Pedig az ipar szempontjából, a termelési folyamatszempontjából a különbség lénye—
gében semmi.
A részmegmunkálás elszámolása ugyanúgy történik, mint minden egyéb szolgál- tatásé (javítás, szerelés, karbantartás). A részmegmunkálást végezlelő vállalat az anyag- felhasználásnál külön rovatban jelenti a megfelelő időszakra esedékes részmegmun—
kálási díjat, a többi végeztetett szolgáltatással egyutt ; a részmegmunkálást végző vállalat az elvégzett részmegmunkálásért járó díjat a termelési lapon a készárú termelésétől
elkülönítve jelenti. A
Mivel egyes iparágainkban (textil-, nyomda-, élelmezési ipar) a bérmunka és a részmegmnnkálás gyakori és nagy jelentősége van, e módszer további kidolgozásá—
nak és bevezetésének a közeljövőben meg kell történnie.
Havas Péter
Statisztika és politika*
Lenin 1910 végén elkészítette ,,A korszerű földművelés kapitalista felépítése"
elmű munkáját. Itt Lenin újra megállapította a csoportosítási módszer helyes alkal—
mazásanak döntő jelentőségét. _
Az 1882, 1895., 1907. évi német mezőgazdasági összeírást jellemezve Lenin megjegyzi, hogy az egyik összeírástól a másikig összegyűjtött különböző adatok telje—
sen elegendők minden adott gazdaság külön—külön való politikai—gazdasági jellemzéséref) De ha ezeket az adatokat összegezni kezdjük, hogy különböző gazdaságcsoportokra vagy típusokra vonatkozó pontos politikai-gazdasági következtetéseket vonhassunk le, a ,,nem kielégítő" összegezés, a helytelen vagy elégtelen csoportosítás miatt adódhat, w— és a mostani összeírások feldolgozásánál állandóan adódik is —— olyan eredmény, hogy ezek a nem mindennapi részletességű és minden egyes vállalatra vonatkozó, nagyszerű adatok teljes egészében eltűnnek, elkallódnak, mikor az egész ország gazdaságai millióinak összegezéséről van szó". 2)
A statisztikai összeírások eredeti adatainak tudományos feldolgozása megkívánja azoknak a jelenségeknek minden oldalról való elemzését, amelyek egyáltalán nem szürkék, hanem,mint a társadalmi jelenségek, sokszínűek, sokoldalúak. Ebből követ—
kezik, hogyha a különböző gazdaságtípusok ismérveit és jelenségeit helytelenül vették, az ilyen statisztikai csoportosítás sohasem adja meg a valóság igazi, hű politikai—
gazdasági képét. Érthető tehát a korszerű összeírási adatok összegezési vagy csopor- tosítási eljárásainak rendkívüli fontossága. A statisztikai adatok csoportosításához való helyes, tudományos közeledésnek a leghatározottabb, legközvetlenebb politikai—
gazdasági jelentősége van. ,,A társadalmi—gazdasagi statisztika —— tanítja Lenin ——
a társadalmi megismerés egyik leghatalmasabb eszköze . . ."3)
Ilyen nagyra értékelte Lenin a tudományos statisztika szerepét!
Különös figyelmet érdemelnek Leninnek a földművelő-gazdaságok csoportosí—
tásának módszerére vonatkozó megjegyzései, amelyeket közismert, már az első világ—
háború évei alatt (1914—1915) írt, ,,A mezőgazdaság kapitalista fejlődési törvényei- nek új adataim!) című munkájában tett.
Lenin megjegyzi, hogy a földművelő—gazdaságoknak az általuk igénybevett vagy megművelt földterület nagysága szerinti csoportosítása az egyetlen csoporto—
sítás, amelyet az amerikai statisztikában és az európai államok többségének statisz—
tikájában is alkalmaznak.?) A esoportosításnak ilyen módszere nyilvánvalóan elégtelen, mert nem veszi számításba a földművelés intenzivitásának folyamatát, a földterület egységére eső állat, gép, nemesített vetőmagvak, növénynemesítési eljárások, stb.
formájában jelentkező tőkekiadások növekedését. Az amerikai és európai közgazdá—
szoknak és statisztikusoknak az a törekvése, hogy az összes gazdaságcsoportosításokat csak a terület nagysága, a föld mennyisége szerint végezzék, a földművelés fejlődése fogalmának és különösen a földművelés kapitalista fejlődése fogalmának rendkívüli leegyszerűsítéséhez vezet. '
Sőt, a földterület nagysága szerinti csoportosítás eltorzítja a dolgok valódi helyzetét és a kistermelés állítólagos nagy életképessé-gének illúzióját alkotja meg.
Valóban az ilyen esoportosításnál egy, 2 ha—ig terjedő földterületű gazdaságcsoportba egyesítik a ló és nagyállat nélküli, egyetlen konyhakerttel vagy kis darabka burgonya—
tölddel rendelkező proletárok millióit az 1—2 gyeszjatyinnyi hatalmas állattenyésztő
*) Prof. B. Volin: Sctitisztikai palitika.Gwszplanizd1t kiadása, Moszkva, 1947, 64 old. — Folytatás.
A munka első része a Statisztikai Szemle 1949 júniusi számának 73—84. old. jelent meg.
') ,,Lenini gyűjtemény" XXX. (orosznyelvű) kötet. 360—376. old.
') U. o., 362. old. —
') U. O., 368. old.
') V. I. Lenin: Osszes művei. 3. (orosznyelvű) kiadás, XVII. kötet, 609. old.
') Lenin az 1910. évi 1 nirimi agr ir-stitisztikáról beszélt. Megjegyezte, hogy ez a statisztika összehason- mnatatlanul rosszabb az 1900.évi összeirásnál, amelyben harom ismérv szerinti csoportosítást alkalmaztak.
Hl
vagy konyhakertészeti, és ahhoz hasonló vállalatot vezető kapitalisták nagy gazda—
ságainak ezreivel.
Igy kitűnik, hogy a kis—gazdaságokban az 1 ha területre eső trágyázási költség, az allatok értéke magasabb, mint a nagyokban. Me történik, hogy a kis gazdaság intenzívebb, mint a nagy. Ebből a revizionisták azt a övetkeztetést vonták le, hogy a tőkekoncentráció Mara: által felfedezett törvényei nem alkalmazhatók a mező—
gazdaságra.
Lenin megmutatta a mezőgazdasági tőkekoncentráció folyamatainak saját—
szerűségét. Az iparban a tőkekoncentráció a vállalatok méreteinek növekedését je—
lenti. A mezőgazdaságban a dolog sokkal bonyolultabb. A külterjes gazdálkodási viszonyok között a kapitalista mezőgazdasági vállalatok rendszerint nagyok." A te—
'rület méreteinek mutatószáma bizonyos meghatározott mértékben jellemzi a tőke—
koncentrációt. Más a helyzet belterjes gazdálkodási viszonyok között. A technikai újítások a földművelésben, a földművelés intenzívitása, a ma asabb fokú mezőgazda—
sági rendszerre való áttérés, a műtrágyázás fokozottabb al almazasa, a felszerelés és gépek tökéletesítése, alkalmazásuk kiterjesztése, a bérmunka felhasználásának növelése, stb. ahhoz vezetnek, hogy kis földterületen nagy kapitalista gazdaságok fejlődnek ki.
Természetes, hogy egyetlen, földterület nagysága szerinti gazdaságcsoporttal senki sem mutathatja ki mindezeket a rendkívül bonyolult és sokoldalú folyamatokat.
Pedig éppen ezekből alakul ki a földművelésben a kapitalizmus fejlődésének általános folyamata. ,, . . . Hogy megértsük, értékeljük, statisztikailag kifejezzük ezt a folya—
matot —— mondja Lenin ———, a folyamat különböző formáihoz alkalmazkodóan meg kell tudnunk változtatni a kérdés feltevését és a kutatási eljárást".1)
A földterület szerinti csoportosítás egyáltalán nem kielégítő, mondotta Lenin és ,,hogy megértsük, pontosan megismerjük ezt a folyamatot, nem szabad a ,nehéz munkát jelentő, földművelésrő] szóló sablonos-kispolgári frázisokra vagy csupán egyes földmennyiségek összehasonlításának rutinos eljárásaira szorítkoznunk".')
Nagy figyelmet érdemel az amerikai statisztika által elfogadott csoportosítási
módszerek lenini kritikája. ,
Az amerikai mezőgazdasági vállalatok 1900. évi összeírása közös programm szerint ugyanabban az időben összegyűjtött, öt és félmilliönál több gazdaságot fela ölelő, gazdag anyagot adott. Ezt az anyagot a földterület szerint csoportosították,
Ilagrrnngk Földmeny- %Átlagban 1 farmra jut
, %-ban, az %É'g;§gaz kiadás termelés felszerelé-
F—armok csoportjai összes far— összesúez megmun- bér— értéke sek és gé- ngok szamá- viszo— (káli föl? munkára pek értéke
oz vrszo— nyitva acreban ) ———————————————————————
nyitva dollárban
3 acre-ig ... 0.7 —— 1.7 77 592 53
3-tól 10 acre-ig ... 4.0 0.2 5.6 18 203 42
lO-től 20 acre-ig ... 7.1 0.7 12.6 16 236 41
20—tól 50 acre—ig ... 213 4.9 262 18 324 54
SO-től 100 acre-ig ... 23.8 11.7 49.13 33 503 106
IDO—tol 175 acre—ig ... , 24.8 22.9 83.2 60 721 155
175—tol 260 acre—ig ... 8.5 12.23 129.0 109 1.054 211
260-101 500 acre-ig ... 6.6 ISA 191A 166 1.354 263
500461 1.090 acre—ig ... 1.8 8.1 2875 312 1.913 377
1.00065 több acre ... 0.8 233 520.0 1.059 5.334 1.222
Ös szesen : 100.0
1004) 723 —— 656 133
Ez a táblázat azt igazolja, hogy a gazdaságok területi növekedésének arányában csoportról-csoportra növekszik a művelés alá vont területek átlaga, a birtok átlagos hozamának, a felszereléseknek és gépeknek értéke, a munkabérkiadások összege, stb. Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy a kis-gazdaságok szegények, nemkapita—
listák, a nagyok pedig kapitalisták. Ezeket az adatokat használták fel arra, hogy ne az egy farmra, hanem az egy acre földterületre eső átlagmennyiségeket határozzák meg. Ebböl, a következő táblázatot kapták:
') V. 13 Lenin: Összes művei. 3. (orosznyelvű) kiadás, XVII. kötet, 609. old.
') U. o., 610. old.
3) I acresO.4047 ha. (A lord.)
l42
Az összes földek 1 acre—jére jut dollárban
Farmok 509011)"i k i a d a s k i a d á 3 831355? felszerelések
bérmunkára trágyázásra é ,. t é k e és gépek értéke
3 acre-ig ... . ... 40.30 236 45636 ! 27.57
8-tól 10 acre—ig . . . . . . . . 2.95 0.60 16.32 ' 6.71
10—től 20 acre—ig . 1.12 0.33 8.30 2.95
20-tól 50 acre—ig 0.55 0.20 5.21 1.65
50—től 100 acre-ig 0.46 0.12 4.51 1.47
IDO-tól 175 acre-ig . 0.45 0.07 4.09 1.14
175—től 260 acre-ig . . . . 0.52 0.07 13.96 1.00
260—tól 500 acre-ig . . . . 0.48 0.04 3.61 0.77
500-tól 1.000 acre-ig . . . . 0.47 0.03 3.16 057
1.000 és több acre ... . ... 0.25 0.02 2.15 029
Ez a táblázat azt bizonyítja, hogy az intenzívitás jelei ————kevés kivétellel -—— a kisebb birtokcsoportoktól a nagyobbak felé csökkennek. Megtörténik, hogy a kis—
gazdaság intenzívebb a nagynál, 1 acre—on több állatot tart, több gépet alkalmaz, több trágyát használ. Szinte önként kínálkozne'k ebből az a következtetés, hogy a kis gazdaságok életképesebbek a nagyoknál. Ilyen következtetést vontak le, mint ismeretes, a revizionisták Nyugat—Európában és Oroszországban is. Igaz, van ebben a táblázatban egy, ezen megállapítások hamisságát leleplező oszlop. Ez az első oszlop:
,,Kiadás bérmunkára". A bérmunkára fordított kiadás a területileg kicsiny gazdasáu gokban magasabb, mint anagyokban. Ilyen módon kiderül, hogy a bérmunkát bőven alkalmazó kis— azdaság tipikusan kapitalista.
Az olvas már észrevehette az első és második táblázat közötti ellenmondást.
Az első szerint a területileg kicsiny gazdaságok nem kapitalisták, ,,dolgozó" gazda"
ságok. A második táblázat ezeknek a kicsiny, ,,dolgozó" gazdaságoknak kapitalista jellegét szemlélteti. ,,Mintha —— mondja Lenin —— az ellentmondások egész serege adódnék".1)
A dolog tisztázására Lenin is más csoportositáshoz folyamodott: nem a terü—
let szerinti, hanem a gazdaság árutermelese'nek értéke szerinti csoportosításhoz, Lenin itt rámutatott arra, hogy az iparban a tőkekoncentráció folyamatainak vizs- gálatánál mindig az ipari üzemeknek a termelés összege vagy a bérmunkások száma szerinti csoportosítását veszik.?) Ezt az elvet kell alkalmazni a mezőgazdaságra is.
Természetesen, a mezőgazdaságban nehezebb meghatározni a termelés mértékét, a termékek pénzértéke't, a munkások számát. De ez az egyedüli helyes elv. A termelés értékének mérete szerinti, Lenin által bevezetett csoportosítás a következő képet
nyujtotta :3) '
') V. I. Lenin: Összes művei. 3. (orosznyelvű) kiadás, XVII. kötet, 614. old.
') U. o., 615. old.
') Lenin ezenkívül még a következő táblázatot közli az alábbi magyarázattal:
Farmok Föl d- Átlagban ] farmrá esxk
Fal—mok csoportja ?, Sláma mennyiseg megmunkált kiadás ber— felszerelés
a termékek dollárértéke szerint -- munkára és gepek
7 . %—ban az összeshez füld ___ erteke
viszonyítva acre—ban d 0 1 1 á ]. b a n
0 ... 0.9 1.8 334 ! 24 54
1——- 50 dollár. . . ... 2.9 1.2 182 ] 4 24
50—— 100 dollár ... . ... 5.3 2.1 20.0 ; 4 28
100—— 250 dollár. . . , ... 21.8 10.1 292 i 7 42
250— 500 dollár. ... . ... 27.9 18.1 48.2 18 78
500—1.000 dollár ... . . . . ... 24.0 23.6 84.0 ] 52 154
1.000——2.500 dollár. . . ... 145 232 1505 158 283 2.500 és több dollár . ... . . . . . 2.7 193) 3222. § 786 781
%
Összesen : . . . 100.0 100.0 72.53 § —— 133
— 3
,,A jövedelemnélküli farmoknál (ahol a jövedelem 0) elsösorban —— valószinűleg % csak azok a gazdaságok értendők, amelyeken a tulajdonosnak még nem sikerült lakóházat emelnie, jószágot beszerez- nie, vetnie és aratnia. Olyan roppant nagyszabású telepítést folytató országban, mint Amerika, rendki- vül fontos az a kérdés, hogy milyen soká tart a term művelésbe—vételének megkezdése.
Ha gunm kívül hagyjuk a jövedelemnélküli farmokat, akkor pontosan ugyanolyan képet kapunk, mint amit a tarmoknak fentebb ismertetett, nagyság szerint való csoportosítása adott. Amilyen mértékben növekszik a farmok termelvényeinek értéke, úgy növekszik a farmokon a megművelt területek átlagOS nagysága, a bérmunkára forditott kiadások átlaga, a mezőgazdasági felszerelés és gépek értéke.
Nagyban és egészben véve nagyobb jövedelműek—a bruttó jövedelmet, azaz az összes termelvények irtékét tartva szemelőtt —— azokafarmok, amelyek nagyobb földterülettel rendelkeznek.
! 43
Az összes földek 1 acre—jére jut dollárban
Farm—csoportok a termékek '
értéke szerint kiadás kiadás az összes felszerelések
bérmunkára trágyázásra allatok értéke és gépek értéke
() dollár ... 0.08 0.01 2.97 0.19
1—-— 50 dollár ... 0.06 0.01 1.78 0.38
50—— 100 dollár ... 0.08 0.03 v 2.0] 0.48
100——— 250 dollár ... 0.11 0.05 2.46 0.62
250— 500 dollár ... V 0.19 0.07 3.00 0.82
500— 1.000 dollár ... 0.36 0.07 3.75 1.07
1.000—2500 dollar ... 0.67 0.08 4.63 1.21
2.500 és több dollár ... 0.72 0.06 3.98 0.72
Ez a Lenin által összeállított táblázat már más irányvonalat mutat, mint az elsők. Kitűnik belőle, hogy ,, . . . a földművelés intenzívitása szabályosan emelkedő vonalú abban az aranyban, ahogy a farmok által előállított termékek értéke növek—
szik.!) Lenin e táblázat alapján az alábbi döntő következtetésre jutott :2)
,,A kapitalista földművelés fejlődésének főirányvonala éppen az, hogy a kis— , azdaság, bár területileg kicsiny marad,, a termelés terjedelme, az állattenyésztés ejlettsége, a trágyázás mértéke, a gépek alkalmazásának kiterjesztése tekinteté—
ben a nagybirtok jellegét veszi fel.
Feltétlenül helytelen ennélfogva a különböző gazdaságcsoportok terület—
nagyságok szerinti összehasonlításából levont az a következtetés, hogy a gazdaság területi nagyobbodásával csökken a földművelés intenzívitása. Ellenkezőleg, egyedül a különböző gazdaságoknak a termékérték nagysága szerinti összehasonlitásábót levont következtetés helyes, mely szerint a gazdaságok terülleti nagyságának emelke- désével növekszik a földművelés intenzívitása".*)
Igy Lenin megmutatta, hogy a földterület nagysága nem ad helyes és pontos fogalmat a gazdaság valódi méreteiről, a terület méretei szerinti csoportosítás pedig, természetesen —— egy csoportba egyesítve a proletárok és félproletárok kis gazdasá—
gait a kisterületű, tipikus kapitalista gazdaságokkal,—— az osztályellentéteket eltom—
pítjaxa kis—földművesek helyzetét megszépíti, a kapitalizmus apologetikájához vezet.
M Ime, ezért tulajdonított oly nagy jelentőséget Lenin a marxista politikai gazda- ságtan törvényeiből kiinduló tudományos csoportosításnak. ,,Egy és ugyanazon
Egy és n zv 1'117. a stitisztlk'ii sav/ig a csopn'tositás eltérő módszere folytán homlokegyenest ellen—
lező következtetésekhez juttat bennünket.
Ha a földterület nagysága alapján bíráljuk el a gazdaságokat, a gazdaság nagyságának nö—
vekedésével a földművelés intenzivitasa csökken; de emelkedik az intenzivitás,ha a gazdaságokat az
előállltott termékek értékének nagysága alapján vizsgáljuk. *
Melyik következtetés helyes a kettő közül?
Világos, hogy a gazdiság méreteiről pusztan a földterület nagysága semmiféle képet sem nyújt- .hat, ha a földterület nincs művelés alá wonva (ne felejtsük el, hogy Amerikában a csoportosítás alapjául nemcsak amegművelt földterület szolgál, hanem minden földterület, és hogy ebben az orszagban a me - művelt földterület sz izalékos aránya az egyes blrtokkategói'iakban 19 és 91 %, vidékenként pedig 27 75% között ingadozik); nem kaphatunk valóságos képet, ha a különböző gazd xsagcsoportokon belül az egyes gazdaságok között a művelés alá vont területek, a földművelés intenzivitása, a művelési ágak, a trágyázás, a gépek alkalmazása és az állattenyésztés módja tekintetében igen sok és lényeges eltérés van, stb.
, Ez a megállapítás minden kapitalista országra vonatkozik, de vonatkozik azokra az országokra is, amelyekben a földművelés kapitalista befolyás alatt áll." (V. I. Lenin: Összes művei. 3.(ornsznyelvú)
kiadas, XVII. kötet, 616—617. old. -— A lord.) 1) U. G., 617. old.
') Lenin a fenti következtetést a következőképpen indokolta: az Amerikai Egyesült Államok az összes kapitalista országok között az egyetlen ország, amelyben az el nem foglalt, szabad és ingyen kiosztható földeknek még nagy tömege van. A mezőgazdaság itt még fejlődőképes és ténylegesen fejlődik is olymódon, hogy a művelés ala még soha nem vont, szabad területeket megdolgozas alá veszi, de a
!ejlődésa legprimitívebb es a legkülterjesebb állattenyésztés és !öldművelés formajaban jelentkezik. A ka- epitilista Európa regi civilizált orsz igainik egyikében sincs ehhez hasonló helyzet. A mezőgazdaság
fejlődése ezekben elsősorban a belterjes gazdálkodás irányában halad, de nem olyan módon, be a művelés alá vont területek nagysága növekszik, hanem úgy, hogy javítják a talajművelés minőséggtí növelik a gazdaságokba beruházott tőkék nagyságát. A kapitalista földművelésnek ezt a fejlődési irány-—
vonalát -—— amely lassankent ugyan, de Amerikában is uralkodóvá lesz—szem elől tévesztik azok, akik a gazdaságokat csak a földterület nagysága szerint hasonlitjak össze." (V. ]. Lenin: Összes művei,, 3, (orosznyelxű) kiadás, XXII. kötet, 617—61'8. old. —— A ford.)
') U. o., 618. old.
2344
anyag különböző csoportosítási eljárások esetében teljesen ellentétes következteté—
seket ad" 1)
Lenin megjegyzi, hogy az 1910. évi amerikai összeírás a legszemléltetőbb példa—
képe annak, hogyan tette értéktelenné, hogyan rontotta el a gazdagságára és tel—
jességére nézve nagyszerű anyagot a feldolgozók rutinja és tudatlansága.
Itt Lenin szükségesnek vélte, hogy meleg szavakkal emlékezzék meg a régi, forradalom előtti orosz zemsztvo—statisztikusokról, akik ,, . . . jogot szereztek maguk—
nak a tiszteletre azzal, hogy foglalkozásuk tárgya iránt nem rutinosan, nem kincs—
tári vagy állami—közigazgatási, hanem bizonyos tudományos érdeklődéssel visel- tettek. .. Sajnos, a zemsztvo—statisztika, amely oázis volt a jobbágyi sötétségben, a bürokratikus rutin és mindenféle ostoba kancellárizmus sivatagában, szétforgácsolt jellege miatt tartós eredményeket sem az orosz, sem az európai gazdasági tudomány
számára alkotni nem tudott"?) -
Lenin —- ellentétben azokkal, akik azt gondolták, hogy a sztolüoini Oroszország történetének nehéz időszakához nem illenek a ,,széleskörű" agrár—programnak —- a forradalmi mozgalomban beállott ideiglenes csend időszakát felhasználva felhívta a figyelmet arra, hogy ,, . . . kritikusan vizsgáljuk a nagy forradalom gyakorlati ta—
pasztalatait, ellenőrizzük azokat, tisztítsuk meg a salaktól, adjuk át a tömegeknek,
mint irányítást az eljövendő harcra".3)
1907 végén, amikor a politikai reakció véres bosszút állt a forradalmárokon, Lenin megírja nagy munkáját ,,A szociáldemokraták agrárprogrammia az első, 1905—1907. évi forradalomban" cimmel. Szükségesnek tartva az orosz szociáldemikra- ták agrárprogrammjának átvizsgálását Lenin a lefolyt kétéves harc tapasztalataiból indult ki és rámutatott arra, hogy ,,Oroszországban a földművelés legújabb adatait a szociáldemokrata agrárprogramm átvizsgálásának alapjára kell helyezni, hogy lehetőleg pontosan meghatározzuk, tulajdonképpen mi a gazdasági alátámasztása korunk valamennyi agrárprogrammjának, miért folyik tulajdonképpen a nagy törté—
nelmi harc—7.4)
A mi témánk szempontjából különösen érdekes az első fejezet, mely gazdasági alapot ad a korábbi agrárprogrammok bírálatához, a nacionaliz'alás lenini elméletének indokolásához, a bolsevikiek által az agrárpolitika kérdéseiben használt politikai és taktikai jelszavak Megfogalmazásához. Ez a fejezet, melynek Lenin ,,Az agrárforra- dalom gazdasági alapjai és lényege Oroszországban" címet adta, tíznél több statisz—
tikai táblázatot tartalmaz. Ezeket Lenin a Központi Statisztikai Bizottság által 1907. évben kiadott és az európai Oroszország ötven korm'myzőságára vonatkozó összegező adatokat tartalmazó, ,,Az 1905. év földbirtök—statisztikája" című könyv
anyaga alapján állitotta össze.
Lenin, hogy konkréten bemutassa a parasztság földért vívott harcának hely—
zetét az orosz forradalomban, pontosan feldolgozta a hivatalos minisztériumi statisz- tika táblázatait elutasítva annak a telkekre vonatkozó számítási módszerét. A hat legfontosabb táblázat elemzésének eredményeképpen Lenin a nagy földbirtokok óriási túlsúlyát, a felmérhetetlenül nagy latifnndiumok jelenlétét állapította meg, amelyeknek túlnyomó többsége (70%) nemesemberek birtokában volt. Lenin a forra—
dalom utáni időszakra szóló, a feudális földbirtokosok középkori birtokainak orosz—
országi jelenlétére és túlsúlyára vonatkozó legfontosabb következtetését a statisz—
tika adataival bizonyította be és igazolta.
Ezeknek a statisztikai adatoknak az elemzése megmutatta. azt, hogy az egész időszak alatt a tízmillió parasztgazdaság birtokában 73 millió gyeszjatyin föld volt,
a 28 ezer ,,nemesi származású és aljas landlord"5) kezében pedig 62 millió gyeszjatyin.
1913—ban Lenin kis ujságcikket írt a ,,Pravda"-nak, ,,Nagybirtok és kisparaszt—
birtok Oroszországban" címmel!) amelyben __ ugyancsak az 1905. évr hivatalos statisztikai adatokat használva fel és kissé lekerekitve őket —— megmutatta, hogy mintegy 30 ezer nagybirtokos uralkodott 70 millió gyeszjatyin (egyenként 500 gyesz- jatyinnal nem kisebb) kiterjedésű birtokon, a tízmillió szegényparaszt gazdaságnak pedig ugyanannyi földje volt. Ez azt jelentette, hogy átlagban egy nagybirtokosra 330 szegényparaszt család esik. Nagyobb érthetőség kedvéért Lenin ezeket a statisz—
tikai adatokat a következő rajz formájában mutatta be. (Lenin, mint ismeretes, az általa kidolgozott statisztikai adatok alapján maga építette fel a diagrammokat.)
,) V. 1. Lenin : Összes művei. 3. (arasznyelvű) kiadás, XVII. kötet, 617. old.
') U. G., 610. old.
') V. ]. Lenin : Összes művei. 3. (orosznyelvű) kiadás, XI. kötet, 498. old."
') U. G., 333. old.
') U. G., 337. old. %
') V. ]. Lenin " Összes művei. 3. (orosznyelvű) kiadás, XXX. kötet, 203—204. old.
1454
,,A nagy, fehér négyszög középen a nagy földbirtokosok birtoka. A kis négy—
zetek körül a kis parasztlelkek.
asszígesen 324 négyzet van, a fehér négyszög területe pedig 320 négyzettel egyen .
Ez az elemzés megmutatta azt az alapot, amelyen a parasztoknak a földért , vívott harca kifejlődött. Az orosz agrárkérdés menseviki, eszeristaz) és kadet3) teoretikusaival szemben, akik azt állították, hogy 1905 után semmiféle remény nem maradt a parasztság forradalmi felemelkedésére, Lenin tudományosan bebizonyí—
totta, hogy a paraszlmozgalom fellendülése a földbirtokmegoszlással kapcsolatban szükségszerű, hogy —— tekintet nélkül az uralkodó reakcióra —-— a politikai paraszt—
forradalom viharának elkerülhetetlenül ki kell törnie.
_ A proletariátus és a bolseviki párt által vezetett parasztság ,,pusztitó harcá—
nak" szükségességét Lenin az orosz mezőgazdasági helyzet elemzése alapján bizonyí—
totta be. De miért következett be ez a harc, ki és mi lesz a tárgya ?
Ez a sarkalatos kérdés határozta meg a bolsevikiek tovabbi taktikáját, a harc politikai jelszavait és távlatait.
Választ erre a kérdésre a földbirtokok négy főosoportjának megállapitása célja—
ból végzett munka eredményeképpen Lenin adott. Mint erre Vladimir Iljics rámu' tatott, szükséges volt különbségeket megállapítani a parasztság akkori, földért vívott harcának megértéséhez. A csoportok meghatározásának nehézsége abban állt, hogy mint egykor a liberális narodnyikok meghamisították a statisztikát, úgy később 9, kormányzati (sztolipini) és liberális (kadet) gazdasági statisztika, amely igyekezett a kis, földért harcoló birtokok és a hatalmas, a föld nagyrészét monopolizálo jobbágy—
blirtokok közötti viszonyt eltakarni és eltussolni, szintén meghamisította a gazdasági é etet.
1907. év végén Lenin leleplezte az orosz —— főleg az agrár —— gazdasági helyzet sztolipini—kadetista meghamisítását és megindokolta ,,A szocialdemokráoia két takti—
kája a demokratikus forradalomban" című munkájában, 1905—ben megállapított burzsoá—demokratikus forradalom első stratégiai szakasza távlat—ának helyességét:
,,Végig a proletariátusnak kell vezetnie a demokratikus forradalmat, magához csatolva a parasztság tömegeit, hogy összetörje az abszolutizmus ellenállásának erejét és ellenw súlyozza a burzsoázia állhatatlanságát".4) Ennek a jelszónak a helyessége beigazo—
lódott 1917-ben. '
Lenin ,,A szociáldemokraták agrárprogrammja az első orosz forradalomban"
című munkájában egy gondosan és tökéletes világossággal kidolgozott táblázatot hozott a földeknek az európai Oroszország—i földbirtokok négy főosoportja szerinti megoszlásáról?)
' V. I. Lenin: Összes művei. 3. (orosznyelvű) kiadás, XXX. kötet 204. old.
' Az 1887—ben feloszlatott ,,Narodnaja Volja"-mozgalom narodnyik elveit újjáélesztő és tnvábh—
!ejleszt szocialforradalmárok orosz nevének (szocialrevolucioner) rövidítéséből alkotott elnevezés. ( A lord.) ' ') Az 1905 után alapított ', polgárság liberális és kapitalista elemeit magában foglaló ,,Alkotmányüsw—
demokrata párt" (Konsztitucio 'aja Demokraticseszkaja Partija) tagjainak neve. ( A ford.) ') V. I. Lenin : Összes művei. 3. (orosznyelvű) kiadás, VIII. kötet, 96, old.
') V. I. Lenin: Összes művei. 3. (orosznyelvü) kiadás, XI. kötet, 339, old.
146
Blrtokok száma A földek Átlagosan Földbirtokok csoportjai gyeszjatylnban 1 birtokra esik
' m i 11 ió k h a n Eveszxatyinban a) Tönkretett, jobbágyi kizsákmányolással
megfojtott parasztság ... 10.5 75.0 7.0
6) Középparasztság . . . . ... 1.0 15.0 15.0
c) Paraszt—burzsoázia és kapttalistaföldbirtok . 1.5 70.0 46.7'
d) Jobbágy—latüundium ... 0.03 70.0 2.333.0
__ Összesen : 13.03 esem n.o
Ebből a táblázatból vonta le Lenin azt a következtetést, amely 1917 előtt a bolsevikiek harcának politikai jelszavává lett. ,,Ezek a parasztságnak földért vívott harcát kiváltó viszonyok. Ez a parasztság (7—15 gyeszjatyin egy udvarra, plusz a jobbágy-bér, stb.) nagybirtokosok (2.333 gyeszjatyin egy gazdaságra) elleni harcá—
nak kiindulópontja. Milyen lesz ezen harc végcéljának objektív irányzata ? Nyilván—
való, hog ez az irányzat a nagybirtokos, jobbágytartó földbirtok megsemmisítése lesz, enne áthelyezése (valamely alapon) a parasztok kezébe,?)
Mint ismeretes, a bolsevikiek harca minden országos Duma idején a kadetok elleni harc volt a parasztságért. Az agrárharc "csúcspontja", amelyre a bolsevikiek a parasztság figyelmét irányították, a jobbágytartó latifundiumok, az ezek megsemmisi—
téséért folytatott küzdelem volt. Ez, mint Sztálin elvtárs rámutat, a parasztságnak a liberális burzsoázia befolyása alól való megszabadításáboz, a kadétoktól való elfordu—
lásához, a proletariátus, "a bolsevikiek oldalára való fordulásához vezetett. ,,A duma—
időszak szemléltető éldája nélkül a proletariátus hegemóniája lehetetlen lett volna.
Igy létrejött a mun ások és parasztok szövetsége a burzsoá—demokratikus forrada—
lomban. Igy létrejött a proletariátus hegemóniája (vezetése) a cárizmus megdöntéséért folytatott 2egész harcban, az a hegemónia, amely az 1917. évi februári forradalomhoz vezetett".
* Oroszország politikai és gazdasági életének éles elemzése vezette Lenini 1907—ben a második forradalom elkerülhetetlenségéről levont következtetéshez; ennek a forra- dalomnak a hulláma, mint Lenin megjósolta, sokkal magasabbra kell, hogy emelked—
jék, mint az 1907. év decemberi napjaié.
Lenin kijelentette, hogy a statisztikai adatok kritikai feldolgozásának alapján készített gazdasági következtetésoknek bevezetesül kell szolgálniok a bolseviki agrár—
grogremm kérdésének átvizsgálásához. Rámutatott az öszes nagybirtokok parasztság asznára való elkobzásának és a cárizmus megdöntése utáni nacionalizálásuknak szükségességére. Ez a bolseviki programm a munkásosztály vezetése alatt felemelte a parasztokat a cár és a jobbágytartó nagybirtokosok elleni forradalomban, a jobbágytartó latifundiumok megsommisítése'nek forradalmában.
Az 1917. évben végbement további események, ennek a lenini munkának meg—
jelenése után tíz éVVel, teljesen igazolták a Lenin által az oroszországi agrárviszonyok elemzésének alapján készített következtetések helyességét.
*
Lenin egyenlő figyelemmel és érdeklődéssel tanulmányozta, mind az orosz gazda—
sági statisztikát, mind a világgazdaság statisztikáját.
A politikai és gazdasági anyagok hatalmas mennyiségének sokoldalú vizsgálata, -—— amely az imperialista országokban lévő osztályellentétek elemzésén, maguk az országok és az országok és a gyarmatok közötti ellentétek elemzésén, a forradalom tapasztalatának gigantikus általánosításán ala ult, — vezette Lenint a kapitalizmus fejlődésének egyenlőtlenségéről alkotott dont elméleti következtetéshez. Ezen az ala on alkotta meg zseniális elméletét a szocializmus minden országban való egy- idejű győzelmének lehetetlenségéről és a szocializmus egyetlen, különálló országban való győzelmének lehetőségéről.
Lenin ,,Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" című zseniális munkája a szó szoros értelmében telítve van számSZerű magyarázatokkal, számítá—
sokkal és statisztikai táblázatokkal. * , "
Arról, hog an tudta Lenin felhasználni a külföldi burzsoá statisztika adatait,
tanuskodik él ául egy táblázat, amelyet ,,A világ felosztása a nagyhatalmak között"
című fejezet en hozott. Supan német geografus, a gótai egyetem professzora, ,,Az európai gyarmatok területi fejlődése" című könyvében közzétett egy, ezt afejlődést
); V. ]. Lenin; Összes művel. 3. (orosznyelvű) kiadás, XI. kötet, 339. old.
' J. V. Sztálin : A leninizmus kérdései. 11. (orosznyelyű) kiadás, 37. old.
l47
,
a XIX. század végén röviden összegező táblázatot. Supan—nak ezt a táblázatát Lenin teljes egészében átvette ,,Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" című munkájában!)
Az európai gyarmati hatalmakhoz tartozó földterületek százalékarányt: (beleszámítva az USA-t is) :
1876 1900 Nagyobbodáz Afrikában ... 10.8 % 90. 4 % -i— 79.6 % Polinéziáhan ... _ 56.8% 98.9% —i—42.10 Ázsiában ...* ... 5 1.5% 56.6% %- 5732 Ausztráliában ... '. . 100.0% IO0.0% -———
Amerikában ... 27.5 % 27.2 % —— 0.3 % Milyen RÖVetkeztetést vont le a német burzsoá geográfus ebből a táblázatból?
Ó csak azt ,,konstatálta", hogy ,,ennek az időszaknak jellemző vonása —
—— Afrika és Polinézia felosztása".2) Lenin meglátott ebben a táblázatban valami olyant, amire nem is merészelt gondolni és nem is gondolhatott a tudós német bürge'r, a gótai professzor. Mindenekelőtt Lenin ezt a táblázatot azzal a megjegyzéssel kísérte, hogy ,,Afrikában és Amerikában el nem foglalt föld, azaz olyan, amely semmiféle államhoz nem tartozik, nincs..."3) Ebből zseniális, messzemenő következtetést vont le : ,, . . . Supan következtetését _ jegyzi meg Lenin _— ki kell szélesítenünk és meg kell mondanunk, hogy a szemlélendő időszak jellemző vonása a föld végérvé—
nyes felosztása, végérvényes nem abban az értelemben, hogy újrafelosztás nem le—
hetséges, ellenkezőleg, újrafelosztások lehetségesek és elkerülhetetlenek, hanem ab—
ban az értelemben, hogy a kapitalista országok gyarmatiwpolitikája befejezte boly—
gónkon az el nem foglalt földek birtokbavételét. Első pillanatra látszik, hogy a világot már felosztották, úgyhogy később csupán újrafelosztások állhatnak elő, azaz áglmenelg egyik ,,tulajdonos"—tól a másikhoz, nem pedig a gazdátlanságtól a
, azdá oz". ,
,g Ezek az újrafelosztások, mint Lenin megjegyezte, a kapitalizmusban csak erő—
Vel, ,,gyarmati hódítások" útján, ,,a föld terül-eti felosztásáért" vívott harc kiélesedé—
sével lehetségesek. ;
Egy és ugyanazon táblázatot teljesen másként értelmezte a német filisztey tudós, Supan és az orosz ésanemzetközi proletariátus lángeszű vezére, V. I. Lenin!
*
!? gazdasági statisztika mellett Lenint kétszeresen érdekelte a politikai sta- tiszti a is.
Lenin azt kívánta, hogy ,, . . . nem az egyes személyek vagy csoportok, hanem a tömegek viselkedésére és hangulatára vonatkozó obLektív adatokat, a különböző, ellenseges újságokból vett adatokat, a képzett embere által ellenőrizhető adatelrat gyűjtsék, vizsgálják és tanulmányozzák".5) ,,Csak ilyen adatok szerint lehet ——
jegyezte meg Lenin —— megismerni és tanulmányozni osztálymozgalmunkat".6)
A sztrájkok statisztikáját vizsgálva Lenin az általa összegyűjtött és kielemzett nagyszerű adatok alapján rámutatott arra, hogy az emberiség 1905—1907 előtt nem tudtáa, milyen energiát képes kifejteni a sztrájkmozgalom területén az ipari prole- tari tus.
A ,,Pravda" korszakában a különböző munkásmozgalmi irányzatok —- pravdista,') likvidátora) és baloldali narodnyik —— erőinek feltárására Lenin igen bonyolult munkával összeállított eev nagy statisztikai táblázatot. Ebben a táblázatban meg—
mutatta, hogyan oszlanak meg a munkásosztály képviselői a II., III. és IV. Országos Dnmába való választásokon a pravdisták ésa likvidátorok között, továbbá a biztosító íntézetekbe való választások végeredményeit (pravdisták és likvi—
dátorok erőviszonyát az önkormányzattal felruházott biztositó intézetekben), a bolse—
vikirk és mensevikiok újságjára előfizető munkáscsoportok számát, minden duma—
írakciónál a határozati javaslatok aláírásainak számát, az újságok példányszámát, a szakszervezeteket és bennük egyik vagy másik irányzat befolyását, stb.
') V. I. Lenin : Összes művei. 3. (orosznyelvú) kiadás, XIX. kötet, 132. Old-
') U. 0.
') U. O.
') U. o.
?) V. I. Lenin : Összes művei. 3. (orosznyelvű) kiadás, XVII. kötet, 521. old.
. 0.
k tty) irgvdásgáknak nevezték a bolsevlkleket a ,,Pravda" megjelenésének időszakában, 1912—4914 özö . ( or .
') A likvidálorok a menseviki part azon tagjai voltak, akik az 1905. évi forradalom veresége után fd akaritákízálmglni a párt illegális működését és tevékenységét a törvényes keretekre akarták korlá—-
tozn . or .) *
l48
Lenin rámutatott arra, hogy az ú'ságra előfizető, nem pedig a csupán ,,a hatá- rozati javaslatot gyorsan aláíró" mun áscsoportok száma a legmegbízhatóbb, leg—
igazibb jele nemcsak az irányzat, hanem a szervezettség és a pártszerűség erejének is.
Ezzel kapcsolatban a következő számokat hozta:
Munkásosoportok előfizetéseinek száma a pétervári újságokra
I d 6 p 0 n t * pravdisták likvidátorok -
pravdisták likvidátorok ___—__——L——————- halom?"
%—ban narodnyikok
1912. év ... 620 89 —— ——- *—
1913. év ... 2.181 661 763 23 1 264
_1914. év május 13—án . . . 2.873 671 81.1 183 524
E táblázatnak hatalmas elvi jelentősége van. Segítségével Lenin leleplezte mind a narodnyikoknak és likvidátoroknak, mind az összes többi nagyszámú értelmiségi ícsoport'ünak —— ,,haladók", plehanovisták, trockisták, stb. —— indokolatlan ,,érté-
elésé't". '
Lenin részletesen magyarázta a táblázat adatainak minden rovatát és rámu—
tatott arra, hogy ,,.. .egyedül a pravdizmus a burzsoáziától valóban független, marxista, proletár, a munkásoknak több, mint 415—ét_(1914-ben a munkáscsoportoknak
81.1%—át) megszervoző és egyesítő irányzat".1) a
Lenin a politikai statisztikából széleskörű politikai következtetéseket vont le.
A ,,Pravo" burzsoá jogi folyóiratban 1913. évben közzétett, ,,Szociális és gazda—
sági tényezők hatása az állam ellen elkövetett bűncselekményekre" című cikk anya—.
gára vonatkozóan Lenin összeállított egy igen érdekes statisztikai táblázatot!) arnely szerint 100 állam ellen eIkÖVetett bűncselekményért vád alá helyezettre esett:
Kispolgárok és ( . _
K o r s z a k o k Nemesek parasztok') Egyháziak Kereskedők
1827—1846. . 76.0 3.0 ? ?
1884—1890. . 30.b 4615 6.4 12.1
, 1901—1903. . . . 10.7 0.9 1.6 4.1
1905—1908 ... . ... 9.1 7.7 ? § _?
Milyen mélyen átható gondolatot váltott ki Leninnel ez a ,,jogi" táblázat!
,,Innen világosan látható -——— írta Lenin, —— hogy a XIX. században milyen gyorsan demokratizálódott a felszabadító mozgalom és milyen erősen megváltozott osztályösszetétele. A jobbágy—korszakot (1827—1846) anemesség teljes túlsúlya jelle—
mezte. Ez a dekabristáktól Herzenig terjedő korszak. A jobbágyi Oroszország meg felemlített és mozdulatlan. A nép támogíltása nélkül erőtlen nemeSek elenyészően cse—
kély kisebbsége tiltakozik. De a nemese közül a jobbak segítették a nép felkelését.
A nem nemesi származású értelmiségiek korszaka, vagy másként a burzsoá—
liberális korszak (1884—1890) idején a nemesek már kisebb részét tették ki a felszaba- dító mozgalom résztvevőinek. De ha hozzájuk tesszük az egyháziakat és a kereskedő—
ket, 49 %—ot kapunk, azaz majdnem a felét. A mozgalom félig még megmaradt a ki—
váltságos osztályok: a nemesek és a felső burzsoázia mozgalmának ; ezért erőtlen,
egyesek hősiessége ellenére is. '
A harmadik (1901—1903) és negyedik (1905—1908) korszak a paraszt— és proletár—
demokrácia korszaka. A nemesség szerepe egészen kicsiny. A kispolgárok és a kereske—
dők a forradalom előtt sII.,—ét, a forradalom idején pedig 9lla-et adják a mozgalom- nak. A tömegek felébredtek".')
Később Len in hozza a politikai okból felelősségrevontak számát foglalkozások szerint.
Ezeket a szamokat elemezve megmutatja, milyen fokozatosan engedik át helyüket amunkásoknak a ,,szabad fo lalkozásúak" és az egyetemi hallgatók. A proletariátus már az 1901—1903-as idősza ban -—— annak ellenére, hogy az orszagban kisebbséget képezett -—- a forradalmi harcban a vezetőszerepet játssza. Még jobban nÖVekedett a
!) V. !. Lenin : Összes művei. 3. (orosznyelvü) kiadás, XVII. kötet, 525. old.
') V. !. Lenin: Összes művel. 3. (orosznyelvű) kiadás, XVI. kötet, 575. old.
') Oroszországban ebben az időben a munkásságot nem számították hivatalosan önálló társadalmi osztilynak, legnagyobb részét a parasztokhoz, egy kis részét pedig a kispolgár-okhoz sorolták. ( A lord.)
') V. 1. Lenin : Összes művei. 3. (orosznyelvü) kiadas, XVI. kötet 575—576. old.
l49
proletariátus szerepe 1905w—1908—ban, amikor a munkások felébresztették a paraszt—
ság tömegét is))
Ez a statisztika nagyszerű válasz az első forradalom ,,értelmiségi" jellegét aljas módon hangsúlyozó ,,vehovec"-eknek.3) "
Ennek a két táblázatnak az elemzésével Lenin bebizonyította, hogy a forradalmi mozgalom társadalmi erejét az egész időszak alatt a proletariátus és a parasztság je—
lentette a munkásosztály vezetésével, bár ez utóbbi jelentékeny kisebbségben volt a népesség többségét alkotó parasztsághoz viszonyítva.
*
Harminc évvel első, általunk ismert munkája után, amelyben Lenin a zemsztvo—
statisztika marxista elemzését adta (,,Uj mozgalmak a paraszti életben"'), 1923.
év januárjában Lenin ——— már súlyos betegségében —— ,,Oldalak napló mból" című cik—
kében utoljára fordult annyira kedvelt munkamódszeréhez, a statisztikai adatok vizsgálatához és elemzéséhez.
Figyelmét a Központi Statisztikai Hivatal által nem sokkal azelőtt (1922—ben) kiadott, az 1920. évi első szovjet népszámlálás anyagára vonatkozó, "Irni—olvasni
tudás Oroszországban" című munkára fordította. Lenin Oroszország népessé e irni—
olvasni tudásának kÖVetkező összehasonlító táblázatát hozta az 1897. évre az első és utolsó, egyetlen népszámlálás a cári Oroszországban) és az 1920. évre vonatkozó
adatok alapján?)
1.000 férfira eső 1.000 nőre esö 1.000 lakosra esö , irni—olvasni tudók írni—olvasni tudók irni-olvasni tudók Országresz
1897 1920 1897 1920 1897 1920
1. Európai Óraszország ... 326 422 136 ')225 229 330
2. Észak-Kaukázus ... 241 357 56 215 15_0 281
3. Szibéria (nyugati) ... 170 307 46 134 108 218
Össmsen: , 318 ] 409 131 244 [ 223 319
Az összehasonlított és különösen az abszolút számok a fiatal Szovjet Köztársa- ság lakosságának írni—olvasni tudása területén még igen rossz eredményt mutattak:
a számok azt bizonyították, hogy a teljes írni—olvasni tudás még nagyon messze van.
Lenin ezt fenyegető figyelmeztetésnek és komoly szemrehányásnak nevezte a bogdá- novisták, a ,,proletkultisták"')— számára, akik ezidőben a ,,proletár kultúráról" fe- csegtek, és hangsúlyozta, hogy meg kell rövidíteni a munkát ahhoz, hogy ,, . . . proletár eredményeink alapján valóban elérjünk valamilyen kulturális színvonalat"."')
Lenin megtalálta a kulturális színvonal emeléséért folytatott harcban a fő, alap—
vető alkatrészt. Ez az alan/(vető alkatrész a néptanító. Növelni kell a szerepét, mert e nélkül nem beszélhetün semmiféle kultúráról. Lenin meg is adta a kultúrforra—
dalom bolseviki jelszavává vált utasítást: ,,A néptanítót nálunk olyan magasra kell emelni, amilyenen a burzsoá társadalomban még sohasem állt, nem áll és nem is állhat".8) Ilyen kiemelkedő példáit találhatjuk annak, hogyan mozgosította Lenin a sta—
tisztikát a forradalmi bolseviki politika szolgálatában.
1) szerző elhagyta ugyan a Lenin idézett munkájában közölt táblázatot, mi azonban a levont következtetés még világosabbá tétele végett szükségesnek tartjuk annak közlését:
k
'orszak k
0'M
ez igaz( d
aságIpar és Sizaiilfadá figgl;
a az s ayeigiiítágofiatiían
oga az s a éske'eSRedelem és diákok foglalkozásnélkülick 1884—1890 ... 7.1 15.1 53.3 19.53
1901—1903 ... 9.0 46.1 28.7 3.0
1905—1908 ... 242 474 229 5.5
(V. I. Lenin: Összes művei. 3. (orosznyelvű) kiadás, XVI. kötet, 576. old. —— A lord.)
') Vehoveceknek nevezték az 1905-Ös forradalom után újjáalakított f,,Veha" újság politikai cikk—
gyiiijiteményének(; ord.) munkatársait, akik az értelmiség forradalmi vezetőszerepének álláspontját képviselték ') V. I. Lenin : Összes művei. 3. (orosznyelvű kiadás, I. kötet, 1—49. old.
') V. I. Lenin: Osszes művei. 3. (orosznyelv ) kiadás, XXVII. kötet, 387. old. —
') Az ,,Imi-olvasni tudás Oroszországban" cimü munkában az irni—olvasni tudó nök számát 1920-ban 1.000 emberre 255-ben mutatták ki. E táblázat sajtóhibája a 3. kiadás XXVII. kötetébe a ,,Pravdá"-ből került, ahol Leninnek ez 3 cikke először jelent meg.
') A ,,Proletarnaja Kultura" (Proletár Kultúra) mozgalom hivei. ( A ford.)
') V. I. Lenin: Összes mi'íVei. 3. (orosznyelvű) kiadás, XXVII. kötet, 387. old.
') U. u., 389. old. "
i 50
IV .
Sztálin elvtárs —-— mikéntLenin is — arra oktatja kádereinket, hogyan kell agazdasá—
gi élet kérdéseit behatóan tanulmányozni, hogy a politika kérdéseiben állásfoglalásunk mindenkor helyes, igazi bolseviki és tudományos legyen. A statisztika kérdéseinek Sztálin elvtárs elsőrendű fontosságot tulajdonít.
Ugyanúgy, mint Lenin, Sztálin elvtárs is határozottan elítéli az átlag-számok
alkalmazásának módszerét. Még a Szovjetúnió Kommunista (b) Pártja Központi Bizottságának 1929. évi áprilisi ülésén a jobboldali kapitulánsoknak a mezőgazdaság visszafejlődését hangoztató állításait boncolg'atva és leleplezve megjegyezte, hogy ,,a járási adatok alapján nem helyesbített átlagszámok módszere nem tudományos módszer."1) Sztálin elvtárs nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is alkalmazta a statisztikát, azonban nem kizárólag általános politikai, hanem a párt belső életére vonatkozó kérdésekben is. Beszédei ilyen vonatkozásban utolérhetetlen példaképek.Ilyen irányú munkásságának legremekebb példája: ,,Az orosz szociáldemakrata munkáspárt londoni kongresszusa, (Egy delegátus feljegyzései)" című tanulmánya, amely ,,Koba Ivanovics" aláírással a ,,Bakui proletár" bolseviki ujság 1907. évi (jű—
niusi és júliusi) első két számában jelent meg.2
Az ,,Egy delegátus feljegyzései rövid bevezetés után ,,A kongresszus össze- tétele" cimű külön fejezettel kezdődik, amely a kongresszusi tagok statisztikai jellem- zését adja. Mint Lenin a II. Pártkongresszus szavazataira vonatkozó diagrammjával, Sztálin elvtárs is az V. Kongresszus összetételének statisztikájával mutatott rá az előtte még soha senki által nem" alkalmazott ilyenfajta kutatások igen nagy jelentőségére.
Foglalkozzunk ezen adatokkal s azokkal a jellemzésekkel, amelyeket Sztálin elvtárs az V. Kongresszus bolseviki és menseviki frakciójáról adott. A 302 érvényes sza 'azattal rendelkező képviselő közül 116 fizikai munkás volt. A mensevikiek a hol——
sevikieket —— demagóg módon —- rendszerint értelmiségieknek, a tömegtől elszakadt forradalmár—jakobinusoknak, ,,hivatásos forradalmárokna " nevezték. ,,
A statisztikai adatokból azonban Sztálin elvtárs a két frakció proletár— és hiva—
tásos forradalmár-állományára vonatkozóan a következő, rendkívül fontos körülményt der tette i :
Hivatásos Fizikai munkások
F r a k e i (, forradalmárok
szám % szám * %
Bolsevikiek ...' . . . . es 36 18 17
Mensevikiek ... 30 31 22 22
Tehát e számok alapján leplezte le Sztálin elvtárs a menseviki demagógiát.
,,Mindnyájunkat bámulatba ejtett ez a statisztika —— irta ironikusan Sztálin elvtárs.
Hogyan ? A mensevikiek oly sokat kiabáltak pártunk értelmiségi összetételéről, éjjel—
nappal értelmiséginek becsmérelték a bolsevikieket, azzal fenyegetőztek, hogy minden értelmiségit kiűznek a pártból, egész idő alatt lenézően bántak a hivatásos forradalmá—
rokkal —— és egyszerre csak kiderül: az ö frakciójukban sokkal kevesebb a munkás, mint az ,,értelmiségi" bolsevikieknél. A hivatásos forradalmár náluk sokkal több,
mint a bolsevikieknél!"3) '
Különös jelentőséget tulajdonított Sztálin elvtárs a kongresszusi delegátusok ,,területi hovatartozás" szerinti összetételének. A menseviki delegátusok nagy több—
ségét főleg a paraszt— és kézműiparos—körzetek küldték: Guria, Titlisz, az ukrán pa—
rasztszervezet: a ,,Szpilka" és a Bundok. A bolseviki delegátusok nagy többségét kizárólag nggyipari körzetek választották :_ Pétervár, Moszkva, Ural, Ivanovo-Voznye—A szensz , st .
,,Nyilvánvaló —— írta Sztálin elvtárs —— hogy a bolsevikiek taktikája a nagyipari proletárok taktikája lett, azon körzetek taktikája, ahol az osztályellentétek különösen világosak és az osztályharc különösen éles. A bolsevizmus a haladó proletariátus
taktikája.
Másrészt nem kevésbbé nyilvánvaló az is, hogy a mensevikiek taktikája főleg .;
kézműipari munkás és paraszt félproletárok taktikája lett, azon körzetek taktikája,
,) J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései. 11. (orosznyelvű) kiadás. 256. old.
'; J. V. Sztálin: Összes művei. (Omsznyelvű kiadás), 11. kötet, 46—77. old.
' J. V. Sztálin: Összes művei. (Orosznyelvü kiadás), II. kötet, 49. old.
