Az 1929. évi termés

(1)

5. szám.

formán teljesen megfelelnek a termésmeny-

nyiség csökkenésének. Az 1928. évben itt

ugyanis a termés 13'9%-kal kevesebb volt, mint a megelőző évben, ehhez képest a ter—

mésérték is 15%—kal kevesebb, mint 1927- ben. Ez a megállapítás amellett szól, hogy

a termelői értékre vonatkozó adatok a ke-

reskedelmi növényeknél általában megfele-

lőeknek bizonyultak.

Egészen más a helyzet a szálasmkur-

mányféléknél, az áradatok felülbírálása kő-

vetkeztében itten találkozunk a leglénye—

gesebb eltérésekkel, A szálastakarmányfélék

1928. évi termésmennyisége ugyanis 2467 —

kal kevesebb volt, mint az előző gazdasági évben, ezzel szemben az érté'kadatok 55200 —- kal multak felül az 1927. évi értékadatokat.

Figyelembe kell venni itt ugyan azt a kö—

rülményt, hogy a tárgyalt évben tapasztalt

nagy szárazság következtében a szálas- takarmányfélék ára elég nagy mértékben emelkedett, de ez az áremelkedés távolról sem fedezi a fent megállapított hatalmas

értéknövekedést. Kétségtelen, hogy ezeknél ,a termelői árakra vonatkozó statisztikai adatok a revizió során nagy mértékben megváltoztak..

1929

Az egyéb itt fel nem sorolt iőterményck—

nél szintén lényeges értéknövekedésről szá- molhatunk be, itt a 2'1%—os termésmennyi—

ségnövekedéssel szemben az érték 37137-

kal nagyobb, mint 1927-ben. Kétségtelen, hogy az értékadatok felülbírálása' követ—

keztében előállott módosuláson kívül az

emelkedéshez a zöldségárak magassága is

hozzájárult. Az utónövények és mellékter—

mények termésmennyisége ugyan 4'1%—kal kisebb volt, mint 1927—ben, az érték mégis

16'8%-kal magasabb, mint az előző évben.

Ezt az értékemelkedést is főrészben a szak-

értői revízió eredményének tudjuk be.

Ugyancsak nagy az értékemelkedés a

szalma—, szár- és Icórónál, itt ugyan l3'2% Aos

termésmennyiségnövekedéssel állunk szemben, de az érték emelkedése sokkal tekin—

télyesebb —— 55'7% ———, amihez bizonyára

jelentős mértékben hozzájárult az elég

nagy mértékben érezhető takarmányhiány.

A termelői árakról tájékoztató értékada—

tok a jövő gazdasági évben következteté-

sek levonására sokkal megfelelőbbek lesz-

nek, mert akkor már két évnek azonos el-

vek szerint gyüjtött adatai fognak az érdek- lődőknek rendelkezésére állani. S I

Az 1929. évi termés.

La w'eolte

Magyarország. — Hongrie,

A legutóbbi két hét időjarz'isat valtozo hőmér- séklet, gyakori és elég bőséges, helyenkint zivata—

ros esőzések jellemzik. A nappali felmelegedés az első hét folyamán mindenütt meghaladta a 25 (l tokot, sőt május 13—án egyes helyeken 30 C fok fölé is emelkedett. Az erős felmelegedés következté- ben beállott zivataros esők a második hét hőmér- sékletét, különösen az ország nyugati felében, lé—

nyegesen lehűtötték. Az éjjeli lehűlések aránylag nem voltak nagyok. Fagy az ország területén sehol sem volt. A csapadékos napok száma az elmult két hét folyamán 12 volt és pedig 5 napon az eső—

zés az ország területének több mint háromnegyed részére kiterjedt, míg a többi napokon csak kisebb kiterjedésű esők voltak.

Az elmult két hét időjárása a mezőgazdaságra

nézve általában kedvező volt, mert az esőzések a

növényzet fejlődését az ország egész területén szem—

melláthatólag előmozdítottak.

A repce helyenkint már elvirágzott, a iegtöbb vidéken azonban most virágzik. A vetések a téli fagyok következtében sok kárt szenvedtek s több- nyire ritkák és alacsonyak. Ahol a vetés elvirág—

de 1929.

zott, ott a beeőképződés is már megindult, a beeők száma azonban kevés és fejletlen.

A repeetermelésre

években nagy változásokon ment át. Ezért s mert a folyó évben bevetett terület adatai még

állanak rendelkezésre, a valószínű termésmennyi- szolgáló terület az utóbbi

nem

seg ezidőszerint még hozzávetőlegesen sem állapít- ható meg. A termelés állásáról tehát csak katasz- teri holdankint megállapított vármegyei termésát- lagra vonatkozó adatok tájékoztatnak, Ezek szerint a repcetermés Dunántúl igérkezik legkedvezőbbnek;

ott is, (')'5 métermázsás átlagterméssel Vas várme—

gye áll első helyen. Utána 5'6 métermázsás átlagos lerméshozammal Sopron vármegye következik. Ez—

zel szemben legkedvezőtlenebbek a terméskilútások Szatmár, Ugocsa és Bereg, továbbá Szabolcs és Ung vármegyében. Amott 0'6, emitt 2'0 métermázsa a kat.

boldankinti valószinű terméshozam. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Abaúj-Torna, Heves, Zemp- lén, továbbá Békés, Bihar és Hajdú vármegyének valószínű repceterméséről a vetésjelentés nem tar—

talmaz adatokat, pedig az előző gazdasági évben ezekben a vármegyékben is jelentékeny területek szolgaltak repeetermelésre.

(2)

5. szám.

:

A búzavetések az utóbbi kedvezőidőjárásra ál—

talában jól fejlődnek, üde zöld színűek és bokro—

sodnak.

A rozsvete'sek a csapadékos időjárás következ—

tében fejlődésnek indultak s a legtöbb vidéken már kikalászoltak, egyes vidékeken pedig most kezdik kalászukat hányni. A vetések számos helyen alacsonyak és nem elég sűrűek.

Az árpaoeléseknek az esős időjárás szintén kedvezett. Az őszi árpa kalászát több vidéken már kiliányta, a tavaszi árpavetések pedig szépen és egyenletesen fejlődnek. Az őszi árpavetések leggyen- gébbek Békés és Zemplén vármegyében. A tavaszi árpavetéseket Szabolcs vármegyében rovarok káro-

sítják.

A zabvetések sűrűn és egyenletesen keltek és az utóbbi esős időjárás hatása alatt szépen erősöd—

nek. Győr, Moson, Pozsony s Szabolcs és Ung vár—

megyében itt—ott féregkár miatt panaszkodnak.

A gabonaneműek idei bevetett területéről ada- taink még nincsenek. A mult évi területi adatok pedig a fagykárok miatt nem használhatók fel az idei terméskilátások jelzőszámainak megállapításánál.

Ezért a gabonafélék minősítő becslésének adatai csak az egyes vármegyékre vonatkozólag állanak rendelkezésre, országrészenkint s az egész országra nézve ezúttal nem állapíttattak meg. A vonatkozó adatok szerint a gabonaneműek közül a búza- és a rozsvetések a dunántúli dombos vidékre, az árpa az északi dombos vidék néhány vármegyéjében, a zab

*pedig ugyanitt és az Alföldön biztat legjobb kilátáv sokkal.

A minősítő becslés jelzőszáma legkedvezőbb a búzánál Vas vármegyében (2'2) és Sopron várme—

gyében (23); viszont a fagykárok miatt Hajdu, Sza- bolcs és Ung,_továbbá Borsod, Gömör és Kishont 'vármegyében 4'9, 4'5, illetve 40 a jelzőszám; mert a fagykárok ezekben a vármegyékben pusztítottak a legnagyobb mértékben. A többi törvényhatósá—

gokban már valamivel jobb a helyzet.

A rozsvetések állása a legkedvezőbb Komárom, Esztergom (2'2) és Baranya vármegyében (2'3). Ez—

zel szemben teljesen gyenge rozstermésre van kilá- tás Hajdu, továbbá Zemplén és Szabolcs vármegyé- ben, ahol a jelzöszám 41, illetve 4'0—4'0. Jo árpa—

!ermést várunk Borsod, Gömör és Kishont, továbbá ,Heves vármegyében,, ahol a jelzőszám egyformán 2'0; ellenben Zemplén vármegyében (3'0), Győr, Moson, Pozsony, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (2'9—2'9), az árpaterme's már csak közepesnek igérkezik. Borsod, Gömör és Kishont, továbbá Heves vármegyében (2'0—2'0) jó :abter- mést várnak. viszont a közepesnél alig valamivel kedvezőbb termésre lehet számítani Győr, Moson, Pozsony és Hajdú vármegyében, amott 2'8, emitt 'Mi a jelzőszám.

—494— 1929__

A tengeri! már csaknem mindenütt elvetették,

sőt a korai vetések jól és egyenletesen kikeltek és

kapálásuk is megkezdődött. A késői vetések kelőfél—

ben vannak. A burgonya korai fajtái jól kelnek és.

szépen fejlődnek, több vidéken kapálásuk is folyamatban van. A késői fajták most kelnek. A cukor—

répa és takarmányrépa jól kelt és szépen fejlődik., Első kapálásuk és egyelésük a legtöbb helyen már megkezdődött. Helyenkint a répabogár és bolha ká—

rosítja.

A kerti vélemények mindenütt szépen ,kikeltek és jól fejlődnek. A palánták kiültetését a legtöbb—

helyen már befejezték s a palánták szépek és erő—

teljesek. A bab jól kelt és egyenletesen fejlődik. A korait kapálják. A borsó és lencse szintén jól kell;.

és erőteljes fejlődésnek indult. A borsó kapálását helyenként már megkezdték. A káposztapalánták kiültetése még folyamatban van. A palánták szép nagyok és erősek. A köles korai vetése jól kelt, a késői kelöben van. A cirok szépen és egyenletesen kelt és jól fejlődik. Első kapálása megkezdődött. A kender és len szép egyenletes, magas és sűrű fejlő—

désű. A dohánypala'nták kiültetése most van folya—

matban. A palánták elég szépek és erősek.

A mesterséges takarmányok közül a lóhere és lucerna az utóbbi esőzésre erőteljes fejlődésnek in—

dult. Első kaszálásuk helyenként már megkezdő- dött. A tavaszi vetésű lóherék és lucernák jól és) egyenletesen keltek és szintén szépen fejlődnek. A többi mesterséges takarmányok közül a zabos bük—

köny sűrűn kelt és jól fejlődik. A csalamádé szin- tén szép sűrű és egyenletes. Az őszi borsó és takar- múngrozs vágását helyenkint már megkezdték.

A rétek 'az esők után erőteljes fejlődésnek indultak. A legelők szintén némi javulást mutatnak., A fű elég tömött, de alacsony.

A gyümölcsfák a tavaszi hideg időjárás követ—

keztében általában későn virágzottak, sőt az alma és körte részben még most virágzanak. Kajszín—

barack-, cseresznye- és mcggylermés gyenge kö- zepesnek, az alma- és kortetermés ellenben jó kö—

zepesnek igérkezik. Diólermésre alig számíthatunk, mert a legtöbb vidéken elfagyott, csak egyes védet—

lebb helyeken mutatkozik némi termés. Ugyancsak gyengének látszik a szilva— és az őszibarackiermés is.

A szőlők l'akadását az utóbbi kedvező meleg.

esös időjárás láthatólag elősegítette. A szőlőfürt ezidőszerint még általában igen lassan halad. A szorgalmas szőlőgazdák egyes helyeken már az első kapálási és permetezési munkálatokat is megkezdték. A kártevő rovarok közül a kender—

magbogár különösen a gyümölcsfás szőlők egyes képződése

részein tetemes károkat okozott. Szőrványosan a szőlőilonca feltépte is észlelhető. *

(3)

5. szám.

A terméskilátások jelzőszámai 1929 május 22-én.

Prém'stons agricoles aa 22 mai 1929, en chi/free.

(1 : kitünö, 2 : jó, 3 : közepes, 4 : gyenge, 5 : rossz.)

(1 : excellent, 2 : bon, 3 : moyen, 4 : faiblc, 5 : mauvais )

Tengeri — Mais .. . . .. 2'49

Burgonya —— Pommes de terre. . . . .. . . 2'62 Cukorrépa —— Betterave á sua-re. .. .. .. 2'51 Takarmányrépa — Betterave fourragérc . .. 2'36 Kerti vetemények -— Plantes potagéres 235

Bab —— Haricots . 243

Egyéb hüvelyesek -— Autres légumincuses 2'36

Káposzta — Choua: 2'44

Komló — Houblon 2'55

Köles —— Millet 2'31

Tatárka —— Sarrasi'n .. 2'63

'Cirok —— Sorgho 2'38

Kender —— Chanvre 2'81

Len —— Lin" .. . 2'27

Dohány — Tabac 2'41

Lóhere —- Tre/ie 2'90

Lucerna — Luzerne .. 284

Egyéb mesterséges takarmányok-— Áutres four-

rages artific... . . 2 59

Rét —— Prairies . 271

Legelő —— Páturages .. 286

Kajszln — Abríeat 3'24

Cseresznye —— Cem'sen 3'02

Meggy — Griotte .. 302

Egyéb gyümölcsfák —— Áutres a'rbres fr'zitiers 3'03

Külföld.

Az Amerikai Egyesült Államokban a beérke—

zett adatok szerint május első felében kiadós eső—

zések voltak. E miatt, különösen a washingtoni mezőgazdasági kerületben, a tavasziak vetése csak

—— Etranger.

lassan végezhető s a már elvetett tavaszi és őszi termények fejdődése is némileg késedelmet szen- ved. A becslések szerint a folyó évben őszi búzával

16,377.000 hektárt, őszi rozzsal pedig l,:iOöDUO hek-

—— 495 —-——' 1929

tárt vetettek be. Ezen a területen 162 millió méter—

mázsa búzatermésre és ll,300.000 métermázsa rozs-

termésre számítanak. Az időjárás és egyéb ténye- zők természetesen az aratásig a terméskilátásokat lé- nyegesen megváltoztathatják. A mult évben a vég- leges terméseredmény őszi búzából 157,571.000 métermázsa, rozsból pedig 10,609.000 méter-mázsa volt.

Kanadában a május hó 11—i becslés szerint a folyó évben öszi búzával 360000 hektár van bevetve. Tavaly ugyanezen időszakban 331.000 hek- tárra becsülték az őszi búza területét. Ami a vetések állását illeti, a folyó évben elég kedvező a helyzet, amennyiben a vetések állását jelző szám, május ele- jén 103 volt, szemben a tavalyi ugyanezen időszak 88-as jelzöszámával. A vetési munkálatok szépen

haladnak, a bevetni szándékolt területnek Ontarió-

ban eddig 28%—án vetettek őszi búzát. Az 1928. év ugyanezen időszakában e területnek mindössze 8%-a volt bevetve. Ez az arányszám Manitobában 53 (1928-ban 31) %, Saskatchevan területén 39 (8) %, Albartában 36 (6) %. A többi területeken"

ellenben a kedvezőtlen időjárás miatt a tavaszi bú—

zát még nem vetették el.

Brit-Indiában az 1928/29. évi termelési időszak- ban 10,718.000 hektár terület szolgált gyapotterme- lésre. Ez a terület 107'O%-a az előző évi (10,020.000 hektár) gyapotterületnek és 105'5%-a az 1922/23—

1926/27. évi (10,154.000 hektár) területnek. A ter—

méseredmény, dacára a terület 7%—os növekedésé—

nek, a szárazság és a téli fagyok miatt elég gyenge.

A folyó termelési időszak gyapottermése ugyanis l0,229.000 métermázsát tesz ki, tehát 5'5%ka1 kisebb, mint az előző kampány termésmennyisege, de 2'3%—kal nagyobb, mint az 1922/23—1926/27. évi

(10,()00.000 métermázsás) átlagos termés.

A világ rízstermelése az 1928/29. évben.

La production du viz du monde en 1928—2!)

A római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet f.

évi április havi füzetében a mostani gazdasági év már ismert eredményei alapján a világ rizstermés—

eredményéről számol be. A rendelkezésre álló statisztikai adatok ugyan részben még nem véglegesek, de a rizs nemzetközi forgalmára vonatkozó követ- keztetések levonására feltétlenül alkalmasak. Az adal- tok összegyüjtésénél figyelmen kivül maradtak Af—

rika közepén és déli részén, továbbá Közép-Ameriká—

ban és Dél—Amerikában fekvő elég jelentékeny rizs—

termelő államok adatai.

kereskedelem

Ezeknek a nemzetközi rizs- szempontjából csak másodsorban számbajövő államoknak idei adatai azonban még

"annyira megbizhatatlanok. hogy legfeljebb hamis következtetésekre adnának alkalmat; a részletezést

a Nemzetközi Intézet tehát csak Ázsia legfontosabb termelő országaira, továbbá Dél-Európa és Észak—

Amerika rizstermelésére terjeszti ki.

Ázsia legfontosabb rizstermelő országainak ter—

méseredme'nye'ről, riZSkiviteli és behozatali adatai- ról az 1. számú táblázatunk adatai tájékoztatnak.

Ezek közül az országok közül a világ rizsszükség—

letének ellátása szempontjából erősen kiválik Brit—

India, Indo—Kina és Sziám. Az 1929. évi rizstermés nagysága Brit—Indiára nézve már ismeretes, itt igen kedvező volt az aratás, a termésmennyiség ugyanis

l2*2%-kal nagyobb, mint az előző évben 5 az előző

öt év átlagát is 3'4%-kal felülmulja. Brit-India leg- jelente'kenyebb rizstermelő államai Bengália (az ösz—

szes rizstermelés 28%-a) és Birma (1359%). Az egyik