A KÖRNYEZETI STATISZTIKA KIALAKITÁSÁNAK HAZAI ES NEMZETKÖZI VÖNATKOZÁSAI
BIARITA MRNAIBAS
Az ipar és az energiatermelés hallatlan mértékű növekedéséből, a motorizá—
ciós szinvonal gyors ütemű leilődcéséből, a mezőgazdaság kemizálásátnlaik elher-
jed—éséiből. az urbanizáció meggyonsu—lá'sálbóvl eredő káros mellékhatásaik az em—
ber tenmészeiii és művi környezetét nemegyuer —- már )n—aipjuainlldban is — kedvezőt—
lenül megvóltoztatjóik. Ezek a változások veszélyeztetik mindenekelőtt az embert,
az emberi élet minőségét. sotkolk szerint perspektivikus létét is. A környezet nagy-
mértékű romlás-a. az ellene való védekezés, a további károsodás megakadályozása szerte a világon. így hazánkban is a politikusok, közgazdászok, a műszaki, a ter—mészet- és tórsadalomtudományok szakemberei, de mondhatni az egész társa—
dalom érdeklődésének homlokterébe került.
(I. A KÖRNYEZETVÉDELEM ÁLTALÁNOS SZEM'POlNIJIAIl
Az, hogy az emberi könnyezett romlása és e folyamat elleni védekezés hop- iiai—nik egyik fontos vi—lágiprolb'lélmiárjia lett, annak a ténynek felismerese, hogy egy—
részt a környezet károtsodásaa löldünik egész területét — ha o gazdasági—táma- dalmi lejílet'cseg foikától függően különböző mértékben is — émizniii, másrészt a leg-
fontosabb környezeti szennyeződéseknek alapvető befogadói és hordozói (mint például a levegő és a víz, a folyók, óceánok párolgósa, csapadékképződés) állan- dó árnaim'láebaln. körlevgáslboln vannak, s ez az ámaimllós, lloönfongás nem ismer po- litikai. föld—rajzi haamároikot. Gondo'llha-turník azonban itt mint szlen'nyetéisllcözvetítőre a világikereslkedelemme (lass—an bemló növényvédőszer—eket. DDT-t tartalmazó élelmi- szerek exportja, illetve importja), a hallatlan mértékben megnövekedett nemzetköziforgalomra (hajózás. légi forgalom. autós turizmus) is.
(Minden vilálgiproblémxa megoldása nemzetközi összefogást tételez fel. Igy volt és van ez a könnyezetvédelem területén is. Ezt a felismerést követően mindenek- előtt az Egyesült Nemzetek Szervezete .mliinrt központi szervezet, de számos all—
szenvezete —- mint például az Egészségügyi Világszervezet (WHO). az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Fejlesztési Program (UxNiDlP), az ENSZ Ne—
velésügvi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az ENSZ Környezet—
védelmi Szervezete (UNEP) és az Európai Gazdasági Bizottság (EGB) — révén is jelentős szerepet vállalt föllxd—ü'nlk valamennyi országát átfogó környezetvédelmi feladatok lkezdemény-ezéstélben, összehangolás—ában, szervezésében és nem utolsó-
sorban anyagi és tudományos támogatásába—n is. Külön említést érdemel az ENSZ
eddigi legjelentősebb környezetvédelmi alkoiójá—nolk. az 1972. évi Astodkiholmi Kör—BARTA: A KÖRNYEZETI STATISZTIKA 985
nyezetvédellmi Vliláwglkanlerenaiáwn-a—k a megrendezése. amelyen ugyan a szocialista
országok nem vettek részt (a Német Demokratikus Köztársasággal szemben alkal—
mazott diszkrimináció miatt). ettől függetlenül azonban a szocialista országok
előtte és azóta is rendszeresen részt vesznek az ENSZ mlitnden környezetvédelmi
tevékenységében.A szocialista országok közös erőfeszítéseiket a környezetvédelem terén minn—
deneke'lőtt a KGST keretein belül wkaorditníálljnálk. A KGST —- egyebek mellett - a tagállamok. illetve az ennek keretében együttműködő szocialis-ta országok közös környezetvédelmi feladatait is segíti. E tevékenység egyaránt irányul a közös fel—a- dataik tudom-átnyoís megalapozására (lálsd: "Intézkedések kidolgozása a környezet védelmére" c. 1971-ben megkötött egyezményt), az egységes irányelvek kidolgo—
zásá-va es a gyakorlati teendők egybehangolt megoldás-ám.
Részben KGST—waujxá—nlások alapján, részben a ldözö's érdekeltség leliemenésvé- ből adódóan laial—alkultalk és lGlG'l'Olkzu'lÓleH vanrnuolk a nemzetközi együttműködésnek olyan szervezeti formái is, amelyek valamely környezeti vonatkozású témában együt- tesen érdekelt országok két vagy több oldalú megállapodásán alapulnak. Ezek az egyezmények, illetye együttműködések egyelőre nagyrészt ágazati jellegűek.
s mindenekelőtt a közös vízvagyen minőségének megóvására és mennyiségének biztosítására terjednek ki (vízügyi egyezmények).
Hsazáínllabain a környezet szerepének, a környezetvédelem fontosságának lel- ismenése legjobban talán jagtaltkotálsiunlldban kí'sémhető figyelemmel. Jog-szabályaink közül mindenekelőtt azek érdemelnek említést. amelyek egy-egy területet öls'sze- függően. mintegy kódexszerűen szalbávlyozn'alk. Ilyenek:
— a bányászati tewélke-nyséígmől szóló tömény, -— a mezőgazdasági földvédelmi törvény,
— a korszerű erdőtörvény,
— a vízminőségi/védelem és általában a vízgazdálkodás kenszerű jog—i rendszere.
—— a közegészségügy :mwodem rendszerének szabályai,
— au tenmész—etyédellemrről alllkahott tröínvényeneúű rendelet.
s mindezt betetőzi a napjainkban megjelent és a leöurnyeztvédellmxi problémakör
egészét átfogó környezetvédelmi törvény.1
Szálmos kommá'nyhlatározatnaik is témája a könnyezetved-elem. illetve annak egyes részterületei. Ezek közül különös figyelmet érdemel a levegő tisztaságának védelméről és a körnnyezetivédelem ipari hátterének kilejlesztésaéxről szóló határozat.
Ide sorolható továbbá a környezetvédelem egész területét átfogó országos kör- nyez-etvédelmi koncepció megalkotása is.
A könny-ezet megóvásával, atninalk kedvező kialakításával, a környezeti ártal—
malk csökkentésével, illetve lehető kiküszöbölésével tka—pasolatoxs törekvéseinket tülk—
rözilk tudományos [kutatási tervein'k is.
Az 1971 és 1985 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú tudományos kutatási tervről szóló kanmálnyhlatálrozat az országos szintű kutatási aélxprogrramolk közé so- rolta .,Az emberi makro- és mrillcrollaörnyezet legkedvezőbb kilatlalkítálsa" című prog- ruaimot.2 E kutatási cél (: könnyezetli problematika egészének átfagávsára, a könnye- zeti elemek és a hatások közötti kapcsolatrendszer feltárására. a részkutiatásak összehangolására, a gyakorlati környezetvédelem és körrnyeze'calafkímáís egységes bázisának megteremtésére s egy hatékony teehnlilkari, gazdasági. jo—gli, igazgatási és szervezési eszköztár kialakítására i-r—árnyu—l. Egyébkent e céllipragralm feladatterve magába olvasztja :: hazai kiutamáisl résztewelk legátfogóbb, a környezet szempont—
! 1976. évi ll. törvény az emberi környezet védelméről. Magya! 'Kőzlöny. 1976. április 1. (26. sz.) 2 Lásd a Minisztertanács llOlTZMm. (IV. 27.) számú határozatát.
986 — — BARTA iBMNABAS '
jából legfontosabb témáit. valamint (: KGST—%tagállaimolk környezetvédelmi együtt——
működési programját is. 4 — _
Intézkedések születtek a környezetvédelmi felad-atok meghatározására és ken—_
nek kapcsán a hatásos védelemhez szükséges onyagi, eszközöknek hosszúés kö- zéptávú népgazdasági terveinkben történő biztosítására, a legfontosabb léladsatok
elkülönített rögzítésére is. _
Környezetünk problémáival, véd—elmével ma már úgyszólván valkazm—eninyi orszái gos hatáskörű szerv loglalikozfilk valamilyen formában. '
A termelő és a szolgáltató óigiazialok irányításáiént felelős mainiiiszstiémiuxmok tevékenységi körükben egyre inkább gondoskodnak az Óiglcllldltulkbiú'n keletlk—ező ártalmak kiküszöbölését célzó szabályok kidolgozásáról, aizoik bevezetéséről és ellenőrzéséről. _
Egyes minisztériumok, főhatóságok és egyébL szervek állzlalóinwoswazbib, más fő- hattásógokthoz ta'rrtuozó szervekme, ivnxtézm—éinyelkme, vállalat—okult: is kiterjedő hatósági jellegű.
illetve koordinációs feladatokat is ellátnak.
_ Az Építésügyi és Városleijx'lesztési Minisztérium k-oordilniá'lona a már korábban emlí'beht onszágos környezetvédelmi tál/lali ldultiü'lióisll célproginaim'niaik. Giazdxáijia a kömnyezleizailalkltás szemwponrtjóból fontos terül-eli tervezésnek és rendezésnek, a levegőtisztaság onszágsos vé-
delmének. '
A lMlelZőg'ÚlZldlÚAS'ólgll és Élelmezésügyi Mlnilsztémiuxm va talla'jvédelemiben, a eniöiyény- és az állatállomány véd-elmében, az erdősírtésben (üsdülőerdő, kömyezelvréd—elmli védősávolk léte- sítésében, leninthaxrtáiswáiban), a települések loá'lilomlávnyáxniaik biztosításában érdekelt. *
Az Onszágos Vízügyi Hivatal leiladia'ukiöirébie valtozik az omszág 'vízgazd—áilk—odiásánok irá- nyításra mellett a vizek minőségén—elk ellenőrzése, a víz által okozott károk (árviz. belvíz) elhárítása
A Kxohó— és Gépipari Minisztérium, (: Nehézipari Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal és az Építésügyi ÉiS Városfejlesztési Minisztérium érdekeltek a 'kömyezebvédélem céljait szolgáló gép-ek, berend—ezések, műszerek, vegyi anyagok gyá-ntáfsálbon, e gyártmányok fej leszbétsében .
Az Egészségügyi Minisztérium (az Onszágos Közegészségügyi intézet) az egiélszségine álntial'mias környezeti hatások tudományos kutatásával foglalkozik. ,
Az Oktatásügyi Miniiszléiniu'm a környezetvédelemimel kapcsolatos oktatási — felliüd'ül'iOlK felelőse.
A Természelvédelmi Hllvathal felügyeli természetvédelmi területeinikwét.
A Meteorológiai ilnstézetnielk jelentős szerepe van a légszennyezés elhárltiásával kop- osola'tos mzénése'kib—en és tudományos kxutartáisoldbon.
:Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság átfogó tonwulimxáinyokia't, koncepciókat dolgoz ki többek között a könnyezetvédelem területére is.
A Szabványügyi Há'—vallal rögzíti és közli a könnyezetvédelml követelményeket leielégltő minőségi előirásokiart.
V A Hiazali—as Névplmnt a lakosság körében végzett lelvilágosltó muu—nlkával. környezet—
védő akciók szervezésével lát el lombos társadalmi feladatot.
Végül. de nem utolsósorban lontos feladatot tolt be a szenteágiazó könnyezetvédelmi' feladatok tárcaközi koordinálása terén _a fejlődés köv v'telményeivel összhangban életne- hívot't Környezetvédelmi Tanács is.
ll. A KÓRiNYEZiETSTATlSZiilKA KilALAKlTÁSA
A statisztikai számbavétel — mint általában —- a körlnyezetstatisztilkáibaln is, természetes mértékegységben és pénzben, értékben történhet. Mindkettő! igen nehéz feladat elé állitja a sata'tiisi'ztllkiusoloat. A környezetstatisztika rendszerének ki- dolgozása, kiialokítása csak több lépcsőben valósítható meg. figyelemmel termé- szetesen a már kialakított, illetve kialakítás alatt álló más statisztikai rendszerekre.
i. ; Módszertani kérdések
[A statisztikai adatok gyűjtését első lépésben a legfontosabb területeken'cél- szerü s egyben lehetséges megkezdeni. felhasználva tenmfészetesen a, már kiala—
A KURlN YEZEFI ' STATileZlTlllKA 987
kult statisztikai rendszerek meglevő információit is. Szintén az első szakaszban lát-, szik szükségesnek a későbbiekben létrehozandó körr—nyezetstatisztilkai rendszer el- meleti megalapozó—sa is.
A távolabbi cél egy olyan egységes környezeti statisztikai rendszer kialakitása lehet, amely a már meglevő, illetve kialakítás alatt álló statisztikai rendszerhez (gazdaságstatisztikai rendszer, tánsadalormlstatisztikai rendszer) is kaposollható, még- pedig úgy, hogy e rendszerek meg—felelő elemei bevon'hatólk legyenek a környezet-
statisztika körébe. ,
A környezeti statisztika kialakítása az egyes országokban különböző módon folyik és különböző stádiumban van.
Az országok egy részében közgazdasági modellek kialakitására törekedne-k, illetőleg a meglevő modelleknek (: káros termékeik kapcsolaltrendszerélvel való ki—
egészítését tűztek ki célul. Tekintettel a közgazdasági modellek megaikotásá—val kapcsolatos módszertani prolblemsálkm es vélemrénykülönlbségekre, a megoldásnak ettől az irányzatártól az esetek többségében az állami statisztika ma meg idegen—
kedik. Azokban az országokban, amelyekben a környezeti statisztika kialakitásá—
val az állami statisztikai rendszer keretében foglalkoznak, főként -— praktikus orkok- ből — a környezet tenmléwszeti és ember alkotta elemeire, azolk változásaira vonat- kozó adatok gyűjtése, integrálása. vizsgálata kezdődött meg.
A Szovjetunióban elsősorban a viz- es levegőtisztaság jellemzésére. az ásvá-' nyi kincsek készleteire és felhasználására, a talaj— és a levegővédelemmel össze- függésben pedig az erdő—gazdálkodásra vonatkozóan alakultak ki adatgyűjtések.
Ezeket az adatgyűjtéseket a különböző ágazati statisztikákba (iparstatisztikába, mezőgazdasági statisztikába. egészségügyi. lakás- és kommunális staiisztikába.
települesstatiisztvilk—ávba, benuiházási statisztiká'ba stb.) építettek be, s a koordinációt a Központi Statisztikai Hivatalban szervezett környezetstatisztikai osztály végzi.
* A Német Demaksratikus Köztársaságban az állami statisztikai szolgálat úgy- szintén megkezdte a környezetvédelem irányításához és értékeléséhez legszüksé—
gesebb adatoik gyűjtését. Figyelemre méltó, hogy a környezetvédelmi tevékenység—
gel kapcsolatos gazdasági feladatok jelentős része beépült az állami tervmutató'k rendszerébe. ésa környezeti statisztika egyik feladata lett (: tervmutatók telje—
sítésének ellenőrzése. E tervvmurtatólk meghatá—rozott szennyező anyagok kibocsátá- sának csökkentésére, illetve az ezzel kapcsolatos — elsőlsanban ipa'ni — beruhá- zásokra vonatkoznak.
A tejl—ett tőkés országak'ban egyes esetekben ,a környezet egyes elemeire vo- natkozó, részben meglevő a'diatolk nenudszerezéséfwel, begyűjtése—vel, publikálásáva'l kezdték meg a könnyezetstatisztilkai rendszer kialakítását, más esetekben pedig bonyolultabb összefüggéseket feltáró külömböző modellalkotáls'i kisereteket foly- tuttak.
, A köwrnyezetstaltisztika kialakításában nemzetközi szinten megindult fejlődés- nekljelenitős állomása volt az Európai Statisztikusok Értekezletene'k kömnylezeti sta- tisztikával foglalkozó első teljes körű munkaic'soipartüléwse, amelyre valamennyi EGB- t'agorszálg statisztikai hivatalát megfhívtálk. Erre az ülésre 1973 márciusában Geni- ben került sor. Az ülésen a környezetvédelmi kutatások és politika statisztikája tevé—n folytatott nemzetközi munka céljának meghatározása. a környezet fogal—
móxnauk tisztázása, a gyűjtendő statisztikai adatok jellegének, fajtáinak kérdése, a könnyezetti statisztika rendszerének kapcsolatai más statisztikai rendszerekkel vol- ' talk a főbb vitatemáik.
Ennek az értekezlietnek ajánlása alapján került sor még ugyanennek az évnek aktőbeneben (: Varsóban megrendezett könnyezeti statisztikai szeminárium-ra, 26
988 BARTA mmm
ország több mint 70 szakértőjének, továbbá a FAO. a WHO. a KGST. (: Közös
Piac és az OECD képviselőinek részvételével.A szemináriumon lényegében a következő fő kérldréscsospomalcbla ösiszretfogll'a-l- hatóan ioly't eszmecsere: a könnyezett sia'hiszftlizloa rendszerének. az egyes kör- nyezeti tényező'k statisztikai mnegriigye'lxésélnaelk problémájáról; a könnye-nemi jele-n- ségelklkvel kapcsolatos folyamatok meghatároz—ásáról a nemzeti számlák és mérle—
gelk rend-szervében; továbbá (: künnyezeibszenrnyeződiéssell kapcsolatos vállalatoktól begyűljfllhle'tő adatokról és az a—d'asbgyűjrt'és módlsz—erlhanli kérdéseiről.
A szemrinuámiu—m wirtáibórl. az ott benyújtott anyagokból kiderült — acmli egyé-b- lcént várlható volt —. hogy a környezeti statisztika intézményes művelése a legtöbb EGB-tagansz—áglbarn tulajdonképpen még nem kezdődött el, illetve os—a'k az első, az adatgyűjtési fázisnál hant.
A magyar küldöttség a szemináriumon több kérdésben is kiriejtettle állás- pontját. mindenekelőtt a kö—rnyezemi statisztika rend—szemével és az egyes könnyezelhi tényezők megtiigyeiésével kapcsolatban.
A szeminálniuman nyújfcotma be a magyar küldöttség az eiső olyan könnyezet-
statisztikaí adatösszeállítás tervezetét. amelynek egyebek mellett kedvező fogad-
hamávsa is hazzájánult egy hazai köurnyezetstaftziszbikiai adhatgyűj/oelmlélny kiadásaihoz.A szóban forgó ad'atgyűljtemény 1975 ie'bruálrjálbawn jelent meg, s még ugyanehh-
ben az évben póltlklia—dálsa vált szükségeset-3.3
2. A magyar környezetstatisztikai adatgyűjtemény
Az adatgyűjtemény gazdag tárháza és integrációja mindazoknak a környezeti vonatkozású adatoknak, armcellyek főleg a Központi Shamisziikuai Hivatal, de más főhatóságok különböző publlilkálcióliba'n a gazdaságistamisztiika, a távnsadraílomstla'iisz- tikai, a külömböző ágazati shamiuszmilk—álk keretében elszórtan eddig is megjelentek.
Természetesen a szóban forgó kiadvány sxpecriiilk—u's ktörvnyezeisia'tliszililoari (lkfömye- zetvéde-imi) adatokat csak hellyel-közzel tartalzmazthatlomt (foílyáinlk vízminőség sme—
rinti osztályozás-a. rádióaktiv szennyezettsége. Budapest levegőiszenvnyezethséglének alakulása. a szennyez—éssel kapcsolatos bir-ságok sith), mivel az ÓlllllGlmll statisztika területén ilyen jellegű adamgyűjiéaselk ez ideig nem voltalk, is az igazgatási. i-nllxéz—
ményi stvafüiszhik—álk körében is meglehetősen úsjlkleletűrelk.
Az adatokat a következő főbb fejezetcímek köré csoportosítottuk:
1. Föld és falai (ennelk kereteiben aldtuinlk számot a ierüllwemhatsznasítlóls, a tolvaj állapo- lbáma ható tényezők, a ilóna és a iauna, valamint (: tenmétszefüwédeliem főblb aid-amiről);
2. Vízgazdálkodás (e fejezetcím allatt mutattak be a vwílzlkészlxe'crse és a vízminőségre.
a vízrbenm'e'lésre, kezelésre és mfelháatsználálsna. a 'szen-nywízlkxezele'sne', éis --ellrvtete11ésre. a viz—
kárfellhlácrímásma és a vizi közlekedésre jellemző *laövnnyezelbi VlOlanlka'ZólSlú oldatokat);
3. A levegő állapotát elsődlegesen befolyásoló tényezők, meteorológiai viszonyok (a címben jelzett tényezők között vettük száumlbla az eneglialfze'llhvalszwnáiálst. az állami lkiözúwhálió- zcat minőségét, a közúti és vasúti közlekedést: itt fközönlft'ülnlk adlartoeloaut lnélháony éli/vet óiogó-am Budapest levegőszennyezettségének alakulásáról az immissziós mérések eredményei alap- ján. s közzéttelt'tünlk nlélhuálny meteorológiai jellemzőit);
4. Települési környezet (a népesség alakulását, a lakóépületek állagát, a lakáshely—
ZIe'tet. a városok úmjrazinaak minőségi jellemzőit és hisztímáswk helyzetét, a közüzemek szemlét- gyűjtési és szemlén-itsz-állllaítáusi temélkenynségélt. a városi p—amkolklalt, a gépjlámmű-állílamámy alalku—
lását és long—almát. az üdiüllőhuevl'yek long-allamlá't, a [szállodai és szállliács'helly—ellát—ofbtságot tag- laltuk e iej—ezetcimen belül);
5. Egészségügy, balesetek (e iejeze'bcimen belül a ientőző belbegségaelldk—enl éls elsődle—
gesen a közlekedési ba'iesetwelklklel foglalkoztunk).
3 Könnyezetsbomisztikai adatgyűjtemény. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1975. 81 old.
A KÖRNYEZET! STATlSZTIlKA 989
Az adotgyűjtemaé—ny nagyreszt természetes méntélkegységekben kiiejezett ada—
tokat tartalmaz. Ott, ahol erre lehetőséget láttunk, pénzbeli, értékbeni adatok-
kal. mutató—kkal is élltüinlk (például egyes környezeti, környezetvédelmi szempont-
ból fontos állóeszközök éls berulházások értéke).
Tisztában vagyunlk természetesen azzal, hogy a jövő kömyezetstatisztiilkai
publikáció—iban tölbfb éntélk—adtatlra lesz szükség. E téren azonban a kör kisz—élesí-
téisé'nek számos fogalmi, ellhratárolási s nem utolsósorban technikai előfeltétele van. Gondolunk itt mindenekelőtt a környezetvédelmi beruházások meghatározá—sánák. az ezzel összefüggő nólmenlklatúirálk kialalkításáxnlalk, az ebben való általá—
nos megegyezésnek kérdésére pénzügyi. számviteli, műszaki. tervezési. statisztikai vornvalon egyaránt. Már önmagában ennek a nem is olyan könnyű feladatnak alkárosalk részleges megoldása is jelentős hozzájárulást jelenthetne annak a gaz—
dna-sá-gi "tisztábban látást" elősegítő kérdésnek a megválaszolásában, hogy mibe kerül a környezetvédelem.
Úgyszintén nagy gyakorlati haszonnal kecsegtetne a tisztábban látás terén.
ha a fennálló ágazati rendszer keretén belül — a szakágazati besorolások
énintetlenül hagyásával -— kiemelt tételként meghatározásra kerülnének azok az
önálló vállalatok, intézmények, amelyeknek tevékenysége kizárólagosan vagy túl- nyomó mvértélkben közvetlenül környezetvédelmi célzatú. (ilyenek a köztisztasági szolgálatok. a települő budapesti szemétégető üzem, a hulladékgyűjtő, itel—dol—gozó. —értékesítő vállalatok. a kommunális szennyvíztisztitó vállalatok, a kizárólag vagy túlnyomórészt környezetvédelmi feladatok megoldásával foglalkozó önálló ku- tatóintézetek stb.)
Folytothatnánik azonban a sort olyarn — környezetvédelmi tevékenységet foly- tató — vállalati. intézményi keretekbe tartozó részegységek megih—atározásánotk szükségességével is. amelyeket a számvitelben külön köiltsé'glhelykéxnrt hlatbárol'nalk el. vagy tu-d'niaik elhatárolni (például egy ipawállllallat szennyviztisztxító üzemre, egy víz— és asa'tonniaimű vállalat vízminőségMizsgáló laboratóriuma).
Már a vázolt elholtárol-álsolk. osztályozások. kidolgozása és megállapodásszerű ellogodása is — úgy gondolljulk —- bővítené azt a kört, amelyen belül a felsorolt költségek (s nemcsak a beruházásaik) mind a számrvtitelben. mind a tervezésben, mind a statisztikában egyértelmű—en környezetvédelmi köfltsélglké—nlt lennének li—
gyelemibe vehetők.
3. Statisztikai mutatószám-rendszer kialakítása a KGST keretében
Ezután rátérünk egy, a környezetstatisztilka nemzetközi, de hazai megallapo- závsát is érintő levjlemény ismertetésére. Ez a K'GJST-ato—gáxllalmok megállapodása a környezet állapotát jellemző -- nemzetközi (KGST szintű) összehxalsonllításna alkál- m'as —- statisztikai mutatószámArendrszer kialakitására. A szóban forgó mutatószám—
rendtszelr tervezetének kidolgozásával -— a KGST Statisztikai Állandó Bizottság 22.
ülésén hozott határozata alapján —— a Magyar Népköztársaság küldöttségét bízták meg. A Központi Statisztikai Hivatal a Tanács Titkárság-a Statisztikai Osztályával együttműködve 1974—ben készítette el a mutatószám-rendszer tervezetének első változatát, és azt észrevételezésre a tagországok statisztikai hivatal-afin túlmenően az érdekelt házai főlhxa'tóságoknlalk is megküldte.
A KGwST—ltagország-olk és az illetélkes haz—ai szervek észrevételeinek figyelembe—
vételétvel került Összeállításra a mvultartó'szálmlrendiszer-itenvezet második változata.
amelyet 1975 márciusában egyeztettünlk a Titkárság Statisztikai Osztályát/.all, majd
a Titkárság meglküuldlte azt a tagországok cl'eleg'áoiólinlaik.990 zBARIA BAHNMAS
Az ily módon kialakított msutatászázmxrendszer-tervezet miengtartácsáira —— réssz- ben magyar környezetvédelmi szaktanácsadók bevonásával — az 1975 októberér ben Budapesten rendezett stattiszltillcuts-rszlalloértői értekezleten került sor. Az erteku—it let a küldöttségek módosító javaslatait figyelembe véve (: mutatószám—rendszert elfogadta, s azt jóváhagyásra a Statisztikai Állandó Bizottság 26. ülésszaka elé terjesztette. Ez az azóta már jóváhagyott mutatószám—rendszer a következő fő leje- zetclmek köré Crsoportosíttoltta a mutatták—alt:
!. Általános mutatóik.
ill. A földtelüllrettel és a föld lellxeltti biasztérávail kapcsolatos mutatóik.
MI. A vízzel kapcsolatos mutatták. ' iV. A hulladékkal kapcsolatos mutatóik.
V. A levegő állapotával összefüggő mutatók.
VI. A zajjal kapcsolatos mutatták.
Vvll. A települési környezettel kapcsolatos mutatók.
VlIl. A környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások.
Mielőtt az elfogadott rendszer részletesebb ismertetésére rátérnénk, nem lesz
haszontalan röviden összefoglalni mindazokat a főbb szempontokat — de egyben problémákat is -, amelyek a mutatószám—árrendszer szerkesztési mu-nlkfátiit végigkí—séntélk. __
Nagyjában—egészében már munká-nk kezdetén is tudatában voltunk annak.
hogy tervezetünk kidolgozásá—nál mindenekelőtt a meglevő. a hagyományos sta—
tisztikákban rendelkezésre álló adatokra —— illetve az azrollobál képezhető miuta—
tókna — támaszkodhatunk. A gvazdiaságzstatisntilkálbaln. a t-ársadlal—Otmstatiusztilkáiban.
a különböző, ágazati Gmiezőgiazidalságsi, vízgazdálkodási, ipari, közlekedési, kommu- nális stb.) statisztikákban már eddig ls rengeteg környezeti vonatkozá—sú — csak éppen nem könnyeze'ti aaspekrturslbóll kezelt — aid—atot gyűjtöttek és publikáltak mind
a Központi Statisztikai Hivatal, mind pedig a főthlatáságolk, mli—nliszftérluxmolk. Ezek—
nek az adatoknak, illetve a belőlük képezhető mutatóknak előnyben részesítése mel—lett szólt régen kialakult tartalmi mreglh'atáirozánsuik, hazai s járuéwszlt nemzetközi
(KGST) szinten is egységes értelmezésük. ,
A speailllkuis, a környezet állapotát, fejlődését, a környezetvédelmi intézke—
dések—et és azok hatását közvetlenül vagy kevésbé közvetlenül jellemző mutatók ajánlásával — különösen nemzetközi összeh-alsoin'lításra való alkalmasság telklíjn—
teteben — nagyon óvatosan kellett bárncnuwnlk.
Ennek oka — úgy gondoljuk — kézenfekvő. Hazánkban, de külföldön, így a KGfST-o—rszágollcbasn ils egyelőre még csak az előle'ltételei vonnak lcialalk—ullóabazn egy speciális (speaiálisatb'b) környezetetatíiisztikai beszámoltatási rend—szer megiail'a- pOZÓ'SÓln'Clk. Mindenekelőtt sok log—a'lm'i, ellhzaltáirolásli kérdés vávr tisztázásra (pél—
dául a környezetvédelmi beruházások terén). Pro—b'lematilkus még a légszennye- zés-koncentráció (emissziós—immisszióű) mérési eredményeinek statisztikai cellákra val—óalkalmassága és Összehasonlíthratáságia (teljesség problémája. külömböző mé—
réstechnvilkwáik). Hiányoznak a szervezési. nyilvántartási előfeltételei egy teljes körű hulladréllcstatlsztilko megállapozáisánxaik (alpari, mezőgazdasági hulladékok). Pirab'le- matlkuenolk látszik a jobbára ágazati telepítésű statiasztifk-áikv adataim—alk vtenületi lokalizálása, illetve települések (városaik) szerinti integrációja. S mindez csak né-
hvrá'ny kiragadott példa a nehézségek érzékeltetésére * * *
llyen meggondolások alapján miutatászálmirendszer—tervezetü—nlkben viszonylag kevés specifikus mzutaftóra tettünk javaslatot. E tervezett mutatók egy részét az
4 Immísszíó: (: környezeti levegő szennyezőanyag—koncentrácája. Emisszió. illetve Mértéke: adottwszony- nyezőforrás által adott idő alatt kibocsátott légvszeninyezőanyag mennylsége.
A (KÖRNYEZETI srAriszxiKA 991
egyes országok adottságait, lehetőségeit miénlegelve az értekezlet kihagyta. il:
letve bevezetését a távolabbi jövő kérdésévé tette. Még így is jóváihragválsna ke- rült azonban néhány olyan mutató, amellyel kapcsolatos fogallmi tisztázások il- letve a kapcsolódó belső adjatszolgáltatásolk kialakítása a közeli évek feladata lesz
Mindezek előrebocsátása után részletesebben is foglalkozunk az értekezle—
ten benyújtott, illetve jóváhagyott mutav'tószáxmvokkal, a'jáin'ilásuk i-ndoskafiival, illette
az értekezlet álllásfog—laláisi'aiivail. '
A mutatószámrendszer első fejezeteként javasolt általános mutatók (terület, népesség. népsűrűség, váarosoik száma. ipari loglallkoztaito'ttalk aránya) tulajdon- képepen nem tartoznak a körvnyezetsítzatisztiika tárgylkörélbe. Ezeket csupán—n viszonyi- tálsi alapként ajáinlo'ttulk a rendszerbe lelvenxni azért, hogy megfelelő fajlagos mu—
tastők képzés—ére adjunk lehetőséget. Az értekezlet e mutatók rend—szembe foglalá- sának szükségességével egyetértett.
A muta'tóiszóimrendszer-tervezet ,,A földterülettel, talajjal kapcsolatos muta- tók" fejezetét az értekezlet ,,A földfelülettel és a föld feletti bioszféróval kap- csolatos mutatók"-ra változtatta. Ennek keretében a földterület megoszlwáfsáva'l (mezőgazdasági terület, erdőterület stb.). az öntözött területekkel, a talajjavítás—
SlOll, a területfelhalsznállás kérdésével. a rekultiwálá-sokkail, a műtrágya- és szer- vestrágya—, valamint növényvédőszer—felhasználásSsal. az erdőtelepítésekkel és a védett területekkel kapcsolatos miutatólk—at rögzítettük. Javasoltuwnik néhány a halászattal és (: vadgazdálko-dássa'l összefüggő mutatót is, ezek felvételét azon- ban az értekezlet — részben számbavételi nehézségek miatt — elvetette
* A löldterület megeszláisóira vonatkozó mutatókat mindenekelőtt viszonyítási
allaplként kezeltük. _
Kö'innyezretvéd-elmii szempontból az ön'tözlhető és a ténylegesen öntözött terüle- 'telk, a leosopoló hálózattal ellátott mezőgazdasági területek és a talajjavított mezőgazdasági területek nagyságú-lnak és megoszlásá'nalk ismeretét véltüik érde- késnek.
Úgyszintén speciális környezetvédelmi témának tekintettülk a mezőgazdasági területek más célú igénybevételének. továbbá a r-eku'ltiváulájsot'knalk a megfigye—
lését, ' '
Tekintettel a kémiai növényvédőszerek — főleg a klórozott szénhidrogén-ek
— környezet-. illetve tallajszeninyező hatására, közvetlen és közvetett veszélyes- ségére emberre és álla—tra egyaránt. fel'hoisznáxlá'sulk ismeretét szükségesnek mi—
nőisltettülk. Ezzel összefüggésben a jövőre tekin-tve — fakultatív jelleggel —- felvet—
tü'k rendiszerüwnikbe a k—ömnyezetvédelmi szempontból kedvező biológiai növény- Wvédőiszeriek felhaszná—lásainlalk mutatóit is.
Az erdőkkel borított terület szórmbavételén túl az eridőte'lepirtéssel. falkitenme- léssel kapcsolatos mutatóik is szerepelnek e fejezetben Az általunk javasolt ún.
..pairlkerdők" küilön kimutatását az értekezlet — fogalmi .,elhatáro'láei" bizonytalan- ságok mijatt — elhagyta
Természetvédelmi szempontból közös érdeklődés-nevszáimot tartó mutattólkként a védett területek és a nemzeti parikoi'k kerültek be a rendszerbe.
Mutaltóiszáimrrendiszer-tervezetünlk leggazdagabb fejezeteként a vízzel kapcso- latos mu'tatólkait dolgoztak 'ki. Ennek egyik oka az volt, hogy a környezetvédel—
vmien belüli alapvető területnek, illetve feladatnak tartottak éxs'ftantjulk a vízzel mint 'egylilk legfontosabb környezeti tényezővel való gazdálkodást, illetve annak
hatékony védelmét. Úgy gondoljuk. nem szorul különösebb bizonyításra. hogy
a víz az élet nélkülözhetetlen eleme, m-iinden'nwapi éiletün'k. gazdasági lejllődié—992 BARTA BARSNABAS
Sülnlk alapvető leltétele. ugyanakkor azt is ligyelemlbe kell venni, hogy korlátozn-
tan és egyenlőtlen eloszlásban áll rendelkezésre. A másik ok, amiért nagyobb
teret szenteltünk a vízzel kapcsolatos mutatóknak az. hogy a vizügyelklkel kepesla—latos statisztikai adatgyűjteseilnik meglehetosen régi keletű-elk. s e területen széles adatbázisra támavszkodthaturnlk.
A vízzel kapcsolatos mutatóik-at két nagy csepentba soroltuk. Az első eso-port- ban a vízminőségre jellemző mutatókat. a második csoportba pedig a vizek mi- nőségét befolyásoló tényezők mutatóit foglaltuk össze.
Az első csapom kereteiben lényegében felszíni vizek (llelyólk, csa—tornák, tomik.
tározók) kategorizálására, osztályozására tettünk javaslatot. A minősítés a KGST által elfogadott ajánláson oilaipul, s a lelszíinli vizeket négy kategóriába:
!. tiszta víz
Ill—. kissé szennyezett viz ll-l. szennyezett vwíz
lV. erősen szennyezett viz
sorolja oxigénlháztatrtósulk. ásványianyag-tartallmluk és egyéb, különleges mu—
tatóik alapján.
A vizek minőségét befolyásoló tényezőket kifejező mutatókkal elsősonban a szentnyyízki'boasátást. a szennyyírztilsztiltást és a szennyvizek elhelyezését igyekez- tünlk jellemezni. E körben meglehetősen sok mutatóit terjesztettünk az értekez- let elé — köztük az ipari szennyvizek összetételének jellemzésére szánt speciális mutatókat is —, jórészülkről azonban adathiány, illetve a szükséges adatbázis megteremtésének nehézségei miatt egyelőre le kellett mondanunk.
Itt kapták helyet egyébként a népgazdaság vízlellhasznólásána (itenm—elesi.
mezőgazdasági. lalkossógli vízhasználatok) vonatkozó tmwutaltólk is.
Az előter-jesztés negyedik lejezetéiben a hulladékokkal kapcsolatos mutató- szám-elképzeléseinket nögzimettüik.
Könnyezewédelm'ülnlk jelenlegi rendszerében a hulladékok kezelésének fella-
dailkönét általában önálló .,ágiazatnalk" tekintik. Multalászá—m--nendiszerüinllclben a hulladékok keletkezésére, összegyűjtésére, tárolására, közámíböisiitéséme és halsz—
nosítására vonatkozó főbb mutatók kidolgozását tartottulk lényegesnek.
A hangsúlyt e fejezetben az iipani hlullladiélkolkno helyeztülk. Az ipanban kelet- kezett szilárd hxulladiélkdknál szen/es, szervetlen. mérgező és tűzveszélyes. égetihető és vizben oldódó osopontosltá'st alikallmaztu'nlk. Úgyszintén megfigyelésre javasol- tuk az iparban keletkezett szerves és szervetlen, valamint mérgező iszapok meny- nyiségét is.
A szilárd ipani hiu-llade'lkolk ártallmarnlanítási és végleges elhelyezési módjai közül a lellh-aisznállt (hasznosított), a lenalkatt és az elégetett mennyiségek meg- li'gyelését javasoltulk.
A teljesség kedvéért e fejezetbe vettük fel a mezőgazdaságban és a ház-
tartásokban keletkezett szilárd hulladékok mennyiségét kiifejező miumatólkolt is. A háztartási hulladékokra vonatkozó reszletesebb mutatólkn—aik ezenkívül mutattá—számnend'szer-tewezetüinlk hetediilk lejtezetélben a települési könnye—lettel kapcso—
latos mutatták között szenteltünk nagyobb teret.
Az éntekezlet — a mindenütt jelzett számban/(ételi práblemálkr—a tekintettel -- az ipari halladékekkal kapcsolatos javaslatokból mindössze a keletkezett hulla- dékok teljes mennyiségének és ebből a le'lhoisznált, a lenalkott és az elégetett mennyiségeknek a mutatóit javasolta nemzetközi megtigyelésre, s ezeket is csak fakultatíve, 1980-Jtóll kezdődően.
A (KÖRNYEZETI! STATISZTIKA 993
A keletkezett mezőgazdasági hulladékok megligyelesére, illetve összehasonlí- tásáena vonatkozó javaslatat — SZlÓlmlvaMétlellll nehézségek miatt -— az értekezlet elvetette.
Az ötödik fejezetben a levegő állapotával ősszelüggő mutatóik felvételére tet—
tü'n'k javaslatat.
Ennek keretében az ,,energliofszenk—ezet" címszó alatt az ein-erglialelhasznáilás összevont muntatóiira, az .,ipar" címszó alatt pedig (: levegőszennyezőlnek m'lnő—
sülő iparvállalatok szá—mára, enengllahardozó—lelhosznállásáiro. az e vállaljatolknáil keletkező légszennyező anyagak érvei mennyiségére, a porrlevállasztó és gázklszrtíttó berendezésekkel felszerelt iparváll'lalaltolk szármána, az itt keletkezett leválasztott légszennyező anyagok mennyiségére. illetve az iparban felszerelt panlevá'losztó és gáztisztitó berendezések. készülékek számára és leválasztó kapacitására vonat- kozó mutatókat *képez'tünlk. A ,,lraikasság" címszó alatt a háztant'álsolk tüzelőanyag- fe'lh—asználáwsá-nak, az ,,lllmlm'lSlSZ'ló" címszó alatt a telepített (szakaszos és falyama—
tos műíköclésű) és a mozgó mérőállomások számának megilixgye'lését jia'vasoltulk.
Itt tettünk javaslatot a városoknak l-evegőlj'ülk szennyezettségi szintje szerintm ka—
tego rlizálósárwa is.
Az éntekezleten folyó eszmecserék — a lehetőségekhez igazodva - a mutatók körében jelenrtőis súllypon'teltolődá'st eredményeztek. A javasoltnál lényegesen több lett az energiale-lhasználás különböző módjait és irányait jellemző mutatók száma (egyes fűtőanyagfélék felhasználására, villamos és hőenergia termelésére ipari üze—
meltetési, vállolati és intézményi célra, háztartási célra).
Az iparvállalatok közvetlen környezetszennyezéséne utaló mumotólk lelMételétőll
— szálmlbavértelli nehézségek miatt -— egyelőre el kellett tekinteni. Megsmaradstalk vi- szont azok a közvetetteblb mutatóik. amelyek az ipar porleválasztó. gárztlitsztító be- rendezésekkel wa'ló lelszeheltsrégu'ét tülkrözilk.
A zajjal kapcsol—atos mutatólkat tervezetünk hatodilk fejez-etében foglaltuk össze.
Mruitotószáimmheundvszerülnlknek ez (: leglkevésbé kidolgozott területe. A zajnak mint különleges ártalomnak hlaltáeo más könny-ezeti tényezőkkel szemben közve—
tetten jelentkezik, ezért negyen nehezen jellemezhető egzakt statisztikai muta- tólkkal. Jelenlleg csupán a zajmrévések számának és az előirt zajszinmelket megha—
ladó meresi eseteknek a neglisztrálásána szonítlkozhatunik. Tervezetünlkben a lakott városi és üdülőterületeken — adott évben —— vegzett zajvmxérése'k számát és azolk- nek az eseteknek számát javasaltulk megőigyelésre, amelyeknél a zajszint meg- haladta az adott területre előírt normát. Mlegküllönlbözte'ttünlk nappali és éjsza—
kai méréseket. továbbá utcai méréseket, illetve repülőterek környékén végzett mé- réseket.
A zajjal kapcsolatos mutatók kölcsönös publikálásánzaák kötelezettségét az ér—
tekezlet 1980—4tól jelölte meg.
A települési környezettel kapcsolatos mutatók allkotijátk anyagunk hetedik fejezetét. A települési könnyez—etet jellemző tényezőlk meglhatámzálsa meglehetősen összetett. bonyolult feladatot jelent. Itt ugyanis egyrészt egyidejűleg szinte vola—
men—nyi környezeti ártalom ('léwgvszennyeződlés, vízszennyeződés, talajlentőzé's. zaj—
zsútoltság stb.), mvásnészt ezek hatasai együttesen jelentkeznek. A településeknek (váraso'lknak) ez a lakozott veszélyeztetettsege adott öszöinzésrt amo, hogy külön fejezetet szentelj—ünlk mutató—szá—mkend—szemünkben a települési könnyezemtell kiap—
osalatovs mutatóknak. A települési környezetben jelentkező ártalmak 'kosmplex sta—
tisztikai jellemzése még a jövő feladata, néhány nészpnolb'lémárt azomban már a jelenlegi szalkzs'tatisztilká-k adatai alapján is jellemezni lehet.
5 Statisztikai Szemle
994 BARTA BAHNABAS
Mindenekelőtt a kommunális és a lalkósstatiszitiika az, amelyből a települési környezetre jellemző néhány Fontos részadaít. illetve mutató menithető. Bbtbő'l kli-' indulva e fejezetben a lakó—sak (lakosság) vezetékes ivóvízzel való elll-átottságdm, csatornával való ellátottság/ária. a llalkáslhelyzetre (lakásállomány. laksűrűség), köztisztaság—ra, a városi pankolkna, zöldterületekre. a városok útjaira vonatkozó jel—
lemzőlket rögzítettük. Aiz értekezlet ajánlása alapján itt ve'ttüik üigyelemlbe (: ház—
tortáisi hulladékok eltaik—axríitáusáxna, megsem—mt'i—sífbésére, felihasznállársána, illetve szál- lítására szolgáló berendezéseik, gépkocsilk állományi, illetve éntétksadotafit is. Ez
utóibblixalkrál a kölcsönös adatszolgáltatás fakultatív. s csak WBC-tál esedekes.
A mutatószám-menáger utolsó. nyo—leadiiik fejezetében kaptak helyet a kör—
nyezetvédelemmel kapcsolatos beruházások mutatói.
E mutatók megikonstnuá'lásárnál mindenekelőtt az elhatárolást problémáik me-
rültek fel. A beruházásoknak (létesítményeknek, berendezéseknek. gépeknek. mél—'
szer—eiknek) ugyan—is csaik egy meglehetősen szűk kövére lehet kimondani, hogy azok tisztán körnnyezsetvédelimri rendeltetésűek. Sok esetben egyébként tisztán könnyezet—védelmi célú beruházások is beolvadnak, szerves nészeivé válnak a tedhrnológisa—i folyamatot hordozó ..xa'lapreruiházásnaik". s attól műszaikiirlag. tenvezíéslleg. pénz- ügyileg nem —— vagy csak nagy nehézségek árán —— vá-laszth—altólk el. Különösen áll
ez új termelő jellegű benulházájsoik (gyárak, üzemek) létesítésénél. de rekonstruk—
oiólk esetében is. Pótlórlagos beruiházásotknál (például rég-i üzemeknél levegőtisz-
tító berendezésekfelszerelése, a levegő, illetve a víz tisztaságát ellenőrző és me'-
rő műszenek beállítása) az elkülönítés és fa számbavétel viszont már könnyebben megoldhatónak látszitk. Úgyszintén megoldható az alapvető tedhinológiioi folya- matoktól elkülöníthető — környezetvédelim'lnek mii'nőxsírthető —— egyes létesítményeik,berendezések számbavétele is (például ipari szennyvíztisztitók).
Mrisnőrsités, illetve ikronven'dió kérdése, hogy meghatározott (lkomipllex) beruházá—
so'kralt (például [a hulladék—, illetve szemétégető üzem, a kempo—szitáló telep léte—
sítését, a köztisztasági vállalat alapprofilt jellemző beruházásait, a vízminőség- vizsgiáló l'GibOl'lClltÓrllUlm létesítését, illetve fejlesztését. punkok létesítését, védő er- dősávok telepítését) kövnyezetvédelim'i beru'hrá'záisnialk teilolntsünlk, és így is vegyüinlk
számba. A számbavétel egységessége nómenklatúrák (létesítményjegyzékek. gép-
és műszerjegyzéikek) kidolgozását. illetve az ezek tartalmában való megállapo—dásolkiat is feltételezi.
A könnyezetvédelmmii beruházások teljesítését globálisan tülknöaő értékmutotó
mellett három alcsoportok ke'wpezitünik, éspedig
— a vizek tisztántartása-ima,
— a levegő tisztánitantávsálra,
- a hulladékok k-ámmentes eltávolítás—ám és hasznosítására szolgáló beruházások csoportját.
A teljesítési (ráfordítási) mutatók mellett javasoltuk még egyes -- a környe—
zetvéclelem céljait szolgáló — berendezések. műszerek (gáztisztító berendezések.
komplett laboratóriumok a levegőszennyezés mérésére, talajvizsgáló komplett la—
borxartóniuimok, szenrnyvíztisztító berendezések. telepelk stb.) üzembe helyezési érté—
kének és loapacitásada'taliinralk felvételét is.
E fejezetben javasoltak a' háztartási hulladékok megsemmisítésére és hasz- nosítására szolgáló egyes gépek és berendezések üzembe helyezési adatainak megligyeléséit is. Ezt a kört az értekezlet e fejezetből áttette a települési kőr- nyezettel kapcsolatos mutatóik közé. alhofl végülis e berendezések állományi ade-
talt, illetve mutatóit szerepeltetjük.
A KURINYiEZE'N STATISZTIKA 995
Mind a környezetvédelemrmel kapcsolatos benulhiázáisotk m'ultatőinalk, mind a háztartási hulladékokkal kapcsolatos gépeik, berendezések álllománywadataiiin—atk' aö'l—
csönös rendelk-ezekre bocsátás—árt az értekezlet — fakultativ jelleggel —- 198040 írta elő.
/
Mindent egybevetve a szakértői értekezlet a javasolt fő muttatők számát mint- egy 15 százalékkal, a részletező mutatókét kb. a felével csökkentette, több eset- ben pedig teret engedett a faikxufltatí—v megoldásnalk és a szakaszos bevezetésnek is. Mindezeknek a csöikk-enté—selknek és engedménye'knek otka lényegében az volt.
hogy az egyes országok statisztikai adatgyűjtése —— kwövmyezetshatiszbiikali vonjamko- zuáisú ardxatolk teren —— egyelőre még hiányos. a funkcionáló ágazati statisztikákban kevés a környezetre, környezeti ártallmiaikra vonatkozó adat. Éppen ezért a mu—
taltószármanend'szent nem lehet lez'áirhnark tekinteni. folytatni kell a (közvetlenebb)
mutatóik bővítésére és a módszertan továbbtej'leszésene irányuló mu—nlkát, s ennekkeretében az ágazati statisztikák ,,környezetorientáltabbá" tételét.
Az értekezlet különösen az alábbi kérdés—ek területén tartotta fontosnak a mutatók, valamint módszertanuk továbbfejlesztését, és irányzott elő további kuta—
tómunkát:
— az ipari agglomeráció fejlődése ;
— a föld kriah—aasz—nxáilása, többek között a mezőgazdasági termőterület és egyéb főid- terüilebeik átalxaíku/liásá-niaik jelllem'zése (a föild rekuilhiwáoiójia, talajerózió stb.);
— a biológiai növényvédőszerek felhaszn—állása, elterjedésük tanulmányozása (vegy—
szeres gyemlivrtők helyett); 4
— a technológia mint a szennyeződés tényezője hatásának statisztikai tanulmányozása.
(a szennyezők osztályozásának tanulmányozása, a hulladékmentes technológiák fejlődése és bevezetése);
—- a biszti'tóberendezéiselk meglétének és kihatsznwálimságvárniaik s—tamiismiiklaii tanulmányo- zasa;
— a vizuaxnta'llélkoik ésszerű fellhíGlSZnÓ'llÓS'O, UdinullimlónYOZlÓ'SlólnlOlk további bővitése ;
- az ainya'gzmtérlegek és az iplairbain felhasznált anyagok shamixszmiiká—jiáínlaik további iap- crseliat—a (: hiudiladekeklleal és a szennyeződés prolbllléimőjáwall;
— (: Vámosi települések közművesítés-ének és fejlődésének, int'nastrulktúvnój-ánxalk es köz- lekedésének statisztikai vizsgálata a nagyvárosi laikeseág életkörülményei szempontjából;
— a deginardiá—oiró (a könnyezett ileromláisa) és .a szennyeződés elleni védelemre forditott költségeik tanulmányozása és a környezetvédelem gazdasági és társadalmi hatékonyságá- nlatk problémája;
—— ia szennyeződés ellenőrzése területén, warlamrint aininfalk csökkentésére és megsszrüinrte- tésére tett közegészségügyi intézkedések statisztikai mutatóinak és módszertanulkrnialk tej—
ieszrhétse;
—- e k'őnnyezewédelmi beruházások mutatóinak teljességi, csoportosítási és tartalmi prőb—lémfátiinioik kidolgozás—a abból a célból, hogy a jelenleg fennálló módszertani külömb—
ségek megszűnjenek.
Az eltogadett mutatószáim—irendvszer és a ldialialkult vélemények jelziik GZOlkOit a területeket, ahol a tagországoknak a legközelebbi években szükségképpen fejleszteniük, módosítaniuk kell adatgyűjtési rendszerüket. A szakértői értekezle—
ten elfogadott környezetstatisztikai mutatószám-rendszer a KGST-tagországok e területen való ewgyülttműködiéisének csak az első lépése.
A Statisztikai Ádi—andó Bizottság a magyar Központi Statisztikai Hivatalt a megkezdett mutnlloa tolyitatásána és k—oordiinwáilásáira kérte fel, s úgy döntött. hogy az 1976—1980. évekre szóló távlati termébe felveszi ,.A (környezet állapotára és annak védelmére tett intézkedéseket jellemző starti'siztiik—ali mulhatőszőm—rendasz—er és
számítási módszertanának továbbfejlesztése" című témát.
5.
996 :BARTA BAFWABÁS
IRO DALOM
Dr. Gerle György: *Könnyezebvédeieim Magyaroszágon. :Kassutih Könyvkiadó. Budapest:. 1974. ülö-Jimy
old. —
Barta Barnabás — Dr. Vukovich György.- Az embe—ni könnyezeit statisztikája KSH Könyvtár és Doku- menrtióciós Szolgálat. Stdmllszüilkidii Módszemek. Témadolaumemóció 8. h. n. é. n. 495 old.
Barta Barnabás — Dr. Vukavich György: A környezetvédelmi kutatások és politika smtisztikójával foglurlikozó munkacsoport ülése. Statisztikai Szemle. 1073. évi 5. sz. $$$—5135. old:.
Barta Barnabás — Dr. Vukovich György: Környezeti Statisztikai Szeminárium Varsóban. Statisztikai Szemle. '197'43. évi 1. sz. 78—80. old.
Környezetsvavtiszbiimi adutgyűjmemén-y. 'Kiözpomki Miaz-bikini Hivamail. Budapest. 1976. 82 old.
A környezet állapota:! és a környezetvédelmi intézhedeseskeit jellemző mamiiszhikiai mutatók rendszere és számításuk módszertana. Megjelent: A KGST Statisztikai Állandó Bizottságának XMVlL ülése álmai el—
foga—dom: adá—nlúisok gyűjteménye. iNlekaöle szervezetek statiszbiikaxi tevékenységéből 29.5z.Közpan1t:i Silu- tivsztiloavi H—iuamail. Budapest. 1976. Milan. alá.
A KÖRNYEZET ÁLLAlPOTAT
ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI lNTÉZiKiED-ÉSEKiET JiELlLEMZÖ SFA'HISZTiliKAi MUTATÓK RENDSZERE"
Jelzés Megnevezés Mértékegység Aggregóciós' aim
!. ÁLTALÁNOS MU:TATO:K
i.:i Terület Ezer négyzetkilométer Omszúg összesen
Vú-nomk együtt Vómak 10450 000:
BDANODOCO:
'100—600 om:
500—1 000 000:
n—uao 000 felem lakossal
MZ Népesség (év végén) Ezer fő Ország összesen
MB Népsűrűség (év végén) :Fő/inégyzecluilométer Mimi: i.e-mél
1l.4' Városok szóma (év végén) Szám Mini! i.e—(nél
ll. A FULDFELULETTEL ÉS A FÖLD FELETTI BIOSZFERÁVAL KAPCSOLATOS MUTATÓK A) A földterület hasznosításának
megoszlása
1. Az ország földterülete Mililiió hektár Ország összesen
Ebből:
Lil Mezőgazdasági terület Milliiió hektár Az '1:. százalékában
1.2 Erdőterület Mint (1 .lit-inéil
1.3 Egyéb terület Mim 1.l1-niéll
2. Az önmözihető művelt :Ezar halnia: Ország összesen
földterület nagysága A művelet Fölid'terüim szóza—
lökő—ban
2_:1 2-ből ténylegesen öntözött Mint 2-n:él Mint Zinc?!
művelt földiepülett nagy—
sógun1 az adott évben
3. A lecsapolt mezőgazdasági Ezer hektár Or-szóg összesen
területek nagysága A művelt földiwrüwlert százalékában 4. A ha!:ajjiaivirtomt mezőgazdxa- Mim 3-niól
ségi terület összesen
4..:1 Mezőgazdasági terület Mint 3-nóil trógyázow
mm műtrágyával Ezer hektár
mm szerves trúgyóval Ezer hamar
43 A mésszel kezelt és a Ezer hektár Ország összesen
gipszezett mezőgazdasági
terület —
43 Mezőgazdasági terület. a- Ezer hektár Mint 4.2ánél
melyen erózió elleni Mé- delimi munkav: végez'lielkl
5_ A mezőgazdasági földterület Hektór Ország összesen
csökkentése nem mező- gazdasági célra Ebből:
5.1 l'pori építkezés célu'óm Hektór 5.2 Egyéb építkezés céljára Hellotór 5.6 Erdőtelepi'oés céljára. Hektór
beleértve a wlajvédeilvmi adósa—(telepítést is
' A KGST Statisztikai Alilaindó Bimmóga által jóváhagyva mutatószám-rendszer.
A KÖRNYEZET?! STAT'liSZTKllKA 997
Jelzés Megnevezés Mértékegység Aggregócióts iszitnt
6. Nem mezőgazdasági terület Ezer hekitór Ország összesen
felhasználása mezőgaz—
dasági célcwkma1 , _,
7. Rethultivvólxt földmerület Ezer hektár Orszag osszesen , , .
8. Műt'rógya-rfelxhialsznólás Ezer tonna Mezőgazda—ság nepguzdusagn
összesen (em. 8.2, 8.3, vo- Az egy hekór szóntöberüle—tre 09010":
riamilnit bér és bórmioig— és évelő növényekre niumo-s műtrágya) juító (kg/rév)
Az egy hektár mező- gazdasági területre juhé
leli—használás űleg/év) _ ,
an Niitrogrénmtűtrógya om) Mm: am; Mem MC,"
az Káli—műtrágya cm és K) Mann B—nói Mem Gr"?!
8.3 Foszforműitnógya (PM/, és P) Minrt B—nál Mf'm a'"?!
9. SDe-rvewstrógyc—felhoxsznuóilóws Mint B—wnlúl Munt 8-nai , , , _
10. Vegyi növényvédőszerek Mi'nlt B-nól M'e,15901d95'09 'iePgo'ídeS'
felhasználása ugrom/( es erdogramdculxkxod—as
'll1.. Biológiai növényvédőszerek Mint 8-nwól Milnlt 1l0-lnéli felhaszná lxóiscí
B) Erdőterületek, ve'deu terü-
letek. flóra és fauna , __
1- Erdő'vel bariton terület Ezer hektár Orszag 035155"!
(az utolsó szólmbdvéteii évben)
2. Erdőtelepités Ezer heJldbá-r Mint 14—nél
3. Fia—hitemeies Millió tömör köbméter Mint 1—nwél
4. Védett terüllvemek nagyságu 'Helldttúr Mim 1r-niévl
(egysége) az év végén Az egész ország területének szózdlxékc'vbun
4.1 Nemzeti park—rk Hamar Mink nnál
5. Hulwaistawki Miu'iliió ivadék Mint mél
lil. A VIZZEL KAPCSOLATOS MUIATOK
A) Vízminőség .
i.. Fdlyólk és csatornák hosszu lKiiiom—étter Onszóg összesen
m 1-ből iv. (kíszma víz) lhategó- Kiliomécer Mint i—niél
rióvbo sorolható Az 1. százalékában
1.2 1-ből ll- (kissé szennyezett Mint Lil—nél Mint it—Inél
viz) kategóriába sorolható
1.3 1-ből Ill. (szennyezett uvíz) Mink Lil—nél Mini: ii-nél
ikraltwegó ri'óba so ro llh ató
1,4 1-ből lV. (erősen szennyezett Mlivnlt tik—nél Mint Him—él víz) kramegóriótbu sorolható
:. Természetes tavak. mester- Ranbvondlihossz (kilométer) Ország Összesen
séges víztárolók -
2.41 2-bó'l I. (tiszta víz) Minvt Z—néi Mint 2—lnwél
kategóriái ba sorolható
2.2 2-ből Il. (kissé szennyezett) Mint Z—nél Milnt ZWWÉÁ
víz) kategóriába sorolható
2.3 2-ből III. (szennyezett víz) Mini! Znnél Mint Zánwél
vloaiegórió ba' sorolható
2.4 Z-ből IV. (erősen szennyezett MIN 2-ne'i VMiln't Z-m'él
víz) kategóriába somi'xhxoltó B) A vizek minőségét befolyá-
soló egyes tényezők
1. Égimnyvízkitbocsámáxs összesen Millió köbméter Onsm'g összesen ől:
1.1 T itsztímu—ti-aln Mllwnit minél Mint T—méll
1.2 Tisztí'tomt (mechanikailag, Mint m.nél Maim 1-nnél
biológiai log. : wémiwaiiag) 2. Szennynyvízkirboc'sóhós (_minden—
fajta) helyez
2.11' ltengevbe Millió köbméter Ország összesen
2.2 folyóba. *tóvbc Minrt 24l1l-inél Mint Zil-anál
2-3 iszeninwízöntözés Mini! zni-nél Mllin/t ?.lhmél
2-4 egyéb Mint ani-mél Mlllnt 2.114mél
3- A népgazdaság vízielhaxsz— Miillliió köbméter Onszóg összesen, nép—
nóil'óisu gazdasági ágazatok
összesen szerint
3J'l termelő felhasználás A 3. százalékában Mim Jan—úl
Ebből:
3-W—1 Ivóvíz minőségű víz Millió köbméter Mliint 3-m'1i
A 3. százalékában
34112 Többszörösen felhasznált Mint 311 .H—nél Mimi! 3-nól
víz
