Sztálin és a statisztikai tudomány*
Az előadó beszédében rámutatott arra, hogy a statisztikailag megszervezett nép—
gazdasági számvitelnek, valamint a helyesbített átlagok elméletének és a gazdasági kutatások terén való alkalmazásuknak alapját Sztálin teremtette meg; a statisztikai tudományt a gazdasági folyamatok dinamikájának elemzésére vonatkozó mérőszámok (szinvonal, ütem, stb.) és a gazdasági jelenségek fejlődésében megnyilvánuló válto—
zásokat jellemző szerkezeti mutatószámok egész rendszerével gazdagította.
Sztálin fogalmazta meg a népgazdasági mérleg megszerkesztésének feladatait és felépítésének sémáját. Előadásában a Sztálin műveiből vett példákban a statisztikai táblák gazdasági és politikai analizisének mintaképeit mutatta be. _
Sztálin az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt XIII. kongresszusán mon—
dotta: ,,. . .semmiféle építőmunka, semmiféle állami munka, semmiféle tervgazdasági munka el nem képzelhető helyes számvitel nélkül. A számvitel pedig elképzelhetetlen statisztika nélkül." (J. V. Sztálin Művei, 6. kötet,; 214. old., oroszul).
Sztálin elvtársnak ez a gondolata döntő befolyást gyakorolt a statisztikailag megszervezett népgazdasági számvitel elméleti alapjainak megteremtésére. Sztálin elvtársnak ez a szabatos meghatározása véget vetett a számvitel és a statisztika köl—
csönös viszonyának kérdésében fennálló minden elméleti zűrzavarnak, véget vetett minden olyan hazug ,,teoriának", amely szerint a szocialista társadalomban a statisz—
tika elhal, számvitellé alakul át, stb.
A SzK(b)P Központi Bizottsága 1929 áprilisi teljes ülésén Sztálin elvtárs ezt mondta: ,,. . .az átlagszámok módszere, ha nem helyesbítik a kerületekre vonatkozó adatok alapján, nem tudományos módszer". (J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései, 11. kiadás, 256. old., oroszul és n. a., Szikra, Budapest, 1949, 310. old.)
Sztálin elvtárs ebben a beszédében Leninnek az átlagszámok módszeréről szóló
tanítását két irányban mélyíti el : _
1. élesen elhatárolja az átlagszámok tudományos és nem tudományos alkal—
mazását,
2. az átlagszámok tudományos módszerében a leglényegesebb tényező az adatok ,,helyesbitése", azaz, hogy az adatokat ne elszigetelten, hanem a többi jelenségekkel való kölcsönös kapcsolatukban csoport— vagy ,,helyesbített" átlagok alapján vizsgálják., Az egyes ismérvek más ismérvekkel történő ,,helyesbítésének" módszere lehetővé teszi, hogy felszínre kerüljenek a jelenség tipikus vonásai és ezzel lehetővé válik, hogy megállapítsuk a vizsgált folyamat, leglényegesebb, szisztematikusan előforduló jelleg—
zetességeit.
A szovjet hajó zseniális kormányosa, Sztálin elvtárs, mély tudományos érdek—
lődéssel kutatja az ipar, a mezőgazdaság és az egész népgazdaság dinamikájának vizsgálati módszerét. Számos művében foglalkozik a dinamika tanulmányozásának módszerével, azaz a gazdasági élet időbeli változása mértékének kérdésével. E munkái—
ban a dinamika mérőszámainak egész rendszerét alkalmazza: a színvonalat, az ab—
szolút növekedést, az ütemet, a növekedés egy százalékának jelentőségét, a gazdasági szempontból vizsgált színvonalat.
Az előadó a statisztikai táblák olvasásának és elemzésének mintaképeit azok—
nak a sztálini módszereknek példáin szemlélteti, amelyekkel Sztálin a gabonatermelés strukturáját jellemzi. A szocializmus országa gazdasági életének hatalmas fejlődését jellemző statisztikai mutatószámok politikai, gazdasági és statisztikai sztálini elem- zéseiből, a kitűnő sztálini mintaképek gazdag tárházából mindenki meríthet, aki statisztikával foglalkozik. Sztálin elvtárs ,,A Szovjetúnió agrárpolitikájának kérdéseihez" című beszédébenl) élesen bírálta a Groman és Bazarov által javasolt népgazdasági mérleg—sémát, akik a szektorok egyensúlyának a szocializmus építésé—
vel szemben ellenséges ,,elméletéből" indultak ki M's akik a népgazdasági arányok kérdésének lenini megvilágítását az egyensúly séiri§jával cserélték fel. Ezek asémák kiforgatták a mozgás és az egyensúly dialektikus egységéről, a mozgás abszolút és az egyensúly viszonylagos, feltételes jellegéről szóló marxista tanítást.
Sztálin elvtárs a beszédében megsemmisítő csapást mért az egyensúly elméletére
* Referatii annotacii dokladov po sztatisztike 1939—1947. (Statisztikai előadások és hozzászólások).
Goszplanizdat, Moszkva, 1949, 8—10. old. _— V. Sz. Nyemcsinov akadémikus beszéde a Szovjetúnió Tudo—
mányos Akadémiája Statisztikai Osztályának 1939 december 1-én tartott ülésén. w Rövidített közlemény, ') J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései, Szikra, Budapest, 1949, 333—354. old.
,
MO
és felvetette az ország előtt a kisüzemi parasztgazdaságról a nagyüzemi kollektív gaz—
daságra való áttérést, mert csak ez biztosíthatja a bővített újratermelést és az akku—
mulációt. Természetes azért, hogy Sztálin elvtárs beszédének befejezésében a forra—
dalmár marxistákat hívta fel arra, hogy dolgozzák ki a népgazdasági mérleg sémáját, dolgozzák ki egy olyan gazdasági táblázat sémáját, amely számokban fejezi ki a szo—
cialista bővített reprodukció fejlődését és arányait.
A gazdasági funkcionáriusok értekezletén mondott beszédében Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy mennyire fontos ,,...számolni, kalkulálni, a bevételekről és kiadásokról megalapozott mérlegeket összeállítani". (J. V. Sztálin: A leninizmus kér—
dései, 11. kiadás, 346. old., oroszul és u. a., Szikra, Budapest, 1949, 415. old.) ,
ztá'lin elvtárs feladatul tűzte a közgazdászok, statisztikusok és számviteli dol—
gozók elé, hogy dolgozzák ki a termelési költségek szocialista számvitelét, hogy dolgoz—' ; zák ki az egész népgazdasági rendszerünkre vonatkozó kalkulációs munka statisztikai megszervezésének kérdését.
Sztálin elvtárs már első munkáiban (Művei, 1. kötet, 336. old., oroszul) és számos ' egyéb munkájában és beszédében is (4. kötet, 366. old., 6. kötet, 214—215. old., 7. kötet, 329. old., stb., oroszul) hangsúlyozta a statisztikai tudomány jelentő—
ségét és a helyesen megszervezett, pontos és objektív számvitel szerepét a szocialista társadalom építésében.
Előadásának befejező részében az előadó kifejtette, hogy Sztálin, Lenin munká—
jának zseniális továbbfejlesztője, miképpen folytatta az állami statisztikai apparátus megerősítését és tökéletesítését, s a statisztikai tudomány elmélyítését.
Sztálin, a szocialista statisztika elméletének
. megalapítója*
A Nagy Októberi Forradalommal egyidőben megszületett szovjet statisztika 31 éves fennállása alatt rendkívüli fejlődésen ment keresztül, a szocializmus és kommu—
nizmus építésének, a népgazdaság tervezésének eszközévé és a technikai haladás ér—
tékes segítőjévé vált.
Mint jól megalapozott tudománynak, a szocialista társadalom és a szovjet állam—
épités gyakorlati eszközének fejlődését értékelni lehetetlen a nélkül, hogy Leninnek és Szlálinnak, mint a világ első szocialista állama megalapítóinak döntő közreműkö—
dését ne ismerjük. Elméleti és elvi útmutatásaik lehetővé tették, hogy a statisztika összes alapvető problémáinak megoldása után a szovjet statisztikából igazi tudomány lett, amely a dialektikus és történelmi materializmus elméletére van felépítve. Az állam részéről astatisztika megszervezése és fejlesztése terén megnyilvánuló szakadat—
lan gondoskodás tette lehetővé, hogy a szovjet statisztika a munkásosztály, a nagy tömegek kezében a jobb és kizsákmányolástól mentes gazdasági élet megszervezéséért folytatott harcnak értékes eszköze legyen.
A szovjet statisztika a gazdasági és társadalmi élet tevékenységének minden szektorát felöleli; vizsgálati tevékenysége kiterjed az egész népgazdaságra és a kul—
turális élet minden területére; visszatükrözi a szocialista bővített reprodukció egész folyamatát, tudományos alapra van felépítve, és a legtökéletesebb, operatív jellegű munka— és elemzési módszerekkel rendelkezik. Lenin és Sztálin, az emberiség e nagy, zseniális alkotói, teremtették meg a tudományos statisztika elméleti alapját. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a statisztika a társadalmi és gazdasági jelenségek megismerésének legfontosabb eszköze, a statisztikát mélyreható társadalmi és gazda—
sági elemzéseikben tudományosan alkalmazták, ami lehetővé tette, hogy a társadalmi fejlődés törvényeit felfedjék és azokat magyarázzák. Lenin és Sztálin művei lehetőséget nyujtanak arra, hogy a statisztika alapvető elveit, *a szocialistűtállamban betöltött szerepét és e.járásainak felhasználási módjait megállapíthassuk.
Lenin és Sztálin azt tartották, hogy a statisztikának, mint a megismerés eszközé—
nek alkalmazásában az elsőbbség a társadalmi és gazdasági elemzést illeti meg. Ki—
fejtették és világosan meghatározták a statisztika és a politikai gazdaságtan közötti
* Probleme economies, Bukarest, 1949, 6. sz., 54—61. old.
