• Nem Talált Eredményt

Magyarország területe ( A mezőgazdasági összeírás eredményei I.)

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Magyarország területe ( A mezőgazdasági összeírás eredményei I.)"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

2. szám —— 74 — 1937

3. A foglalkoztatottság indexeínek alakulása.

1929 : 100

, A . C h— - L _ M N _ ' _

EV, Egyes. Sileo— Franfm' Japán Kanada gfeíi- Lett gyzr— 133le 0135? SVG?

Allamok vákia orszag ország ország ország tannia orszag orszag

1929 100'0 100'0 . 1000 1000 1001) 1000 1000 1000 1000 1)100'0

1930 872 975 1000 90'0 945 868 105'3 94'3 96'0 97'3 .

1931 bu 73'8 92'4 92'5 81'7 85'3 739 979 892 923 88'8

1932 3 62'6 83'2 80'9 820 725 633 832 820 91'7 78'5 .

1933 ; 688 754 794 899 706 629 884. 811 94'8 " 794 891

1934 787 750 769 100-2 809 680 95'8 86'8 99'3 , 82'9 97'4

1935 820 766 73'5 1096 888 714 101'1 91'2 101'6 . 1031

1936 87'6 . . . . . . . 106'7 ; .

1936 I. 827 6932 726 1106 82'6 674 1011 91" 1017

II. 828 706 72'5 1113 830 68"? 1011 9215 1081 .

III. 839 737 729 1125 817 714 1032 96'9 104'7 104'5

IV. : 850 802 73'2 1160 836 737 1042 971 105'6 .

V. 0 85 6 84'6 738 1166 85'6 760 1074 987 1089 .

VI. 859 869 758 1165 878 76'5 1084 981 1070 1092

VII. u: 869 882 75'0 116'5 88'6 778 1095 98'2 107'7 .

VIII. *" 892 882 751 1166 898 793 1095 1008 1083 ; .

IX. b 910 888 75'2 117'6 924 806 1095 1007 1085 1111

X. 92'2 89'2 75'0 1180 931 850 111'6 101'9 108'7 .

XI. 92'4 881 754 . 924 82 0 1137 . 1089

XII. 93'3 . ! . . 109'0

1) 1926/30 átlag.

tahnak a foglalkoziatottság indexeit tartalmazó ki- mennyíéhen javult a foglalkoztatottság mértéke mutatását. A kimutatásban szereplő államok vala- éspedig több államban erőteljesen.

§ a MEZÖGAZDASÁG o

I'll-...IOIIIIIIUl..!IlllIIll-Ill-lIIIIOIIIIIIIII-IlllllI-UII.! tlcvc-o-

Magyarország területe.

La super/ide de la Hongrie.

(A mezőgazdasági összeírás eredményei !. —— Les résultats du recensement agm'cok. I.)

Résumé. Au printemps de 1935, un recense—

ment agricole a été exécuté en Hongrie. Basé sur les déclarations des propriétaíres fonciers, il avait pour objet les propriétés rurales comprenant des terres assujetties á Pimpót ioncier, dest-á—dire pro- pres á étre cultivées. Les propríétés comptenant uniguement des terms improductíves ont été lais- sées de cóte'.

Comme le propriétaire ioncier oui se me! ('I produire des plantes différenles de guil cultivait auparauant, lies! pas tenu par la Ioi dyen avertír le cadasírc, la répartítion réelle, par bran—

ches de culture, de la super/ide des propriétés ter- riennes n'est pas identigue () celle (lui ressort (les registres de cadastre. Cost pourguoi les proprié—

taires de terres ont été oblige's de déclarer, lors celles

du recensement en s'eulement la

s-uperficie de leur propriété et sa répartition par branches de culture, enregistrées par le cadastre,

(]uesiion, non

mais aussi la situation réelle existant a cet égard au moment (111 reconsvment (28 iévrier 1935).

Des

celles concernant la slatístigue des propl'iétés ont été publiées récemment. On y voit gu'aux chi/Tres du cadastre, la superflcíc des tettes Iabourables, jardins el foz'éts étaii supérieuro de 54.010 arp.

cadastraux, et 0118 celle des prés, prairics, vig'nes,

páturagos et roselíéres était inférieure de 63.015L arp. cad. aux données du cadastre,

données recueillies par le recensement,

Ces changements ont été dus princípalement () Pextensíon de la production en tettes labouréex et jardins, aux progrés réalisés ces derniers temps pour les cultures fruitiéres et maraíchéres, et (1 Ia_ diminution des effectifs bouins et ovins. Los modifications amenées par la réforme ayraírv, la construction d'Izabitalions, due pour une part

() I'augmeniation de la population, Passéchement de tettes, y ont aussi contribué.

(2)

2. szám

___75_

1937

Somme toute, il n'y a pas, pour les branches de culture, des différences trap considérables entre la situation indiguée par le cadastre et la situation réelle, constatée par ledit recensement.

Les changements meniionnés plus haut ont été faits en général selon les besoins de lyagriculture.

:;

Az 1935. év tavaszán végrehajtott álta- lános mezőgazdasági összeírás keretében a Központi Statisztikai Hivatal a közigazga—

tási hatóságok közreműködésével egyénen—

kinti adatszolgáltatás útján mindazokat a földbirtokokat összeiratta, amelyekhez föld- adó alá eső (mívelhető) terület tartozik. Eb- ből a nagyarányú adatgyüjtésből tehát csak

azok a földbirtokok maradtak ki, amelyek

kizárólag földadó alá nem eső (terméket—

len) területekből állanak. Ilyenek a csak épületből és ahhoz tartozó udvarból álló ingatlanok, továbbá azok a községi, városi, vármegyei utak, út melletti árkok, vala—

mint az agyag—, kavics— és homokbányák,

halastavak, vízmedrek, temetők stb., ame—

lyeknek telekkönyvi tulajdonosai egyben valamelyes mívelhető terület felett egyálta- lában nem rendelkeznek. Az olyan termé- ketlen területekről ellenben, amelyek bár—

milyen csekély kiterjedésű földadó alá eső terül-ettel tulajdonjogilag kapcsolatban ál—

lottak, tehát ha pl. csak néhány négyzet- ölnyi kert vagy pedig szőlőterület tartozott hozzájuk, az érdekelt földbirtokos hiány- talanul számotadni tartozott.

A földtulajdonosok az adatok beszolgál—

tatása lalkalmával földbirtokaiknak egész kiterjedését, továbbá mivelési ágankinti meg- oszlását a földadókataszterben nyilvántar- tott és ezenkívül még az 1935 február hó 28—án fennállott tényleges állapot szerint is bejelentették. A területi adatoknak erre a kettős bevallására azért volt szükség, mert a földtulajdonosok az érvényben levő jogszabályok értelmében földjeiken eszkö—

zölt mívelési ágváltozásoknak az illetékes hatóság előtti bejelentésére nincsenek kény- szerítve. Ezért a kataszteri felmérés —— fő- leg éppen a bejelentések elmulasztása miatt

—— nem követheti nyomon a már megtör—

tént mívelési ágváltozásokat. Ennek kö- vetkeztében azután mívelési ágak megosz—

lása a valóságban a kataszteri birtokivek

adataitól eltér. -

A békekötés utáni megváltozott gazda- sági helyzetben, majd később pedig a me- zőgazdasági válság eredményeképen a mi- velési ágváltozások elég gyakoriakká lettek.

Gondoljunk csak az 1920. évi XXXVI. és az 1924. évi Vll. t.—e. alapján végrehajtott földbirtok- és házhelyrendezésre, az 1923.

évi XIX. t.—c.-kel elrendelt alföldi erdőtele—

pítésekre és gazdasági fásításokra, továbbá a háború utáni lecsapolásokra, alagesöve—

zésekre stb. Mindezek a munkálatok azo—,

kon a területeken, amelyekre kiterjedtek,

többnyire a mívelési ág megváltozását von- ták maguk után.

Az általános mezőgazdasági összeírás—

nak a közelmultbanl) közzétett birtoksta- tisztikai adatai első ízben adnak útbaigazí- tást arra nézve, hogy a földterületnek mí—

velési ágak szerint való valóságos megosz—

lása egy adott időpontban milyen mérték—

ben tért el a kataszteri állapottól. Az ide—

vonatkozó adatok szerint (1. az 1. számú kimutatást) a kataszteri földmérés az or—

szág egész területét 1935—ben 16,172.627 kat. holdban állapította meg. Az általános mezőgazdasági összeírásnak a tényleges ál—

lapotot feltüntető adatai ennél mintegy 91 ezer kat. holddal, vagyis O-ö%—kal kisebb területről számoltak be. Ez a különbözet azonban majdnem kizárólag onnét szárma- zott, hogy, amint már említettük, a termé- ketlen területek összeírása csak részleges volt. Ha csak a mívelhető terület adatait hasonlítjuk össze, az ország földadó alá eső területe a valóságos állapot szerint mind—

össze 9 ezer kat. holddal mutatkozik kisebbnek, mint amennyit a kataszteri bir—

tokívekben nyilvántartanak. De az össze—

írás idején már ez a terület is minden bi—

zonnyal a terméketlen területek közé tar—

tozott, csak abban az időben még mívelési ág változása a kataszteri birtokíveken ke- resztülvezetve nem volt.

Erre enged következtetni az a körül—

mény, hogy a földadó alá nem eső terület az idők folyamán a népesség szaporodásá—

Val és a kultúra terjeszkedésével különféle okokból (földbirtok- és házhelyrendezés, építkezések, útépítések stb.) állandóan nö—

vekszik. A kataszteri adatok szerint ez a terület 1925-től 1035—ig bezárólag összesen 30.511 kat. holddal gyarapodott. Terjesz—

kedése úgyszólván folyamatos, amennyi—

ben a kataszteri adatok minden évben na- gyobb terméketlen területről adnak számot, mint az előző esztendőben. Ezenkívül azon—

1) L. Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. I. Törvényhatóságok és községe—k (vá—

rosok) szerint. Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 99. kötet.

(3)

2. szám 76 —— 1937

!. A földterület mivelési ágak szerint.

Super/ide de la Hongrie suivant les branches de culture.

"

;..

A földterület míveiési ágak szerint — Superficie suivanl les branchzs de culture

ÉS .; § ÉáÉÉ

. :: * §

. u -

Megnevezes § U__ mg_. § %_ (,) %S: §g:§

" "m"

:Sza

306

ma.—V;

"333

gÉ'Öm(4533 gu'i'-"§.'x

§

a:wan:vág

§

m

2.3;

55133Ní'i

%:

..:(vábla %i..:IRZL.,G

f*—

'UmÉÉ

%% "35536

Éva—"***":ogo§u*§_ix. " 'R-

M kat hold en ar 27. cad

Kataszter szerint Suívant le cadastre

Dunántúl— Transdanubie 6,413.845 3,646.922 86.092 511864 125053 534.3911,035.299 21.749 446.475.

Alföld —- Grande Plaine 7,317.745 4,868.688 70.361 470033 188648 891879 828.291 81.795 473050!

Észak -—— Nord . . . 2,441.0371,225.221 41.669 161.326 45.647 282452 552962 2.166 129594 Magyarország összesen !

Hongrie entiére 16,172.627[9,740.831 198122 1,149.223 359348 1,708.722 1,911.552 55.710 l,049.119- Ebből _ Dont:

Törvényhatósági jogú vá—

ra.—ok—m'lles autonomes 746562 409.601 11.706 58.108 31.766 101.069 66.879 3.826 63.607 Megyei városok —— villes

'

dites départementales . 1,220.368 793.399 14.685 82.832 37.630 150020 50.600 3.444 87.758 Városok együtt —— Total

pour les villes . . . 1,966.9301,203.000 26.391 140.940 69.396 251089 117479 7.270 151865 Községek —— Communes 14,205.6978,537.8811717311,008.283289.9521,457.6331,794.073

48.440 897.754 Tényleges állapot szerint —— Sui-vcmt la situation réelle

Dunántúl — Transdamcbie 6,375.965 3,656.651 88.839 508.325 121.814 529.998 1.0889034 21.232 410.708 Alföld — Grande Plaine 7278 277 4,879.462 87.314 439813 186003 887919 331.219 26.575 439.972 Észak —-— Nord . . . 2,427.602 1,226.861 42.930 156.168 47.810 282720 552336 2.117 116660

Magyarország összesen '

Hongrie entiére 16,081.844 9,762 974 219.083 l,104.306 355127 l,700.632 1,. 22.458 49.924 967.340!

Ebből —— Dont:

Törvényhatósági jogú vá

rosok— villes autonomes "(38.580 421.173 18.278 50.833 30.684 86.479 68.684 3.538 63.911 Megyei városok —— villes

dites départementales . 1,209.404 792.025 17.664 77.628 87.267 152.077 51.956 3. 5423 77.245 Városok együtt —— Total

; _

pour les villes . . . 1,947.984 1,213.198 80.942 128.461 67.951 236556 120640 70801 141156 Községek —— Communes 14 133860 8, 549776 188141 975. 845 287.176 1 ,.462 076 1 801818 42.844; 826 184

A tényleges állapot a kataszterhez viszonyítva több (4), kevesebb (— ) Situation réclle comparée au cadastre: supériewe ($) ou mfe'rieure (—) : Dunántúl— Transdanubíe —37.880 J,— 9.729 42.747 —— 9.539 ———3.739 —— 4. 39834— 3. 604 — 5145'—— 35.767

% ... _ 0-0 _ 0-3 _ 3-2 _ 1-0 _ 3-0 _ 0'8 _ 0-3 _ 2-4; _ 8-0 Alföld _ Grande Plaine _99468 _10774 410953 _ 30.220 —2.645 _ 8.960 Jr 7.928 _5.220;_ 33.078 ... _ 0-5 _L 02 4- 236 _ 6-4 _ 1-4 _ 0-4 _ 2-5 _10-43 — 7-0- Eszak _ Nord . . . . 43.435 _ 1.640 44.261 _ 5.158 4-2163—4— 268— 626_ 49§_ 12.934

,; ... _ 0—0 4— 0-1 4— 30 _ 3-2 _ 4-7 a 0-1 _ 0-1, _ 2-3 _10-0-

Magyarország összesen !

Hongrie entiére ——90.783 4— 22143 % 20.96! __. 44.917

j 3

——4.221 8.090 4— 10.906 ——5.786 —— 81.779

0/0 ... _ 0-6 4— 0-21 4100 _ 3-9] _ 1-2 _ 0-5' Jr 06 _10-45 _ 78

Ebből —— Dont: ! .

TörvényhatóságiJogú vá-

I'OSOk — villes autonomcs 7.982 —i— 11.572 $1.572 —— 7.275 —1.082 — 14.590 4— 1.805 —— 288H— 304

% ... _ 1-1 _;— 2'8 4—13-4 _12-5 _ 3—4 _14-4 _ 2-7 _ 7-5; 4— 0-5

Megyei városok ——- villás

dites départementales . ——10.964 —— 1.374 $2.979 —— 5.204 —— 363 %— 2.057 %— 1.356 4;— 981—; 10.513

0/0 ... _ 09 _ 0-2 4203 _ 6'3 _ 1-0 4- 1-4 4 2-7 4 28; _19-0

Városok együtt —— Total

pour les villes . . . -——18.946 4-— 10.198 4-45551 —— 12.479 —1.445 —— 12.533 4-— 3.161 —— 1901—10209 0/0 ... -—10 4—0'8 4—17'2 ——8'9 ——2'1 ———5'0 4—27 —2'6 ——6"7

Községek _ Communes _71. 837 4- 11045 4—16410 _ 32.438 —2.776 _ 4.443 1 7.745 _5596 _ 71.570

"x., ... _ 0—5 _ 0-1 4— 9'6 _ 3-2 _ 1-0 4— 03 -l— 0-4 _11- 5; _ 80

;

i

(4)

2 . szám __77— 1937 2. A mívelési ágak területe a kataszter szerint 1925-ben és 1935-ben.

Super/icies suivant le cadastre, (% 1925 et 1935.

Terület kat. hold —— Superjicíe en am. cad.

A mivelési ág megnevezése 1935több(_t,),keve_

, ü sebb(—) —— Augmm-

Branches de culture 1 9 2 0 1 9 3 0 igíifcii/ÉfZLdiÉlo'l

par rapport () 1.925

Szántóföld —-— Terres laboumbles 9,714.387 j 9,740.831 § %— 26.494

Kert —— Jardins . . 177552 198122 *—t— 20.570

Rét: Prés et prairies 1,164_994 1,149.223 _ 15.771

Szőlő —— Vígnes. 375235 359348 —— 15.887

Legelő Páturages . 1,756.195 1,708.722 —— 47 478

Erdő —— Foréts . . 1,895.445 1,911.552 % 16.107

Nádas Roseliéres . , 51.480 55.710 %— 4.280

Földadó alá nem eső terület —— Superfcie non assu- ]

Jettze Z) l'impöt foncz'er . 1,018.608 1,049.119 á— 30.511

ban negy varosi törvényhatósz')gnak (Baja,

Szeged, Debrecen (5 Miskolc) terméketlen területe az altalanos n)()z(")gazdas(')gi össze—

iras tényleges állapotról szóló adatai szerint is meghaladta () kataszterben feljegyzett terjedeh'net. Mindezek alapján indokoltan feltehető, hogy a terméketlen terület meg más törvényhahősz')gokban is gyarapodást ért el es térfoglalzisíd az altalanos mező—

gazdasági összeírás adatai csak azeit nen) mutathatják ki meit annakidejen eppen a földadó alá nem eső területek számba-

vétele nem volt teljes.

A földterületnek () tényleges állapot szerinti megoszlását feltáró (')s a kataszter- ben szereplő adatok az ()gyes mívelési ag)—

kon belül történt ellentetes ii)!)nyu, de egy- mást kiegyenlítő valtozasok terjedelme felől nem adnak tz')j(')koztatást. Ezeknek az ada- toknak egyl)evet(')s(')b('il azonban mégis meg- tudjuk, hogy a földadó alá eső területek közül M az összeírás idején —— a szántó—

föld, a kert és az erdő kiterjedése a való- ságban nagyobb, Viszont a ret, () szőlő, :) legelő és a nádas területe kisebb volt, mint a kataszterben. Ezek a kataszteri birtok- ivekbe'n még át nem vezetett területi eltoló- dások —— a nádas kivetelevel ———- tehát ugyanazt az irányt követik. amely irányba a mívelési (')gX'ziltozzisok az utolsó 10 év—

ben a kataszter szerint is haladtak (l. a 2.

számú kimutatást).

A szántóföld többlete a valóságban a kataszterhez kepest Összesen 22.143 kat.

_ hold, a Dunántúl ('),s az Alföld között nagy—

jából evyforma arányban oszlik meg E)- dekes, hogy a megyei városoknál némi hiány, viszont ;) törvényhatóságijogi') Váro—

sokban majdnem ugyanakkora többlet mu- tatkozik. mint a kis— és nagyközségekben.

pedig ezeknek kiterjedése ().;yüttv éve mint—

egy tizenkilenes7eite na_;yobb a tj váro sok (")sszteriiletenól.

Ebben a varostípnsban a piac közelsége (')s ezzel kapcsolatban a viszonylag köny- nyebb értékesítési lehetőség miatt a ;)az- dálkodók minél több földet igyekeztek a szántóföldi telnieles szolg)álatába állítani

A szántóföld területe 1$)2;)—t(')l 1939—ig () kataszter szerint 26.494 kat. holddal növe—

kedett.

A mívelesi ágak közül a tenyleges áll;)- pot szerint a kert területe haladta meg leg—

nagyobb arányban (1t)-ő%- kal) () kataszter- ben nyilvántartott mereteket. A többletnek 80' 9%- (')t az alföldi gazdák számolták el A telfoglalíis legnagyobb ())ányú (20 3%— os)

;) megyei varosokban volt, de meg a tj. n')—

rosokban is feliilmulta 13'4'70—os arany—

számával) az országos aranyt.

A kert növekedését a gyiimölesterme—

lósnek, tovabba ;) főzelék— (')s zöldségfélék termelésének utóbbi (')V(),kl;)()n l')ek(")vetkez—í)tt elég számottevő terjeszkedése (')s az a kö—

rülmeny is elősegítette. hogy ') földbirtok—

ós házhelyrendezós során. tov)bl)() :) par—

cellázz'sok alkalmával is az időközi építke—

zésekkel összefüggően a földtulajdonosok földjeik egy reszet kertte alakítottak át. Ez a folyamat azonban nem új keletű, mert :) kert területe __ a kataszter szerint is ——

már az 1925. (')s 1935. évek között eltelt idő—

ben 20.570 kat. holddal gyarapodott.

Az erdő többlete nem jelentős (10.906 kat. hold). a kataszterben szereplő terület—

nek mindössze ()j6%-át teszi és főleg az al—

földi erdőtelepítessel és gazdasági fásítás- sal indokolható. Ennek megfelelően ter- jeszkedése az Alföldön a legnagyobb mő—

retü.

(5)

2. szám ___78—

1937

A területnövekede'st elért mívelési ágak között is történtek —— számszerűleg ki nem mutatható —— módosulások (pl. a földre—

form során kiosztott szántóföld egyrésze—

ből kert lett), de az eddig felsorolt mívelési ágak megnagyobbodása mégis leginkább a _többi, különösen a takarmánytermő terü—

let—ek rovására ment. Ezek közüli a rét 44.917, a legelő pedig 8.090 kat. holddal kisebb a valóságban, mint amekkora terü- lettel a kataszterben szerepel. Természete—

sen ezek a földek azokon a területeken csökkentek leginkább, ahol a szántó és a kert térnyerése a legnagyobb arányú volt.

Az ott elmondottakhoz indokolásul még azt fűzhetjük hozzá, hogy a csak takarmányter- melésre szolgáló területnek csökkentése a szántóföldi és kerti termelés javára általá—

nosan elterjedt és a szarvasmarha- és a _juhállomány időközi visszaesésével is ösz- szefügg. Ezért van az, hogy 1925. és 1935.

évek között nemcsak a rét és legelő területe csökkent _ a kataszter szerint —— együtt- ve'ye 63.244 kat. holddal, hanem a szántó—

földön termelt mesterséges szálastakarmá—

nyok vetésterülete is közel 100 ezer kat.

holddal kisebb lett.

A szőlőterületnek 4.221 kat. holdas.

(1'2%—os) visszaesése a bortermwelési és érté—- kesítési válság következménye.

Érdekes a nádas területének alakulása.

Az általános mezőgazdasági összeírásnak a valóságos állapotot feltüntető adatai szerint 1935—ben 5.786 kat. holddal kevesebb ná—

das volt az országban, mint a kataszte*

szerint. Viszont a kataszter adatai azt mu—

tatják, hogy 1925-től 1935-ig bezárólag ter—

jedelme mintegy 4.230 kat. holddal növe—

kedett, annak ellenére, hogy időközben le—

csapolási munkálatok folytak, sőt helyen- kint be is fejeződtek. A magyarázatAerre az lehet, hogy egyes vizenyős területeknek már megtörtént lecsapolása az összeírás idején a kataszterb-en még nem volt át—

vezetve. Emellett a kataszteri adatoknál mutatkozó emelkedés némely határmenti területrészeknél a pontosabb kataszteri felmérés eredménye. De ezenkívül az is lehetséges, hogy a mezőgazdasági össze- írás adatszolgáltatóinak véleménye a ná—

das fogalmát illetően a hivatalos állás- ponttól eltér és ezért egyesek azokat a kevésbbé vizenyős, illetőleg csak időle—

gesen víz alatt álló területeket, amely-e—

ket esetleg időnkint legeltetésre vagy ta—

karmánytermelésre használnak, a katasz—

terben ellenben nádasként tartják nyilván, az adatok beszolgáltatásakor más mívelési ágként (pl. legelőnek vagy rétnek) jelen—

tették be.

Mindezekből az adatokból azt a követ—

keztetést vonhatjuk le, hogy a kataszter és a tényleges állapot közötti eltérések —— *)r—

szágos viszonylatban m— nem nagyon jelen- tékenyek és általában a mindenkori mező—

gazdasági helyzet által meghatározott irányt követik. Szöllősy Zoltán dr.

A világ szén- és vastermelése.

La production mondiale du charbon et du fer.

A világ szén- és vastermelesének az 1932.evi mélypont óta tartó emelkedése 1936-ban is foly—

tatódott. Különösen a nyersva s— és nyersaoélter—

melés vett erősebb lendületet.

Kőszén, A világ kőszéntermelése 1936—ban

1171 millió tonnát tett az 1935. évi 1072 millió

tonnával szemben. Az évi emelkedés 9'2%—nak felel meg. Legjobban az Egyesült-Államok, Német—

ország, Oroszország és Japán fejlesztették terme—

lésüket, vissza.

Csupán Franciaország termelése esett

Barnaszén. A világ barnaszéntermelése az 1935. évi 183 millió tonnáról 199 millió tonnára Feltű- nőbb a termelés fokozódása a főtermelő Német- emelkedett, ami 8'9 %—os javulást jelent.

országban. Egyedül Ausztria termelése csökkent.

Nyersvasi A nyersvastermele's igen erős fel- lendülése a mutatkozó általános konjunktúránki- vül bizonyára a hadiszerek erőteljes gyártásának is folyománya. Az évi termelés 71 millió tonnáról

(22'6%—kal).

87 millió tonnára emelkedett Leg-

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az első világháború nemcsak azért jelent határvonalat a magyar demográfia történetében, mert az ország területe megváltozott és így bizonyos népességi problémák

—— tekintve, hogy F változtatható — rugalmas korlát. Ha például a modellt 100 kat. holdra oldottuk meg, és az adott tőkés mezőgazdasági üzem területe 1000 kat.

A nagyobb területű állami gazdaságok általában több közigazgatási egység határában helyezkednek el, mint a termelőszövetkezetek... 386

Nem mezőgazdasági terület Ezer hekitór Ország összesen.

Azok a földbirtokok, amelyekhez föld- adó alá eső (mívelhetö) terület tartozik, együttvéve lö,081.844 kat. hold terjedel- műe'k. A területből a szabad- forgalmú

szak jelenti a legnagyobb szétdaraboltsá- got: a török által meg nem szállt területen Apafi'y alatt Erdély, Thököly fejedelemsége alatt pedig a Felvidék volt magyar kézen

Irán területe akkora, mint Francia- ország, Olaszország, Spanyolország 'és Norvégia területe együttvéve, lakosságá- nak száma azonban csupán 16 millió- I-Iivatalos

augusztus 1-jétől hatályos jogszabályszöveg 3.  § (1)  bekezdése, miszerint mentes a  termőföld, ha teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,