Az SzKP XIX. Kongresszusa és a szovjet statisztika feladatai

(1)

V. SZTÉAROVSZKU:

A SZKP XIX. KONGRESSZUSA

' ÉS A SZOVJET STATISZTIKA FELADATAP

A szovjet nép hatalmas lelkesedéssel fogadta a Szovjetunió Kommunista

Pártja XIX. kongresszusának határozatait, Sztálin elvtársnak a kongresszus záróülésén elmondott történelmi beszédét. A szovjet emberek, az egész világ dolgozói ezekbena dokumentumokban Lenin-Sztálin pártja bölcs politikájá—

nak győz-elmét látják, mely biztosította a szocialista társadalom felépítését és most a kommunizmus felé vezeti a szovjet népet.

A szovjet ne'p egyértelmű helyesféssel fogadta a népgazdaság további fejlesztésének, a dolgozók anyagi jóléte és kulturális szinvonala emefésének a kongresszus által az. ötödik ötéves terv irányelveiben előirányzott pro- gram'mját. Ez a programm a közgazdasági törvények ismeretére, a kommunista társadalom építésének Sztálin elvtárs által kidolgozott tudományára támaszkodik.

.Sztál'n elvtársnak a XIX. kongresszus előestéjén megjelent új, zseniális műve, ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban", igen "nagy jelentőségű a marxi-lenini elmélet számára, egész gyakorlati tevékenysé—

günk számára. , A A A

Sztál'n elvtárs ebben a kiváló, a marxizmus—leninízmus fejlődésében új korszakot nyitó művében behatóan és mindenre kiterjedően kidolgozta a szocializmus politikai gazdaságtanának alapvető kérdéseit. Sztálin elvtárs alkotóean továbbfejlesztve a marxi-lenini tudományt, megvizsgálta a gazda- sági törvények objektiv jellegének, a szocializmus gazdasági alaptörvényé—

_ nek és a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényének legfontosabb ke'r- déseit, az árutermelésnek és az értéktörvénynek a kérdéseit a szocializmus- ban, a szocializmus—ból a kommunizmusba való átmenet alapvető előfelté- teleinek, a kolhozfulajdon össznépi tulajdon szinvonalára *Való felemelése érdekében történő intézkedéseknek kérdéseit. Részletesen elemezte továbbá! a város és falu közötti, a szellemi és fizikai munka közötti ellentét megszün- tet—ésének és a közöttük lévő lényeges különbségek felszámolásának kérdését, az egységes világpiac széthullásának és a kapitalista rendszer világvá—lsága elmélyüléséneke a kapitalista országok közti háborúk elkerülhetetlenségének

legfontosabb kérdéseit.

Sztálin elvtársnak e zseniális útmutatásai alapul szolgálnak a szovjet statisztika területén is az elmélet és gyakorlat további fejlesztésére és töké—

letesítésére. _

A statisztika területén Sztálin elvtárs útmutatásaiból le kell vonni az

összes szükséges következtetéseket arra vonatkozóan, hogy m't jelentenek a szocialista társadalom számára az újratermelés marxista elméletének olyan

' Vesztnyik Sztatyisztiyiki, 1952, 5. az., 32—46. old.

11! — 8—5

(2)

92 serRovssz alapvető tételei, mint a társadalmi termelés termelési eszközök termelésére és fogyasztási cikkek termelésére való felosztásának tétele; az a tétel, hogy a bővített újratermelésben elsősorban a termelési eszközök termelése fejfődik;

az l. és II. alosztály'iközötti arány tétele, a többletterméknek, mint a felhal- mozás egyetlen forrásának tétele; a társadalmi alapok képzésének és rendel- tetésének tétele, a felhalmozásnak, mint a bővített újratermelés egyetlen

forrásának tétele. Sztálin elvtárs útmutatásaiból le kell vonni a következte-

téseket a statisztikai elmélet és gyakorlat összes alapvető kérdései tekinteté- ben; mindenek előtt a népgazdasági mérleg felépítésének megjavítása és tökéletesítése, és a termelésnek termelési eszközöket termelő ágak szerinti pontosabb tudományosan megalapozott felosztása tekintetében.

Igen nagy az elvi jelentősége Sztálin elvtárs arra vonatkozó útmutatá—

sainak, hogy a marxisták a termelési eszközök termeléséről beszélve min-

denekelőtt a munkaeszközök termelését értik, amelyek a társadalmi terme—

lésben az összes többi termelési eszközökhöz viszonyitva döntő szerepet ját- szanak. Sztálin elvtárs e kérdésekre vonatkozó útmutatásai a szovjet sta—

tisztikusokat arra kötelezik, hogy biztosítsák az ipari termelés csoportosi- tásában a munkaeszközök termelésének pontos elkülönítését.

Igen fontos következtetéseket kell levonnia a statisztikusnak Sztálin

elvtársnak arra vonatkozó útmutatásaiból, hogy szocialista viszonyaink kő-

zött, számos régi fogalmat, amelyek a dolgok új helyzetében nem megfele-

lőek, el kell vetni, így a munkaerőnek mint árunak és a munkások ,.bérbe—

vételének" fogalmát, a ,.szükséges" és a ,,többlet"-munka fogalmát és más

régi fogalmakat, amelyeket az új helyzetnek megfelelő új fogalmakkal kell

felcserélni.

Sztálin elvtárs zseniális műve kiemelkedő mintaképe az alkotó marxizmusnak az elmélet és a gyakorlat elválaszthatatlan egységének,

mintaképe a marxi—lenini elmélet pártosságának, a burzsoá ideológia bár—

milyen jelensége iránti engesztelhetetl'enségének.

*

A szovjet statisztikára jellemzőek —-— eltérően az apologetikus, hazug polgári statisztikától, — a feltétlen megbízható és a tudományosan megala—

pozott adatok. ,,...A Központi Statisztikai Hivatalnak objektív, minden előítélettől ment adatokat kell szolgáltatni, mert ha a számadatokat vala- milyen eleve eltökélt nézethez próbálják igazítani, —— bűncselekményt követ—

nek el", — mondotta Sztálin elvtárs a Közmnti Bizotts-ág politikai beszá- molójában a XIV. pártkongresszuson.l

A Kommunista Pártnak a XIX. pártkongresszus által elfogadott Szer- vezeti Szabályzata kimondotta, hogy minden erővel meg kell követelni az igazságnak megfelelő adatokat, a párt- és az állami kötelezettségek teljesi-

tése irá'nti becsületes és elvhű magatartást.

Sztálin elvtárs útmutatásai és a Kommunista Párt XIX. kongresszusá- nak határozatai azt a feladatot tűzik a szovjet statisztika dolgozői elé, hogy fáradhatatlanul dolgozzanak a statisztikai munka színvonalának további emelésén, biztosítva a statisztikai adatok feltétlen megbízhatóságát és tudo- mányos megalapozottságát.

E feladatok teljesítésének legfontosabb feltétele, hogy az állami statisztikai dolgozók a beszámolási adatokkal szemben becsületes, az igazságot meg—

! Sztálin Művei, 7. kötet, Szikra, Budapest, 1951, 351. old.

(3)

SZKP XIX. KONGRESSZUSA ÉS A STATISZTIKA FELADATAI 93

kövételő álláspontot foglaljanak el. A szovjet statisztikai dolgozók egész tevékenységének példaképül kell szolgálnia a szocialista állam érdekei leg—

szigorúbb védelmére. Döntő harcot kell vivniok az államellenes irányzatok ellen, mindaz ellen, ami akadályozza a kommunizmus Sikeres építését.

Malenkov elvtárs a XIX. pártkongresszuson tartott beszédében rámu- tatott arra, hogy a párt— és állami fegyelem megsértésének egyi-k legveszé—

lyesebb és legelvetemültebb megnyilvánulása az, hogy egyes dolgozók eltit- kolják az igazságot a dolgozók valódi helyzetéről, szépítik a munka ered- ményeit.

Erről a gyökeresen kiirtandó, államellenes gyakorlatról beszélt Hruscsov elvtárs is, mint olyan esetekről, amikor a szűk hivatali érdekeket az állam

érdekei, a párt érdekei fölé helyezik.

Mal-enkov elvtárs és Hruscsov elvtárs beszédeikben rámutattak arra,

hogy egyes dolgozók a párt— és állami törvények megsértésének útjára, a megtév—esztésnek, a rendelkezésükre álló anyagi eszközök eltitkolásának, a szándékosan túlméretezett nyersanyag- és 'anyagigénylések benyújtásának útjára lépnek, a termelési tervek nem teljesítése esetén megengedik a termék- kibocsátási beszámolój—elentések meghamisítását; egyszóval szemfényvesz-

téssel foglalkoznak. X

E hibák kiirtásában komoly szerepet kell betölteniök az állami statisztikai szerveknek. A Központi Statisztikai Hivatal számos hivatala, kerületi és városi felügyelője nagy munkát végzett az anyagkészlet—összeírást ada—

tok, az állattenyésztésre, a mezőgazdasági termékek begyűjtésére vonatkozó beszámolási adatok, az iparvállalatok tervteljesítésére vonatkozó adatok helyességének ellenőrzésével kapcsolatosan. Munkájuk hozzájárult ahhoz, hogy a beszámolási adatok meghamisítóit szigorúan felelősségre vonják.

A statisztikai adatok megbizhatóságának ellenőrzése terén azonban még sok

esetben komoly hibák vannak. _

A Szovjetunióban az állami statisztikai szervek egyik alapvető feladata

az állami népgazdasági tervek teljesítésének ellenőrzése. A Szovjetunió Köz-

ponti Statisztikai Hivatala feldolgozza, elemzi és a kormánynak felterjeszti az állami tervek teljesítésének menetét bemutató megbízható, tudományosan

* megalapozott statisztikai adatokat. Minden statisztikai dolgozó becsületbeli ügy—e, hogy rendszeresen és szigorúan figyelemmel kísérje a XIX. kongresz- .szusnak a Szovjetunió ötödik ötéves fejlesztési tervére vonatkozó irányvona- lai teljesítését. A szovjet statisztika dolgozói számára igen nagy jelentősé—

gűek a XIX. pártkongresszuson a SZK(b)P Központi Bizottságának mun- kájáról tartott beszámolóban foglalt útmutatások.

,,Egyes üzemek. -—— mondotta Malenkov elvtárs, —— hogy termelési ter—

vüket globálisan teljesítsék, olyan államellenes gyakorlatot folytatnak, hogy

az állami tervben a legfontosabb cikkek termelésére vonatkozólag kitűzött feladatok teljesítésének a rovására másodrendü cikkeket gyártanak terven

felül.

Több iparágban a termelt cikkek minős-ége tekintetében megszegik az

állami fegyelmet. Előfordulnak olyan esetek, hogy a fogyasztóknak silány

minőségű cikkeket és árukat szállítanak, amelyek nem felelnek meg a meg- állapított szabványoknak és technikai feltételeknek. ...Nem nyugodhatunk bele az ipar mi'nkáiának e hiányo—ssáoaiba. Az állami terv — törvény. Min- den üzem köteles végrehajtani az előírt állami feladatokat és ellátni a nép—

gazdaságot a szükséges termékekkel. A gazdasági vezetők és a pártszerve-

§

(4)

_94 ' _ SZTAROVSZKIJ

zetek kötelessége biztosítani, hogy minden üzem ne csak globálisan, hanem feltétlenül az állami tervnek megfelelően, minden egyes termék gyártása

szempontjából is, teljesítse termelési tervét. Kötelesek továbbá elérni azt, hogy rendszeresen javítsák a gyártott termékek minőségét, feltárni és kikü- szöbölni azokat az okokat, amelyek az üzem normális munkáját akadályoz-

zak."2 ,

, A kormány többízben rámutatott arra, hogya tervet csak akkor lehet

teljesítettnek venni, ha a teljes termelésre vonatkozó előirányzat mellett tels jesitették az összes gyártmányok termelésére vonatkozó feladatot természet-

ben, az állami terv által előírt választékban. __

Az állami statisztikai szerveknek a tervteljesítés ellenőrzésekor, a hátát — idő előtti tervteljesátésre vonatkozó jelentések ellenőrzésekor és a tervtelje- sítés eredményeinek nyilvánosságrahozatalakor szigorúan ezekhez az útmu-

tatásokhoz kell tartaniok magukat és 'el'kell fojtaniok mindenféle államelle—

nes hivatali és helyi irányzatot, ami bárhol még előfordul.

Ismeretes, hogy milyen jelentősége van a statisztika elmélete és gyakorlata számára az átiagszámok helyes alkalmazásának és a csoportosítá— ' sok kérdésének. ,, . . . az átlagszámok módszere, ha nem helyesbítik az egyes

vidékekre vonatkozó adatok alapján, nem tekinthető tudományos módszer—

nek", —— tanítja Sztálin elvtárs.3

Sztálin elvtárs ezen igen fontos útmutatásának kifejlesztését tartal- mazza a kongresszus számos dokumentuma. Malenkov elvtárs az SZK(b)P Központi Bizottságának munkájáról tartott beszámolójában többízben fog—

lalkozik a gazdaság konkrét, differenciált irányításának szükségességével, hangsúlyozza a gazdasági tevékenység eredményeinek értékelésében a válo- gatás nélküli, globális Vizsgálat megengedhetetlenségét. Iparunk minden évben nemcsak teljesíti, hanem túl is teljesíti az állami terveket. Az egész ipar jó munkájának általános mutatószámai mögött azonban, mutat rá Malenkov elvtárs, sok, az állami előirányzatokat nem teljesítő vállalat rossz munkája rejlik, aminek következtében a népgazdaság bizonyos termék—

mennyiséget nem kap meg. A minisztériumok sok esetben nem foganatosít- ják az egyes vállalatok tervteljesítéséhez szükséges intézkedéseket és e helyett gyakran áthárítják a feladatokat a rosszul dolgozó vállalatokról az

élenjárókra. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a f*osszul dolgozó vállalatok az élen—

járók terhére élnek.

Malenkov elvtárs bírálta a minisztériumok munkáját azért, hogy az

iparban a munkatermele'kenység növelési lehetőségeit távolról sem használ-

ják ki telj-esen, rámutatott *arra, hogy a minisztériumok az egyes vállalatok munkatermelékenységi előirányzatai teljesítésének biztosítása helyett gyakran megelégszenek az egész iparágra vonatkozó átlagmutatószáimokkal,

nem foganatosítják a szükséges intézkedéseket, hogy az elmaradó vállala-

tokat felemeljék az élenjárók színvonalára. '

A mezőgazdaság irányitásában lévő hibákat vizsgálva és sok gyakor-

lati kérdés eldöntésének sablonos, formális módját bírálva Malenkov elvtárs megjegyzi azt is, hogya párt-, szoviet- és mezőgazdasági dolgozók között még sok olyan ember van, aki úgy ítéli meg a mezőgazdaságot és úgy igyek—

szik irányítani azt, hogyaz úgynevezett átlag mutatószámokból indul ki.—

Ezek a dolgozók a terméshozamot az átlagadatok alapján ítélik meg, az állattenyésztés produktivitását pedig szintén az átlagmutatószámok alapján.

' Malenkov: A Központi Bizottság beszámolója a SZK(b)P XIX. kongresszusának; Szikra, Buda- pest, 1952'. 44. old.

* :: Sztálin Művei, 12. kötet, Szikra, Budapest, 1950 90. old.

(5)

SZKP xrx. KONGRESSZUSA es A STATISZTIKA FELADATAI *95 Ha megelégszünk az átlagadatokkal, nem vehetjük észre az elmaradó kerü-

leteket, .kolhozokat, szovhozokat, amelyekben rosszul megy a munka, és nem tudunk idejekorán hathatós intézkedéseket tenni, hogy ezek megkapják a szükséges segítséget. Másrészt az átlagadatok mögött nem láthatjuk meg azokat a vidékeket, kolhozokat és szovhozokat sem, amelyek messze elöre—

haladtak, s amelyekre az átlagos mutatószámokon alapuló feladatok nin-

csenek ösztönző hatással, sőt amelyeket azok visszahúznak, gátolnák fejlő-

désükben. '

Azok a sztálini útmutatások, hogy az átlagszámokat a kerületek szerinti

adatokkal kell helyesbíteni, kiiejeződtek a XIX. pártkongresszusnak a

Szovjetunió 1951—1955. évi ötödik ötéves fejlesztési tervére vonatkozó irány—

elveiben is.

A tervezés előző gyakorlatától eltérően az ötödik ötéves tervre vonat—

kozó irányelv—ekben a mezőgazdaság legfontosabb minőségi mutatószámaira vonatkozóan differenciált feladatok vannak megadva.

Igy a gabonafélék és az ipari növények terméshozamára vonatkozó fel-_

adatok nem ,,átlagosan", nem az egész Szovjetunióra vonatkozóan vannak megállapítva, hanem az egyes gazdasági vidékek szerint, az öntözött földek

kiemelésével. Például Dél—Ukrajna és Észak-Kaukázus kerületeiben a gabonafélék terméshozamát hektáronként 20—22 o-ra, az öntözött földeken

pedig 30—34 d-ra kell felemelni. A Volga—mellék kerületeiben a gabonafélék

terméshozamát az előirányzat szerint hektáronként 14—15 o-ra, az öntözött

földeken pedig 25—28 o-ra kell felemelni stb.; a gyapot terméshozamát hek- tátronkint Közép-Ázsia és Dél—Kazahsztán kerületeiben 26—27 g—ra, a Kauká—

zusontúl kerületeiben 25—27 g-ra és a Szovjetunió európai részének déli kerületeiben az öntözött földeken 11—13 o-ra, a nem öntözött földeken 5—7 (j-ra kell felemelni. Ugyanilyen differenciált feladatok vannak előirá- nyozva a rost—len, a cukorrépa, a burgonya, a napraforgó terméshozamának növelésére, a tejhozamra és a lenyirt gyapjú mennyiségére vonatkozóan.

Az utóbbi évek során a Párt Központi Bizottsága, a kormány és szemé—

lyesen Sztálin elvtárs útfnutatásainak megfelelően jelentős mértékben kiszé—

lesítették a statisztikai adatok cso-portosítá—sának alkalmazását.

Az iparban a tervteljesite'sre vonatkozó, egyes minisztériumok szerinti átlagszámo'kon kivül rendszeresített—ék az egyes iparágakban a tervet teljesítő és túlteljesitő, valamint a tervet nem teljesítő iparvállalatok számának kimu- tatását, feltüntetve ez utóbbiaknál az át nem adott termékek mennyiségét a fontosabb termékfajták szerint.

Az építőiparban rendszeresitettek egy beszámolójelentést, amely nemcsak a beruházási terv általános teljesítését tükrözi vissza, hanem tartal- mazza a fontosabb építkezésekre és üzeinbehelvezendő objektumokra. vonat- kozó terv teljesítését is, az alapvető munkafajták feltüntetésével. Ez lehetővé teszi a legfontosabb építkezések csoportosítását mind a tervteliesités álta- lános szinvonala, mind pedig az egyes munkafajták tervteljesitése szerint.

A szállításnál az érvényben lévő beszámolójelentés alapján csoportosít- ják a vasúti rakofmánvokat a tervteljesítés szinvonala szerint és a vasutakat

és gőzhajókat a szállítás tervének teljesítési—foka szerint, figyelembe véve

egyben azt is, hogyan teljesítették a fontosabb rakományok szállítási tervét.

A szovhozokat csoportositják nagysági'k szerint, a mezőgazdasági növé—

nyek terméshozama szerint, a termelési önköltség és a szovhozok rentabili-

tása szerint. *

(6)

96 . szmnovsziw

Elkezdték a kolhozok csoportosítását termelési irányuk, a kolhozok jövedelmeinek, a kolhozparasztok részére a munkaegységekre kiadott penz és termékek mennyiségének jellemzésével. A kereskedelem területen alkal- mazzák az egyes területek és városok csoportosítását az áruforgalmi terv tel—

j'esítésének százaléka szerint és a lakosság részére eladásra kijelölt árucikkek szállítási tervének teljesítési foka szerint. ' !

A múlt évben Sztálin/elvtárs útmutatása szerint a munkások, tisztviselők és a kolhozparasztok háztartási költségvetési statisztikájának gyökeres mege

javítását célzó intézkedéseket hajtottak végre és megállapították a koltseg—

vetések csoportositásának helyes, tudomá—nyos módszereit. Az összes mun- kások háztartási k—öltségvetéseire vonatkozó ,,átlag" mutatószámok helyett bevezették a munkások költségvetéseinek iparágak szerinti csoportosítását:

elkülönítve a szakképzett munká—sok költségvetéseit és a gyengén és kevesse szakképzett munkások költségvetéseit. Az összes kolhozparasztok háztartási

költségvetéseire vonatkozó ,,átlag" mutatószámok helyett a költségvetéseket mezőgazdasági vidékek szerint csoportosítják, elkülönítve a gabonatermelő, kolhozok, az ipari növényeket termelő kolhozok és az állattenyésztő kolhozok kolhozparasztjainak háztartási költségvetéseit. ,

A statisztika összes ágaiban halaszthatatlan feladat jelenleg a statisztikai csoportosítások alkalmazásának további kiszélesítése.

Az ipar területén biztosítani kell a tervteljesítésre vonatkozó csoportosí- tások rendszeresítését nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi mutatószá—

mok tekintetében is, azaz az önköltségesökkenté'si, a munkatermelékenységs emelési terv teljesítési foka és a műszaki-gazdasági mutátószámok tervtelje-

sítési foka szerinti csoportosításokat.

szépítőipa-rban a tervteljesítés (színvonala szerinti csoportosításokat nemcsak a legfontosabb építkezések tekintetében kell végrehajtani. Rendsze- resíteni kell az összes építési szervezetek tervteljesítési foka szerinti csopor—

tosításokat is.

Rendszeresiteni kell a kolhozok olyan csoportosítását is, amely lehe-' tővé teszi a kolhoztevékenységre vonatkozó összes alapvető mutatószámok szerint a jól vagy rosszul dolgozó kolhozok kiemelését.

Rendszeresítenj kell a beszerző, értékesítő és kereskedelmi szervezetek olyan csoportosítását, amely lehetővé teszi nemcsak a beszerzési és árufor- galmi terv teljesitésének, hanem a beszerzéssel, tárolással és értékesítéssel kapcsolatos forgalmi költségek és általános költségek színvonalának megíté- lését is.

Komoly kérdések merülnek fel a statisztika előtt azzal kapcsolatban is, hogy az ötödik ötéves tervben előirányzott feladatok teljesítésének ellenőrzé—

séhez számos új mutatószámra van szükség.

A XIX. pártkongresszusnak az ötödik ötéves tervre vonatkozó direktívái

számos feladatot tartalmaznak a vállalatok tényleges kapacitásának jobb kihasználására, új gépek bevezetésére, a termelési folyamatok automatizálá- sára, intenzívebbé tételére, a munkaigényes munkák gépesítése're és a terme—

lés minőségének megjavítására vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban fontos feladatok állanak az iparstatisztika és az új technika statisztikája előtt mind az ötéves terv új feladatai teljesítésének számbavételét biztositó új mutatószá-

mok bevezetése terén, mind pedig a számbavételi módszerek megjavítása

tekintetében.

(7)

SZKP XIX. KONGRESSZUSA ÉS A STATISZTIKAFELADATAI 97

Különös figyelmet kell fordítani az iparban, építőiparban, mezőgazda- ságban és szállításban az egyes folyamatok gépesítéséről a termelési folya—

matek komplex gépesítésére való áttérés számbavételére.

A tervben először közlik a munkatermelékenység növelésére vonatkozó feladatokat nemcsak az iparban és az építőiparban, hanem a mezőgazdaság- ban is. A gép- és traktorállomások és kolhozok dolgozóinak munkatermvelé- kenysége állandóan nő és sokszorta magasabb, mint az egyéni parasztgaz- daságok munkatermelékenysége. A mezőgazdaságban és különösen a kolho- zokban azonban még óriási lehetőségek vannak a munkatermelékenység további növelésére. Az ötéves terv folyamán a munkatermelékenységnek a mezőgazdaságban 40%-kal kell növekednie. Ki kell dolgozni a mezőgazda- ság termelékenységének tudományos és gyakorlatilag célszerü számviteli módszereit, mivel ezek, sajnos, még nincsenek meg.

Komoly feladatok állanak a beruházási statisztika előtt. Az irányelvek előírják például, hogy az új vállalatok és aggregátok üzembehelyezése mel-

lett biztosítani kell a működő vállalatok kapacitásának megnövelését is a

vállalatok újjáépítése, új berendezés felszerelése, a termelés gépesítése és intenzívebbé tétele és a technológiai folyamatok megjavítása révén. Követ- kezésképpen biztosítani kell a vállalati kapacitások olyan statisztikájának megszervezését, amely nemcsak az új kapacitások üzembehelyezését veszi számba, hanem a működő vállalatok kapacitásainak megnövekedését is.

Az irányelvek előírják az építőiparban a műszaki tervezési határidők

megrövidítését, és az építkezésnek műszaki tervekkel és költségvetésekkel idő—

ben való ellátását, a típus-tervezés széleskörű bevezetését. Ezzel kapcsolatban komolyan meg kell javítani a tervező-kutató munkáknak, éspedig különösen a következő évi építkezés műszaki tervezéséhez szükséges tervező-kutató

munkáknak a statisztikáját.

Az ötéves terv az állami beruházások együttes terjedelmének a negyedik ötéves tervhez viszonyítva körülbelül 90%-os növelését írja elő, a hitelek—

nekmköriilbelül 60%-os növelése mellett. A beruházási hit-elek emelésével—

szemben az építkezések terjedelmének nagyobb mérvű emelése az építési önköltség megfelelő csökkentésével biztosítandó a munkatermelékenység fokozása. az általános költségek csökkentése, az építőanyagok és berende- zések árának leszállítása útján. Ebből következik annak szükségessége, hogy a beruházási munkák terjedelmének statisztikáját két áron —— összehasonlító és ténvleges áron — kell vezetni és vizsgálni kell az építési költségek csök-

kentésében az egyes tényezők befolyását. *

Malenkov elvtárs beszámolójában rámutatott arra, hogy a takarékosság

a népgazdaság további fellendítésének legfontosabb emelője. ,,Ennek elle- *'

nére, —— mondja Malenkov elvtárs, —— a népgazdaság belső tartalékainak mozgósítása és helyes kihasználása terén még nagy fogyatékosságok van-

nak."4

Malenkov elvtárs, felsorolva ezeket a fogyatékosságokat, rámutat az iparban, mezőgazdaságban és szállításban mutatkozó nagy veszteségekre és nem termelő jellegű költségekre. Különösen gyenge a takarékosság az építő-

iparban. Sok minisztérium —— mondja Malenko—v elvtárs —— a vállalatok

kapacitását a termelés ,.szíík keresztmetszeteihez" igazodva határozza meg, a kapacitások kiszámításánál gyakran a berendezés termelékenységének csökkentett normáit alkalmazzák. A gyártmányok munkaigényességének

; Malenkov: A Központi Bizottság beszámolója az SZK(b)P XIX. kongresszusának, Szikra, Buda—

oest. 1952. 62. old. '

(8)

98 . ' 'SZTAROVSZKIJ normáit az élenjáró technológiának és a munka tökéletesebb megszervezési módszereinek figyelembevétele nélkül állapítják meg. Sok vállalatban nagy veszteségek vannak a rossz gazdálkodás és az anyagok, nyersanyagok,

tüzelőanyag, villamosenergia, szerszámok és egyéb anyagi értékek pazarló felhasználása következtében. A megállapított fogyasztási normákat gyakran

megsértik, nemigen használják a teljesértékű pótanyagokat; még mindig

nagy a termelésben a selejt. *

Sok vállalatnál előfordul, hogy jelentős mértékben megsértik a terme—_

lési önköltség tervezését. Egves vezetők mesterségesen ,,tartalé-kokat" terem- tenek a termelési önköltségi tervekben azáltal, hogy túlzottan felemelik a

nyersanyag— és anyagfogyasztáisi normákat ésalaptalanul megnövelik a , *

gyártmányok munkaigényes—ségi mutatószámait. Malernkov elvtárs rámutat

arra, hogy az önköltség tervezésének ilyen államellenes gyakorlata'egyes vállalatoknál azt bizonyítja, hogy a minisztériumok részéről hiányzik a meg-

felelő ellenőrzés. Ezekből az útmutatásokból következik, hogy meg kell javí—

tani a berendezés kihasználására, a nyersanyag—, anyag—, tüzelőanyag .és villamosenergia felhasználási normák teljesítésére vonatkozó számbavételi

és beszámolási rendszert. Az önköltség számbavételét és statisztikáját oly—

módon kell megszervezni, hogy azok biztosítsák az önköltségcsökkentési

tervieladatok teljesítésének legszigorúbb ellenőrzését. *

Az ötödik ötéves terv direktívái előírják a mezőgazdasági termékek begyűjtésével, tárolásával és értékesítésével kapcsolatos költségeknek, vala—

mint az ipari értékesítő szervezetek általános költségeinek erős csökkentését.

,,A mezőgazdasági termékek begyűjtésével, tárolásával és: értékesítésével

kapcsolatos magas általános költségek abból erednek, —— mondotta Malen- kov elvtárs, —— hogy a minisztériumok nem eléggé szorgalmazzák a hatás—

körükbe tartozó begyűjtő és értékesítő szervezetek általános költségeinek

csökkentését, nem ellenőrzik a begyűjtésre kerülő termékek önköltségét.

A'minisztériumi ellenőrzés hiáinyakedvező talajt teremt mindenféle vissza-' élésekre, lehetővé teszi, hogy a begyűjtő szervezetek minden deficitet és vesz- teséget a begyűjtési költségekhez számoljanak, s így takargassák rossz gaz-

dálkodásukat. Minthogy a begyűjtés, közellátás és értékesítés megszervezése terén nincs meg a kellő rend és takarékosság, az államnak ebből több milliárd rubelnyi deficitje van."5

, A legutóbbi időkig az általános költségek számvitelét a begyűjtő és kereskedelmi szervezetekben nagyon elhanyagolták. A Fogyasztási Szövet- kezetek Központjának szervei például a begyűjtési költségek terjedelmét min-

den differenciálás nél—kül, globálisan vették számba a begyűjtött termékek összes fajtáira vonatkozóan, egyesítve a burgonvát, a zöldségféléket, gyü- mölcsöket, sőt az ócskavasat és a hasznosíthatóhulladékanyagot (!) is. Az egyes mezőgazdasági termékfajtáik általános költségeinek kalkulációját egyáltalán nem készítették el. Az egyik leghalaszthatatlanabb feladat ,a számvitel és a kalkulációk rendezése, valamint a forgalmi költségek statisz—

tikájának és mindenek előtt, a mezőgazdasági termékek begyűjtésével, táro—

lásával és értékesítésével kapcsolatos általános költségek statisztikájának megjavítása.

,,Gazdasági kádereín-knek, —— mondja Malenkov elvtárs, —— tökéletesen el kell sajátítaniok a szocialista gazdálkodás módszereit, növelniök kell műszaki és gazdasági képzettségüket, rendszeresen javítaniok kell a terme—

6 Malenkov: A Központi Bizottság beszámolója a SZKtb)? XIX. kongresszusának, Szikra. Buda—

pest, 1962, 65. old.

(9)

SZKP XIX. KONGRESSZUSA ÉS A STATISZTIKA FELADATAI 99

lési módszereket, fel kell kutatniok és fel kell használniok a népgazdaság rejtett tartalékait."6 A takarékosság megvalósítása, a belső tartalékok moz- gósítása és kihasználása az_ összes népgazdasági ágakban, a meglévő tarta- lékok feltárás-a vonalán tör—535116 kellő ellenörzés biztosítása a szovjet statisztika egyik legfontosabb feladata.

A szovjet statisztikában igen fontos kérdés a nép anyagi jólétét, egész- ségügyét és kulturális életszínvonalát jellemzö mutatószámok megállapítása.

Sztálin elvtárs ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban"

című zseniális művében feltárta a szocializmus gazdasági alaptörvényét, amelynek lényeges vonásai és követelményei ,, az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégít-ésé—

nek biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján tör-

ténő szakadatlan növekedése és tökéletesedése útján."7

_Malenkov elvtárs beszámolójában szemléltetöen bemutatta, hogy ennek az alaptörvénynek megfelelően az összes népgazdasági ágakban elért sike—

rek a szovjet társadalom anyagi és kulturális életszinvonalának további

emelkedéséhez vezettek.

A szovjet nép jóléte emelkedésének alapvető mutatószálma, —— mutat rá

Mal-enkov elvtárs —— a nemzeti jövedelem állandó növekedése. Az l940-től

l951—ig terjedő időszak alatt a Szovjetunió nemzeti jövedelme 83% -kal nőtt.

A kapitalista országoktól eltérően, ahol a nemzeti jövedelem nagyobbik felét a kizsákmányoló osztályok sajátítják ki, a mi országunkban az, egész nemz-eti jövedelem a dolgozók tulajdona. A Szovjetunió dolgozói anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére a nemzeti jövedelemnek mintegy háromnegyed részét megkapják, a nemzeti jövedelem fennmaradó része pedig a szocialista

termelés. kiszélesítésére és más állami és társadalmi szükségletekre megy.

_ Mal—enkov elvtárs rámutatott továbbá arra, hogy a munkások és tisztvi-

selők pénzbeli munkabérének, a parasztok pénzbeli és természetbeli jövedel-

meinek növekedése, a közszükségleti cikkek árának csökkenése és az egyéb kifizetések növekedése következtében a munkások és tisztviselők reáljöve- delme egy dolgozóra számítva 1951-ben körülbelül 57 %-kal volt magasabb, mint 1940-ben, a parasztok egy dolgozóra számított reáljövedelme pedig körülbelül 60%-kal volt magasabb.

A XIX. pártkongresszus által az ötödik ötéves tervre vonatkozóan elfo—

gadott direktívák előírják, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedelmét öt év alatt legalább 60% -kal kell növelni, a munkások és tisztviselők neálmunkabe'rét legalább 85%-kal kell emelni, számításba véve itt a kiskereskedelmi árak csökkenését, _— továbbá el kell érni a kolhozparasztok pénzbeli és termé- szet-beni (pénzben kifejezett) jövedelmeinek legalább 40%-kal való növe—

ked—ését.

Ismeretes, milyen jelentőséget tulajdonít Sztálin elvtárs a nemzeti jöve—

delem vizsgálata kérdéseinek. Már pártunk XVI. kongresszvsán tartott"

beszámolójában ezt mondotta: ,,Hogyan oszlik meg a nemzeti jövedelem az egyes osztályok között 5— ez döntő kérdés a munkások és parasztok anyagi és kulturális helyzete szempontjából."8

Sztálin elvtárs megbírálta a nemzeti jövedelemnek Németország, Anglia és az USA polgári közgazdászai által való kiszámítását, akik ,,...Nem

pest, ';gggleötglíogltd.A KÖZponti Bizottság beszámolója a SzK(b)P XIX. kongresszusának, Szikra, Buda-

7Sztálin: A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban, Szikra, Budapest, 1952.

41. old.

8 Sztálin Művei, 12. kötet, Szikra. Budapest. 1950, 314. old.

(10)

100 ' seraovszma

ok nélkül iparkodnak ...a burzsoázia előnyére összeküszálni ezt a kérdést,

amikor nyakra-lőre közlik idevonatkozó xteljesen objektive: kutatásaikat."*

Sztalin elvtárs műveiben adatokat közöl a Szovjetunió nemzeti jövedel-

mének növekedéséről és a dolgozóknak 'a nemzeti jovedelemben való része—.

sedéséről s behatóan és minden oldalra kiterjedően elemzi ezeket az adatokat.

,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című mű- vében Sztálin elvtárs rámutat arra, hogy a politikai gazdaságtan tankönyvé—

nek tervezetébe feltétlenül (Sztálin elvtárs kiemelése) fel kellene venni egy új fejezetet a nemzeti jövedelemről.

Sztálin elvtárs mindig nagy figyelmet fordít a munkások és tisztviselők

jövedelmei és a parasztok jövedelmei növekedésének kérdéseire. A párt-

kongresszusokon nem egyszer idézett statisztikai adatokat, amelyek a mun- kások reálbérének és a parasztok jövedelmeinek növekedését jellemzik.

Igy például a XV. pártkongresszuson tartott beszédében Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy a munkások reáilmunkabére az egész állami iparban a járulékokkal (társadalombiztositás, kulturális szükségletek, közüzemi szol- gáltatások stb.) együtt 1926/27—ben a háború előttinek l28,4%-át tette ki.

Sztálin elvtárs ebben a beszámolójában rámutatott arra, hogy két év alatt

.(1924/25-től 1926/27-ig) a paraszti lakosság jövedelme 35,l%-kal növeke—

dett, míg a paraszti lakosság ez alatt az időszak alatt 2,38%—kal növekedett.

A Központi Statisztikai Hivatal az utóbbi években kiszámítja és közzé- teszi a Szovjetunió nemzeti jövedelmének növekedésére, a nemzeti jövedelem elosztására, amunkások, tisztviselők és parasztok jövedelmeinek növekedé-

sére vonatkozó adatokat. Ezeknek az általánosított mutat'ószámoknak a

helyes, tudományosan megalapozott kiszámítása a szovjet statisztika igen fontos feladata.

" Sztálin elvtárs ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet- unióban" című munkájában rámutat: ,,Nálunk még nincs meg a termékcsere fejlett rendszere, de a termékcsere csírái megvannak a mezőgazdasági ter- mékek ,áruraváltása'" formájában. Mint tudjuk, a gyapot—, len—, cukorrépa- termelő és egyéb kolhozok termékei már régen ,árura váltódnak', igaz ugyan, hogy nem teljesen, csak részben, de mégis csak ,árura váltódnak'. Mellesleg megjegyzem, hogy az ,árura váltás' szó nem szerencsés, a termékcsere szóval kellene helyettesiteni. A feladat az, hogy a termékcsere e csíráit a mezőgaz—

daság minden ágában megszervezzük és a termékcsere széles rendszerévé fejlesszük, olyanformán, hogy a kolhozok termékeikért ne csak pénzt, hanem

— főként —— szükséges iparcikkeket kapjanak. Ez a rendszer a város által a falu rendelkezésére bocsátott termékek óriási növelését követ-eli, ezért külö- nösebb sietség nélkül, a város által előállított termékek felhalmozódása ará—

nyában kell bevezetni. De következetesen, ingadozás nélkül be kell vezetni, lépésről-lépésre szűkítve az áruforgalom hatókörét és bővítve a termékcsere

hatókörét."9

Biztosítani kell olyan statisztika megszervezését, amely a termékcseref csíráit külön veszi számba, amely visszatükrözi az áruforgalom hatókörének fokozatos szűkítését és a termékcsere hatókörének bővítését.

Sztálin elvtársnak ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet- unióban" címíi zseniális; művéből és a XIX. pártkongresszus történelmi hatá- rozataibói új, komoly feladatok következnek a közlekedési statisztika, kultúr- statisztika; egészségügyi statisztika egyéb ágai számára is.

' Sztálin Művei, 12. kötet, Szikra. Budapest, l950, ami old.

DSztálín: A szocializmus közgazdaság problémái a Szovjetunióban. Szikra, Budapest. l95'2.

92—93. old.

(11)

SZKP xxx. KONGRESSZUSA es A STATISZTIKA FELADATAI 101

A szovjet és gazdasági szervek munkájának Malenzkov elvtárs beszá-

molójában adott alapos bírálata segíti a statisztikai dolgozókat abban, hogy tökéletesítsék munkájukat, gyorsabban küszöböljék ki a gyakorlati mun—

kájukban lévő hiányokat.

*

Malenkov elvtárs beszámolójában, Berija telvtárs beszédében és a kongresszus más küldötteinek beszédében sok ragyogó példát találunk a statisztikai adatok tudományos elemzésére és a különbözö statisztikai szám—

adatok világos összehasonlítása sztálini módszereinek alkalmazására. ,

Ennek egyik példájául szolgálhat a következő tábla, amelyet Malenkov

elvtárs beszámolójának elején közölt.

A Szovjetunió és a tőkés országok ipari termelésének növekedése 1929-től 1951-ig (1929 év : 100)

Országok 1929 1939 1943 1946 1947 1948 1949 1050 1051

'Szovjetunió ... 100 l 552 I 573' 466 571 721 370 1082 1266 Egyesült Államok ... 100 99 ' 217 155 170 175 160 182 200 Anglia ... 100 123 %B 112 121 135 144 157 160 Franciaország ... 100 80 §§ % 63 74 85 92 92 104 Olaszország ... 100 108 § §" 72 93 97 103 118 134

;

Ezeket .az adatokat elemezve, Malenkov elvtárs rámutat:

,,Amint a fenti táblázatból látható, a Szovjetunió ipari termelésének volumene 1951—ben 1929-hez viszonyítva l266% volt, vagyis ez alatt az idö alatt csaknem tizenháromszorosra növekedett. A szovjet ipar a háború utáni időszakban, ugyanúgy, minta háború előtt, a békés termelés fejlesztése alap—

ján töretlenül felfelé ívelő vonalban fejlődik.

A fenti táblázatból az is kitűnik, hogy az Amerikai Egyesült Államok

ipari termelése az 1929 és 1939 közötti időszakban egyhelyben to-pogott.

Később csupán azáltal emelkedett, hogy a második világháború idején a hadifermelés erősen növekedett", majd ismét jelentősen visszaesett és csak a koreai nép ellen indított háború és az erőltetett ütemű fegyverkezési haj-

szára való áttérés következtében növekedett meg ismét, 5 így 1951-ig az

1929 évi termelés kétszeresére emelkedett.

Anglia ipari termelése ugyanebben az időszakban csupán 60 % —kal növe—

kedett, Nyugat-Európa számos más kapitalista országában pedig az ipar

még mindig az 1929. évi színvonal körül mozog."10

Ez a kis táblázat és a hozzáfűzött rövid kommentárok teljes jel- lemzését adták a termelés fejlődésének a Szovjetunióban és a legfontosabb kapitalista országokban, és szemléltetően megmutatták a fejlődés két vona- lát — a békés gazdaság állandó fellendülésének vonalát a Szovjetunióban és a kapitalizmus gazdaságának vonalát, amelynek termelőeró'i egyhely—

ben topognak.

10 Malenkov: A Központi Bizottság beszámolója az SzK(b)P XIX. kongresszusának. Szikra, Buda- pest. l952, 8. old.

(12)

102

- SZTAROVSZKU

Ugyanilyen világos és érthető képet adnak a Szovjetunió ipari ter—

melése fejlesztésének sajátosságairól és sikereiről a háború utániévekben a Szovjetunió ipari termelésének növekedésére vonatkozó adatok is.

Malenkov elvtárs adatokat közöl az ipari termelés dinamikájáról és rá—

mutat arra, hogy 1945—ben és 1946-ban az ipari termelés szinvonala csök-

kent azzal kapcsolatban, hogy a haditechnikai termelést erősen szűkít—ették, az iparnak békés vágányokra való átállítása pedig bizonyos időt'kívánt, Az ipar háború utáni átszervezése 1946-ban általában befejeződött, ezután

a szovjet ipar term-elése gyors ütemben kezdett növekedni és 1951-ben együt-' tes terjedelme több mint kétszer meghaladta az 1940. évi színvonalat. 1952—

ben az ipari termelés körülbelül 2,3-szer nagyobb, mint 1940-ben. Különösen gyorsan növekszik a termelési eszközöket termelő ipar, amelynek termelése

körülbelül 2,7-szer haladja meg a háborúelőtti szinvonalat.

A termelési eszközök termelésének és a mezőgazdasági termelésnek a növekedése biztos alapot teremtett a fogyasztási cikkekettermelő ipar fej—

lesztéséhez, ennek termelése 1952—ben 1940-hez viszonyitva körülbelül 600/0—

kal nő.

,

Malenkov elvtárs földművelésünik fejlődését elemezve a következő ada—v tokat közli: ,,Míg a Szovjetunióban valamennyi mezőgazdasági növény 1950._

évi vetésterülete l,4-szerese volt az 1913. évinek, s emellett a gabonanövé- nyek vetésterülete öt százalékkal növekedett ez alatt az idő alatt, az ipari növények valamint a zöldségfélék és a kobakosnörvények vetésterülete pedig több mint 2,4-szeresre, a takarmánynövényeké pedig több mint ll—szeresre nőtt. A mezőgazdaság árutermelésének összértékéből jelenleg ma több mint.

40 százalék az ipari növényekre esik."" Ezek a számok szemléltetően aiá—

támasztják a beszámolóban foglalt azon következtetést, hogy durva hiba lenne a földművelés sikereit csak a gabonatermelés szinvonala szerint érté-

kelni. '

Berija elvtárs rámutatott beézédébenarra, hogy a nemzeti köztársaeáf gok ipara, és különösen a nagyipar, gyorsabban fejlődött, mint az egész Szovjetunióban globálisan. Berija elvtárs ezt meggyőző számokkal támasztja alá. A keleti szovjet köztársaságok —— az üzbég, Kazah, Kirgiz, Turkmen és Tadzsik köztársaságok —— nagyipari termel—ése az l928-tól l951-ig'terjedő '— idő alatt 22—szeresére növekedett, migr az egész Szovjetunió nagyipari ter-

melése globálisan ugyanez alatt az idő alatt lö—szorosa'ura nőtt.

Nagyon szemléltetően mutatta be Berija elvtárs ipari termelésünk hatal—

mas méreteit. Össze—hasonlította az elmúlt két év alatt elért ipari termelés terjedelmét az első és második ötéves terv összes évei alatti ipari termelés—

sel, és azt az eredményt kapta, hogy l951—ben és 1952-ben az ipari termelés 22%-kal volt nagyobb, mint a két ötéves terv alatt együttvéve. _

Rendkívül érdekes Berija elvtárs beszédében a szovjet nemzeti köz-

társaságokra'vonatkozó adatok összehasonlítása a Kélet számos országára és Európa kapitalista orrzágaira vonatkozó adatokkal. Berija elvtárs össze- hasonlítja például a középázsiai szovjet iköztársaságoka': számos keleti országgal 'az ipari fejlődés színvonalának olyan fontos mutatószáma tekin—

tetében, mint a villamosenergia-termelés. Rámutat arra, hogy az öt szovjet köztársaságban — az Uzbeg, Kazah, Kirgiz, Turkmen és Tadzsik köztársa- ságban —, amelyeknek a lakossága körülbelül 17 millió ember, háromszor több villamosenergiát termeltek,ímint Törökországban, Iránban, Pakisztán—-

11 Maienkov: A Központi Bizottság beszámolója az SzK(b)P XIX. kongresszusának. Szikra, Buda,-- pest, i952, 49—50. old.

(13)

SZKP xrx. KONGRESSZUSA És A STATISZTIKA FELADATAI 103;

ban, Egyiptomban, Irakban, Szíriában és Afganisztánban, melyeknek lakos- sága lbő millió ember együttvéve.

A keleti köztársaságok mezőgazdaságának sikereit, ahol mint ismeretes,, a szovjet hatalom előtt a mezőgazdaság a legelmaradottabb volt, Berija elv—

társ szemléltetően illusztrálja azzal a ténnyel, hogy a szovjet gyapotterme- lők a középázsiai köztársaságokban 1951-ben hektáronként átlag 21 (1 nyers—

gyapotot szüreteltek, vagyis olyan terméshozamot értek el, amilyen nincs.

sehol a világon. Ugyancsak 1951-ben a gyapot hektáronkénti terméshozama Egyiptomban 11, 5 (1, az USA- ban 8,3 (1, Indiában 3,4 (1, Pakisztánban 52 g, Törökországban 7,2 g és Iránban 4,5 Cj volt.

Berija elvtárs rámuatott arra, hogy a felsőoktatás fejl ödési foka tekin- tetében a szovjet köztársaságok nagyriiértékben túlszárnyalják nemcsak a

keleti, hanem a nyugateurópai országokat is. így például a Tadzsik SZSZK"-

ban 10000 lakosra 58 főiskolai hallgató esik, a Tur'kmen SzSzK-ban 60,

a Kirgiz SzSzK- ban 64, az Uzbeg SzSzK— ban 71; az Azerbajdzsáni SZSZK—

ban 93 míg Iránban 10000 lakosra 3 főiskolai hallgató esr',k Indiában 9, Egyiptomban és Törökországban 12, Svédországban 21, Olaszországban 32, Dániában 34, Franciaországban 36.

A stat szikai adatok tudományos elemzésének a kongresszus anyagá- ban lévő pe'dáit gondosan tanulmányozni kell és azoknak a szovjet statisz—

tikusok munkájához példaképül kell szolgálniok

*

Sztálin elvtársnak ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet-—

unióban" cimű zseniális műve és a XIX. pártkongresszus határozatai igen komOy követelményeket támaszt anak a szovjet s.atisztí kai tudománnyal szemben. Sztálin elvtárs új munkájamagasabb fokra emeli az egész ideolóf giai munkát. Sztálin elvtárs új műve fejleszti a marxi- lenini elméletet, ragyogo példája a Marx—Engels—Lenin tanításával való alkotó foglalko-

zasna *

Az ideológiai munka kérdéseire a XIX. kongresszus különös figyelmet fordított. A Központi Bizottság munkájáról a XIX. pártkongresszusnak tar-

tott beszámoló a pártszervezet—ek elé a következő feladatokat tűzte ki: véget kell vetnünk az ideológiai munka lebecsülésének, erélyesen harcolnunk kell

az ideológiai hibák és ferdítések iránt megnyilvánuló liberalizmus és laza- ság ellen, rendszeresen emelnünk és tökéletesíteniink kell kádereink eszmei- politíkai képzettségét; magasabb szinvonalra kell ernenünk a szovjet tudo—

mányt, a tudományos munkában ki kell fejlesztenünk a bírálatot és a véle- mények harcát.

A XIX. pártkongresszusnak ezek az útmutatásai rendkivül nagyjelentő—

ségűek a szovjet satiszti kai dolgozók számára.

Az a körülmény, hogy mégr eddig nem lészült el a statisztika elméleté—

nek marxista tankönyve, megmutatja a statisztika területén az elméleti mun—

kában meglévö Whiánvosságokat.

A szovjet st aisztiki sok egy része között annakidején elterjedt a statisz—

tikának a szocral zmi sban való kilha ására vonatkozó tudománytalan, a marxizmussal ellentétben álló ,,elmélet". 12

12 El kell ismernem, hogy ebben a kérdésben én magam is komoly hibákat követtem el. Pécebbi—

munkámban (lom-tn) tettesen helytelen és a ma—vizm'rssal ellenséges nézeteket ismételtem és vallottam, a statisztika ,.kihalásáról" és a számvitelbe való ,.átnövéséröl". Később hlbáimnak csak tudományos,;

és társadalmi sze'vezetek ülésein való elismerésére szoritkoztam. és nem léptem fel ez alkalomból a sajtóban. A nyilvánosan elkövetett durva hibákat titokban igyekeztem kijavitani.

(14)

104 * SZTAROVSZKIJ A statisztika kihalása "elméletének? antimarxista jellegét annakidején leleplezték. Ennek az ,,elméletnek" az alapját alkotó helytelen állítások azonban az elmélet leleplezése után is helyet kaptak számos, a háború után kiadott statisztikai tankönyv lapjain. Itt azokra az állításokra gondolunk, hogy a statisztika a természet és a társadalom ösztönös-véletlen jelenségeit vizsgálja, és hogy központi tétele a nagy számok törvénye. így például V.

Sz. Nyemcsinov akadémikus még 1945-ben azt állította, hogy ,,A nagyszámok törvénye olyan jelentőségű a statisztika számára, mint a gravitáció törvénye az égitestek mechanikájában, ezért pontos matematikai megfogalmazásai nélkül nem lehet megalapozni a statisztika elméletét."13 Holott a valószínű—

ségi elmélet, mint a matematika többi része is, bár hasznosan alkalmazzák

őket a statisztikában, egyáltalán nem szolgálhat a statisztikának mint társa-

dalomtudománynak az elméleti alapjául. -

A szocialista gazdaság viszonyai között minden lehetőség megvan a sta- tisztikának a kapitalizmusban ismeretlen és elképzelhetetlen fejlődéséhez és

felvirágzásához.

A párt, a kormány és személyesen Sztálin elvtárs irányítja a szovjet

statisztika fejlődését, új feladatokat tűz ki eléje, állandóan segíti a statiszti-

kai tudomány és gyakorlat bonyolult kérdéseinek megoldását. ,

Nem lehet elfelejteni például a szovjet statisztika életének olyan esemé- nyét, mint az 1939. évi népszámlálás.

Ismeretes, hogy a. nép ellenségei meghiúsították az előző 1937. évi nép—

számlálást, melyet a statisztikai tudomány elemi alapjainak legdurvább meg-

sértésével, és a kormány által jóváhagyott utasítások megszegésével hajtot-

tak végre. A párt és a szovjet kormány hatalmas segítsége következtében az

új összeírást, —— az 1939. évi népszámlálást —, mint ezt a kormány megálla-

pította, helyesen hajtották végre, a kormány utasításainak és a statisztikai

tudomány követelményeinek megfelelően. Az összeírás összes dolgozói a kor-

mány elismerésében részesültek.

A kormány óriási segítséget nyújtott az iparstatisztika, beruházási sta- tisztika, terméshozamstatisztika, állattenyésztési statisztika, közlekedési és'

kereskedelmi statisztika megjavításában, az anyagkészletek és berendezések összeirásának végrehajtásában, a munkaügyi statisztikának, a nemzeti jöve—

delem és a munkások és parasztok jövedelmei statisztikájának megjavítái sában. Uj, mélyen tudományos alapokon, a kormány utasításai szerint szer—

vezték meg a munkások, tisztviselők és kolhozparasztok háztartási költség—

vetési statisztikáját. A kormány határozatának megfelelően kifejlesztették az anyagellátási statisztikát, mely korábban kezdetleges állapotban volt, és a műszaki-gazdasági normák statisztikáját. Létrehozták az új technika állami statisztikáját, és a természeti erőforrások statisztikáját.

A statisztika és a számvitel valóban az egész nép ügye lett nálunk, ahogy ezt Lenin megjósolta. A munkások és tisztviselők milliói, a kolhozparasztok milliói ellenőrzik munkájuk eredményeit, vizsgálják a vállalatok, építkezések, kolhozok tevékenységét a szovjet statisztika adatai alapján.

A Központi tatisztikai Hivatalra és helyi szerveire hárult az a tisz—

teletreméltó feladat, hogy közzétegyék a sajtóban a népgazdaság negyedévi és évi fejlesztési tervei teljesitésének eredményeit mind az egész Szovjet- únióra, mind pedig az egyes köztársaságokra és területekre vonatkozóan.

13 V. Nyemcsinov: Mezőgazdasági statisztika az általános elmélet alapjaival, Szeljhozgiz, 1945.

90. old, oraszul.

(15)

szxg xxx. KONGRESSZUSA és A STATISZTIKA FELADATAI 105 Akkor, midőn a statisztika tudományos és gyakorlati jelentősége orszá—

gunkban egyre jobban nő, alkalmazási köre és a statisztikai szervek mun—

kájának terjedelme egyre jobban szélesedik, teljesen erőltetettek egyes elv- társak értekezései (Piszarev elvtársnak a ,,Voproszi Ekonomiki" 1952. évi 8. számában megjelent cikkére gondolok), a statisztikában lévő ,,likvidátori"

irányról, —— mintha ilyen lenne az állami statisztikai dolgozóik soraiban.

Kétségtelen azonban, hogy a meglévő statisztikai programmok és tan-

könyvek nem általánosítják kielégítően az élenjáró szovjet statisztikai tudo—

mány és gyakorlat gazdag tapasztalatait.

A marxista statisztikai tankönyvek megalkotásának feladata elodáz—

hatatlan. Sztálin elvtársnak ,,A marxizmus és a nyelvtudomány kérdései" és A ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" cimű zseniális művei, a XIX. pártkongresszus történelmi határozatai kell, hogy alapul szol—

gáljanak a statisztika elméleti kérdéseinek kidolgozásánál és a statisztikai tankönyvek megalkotásánál.

A statisztikaitankönyvben következetesen elejétől végig kell vezetni azt

az álláspontot, hogy a statisztika társadalomtudomány, olyan tudomány, melynek elméleti alapja .a történelmi materializmus és a marxi—lenini politi—

kai gazdaságtan.

Az elméleti statisztikai tankönyvben nemcsak a statisztikai tudomány általános elveit és módszereit kell vizsgálni, hanem a bővített szocialista újratermelés statisztikai vizsgálatának alapvető kérdéseit, a társadalmi ter- mék statisztikájának, a nemzeti jövedelemnek, a népességi statisztikának, a munkások, tisztviselők és parasztok jövedelmei statisztikájának, a munkások, tisztviselők és parasztok háztartási költségvetési statisztikájának, a nép- gazdasági mérlegnek, a munkatermelékenyse'gi és önköltségstatisztikáinak,

a termelési kapacitások és állóalapok statisztikájának, az anyagkészletek

statisztikájának kérdéseit és a szovjet statisztika egyéb aktuális kérdéseit is.

A tankönyvnek részletesen meg kell világítania a statisztikai adatok megbiz—

hatósága ellenőrzésének és az állami összeírásoknak a kérdéseit.

A mai elméleti statisztikai tankönyveknek igen komoly hibája, az, hogy

figyelmen kívül hagyták bennük a szovjet statisztikai tudomány fentebb fel- sorolt legaktuálisabb kérdéseit.

A tankönyvnek ki kell fejeznie a szovjet statisztika gazdag, sokoldalú tapasztalatait, mérhetetlen fölényét a burzsoá statisztika felett.

A statisztikai elmélet alapvető kérdéseinek a különböző tudományos érte- ' kezleteken és a (,,Vesztnivk sztatisztiki" és ,,Voproszi ekonomiki" folyóiratok lapjain jelenleg folyó vitája pozitív szerepet kell, hogy játsszék az ilyen tan- könyvek megalkotásánál és elő kell segítenie a statisztikai tudomány és gya—

korlat további fejlődését.

Sztálin elvtárs útmutatásaitól és a XIX. pártkongresszus határozatai- tól irányíttatva a szovjet statisztikuso—knak komolyan kell foglalkozniok a statisztikai tudomány aktuális kérdései, a gyakorlati statisztika közötti el-

szakíthatatlan kapcsolat kidolgozásával.

A szovjet nép Lenin—Sztálin pártjának vezetése alatt igen fontos tör—

ténelmi feladatokat old meg. Ezeknek a feladatoknak a megoldásában a statisztika, mint az államvezetés és a tervszerű irányítás eszköze, fontos szere—

pet játszik. A szovjet statisztikai dolgozóknak becsületbeli ügye, hogy azoknak a nagy és felelősségteljes feladatoknak a szinvonalán álljanak, amelyeket a Kommunista Párt és a Szovjet Kormány tűzött ki eléjük.

'2 Statisztikai Szemle —— 8-6