STATISZTlKAI IRODALMI FIGYELÓ
105
nos időszakra rendelkezésre. Ezért tehát a becslés országonként egymástól valamennyi- re eltérő adatbázison történt. de valameny- nyi idősor az 1959—1978. évi időszak ne—
gyedéves adatait ölelte fel. A teszt-eljárá—
sok. amelyeknek az egyes egyenlet-alterna- tívákat alávetették. az autokorrelációval ter- helt vagy specifikációs hibát tartalmazó vál- tozatok kiszűrését célozták. A tanulmányban a teszt-eljárások ismertetésére is sor került.
Az importkeresletet általában mindenütt a volumenindex fejezte ki. egyedül az Egye- sült Királyság esetében bizonyult az import reálértéke megfelelő függő változónak.
A becslések alapján a szerzők arra a kö- vetkeztetésre jutottak. hogy lehetséges az importkereslet egyenlet segítségével való becslése és értelmezése. A legkisebb négyzetek módszerével becsült elaszticitáso- kot valamennyi országra vonatkozó táblázat tünteti fel. A becsült alternativáknok mint- egy 65 százalékát el kellett vetni. A becsült értékek általában megfeleltek azoknak ová—
rakozásoknak amelyeket más források alap- ján támaszthattak. A rövid távú jövedelem-
elaszticitások vonatkozásában Japán és az Egyesült Királyság esetében igen alacsony értéket kaptak (0.76 és 0.78); közel az egy- séggel volt ez egyenlő a Német Szövetségi Köztársaság vonatkozásában (0.98). mig az egységnél magasabb rövid távú jövedelem- elaszticitás mutatkozott Kanada (1.2) és az Egyesült Államok esetében (1.5). A hosszú távú jövedelemelaszticitások mind magasab—
bak voltak az egységnél. ami azt jelenti, hogy a bruttó hazai termék egy egységnyi növekedése az egységnél jóval nagyobb (1.2-szeres—1.7—szeres) importnövekedéssel járt együtt. Az árelaszticitások esetében mind a rövid távú, mind a hosszú távú ér- tékek közelebb álltak egymáshoz. A rövid távú árelaszticitás a -—0.17-től — 0.22—ig ter- jedő intervallumba esett. csupán az Egye- sült Államoké volt lényegesen alacsonyabb (——0.04), az Egyesült Királyság esetében pe—
dig a becslés hosszú távon belül is pozitív paramétert eredményezett.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
GAZ DASÁG STATISZTI KA
PlACl HELYZET ES KlLÁTÁSOK.
1983—1984.
(Cammodity review and outlook.) -— Economic and Social Development. Series. No. 29. Rome. FAO.
1984. 127 p.
A világkereskedelem az elmúlt két évben visszaesett. miközben sok alapvető termék ára reálértékben az elmúlt fél évszázad leg—
alacsonyabb szintjére csökkent. A mezőgaz- dasági termékek exportjában nagyobb volt a visszaesés, mint az összes exportban. A mezőgazdasági termékek export árindexe ——
az ENSZ kimutatása szerint —- 1982—ben 16 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági ter—
mékek exportjából származó bevételek csök- kenése a fejlődő országokban kifejezettebb volt. mint a fejlett országokban. bár a ter—
melőket az utóbbiakban is érzékenyen érin- tette. Néhány jel szerint a világkereskede—
lem 1984—ben szerény fellendülést mutat.
A kiadvány magyar szempontból érdeklő- désre számot tartó főbb megállapításai az
alábbiak.
A mezőgazdasági termékek átlagos export ára 1983. első három negyedévében mérsé- kelten emelkedett, és a cserearányok is jo—
vultak, igaz, hogy ez az 1982. évi.a fejlődő exportőr országokban 15, a fejlett exportőr országokban pedig 10 százalékos csere—
arányromláshoz képest mutatkozott. A me- zőaazdasági termékek világpiaci árának 1983. évi emelkedését inkább néhány termék
(például a kukorica és az olajosmag) hiá- nya, mintsem az irántuk való kereslet meg—
élénkülése váltotta ki. A gyengébb keres- letet a fejlődő és a kelet-európai országok továbbra is kritikus külkereskedelmi egyen- súlya magyarázta. Megjegyzendő, hogy ezen országok ezt megelőzően az elmúlt év—
tizedben gyors piaci terjeszkedést mutattak.
A kereskedelmi kilátásokat rövid távon az import ellentétes tendenciái alakítják: az iparilag fejlett országokban - elsősorban az Egyesült Államokban és Japánban —- a gaz- dasági fellendülés várhatóan növeli az élel—
miszerek és a nyersanyagok iránti keresletet, mig a fejlődő országok és néhány szocialista ország pénzügyi nehézségek miatt továbbra is visszafogja az importot. igy az összkép alakulása bizonytalan. Az utóbbi országok- ban a gazdasági fellendülés fő akadálya a felvett kölcsönök szokatlanul magas kamat—
lába: az 1981—1982. években reálértékben 5.1—5,4 százalék, ami az 1970—es években még csak 0.2—0,3 százalék volt. sőt voltak olyan időszakok is. amikor nullát vagy ne- gativ értéket mutatott, A nemzetközi kereske—
dclmet emellett kedvezőtlenül érintették az iparilag fejlett országok újabb protekcionis- ta intézkedései. valamint azok jelentős ex- porttámogatása, illetve hitelpolitikája.
Összességében megállapítható, hogy a legtöbb mezőgazdasági termék világpiaci órának 1982. évi jelentős csökkenéséből nem
106 STATISZTiKAl lRODALMI FIGYELÓ
adódott akkora keresletnövekedés, ami a recesszió és több importáló ország mérleg- egyensúlyt javitani kivánó importvisszafogósi politikáját ellensúlyozni tudta volna. Mindez olyan évtized után következett be. amikor a mezőgazdasági termékek importja évi átlag- ban több mint 4 százalékkal növekedett. (A szocialista országokban ó, a fejlődő orszá- gokban 8 százalék felett volt ekkor az évi átlagos növekedési ütem.)
Egyes termékekre vonatkozóan az alábbi- ak említhetők.
A világ cukortermelése az 1983—84. évben
—— négy év után először— mintegy 5 százalék- kal csökkent. ami a kedvezőtlen időjárás- nak és a kormányok termelést csökkentő in- tézkedéseinek egyaránt betudható. Ezen be—
lül a répacukor—termelés 3 százalékkal csök- kent. A fogyasztásnak a fejlődő országokban várható növekedése ennek ellenére -- a re- kord nagyságú készletek miatt és amiatt.
hogy a fejlődő országok döntően saját ter- melésre alapozzák a fogyasztásukat — nem okoz nehézséget. A jelentős készlet miatt a piaci helyzet nem változik érdemlegesen, és az árak továbbra is alacsonyak. A cukor vi- lágpiaci szabad ára két évi csökkenés után, 1983—ban valamelyest emelkedett, amit 1983 végén és 1984 elején visszaesés követett. A cukor kínálata és kereslete világviszonylat- ban lényegében nincs egyensúlyban, igy rö—
vid távon nem látszik megalapozottnak ár—
emelkedéssel számolni. A Nemzetközi Cukor Egyezmény intézkedéseinek hatékonysága
még nem ismeretes.
Érdekességként megemlíthető, hogy a ma—
gas fruktóz tartalmú kukoricaszirup (kukori- cacukor. folyékony cukor) 1982-ben a világ összes cukorfelhasználásának mintegy 5 szó- zalékát tette ki. Ezen a területen a továb- biakban csak mérsékelt növekedéssel lehet számolni. részben technológiai okok. részben pedig az új üzemek létesítésének pénzügyi korlátai miatt.
Az olajosmag. olajos-őrlemény és növé—
nyi olaj piacot 1981-től 1983 közepéig csök- kenő árak és növekvő forgalom jellemezte.
Ezután az árak emelkedtek elsősorban az Egyesült Államok termelésének jelentős (30 százalékot meghaladó) visszaesése miatt. (A kormányzat vetésterület-csökkentési program—
ja forró és száraz időjárással esett egybe.) Az árak 1984—ben is magasak. mivel az ez évi zárókészlet várhatóan igen alacsony szinten lesz. A magas árak hatására első- sorban az olajosmag—őrlemény felhasználása csökken. Ez az állati termékek termelésében is érezteti a hatását. Az 1985. évi igen ala- csony nyitókészlet miatt az árak és a felhasz—
nálás sokkal nagyobb mértékben függ majd az új terméstől. mint a korábbi években.
A gabonapiacot 1984-ben alapvetően az igen nagy nyitókészlet (322 millió tonna) be-
folyásolja. ami a termelés visszaesése mi- att az év végére lényegesen csökken. Több ország gabonaimportját korlátozzák a ma- gas ár, a dollár erős poziciója és a köl- csönhözjutás nehézségei. Úgy tűnik. hogy az árak alakulását a két nagy termelő és ex- portőr ország (az Egyesült Államok és Ka- nada) területeinek adott évi időjárása szab- ja meg: gyenge termés esetén feszültség lép fel a kereslet és a kínálat között. ami további áremelkedéshez vezethet.
A világ búzakészlete az 1983—84. évi jó termés után meghaladta a fizetőképes ke- resletet annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban a termelést visszafogták. 1984 nyitókészlete 131 millió tonnával rekordot ért el. A búza világkereskedelme visszaesett.
Az ez évi forgalom jelenleg 96 millió ton—
nára becsülhető, aminek kétharmada a fej- lődő országok importjából adódik. (A fejlő- dő országok importja — a már említett pénz—
ügyi okok miatt —— elmarad tényleges szük—
ségletüktöl.) A fogyasztás (felhasználás) 2 százalékkal nőtt, de a készlet így is várha- tóan emelkedni fog. A búza világpiaci ára 1981 óta csökkenő tendenciát mutat. 1983 elején ugyan valamelyest emelkedett. de ezt követően folytatódott a csökkenés. 1984 de jén a nagy készletek és a jó terméskilátások miatt a búza ára továbbra is alacsony volt, és az exportőrök közti verseny változatlanul éles maradt.
A világ takarmánygabona-termelése és készlete 1983—1984. évben csökkent. és az árak — két évi csökkenés után -— emelked- tek. A takarmánygabona—készlet 80 millió tonna körül fog alakulni. ami a tiz évvel ezelőtti élelmiszerválsóg óta a legalacso- nyabb. A gyenge termés miatt a kukorica ára mintegy 30 százalékkal emelkedett. Ez az egyéb takarmánygabonák árait is meg—
emelte. A kereskedelem várhatóan nem nő érdemlegesen, és ezt a készletek fedezni fogják. Nyugat—Európa a gyenge kukorica és árpa termése miatt jelentős importigénnyel jelentkezik. A Német Demokratikus Köztár- saságban és Romániában hasonlóan gyen- ge termés miatt ezek az országok is takar- mánygabona—importra kényszerülnek. A Szov- jetuniába irányuló szállítások ugyanakkor várhatóan tovább csökkennek. A kukorica és más takarmánygabonák búzához viszonyítot- tan magas ára miatt emelkedik a búza ta-
karmányozási célú felhasználása.
Az állati termékek piaci kilátásait rövid távon az határozza meg, hogy a kereslet gyenge, várhatóan lelassul a termelés növe- kedése. a készletek meghaladják a keresle—
tet, és az árak tovább csökkennek. A gaz- dasági fellendülés megerősödése növelheti a keresletet. és igy javíthatja a piaci kilá- tásokat. A takarmánygabona— és az olajos-
STATISZTIKAl lRODALMI FIGYELÓ 107
mog-örlemények árának emelkedése azt eredményezte, hogy 1983-ban Észak-Ameri—
kában és Nyugat-Európában megemelkedett a vágások száma, és így nőtt a hústermelés.
A húsárak továbbra is alacsonyak. mivel a fogyasztók reáljövedelme alig emelkedett, és ez gyengítette a fizetőképes keresletet. 1983—
ban a hús exportára több mint 10 százalék- kal csökkent. 1984-ben várhatóan magasabb lesz a sertéshús és a baromfihús ára.
Említést érdemel, hogy 1972—1974 és 1981 között az abrakfogyasztá állatok (a sertés és a baromfi) arányának növekedése, valamint a szarvasmarhák takarmányozásának inten—
zívebbé válása miatt a világ takarmányfel- használáso a gabonafélék. a malom- és olajipari melléktermékek irányába tolódott el, noha az összes takarmányfelhasználás 75 százaléka még mindig a tömegtakarmányok-
ból származik.
(Ism.: Szász Kálmán)
RYTlNA. N. A. - BlANCHl. S. M.:
A FOGLALKOZÁSOK ÚJRAOSZTÁLYOZASA ÉS A LETSZÁM
NEMENKÉNTI MEGOSZLÁSA
(Occupational reclassificotion and changes in distribution by gender.) — Monthly Labor Review.
1934. 3. sz. 11—17. p.
Közismert. hogy a nők más foglalkozások- ban összpontosulnak, mint a férfiak. Mivel ez a fajta megoszláseltérés lényeges szere- pet játszik a férfi—női kereseti átlag külön—
bözőségeiben, fontos tudnunk, mennyire je- lentós a nők átvándorlása a férfiak uralta foglalkozásokba.
A tize'venke'nti népszámlálások részletes foglalkozási adatokat szolgáltatnak a kere- sőkről. és a legfontosabb támpontot nyújt- ják a foglalkozások nemek szerinti megesz.
lásának vizsgálatához. A folyamatos népes- ségmegfigyelés (Current Population Survey
— CPS), amelyet az Egyesült Államokban a Munkaügyi Statisztikai Hivatal Népszámlá- lási Irodája havonta készit. általában ugyanazt a foglalkozási jegyzéket al- kalmazza. mint a cenzusok. A kérdéses jegyzéket azért fejlesztették ki. hogy segítse a különböző kormányzati hivatalok által foglalkozásonként közrebocsátott lét- számadatok összehasonlitását. A már emli- tett CPS—t különösen gyakran veszik igény- be olyankor, amikor két népszámlálás kö—
zött a létszámösszetétel évenkénti változását elemzik.
Az az erőteljes foglalkozás-újraosztályo—
zás, amely az 1980-es népszámlálást kisér- te, napjainkban alaposan megnehezíti a ne- menkénti létszámvizsgálatokat. A Népszám- lálási lroda új osztályozási rendszere össz- hangban áll a Statisztikai Eljárási Módok
és Szabványok Szövetségi Hivatala által 1980-ban kibocsátott nómenklatúrával. o Foglalkozások Egységes Osztályozási Rend- szerével (Standard Occupational Classifica- tion —- SOC). de ugyanez nem mondható el az 1980/1970—es viszonylatról. Már az előző népszámlálások módositott foglalkozási jegyzékei is okoztak bizonyos gondokat a ..történelmi adatsorok" egybevetésekor. az 1970.. illetve az 1980. évi cenzus közti nó- menklatúraeltérés azonban sokkal inkább ne- heziti az összehasonlítást. mint a korábbiak.
Az 1970. évi osztályozás 441 foglalkozási csoportot és 12 főcsoportot alkalmazott. az 1980—asban viszont 503. illetve 13 a megfe- lelő csoportok, főcsoportok száma. A nép—
számlálás 1970. évi részletes foglalkozási kódjai most eléggé szétszóródnak az 1980- as kódok között. és ez az újratagolás több ponton még a foglalkozási főcsoportokat is keresztezi. Emiatt az 1970 és 1980 közti vál- tozások a népszámlálási adatokból nem ál—
lapíthatők meg biztonságosan, hiszen az új megoszlást részben valóságos folyamatok, részben módszertani okok magyarázzák. Az egybevetés mégis lehetséges. mert a folyo—
matos népességmegfigyelés 1983 januárjáig még a régi osztályozási rendszert alkalmaz- ta. Gond azonban ebből is származhat, ha- csak —— az 1980—es rendszerrel összhangban.
pótlólag —- nem korrigálják az 1970-es fog- lalkozásosztályozást. Ellenkező esetben a CPS 1983-es és későbbi adatait nem hason—
lithatjók majd az 1970-esekhez, minthogy 1973-től már a folyamatos népességmegfi—
gyelés is az országosan egységes rendszer- rel dolgozik.
Az 1970. és az 1980. évi létszám népszám- lálásból vett foglalkozási adatai közt — amint mondják — szakadék tátong, ez azon—
ban szintén áthidalható. Időközben kiválasz—
tottak ugyanis egy 120000-es mintát olyan polgári személyek foglalkozási adataiból, akik mind az 1970., mind az 1980. évi össze—
irásban megtalálhatók. és az 1970-es ada- tokat az 1980-es foglalkozási nómenklatúra alapján újrakódolták. Ennek alapján egyfaj- ta ,.sakktábla" készült. amely a nemek sze—
rint tagolt foglalkozási adatokat egyik ka- tegóriából a másikba való átmenetükben jel-
11.
A cikk az újrakődalt adatok segitségével vizsgálja a foglalkozási megoszlás nemen- kénti változásait, és igyekszik azt is megál- lapitani. hogy az újraosztályozás miként érin- tette a folyó adatokat az előző rendszerezés—
beliekhez képest. Alaposan elemzi a foglal—
kozási főcsoportok létszámának 1980. évi, nemenkénti. megoszlását, a nők létszámará- nyát a különböző foglalkozási csoportokban.
majd sorra veszi azt a 25—25 foglalkozást.
amelyben a férfiak, illetve a nők ,.uralkod-
