A környezeti statisztika kialakulása a KGST keretében

(1)

A KÖRNYEZETI STATISZTIKA KIALAKULÁSA A KGST KERETÉBEN

DR. VUKOVICH GYÖRGY

A környezeti statisztika a statisztika szakágai közül a legfiatalabb, ae ugyan—

akkor talán a legbonyolultabb. Részben azért. mert még korántsem alakult ki a módszereire vonatkozó nemzetközi egyetértés. de azért is, mert a környezet és a környezetvédelem statisztikája a klasszikus statisztika majdnem valamennyi ágát érinti, sok olyan jelenséget vizsgál. amelyek — más megközelítésben — az iparsta—

tisztika. a mezőgazdasági statisztika, a közlekedési statisztika, a kommunális statisztika, a népességi és egészségügyi statisztika keretében is megfigyelésre kerül- nek és kerültek. Ezenkivül természetesen kialakultak a környezeti statisztikának sa—

játos, a többi statisztikáétól eltérő tárgykörei is, mint a levegőtisztaság. a vízminő—

ség, a talaj és az élővilág károsodása, a technológiai folyamatok szennyezőanyag—

kibocsátása. a települési környezet egyes elemeinek állapota és még sok más új szakterület. A környezeti statisztika jelenleg tehát részben már kialakult — bár bizonyos esetekben módosult —— adatgyűjtéseken, részben pedig kialakulóban levő,

sajátos tárgykörben gyűjtött több adaton alapszik.

Az emberi környezet és a környezetvédelem statisztikája részben a környezet állapotát leíró, részben pedig a környezetet károsító emberi. társadalmi magatartá—

sokra, valamint az állapot megóvására, illetőleg a károk helyreállítására tett in—

tézkedésekre vonatkozó, ezeknek hatására a környezet állapotában bekövetkezett változásokat bemutató adatok rendszere. Ez a meghatározás is jelzi, hogy a kör—

nyezeti statisztika legalább két célt tűz maga elé: az egyik a környezetnek és a reá ható tényezőknek a leírása, a másik az emberi tevékenység és a környezet állapota közötti összefüggések feltárása. Mindkét megközelítés számtalan adatgyűjtésbeli és módszertani nehézséggel jár. a második különösen.

A KÖRNYEZETI STATISZTIKA KIALAKULÁSA, A MEGKÖZELITÉS MÓDJA!

Előljáróban leszögezhetjük. hogy a környezeti statisztika nemzetközileg sok szempontból kialakulatlan. ami egyenes következménye annak, hogy intézményesen alig néhány éve, legfeljebb egy évtizede foglalkoznak vele. A következőkben kísér- letet teszünk annak érzékeltetésére, hogy a környezeti statisztika fejlődése során milyen megközelítési módozatok alakultak ki. és összefoglalóan értékeljük egyes. el- sősorban KGST-országok tapasztalatait.

Mindenekelőtt arról kell szólni, hogy a környezeti statisztika és a környezetre vo-

natkozó egyéb információk közötti határterület nem minden esetben tisztázott. Mi-

előtt egyáltalán környezeti statisztikáról szó esett volna, sok olyan információ állott

(2)

64 DR. VUKOVICH GYÖRGY

már a szakemberek rendelkezésére, amelyek elsősorban különböző mérési eredmé- nyeken. gyakran tapasztalati úton levont következtetéseken alapultak. Az effajta információk száma meglehetősen nagy. egyesek gyűjtésének már több évtizedes

múltja van.1 Úgy tűnik, hogy a környezet fokozódó romlásának hatására kialakuló

tudatos környezetvédelmi tevékenység következtében az egyre növekvő mennyiségű, különböző intézmények, vállalatok, államigazgatási intézmények, hatóságok által részben igazgatási. részben tudományos kutatási céllal gyűjtött, de nem rendszere—

zett és össze nem hangolt információk kiaknázására irányuló törekvés teremtette meg a környezeti statisztika kiépítésének igényét.

A másik körülmény. amelyre utalnunk kell, és amelyet fentebb már futólag érin- tettünk az. hogy a környezeti statisztika kialakulásának kezdeti szakaszában nagy—

mértékben felhasználja a különböző egyéb szakstatisztikák adatközléseit, Ez abból adódik, hogy az emberi környezet fogalmába tartozó tényezők egy része már ko-

rábban is a statisztikai vizsgálódás tárgyát képezte, természetesen nem környezet—

védelmi, hanem egyéb, így településfejlettségi vizsgálatok, mezőgazdasági elemzé—

sek, technológiai folyamatok vizsgálata stb. céljából. Példaképpen érdemes a te- lepülési és a kommunális statisztikát megemlítenünk, amely — mint ismeretes —- hosszú idősorokban tartalmaz adatokat a lakásviszonyokról, a vezetékes vízellátás-

ról. a szemétszállításról, a zöldterületekről, városi utakról és azok minőségéről és

még számos egyéb olyan tárgykörről, amelyeket a környezeti statisztikába sorolnak.

Hasonló példákat lehetne idézni a mezőgazdasági statisztika. az egészségügyi statisztika stb. köréből is.

A környezeti statisztika kialakulása ugyanakkor más, eddig meg nem figyelt és nem elemzett tárgykörök felmerülését, kialakulását is magával hozta. Elsősorban a környezet természeti tényezőinek megfigyelése vált szükségessé, mert a környe- zetvédelem fő törekvése éppen e tényezők állapotának megóvása, a bennük oko- zott kár csökkentése. lgy kialakult a levegőszennyeződés mértékét, a levegő minő- ségét megfigyelő statisztikai adatkör, a vízminőség-védelemmel és általában a viz- minőséggel kapcsolatos adatkör, a talajszennyezésre vonatkozó adatok köre, meg—

indultak az élővilág védelmével. a védett állat— és növényfajokkal kapcsolatos, valamint a természeti erőforrások kihasználásának mértékére vonatkozó adatgyűjté- sek. Ugyanakkor olyan adatigények is felmerültek, amelyek a különböző -— elsősor- ban ipari — technológiai folyamatok szennyezőanyag-kibocsátására vonatkoznak, és

alkalmasak annak megállapitására, hogy a különböző termelési folyamatok mekkora

anyagfelhasználással és szennyezőanyag-kibocsátással járnak, és így milyen mér- tékben szennyezik a természeti környezetet.

A természeti és a technológiai tényezők vizsgálatán túl a környezeti statisztika sok energiát fordít a gazdaságossági kérdések vizsgálatára, a környezetvédelem költségeinek meghatározására, de itt is még sok nehézséget kell leküzdenie. Rész- ben a gazdaságossági vizsgálatokhoz tartozik, de már a környezetvédelem szocioló—

giai szempontú megközelítésének területére vezet át a társadalom egyes rétegeinek.

csoportjainak a megfigyelése abból a szempontból. hogy viselkedésük mennyiben járul hozzá a környezet megváltozásához. (: környezeti tényezők minőségének rom—

lásához. E téren elsősorban a különböző társadalmak és társadalmi csoportok fo—

gyasztási szokásainak van meghatározó szerepe.

A mondottak érzékeltethetik azokat a nehézségeket. amelyek a környezeti sta—

tisztika rendszerbe foglalásakor felmerültek. Áttekintve a nemzetközi gyakorlatot,

1A magyar vízügyi szolgálat például több mint három évtizede. bizonyos területekre vonatkozóan pedig még ennél is hoszabb ideje rendelkezik különböző adatokkal. Ugyszintén több évtizede végez részletes te- lepülés—egészségügyi adatgyűjtéseket az Országos Közegészségügyi Intézet.

(3)

A KÖRNYEZET! STATISZTIKA 65

célszerű a környezeti statisztikát két alapstruktúrára: a mikro- és a makrostruktúrára felosztani.

A mikrostruktúra feladata az egyes környezeti tényezők részletes megfigyelése, a regionális különbségek feltárása és elsősorban a középtávú ágazati és regionális

környezetvédelmi politikai intézkedések kialakítását segíti. Funkciója és tartalma lé—

nyegében megfelel annak, amit hazánkban igazgatási statisztikának nevezünk.

A környezeti statisztika makrostruktúrája ezzel szemben már a hosszú távú or—

szágos és nemzetközi környezetvédelmi politika kidolgozásához szükséges általános összefüggések megfogalmazásából áll. Ehhez természetesen szükség van a mikro- statisztikában gyűjtendő vagy már rendelkezésre álló adatokra, de magasabb fo—

kon. aggregált formában és a gazdasági—társadalmi folyamatok adatrendszerébe beépítve, azokkal összefüggésben. A makrostruktúra —- ismét hazai terminológiával élve -— lényegében a központi állami statisztikának felel meg. _

A kétféle struktúra között sok esetben nem lehet merev határvonalat vonni.

Főleg a regionális adatok vizsgálata válhat szükségessé akkor is. ha makroszintű elemzéseket végzünk. Példaképpen a levegőszennyeződést említhetjük meg, amely mindig adott. körülhatárolt terület légterében jelentkezik, bár sok száz kilométeres körzetben szóródhat is. A levegőszennyezés értékei emellett időben is változhatnak részben a termelési technológia periodicitásától, részben pedig a meteorológiai viszonyoktól függően. Mindez természetesen nem zárja ki az aggregált mutatók képzésének lehetőségét és szükségességét (az aggregációt térben és időben egy—

aránt értelmezve), de arra utal, hogy országos szintű intézkedések előkészítéséhez területileg körülhatárolt adatok vizsgálatára is szükség van.

Tanulmányunk következő részeiben elsősorban a makrostruktúrával foglalko- zunk. mert az állami központi statisztika jórészt a makroszintű elemzésekhez szük—

séges adatokat gyűjti és rendszerezi. A nemzetközi munka is inkább a makroszintű adatok tartalmi. fogalmi egységesítésére és a közös elemzési módszerek kidolgo- zására irányul. llyen munka folyik a KGST—ben is, amint erre a későbbiekben rész—

letesen kitérünk.

Mielőtt a statisztikai rendszerezés alapjaival foglalkoznánk, szólni kell a kör- nyezeti statisztika megfigyelési rendszerébe vont tárgykörökről. Mint ismeretes, az emberi környezet fogalma felfogható szűkebb és tágabb értelemben. és e két határ

között is sokféle rendszerezés lehetséges.2 A

A környezetvédelem alapdilemmája ugyanis, hogy minden emberi tevékenység változást idéz elő a természetben. valamint a művi, mesterséges környezetben. E változások hatásait sokáig nem vizsgálták részben abból a meggondolásból is, hogy a természet regenerációs képessége a különböző káros hatásokat előbb-utóbb kö-

zömbösiti.

? Az ENSZ 1972. évi stockholmi Környezetvédelmi Konferenciája a következőképpen csoportosította a

környezeti elemeket. tényezőket és az azokat ért károkat: .

1. a vizek és a víztartalékok szennyezése és a velük való helytelen gazdálkodás;

2. az atmoszféra és a levegőtartalékok szennyezése és a velük való helytelen gazdálkodás;

3. a föld, a talaj és a természeti táj szennyezése, romlása. helytelen működtetése és a velük való nem

megfelelő gazdálkodás: *

4. a szilárd felületek. szervezetek és az élelmiszerek szennyezése és tönkretétele:

5. az ásványi és egyéb természeti kincsekkel való visszaélés és gazdálkodás;

6. a zaj és o vibráció okozta kellemetlenségek:

7. az ökológiai rendszerek és egyensúlyok mesterséges hatásra bekövetkező megbomlása:

8. a különbözö mesterséges környezeti elemekkel kapcsolatos hanyagságok és kulturális károk;

9. az épített elemekkel, részekkel, valamint az általuk nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos funkcio- nális zavarok;

10. a szeméttel, elhelyezésével, és felhasználásával kapcsolatos káros hatások:

11. a természeti katasztrófák okozta károk.

A csoportosítás lényegében átfogja az emberi tevékenység jó részét és ebben a formájában statisztika!

vizsgálat céljaira nem alkalmas. (Lásd részletesebben: Report of the Symposlum on Populatlon Resources and Environment. Stockholm Sept. 25—October 5. U. N. New York. 1973.)

5 Statisztikai Szemle

(4)

66 DR. VUKOVlCH GYÖRGY

Nyilvánvalóvá lett azonban, hogy a közömbösités csak bizonyos hatórokig lehet- séges. és mind jobban növekszik a természet egyes elemeit érő olyan mesterséges hatások száma, intenzitása, amelyek irreverzibilis változásokat idéznek elő, és amelyeknek távolabbi következményei beláthatatlanok. E hatások az ember szempontjá- ból részben fizikai jellegűek, részben pszichikaiak, beleértve a stresszt, a szorongást.

az esztétikai érzéket ért hatásokat. Tágabb értelemben még olyan károkat is a kör—

nyezeti ártalmak körébe szokás sorolni, mint a kulturális és a történelmi örökséget képező építmények és egyéb tárgyak megsemmisülése, pusztulása. a természeti táj ; esztétikai torzulása. például szép formájú hegyek. jellegzetes tájképek megváltozó- sa kőbányászat következtében. vagy egyéb okokból. A környezetvédelem tárgyköre tehát meglehetősen sokrétű. és a legkülönbözőbb emberi tevékenységek hatásait. va-

lamint a lehető legváltozatosabb érdekeket, egyéni vagy csoportsérelmeket foglalja

magába.

Hozzájárul a fentiekhez még az is. hogy az ember természetes és mesterséges környezetét különböző, a természeti erők működésével kapcsolatban levő olyan ha-

tások is érik, amelyek adott települések, népességcsoportok gazdasági és fizikai

helyzetét erősen befolyásolják. llyenek a földrengések, az árvizek, a forgószelek, a különlegesen erős viharok és egyéb természeti csapások. de ide sorolható a tar—

tós szárazság vagy a hosszabb ideig tartó. károssá váló csapadékos időjárás. Az

ilyen hatások elleni védekezés — jellegét tekintve — tulajdonképpen nem választható

el a mesterséges környezeti ártalmak elleni védekezéstől. holott sokak felfogása sze—

rint a nem ember okozta ártalmak nem tartoznak a környezetvédelem fogalmába.

Szorosan a környezettel kapcsolatos kérdés a rendelkezésre álló nyersanyagforrá- sok mennyisége és kiaknázásuk lehetőségei mind az egyes országok szempontjá-

ból. mind pedig világméretekben.

A kérdés további bővítésére a munkahelyi mikrokörnyezettel kapcsolatos meg- fontolások adnak lehetőséget. Kétségtelen, hogy a dolgozó embert érő hatások je- lentős része a munkahellyel kapcsolatos. és sok esetben sokkal intenzívebb lehet

—- akár pozitív, akár pedig negatív értelemben véve —, mint a lakókörnyezet által előidézett hatások. Mindamellett a munkahely megfelelő felszereltségével, az ember fizikai és pszichikai szükségleteit figyelembe vevő kialakításával a környezet- védelem általában nem foglalkozik, tekintettel a felmerülő tényezők nagy számára és bonyolultságára. A munkahelyi környezet bizonyos aspektusai a munkavédelem

körébe tartoznak, más kérdései pedig különböző, elsősorban műszaki szaktudomá-

nyok, technológiák területére. problémakörébe sorolhatók. Mindenképpen a kör- nyezeti ártalmak közé tartoznak ezzel szemben az egyes üzemeknek tágabb környe- zetükre gyakorolt hatásai.

A környezeti tényezők bővítése és szűkítése tehát lehetőséget ad az emberi környezet fogalmának különbözőképpen történő értelmezésére. A legtágabb érte- lemben vett környezetbe ily módon tulajdonképpen minden beletartozhat. ami az ember egyéni és társadalmi életével kapcsolatos. A szűkebb értelemben vett környe—

zetbe pedig az ember biológiai létét vagy jólétét befolyásoló természeti tényezők állapota sorolható.

Tekintettel a sokféle lehetőségre, célszerű olyan prioritásokat felállítani, amelyek a sürgősen megoldandó feladatokból kiindulva haladnak a viszonylag kevésbé sürgős intézkedést igénylő tényezők felé. Úgyszintén nemzetközi konszenzust kell kialakítani arra vonatkozóan is. hogy a környezeti statisztika — legalábbis a nem- zetközi összehasonlithatóság tekintetében —- mely tárgykörökre terjedjen ki. Az ilyen megegyezés kialakításakor részben fontossági tényezőket. részben pedig ;a külön- ' böző tényezők számszerűsíthetőségét vesZik figyelembe.

(5)

A KÖRNYEZETI STATISZTIKA 67

A statisztikai megfigyelés céljaira — az ENSZ Statisztikai Bizottsága, illetőleg az Európai Gazdasági Bizottság és az Európai Statisztikusok Értekezlete eddigi

munkája alapján — a következő felosztás alakult ki:

1. A környezet természeti elemei:

1.1 atmoszféra.

1.2 hidroszféra. beleértve a tengeri és vízi öko-rendszereket is,

1.3 a földi bioszféra. beleértve a talajgazdálkodást, valamint a szárazföldi öko-rend—

szereket.

1.4 litoszféra, beleértve az ásványi kincseket, a vizet és a fosszilis energiahordozókat.

2. Az ember alkotta környezet:

2.1 emberi települések és infrastruktúra, beleértve a lakásviszonyokat, a közlekedést, az üdülést, az ipari tevékenységet stb.

2.2 a kulturális és történelmi örökség, beleértve a műemlékeket. a történelmi jelen- tőségű helyeket, épületeket stb.

Az egyes országokban kialakult környezeti statisztikai mutatószám-rendszerek

természetesen nem minden esetben tagolódnak a fenti módon, részben felfogásbeli

különbségek, részben pedig az adott ország társadalmi—gazdasági helyzetéből adó- dó sajátosságok miatt. Mindamellett lényegében kialakult az a gyakorlat, hogy a levegő. a víz. a talaj. a szárazföldi és a vízi élővilág, a települési környezet minősége és állapotváltozásai a környezeti statisztikában megfigyelésre kerülnek.

Jelenleg a környezeti statisztika tehát olyan mutatószámokból áll, amelyek bizonyos rendszer kereteiben jellemzík az adott környezeti tényező állapotát és az álla- potra ható jelenségeket, eseményeket. Ahhoz, hogy a környezeti statisztika ne csak mutatók tömegéből álljon, hanem valóban rendszerré váljék, természetesen ennél több kell. Alkalmasnak kell lennie ugyanis arra, hogy a különböző tevékenységek környezetkárositó hatásait leírja, és arra is választ adjon, hogy a környezet állapotá- ban bekövetkezett káros vagy éppen kedvező változások miképpen hatnak az ember- re és az öko—szisztémákra. ily módon a környezeti statisztikának tulajdonképpen az ok—okozati összefüggéseket és a kölcsönhatásokat kell vizsgálnia, és adatbázisát, valamint módszereit oly módon kell kialakítania, hogy erre a későbbiekben alkal-

massá váljanak.

A rendszer terjedelmének, kereteinek és tartalmának a kialakítása az igények- nek is a függvénye. Az igények felléphetnek mind a tudomány, mind a gyakorlati politika részéről. Ez a követelmény már a környezeti statisztika primérebb fázisát je- lentő mutatószám-rendszer esetében is jelentkezik, de a funkcionáló környezeti statisztikai rendszer esetében elsődleges fontosságúvá lesz. Jelenleg a legtöbb ország—

ban és nemzetközi szinten is éppen az igények megfogalmazása körül van a leg—

több nehézség. Bizonyos területeken a követelményeket már sikerült annyira azo- nosítani, hogy a részletesebb statisztikai igényeket meg lehet fogalmazni. Ilyenek például a különböző környezeti elemek, elsősorban a levegő szennyeződésének egészségi. halandósági hatásai. Ilyen a különböző nyersanyagok környezetszennyező hatása aszerint, hogy milyen technológiai folyamatokon mennek keresztül. Nyilván- való, hogy ezeknek az igényeknek a kielégítésére azonban már más típusú statisztikai apparátusra van szükség.

A gyakorlatban a módszertani apparátus kialakítása már megkezdődött. első- sorban a gazdasógstatisztikai jellegű területeken. A szennyeződés mennyiségének, mértékének elemzésekor felhasználásra kerülő modellek alapgondolata az, hogy a környezet szennyeződése a gazdasági tevékenységnek egyik súlyos, kedvezőtlen ter-

méke, és minden formájában — statisztikailag mérhető módon —— a termelés, ille-

tőleg a fogyasztás adott folyamatához kapcsolódik, és ily módon számítható, ele-

mezhető.

5vr

(6)

68 DR. vuxovncn—i GYÖRGY

Mint közismert, az input—output módszer a népgazdaság egy adott ágazatának termelési színvonalát a többi ágazat megfelelő tevékenységének függvényében írja le, magyarázza. A kedvezőtlen. káros ..termékek" természetesen szintén közvetlenül

kötődnek a népgazdaság rendszerének működéséhez elengedhetetlenül szükséges

fizikai kapcsolatrendszerhez, és ezért — elméletileg — a szükséges és a szükségte- len, káros termékek kölcsönös fizikai kapcsolatrendszere, interdependenciája szin- tén kifejezhető olyan technikai koefficiensekkel, mint aminőkkel az input-output rendszer a termelés és a fogyasztás egyes ágazatai közötti strukturális összefüggé—

seket elemzi. Elméletileg tehát a káros és a szükséges termékek és tevékenységek összefüggésrendszere az általános input—output matrix egyik kiegészitő eleme le—

hetne ,,környezetvédelmi matrix" formájában.

A vázolt alapelvekből kiindulva már több elemzést végeztek. és előreszámítást

kíséreltek meg. Ezek az alapelvek képezik az alapját — legalábbis részben -— a kü—

lönböző világmodelleknek is, amelyekben a (nyers) anyagfelhasználás és a káros

szennyezők kibocsátása adott vagy változó technológiák mellett a modell egyik al—

rendszere. *

Ez a megközelítési mód, a különböző nehézségek és fenntartások ellenére. jelzi azt az utat. amelyen a környezeti statisztika a jövőben haladni fog. A mintát e szem-

pontból a már kialakult nemzetközi gazdaságstatisztikai rendszerek (az SNA és az MP5 rendszer). valamint a kialakulóban levő társadalmi és demográfiai statisztikai

rendszer (SDSS) képezheti, már csak azért is, mert a környezeti statisztikának nyil- vánvalóan szorosan össze kell függenie a társadalmi—gazdasági folyamatokat leíró

statisztikai rendszerekkel.

Nyilvánvaló. hogy a környezeti statisztika itt csak nagy vonalakban vázolt rend—

szerének kialakítása még meglehetősen hosszú ideig fog tartani. mert a módszer—

tani és fogalmi kérdések megoldása, majd az adatbázis kialakitása rendkívüli ne- hézségekkel jár. Addig is, amíg a környezeti statisztika statisztikai rendszerré válik, szükség van mikro— és makroszintű vizsgálatokat és döntéseket elősegítő. rendszer-

be foglalt adatokra. olyanokra, amilyenek a statisztika egyéb ágaiban is rendelke—

zésre állanak. Ezek az adatok, ha különböző tartalommal és különböző csoportosi- tásokban is, a legtöbb statisztikailag fejlett országban rendelkezésre állnak. muta—

tószám-rendszerekbe foglalhatók, és bizonyos mértékig nemzetközileg is összehason- líthatók. Jelenleg a KGST—országok statisztikai szolgálatai ilyen mutatók kidolgozá- sát és továbbfejlesztését végzik.

A KÖRNYEZETI STATlSZTlKA A KGST KERETÉBEN

A KGST-országoknak és a Statisztikai Állandó Bizottságnak nemzetközileg is

elismert igen nagy érdeme. hogy a nemzetközi szervezetek közül elsőnek ismerték fel az összehasonlító környezetstatisztikai mutatók kialakításának fontosságát. Emlí- tettük, hogy a környezeti statisztika jelenlegi fejlődési fázisában nagy jelentősége van a tárgykörök szerint csoportosított mutatók rendszerének. és a környezetvédelmi tevékenység nemzetközi jellege miatt rendkívül fontos az is. hogy a környezetsta—

tisztikai mutatók nemzetközileg is összehasonlithatók, értékelhetők legyenek. A KGST

Statisztikai Állandó Bizottság. felismerve az összehasonlító adatok iránt megmutat-

kozó igényeket, elhatározta az egységes környezeti statisztika kialakítását a tagor- szágok adatainak nemzetközi összehasonlítása céljából.

A mutatószám-rendszer tervezetének kidolgozásával — a KGST Statisztikai Ál- landó Bizottság 22. ülésén hozott határozat alapján — a magyar küldöttséget bízták meg. A Központi Statisztikai Hivatal a Tanács Titkársága Statisztikai Osztályával

(7)

együttműködve. 1974 folyamán készítette el a mutatószám-rendszer tervezetének első változatát, és azt észrevételezésre a tagországok statisztikai hivatalain túlmenően az érdekelt hazai főhatóságoknak is megküldte.

A KGST—országok és az illetékes hazai szervek észrevételeinek figyelembevételé- vel került összeállításra a mutatószámrendszer—tervezet második változata, amelyet 1975 márciusában egyeztettek a Titkárság Statisztikai Osztályával. majd a Titkárság

megküldte azt a tagországok delegációinak.

Az ily módon kialakított mutatószámrendszer-tervezet megvitatására az 1975 ok—

tóberében Budapesten rendezett statisztikus szakértői értekezleten került sor. Az ér- tekezlet —- a küldöttségek módosító javaslatait figyelembe véve — a mutatószám- rendszert elfogadta, jóváhagyásra a Statisztikai Állandó Bizottság 26. ülésszaka elé terjesztette, amely azt jóváhagyta. A jóváhagyott mutatószám-rendszer a következő fő fejezetcímek köré csoportosította a mutatókat:3

I. Általános mutatók

ll. A földfelülettel és a föld feletti bioszférával kapcsolatos mutatók lll. A vízzel kapcsolatos mutatók

IV. A hulladékkal kapcsolatos mutatók

V. A levegő állapotával összefüggő mutatók VI. A zajjal kapcsolatos mutatók

VII. A települési környezettel kapcsolatos mutatók VIII. A környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások

A tervezet kidolgozásánál célszerűnek látszott a meglevő, a hagyományos sta- tisztikákban rendelkezésre álló adatokra —- illetve az azokból képezhető mutatókra

— támaszkodni, mert a statisztikában, a társadalomstatisztikában, a különböző ága- zati statisztikákban már eddig is sok környezeti vonatkozású — csak éppen nem környezeti aspektusból kezelt —- adatot gyűjtöttek és publikáltak az egyes országok.

Ezeknek az adatoknak. illetve a belőlük képezhető mutatóknak előnyben részesítése mellett szólt régen kialakult tartalmi meghatározásuk. hazai s jórészt nemzetközi (KGST) szinten is egységes értelmezésük.

A specifikus. a környezet állapotát, fejlődését. a környezetvédelmi intézkedé- seket és azok hatását közvetlenül vagy kevésbé közvetlenül jellemző mutatók aján—

lása nagyon körültekintően történt, abból a megfontolásból, hogy a KGST-orszá- gokban — a többi európai országhoz hasonlóan — egyelőre még csak az előfelté—

telei vannak meg a környezetstatisztikai beszámolási rendszer megalapozásának.

Mindenekelőtt sok fogalmi kérdés vár még meghatározásra. Az előkészítő munka során több olyan tisztázandó feladatot sikerült felderíteni, amelyeknek viszonylag rövid időn belül történő megoldása nagymértékben javítani fogja a környezeti statisztika nemzetközi összehasonlíthatóságát. lgy például a beruházásokkal kapcsolatban tisztázni kell a környezetvédelmi beruházások fogalmát. és ki kell alakítani az ezzel összefüggő nómenklatúrákat. Ennek a nem is olyan könnyű feladatnak akár- csak részleges megoldása is számottevő hozzájárulást fog jelenteni annak a gyakran feltett kérdésnek a megválaszolásában. hogy mennyibe is kerül a környezet- védelem.

Bizonyos mértékig problematikus még a légszennyezés-koncentráció (főleg az immissziós) mérési eredmények statisztikai célokra való alkalmassá tétele és nem- zetközi összehasonlíthatósága. Több országban még csak kialakulóban vannak a szervezési, nyilvántartási előfeltételei a teljes körű hulladékstatisztika megalapozá-

sának (ipari, mezőgazdasági hulladékok). Úgyszintén nehézségek merülnek fel a

3 A mutatószám—rendszert teljes terjedelmében közli Barta Barnabás: A környezeti statisztika kialaki- tásának hazai es nemzetközi vonatkozásai című tanulmánya (Statisztikai Szemle. 1976. év! 10. sz. 984—1002. old.).

(8)

70 DR. VUKOVICH GYÖRGY

jobbára ágazati felépítésű statisztikák adatainak területi lokalizálásakor. A nehéz—

ségek számbavétele azzal járt. hogy a mutatószámredszer-tervezet viszonylag kevés specifikus mutatót tartalmazott. A tervezett mutatók egy részét az értekezlet —- az egyes országok adottságait, lehetőségeit mérlegelve — elhagyta, illeve bevezeté- sét néhány évvel későbbre halasztotta. Természetesen így is több sajátos környe-

zeti mutató került jóváhagyásra, egy részük esetében pedig a fogalmi kérdések tisz-

tázása. illetve a kapcsolódó belső adatszolgáltatások kialakítása a közeli évek feladata lesz.

Az értekezlet által elfogadott mutatószám-rendszerben egyes fejezetek több.

mások jóval kevesebb mutatót tartalmaznak, aminek oka — amellett. hogy bizonyos környezetvédelmi tárgyköröknek a résztvevők nagyobb jelentőséget tulajdoní- tottak —- az is volt, hogy figyelembe vették az egyes országokban rendelkezésre álló,

illetőleg néhány éven belül kialakítható adatbázist.

A mutatószám—rendszer felépítése olyan. hogy mind az állapotváltozásokat elő- idéző tevékenységekre, mind pedig magára a vizsgált tényező állapotára is tartal—

maz adatokat. Ugyanakkor bizonyos háttérmutatók is beépítésre kerültek, az !. fe- jezet például kizárólag csak a népességre. a területre, a városok számára, valamint a népsűrűségre vonatkozó háttérmutatókat tartalmaz. E mutatók, adatok elsősorban a különböző környezeti tényezők állapotában bekövetkezett változások hatásainak kitett népesség, agglomerációs központok számának, arányainak meghatározására szolgálnak. Hasonló célt szolgálnak az egyes mutatókhoz rendelt ún. aggregációs szintek is. Ezek azt jelzik, hogy a mutatót milyen területi egységekre. településtípu- sokra kell meghatározni. Az értekezleten az a vélemény alakult ki, hogy minden olyan mutatót, amelyet az elfogadott rendszer regionális szinten értelmez, országos szinten is meg kell határozni. Ez nagy segítséget ad majd a makroszintű elemzések-

hez.

A tagországok álláspontja szerint az elfogadott rendszert a KGST keretében kialakítandó, a környezet állapotát és védelmére tett intézkedéseket leíró komplex információs rendszer első fázisának kell tekinteni. Éppen ezért. szükségesnek tartot—

ták olyan további munkálatok elvégzését, amelyeknek eredményeképpen a különbö- ző ágazati statisztikákban ,,környezetorientált" adatgyűjtések, feldolgozások, ille- tőleg módszertani megközelítések alakulnak ki. Különösen az alábbi kérdéseket érin- tő ágazati statisztikai mutatók és módszertanuk tökéletesítése. elmélyítése tűnik fon- tosnak:

—— az ipari agglomerációk fejlődése;

—— a földhasználat, többek között a mezőgazdasági termőterület és egyéb földterületek arányainak változásait illetően. a föld rekultivációja. talajerózió stb.;

— biológiai növényvédőszerek felhasználása növekedésének tanulmányozása, :: vegysze- res gyomírtókkal való helyettesítésük;

—- a technológia mint a szennyeződés tényezője hatásának statisztikai tanulmányozása (a szennyezők osztályozásának tanulmányozása. a hulladékmentes technológiák fejlesztése és

bevezetése) ;

— a tisztítóberendezések meglétének, kihasználtságának statisztikai tanulmányozása;

— a víztartalékok ésszerű felhasználása tanulmányozásának további kiterjesztése;

- az anyagmérlegek és az iparban felhasznált anyagok statisztikájának kapcsolata a hulladékokkal és a szennyeződés problémájával összefüggésben;

-— városi települések közművesítésének és fejlődésének infrastruktúrájának és közleke- désének statisztikai vizsgálata a nagyvárosi lakosság életkörülményei szempontjából;

— a környezetromlás és a szennyeződés elleni védelemre fordított költségek tanulmányo- zása, a környezetvédelem gazdasági és társadalmi hatékonyságának problémája;

— a szennyeződés mértékének ellenőrzésére, valamint csökkentésére és megszüntetésé- re tett közegészségügyi intézkedésekre vonatkozó statisztikai mutatók és módszertanuk fej- lesztése ;

(9)

A KÖRNYEZETI STATISZTIKA 71

— a környezetvédelemre fordított beruházások mutatóinak teljességi, csoportosítási és tartalmi problémáinak megoldása abból a célból, hogy a jelenleg meglevő módszertani kü-

lönbségeket megszüntessék.

A szakértői értekezlet - a mondottakon túlmenően — külön felhívta a figyelmet

az erdők vizsgálatának fontosságára. Megállapította, hogy az erdőgazdálkodásra, az erdőben élő állat— és növényvilágra vonatkozó statisztikai mutatószám-rendszer kidolgozása az erdők környezetvédelmi. ökológiai és gazdasági szerepe következ- tében igen nagy jelentőségű. Az erdőkre vonatkozólag az elfogadott mutatószám—

rendszer ll. fejezete tartalmaz ugyan néhány összefoglaló mutatót (az erdőterület nagysága, erdőtelepítés, fakitermelés). de az erdők megfigyelésének a környezeti statisztika keretében ennél nyilvánvalóan sokkal részletesebb és több tényezőre kiterjedő mutatók alapján kell történnie.

A tagországok véleménye szerint a környezeti statisztikával kapcsolatos mutató—

szám—rendszer továbbfejlesztése, tökéletesítése mindenképpen szükséges, és ezért

a szakértői értekezlet, majd ennek javaslatára a Statisztikai Állandó Bizottság fel-

kérte a magyar Központi Statisztikai Hivatalt a munka folytatására és koordinálá- sára. Véleményünk szerint ennek részben decentralizáltan. tehát a különböző ága- zati statisztikák fejlesztése keretében kell történnie. A munka megindult, folytatódik.

lgy a beruházások kérdésével foglalkozó munkacsoportban már dolgoznak a környe—

zeti beruházások fogalmi kérdéseinek meghatározásán és egységesítésén.

A jelenleg érvényben levő mutatószám-rendszer egészére vonatkozó első teljes adatszolgáltatást a tagországok az 1980. évi adatok alapján 1981-ben végeznek.

A KGST KEZDEMÉNYEZÖ LÉPESÉNEK HATÁSAl A KÖRNYEZETI STATISZTIKÁRA

Az eddig mondottak alapján nyilvánvaló, hogy a KGST kezdeményezése a kör—

nyezeti statisztika egységesítésében döntő és egyedülálló jelentőségű. 1975-ben első ízben fogadtak el olyan részletes. nemzetközi összehasonlítósra alkalmas mutató- szám-rendszert, amely mélyebb elemzések elvégzésére, tudományos következtetések levonására alkalmas. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a KGST Statisztikai Állandó Bizottság által elfogadott rendszer kiterjed a legtöbb környezeti tényezőre, átfogja a környeztvédelem egészét. ha — mint említettük —- az egyes tényezők vonatkozásá- ban nem is egyforma mélységben. A vizsgálatba bevont tényezőket tekintve tehát ez a rendszer az első univerzális nemzetközi környezetstatisztikai összehasonlítás.

A mutatószám-rendszer a környezeti statisztika kialakulásának viszonylag kezdeti szakaszában jött létre, amikor a fellépő igények kielégítése még elsősorban a le—

hetőségektől függött. A lehetőségeknek az igényekhez való fokozatos hozzáillesztése azóta már jelentős mértékben előrehaladt. Ebben is nagy segítséget jelentenek a KGST—országok. így hazánk számára is azok az irányelvek, amelyeket a szakértői csoport a mutatószám—rendszer vitája során meghatározott.

Jórészt a KGST-ben kialakított mutatószám—rendszer hatására élénkült meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában is az a munka, amely a környezetre és a környezetvédelemmel kapcsolatos távolabbi területekre is kiterjedő mutatókat igyekszik kialakítaniuEbben a kezdeményezésben az érdem az Európai Gazdasági Bizott- ság Környezetvédelmi Kormányfőtanácsadókat illeti. A munka már nagymértékben előrehaladt, és feltehetőleg 1980-ban elfogadásra kerül az új mutatószám—rendszer,

mely 13 fő csoportból és mintegy 150—200-konkrét mutatóból fog állani/*

,4 A mutatókat egy szűk körű, néhány ország képviselőiből álló szakértői csoport dolgozza ki. amelynek Magyarország is tagja. Lásd: ECE Senior Advisers to ECE Governments on Environmental Problems. Doc. No:

ENV/R. 61. 17 January 1977.

(10)

72 DR. VUKOVICH ovoaov

A Környezetvédelmi Főtanácsadók e tevékenysége az ENSZ Európai Statisztiku- sok Értekezletével együttműködve folyik. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának

statisztikai főosztálya különben elsősorban az egyes országok környezeti statisztikai kiadványainak elemzése alapján igyekszik meghatározni és elhatárolni azoknak a

vizsgálati területeknek a körét, amelyek a tagországok mindegyikében vagy több-

ségében azonosak. Ugyanakkor hosszabb távra szóló munka folyik a fogalmak és meghatározások egységesítésére, valamint bizonyos fontos területek, mint például a környezetvédelmi beruházások vagy (: környezetstatisztikai adatgyűjtések módszer—

tani kérdéseinek vizsgálata céljából.

Nyilvánvaló. hogy a KGST mutatószám-rendszerének elfogadása a tagországok környezeti statisztikájának további fejlődését is alapvetően befolyásolta. lgy van ez

Magyarországon is. ahol mind a központi állami, mind az igazgatási statisztika

gyors ütemben alakul ki. A környezeti statisztika fejlődésének mintegy mérföldkövei a környezeti adattárak. adatgyűjtemények. Nálunk éppen most jelent meg a máso-

dik környezetstatisztikai adatgyűjtemény. amelynek összeállításakor már a KGST—

ajánlásokat is figyelembe vettük. Az adatgyűjteményben közölt adatok, mutatók már alkalmasak bizonyos összefüggések feltárására és természetesen nemzetközi össze- hasonlításokra is. Az adatgyűjtemény felépítése. a vizsgált tárgykörök azonosak a

nemzetközi munkában használtakkal, így természetesen megfelelnek a KGST muta—

tószám-rendszer felépítésének is. A magyar környezetstatisztikai adatgyűjtemény ter—

mészetesen részletesebb. több mutatót tartalmaz, mint amennyi a KGST-ajánlásban vagy más nemzetközi rendszerben szerepel.

Befejezésül néhány olyan körülményre kell felhivnunk a figyelmet, amelyekről részben már szólottunk, de a KGST mutatószám-rendszerrel kapcsolatos kérdések, valamint a nemzetközi munka egyéb vonatkozásai szempontjából lényegesnek tűn-

nek. Nem volt e dolgozatban célunk a KGST—n kívül más nemzetközi szervezetek

ez irányú munkájának részletes ismertetése, sem az ennek kapcsán felmerülő mód- szertani kérdések részleteinek bemutatása. Most csak annyit jegyzünk meg, hogy ma már lényegében megfogalmazódtak a környezeti statisztikával szembeni igények a mikro— és a _mokroszférában egyaránt.

A mutatók, tehát a megfigyelendő jelenségek köre nagyjából adott, de csak

részben van kidolgozva a mutatók tartalma és az esetleges összefüggések megha—

tározásának módja. Mindenképpen szükség van bizonyos konvenciók, alapelvek le- fektetésére mind országos, mind pedig nemzetközi szinten. A konvenciók vonatkoz- hatnak konkrét mutatótartalmakra. nómenklatúrákra, így például a vizszennyezett—

ség mérésekor a vizsgálandó szennyező anyagok számára. határértékeire, vagy pél—

dául a környezetvédelmi beruházások nómenklatúrájára, ipari termelési nómenkla- túrákra, a költségelemzéseknél figyelembe vett közvetlen és közvetett költségek kö—

rére stb. Szükséges, hogy a legfontosabb konvenciók, nómenklatúrák mielőbb ren- delkezésre álljanak, e nélkül érdemi statisztikai információs tevékenység nehezen

képzelhető el. ,

Ez a munka — mint korábban említettük — megindult. E konvenciók sok tekintet—

ben kompromisszumokon alapulnak, lehetetlen ugyanis az egyes megfigyeléseknél

az összes vagy még csak a legfontosabb tényezők figyelembevétele _is. Úgy gondol—

juk, hogy a nemzetközi munkának itt különösen nagy jelentősége van. sok esetben jelentős hatást gyakorolhat az egyes országok környezeti statisztikai mutatószám-

rendszerének kialakitására. -

A makrostruktúrának a tágabb értelemben vett hosszú távú környezetvédelmi stratégia nagy összefüggéseit is figyelembe kell vennie. Ilyen például a környezet- védelem szerepe o népgazdaság egész struktúrájában, a társadalmi-gazdasági fo—

(11)

lyamatokban. Ehhez olyan információ—rendszerre van szükség. amelynek a környe- zeti statisztika egyik — bár talán a legfontosabb —- része. Ezzel természetszerűleg megnövekszik a statisztikával szembeni igény is, és arra kell törekedni. hogy a sta-

tisztika igen tág, közvetett összefüggésekre is választ adhasson. Ezt a célt szolgálja

a környezeti statisztikai rendszer, amelynek alapelveire tanulmányunk első részében

már utaltunk.

A rendszer alrendszereinek megfelelő kialakítása az egyes kormányok alapvető környezeti stratégiájának céljaitól is függ. a részletes statisztikai összefüggések és nómenklatúrák kidolgozása elsősorban a szakemberek - köztük (: statisztikusok — feladata. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a nagy összefüggéseket leíró rendszerek. így elsősorban a nemzetgazdasági elszámolások, nagy segítséget jelentenek az országok gazdasági állapotának leírásához és a magas szintű gazdaság- politikai döntésekhez. A társadalmi szférában hasonló reményekkel vannak a de- mográfiai és szociálstatisztikai rendszert illetően, bár ennél még számos megoldat-

lan részletkérdést tolálunk. Igen valószínű, hogy a környezeti statisztikai rendszer

hasonlóan jelentős hozzájárulás lehet a hosszú távú stratégia kialakításához. A

rendszer kialakításában az első lépésnek a KGST által kidolgozotthoz hasonló mu-

tatószám-rendszernek kell lennie.

A másik két statisztikai rendszerrel való kapcsolatok kiépítése a kapcsolódó pon- tok, területek meghatározása a legkülönbözőbb területeken dolgozó statisztikusok együttműködését igényli. azt. hogy a környezeti statisztika kialakítása lépésről lépés-

re, a többi statisztikai szakterület fejlesztésével párhuzamosan történjék.

A KGST által kezdeményezett úttörő munkát tehát abból a szempontból is ked- vezően kell megítélni, hogy először mozdította el a holtpontról a mutatószám-rendszerek kialakításával kapcsolatos nemzetközi vitát, megteremtette a feltételeit na—

gyon sok módszertani probléma megoldásának. és ezzel megalapozta a környezeti statisztika új. rendszerszemléletű továbbfejlesztését.

lRODALOM

Ayres, R. U.: Statistics needed for the analysis of economic environmental policy. United Nations Econ- omic and Social Council. Economic Commission for Europe. Geneva, 1973. R. 10., 18 old.

Ayres, R. U. — Gutmanis. l.: Technological Change, pollution and treatment cost coefficients in input—

output analysis. Commission on Population Growth and the American Future. Research Reports. Vol. Ill.

Barta Barnabás: A környezetvédelmi információ kialakításának problémái. Statisztikai Szemle. 1973.

évi 4. sz. 323—338. old.

Barta Barnabás — dr. Vukovich György: Az emberi környezet statisztikája. Statisztikai módszerek — Té- madokumentációk 8. Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat. Budapest. 1975. 65 old.

Barta Barnabás -— dr. Vukovich György: Környezeti statisztikai szeminárium Varsóban. Statisztikai Szemle.

1974. évi 1. sz. 78—80. old.

Barta Barnabás: A környezetstatisztika regionális művelésének lehetőségei és problémái. Területi Sta- tisztika. 1978. évi 3. sz. 217—232. old.

Dr, Vukovich György: Népesség és környezet. Demográfia. 1976. évi 2—3. sz. 256—285. old.

Kazanszkaia. E.: Sztatisztika okruzsajuscsej szredü. Vesztnik Sztatisztíkl. 1974. évi 10. sz. 15—20. old.

Leontief, W.: L'environnement et la structure économiaue. Analyse e! Prévísion. 1971. évi 2. sz. 253—

276. old,

Liberman, B.: 0 rabote po kompleksznomu sztatiszticseszkomu analizu problem okruzsajuscsej szredü.

Vesztník Sztatisztíki. 1978. évi 5. sz. 13—17. old.

PE3iOME

Aarop usnaraer npaxmuecxyro paőory, npoaeAeHHyro Ha HauHOHaanOM u Memny- naponuom ypoBHe a m—i'repecax paaan'mn c-ra'rucmxu oxpymammeü cpenbl.

Otmeuaer, lno Hbmemuue crptheHun HanpaeneHu Ha paspaőomu Takoi CHCTeMbI nouaaateneü CTaTMCTMKu oxpymammei CpeAbi, KOTOpaR perynnpno perMCprer cocrosu-me oxpymalomeí—i CpeAbl, nemei-lenn eé coc-roymvm, a munka eosAeüctsymmue Ha He'e' (pak- Topb! " ux pont.. Eonee OTAaneHHoü u.enbio sanaetcs monenuposaHl—le cramc-mrm oxpyme—

HMS, coanaune Tanoü CHCTeMbl, Kotopas Öbll'ia 651 npuroAHoR oruacm nna onucauus Baan—

(12)

74 DR. VUKOVlCH: A KÖRNYEZETI STATISZTIKA

MOAeücranü OTAeanbIX (pan-ropog oxpymaioiueü cpenu u oruacru nna yenaxu c APYPMMH

crarucmuecnumu cucremamu. .

Asrop uanaraer npm—mryio Hocroxunoü Komuccueü CBB no cramcmke a 1975 rogy cnc'remy nonasareneü onpymaiouteü cpeAu. OcraHaanusaercn Ha eaarnnnax " npegname- nnnx, Bosumcumx a l'locrosmnoü Komnccuu CBB no cramcrmce n, coomevc-rseuuo, a mm- ne axcnop'roa, coaAaHHoH : uensx pazpaőotxn CMCTeMbl noxasareneü. BareM nee-r KpüT-' KYIO ouei-ncy enunnun unnuuaruam C3B Ha paőo'ry .npyrux Mempyuapognhix opraunsauuü.

SUMMARY

The study first reviews the practical activity carried out on both national and internatio—

nal levels for the elaboration of environmental statistics. _ The author points out that present efforts are aimed at the elaboration of such System of indicators on environmental statistics which describes systematically the environmental conditions and their changes as well as the influencing factors and their role. The further goal is modellizing environmental statistics. elaborating a system suitable to describe the car- relations of the media of environment on the one hand, and to relate with various systems of statistics. on the other.

" The author discusses the'system of indicators on environmental statistics adopted in 1975 by the CMEA Standing Committee for Statistics.

The study evokes the ideas. proposals raised at the CMEA Standing Committee for Statistics or in the group of experts working on the elaboration of the system of indicators.

The effect of the CMEA initiative upon the activity of other international organizations is also briefly evaluated.