Csetverikov, N.Sz.: Statisztikai kutatások

STATISZTIKAI IRODALMI FlGYELÓ

KULF'OLDI STATlSZTlKAl IRODALOM*

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

CSETVERlKOV. N. SZ.:

STATISZTIKAI KUTATÁSOK

(Sztatiszticseszkije iszszledovanija.) Moszkva. 1975.

lzdat. Nauka 388 p.

N. Sz. Csetverikov (1883—1973) neve kevés- sé ismert a magyar olvasók körében. A Szo- jetunióban elsősorban a statisztika területén kifejtett tevékenysége alapján nevét közvet—

lenül Csuprov, Sztruve és Tugan—Baranovszkij neve után említik.

Csetverikov liberális felfogású posztógyá—

ros családból származott. Fiatalon került a forradalmi demokrata körökbe. Az itt kifej—

tett tevékenységéért rövid időre börtönbe zár- ták. Egyetemi tanulmányait Moszkvában kezdte, majd Pétervárott folytatta. Itt első—

sorban tanára, Csuprov hatására kezdett in—

tenzíven érdeklődni a matematikai statiszti- ka iránt. Diplomamunkáját is az indexszámok módszeréről, illetve azok alkalmazásáról ír—

ta.

Csetverikov tudományos érdeklődése szer—

teágazó volt. a közgazdaságtantól egészen a biológiáig és orvosi fizikáig számos tudo- mányos kérdéssel foglalkozott. Tudományos érdemeit azonban elsősorban a statisztiká- ban tartják számon.

A most megjelent tanulmánykötet Cset- verikov statisztikai munkásságáról acl áttekin- tést. A kötet jelentős részét korábban is köz- zétett tanulmányai alkotják. de tartalmaz né—

hány olyan tanulmányt is, amelyek most ke—

rülnek nyilvánosságra.

A kötetben szereplő tanulmányok közülér—

deklődésre tarthat számot az indexszámok módszeréről írt munka. Csetverikov ebben részletesen bemutatja az indexmódszer törté- neti kialakulását, fejlődését és alkalmazásá—

nak jelentőségét. Ezen túlmenően számos el- méleti és módszertani problémát vet fel az

' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai

indexszámok közgazdasági és statisztikai al—

kalmazásával kapcsolatosan.

Csetverikov statisztikai kutatásai során be- hatóan foglalkozott a gabonaárak és a ter—

méshozam kapcsolatával, valamint a termés—

ingadozások bonyolult összetevőinek elemzé- sével. A termésingadozások okainak vizsgá- latát az 1921. évi igen rossz mezőgazdasági terméseredmények indították el. Ezekben a vizsgálatokban Csetverikov is részt vett. A vizsgálat elsősorban arra irányult. hogy meg—

határozzák a mezőgazdasági terményekből a tartalékalap nagyságát, és vizsgálták a ter- mésingadozások népgazdasági hatását is.

Csetverikov a vizsgálat során a termésho- zam dinamikáját két tényezőre bontotta: egy általános és egy zavaró hatást tartalmazó véletlen tényezőre. Ez az eljárás a kutatás idejében (1922) módszertanilag újat jelen-

tett. —

A gabonaárat és a terméshozamot befo—

lyásoló tényezők közötti kapcsolatokat, illetve a kapcsolatok szorosságát korrelációs együtt—

hatókkal mérte. így a terméshozamban 5—6 éves periódust magában foglaló ciklusokat tudott kimutatni. Számításai szerint adott év termése szoros kapcsolatot mutatott a .,szomszédos évek" termésével. A későbbiek- ben ezt a kapcsolatot autokorrelációnak ne—

vezték el.

Csetverikov kutatásai során többször is foglalkozott a szezonális hullámzások prob- lematikájával. E tárgykörben írt munkái kö- zül a kötetben kettő is szerepel. (,.A rövid távú idősorok szezonális hullámzásainak szá—

mítási módszere", továbbá ,,A szezonális hullámzások erősségének és a rendszertelen ingadozások intenzitásának változása a gaz- dasági mutatókban 1928/29—ben" c.'munkák.) A kötet számos olyan tanulmányt is tartal—

maz, amelyekben Csetverikov különböző szer—

lrodalmi Figyelő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk- ismertetésekre tagolódik. (Ezeket ' választja el egymástól.) Az ísmertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs, a címek betűrendjében következnek egymás után.

7o

436

zők (Csuprov, Szluckij, Emil Borel és mások) munkáit ismerteti. E munkák közül külön ki- emelhetjük a ..Csuprov mint demográfus" c.

irást, amelyben Csetverikov a vizsgálat prob—

léma sokoldalú megközelitését kívánja il—

lusztrálni. Ez a tanulmány azt kutatja, hogy a XIX. század utolsó negyedében és a XX.

század első évtizedében a születések között miért csökkent a fiútöbblet. A kérdés azért vált érdekessé. mert az adatok szerint hosz- szú távon az élve— és halvaszületettek között a fiútöbblet stabil volt (100 leányszületésre 105—107 fiúszületés jutott). Csuprov gazdag statisztikai tényanyaggal és számításokkal be- bizonyította, hogy a problémával foglalkozó korabeli szerzők többségének sokszor misz- tikus és tudománytalan megállapításai hely- telenek. Vizsgálatai alapján arra a következ—

tetésre jutott, hogy a születések között a fiú- többlet csökkenése számos egymással töb- bé—kevésbé összefüggő tényezőre vezethető vissza. A születések között a fiútöbblet csök- kenése a legszorosabb kapcsolatot a házas—

ságok termékenységének csökkenésével mu—

totta. Ugyanakkor a házasságok termékeny- ségének csökkenését számos gazdasági, tár—

sadalmi és fiziológiai jellegű tényező meg- változása eredményezte (megváltozott a né- pesség demográfiai, foglalkozási, területi stb.

összetétele).

Az itt felsorolt témakörökön kívül Csetve- rikov még sok más társadalmi, gazdasági jelenséget vizsgált. Valamennyi munkájában következetesen alkalmazta azokat a szem—

pontokat. amelyeket ma is alapelvként le—

het elfogadni; így többek között azt, hogy a statisztikai vizsgálatok segítenek a jelensé—

gek törvényszerűségeinek, oksági kapcsola—

tainak feltárásában, a vizsgálatok során a komplex tényezőket elemi összetevőkre kell lebontani, alkalmazni kell a nagy számok törvényét stb. Mély meggyőződése volt, hogy a statisztikai elmélet a társadalmi és a ter—

mészeti jelenségek sztochasztikus módszerek—

kel való vizsgálata irányában fog fejlődni.

(Ism.: Harcsa István)

MOSER. C.:

A KÖZPONTI STATlSZTlKAl HIVATAL SZEREPE AZ ÁLLAMI ÉS GAZDASÁG! VEZETES

TÁMOGATÁSÁBAN

(The role of the Central Statistical Office in as—

sisting public policy makers.) — TheAmerican Sta- tish'cian. 1976. 2. sz. 59—67. p.

A cikk a szerzőnek az Amerikai Statiszti- kai Társaság 1975. augusztus 25—i ülésén el- hangzott. a statisztika és a ,,külvilág" kap- csolataival foglalkozó előadása.

Az elmúlt egy-két évtizedben megnöveke—

dett az információk iránti igény és ezzel a

statisztika fontossága is. A felelős szervek mind több döntése statisztikai alapokra tá- maszkodik. Ez természetesen növeli a statisz- tikusok feladatait és felelősségét is.

A kormányzati statisztikusok jelenlegi fel- adatait a szerző a következőkben jelöli meg:

—— friss és pontos adatbázis biztositása a központi kormányzat és a helyi közigazgatás részére.

-— az adatok megfelelő elemzése és bemutatása.

részvétel a döntéshozásban.

-az adatszolgáltatók túlterheléseinek elkerülése és a szolgáltatott adatok bizalmas kezelésének sza-

vatolása.

— gyors és átfogó jellegű információk közlése a statisztika felhasználói számára és segítség nyújtása azok felhasználásánál.

_— tömegkommunikáciás szervek speciális igényei- nek kielégítése és segítség nyújtása az adatok be-

mutatásához, _

— a kutatáshoz szükséges adatok biztositása és a lehető legszorosabb együttműködés elősegltése a fejlesztésben. az új módszerek felhasználásában,

—végül annak biztosítása. hogy a nagyközönség költségén gyűjtött információk a lehető leghatéko- nyabb módon szolgálják az ország jólétét.

E feladatok számos problémát vetnek fel.

több feladatot egyeztetni kell (például: a sta—

tisztika közeledése a döntéshozatalhoz.

ugyanakkor a statisztika teljes integritásának megőrzése, az információk felhasználása.

ugyanakkor a titoktartási kötelezettség be- tartása stb.). Mindezekre meg kell találni a

megfelelő megoldást.

A szerző bemutatja az angol statisztikai szervezet működését. Véleménye szerint Ang- lia decentralizált statisztikai szervezete — a—

mely azonban lényegében központi irányítás—

sal működik, és amelynél a Központi Statisz- tikai Hivatal befolyásoló szerepe érvényesül

— az utóbbi években történt változtatásokkal alkalmas a statisztikai munka ellátására.

Szerző a döntést hozók támogatását szak- területek szerint részletezve tárgyalja a gaz—

daság- és társadalomstatisztika kérdéseit. A gazdaságstatisztika tekintetében prioritást ad az adatbázis minőségi javításának. A javu- lásnak kettős szinten. az adatok pontosságá- nak növelésében. a hibák és eltérések mé- résének megjavításában kellene történnie. A Központi Statisztikai Hivatalnak növekvő sze- repet kell játszania a gazdasági becslések—

ben és elemzésekben is.

A társadalomstatisztika jelentőségében most már felzárkózott a gazdaságstatisztika mellé. További fejlődésének jelentős teret ad az ENSZ Statisztikai Hivatala által nemzetkö- zi szinten kidolgozott társadalom és népe- sedésstatisztikai egységes rendszer (SSDS).

A társadalomstatisztikának arra kell töreked- nie. hogy szolgálja a társadalmon belüli na—

gyobb egyenlőség megvalósításának ügyét.

és ennek érdekében meg kell vizsgálni, hogy milyen a különféle javak és szolgáltatások (például lakás, oktatás, orvosi ellátás) elosz—

tása a különféle társadalmi—gazdasági. jö—

vedelmi stb. csoportok, területek között.