• Nem Talált Eredményt

Új Alaptörvényünk és a családok védelme

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Új Alaptörvényünk és a családok védelme"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

Visontai-Szabó Katalin:

Új Alaptörvényünk és a családok védelme (Rezümé)

PhD hallgató, SZTE-ÁJTK Doktori Iskola Konzulens: Dr. Zakar András főiskolai tanár

Az Alkotmány 15 §-a kimondja a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. Az új Alaptörvény ennél kissé bővebben fogalmaz, mikor az L.) cikkben rögzíti:

Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.

A jelenleg hatályos Alkotmány ugyan igen szűkszavúan rendelkezett a családok védelméről, de annak érdekében, hogy mélységeiben beszélhessünk a családok védelméről és megítéléséről, rendelkezésünkre áll a gyermekvédelmi törvény, a gyermekek jogairól szóló New Yorki Egyezmény, húsz év alkotmánybírósági gyakorlata és szakirodalma, illetve a tapasztalat, hogy eddig miként működött Magyarországon a családok védelme. Előadásomban szeretném feltárni, hogy az elmúlt 20 évben miként változott a családok összetétele, egyáltalán a család fogalma, rendeltetése, a társadalomban betöltött funkciója, és ehhez mérten mennyire szerencsés egy új – elég konkrét – meghatározás beemelése az Alaptörvénybe, ez mennyiben tágíthatja esetleg szűkítheti a családok állami támogatását.

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a jelen helyzetben leginkább a sajtóhírekre, és a szakértők magánvéleményére, illetve a saját véleményemre támaszkodhatok, tekintve, hogy a Parlamentben a törvény előkészítés sem úgy zajlik már, mint régen. Az, hogy mi lesz a családok védelméről szóló törvényben, egyelőre csak egy szűk kör tudhatja, számunkra meglepetés lesz. Mindenesetre megpróbálok a „kodifikátorok székébe ülve„ elgondolkodni azon, hogy vajon milyen szándék vezérelte az alkotmányozókat akkor, amikor ezt az új megfogalmazást tartották szükségesnek, illetve elmerengni azon, hogy ez hova vezethet.

Felhasznált irodalom:

- Sári János: Alapjogok, Alkotmánytan II. 3. átdolgozott kiadás, Osiris, Budapest 2004 - Dezső Márta-Fürész Klára-Kukorelli István-Papp Imre-Sári János-Takács Imre:

Alkotmánytan I., Alapfogalmak, alkotmányos intézmények, Osiris, Budapest 2003

(2)

- Alkotmány a jövőnek-az LMP alkotmánykoncepciója, Demax Művek Kft., Budapest 2011

- Visszaszámlálás: indul az alkotmányozás, De Jure magazin, 2010.5-6. szám, - 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - Trócsányi László (szerk.): A mi Alkotmányunk, Complex, Budapest 2006

- 1991. évi LXIV. tv. a gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről

- Hajas Barnabás-Szabó Máté: Emberi méltóság korlátok nélkül, A gyermekek, a hajléktalanok és a gyülekezők jogai, Országgyűlés Hivatala, Budapest, 2009

- 1949. évi XX. tv.

- A Népesedési Kerekasztal javaslatai a családok védelméről szóló sarkalatos törvény előkészítéséhez

- Magyarország Alaptörvénye

- Alkotmányos elvek és esetek, Colpi, Budapest 1996 - 64/1991 (XII.17) AB Határozat

- 1997.CLIV. tv. az egészségügyről

- Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga, HVG Orac, Budapest 2009

- Wopera Zsuzsa: Európai családjog, HVG Orac, Budapest 2009 - Kiss Éva: A nemzetközi családjog,HVG Orac, Budapest 1996

- E.Alderman-C.Kennedy: Magánéletünk védelmében, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2004

- Holló András-Balogh Zsolt (szerk.): Az értelmezett Alkotmány, Közlöny Kiadó, Budapest 2005

- Ádám Antal ( szerk.): Alapjogok és alkotmányozás, KJK-MTA Állam-és Jogtudományi Intézet, Budapest 1996

- Samu Mihály: Alkotmányozás, Alkotmány, alkotmányosság, Korona Kiadó, Budapest 1997

- Majtényi Balázs: Félreértett jogosultságok – Bizonytalan helyzetű alapjogok Magyarországon, L’Harmattan, Budapest 2010

- Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen – Értekezés a Magyar Alkotmányról, Osiris, Budapest 2009

- Halmai Gábor-Tóth Gábor Attila (szerk.) : Emberi jogok, Osiris, Budapest 2008

(3)

- Kocsis Miklós-Zeller Judit: A köztársasági Alkotmány 20 éve, Pama Könyvek, Pécs 2009

- Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1999

- Lábady Tamás: A magánélet alkotmányos védelme, Acta Humana, 1995

- Schanda Balázs: Házasság és család –alkotmányi értékek (A köztársasági Alkotmány 20 éve ) PAMA, Pécs 2009

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

'sem életük egyéb terveivel, holott az egygyermekes családok úgyszólván mind- egyikének és a kétgyermekes családok több mint a felének vállalnia kellene egy további

(A válás miatt felbomlott ilyen családok aránya 1970—ben még csak 22 százalék volt.) Ha a válás—és a különélés miatti arányokat összegezzük, arra az eredményre

Feltün'hetik, hogy az arányszámok szerint még az egygyermekes családok is kevesebb- főiskolai hallgatót produkálnak, mint a 2—3 gyermekesek. Nem szabad azonban feledni, hogy a

Míg a cereáliák fogyasztása az egyes csoportokban viszony- - lag állandó volt, illetőleg a jövedelem emelkedésével csökkenő tendenciát mutatott addig az állati

Javaslatuk szerint a családok kö- vetkező típusait kellene —— a múlthoz ha- sonlóan ——- megkülönböztetni: 1. teljes családok további rokonok

vekszik a kéttagú családok aránya, s táv- latilag növekszik a négytagú családok aránya is a háromtagú családok rovására, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a

bére szerint. a családok megoszlása az összes munkabér szerint, a kategóriákon belül pedig az egyéb jövedelmek nagysága sze—. rint. a családok megoszlása az

A házaspárból álló családok és az egy szülőből és gyermekből álló családok aránya nem változott lényegesen 1949 óta, viszont az előbbiek csoportjában mólókant