A budapesti alkalmazott-családok élelmiszerfogyasztása

DEMÉNY PÁL .-

A BUDAPESTI ALKALMAZOTT—CSALÁDOK ÉLELMISZERFOGYASZTÁSA

Amikor a lakosság bizonyos rétegeinek és ezen belül különböző jöve—

delmű csoportoknak fogyasztásáról képet akarunk nyerni, a termelési, illetve kereskedelmi statisztika eredményeit nem használhatjuk fel. Célravezető ilyenkor csak egyes, e csoportba tartozó háztartások fogyasztásának meg—

figyelése és a nyert eredmények általánosítása lehet. Az alkalmazottak kate—

góriájába tartozó budapesti családok élelmiszerfogyasztásának elemzésénél ennek megfelelően kizárólag a KSH által szervezett háztartásstatisztikai fel—

vétel eredményeire támaszkodtunk.

I.

A háztartássta'tisztika által Budapesten megfigyelt mintegy 590,,csa*ládnak nem egészen egyharmadaf— 179 család —— tartozik az alkalmazottak kate- góriájába. Alkalmazottakon az anyagi termeléságaiban ——- az iparban, építő- iparban, közlekedésben', kereskedelemben, valamint az államigazgatásban. —'——

foglalkoztatott nem fizikai dolgozókat értjük. A 179 család által reprezentált réteg tehát igen széles; a keresők száma megközelíti a 300 ezret, 'a család- tagok összlétszáma pedig meghaladja a fél milliót. Élelmiszerfogyasztásuk önálló megfigyelése tehát feltétlenül érdeklődésre tarthat számot. Bár számí—

tásaink a munkások élelmiszerfogyasztására nem terjednek ki, bizonyos,

"hogy a két csoport eredményei messzemenően azonosak. A vizsgált hónap—

ban, 1954. májusában például az egy családtagra jutó átlagos kereset a mun—

kásoknál 488,15 Ft, az alkalmazottaknál pedig 489,79 Ft volt, tehát gyakor- latilag egyenlő. Az egy családtagra jutó élelmiszerkiadás ugyanakkor 24834, illetve 246,27 Ft. Még jobban elmosódik a különbség, ha figyelembe vesszük, hogy mindkét csoportban, igen magas az úg n. vegyes-típusú családok aránya.

Az egyes csoportokba való besorolás ugyanis a családfő foglalkozása alapján történik. A fentebb említett 300 OOO-es szám tehát csak hozzávetőleges; ezek közül igen sokan olyan családok tagjai, amelyekua családfő foglalkozása után munkáscsaládoknak minősülnek, és fordítva; az alkalmazotti kategó—

riába tartozó családokban számos munkás keresőt találunk. A vegyes-típusú családok arányának megállapítására szinte semmilyen támponttal sem ren—

delkezünk; a kérdés helyes megválaszolása csak egy nagyobbarányú reprezen—

tatív felvétel segítségével volna lehetséges. ,

Az alkalmazotti kategória élelmiszerfogyasz'tásának megfigyelését a mun—

kásokéval szemben két szempont teszi előnyösebbé. Egyrészt ebben a cso—

portban az egyes foglalkozások által követelt fizikai erőkifejtés ingadozása

DEMENY: A'BUDAPÉSTI VÁLKALMAZOTT-CSALADOK ÉLELMISZERFOGYASZTASA 1 691

minimális, s következésképpen ennek a tényezőnek az élelmiszerfogyasztásra gyakorolt ,,zavarő" hatása, amely a munkásoknál igen lényeges, kevésbbé jelentkezik. Másrészt a jövedelemingadozások az alkalmazottak csoportjában nagyobb szélsőségeket mutatnak, s így lehetővé válik a. fogyasztás alakulásá- nak aránylag széles jövedelmi határok közt való megfigyelése.

II.

Az egyes családok kiadásainak nagyságát és szerkezetét döntően a csa- ládok által élvezett jövedelem nagysága határozza meg, Ennek megfelelően)—

az adatok elemzésénél alkalmazandó alapvető csoportosítás _a jövedelem sze—

rinti csoportosítás. A jelenlegi gyakorlatban a csoportképző ismérv az egy főre (családtagra) jutó jövedelem. (Az egy éven alnliakat nem számítják a család—

tagok közé.) A vizsgált családok megoszlása ebben a csoportosításban a kö- vetkező:

!

5 o —5saÁg'o'oÁ száma

E fő tó "

ggvedfellelg 022322];

; forint 40 ?

[át

-——200 . . 2

3 0 200—300 . . 13

300—400 . . 36

, 2 O

R 400—500 '. . 40 500—600 . . 39

; 1 0

600— . . 49

Összesen ; 179 *0 _ ' '

0 100 200 300 400 5360 660

egy /0"re eso" ják/ea'e/em Fz'i

Véleményünk szerint ez a csoportosítás nem megfelelő, és különösen az élelmiszerfogyasztás elemzésénél az egyes csoportok fogyasztási átlagainak összehasonlítása erősen torzít. Ennek oka az, hogy a lcsoportosításnál egyet—

len tényező: a'családban élő gyermekek száma, aránytalanul nagy szerepet kap

n' fő m " d 1 (: ládta ): 1—14 éve ek 1-:14 évesek

gy re íjolrima1 ove 6 em Beszélnem száma. 5 az osszes család-

* tagok %—ában

——200 ... 13 %" 7 * 53,8

ZOO—300 ... 78 37 47,4

300—400 ... 160 65 40,6

400—500 ,... 153 44 28,S

500—600 ... 147 ; 32 21,8

600— ... 149 23 15,4

Összesen 700 208 29,7

692; h " ' ) , nekem van '

s.

Nyilvánvaló, hogy ilyen csoportosítás alkalmazásával például az élelem- 'fogyasztás vizsgálatánál az egyes csoportok fogyasztási átlagainak külön- bözősége nemcsak a jövedelmi viszonyok különbözőségét fogja tükrözni, hanem erősen érezteti majd a hatását az egyes családok eltérő kormegoszlása is. Azonkívül, hogy az egyes csoportokban számított átlagok értéke önmagá—

ban véve is igen kétséges (mi az értelme egy felnőtt férfi és egy 13 hónapos gyermek átlagos kenyérfogyasztásának?), ezek az átlagok össze sem hason- líthatók, hiszen a családok összetétele —- mint láttuk —— kategóriánként más és más. Az a felemás megoldás, hogy az 1 éven aluliakat nem tekintjük csa- ládtagoknak, csak elismerését jelenti a problémának, de nem megoldását.

így kapunk aztán olyan eredményeket, amelyek szerint például az egy főre eső kenyérfogyasztás a legalacsonyabb jövedelműeknél a legkisebb, s a jöve- delem emelkedésével párhuzamosan növekszik. Ha nem vagyunk tudatában a csoportosításban rejlő szisztematikus hibának, ezt a jelenséget csak mint egy igen alacsony életszínvonal kifejezőjét tudnánk magyarázni.

Úgy véljük, hogy a nem megfelelő csoportosítás az oka annak is, hogy a vizsgált sokaság megoszlása feltűnően szabálytalanf) amiből pedig első látszatra a- kiválasztás helytelen voltára 'következtethetnénk. (A legalább megközelítőleg normális eloszlás a matematikai módszerekkel történő elem- zésnek is elengedhetetlen feltétele.) Indokolatlan továbbá, hogy az utolsó (leg—

nagyobb!) csoport nincs részletezve, pedig a fogyasztás viselkedésének tanult- mányozása a legmagasabb jövedelmű csoportoknál különösen érdekes lehet.

A 600 Ft-on felüli kategória további bontására volna pedig lehetőség, hiszen míg a többi csoportnál az átlagos jövedelem jól közelíti a csoportközép érté—

két, addigaz utolsó csoport átlaga 757 Ft!

Olyan csoportosításra van tehát szükség, amely egyrészt részletesebb az imént bemutatottnál, másrészt pedig kiküszöböli a családok eltérő kormeg- oszlásából adódó különbségeket. Az utóbbi célt az ú. n. fogyasztási egység alkalmazásával érhetjük el, melynek segítségével a különböző korú és nemű családtagok fogyasztását valamilyen alapul vett egységre (egy felnőtt férfi fogyasztására) vezetjük vissza. A—felad'at természetesén nem oldható meg egyértelműen, különösen egyetlen'kulcs alkalmazásánál bizonyos hiányossá—

gok feltétlenül lesznek. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően számításaink—

ban olyan koefficienseket alkalmazunk, melyek a kalóriaigények különböző- ségén alapulnak. Ezek szerint a csecsemők 0,2 egységet képviselnek, majd ez az érték az idősebb gyermekeknél ? évenként 0,1—del emelkedik. A 14 éven felüliek minden esetben teljesértékű felnőttként jönnek számba; a fér- fiak 1, a nők és a nem dolgozó 60 éven felüliek 0,8 egységet képviselnek.

Miután ilymódon a redukált családlétszámot kiszámítottuk, a csoportosítást most már az egy fogyasztási egységre eső jövedelem alapján végezzük. Cso—

portosításunk után a megfigyelt családok főbb adatait lásd a 693. oldalon lévő táblázaton.

Azt' tehát, hogy vaÉrmely család melyik kategóriába kerül, a család kere- sői által betöltött mun akörtől függő névleges jövedelmen kívül elsősorban a család nagysága, a családban lévő keresők száma és a család korszerinti összetétele szabja meg. E tényezők együttes hatásának eredményeképpen még

1) V. 6. B. Jasztremszkij, Az átlagszámok törvénye a statisztikai tudományban. Statisztikai Szemle, 1964. 5. sz.

e—

A BUÚAPÉSTI ALKALMAZOIT—CSALADOK ÉLELMISZERFOGYASZTASA 693

nagggagíttáód Családok Családtagok Család Keresók keagsíire csglggra Fogyasztás!

jövedelem száma száma 513805 száma jutó jutó egységek

forint létszáma elt—artott keresd "ám

— 300 . . . 2 A

300— 400 . . . 10 69 5,75 16 3,31 I,33 532

400— 500 . . . 26 102 3,92 33 2,09 1,27 77,0

500— 600 . . . 42 177 4,21 65 1,72 1.55 135,3

600— 700 . . . 32 121 3,78 47 : 1,57 1,47 92,0

4700— 800 . . . 27 94 3,48 35 l,41 l,44 70,3

800— 900 . . . 15 49 3,27 22 l,22 ,, 1,47 36,2

900—1000 . . . 8 l 28 3,50 13 1,15 *1,62 19,5

1000—1100 . . . 6 19 3,17 11 0,73 l,83 15,l

1100—1200 . . . 5 14 2,8() 9 ) 0 80 1 66 ( 11,9

1200—1300 . . . 3 ' '

1300__ _ __ 1 ; 13 3,25 6 9.5

Összesen 177*) 686 "* 3,88 261 1,63 1,47 620,0

*) Két családnál a kal-szerinti összetétel nem. volt megállapítható.

ez az aránylag igen kis terjedelmű minta is közelítőleg normáleloszlást mutat (a görbe természetesen jobbra hosszan elnyúlik):

cs alád ok

mama

40 ; "XX '

30/x 20/ .

/ , ;

átlny /

* X

/ X

300 400 500 600 7100 800 900 100011100 120013001400

egy pgyaszto/ egysepre /ufa preda/em Ft

Ez egyrészt a kiválasztás helyességét dícséri, másrészt csoportképző ismérvünket igazolja.

III.

Mielőtt tovább mennénk, feltétlenül fel kell vetnünk a kérdést, hogy az általunk vizsgált minta mennyire helyesen reprezentálja a fősokaságot;

a minta vizsgálatának eredményelmennyire adnak hű képet az alkalmazot-

3 Statisztikai Szemle.

)

594 ; i _ - DEMENYA put,

' tak kategóriájába tartozó budapesti családok tényleges helyzetéről? A csalá- dok jövedelmi kategóriákra való megosztására és az egyes csoportok átlagaira nézve természetesen semilyen adattal nem rendelkezünk. Erre azonban nincs is szükségünk; láttuk, hogy a családoknak az átlag körüli szóródása megnyugtató képet mutat. Tehát csak az egész minta átlagainak helyességét kell megvizsgálnunk. A feladat igen nehéz, hiszen a fősokaság paraméterei gyakorlatilag ismeretlenek. Mégis, rendelkezünk bizonyos támpontokkal, melyek alapján a minta reprezentabilitását meg tudjuk becsülni. A meg- vizsgált családoknál az egy dolgozóra jutó átlagos kereset a tényleges értéktől csak néhány százalékkal tér el. Más irányú eltolódást talá- / lunk azonban, ha a családok átlagos nagyságát, az egy családra eső keresők számát, illetve az egy keresőre jutó eltartottak számát vizsgáljuk.

Bár itt csak a már erősen elavult 1949—es családstatisztika eredményeire, illetve 1953-as, közvetett számítások útján nyert orszagos átlagokra támasz—

kodhatunk, kétségtelenül megállapítható, hogy a megfigyelt családoknál a család átlagos nagysága és az egy keresőre jutó eltartottak száma jelenté- kenyen nagyobb, az egy családra jutó keresők száma pedig jelentékenyen kisebb, mint a tényleges átlagos értékek. Az egy keresőre ._jutó eltartottak száma például 1,63. messze meghaladja még az országos átlagot is (1,21), nem is szólva a budapesti 1—nél kisebb értékről. Ez az eltérés természetes és elke- rülhetetlen következménye a felvétel önkéntes voltának; a könyvecskék veze—

tésére csaknem kizárólag olyan családok vállalkoznak, 'ahol- legalább egy olyan felnőtt személy van—,, aki a' háztartással foglalkozik; azaz általában éppen a többgyermekes családok. Az itt adódó hiba ellentétes irányban hat mint az előző, és azt feltétlenül kiegyensúlyozza, sőt jelentősebb ennél. Fen- tiek alapján a reprezentációt kielégítőnek kell mondanunk; azzal a megjegy—

zéssel, hogy a nyert értékek valamivel kedvezőtlenebbek a ténylegesnél.

Kérdés természetesen, hogy vajjon elég nagy—e a minta terjedelme ahhoz, hogy adataink elég megbízhatóak legyenek. Vizsgáljuk meg ebből a szem- pontból az egy fogyasztási egységre eső átlagos jövedelmet, valamint az élelmi- szerkiadásoknak az összjövedelemhez való arányát.,k Ehhez természetesen ismerni kell az adott ismérv szóródást feltételeit. '

f Egyet 1 Egy fogy' E] 1 §

E __ . Össz, ugyesz s Élelmiszer egységre e m szer

fogyasztásgi'yegysézre családok Fggzgggáí? jövedelem %%?!ng kiadás élelátlgzer utig-312;

juto fggggelem száma száma jövedelem kiadás jövedelem

, %-úban

forint

4 ;

—— 400 . . . ** 12 53,2 18,213 3423 10,894 204,7 59,81

400— 500 . . . 26 77,0 35,925 466,3 21,095 274,0 ( 58,72

500— 600 . . . 42 1353 73,601 544,0 39,926 295,l ' 54,25

600— 700 . . . 32 92,0 59,692 648,8 29,676 322,6 49,72

700— 800 . . . 27 70,3 52,464 746,3 24,357 346,5 46,4:3

800— 900 . . . 15 36,2 30,422 840,4 13,841 382,3 j44,49

900—1000 . . . 8 19,5 18,427 944,9 7,783 399,l 42,24

1000—1100 . . . 6 15,1 15,977 1058,0 6,224 412,2 39,00

1100—1200 . . . 5 1 l,9 13,745 1 155,0 5,039 423,4 36,66

1200— . . . 4 / , 9,5 12345 1299,4 4,263 448,7 _ 34,63

Összesen 177 520,0 330,811 636,2 163,098 313,7 49,30

Az egy fogyasztási egységre eső jövedelemnél a csoportátlagoknak a fő-—

átlag koruli szoródasa (r : 213J Ft.

A BUDAPESTI ALKALMAZOTT—CSALADOK ÉLELMISZERFOGYASZTÁSA , , 695

Az elkövetett hibát most már bármilyen adott P valószínűséggel meg tudjuk határozni az ismert formula segítségével.2

0'

A a t : X

. V " ,,

ahol A :- a hibahatár, n :: a mintaelemek száma, t. :: a valószínűségtől függő érték.

Legyen a megkövetelt valószínűség 95,40/o (t :: 2), akkor

2x213,1

A :: _, : 32 Ft.

177

Tehát hasonló terjedelmű minták vétele esetén 1000 minta közül átlago—

san 954-nél az egy fogyasztási egységre eső jövedelem 636,2 i 32 Ft, azaz 604,2 és 668,2 Ft közé esne. Ugyanilyen számítás alapján az élelmiszerkiadá- sok hányádánál (99,90/o valószínűséggel) a hibahatár 47,70/o — 50,90/o.

, A minta reprezentabilitására vonatkozó matematikai számítások tehát igen kedvezőek; az összátlag pontossága szempontjából ilyen terjedelmű minta teljesen kifogástalan eredményeket ad. Hasonló eredményre vezettek számí- tásaink a főbb élelmiszerek fogyasztási átlagainak megbízhatósága tekinteté- ben is. A minta átlagai viszonylag szűk hibahatárok közt általánosíthatók a fősdkaságra, tehát az összes budapesti alkalmazott családokra.

Nehezebb dolgunk van, ha az egyes csoportátlagok pontosságáról aka- runk meggyőződni. A csoportok kis létszáma megbízható szóródási mutatók kiszámítását nem teszi lehetővé, srígy a matematikai módszerek alkalmazása gyakorlatilag lehetetlen. Olyan jelenségeknél azonban, melyeknek korrelációja a csoportképző ismérv változásával egészen szoros, már egészen kisterjedelmü mintától is igen jó eredményeket várhatunk. Igazolják ezt az előző táblának az egy fogyasztási egységre jutó élelmiszerkiadásokra és az éllelmiszerkiadások hányadára vontakozó adatai, melyekből világosan kiolvasható az a deduktív úton is levezethető tétel, hogy a jövedelem növekedésével párhuzamosan nőnek az élelmiszerkiadások is, azonban e kiadások növekedése lassúbb, :: ennek megfelelően e kiadások a jövedelem egyre csökkenő hányadát kötik le.

60

Ft 400 500 600 702'800 900 1002 1100 1200 1300Ft

eg a aaz 0! se' re 'a o' Wade/am

-——-— baldzúúáizőagy % ,? ! /— ;Mba/c/g/islá/a

460 E.

58 440

56 420 §

§ 54 400 §

§ 52 330 §

És 50 360 §

.aÉ "3 940 %

ts "* w §

.a; 44 900 **

eg, 40 260 m

31 38 240 $

39 220 $

SA zoo __

§

2) Párniczky Gábor: A reprezentatív statisztika módszere és alkalmazásának egyes kérdései. Statisztikai Szemle, 1954. 4. sz.

33

*696

', IV.

Míg az élelmiszerkiadások hányada, mint láttuk, egészen kisterjedelmű mintából is megállapítható volt, az egyes élelmiszerek fogyasztásának vizsga; _ latánál a pontosság lényeges megsértése nélkül az eredeti csoportosítás részle- tessége már nem tartható fenn; a magasabb jövedelmi csoportok összevonása válik szükségessé. 3)

Ki kell küszöbölnünk azonkívül egy olyan tényezőt, amely az élelmiszer- togyasztás helyes elemzését igen megnehezíti; t. i. a házonkíviili étkezések (elsősorban az üzemi étkezések) zavaró hatását. Ha egy csoportban akár csak néhány olyan család van, ahol a családtagok többsége házon kívül étkezik, ez a csoportok összehasonlítását már igen megnehezíti, s azonkívül az egyes cik—kek fogyasztása a ténylegesnél alacsonyabbnak fog tünni. Ezért a csalá—

dok egy részét, mindazokat, amelyeknél a házonkívüli élelmiszerkiadások az összest élelmiszerkiadások IOÚ/o-át meghaladták —— ki kellett hagynunk a vizsgálatból.

A megmaradt 146 család, adatai a következők:

E fo a ztó i -

Csoport Egy fogyasztási egységre jutó Családok Családtagok Egggááetási ggyységgrg isutóB ÉÉÉÉÉW

jovedelem forintban , száma száma száma élelmazrgákmdm százalékában

I. /— 400 ... 11 62 47,5 213,7 61.46 *

II. 400— 500 ... , 2 l 79 60,2 284,2 6030

III. 500— 600 ... 38 1 58 120.4 2982 5431

IV. 600— 700 ... 27 99 75,6 332,9 51.43

V. 700— 800 ... 19 60 47,2 351,9 47,61

VI. 800—1 000 ... 17 58 ' 42,7 38 8,5 44,03

VII. 1000— ... 1 3 42 32,9 42 9,0 37,04

Összesen 146 558 426,5 318,0 50,26

A megfigyelt családok élelmiszerfogyasztásáanak vizsgálatát e csoportosí- tás alapján végeztük. (A vizsgált hónap -—— mint már jeleztük —— 1954.

májusa.)

Az élelmiszerek ———- aszerint, hogy fogytasztásuk nagysága a családok jövedelmétől milyen mértékben függ, illetve a jövedelemváltozásra hogyan reagál —— két nagy csoportba, a növényi és az állati eredetű élelmiszerek csoportjába sorolhatók.

Azelső csoportba tartóznak a cereáliák —— kenyér, péksütemény, liszt, tészta stb. —— a burgonya, a hüvelyesek, valamint a cukor. Az adatokwarról tanúskodnak, hogy e legfontosabb élelmiszerek fogyasztása valamennyi cso—

portbani magas és viszonylag kis ingadozást mutat. Bizonyos törvényszerűsé—

gek azonban világosan érvényesülnek. Jellemző pl. a kenyérfogyasztás alaku- lása az egyes csoportokban (egy fogyasztási egységre jutó mennyiségek):

3) Elkerülhető volna ez az ü. n. rétegenkénti kiválasztás alkaknazásával. Ebben az esetben minden csoportban kb. egyenlő számú (ZO—25) családot figyelnénk meg ami — tapasztalat szerint -——, teljesen elegendő pontosságot nyujtana. Ez a minta terjedelmének bizonyos növelésével járna ugyan, az adatok használhatóságát azonban ugrásszerűen növelné Az eljárás természetesen feltételezi a fósokaság csopor—

tokra való megoszlásának ismeretét, hiszen a főátlagot a csoportatlagokból azokkal az arányszámokkal mérlegelve kellene előállítanunk, melyek az egyes csoportoknak a fősokaságon belül elfoglalt súlyát mutatiák.

w

A BUDAPESTI ALKALMAZOTT-CSALADOK ÉLELMISZERFOGYASZTASA 697

1 ... 13,32 kg 11 ... 11,62 kg m ... 11,34 kg IV ... 11,2s kg V ...* 10,38 kg VI ... 10,73 kg VII ... 11,07 kg

Összesen: 11,4O kg

A fogyasztás tehát a legalacsonyabb jövedelműeknél a legmagasabb, innen kezdve fokozatosan süllyed, majd egy viszonylag állandó értéket vesz fel. Még világosabban látszik ez a tendencia, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes cereáliák egymást helyettesíthetik, s a csoportok kis létszáma miatt a komplementeritás hatása még jelentkezik. Valóban: a vártnál alacsonyabb kenyérfogyasztásnak (pl a II és az V. csoportban) magasabb lisztfogyasztás felel meg és viszont (pl. a VII. csoportban). Ugyanezt találjuk a péksütemény és a tésztafélék esetében. A cereáliák összesített mennyiségei a már leírt tőr—

; vényszerüséget egészen tisztán mutatják. *

A szárazfőzelékek fogyasztása májusra nem jellemző, ennek megfelelően , a hüvelyesek (bab, lencse, borsó) fogyasztása csekély: a 26 dkg— os átlagos

fogyasztás körül 15 és 40 dkg közt ingadozik.

A burgonyafogyasztás -—— bár mennyisége természetesen kisebb, mint a megelőző, vagy különösen mint a téli hónapokban —-— minden csoportban igen jelentékeny, s csak egészen szűk határok közt változik. A legmagasabb fogyasztást —— 8,51 kg — itt is az 1. csoportban találjuk. A cukor már ellen- kező képet mutat: fogyasztása az első csoportban a legalacsonyabb; átlagos szintjét azonban már a II. csoportban eléri s innen kezdve már csak egészen enyhén emelkedő irányzatú. A fogyasztás a háború előtti színvonalat minden csoportban jelentékenyen felülmúlja.

Ha az állati eredetű termékek fogyasztását vizsgáljuk a jövedelemválto- zás függvényében, az egyes jövedelmi kategóriák közt sokkal nagyobb különb—

ségeket találunk. Míg a cereáliák fogyasztása az egyes csoportokban viszony- - lag állandó volt, illetőleg a jövedelem emelkedésével csökkenő tendenciát mutatott addig az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása a jövedelem, illetve a fogyasztási egységre jutó élelmiszerkiadások növekedésével párhuzamosan ugrásszerűen emelkedik, s az emelkedés üteme még a magasabb kategóriák—

nál is alig csökken. Különösen áll ez a megállapítás a nagy fontosságuk miatt védőe'lelmiszereknek nevezett cikkek —— tehát a tej, tejtermékek és tojás ——

fogyasztására.

Ezeknél az élelmiszereknél az egyes csoportok fogyasztásának eltérései a következők (az átlagos fogyasztás százalékában):

Megnevezés I. 1 n. ! m. ! 1v. ' v. ! V VI. ! VII.

Tej ... 52,5 98,6 104,2 119,1 123,4 135,8 1545

!ojás ... 5s,5 se;; 94,1 105,9 111,s 123,6 17o,5

698 Z " * , Denem— RAL, *

Nyilvánvaló, hOgy e cikkek fogyasztásának a jövőben várható emelke- dése —— amint ennek előfeltételei a termelés és az árak, illetve a vásárlóerő szempontjából létrejönnek —— mai viszonyainkhoz képest gyakorlatilag kor-

látlan.

A zsírok fogyasztása már nem mutat annyira szabályos emelkedést, mint ezt a tej vagy a tojás esetében láttuk. Az ok itt is a helyettesíthetőségben keresendő; a serté—szsírt olaj vagy szalonna pótolhatja; a vajat margarin helyettesítheti és viszont. E cikkek együttes fogyasztása azonban már állan—

dóan emelkedik.

Míg az eddig tárgyalt élelmiszer—ek mindegyike (a kisebb jelentőségű saj—

tot kivéve) csaknem teljesen azonos egységárakon és azonos minőségben kerül a fogyasztók asztalára, függetlenül attól, milyen jövedelmi csoportba tar- toznak, a húsfogyasztást mutató számok az egyes kategóriák fogyasztásának különbségét csak igen hozzávetőlegesen adják meg; a minőségi különbségek ,és az áringadozások itt (és a gyümölcsnél) rendkívül nagyok. A húsfogyasztás szerkezetére vonatkozólag némi tájékoztatásul szolgálhat a két legfontosabb húsfajta fogyasztásának alakulása az egyes csoportokban (az átlag O/o—ában):

Megnevezés ' I. II. ! III. ! IV. ! V. ** VI. ! VII.

Sertéshús ... 25,3 77,2 *98,7 103,8 136,7 13l,6 159,4

Marhahús ... 110,2 79,5 91,8 108,1 93,8 126,5 108,1

__ A sertéshús fogyasztása tehát az I. és VII. csoport közt hatszorosára nő,

§ ugyanakkor a két szélső csoport marhahúsfogyasztása azonos és a többi cso—

portban is az átlagtól csak kis mértékben tér el. Jelentékeny különbségek x vannak az egyes húsfajtákon belül minőségi szempontból A felvétel termé—

szetesen nem részletezi az egyes húsféleségeket, de az egyes csoportok eot,ység—

árai a differenciát jól mutatják Hasonlítsuk össze pl. a hentesáru ésa sertés—

hús átlago's egységárat az első és az utolsó csoportban:

] Hentesáru Sertéshús

I. kategória ... 28,1 Ft 205 Ft

VII. ,, ... 46,1 ,, 312 ,,

A különbség tehát 64 illetve 510/0. Hasonlóképpen 1 kg gyümölcs átlagos ára az I. kategóriában 15, 76 Ft, a VII. kategóriában 27,15 Ft.

Összegezve fenti megfigyeléseinket, megállapíthatjuk, hogy a jövedelem növekedésével a fogyasztott élelmiszerek összetétele egyre változatosabbá válik. A cereáliáknak a táplálkozási rendszerben elfoglalt aránylagos és abszolút súlya egyre csökken. Fokozatosan előtérbe nyomulnak az állati eredetű termékek, elsősorban a védőélelmiszerek. A húsfogyasztás erősen növekszik, s ugyanakkor egyre magasabb minőségi követelményeket elégít ki.

Hasonló, bár kisebb mértékű emelkedést mutat a zsírok fogyasztása.

V.

Az előzőekben természetes megjelenési formájukban vizsgáltuk az egyes élelmiszerek fogyasztását a jövedelem függvényében Egyes cikkeknél növe- kedést, másoknál csökkenést figyeltünk meg, ismét más —— egymással helyet- tesíthető -— élelmiszerek fogyasztásának alakulása némileg szabálytalan képet

A BUDAPESTI ALKALMAZOTT-CSALADOK ÉLELMISZERFOGYASZTASA 699

mutatott. Mindezen változások intenzitása igen különböző volt; jelentőségük egységes, ,összefogllaló megítélése, kielégítő számszerű jellemzése az eddig alkalmazott módszerekkel tehát nem lehetséges. Biztosabb és áttekinthetőbb , képet kapunk az élelmezési rendszer változásáról, ha eltekintünk az egyes,,

élelmiszerek természetes formáitól, s ehelyett az általuk szolgáltatott táp- anyagok mennyiségét és összetételét vizsgáljuk. Ilymódon az élelmezés szín—

vonalának megítélésére is több támpontunk lesz és elemzésünk számos új szemponttal gazdagodik. A tápanyagokkal való ellátottság vizsgálata elenged—

hetetlen kiegészítője az élelmiszeriogyaszta's alapos elemzésének.-

Számításaink csak a szervezet energiaszükségletét fedező kalóriahevitel

és a fehérjefogyasztás nagyságára, valamint a kalóriaforrások [fehérje, zsír*)

és szénhidrát] mennyiségére és megoszlására vonatkoznak; az ásványi sók és a vitaminok fogyasztásának vizsgálatára nem terjednek ki Minden eset- ben várhatjuk azonban, hogy ahol az említett (ú.n. energetikai, energiaszol—

gáltató) tápanyagok fogyasztása, valamint e tápanyagok egymáshoz való arányai megfelelőek, az ásványi anyag és a vitaminfogyasztás is kielégítő lesz.

Sajnos, nincs lehetőségünk arra, hogy az egész élelmezési rendszer táp- anyagértékét kiszámítsuk. Számításaink csak a családok által a legfontosabb élelmiszerekből") természetes mértékegységben bevallott fogyasztásra vonat- koznak. Ezek a cikkek természetesen nem kötik le az összes élelmiszerkiadá- sokat; igen jelentős tételeket a háztartássiatisztíka csak forintértékben mutat ki. Elsősorban a (különösen a kalóriaszolgáltatás szempontjából fontos) ,,édesipari termékek", valamint az ,,egyéb tejtermékek" csoportjára kell rá—

mutatnunk, de nem elhanyagolható a zöldség- és zöldfőzelékfogyasztás Sem.

Jelentőségben mindezeket felülmúlja a házonkívüli étkezésre és az üzemi étkezésre fordított kiadások összege, amely —- mint tudjuk —— a 100/o—ot

"ugyan nem éri el, de a tényleges élelmiszerfogyasztásnak legalább ekkorű hányadát jelenti. Ezek a tételek természetesen nem szerepelnek számítá-

sainkban. *

Az adatok mindenütt netto — tehát tisztítási veszteségekkel már csökken- tett —— értékeket tüntetnek fel. ) A számítás a háztartásstatisztika által nyuj- tott legrészletesebb csoportosítás alapján történt,) ezen belül átlagszámokkal kellett megelégednünk. A kalóriafogyasztásra vonatkozó eredmények a követ—

kezők:

Egy fogyasztást egységre jutó kalóriafogyasztás naponta

Jövedelem csoport '

növényi százalék állati százalék összesen * százalék

I. ... 2073 81,7 464: 18,3 2537 100,0

II. ... 2! 18 75,2 698 24,8 2816 _ 100,0

III. ... : 2009 73,3 731 26,7 2740 100,0

IV. ... 1946 71,3 785 28,7 2731 100,0

V. ... 1982 69,5 871 30,5 2853 100,0

VI. ... ' 2068 69,1 ' 924 30,9 2992 1000

VII. ... 2069 67,6 992 32,4 3061 100,0

Összesen 2,028 72,7 761 27,3 2,789 100,0

4) Ha a zsirokról, mint tápanyagokról beszélünk, a szót természetesen annak kémiai értelmében használjuk.

. 5Cereáliák, burgonya, cukor hüvelyesek, tejtermékek, tojás, hús, zsiradék.

0) Szárnyasnál 30_ húsnál 20—25, burgonyánat 25% tisztítási veszteséggel számoltunk.

7) Például húsnál a csoportosítás a következő: szárnyas (két csoportban) sertés-, marha-, aborjú- és A lóhús, húskonzerv, hal, vad, birkahus és hentesáru.

Látjuk tehát, hogy a kalóriafogyasztás színvonala —-— ha azt a táplál.—

kozásélettan által megjelölt fiziológiai követelményekkel vetjük egybe, -———

már e nem teljeskörű számítás alapján is kielégítő. Biztosabb és jobb képet kapunk azonban a kalóniaigények kielégítettségi fokáról, ha az egyes cso—

portok fogyasztását hasonlítjuk össze. Azonnal szembetünik a fogyasztott kalóri—amennyiség igen lassú és egyenetlen növekedése. Azt látjuk, hogy míg a családok jövedelme több, mint háromszorosára emelkedik és mialatt élelmi—

szerkiadásaik megduplázódnak, kalóriaiogyasztásuk alig 20'0/o-kal nő! Ez a minimális emelkedés sem hiányzó kalóriák pótlására való törekvés jele

(ebben az esetben a növényi kalóriáknak is emelkedniök kellene), hanem az

állati eredetű termékek fokozottabb fogyasztását, azaz az élelmezési rendszer minőségi javulását tükrözi. Ha 'a legalsó csoportban vagy csoportokban a kalóriaigények nem volnának teljesen kielégítve, magasabb jövedelemnivón

—a családok a hiányokat az olcsó kalóriaforrások fokozott fogyasztásával pótollnák. Valójában ennek a jelenségnek épp az ellenkezőjét figyelhetjük meg, világos bizonyítékául annak a ténynek, hogy a cél már a legalacsonyabb

jövedelemcsoportoknál is nem a táplálékfelvétel mennyiségi növelése, hanem annak szerkezeti, minőségi javítása.

Ennek megfelelően jelentősebb különbségeket mutatnak az egyes csopor—

tok, ha az elfogyasztott kalóri'ámennyiséget a kalóriaforrások összetételének szempontjából vizsgáljuk.

Az összkalória megoszlása források szerint a megvizsgált éllemiszereknélt:

Egy fogyasztási egységre jutó kalóriafogyasztás naponta J'öx'edelemcsoport

. zsír * % fehérje % szénhidrát, % összesen %

)

491 19,4 358 14,1 1688 66,5 2537 ' 100,0

703 25,0 387 13,7 1726 61,3 2816 100,0

734 26,8 378 13,8 1628 59,4 2740 100,0

756 27,7 379 13,9 1596 58,4 2731 ' 100,0

848 29,7 396 13,9 1609 56,4 2853 4003

859 28,7 420 14,0 1713 57,3 2992 1009

933 , _30,5 424 13,9 1704 55,6 3061 100,()

Összesen 739 ! 26,5 387 13,9 1663 59,6' 2789 100,0

Szembetűnő a fehérjék csaknem állandó, 149/o—os részesedése: ez az érték élettani szempontból a lehető legelőnyösebb. A fennmaradó 86 száza—

lékon a zsír és a szénhidrát osztozik, Egyoldalúan szénhidrát—jellegű táplálko- zásról csak az I. kategóriánál, tehát a családok nem egészen 80/o-ánál beszél-

hetünk, a többi csoportban (a szénhidrátkalóriák részesedése már mindenütt sokkal kedvezőbb, mint a háborúelötti országos érték, amely a Magyar Gazda—

ságkutató Intézet számításai szerint az 1924m36—os évek átlagában 66,9 százalékot tett ki. Ugyanakkor a zsírkalória 21,00/0—kal, a fehérjekalória 12,10/o-—ka1 szerepel?) A zsirkalóriák aránya esaládjainknál már a II. kat—e- góriában megfelelő, a jövedelem emelkedésével azonban —— a magyar táplál—

kozási szokásokra jellemzően —— további állandó emelkedést mutat.

8) A Magyar Gazdaságkutató Intézet 12. sa. külőnkiadványa. Magyarország nyersanyaggazdaeágáro én ; népélehmezésére vonatkozó adatok. 44. old.

s"

A* BUDAPESTI ALKALMAZOTT-CSALADOK ÉLELMISZERFOGYASZTÁSA , * 701

Az összes zsírad-ékolk együttes fdgyasztásának alakulása az egyes csoportok—

ban a következő (az átlag %—ában):

I.,! n. ] m;! mi v. ] vr. ' vu.

66,2 95,0 99,1 102,3 114,9 116,1 126,2

A táplálkozás színvonaláról és a táplálkozásban —— a jövedelem emelke—

désével párhuzamosan —— végbemenő szerkezeti változásokról a legszemlél- tetőbb képet a fehérjefogyasztás vizsgálata nyujtja. A fehérjék —— ellentét- ben pl. a szénhidrátokkal —— nem pusztán a test hőgazdálkodásában, játsza- nak szerep-et, hanem egyben a szervezet legfontosabb építőanyagai is. Mint ilyenek az egészséges táplálkozás szempontjából különös figyelmet érdemel—

nek. A megfigyelt családoknál a főbb élelmiszerekből nyert fehérjefogyasz—

tást az alábbi táblázat tünteti fel: ,,—

Egy fogyasztási egységre jutó napi fehérjefogyasztás grammokban:

% Állati fehérje J'ővedelemcsoport; Növényi fehérje Állati fehérje Összes fehérje az összfehérje százalékában

I. ... ' 70,8 16,5 sm 18,9

II. ... 70,0 24,3 94,3 25,8

III. ... 65,4 26,8 92,2 . 29,1

IV. ... 62,7 29,8 92,5 32,2*

V. ... 64,1 32,5 96,6 33,7

VI. ... 67,7 34,8 102,5 - 34,5

VII. ... 65,6 37,8 103,4 36,5

Összesen 66',2 ' ( 28,2 94,4 29,8

. k

Az emberi szervezet minimális szükséglete — foglalkozástól függetlenül

—— egységesen napi 1 gr a testsúly minden kilogrammja után. A fehérje- fogyasztás ezt az értéket jelentősen felülmúlja, és —— bár számításainkban csak a főbb élelmiszerek fehérjetartalma szerepel —— eléri vagy megközelíti a modern táplálkozástudomány által optimálisnak tartott 1,5 g/testsúlykilo- grammos " értéket. (Tájékoztatásul megjegyezzük, hogy az 1924—36—os évek országos átlaga fogyasztási egységenként napi 77 és 100 gramm közt ingadozott?) A fehérjefogyasztás viszonylag kis emelkedését —— hason—

lóan a *kalóriabevitelről mondottakhoz — csak a szükségletek aránylag ma- gasfokú telítettségével tudjuk magyarázni. A fehérjefogyasztás összetétele azonban már kedvezőtlenebb képet mutat. Ismeretes, hogy az állati eredetű ü. n. komplett fehérjék —— minthogy kémiai összetételük közelebb esik az emberi fehérjékhez, s így a szervezet által jobban k—ihasználhatók —— sokkal értékesebbek a növényieknél. Kívánatos tehát, hogy az elfogyasztott fehér- j' nek minél nagyobb hányada komplett fehérje legyen. Csoportjaínknál az arányszám 19—360/0, illetve — ideszámítva a komplett burgonyafehérjét is

—— 28 és 43 százalék közt ingadozik, azaz a kisebb jövedelmű kategóriáknál igen alacsony. A jövedelem emelkedésével a nagyobbarányú állati fehérje—

fogyasztásna való törekvés szembeszökő: az összfogyasztás emelkedése kizáró—

9) ld. mű, 44. old.

702 mm :;

lag az állati fehérjefogyásztás növekedésének az eredménye, sőt a nevehyi - fehérjék egy részét is állati eredetűek váltják fel. A tendenciát jól szemlélteti '

az alábbi grafikon:

m;- ," !

N N O

áfát/'k/Jéye

70 0 O .— r— M

.: O 0 l

s a z [ r e t t e g e t t - J á 7 4 — ' ;)

0

össz/ebem!

-—.——--" c—n-c - .

á

. u'- ,-0.-

"A

O _0

g y á s z ! f ű ; D e o

? növényi/Márfa

! [ KF l ( A I l l 1 !

120 M 160480 200 220 210 260 280 300 320340

!űreafelw az [ ka tagú/vá X— ában

Különös figyelmet érdemel az állati fehérjefogyasztás alakulását jelző, mintaszerűen szabályos (parabolikus) görbe. A fogyasztás a jövedelem növe—- kedésével kezdetben ugrásszerűen, majd később egyre csökkenő mérté—kben nő: a szükséglet telítődésének folyamata, —— bár az általunk vizsgált jöve- delemnívón belül a fogyasztás az optimumot még nem éri el, —— világosan megfigyelhető.

_ VI.

Az előzőekben megvizsgáltuk az egyes jövedelemcsopo-rtok tápanyag—

fogyasztását abszolút számokban, valamint megnéztük a fogyasztott mennyi- ,ségeket eredetük szerint csoportosítva. Ha a legfontosabb élelmiszercikkek—

nek, illetve élelmiszercso'portoknak a tápanyagellátásban játszott szerepét _ akarjuk összehasonlítani, a következő képet nyerjük:

A több élelmiszerekből nyert.

Megnevezés fehérje zsír I szénhidrát;

1/ százalékos megoszlása eredet szerint,

Cereáliák ... É ... 61,9 9,1 69,5

Burgonya ...'. 8,l _ 0,0 _ 10,0

Cukor ... 0,0 * 0,0 17,2 V

Tej, tejtermékek ... 12,0 *15,5 3,2

Tojás, hús, zsiradék . . . 18,0 75,4 0,1

Főbb élelmiszerek összesen * 100,0 100,0 100,0 ,

A tábla adatai az Kősszes családok átlagát mutatják; mint láttuk az egyes kategóriáknak az átlag körüli ingadozása igen jelentékeny; A jövedelem növe—

kedésével a fehérjék egyre nagyobb hányadát szolgáltatják a tejtermékek.

**

; A' BUDAPESTI ALKALMAZOIT-CSÁLADOK ÉLELMISZERFOGYASZTASA 703

a tojás és a húsok; a kalóriák zömét biztosító zsír és szénhidrát esetében ugyanezt a törvényszerüséget találjuk. A jövedelem csökkenése esetén az eltolódás ellentétes irányú. Ha megvizsgáljuk, hogy azonos pénzmennyiségért a legfontosabb élelmiszerek pl. mekkora fehérje—, illetve kalóriamennyiséget ( biztosítanak, e törvényszerűség maradéktalanul miegmagyarázbatóvá válik,

70 far/nőért vására/hallá "'I

! ' ' l *

falat/amannyzség [ebégemenny/sey (yt)

tűzés ' 61 e m,]- 0.9

sertes/m;: 940 maryan,, e,,

marha/ms '052 __J t ,,.

* sajt 1056 __J 0133 "5

va] 1 Ho sa]! az. !

Éu'ró ' 616 [ sertéshús 75 [ i

sza/onna 1554 faj , 00

fej ' 585 $" a/a/má 1 04

zsír 3061. :

margarin 3 2 a 4 mar/gabas ? O 5

:záraztészla 3395 byryanya 1 28

WÚÚ' 3987 [: ((l/'a' 167

burgonya was kenyér sos

bab 6200 l / _ !

liszt 7812 ] A)! 326

kenyér 8658 áab 51 :.

_r—T—r-l—r

.,ooooooooo ,oooooo

kele/'la oooooooo feúaneooooo—

00000000 —(unsrn

-— N (') _? K'! (0 (X. w a

Természetes, hogy az alacsonyjövedelmű családok étrendjében döntő szerepet a skála legalján elhelyezkedő élelmiszerek fognak játszani, tehát elsősorban a kenyér, liszt, burgonya és szárazfőzelékek. Az ember ugyanis

ösztönösen legelőször a szükségesx' kalória— és fehérjemennyiség megszerzé- sére törekszik. Ez a törekvés —— mint láttuk —— már a legalacsonyabb kate—

góriában is sikerrel jár, a táplálkozás azonban igen kevéssé változatos és minőségi szempontból nem (kielégítő. A magasabb kategóriák felé haladva a drágább kalóriaforrások fokozatosan előtérbe nyomulnak.

1000 kalória megszerzésére fordított kiadások alakulása (Ft):

IV. ! V.

I. I II. ! III. ,

Összesen

ivr. ! m. ]

2,51 2,91 3,13 330 3,57 3,65 3,89 3,25

Fentiek alapján, megmagyarázható, miért múlta felül sokszorosanaz élelmiszerkiadások növekedése a felvett kalóriamen'nyiség növekedését vagy miért mutat az egyes élelmiszerek ngyasztása a jövedelemváltozás függvé- nyében oly lényegesen eltérő rugalmasságot.

10) Ha a táblában szereplő élelmiszereknek szabályozott ára nincs, a számításban a. májusi árakat

használtuk fel. ,

2704 nemem: A BUDAPESTI ALKALMAZÓ'I'T—CSALADOK Emmiszsm—"oomszam

Valamely élelmiszer fogyasztásának a jövedelem megváltozásával szem—

ben tanusított reakcióját, —— annak irányát és hozzávetőleges nagyságát, ——

természetesen általában elméletileg is meg lehet határozni, azonban vala—

' mennyine is pontos "prognózis" feltétlenül előzetes induktív vizsgálatokon kell alapuljon. Az alábbi táblában az élelmezési rendszerre tipikus néhány mutatónak a jövedelemváltozástól függő alakulását tüntetjük fel:

E gy fogyasztási egységre I. II . III. IV. V. VI. VII. Összesen

iutó az I. kategória. százalékában

Jövedelem ... 100,0 135,5 156,2 186,1 '212,6 253,7 333,l 181,9 Élelmiszerkiadás ... 100,0 133,0 l39,5 155,8 164,7 181,7 200,7 148,8

Kenyér ... 100,0 87,2 85,1 84,7 77 ;9 80,6 83,1 85,6

Cukor ... 100,0 135,5 140,4 * l36,7 145,1 162,0 156,6 138,5 Zsiradék ... 100,0 143,2 l49,4 154,0 17 '2,7 17 5,0 l89,9 150,6 Hús ... 100,0— 135,3 l45,3 180,0 190,7 190,0 1923 158,4 Tej ... 100,0 187,6 198,1 226,5 234,7 , 258,5 2943 l90,6 Tojás ... IO0,0 .150,0 160,0 180,0 190,0 * 210,0 90,0 170,0 Kalóriafelvétel ... 100,0 1 M,!) 108,0 107,6 112,5 117,9 20,7 109,9 Fehérjefogyasztás . . . . lO0,0 108,(l 105,6 106,0 1 10,7 117,4 118,4 108,1 Állati fehérjefogyasztás lO0,0 147,2 162,2 180,4 196,8

Mint látható, a táblázatban feltüntetett cikkek közül a legnagyobb rugal—

masságot a két legfontosabb védőtáplálék, a tej és a tojás mutatja. Fogyasz- Atásuk növekedése az élelmiszuetrkiadások emelkedését messze felülmúlja, míg ez utóbbi mögött a hús és a zsiradékfogyasztás emelkedése már némileg el—

marad. Kis rugalmasságot mutatva cukor fogyasztása, a kenyérnél pedig már enyhe negatív rugalmasság jelentkezik. A kalóriafelvétel és a fehérjefogyasz—

tás számsorai azt mutatják, hogy a megfigyelt családok elerik, vagy meg—

közelítik azt a színvonalat, amikor a jövedelem emelkedése már nem a táp—

anyagfogyasztá növel—ését, hanem túlnyomórészt az élelmezési rendszer _minőségi javítását szolgálja. Az eltolódások iránya, —— amennyire ez ilyen általános vizsgálatból megállapítható, —-— teljes mértékben megegyezik a modern táplálkozástudomány követelményeivel.

A táblázatban feltüntetett értékeket grafikusan ábrázolva olyan diagrami mokat, illetve görbéket nyerünk, melyekről adott jövedelemnagysághoz tar- tozó fogyasztás nagysága, illetve az adott jövedelemváltozás mell—ett várható fogyasztásváltozás nagysága jó közelítéssel leolvasható. Hasonló számítások gyakorlati haSzno—síthatósága —— úgy gondoljuk —— nem igényel bizonyítást.

*

A háztartásstatisztikai adatok elemzése alapján képet igyekeztünk nyerni a budapesti alkalmazott családok élelmiszerfogyasztásáról. Vizsgálatunk csak a legfontosabb szempontokra terjedhetett ki. Bármilyen nehéz vala—

mely élelmezési rendszer minőségéről abszolút ítéletet formálni, bátran el—

mondhatjuk, hogy az elénk táruló kép igen kedvező. Bizonyos, hogy a mező- gazdaságunk és ezen belül állattenyésztésünk elé kitűzött nagy feladatok—

sikeres megoldása lehetővé teszi majd a ma még fellelhető hiányosságok kiküszöbölését és az élelmezés színvonalának további szakadatlan emelését