozási főcsoportba,

viszont az átlagosnál sokkal kevesebben a ..közalkalmazottak és szabad foglalkozá-

súak" kategóriába.

A következő években Asztalos József (8). majd Janik (lánki) Gyula (9), (10) írt hasonló. de lényegesen rövidebb elemzéseket a magyar egyetemi hallgatók

helyzetéről, végül két. szerző megjelölése nélküli kiadvány (11), (12) jelent meg.

Asztalos még alkalmazta a foglalkozási főcsoport és foglalkozási viszony szerinti

kombinált osztályozást az elemzésben. Janik már csak foglalkozási főcsoportok sze-

(4)

AZ EGYETEMl ÉS FÖISKOLAI HALLGATÓK 179

rint osztályozta a szülőket, ezért következtetései nyilvánvalóan sokkal kevésbé mély- re hatolnak. 1934 után pedig már egyáltalán nem jelent meg elemzés a felsőfokú

iskolai hallgatók társadalmi viszonyairól. A hirtelen fellendült és jelentős tudomá—

nyos színvonalat elért elemzési tevékenység tehát néhány év alatt elhalt a Köz- ponti Statisztikai Hivatalban. .

Figyelemreméltó elemzés született viszont egy nem statisztikus, a Kommunista

Párt propaganda bizottságában tevékenykedő Földes Ferenc tollából (13).1 A mun-

kásság kulturális helyzetéről írott és 1941-ben publikált tanulmányában a szegény

néprétegek —- munkások és parasztok — oktatásával és művelődésével foglalkozott.

A munkások és parasztok gyermekeinek a felsőfokú (és középfokú) iskolákban való tanulását ugyanazon adatok alapján elemezte, mint az említett statisztikus szer-

zők. Következtetései azonban lényegesen élesebbek és határozottabbak.

1. tábla

.t:

A felsőfokú tanintézetekbe [arok száma tízezer lakosra számítva

A felsőfokú 51 osztálY- tanintézetbe reteg aranyu járó szemé- Osztóly. réteg U népe—"Sá? lyek száma

'ben' (tízezer (szazalek) lakosra)

l. Felsőbb osztály (nagy— és középbirtoko- sok. bérlők, ipari és kereskedelmi stb.

nagyvállalkozók) . . . . ll. Középosztály felsőbb rétege (polgári és egyházi közszolgálat és szabad foglalko- zás, nyugdijas tisztviselők, gazdasági.

ipari, kereskedelmi stb. tisztviselők, tő—

kések, járadékosok) . . . . Ill. Középosztály alsóbb rétege (kisbirtoko- sok, bérlők és más önálló őstermelők, az ipar, bányászat. kereskedelem és hi—

tel kisvállalkozói, egyéb alkalmazottai, egyéb nyugdíjasok, polgári és katonai altisztek, szolgák stb.) . . . . IV. Alsóbb osztály (ipari. bányászati, közle- kedési munkások, szegényparasztok,nap—

számosak, házicselédek) . . . 57.06 1.84 Egyéb és ismeretlen. . . 2.25 —-

Összesen 100,00 19.37 0.59 1 76.99

7.97 1 56.29

32,13 15,25

Földes azzal a közismert és mindig újra felmerülő problémával is foglalkozott,

hogy a foglalkozási statisztikai adatok nem mutatják ki pontosan az osztályhelyze-

tet, mert ... . . a statisztikák különböző társadalmi osztályba tartozó rétegeket egy

csoportba helyeznek." (16. old.). Példaként rámutatott. hogy

1. az ,.önállők" csoportjában együtt szerepelnek a nagyiparosok és a kisiparosok:

2. a segédszemélyzet kategóriában együtt szerepelnek a gyári munkások és a náluk jobb helyzetben levő egyéb alkalmazottak;

3. összemosódnak a különböző nagyságú gazdasággal rendelkező kisbirtokos és közép-—

birtokos paraszt kategóriák:

* Földes Ferenc néhány életrajzi adata: 1910-ben született, a párizsi és a bolognai egyetemen filozófiát tanult. 1932—ben hazatért. nyelvtanításból élt. Kezdetben a KlMSZ-ben tevékenykedett. 193946! :: KMP oro- pagandabizottsógában dolgozott. Baloldal] lapokban jelentek meg írásai. 1942-ben részt vett a Magyar Tőr-- ténelml Emlékbizottság szervezésében. Munkaszolgólatosként halt meg 1943 januárjában Ukrajnában.

54

(5)

180 DR. ANDORKA RUDOLF/

4. a tisztviselők csoportjában szerepelnek a kistisztviselők (akiknek jelentős része —- Föl—

des szerint Budapesten legalább egyötöde — gazdasági helyzete alapján a munkásosztályhoz tartozik) és a nagyobb fizetésű tisztviselők.

Elemzéseinek eredményeit (az 1930/31. tanév adatai alapján) a következő add-

tokban foglalta össze: a 18—23 éves 'fiatalok közül felsőfokú iskolába járt

a szegényparasztok gyermekei közül. . . minden 1320—adík.

a munkások gyermekei közül . . . minden 425-öclik;

a kisbirtokos parasztok gyermekei közül. . . minden 121—edik.

az ipari tisztviselők gyermekei közül. . . minden 18-adik, a nagy- és középbirtokosok gyermekei közül.. . . minden ó—odi'k.

Földes az egész akkori magyar társadalom szerkezetét átfogva az 1. táblában

bemutatott képet vázolta fel (51. old.).

Hozzáteszi. hogy az alsóbb osztályba beletartoznának még a fentieken kívül

az 5—7 holdas törpebirtokosok. a kereskedelmi munkások, a 0—2 segéderővel dol-

gozó kisiparosok és az ,.egyéb és ismeretlen" réteg is. így ennek az osztálynak ará-

nya 1930—ban körülbelül 70 százalék.

Ezek az adatok. -— megállapítása szerint — mutatják az egyes osztályok kö—

zötti kulturális szakadékot. Kiemeli, hogy a középosztály két rétege között is igen

nagy a különbség. A legélesebben mégis egyrészről a felsőbb osztály, valamint a

középosztály felsőbb rétege, másrészről a munkásság és a szegényparasztság kö- zötti közel százszoros különbség domborodik ki.

AZ ADATOK ÁTRENDEZÉSE A MÁSODELEMZÉS CÉLJÁRA

A bemutatott korabeli elemzések egyike sem aknázta ki teljesen az adatokban rejlő lehetőségeket, és nem a ma alkalmazott fogalmakkal dolgozott. Ezért láttam célszerűnek a közölt adatokat átrendezni és újra elemezni. Ez a másodelemzés túl- lép a korábbiakon egyrészt abban, hogy több mint négy évtizedet ölel fel (Laky Dezső nem egészen két évtized. Földes Ferenc csak egy év adataival foglalkozott),

és azoktól eltérő — általában összevontabb, de'az Asztalos és Janik, valamint a

Földes elemzésében láthatóknál sok tekintetben részletesebb — társadalmi kate- góriákat alkalmaz.

Az átrendezésre fel használtam La!(ynak az 1913/14. tanévtől az 1929/30. tanévig

terjedő adatközléseit, valamint a statisztikai évkönyvekben közölt 1898/99., 1908/09.

és 1935/36., 1941/42. tanévi adatokat. Az utóbbi tanéveket azért választottam. hogy az első és az utolsó évi adatközlést. továbbá a közbenső évekből néhány adatköz-

lést használhassak.2

A FELSÖFOKÚ TANlNTÉZETl HALLGATÓK TÁRSADALMI USSZETÉTELÉNEK JELLEMZÖl ÉS VÁLTOZÁSAl

Ha egy,;ttesen vizsgáljuk a felsőfokú iskolai hallgatók megoszlását a szülők társadalmi helyzete szerint (lásd a 2. ésa 3. táblát). a felszabadulás előtti magyar értelmiség utánpótlásának három jeflemző mozzanatát határozhatjuk meg:

1. a munkás- és parasztszármazásúak aránya igen alacsony volt;

2. az értelmiség önreprodukciója igen nagyfokú:

3. az értelmiség fő utánpótlási forrása az önálló kereskedők és az önallá iparosok re-

tege.

? A társadalmi kategóriák összevonásának elveit a tanulmány függeléke tartalmazza.

(6)

Tanév,egyetemikor 1898/99. Jog-ésállamtudo- mc'myikor... Orvostudományikar Bölcsészettudomónyi kar... Gyógyszerészetiton- folyam.... Műegyetem... Hittudományikor. Összesen

1 9 0 8 / 0 9 .

Jog-ésállamtudo- mányikor... Orvostudományikor Bölcsészettudomónyi kor... Gyógyszerészetiton- folyom.... Műegyetem... Hittudományikor. Összesen Azegyetemekésf (számlék) Aszülőktársadalmihelyzete

orskolákhallgatóinakmegoszlásaaszülőktársadalmihelyzeteszerint Nagy- birtokos 4.9 3.0 2.2 63 3.5 0.9 3,6

Nagy- iparos 2.0 2.1 1.7 5,5 5.1' 2. 2,5 2.2 2.9 1.1 2,6 5. 0.6 2.2

Értelmiségi 34,0 38,5 47,2

4 3 . o 3 5 , 7 4 1 , 4

36,5 302 34,0 36,8 39.0 27,1 34.5 32,2

Köz- tisztviselő 17,3 11.4 9.6 20,9 12,5 6.8 15,1 1ó.9 10,5 14,3 12.0 18.8 3.5 13,6

Magán— 5.0 6.3 3,9 7.3 7.6 5.4 5.8 5.4 6,2 72 9.7 3.8 5.7

tisztviselő

Kisipcros, kis- kereskedő 20,2 28,4 21,1 8.0. 26,0 14,6

2 1 , 6 _

18,7 30,6 19,2 19,0 27,9 17,6 21,3

Házmester. szolga 0.9 0.7 1.2

10.7 9.5 123 5,5 28,1 9.8 7.0 6.5 9,3 5,2 33,6 11,0

l Földműves!Egyéb l 132 5.8 8.2 7,8 39 1.8 8,7

százalékban 100.0 100,0 100,0 100.0 100,0 1003 100,0 100,0 100,0 100,0 1000 100.0 ;100.0 100,0

2.tábla Összesen számszerint 5236 716 1013 163 1365 89 8582 6093 1964 1521 348 1349 2138 13413

AZ EGYETEMI ÉS FÖISKOLAI HALLGATÓK

181

(7)

182

3.tábla Azegyetemekésfőiskolákhallgatóinakmegoszlásaaszülőktársadalmihelyzeteszerint '(százalék) Aszülőktársadalmihelyzete Tanév5"iÖnálló.,M'd-N_zeemezogoz:) báiykosfoglül—vagí'fgubo'AltisztMunkásKisbirtokosságiEgyébÖsszesen kozósúkereskedőiparosmunkás

1 9 1 3 / 1 4 . . . . . 1 9 1 4 / 1 5 — 1 9 1 8 / 1 9 é t l a -

4.153,715.110,63.51,03.86.3O,61.31001) go... 1920/21—1924/25átla— 2.759,27.611,63.30.95.47.70.51.11O0,0 ga... 1925/26—1928/29átla- ga...2.762.75.5 1929/30...2.262,85.9 1935/36...2.859,94.8 1941/42...2.256,45.2

11.31.43.97.20.73.0100,0'!6 10,41.0145.36.71.2'3.1100,0 8,40.62.36.38.80.95.2100,0 267.29.31.75.0100,0

1 o . 1 0 . 3

5.852.712,7[11,43.21.3*4.56.50.71.2100,0 l ! É

DR. ANDORKA RUDOLF

(8)

AZ EGYETEMI es FÖISKOLAI HALLGATOK 183

Ez jellemzi nagy vonalakban az egész vizsgált időszakot, és általában inkább

ezeknek a viszonyoknak változatlansága, az arányszámok stabilitása a meglepő.

Mégis érdemes az érzékelhető kisebb változásokat. eltolódásokat is elemezni,

mert a magyar társadalom mélyében végbemenő bizonyos társadalmi mozgásokra utalnak.

A munkások és kisbirtokos parasztok, valamint a mezőgazdasági munkások gyermekeinek aránya a hallgatók között a vizsgált időszakban állandóan változott:

fokozatosan növekedett.

4. tábla

A munkások és parasztok gyermekeinek aránya a felsőfokú tanintézeti hallgatók között

Mező- ' -

Munkások gazdasági lá'jfágí'zgís

, munkások

Tanev

gyermekeinek aránya (százalék)

___—F—

1898/99 1.0 9.8

1908/09 . . . . 1.7 11.0

1913/14 . . . . . . . . . 4.5 0.7 6.5

1914/15—1918/19 átlaga . . . . 3.8 0.6 6.3

1920/21—1924/25 átlaga . . . . 5.4 0.5 7.7

1925/26—1928/29 átlaga . . . . 3.9 O,7 7.2

1929/3O . . . . . . . . . 5.3 1.2 Ó,7

1935/36 . . . . . . . . . 6.3 0.9 8.8

1941/42 . . . . . . . . . 7.2 1.7 9.3

Összehasonlításképpen tegyük hozzá, hogy az 1973. évi társadalmimobilitás- vizsgálat szerint (14) a munkás és paraszt apák gyermekeinek aránya abban a két

értelmiségi nemzedékben. amely a felszabadulás körüli években került abba az

életkorba. amikor egyetemi, illetve főiskolai tanulmányait megkezdhette. lényegesen

nagyobb volt.3

5. tábla

A munkás- és parasztszármazásúak aránya a vezetők és értelmiségiek közül, 1973

Nem mező- Mező- gazdasági gazdasági Születési év Nem "Tilfi__ "fizu—kai

apa gyermeke (százalék)

1923—1932 . . . . . . . férfi 31.5 30.6

nő 25,5 21.l

1933—1942 . . . . . . . férfi 27.2 23.4

nő 365 13,8

3 Ezeknek az adatoknak értékelésekor figyelembe kell venni. hogy a társadalmi származást az apa akkori társadalmi helyzetével mértük. amikor az összeírt személy 14—18 éves volt. Tehát a vizsgált nemzedéknél részben. illetve egészben az apák felszabadulás utáni helyzetét vettük figyelembe. Ebből következik, hogy mind az egyes családok társadalmi helyzetében. mind azok társadalmi kategóriák között! megoszlásában a felszabadulás előtti helyzethez vlszonyítva már lényeges változások következtek be. Mezőgazdasági munká- sokból parasztok lettek. mezőgazdaság! flzlkaiak a nem mezőgazdasági munkásságba léptek át. fizikai dol- gozók szellemi rétegbe kerültek. Ez befolyásolja az Idézett arányszámokat.

(9)

184 DR. ANDORKA Ruootr

A munkás- és parasztszármazásúaknak a felszabadulást követő nagy felemel—

kedéséhez viszonyítva a megelőző. közel fél évszázadban bekövetkezett változások elenyészően kicsik. lrányuk azonban nagyon jellemző. A munkások gyermekeinek aránya a századforduló körül csekély, lassú, de majdnem töretlen emelkedést mu- tat. Hasonló irányzatot látunk a mezőgazdasági munkások fiainál. A kisbirtdkos parasztok gyermekeinek aránya viszont már a századforduló körül sem volt jelen- téktelen (ha számukat az összes hallgatókéhoz viszonyítjuk), de ha ezt a számot a kisbirtokos paraszt családok országos számához viszonyítjuk. akkor a felsőfokú is—

kolai hallgatók aránya jelentéktelen. Ez az arány egészen a harmincas évek köze-

péig ingadozik, akkor viszont itt is megindul az emelkedés.

Ennek következtében a második világháború kezdetekor a munkás- és paraszt—

származású gyermekek aránya megközelítette a felsőfokú iskolák hallgatóinak egy- ötöd részét. A magyar társadalom mélyén tehát megindultak bizonyos változások, közöttük bizonyos társadalmi átrétegződési folyamatok abban az irányban, amely—

ben később a felszabadulás utáni forradalmi átalakulás haladt. Ez a tény azért kü- lönösen figyelemre méltó. mert közben a felszabadulás előtti társadalmi—politikai rendszer és annak felépítménye láthatóan nem változott, illetve ha történt válto- zás. a merevedés irányában hatott egészen a felszabadulásig.

Az értelmiség önreprodukcióját a következőkben elég szélesen és nem egészen pontosan értelmezem. mert ehhez a fogalomhoz sorolom nemcsak a szellemi fog- lalkozásúak (köztisztviselők, magántisztviselők, tanárok, tanítók és szabad foglal- kozású értelmiségiek) gyermekeinek beáramlását a felsőfokú iskolákba, hanem a

nagybirtokosok és — az 1898/99. és 1908/09. évi adatoknál, ahol ez kimutatható —-

(: nagyiparosok gyermekeiét is.4 Az ilyen családokból származók aránya az összes

felsőfokú hallgatók között a vizsgált időszakban alig változott.

A szellemi foglalkozásúak, nagybirtokosok és nagyiparosok gyermekeinek aránya a felsőfokú tanintézeti hallgatók között

Tanév Százalék

1898/99. . . . . . . . . . . . . . . 645 1908/09. . . . . . . . . . . . . . . 57.3

1913/14...58.5

1914/15—1918/19 átlaga . . . . . . . . . 57,8 1920/21—1924/25 átlaga . . . . . . . . . Ól.9 1925/26—1928/29 átlag . . . . . . . . . 65,4 1929/30. . . . . . . . . . . . . . . 65,l

1935/36. . . . . . . . . . . . . . . 627

1941/42. . . . . . . . . . . . . . . 58.6

A tágan értelmezett önreprodukció az első világháború előtti időszakban né- mileg csökkent, a háború után azonban ismét emelkedett, és csak a második vi—

lágháborúelőtti és alatti években kezdett újra csökkenni. A felszabadulás után ez az önreprodukciós arány hirtelen igen nagy mértékben visszaesett. Az 1923 és 1932 között született. 30. életévükben (tehát 1953 és 1962 között) vezető és értel- miségi foglalkozású férfiak között 20.4, a nők között 34,5 százalék5 volt a szellemi

4 Ezt az összevonást az indokolja, hogy a nagybirtokos és :: nagyiparos apákat amúgy is nehéz pontosan megkülönböztetni a többi szellemi foglalkozásától. mert a magyarországi statisztikai felvételeknél meg- lehetősen általánosan tapasztalhatjuk, hogy az ilyen foglalkozásúak jelentős része valamilyen szellemi jellegű foglalkozást is folytatott, és azt mondta be az összeíráskor.

5 Meg kell jegyezni, hogy 40 éves életkorban az értelmiségiek e nemzedékében már lényegesen nagyobb volt a szellemi származásúak aránya. tehát a szellemi foglalkozású családokból származók utóbb. a 30. életév után Jelentős arányban pótolták az elmaradt felsőfokú iskolai tanulmányokat, és értelmiségi log-

lalkozásokba kerültek.

(10)

AZ EGYETEMl ES FÖISKOLAI HALLGATOK 185

származásúak aránya. Az utánuk következő nemzedékben ez az arány 41,3, illetve 362 százalékra emelkedett.

A szellemi rétegből származók arányának ingadozásai csak a harmincas évek

második felétől kezdve mutattak párhuzamosságot a munkás- és parasztszármazá—

súak arányának ellentétes irányú. mozgásával, vagyis csak akkor függött össze az önreprodukció csökkenése a munkások és parasztok gyermekeinek az értelmiségbe irányuló beáramlásával. Hozzá kell tenni, hogy a felszabadulás után —- kivéve az első tíz évben (pontosabban körülhatárolva: az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején) felsőfokú tanintézetekbe kerülő nemzedéket —- a szellemi származásúak ará—

nyának csökkenése nem az ő egyetemre—főiskolára kerülési esélyeik csökkenésé- vel, hanem a munkás- és parasztszármazásúak megfelelő esélyeinek növekedésé- vel függött össze. Más szóval: megnőtt az egyetemi és főiskolai hallgatók létszáma, és ezt a növekményt a munkás- és parasztszármazásúak töltötték fel, míg a szellemi származásúak aránya kevéssé változott (kivéve az említett néhány évet, 1950 kö—

rül).

A felszabadulásig nem a munkások és parasztok gyermekei, hanem az önálló kereskedők és iparosok gyermekei képezték azt a fő forrást. amelyből az értelmiség utánpótlását kapta. Ezt az utánpótlást szükségessé tette —- az értelmiségi foglal—

kozásúak számának lassú növekedése mellett, talán annál nagyobb mértékben is

—— a szellemi foglalkozású családok igen alacsony termékenysége. Például az 1930.

évi népszámláláskor két olyan kor— és házasságtartam—csoportban, ahol a termé- kenységet már befejezettnek vagy közel befejezettnek lehet tekinteni. a gyermekek száma néhány szellemi foglalkozási csoportban — Thirring Lajos adatai szerint — a

következő volt (15).

6, tábla

Néhány szellemi foglalkozású csoport termékenysége az 1939.Évi népszámlálás adgtaípszerínt _

§ Száz Száz

30—39 éves 40—49 éves házas nő házas nő A kereső feleségnek vagy az eltartott feleség 10—14 éve 15—19 éve

fér'ének f ! Ik z' , , , ,

; eg a o asa fennálló hazossagabol

született gyermekek száma

Közszolgálati tisztviselő . . . 197 211

lpari tisztviselő . . . . . . . . . . 152 177

Kereskedelmi tisztviselő . . . 160 180 Közlekedési tisztviselő . . . 176 203 Szabad foglalkozású értelmiségi és közszol—

gálati önálló . . . 151 170

Ezek az alacsony gyermekszámok, amelyek az egyszerű reprodukció biztositá—

sához sem voltak elegendők, megmagyarázzák, miért kerültek a felsőfokú iskolai hallgatók közé viszonylag nagy számban más osztályokból és rétegekből szárma- zók. (Ezt elősegítette az is, hogy a leányok aránya a hallgatók között alacsony volt, így a szellemi családok leányai közül is kevesen tanultak tovább felső fokon.) A nem értelmiségi származású felsőfokú iskolai hallgatók között a legnagyobb cso-

portot az önálló kereskedők és iparosok6 gyermekei alkották.

61913—tól kezdve nem lehet tisztázni, hogy az önálló kereskedők és iparosok között mekkora volt a nagyiparosok és a nagykereskedők. tehát a nagyobb tőkések aránya. és mekkora részt alkotott a kispolgárság.

(11)

186 DR. ANDORKA RUDOLF

7. tábla

Az önálló kereskedők és iparosok gyermekeinek aránya a felsőfokú tanintézeti hallgatók között

Önálló Önálló kereskedők iparosok Ev """

gyermekeinek aránya (százalék)

——,.—__1

1898/99 . . . . . . . . 21,6

1908/09 . . . . . . . . 21,3

1913/14 . . . . . . . . 12.7 ! 11.11 1914/15—1918/19 átlaga . . 15,l "3.6

1920/21—1924/25 átlaga . . 7.6 11,6

1925/26—1928/29 átlaga . . 5.5 113

1929/30 . . . . . . . . 5.9 10,4

1935/36 . . . . . . . . 4,8 8.4

1941/42 . . . . . . . . 5.2 10.1

Az önálló kereskedők és iparosok gyermekeinek aránya a felsőfokú iskolai hall—

gatók között tehát az első világháború után csökkenni kezdett, és ez a csökkenés

csak a második világháború idején állt meg. A csökkenés nagyrészt a kereskedők gyermekeinek visszaszorulásából adódott, az 1930—as években azonban az iparosok gyermekeinek aránya is némileg visszaesett. A felszabadulás után ez a csök- kenési tendencia átmenetileg megállt. az 1923—32-ben született vezetők és értel—

miségiek között 30 éves korukban a férfiaknál 13,4, a nőknél 17,8 százalék volt ' a kisiparosok és kiskereskedők gyermekeinek aránya.7 Az utánuk következő nemze- dékben ez az arány lényegesen visszaesett, ez azonban már annak a következ- ménye, hogy a felszabadulást követően — főleg az 1950—es években — a kisiparosok és kiskereskedők száma erősen csökkent.

A FELSÖFOKÚ TANINTÉZETI HALLGATÓK TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE EGYETEMENKÉNT ÉS KARONKÉNT

Az említett nagy tendenciák jellemzik valamennyi egyetem és kar hallgatóinak társadalmi összetételét. Mégis megállapíthatók bizonyos kisebb, de érdekes kü—

lönbségek.

Nagyjából a hallgatói létszám sorrendjében veszem végig a különböző karo—

kat. vagyis tulajdonképpen a különböző értelmiségi foglalkozási csoportok után- pótlását. A jogászok alkották a felsőfokú iskolai hallgatók legnagyobb tömbjét. és az időszak első részében a legzártabb csoportot is abban az értelemben. hogy itt volt a legnagyobb a szellemi foglalkozású családokból és a nagybirtokos osztály- ból származók túlsúlya. (Lásd a 2. és a 8. táblát.) Különösen kitűnik a köztisztvi—

selők gyermekeinek az az igyekezete, hogy a jogi karokon tanuljanak. Ezek az adatok is érzékeltetik tehát, hogy a jogász, értelmiség az egész magyar értelmiség leginkább hagyományhű. legkevésbé nyitott részét alkotta. és egyben megmagya-

rázzák, miért volt a haladó politikai és kulturális gondolatoknak viszonylag rossz

talajuk a jogászok között. Hozzátehetjük. hogy a jogász értelmiség — részben a többi értelmiségi csoporténál jóval öregebb korösszetétele következtében —— 1973- ban is az egyik átlagosnál lényegesen zártabb értelmiségi alcsoport maradt.

7 Ténylegesen a kisiparosok és a kiskereskedők fiai és leányai közül az értelmiségiek közé kerülők aránya ebben a nemzedékben lényegesen emelkedett, vagyis a kispolgárság gyermekeinek a vezetők és értel-

miségiek közé kerülési esélye javult a felszabadulás után.

(12)

Ajogtudományi'karokésaiogokadémiákhallgatóinakmegoszlásaaszülőktársadalmihelyzeteszerint (százalék) Aszülőktársadalmihelyzete ..!l Tanévchgy—ággá?"JEL—__VagyonóbólKisblrtokosMezo— irtokos'élőAltísztMunkásparasztgazdasági zósúkereskedőiparos*munkás

memnemw

1914/15—1918/19átlaga4,85729.79.73.87.70.4 1920/21—1924/25átlaga2.660,36,910.14.78.20.5 1925/26—1928/29átlaga3.66325.610,13.77.40.5 1929/30...3.16325.89.25.06.91.2 1935/36...306374,76.86,66.70.6 1941/42...1.456,4538.78.88.01.5 mcoomom mmm—Foo

PF,—;dd

[, 1913/14...7.05599.89.74.45,90,9 Azorvostudományikarokhallgatóinakmegoszlásaaszülőktársadalmihelyzeteszerint (százalék) Aszülőktársadalmihelyzete

Egyéb Vugyonóból,,Kisbirtokos,, birtokosfogzgtasllm-élőAltisztMunkasparasztgazdasagi

TanévNagy—Szellemi!ÖnállóMező- ]munkáskereskedő!íporos

1 9 1 3 / 1 4 . . . . . . 5 . 7 4 8 , 6 1 9 . 6 1 9 1 4 / 1 5 — 1 9 1 8 / 1 9 á t l a g a 4 . 3 4 9 . 5 2 3 . 4 1 9 2 0 / 2 1 — 1 9 2 4 / 2 5 ó a n g o l 2 5 5 . 0 1 1 . 1 1 9 2 5 / 2 6 — 1 9 2 8 / 2 9 á t l a g a ; 2 , 1 1 1

1123.1 9.63.2 1222.9

! §

z s l 5 9 . 9 6 . 6 ; 1 2 , 7 1 , 4

% l l

1

2.8 4.9 4.1

16.60.6

1

I5.8 !

5.60.2 9.60.6 8.90.8 8,61.3 590.3 7.21.3

(705020!!!—

r—OOl—l—x—N

1 9 2 9 / 3 0 . . . . . 1 9 3 5 / 3 6 . . . . . .!

66.36.68.50.7 64,65.9

4.5 4,9

3 0 .258,87.11121,1 8 0

1 9 4 1 / 4 2 . . . . . . 9 , 1 0 . 3

Egyéb 0.4 0.8 O,7 2,3 3.7 3.8 3.6

8.tábla Összesen 100,0 100.0 100,0 100.0 1O0.0 100,0 100,0 9.tábla Összesen 100,0 1O0,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

AZ EGYETEMI ES FÖISKOLAI HALLGATÓK

187

(13)

188

10.tábla Abölcsészettudományikarokhallgatóinakmegoszlásaaszülőktársadalmihelyzeteszerint (százalék) Aszülőktársadalmihelyzete .lÖnálló:*Szellem!:VagyonóbóíJísbirtokosMező- ;foglal-élő l

; !K, AltísztMunkás§parasztgazdasagi §munkás

Tanév*Nagy- birtokos

l l !Összesen § kozósú"kereskedőípax'os 6.812.2100,0

! 1 2 7 2 . 4 . 4 . 7 9 . 2 0 . 9 § 1 . 7 ; m a , - 9

2.5 2,6 9.91.2 9.10,4 10.4 ,10.3

1 9 1 3 / 1 4 . . . . . . 1 9 1 4 / 1 5 — 1 9 1 8 / 1 9 ó t l a g a 1 9 2 0 / 2 1 — 1 9 2 4 / 2 5 á t l a g a 1 9 2 5 / 2 6 — 1 9 2 8 / 2 9 á t l a g a 1 9 2 9 / 3 0 . . . . . . 1 9 3 5 / 3 5 . . . . . . 1 9 4 1 / 4 2 . . . . . .

58,58.9 !4.76.9O,61.9%mao

§ 4 . 5 6 , 1 0 , 8 2 9 § m a o

!

§ !

Lhamo—men—

66,94.5 ó7,44,3

1 1 1 1. 1.5.2,5.01.3100,0 16,25.90.9 24.97.21.3

6 9 , 5 k 4 . 4 6 5 , 0 [ 4 . 5

! l )52.ó;6.6 mao 100,0

;

Naogmvo

NFe—t—OP—r—

64,65,9

"N*

OO..

11.tábla Ahittudományikarokésfőiskolákhallgatóinakmegoszlásaaszülőktársadalmihelyzeteszerint (százalék) Aszülőktársadalmihelyzete TanévNagy-Szellemi§Önálló! .K'sb'rtoksMező:,Összesen AltisztMunkas.pal'aszzogazdasagiEgyeb munkás

Vagyoni]bó' ?!élő kereskedő§ipc!OS;birtokosfog'P': kozasu Egyetemihittudományikarok 1925/26—1928/29átlaga0,739,53,414,3§1.43J1'6.2239[M3.41000 1929/30......1.343,3('2,129LO'6.1'24.—0_353.1100.0 1935/36......0,54091,51210,56,4_23.15_2059100!) *1941/42......0.438.05.414,6—5.42421.77,41003 car—_a

(Or-N

í f ő i s k o l ó k _ , 9 , 5 . a z t ; '9 a9 _, , j z a ?

,*Hittudomc'm 1935/36...0.626,43.61230.24 1941/42...2.228.33.512.00,43.

DR. ANBÓRKA m

?—r—IN