KÖRNYEZETI STATISZTIKA*
D. DUMNOV
A környezet védelme, helyreállítása és javítása az egyik legfontosabb állami
feladat. A környezeti statisztikának megvan a saját megfigyelési tárgya, mutató—
szám—rendszere és szervesen illeszkedik az egységes népgazdasági statisztikai rendszerbe.
Melyek azok a fő kérdések. amelyek a környezet és a védelmét szolgáló intéz-
kedések vizsgálatához szükséges statisztikai mutatószám—rendszer meghatározásá- nál felvetődnek? Tágabb értelemben a környezeti statisztika céljai és feladatai a következők lehetnek: a szükséges információk biztosítása a környezet mennyiségi és minőségi jellemzőiről; a környezetre befolyást gyakorló különböző tevékenységek megnyilvánulásának elemzése; a tevékenységek által a környezetben előidézett változások elemzése; a környezetben végbement változások hatása az emberek élettevékenységére; a környezet védelme és javítása érdekében tett intézkedések hatékonyságának elemzése; a környezeti statisztika mutatószámainak nemzetközi összehasonlító elemzése.A környezet igen tág fogalom. Ide tartoznak: a természeti adottságok (levegő, víz. föld stb.), az emberi tevékenység által kialakított körülmények (ipari üzemek.
városok. falusi települések stb.). az emberi élet gazdasági. biológiai, kulturális és egyéb feltételei. Nyilvánvaló. hogy a környezeti statisztikában nincs szükség mind—
ezen aspektust jellemző adatokra. A környezet jelenségeit felölelő statisztikai mu—
tatószám—rendszer határainak megállapításánál az adott területen elért eredmé—
nyek mellett tisztázni kell. hogy az említett jelenségek közül melyek idézhetnek elő nemkívánatos következményeket, és követelnek a társadalomtól határozott cselek—
vést.
A környezetre vonatkozó statisztikai adatokat összességükben és más (a tevé- kenységi fajtákra vonatkozó szociális. egészségügyi stb.) adatokkal való kölcsön- hatásukban kell vizsgálni. Ezért a környezeti statisztika mutatószám—rendszere és más statisztikai mutatószám—rendszerek között meghatározott kölcsönös kapcsolat—
nak kell lennie. Ezzel összefüggő fontos követelmény, hogy az alkalmazott fogal—
mak. meghatározások és osztályozások összhangban legyenek.
A környezet változásainak és károsításának alapvető forrása a gazdasági tevé—
kenység. Ezért olyan statisztikai információra van szükség, amely megmutatja. hogy az egyes tevékenységfajták milyen arányban hoznak létre a környezetet megváltoz—
tató tényezőket. Mint ismeretes, számos olyan tevékenységfajta van, amely a ter- mészet védelmét és ésszerű kihasználását szolgálja. Ezért szükség van olyan ada-
' A cikk eredeti címe: Sztatisztika okruzsajuscsej szredü. Veszinik Sztatisztiki. 1973. évi 8. sz. 34—38.
old. (Rövidítve.)
202 D. DUMNOV
tokra, amelyek lehetővé teszik a folyók, víztárolók, a levegő, a talaj stb. szennye—
zésének megakadályozására vagy megszüntetésére irányuló szervezési—technikai intézkedések költségeinek és az elért eredményeknek megállapítását.
A környezeti statisztika mutatószám-rendszerébe tehát be kell vonni az aláb- biakat: a földhasznosítás és a talajvédelem jellemzői (a mezőgazdasági és egyéb területek hasznosítása. új területek művelésbe vétele, talajjavítás, talajerózió elleni harc. a föld szennyezése és károsítása, műtrágyák és vegyszerek alkalmazása, vala- mint hatásuk a környezetre stb.); az erdők. parkok és kertek hasznosításának és védelmének jellemzői; a vízforrások hasznosításának és tisztán tartásának jellemzői (a vizek minőségi jellemzői, az ipari, kommunális és más üzemek és szervezetek által kibocsátott káros és szennyező anyagok mennyisége a városokban és egyéb településeken, szennyviztisztítás. vízellátás és csatornázás a városokban, víztárolók, mesterséges tavak és medencék építése. a közegészség- és járványügyi állomások munkája a folyók és—víztárolók állapotának ellenőrzése terén); a levegő állapotá- nak jellemzői (a levegő minőségi jellemzői a városokban, ipari üzemekben, a gáz—
képző hulladékanyagok tisztítására fordított költségek, a közegészség- és járvány- ügyi állomások munkája a levegő állapotának ellenőrzése terén); az ipari és kom—
munális üzemek hulladékainak összegyűjtésére, szállítására és hasznosítására vo- natkozó adatok; a zajártalom elleni intézkedések jellemzői a városokban és ipari üzemekben. a zaj nagysága a normákhoz képest; az üzemek és szervezetek által a környezet szennyeződésének megakadályozására tett intézkedéseinek jellemzői.
a tisztító berendezések és felszerelések építési és üzemeltetési költségei; az üze—
mek vízforgalma, a termékegységre, az egy városi lakosra jutó átlagos vízf-ogyasz- tás; a talaj. a víz és a levegő tisztítására szolgáló gépek és berendezések gyártá—
sának és kihasználásának jellemzői; a leghatékonyabb viz- és levegőtisztitási mód—
szerek bevezetésének, a lakossági és ipari hulladékok gyűjtésének és hasznosítá- sának stb. jellemzői; a megfigyelt objektumok száma és összevetése a közegészség—
ügyi normákkal. az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok és analízisek száma a külön- böző objektumok szerint.
A környezeti statisztikában a sorrendiség megállapítása érdekében — vélemé—
nyünk szerint -— meg kell határozni a környezet állapotát jellemző mutatószámok.
valamint a megelőző vagy helyreállítást célzó intézkedést követelő mutatók fontos—
sági fokát.
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága környezetvédelmi statisztikával foglal- kozó tanácskozása azt javasolja, hogy a sorrendiség megállapításához alapként a környezet és funkciói megsértésének következő osztályozását vegyék:
1. a víz szennyezése. a vizek és a vizforrások rossz hasznosítása;
2. a levegő szennyezése és rossz hasznosítása:
3. a föld, a talaj és a természeti táj szennyezése, tönkretétele és helytelen hasznositása;
4. a szilárd felszín szennyezése és rongálása;
5. a természeti erőforrások helytelen hasznosítása;
6. a zaj és a vibráció okozta ártalmak;
7. az ökológiai rendszerek és egyensúlyuk megsemmisítése;
8. az ember által alkotott környezetben okozott károk;
9. az építkezéssel, épületekkel kapcsolatos funkcionális kényelmetlenségek;
10. a hulladék felhalmozódásával. eltávolításával és hasznosításával kapcsolatos károk;
11. természeti katasztrófák.
Ez az osztályozási séma tökéletlensége — többek között a határesetek —— elle- nére felhasználható a munka sorrendiségének meghatározásához.
A környezeti tényezők (levegő, víz, talaj) .,minősége" a bennük található szennyező anyagok mennyiségével és fajtájával jellemezhető. Olyan mutatókat kell
KÚRNYEZETI STATlSZTlKA 203
kidolgozni, amelyek a szennyező anyagoknak az emberek élet- és munkakörülmé- nyeire gyakorolt hatásán alapszanak. A nehézség e hatások lehetséges különböző—
ségében rejlik; a szennyező anyagok károsak vagy veszélyesek lehetnek az emberi életre, befolyásolhatják a termelő folyamatokat és következésképpen a gazdasági tevékenységet és a munkatermelékenységet. Ezenkívül károsak lehetnek összessé- gükben. E nehézségek ellenére a környezeti tényezők meghatározott minőségi jellemzőire vonatkozó kérdés megoldása teljes egészében lehetséges.
Ha meghatározzuk ezeket a minőségi jellemzőket, tovább léphetünk a meny- nyiségi mutatók megállapítása felé. Egyes szennyező anyagok mennyiségének meg—
állapitása technikai kérdés, laboratóriumi elemzés kérdése. A statisztika céljainak eléréséhez még egy sor kérdést meg kell oldani: hol kell mérni a szennyeződést, hány megfigyelési pontra van szükség, milyen gyakran kell méréseket végezni stb.?
Más szóval, felvetődik a reprezentatív adatgyűjtés kérdése.
A környezeti viszonyoknak a zajártalom által előidézett rongálása nem jelenti a környezeti tényezők fizikai állagának megváltozását, emellett más szennyező anyagoktól (ártalmaktól) eltérően a zaj nem halmozódik a környezetben. Ezért az emberi környezet mutatói adott esetben csak a meghatározott időpontban vagy meghatározott idő folyamán keletkezett zaj jellegét és mennyiségét tükrözik. A zaj- ártalom által előidézett károsodás nemcsak annak intenzitásától, hanem olyan tényezőktől is függ, mint a gyakoriság, tartósság, folyamatos vagy időszakosijelleg, a zajforrás neme stb. Ebben az esetben a statisztikának nemcsak a normáktól való eltérést kell tükröznie, hanem mennyiségileg ki kell mutatnia azokat a tényezőket.
amelyek a zajt előidézik. A környezet megváltozását előidéző okok elemzéséhez kiegészítő adatokra lehet szükség az építőipari statisztika, a szállítási statisztika területéről. valamint a környezet megjavítására tett intézkedések költségeiről és
hatékonyságáról.
A népsűrűségre, a lakosság vándorlására és urbanizációjára vonatkozó statisz—
tikai adatokra szintén szükség van a környezet elemzése céljából. A környezeti sta- tisztika beszámolási rendszerét oly módon kell megszervezni, hogy elsősorban a fő feladatokat oldja meg. és biztosítsa a szükséges információkat azokról a terület—
egységekről, városokról. ahol erre az információra az adott időpontban legnagyobb szükség van. A különböző beszámolókban már meglevő környezeti statisztikai in- formációkat egyesíteni kell, hogy a kölcsönösen összefüggő mutatószám-rendszer kidolgozásánál azokat megfelelően értékelhessék. Az információk iránti igényt és az információk megszerzését szolgáló módszereket célszerű a beszámolójelentésbe való felvételük előtt az egyes üzemekben megvizsgálni, jóváhagyatni.
A környezeti statisztikai információs rendszer létrehozásához -— véleményünk szerint — az elsődleges számbavételre és statisztikai beszámolásra vonatkozóan szabatos módszertani irányelveket és utasításokat kell kidolgozni.
Jelenlegi statisztikánkban több olyan mutató van. amelyek a mezőgazdasági művelési ágak hasznosítását, a földterület művelését és javítását, továbbá a mű- trágyák és gyomirtó szerek alkalmazását jellemzik, vannak az erdő- és vízgazdál- kodásra, a lakás- és kommunális gazdálkodásra. a város közművesítettségére vo- natkozó mutatók, amelyek valamilyen mértékben besorolhatók a környezeti statisz—
tika mutatószám-rendszerébe.
A környezeti statisztikai adatok egyik forrása a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala által 1970-ben jóváhagyott éves ,,Jelentés a közegészség- és járványügyi
(fertőtlenítő) állomások munkájáról" (36. sz. minta) és egyes olyan mutatók, ame-
lyek az iparvállalatok éves jelentéseiben szerepelnek. Ugyanakkor mindezek nem
adnak kimerítő jellemzést a környezet állapotáról és az abban végbemenő válto—204 o. DUMNOV
zásokról. lgy például a 36. sz. jelentés csak a közegészség— és járványügyi állomá- sok munkáját jellemzi, ugyanakkor, amikor a közegészségügyi helyzetet környezeti mutatóként szerepeltetni kellene a különböző népgazdasági ágak vállalatainak és szervezeteinek jelentéseiben is.
Annak érdekében, hogy a környezeti statisztikai adatok iránti szükségletet pon—
tosan felmérhessük, a statisztikának a tervező és gazdasági szervek, az egészség—
ügyi szervek. valamint a tudományos és kutatóintézetek szükségleteire kell támasz- kodnia.
Az utóbbi években a környezettel kapcsolatos problémákat mind nagyobb mértékben vitatják meg az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben. igy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága megalapította kisegítő szervét ,,Az EGB—országok környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó főtanácsadói"
elnevezéssel. E szervnek 1970 decemberében Genfben tartott tanácskozásán
megvizsgálták a kormányok célkitűzéseit és politikáját a környezetvédelem terén, azokat az intézkedéseket. amelyeket a kormányok a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében tettek, és az ilyen intézkedések végrehajtását szolgáló jog—szabályokat; megvitatták azoknak a statisztikai információknak a jeilegét. ame—
lyekre a környezetvédelem terén nemzeti és nemzetközi méretekben hatékony intéz—
kedések megvalósítása érdekében szükség van, s végül, az EGB munkaprogramját
e területen.1971 májusában Prágában symposiont, Stockholmban konferenciát tartottak
a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban. Meg kell említeni. hogy a tanács—kozások ajánlásaiban hangsúlyozzák az Európai Statisztikusok Értekezletével mint az Európai Gazdasági Bizottság egyik szervével való szoros együttműködés szük—
ségességét. Az Európai Statisztikusok Értekezletével együttműködésben kutatásokat fognak végezni a környezetvédelmi határozatokkal kapcsolatos igények kielégíté—
séhez szükséges jelenlegi statisztikai adatrendszerek megjavítása és bővítése ér- dekében. kutatásokat fognak folytatni az input—output módszerek alkalmazására vonatkozóan a környezet megjavítását célzó intézkedések elemzése céljából. 1973 márciusában az Európai Statisztikusok Értekezlete keretében először ült össze olyan tanácskozás, amely a környezet megfigyeléséhez szükséges statisztikai adatokkal foglalkozott, és amely megvitatta a környezeti statisztika tárgyában végzett nem- zetközi munka céljait.
Az EGB titkársága a jövőben javasolja a környezeti statisztikai adatok gyűjté- sét és közzétételét. Ezeket a kérdéseket megvitatták az Európai Statisztikusok Ér- tekezlete 1971—1973. években megtartott XIX., XX. és XXI. plenáris ülésein. A nem—
zeti statisztikai hivataloknak ajánlották, hogy gyűjtsenek információt egyrészt arról.
milyen munkát végeznek vagy terveznek a környezeti problémák tanulmányozására, és másrészt. milyen elvi kérdések jelentkeznek a statisztika szóban forgó területén.
Húsz ország adott beszámolót. jelenlegi vagy tervezett munkájáról a környezeti statisztika területén. Valamennyi beszámoló rámutatott arra. hogy a környezet és
az ezen a területen tervezett tevékenység vizsgálatához részletes és sokoldalú sta- tisztikai információra van szükség. Ugyanakkor a környezeti kérdésekre vonatkozó statisztikai adatok iránti igények vizsgálata az országok többségében még kezdeti
stádiumban van, és nem alakítottak még ki szabatos programot a statisztikai rend—szerek kidolgozására.
Az Európai Statisztikusok Értekezlete javasolta, hogy a részletes munkaprogram kialakításáig hozzanak létre munkacsoportot nemzeti szakértők részvételével azok—
nak az általános kérdéseknek megvizsgálására. amelyek a környezet megfigyelésé—
hez szükséges statisztikai adatok kidolgozásakor felmerülnek.
KÖRNYEZETI STATISZTIKA
205
1973 októberében Varsóban a' lengyel kormány és az EGB rendezésében nem- zetközi szemináriumra került sor a környezeti statisztikával kapcsolatban. Stock- holmban pedig ,,Népesség és az ember környezete" témában ENSZ-symposiont ter—
veznek.
A környezeti statisztika kérdéseit megvitatták a Nemzetközi Statisztikai intézet
(lSl) legutóbbi ülésszakain is.PE3l'OME
Hacronman CTaTbR npencrasnner coőoü coxpaLueHHsiű aapuam ouepxa, onyőnmo- BaHHOI'o a BOCbMOM HoMepe mypHana Becmmc cramcruku aa 1973 ron (crp. 34—38.).
SUMMARY
The study is an abridged version in Hungarian of the article published in Vestnik Statistiki 1973. No. 8. (pp. 34—38.).
The author outlines the concept. aim and tasks of environment statistics. Then he deals with the auestions of elaborating the indicator system of environment statistics. He enumer- ates the characteristics which produce changes in the environment. including them into the indicator system provides means for appropriate orga—nizational and technical actions, as well as for measuring the expenses incurred and the results achieved. It is a task of none the less importance to determine the order of indicators which are characteristic of the state of the environment. The author shows a classification scheme proposed for this purpose.
Then problems related to determining the auantitative and aualitative characteristics of the environment are discussed. In the author's opinion in order to form the information system of environment statistics me/tlhodological directives and instructions should be elaborated for the primary and statistical accounting.
Finally, the author discusses the activity of international organizations (CES. UN, ECE.
lSl etc.) related to forming environment statistics and the work of conferences, symposions, meetings of this type held in various countries.
