A kutatási–fejlesztési statisztika módszertani feladatai és problémái

A KUTATÁSl—FEJLESZTÉSI STATISZTIKA MÓDSZERTANI FELADATAI ÉS PROBLÉMÁI

PÁRTOS JUDIT

A Központi Statisztikai Hivatal az állami központi adatgyűjtési rendszer ke- retében évente rendszeresen megfigyeli a kutató—fejlesztő helyek tevékenységétl Az első. 1953—ban végrehajtott adatfelvétel óta a statisztika tartalma és módszere a társadalmi, gazdasági fejlődés követelményeihez alkalmazkodva. de a tevékeny- ség jellegéből adódó korlátok között alakult. A fejlődés főbb szakaszai röviden a következőkben foglalhatók össze.

Az első évtizedben a statisztika a tudományos kutatás személyi és anyagi körülményeit vizsgálta, elsősorban a kutatóintézetekben és néhány egyetemen, klinikán.

Az 1960-as évek második felében a központi irányítás információs igényei nyomán szükségessé vált a kutatási feladat kitűzésétől a gyakorlati alkalmazás rutinszerű előkészitéséig terjedő folyamatot egészében felölelő adatszolgáltatási rendszer kialakítása, amely a kutatáson kívül a fejlesztési tevékenység statiszti- káját jelentette. A tartalmi bővítéssel együtt járt a megfigyelési kör tágítása,

elsősorban a műszaki fejlesztésben érdekelt termelő vállalatok területén. A kor-

szerűsítés egybeesett a tevékenységhez szükséges pénzügyi forrás. a műszaki fej—

lesztési alap általánoselterjedésével.

Az 1970-es évektől anmödszertoni változások a tudománypolitikai irányelvek—

ben, illetve azok időszakonkénti áttekintésében megfogalmazott problémák sta—

tisztikai nyomon követését, elemzését célozták. Ósztönzően hatott a külföldi cr-

szágok e témában megjelent publikációi—nak megismerése. A nemzetközi szerve—

zetek (KGST, UNESCO) ez időben kidolgozott tudománystatisztikai ajánlásai is

alapot adtak a madernizálásra annál is inkább. mert a statisztikai ajánlást előké-

szítő munkában a magyar szakemberek — a Központi Statisztikai Hivatalnak. va- lamint a Magyar Tudományos Akadémia Kutatásszervezési Intézetének munka- társai -— is részt vettek. Ezt a napjainkban is tartó szakaszt a fogalmak, a meg- határozások tartalmának pontosabbá tétele jellemzi.

Megalakulása óta a Tudamánypolitikai Bizottság több alkalommal foglalko—

zott a kutatási statisztikával, megfogalmazta igényeit, ösztönözte a módszerek korszerűsítését. Az 1986-ban hozott határozatára alapozva részletes munkaprog—

ram készült. Az érdekelt minisztériumok, főhatóságok munkatársaiból alakult Módszertani Bizottság mintegy másfél évig dolgozott a munkaprogram végrehaj- tósán.

'ikEzt a statisztikát a tudományos kutatás. kisérieti fejlesztés rövidítését felhasználva Kj-F statisztikának

nGVeZI .

3 Statisztikai Szemle

1 46 ,, PARTOS JUDiT

Feladatként a Módszertani Bizottság a következő főbb célkitűzéseket fogal- mazta meg:

— az információk (ideértve a statisztikán kívül a tervezést és a pénzügyi adatszolgál- tatásokat) tartalmának tisztázása. a fogalmak pontosabbá tétele;

—— a statisztikai adatok, ezen belül főként a ráfordítások reálisabb bemutatása;

— újszerű statisztikai feladatok megoldása.

A tanulmány további részében e célkitűzések megvalósításának néhány mód- szertani kérdését elemezzük.

A KJr—F és statisztikájának néhány jellegzetessége

Módszertani munkánk során a vizsgált tevékenység természetéből adódó jel—

legzetességekkel és a statisztika ebből adódó korlátaival kellett és kell számol- nunk.

a) A tudományos kutatás. kísérleti fejlesztés kritériuma a cél. illetve az ered—

mény újszerűsége, újdonsága (új tudományos eredmény, természeti vagy társa- dalmi törvényszerűség feltárása, új anyag. termék, növény létrehozása. új mód- szer, eljárás, technológia kidolgozása. illetve mindezeknek új ötlettel való jobbá tétele). A kritériumokból következően a kutatómunka individuális jellegű, a szo—

kásos statisztikai módszerek kereteibe nehezen illeszthető. A statisztika tehát csak a kutatás, kísérleti fejlesztés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek feltárá- ; sára, leírására vállalkozhat. A munka volumenére és eredményeire vonatkozóan gyűjtött és bemutatott adatok (témák. publikációk, szabadalmak darabszáma) a kutatások összemérhetőségének problémája miatt csupán tendenciákat jeleznek.

(Az adatközlés során erre mindig felhívják a figyelmet.)

b) A tudományos kutatás. kísérleti fejlesztés tevékenységének szervezeti hát—

tere is sajátos. Ezt a munkát nem csak olyan gazdálkodó egységek folytatják.

amelyeket kizárólag erre a feladatra hoztak létre, hanem számosan olyanok is.

ahol ez az alaptevékenységnek szerves, de kiegészítő jellegű része (például az

egyetemeken, klinikákon. múzeumokban) vagy nélkülözhetetlen háttere (például a

termelő vállalatoknál). A legutóbbi évek. jelenünk és jövőnk jellemzője pedig az.

hogy a kutatás, a kísérleti fejlesztés gazdasági előnyeit (például adókedvezmény) kihasználva különféle vállalkozók (például kisszervezetek) igyekeznek a tevékeny—

ségbe bekapcsolódni.

A szervezeti sajátosságokból adódóan az érintett (pontosabban az adatszol- gáltatásí kritériumok alapján kijelölt) vállalatok. intézmények az alaptevékenysé- gük szerinti szakstatisztikák mellett a kutatóhelyi adatszolgáltatást is teljesítik.

Ezeknél a kutatóhelyeknél a K—i—F feladattal összefüggő munkaerő-. költség- stb.

adatok elkülönített nyilvántartása nincs mindenütt megoldva. Ezért az adatok egy része becslésen, számításon alapul. Szembe kellett és kell ma is néznünk a pénz- ügyi. számviteli előírások és a statisztika különbségeivel is.

c) A kutatás. kísérleti fejlesztés anyagi, pénzügyi hátterének biztosítása kü—

lönféle forrásokból történik. A sokcsatornás finanszírozás úgyszólván minden szer- vezeti tipusra jellemző. A statisztikai adatgyűjtési, feldolgozási munkát a bonyo- lult pénzmozgások követése (például a halmozódás kiszűrése) külön módszer- tani feladatok elé állítja. Gyakori, hogy az adatszolgáltató -— a többszörös átté—

telek miatt — nem ismeri a rendelkezésre bocsátott pénzforrás eredetét.

d) A hazai kutatóhelyi hálózat szinte valamennyi minisztérium és számos or—

szágos főhatóság felügyelete alá tartozó intézményből áll. Az egységes statisz- tikai információforrást a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtése képezi. amely

KUTATÁSl—FEJLESZTESI STATISZTIKA 147

az esetek túlnyomó részében megegyezik a kutatóhelyek közvetlen felügyeletét ellátók adotszükségletével. Az igazgatási statisztikák között kevés K-l—F témájú

adatgyűjtéssel találkozunk.

A statisztikai adatok rendszeresen a Központi Statisztikai Hivatal évente meg-

jelenő kiadványaiban kerülnek publikálásra. A minisztériumok, főhatóságok ebben a témában ritkán adnak ki kiadványt.

Az információk tevékenységi tartalmának tisztázása

A tanulmány bevezetőjében említettük. hogy a kutatóhelyi statisztika tevé- kenységi tartalmát tekintve az 1960-as években bővült. A bővítés a műszaki fej—

lesztési alap képzésére vonatkozó rendelkezéssel volt összefüggésben, és a gyárt—

mány-. illetve technológiafejlesztés szélesebb körű megfigyelésére irányult. A ku—

tatás, fejlesztés fogalma tehát tartalmilag bővült. Idővel magában foglalta mind- azokat a tevékenységeket, amelyeket a műszaki fejlesztési alap terhére elszámol-

hattak (: vállalatok.

Az akkori korszerűsítésnek más szempontja is volt. Ebben az időszakban vált lehetségessé. hogy a kutatóintézetek munkaerő—állományuk és (vagy) technikai kapacitásuk jobb hasznosítása céljából a K—l—F mellett más munkára is vállalkoz-

*hattak, amelyből bevételre tettek szert. Dolgozóikat magasabb keresethez juttat—

hbtták, és a megmaradó pénzből saját kezdeményezésű kutatási feladatokat kezd-

hettek meg. A statisztikában a ,,kapcsolódó tevékenységek" összefoglaló megne-

vezésű munkák2 mind nagyobb méretűvé váltak.

A kapcsolódó tevékenységek ráfordításait kezdettől fogva külön is bemutatta a statisztika. de a K—l—F ráfordításokban is figyelembe vette. A tudományirónyító szervek igényére azonban 1981-től bevezetésre került a .,K—l—F redukált ráfordítá- sai" elnevezésű statisztikai mutatószám is, amely a kapcsolódó tevékenységek

íköltségeitől megtisztított adat.

Ebben az időszakban gyakran tapasztaltuk, hogy az információs rendszerek, rendeletek, szabályozók fogalmilag nem voltak összhangban. A hetedik ötéves kö—

léptóvú tervben meghatározott pénzforrások a K—l—F—en kívül széles tevékenységi kör finanszírozását tették lehetővé. A különböző anyagokban a támogatott cél meg—

nevezése sem volt következetes: ,.kutatás, fejlesztés". ..kutatás, műszaki fejlesz—

t s'-'3 stb. volt olvasható. A nyereségadó-kedvezményben részesülő .,kutatási—fej- ttési szolgáltatások" tételes felsorolásában pedig a kutatási eszközök bérbe- dá'ta is szerepel.

A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának mintegy 3 százalékában elő- iráfordltások teljesítéseként a statisztika a tervadatok tartalmának meg- 'kenységek ráfordításait vette figyelembe. s többnyire 3 százaléknál ma- nytímutatott ki. Ennek vitatottsága miatt több előterjesztésben meg- kí'aksmtisztikai adatok tevékenységi tartalmát. és kifejtettük a tervezés,

: tartoznak: a tudományos célú szolgáltatások (amelyek kutatómunkát nem igénylő vállalások. mint ,, tanulmány. szakvélemény készítése. mérések. vizsgálatok. számítások végzése). valamint egyedi és 'úrlás termeltek yánása megrendelésre vagy értékesítésre. gazdasági szolgáltatások vállalása.

*Az alapvető ogalmalt meghatározása a következő: a műszaki fejlesztés olyan többszakaszos folyamat.

miat-bm foglalja az új technológiával vagy új termékkel kapcsolatos ismeretek létrejöttének és be- , , akitol-inek megteremtését. továbbá bevezetését és széles körű elterjesztését (a K—i—F eredmények Msat. elterjesztése általában már beruházási tevékenységgel párosul); tudományos kutatás, kísérleti listás (rövidítve K-t-F) minden olyan tevékenység. amelynek célja új tudományos ismeretek szerzése.

tudományos eredmények alkalmazási lehetőségeinek keresése. a gyakorlati tevékenység ismert tudo—

' _ 'mdményelten alapuló fejlesztése; és magában foglalja az alapkutatúst. az alkalmazott kutatást

;demónyos kutatás) és a kísérleti fejlesztést, amelyek a gyakorlatban legtöbbször egymástól teljes kba; s?! nem választható munkaszakaszai a kutatás, kisérleti fejlesztés teljes, logikailag összefüggő mat na .

_-

148 PÁRTOS JUDIT '

a számvitel és a statisztika fogalmi összhangjának szükségességét, de konszen- zusra csak a mostani módszertani munka során nyílt lehetőség.

Az 1988. január 1-től életbe lépett ár- és adóreformmal egyidejűleg meg- szűnt a vállalati források központi szabályozása, a különböző vállalati célalapok.

így a műszaki fejlesztési alap képzési kötelezettsége is. Kutatási, műszaki fejlesz- tési ráfordításaikat tehát a vállalatok közvetlenül termelési költségeik között szá—

molják el. A preferenciák nem az egyes szervezeti formákhoz. hanem azonos ver- senyhelyzetet teremtve a kutatási, kísérleti fejlesztési tevékenységhez kapcsolód—

nak.

A költségvetési szervek gazdálkodásának kötöttségei is folyamatosan felol—

dódnak. vállalkozási önállóságuk növekszik. A költségvetési intézményekben folyó kutatások finanszírozási és a kutatás költségvetési forrástervezési gyakorlatának továbbfejlesztéséről tudománypolitikai bizottsági határozat született, illetve vég- rehajtása folyamatban van.

Mindezek lehetővé és szükségessé tették a fogalmi revíziót. A K—PF statisz- tika korszerűsítésével foglalkozó Módszertani Bizottság — a nemzetközi gyakorlat—

hoz való alkalmazkodást is szem előtt tartva — a tudományos kutatás. kísérleti fejlesztés fogalom alkalmazása és az ennek megfelelő folyamatok tervezése, szám—

bavétele mellett foglalt állást. A javaslatot a Tudománypolitikai Bizottság elfo- gadta.

A tudományos kutató. kísérleti fejlesztő tevékenység tartalma részben bővebb, részben szűkebb a műszaki fejlesztésnél. Bővebb annyiban, hogy a tudományos kutatás egyes területei (például a humán kutatások. az alapkutatások) nem vagy csak áttétellel kerülnek kapcsolatba a műszaki fejlesztéssel. A műszaki fejlesztés- ben érintett területeken viszont a tudományos kutatás, kísérleti fejlesztés a mű—

szaki fejlesztési folyamat első, az új ismeretek létrehozását, illetve a meglevő is—

meretek új cél elérése érdekében történő összegyűjtését. összegezését, rendszere- zését, alkalmazását, valamint az új fejlesztési eredmények létrehozását magában foglaló szakasza. A kutatás. kísérleti fejlesztés eredményeinek bevezetése. elter—

jesztése -— tehát a műszaki fejlesztés további lépései — ezután nem képezik a K—l—F tervezés. a pénzügyi elszámolás, illetve a K—laF statisztika megfigyelésének a tárgyát.

A tudományos kutatás. kísérleti fejlesztés -- a műszaki fejlesztéssel szemben -—

nem foglalja magába például a nullszéria előállítását, a szabványosítást. a tipi- zálást. az ipari formatervezést, a műszaki propagandát, valamint a vállalati pénz—

ügyi elszámolás szabályai értelmében a kísérleti üzem. kísérleti félüzem, kísérleti építmény létesítését. működtetését.

Nem sorolható a tudományos kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez a szolgálta—

tásként (megrendelésre. ellenérték fejében) végzett műszeres mérés. anyagvizs- gálat. komplex alkalmassági és minősítési vizsgálat, szakvélemény. tanulmány.

adatgyűjtés és számítások készítése. A Módszertani Bizottság hangsúlyozta, hogy az ilyen tevékenységek megfigyelésénél, valamint az adatok közlése esetén a megnevezésekből egyértelműen ki kell tűnjön. hogy a tudományos kutatás, kísér—

leti fejlesztés fogalmán kívüli tevékenységről van szó.

A tudományos kutatás, kísérleti fejlesztés fogalmának gyakorlati alkalmazá- sánál -— az általános szabályoktól eltérően -— két speciális helyzet alakulhat ki.

A kutató—fejlesztő helyek bármelyik típusánál lehetséges, hogy a K—l—F munka egy—egy részfeladatát (például méréseket. számításokat. prototípus. mintadarab

előállítását) más gazdálkodó szervvel végeztetik el. A vállalkozó (szolgáltató) te—

vékenysége ilyenkor elszakad a kutatástól, kísérleti fejlesztéstől, és azt a vállal-

KUTATÁSl—FEJLESZTÉSI STATISZTIKA 149

kozó nyilvántartásaiban, adatszolgáltatásaiban a megbízás tárgya alapján kell

minősíteni. (Természetesen az adózásnak is e szerint kell történnie.)

A másik esetben a kutatás, kísérleti fejlesztés fogalomkörébe egyébként nem tartozó egyes tevékenységek (szabványosítás. tipizálás, ipari formatervezés, terme—

lésszervezés) mégis beletartoznak a K—l—F—be. Ez olyankor következhet be, ha a kísérleti fejlesztési célkitűzés az újdonság (új termék, új technológia stb.) létre—

hozásánál ilyen szempontok figyelembevételére is kitér.

A tudományos kutatás, kísérleti fejlesztés hazai fogalmi meghatározása alap—

jaiban eddig is megegyezett az UNESCO statisztikai ajánlásaival. A mostani módszertani munka eredményeként megfigyelésre javasolt tevékenységi leirás, úgy véljük, közelebb került az összehasonlítható nemzetközi gyakorlathoz.

A fogalmi változás érvényesítése

A fogalmi felülvizsgálat eredményeinek gyakorlati bevezetése az 1988. január 1—től érvényes statisztikai nómenklatúrákban (Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer — EÁOR, Szolgáltatási Termékjegyzék — SZTJ) történt meg. A kutató—fej—

lesztő helyek statisztikai adatszolgáltatósa az 1988. évi beszámolási időszaktól kezdődően vonatkozik majd a felülvizsgált fogalmaknak megfelelő tevékenysé—

gekre.

A jelenlegi ötéves tervidőszak hátralévő éveiről gyűjtött K—l—F statisztikai ada—

tok alapozzák meg azt, hogy a nyolcadik ötéves tervben a tudományos kutatás, kísérleti fejlesztés fogalomkörére vonatkozó feladatok és pénzforrások tervezése a korszerűsített fogalmi rendszer szerint történhessen.

A költségvetési gazdálkodást folytató intézmények tevékenységének elhatáro—

lása. pontosabbá tétele a Központi Statisztikai Hivatal nómenklatúráival egyez- tetett szakfeladati rendben többnyire megoldott.

A vállalatok számára 1988—tól kötelező hatályos rendelkezések a műszaki fej—

lesztési ráfordítás (korábban műszaki fejlesztési alap felhasználás) helyett a ku—

tatás. kisérleti fejlesztés ráfordításai megjelölést alkalmazzák. Az érvénybe lépett

új számviteli rend és mérlegbeszámoló külön. a termelési költségekből kiemelve gyűjteti ki. illetve mutatja be a kutatás. kísérleti fejlesztés költségeit a korszerű—

sített tevékenységi tartalommal. 4

A vállalati elszámolás és a kutatóhelyi statisztika fogalmainak létrehozott

azonossága mellett az adatközlésekben továbbra is fennmaradnak bizonyos el-

térések. 3

Ezek egyike, hogy a K—l—F statisztika -— igazodva más gazdasági tevékenysé—

gek méréséhez. valamint a tudománystatisztika nemzetközi szabványához — a köz- vetlen és közvetett költségek együttes összegét veszi számba. A vállalati kutató-—

fejlesztő helyek által végzett K—l—F munkák költségeit a számviteli előírás szerint

viszont az önköltségszámitási szabályzatban rögzített közvetlen költségek össze-

gében kell elszámolni. (Ebbe tartozó költségek: közvetlen anyag, közvetlen bér,

közvetlen bérek járulékai, gyártási különköltség. értékesítési különköltség. egyéb

közvetlen költségek.)

A közvetlen költségek között el nem számolható tételeket elkülönítetten tart- ják nyilván, és az éves mérlegbeszámolóban a ,.K—l—F általános költségei" megne-

vezéssel külön sorban szerepeltetik. Külön könyvelik azokat a költségeket is, ame-

f A K—l—F tevékenység módosult feltételrendszerének megismeréséhez és alkalmazásához nyújt segítsé- get ,,A kutatás—fejlesztés pénzügyi, számviteli, statisztikai rendszere" :. kiadvány (Országos Műszaki Infor- mációs Központ és Könyvtár. Budapest. 1987. 279 old.).

150 PÁRTOS JUDlT

lyek korábban, a tágabban értelmezett tevékenységi kör értelmében műszaki fej- lesztési ráfordításnak minősülhettek, de a kutatás, kisérleti fejlesztés fogalmába nem sorolhatók. Ezek a költségek is helyet kapnak az éves mérlegbeszámolóban

a ..K—l—F közvetett költségei" megjelöléssel. Ez utóbbiakat a K—l—F statisztikában

nem figyelik meg.

Mintegy három évtizedes gyakorlat. hogy a K—l—F statisztika a ráfordításokon belül külön—külön mutatja ki a folyamatos működés költségeit és a K—l—F munka feltételeit biztositó. annak eszközeit jelentő beruházásokat, a tárgyévi pénzügyi teljesítés alapján. A vállalati kutató—fejlesztő helyeken a kutatás. kísérleti fej- lesztés eszközét. a kísérleti üzem, kísérleti félüzem, kísérleti építmény létesítésé—

nek költségeit rendeltetésszerű beruházási forrásból lehet csak biztosítani. A sza—

bályozás azonban lehetővé teszi, hogy bizonyos kutatási eszközök (amelyeket az Ipari Termékjegyzék — ITJ számaira hivatkozva határoztak meg) beszerzését a

K—l—F költségek között számolják el a vállalatok. Ezt az adatot a számvitelben és a mérlegbeszámolóban külön sorban szerepeltetik, amiben azonban a rendelte-

,; tésszerű beruházási forrásból eszközölt K—l—F célú beruházásokat nem veszik fi-

* gyelembe. A kutatóhelyek statisztikai beszámolójelentésében viszont a K—l—F beru- házásokra vonatkozóan az elszámolás (könyvelés) módjától. a pénzügyi forrástól független adatközlést irunk elő, amelyet az adatszolgáltatók külön kigyűjtéssel tudnak teljesíteni.

Meg kell említenünk azt is, hogy a vállalati mérlegbeszámoló és a K—kF sta-

tisztika egymástól eltérő szemléletű, de ez az eltérés — feladatukat tárgykörünkre leszűkítve — indokoltnak mondható.

A mérlegbeszámoló fontos feladata az. hogy a gazdálkodó szervezet tevékenységének fejlesztése érdekében felmerült költségeket mutassa be, akár önerőből dolgozták ki az új műszaki ismeretet. akár másokkal végeztették el a

munkát. vagy kész eredményt vásároltak. A K—l—F statisztika viszont tevékenység szemléletű. azaz a költségeket a feladatot végrehajtónál veszi figyelembe. így válik lehetségessé a költségek, valamint a személyi erőforrások vagy a tevékeny—

ségi mutatók összekapcsolása, egybevetése. A módszer összhangban van a nem- zetközi gyakorlattal. amely szerint az ún. ..házon belüli" kiadások összegzése ké- pezi egy-egy ország K—l—F bázisának inputját. A házon belüli kiadásokra korlá- tozott adatfeldolgozással kiküszöbölhető a más kutatóhellyel végeztetett K—l—F munkák költségeinek kétszeres számbavétele. A vállalatok számvitelében ezt oly

módon küszöbölik ki, hogy a megrendelésre végzett K—l—F feladatokat a terve-

zési, szervezési és más nem anyagi szolgáltatásokhoz sorolva tartják nyilván. a

K—l—F költségekben nem szerepeltetik. ;

A költségvetési beszámoló és a kutatóhelyi statisztika módszerében is van eltérés.

A Központi Statisztikai Hivatal a korszerűsítési munka során fenntartotta azt az elvet. hogy azoknál a nem főhivatású kutatóhelyeknél. amelyeknél hivata- losan is deklarált az alaptevékenységet kiegészitő, annak részét képező kutatás (például egyetemek, múzeumok stb.). ott a személyi és az anyagi erőforrások meg- osztása és a statisztikában a kutatásra jutó rész elszámolása indokolt. Ennek legnyilvánvalóbb költségtétele a kutatásra fordított idővel arányos munkabér. A költségvetési beszámolás szakfeladatai rendjében ilyen elszámolást eddig nem ír- tak elő, de a folyamatban levő módszertani munkálatok ennek megoldási lehe- tőségeit is vizsgálják. A kutatóhelyek statisztikai adatszolgáltatásában —— jóllehet becslésekre. számításokra alapozva —- évente több száz millió forint kutatási költ—

ségről számolnak be az előzőkben bemutatott kutatóhelyek.

KUTATÁSl—FEJLESZTÉSl STATiSZTfKA 151

A ráfordítások reális bemutatásának problémái

A jelenlegi korszerűsítési munka során (de már korábban is) felvetődött a rá—

fordítási adatoknál (: halmozódások kiszűrésére vonatkozó igény. A probléma

megfogalmazói halmozódóson nem azt értették, hogy egy kutatási feladat költsé—

geit kétszer (például a megrendelőnél és a végrehajtónál) veszi számba a sta—

tisztíka, hiszen ez — ahogy a tanulmány előző részében ismertettük — a házon be- lüli költségek összegezésével rendezett kérdés. A halmozódásnak azokat az ese—

teit kellett vizsgálni. amikor bizonyos. a K—l-F költségekben bennefoglalt összeg e rendszerint más helyen, időben eltolódva, más jogcímen —- K—l—F tevékenység fedezetét adja, és így költségként újra számba veszik.

Az így értelmezett halmozódás különféle típusai és a kiszűrésre vonatkozó módszertani javaslatok a következők.

a) A kutatóhelyi statisztikai megfigyelés nem teljes körű. A termelő, szolgál- tató vállalatok, szövetkezetek közül mintegy ZOO—220 tartozik az adatszolgálta-

tásra kijelöltek közé.5 Ezért a statisztikai adatokból összegezett ráfordításokat a vállalati mérlegbeszámolók és a központi műszaki fejlesztési alap pénzügyi beszá—

molójának eredményeivel egészítjük ki.

A vállalati mérlegbeszámolóból származó K—i—F költség elfogadásából egy-

fajta halmozódás származik. lsmertettük. hogy ez a költségadat tartalmazza a

megrendelt. vásárolt műszaki eredmények ellenértékét is. A megbízott. aki a ku- tatási feladatot elvégezte, költségein felül nyereséghez is jutott, amelyből saját döntése szerint más K—PF feladat ráfordításait fedezi, és erről a kutatóhelyi sta- tisztikában az előírásnak megfelelően szintén beszámol.

A Módszertani Bizottság úgy vélte, hogy a vállalati KNIWF költségeket kell bi—

zonyos korrelációs számításokkal megtisztítani a nyereségtartalomtól ahhoz. hogy a halmozódást kiküszöböljük. Erre először az 1988. évi adatok alapján kerül sor.

A Központi Statisztikai Hivatal által végzett számítások további problémája.

hogy a központi K—l—F célú alapok kezelőinek egymás közti átadósai vagy az in- novációs pénzintézetekhez kihelyezett alapok az átutaláskor és a felhasználáskor is megjelennek a beszámolókban. létrehozzák a halmozódóst.

Tekintettel arra, hogy a probléma a központi műszaki fejlesztési alappal gaz—

dálkodó néhány minisztérium. főhatóság adatszolgáltatását érinti. viszonylag csekély munkotöbblettel megoldható a beszámolásra kerülő adatok megfelelő részletezése. Ezzel biztosítható a kétszeres megjelenítés kiküszöbölése. A módosí—

tás tervezett időpontja itt is az 1988. beszámolási év.

b) A kutatóhelyektől gazdálkodási és jövedelemszabályozási rendjük alapján

több jogcímen vonnak el pénzeszközöket. A költségvetési gazdálkodást folytató kutatóhelyeken például a költségként elszámolandó befizetések egyike a meg—- rendelésre végzett munkákhoz kötődik. és ezek pénzügyi forrása többnyire köz- ponti műszaki fejlesztési alap vagy vállalati K—PF célú ráfordítás. E munkák költ-

ségei közé tartozó és a felügyeleti szervnek befizetett összegeket a K—f—F célú ál-

lami támogatással és más pénzeszközökkel kiegészítve az ún. tárcakutotósi alapot hozzák létre a minisztériumok. Halmozódás akkor keletkezik, amikor a tárcaku- tatási alapból folyósít a minisztérium valamelyik kutatóhelynek és ott a K—i—F fel—

adatok elvégzésének fedezeteként a statisztikában elszámolásra kerül. A halmozó-

dást nem lehet az adatszolgáltatóknál kiszűrni. mert az önköltségszámítással meg-

egyező eljárást a K—l—F statisztika költségadatainól a Központi Statisztikai Hivatal

5 Ezeknél legalább 20 fő. ezen belül 10 diplomás végez K—j—F munkát, és a kutatásra. kísérleti fejlesz- tésre évente legalább 3 millió forintot fordítanak.

l 52 FÁRTÓS JUD

továbbra is fenntartja. Ezért azt a megoldást kell választani. hogy a K—i—F ráford tások végső (népgazdasági szintű) összesítésénél csak az elsődleges pénzforrá sokat kell figyelembe venni, a másodlagosan keletkezőket (amelyekről fentebbi

szóltunk) nem. A kutató—fejlesztő helyek azonban az adatszolgáltatásnál azt a pénzforrást jelölik meg. ahonnan a pénzhez hozzájutottak.

A javasolt elszámolási módot az 1988. évre vonatkozó adatgyűjtés és -feldo

gozás során alkalmazza majd először a Hivatal. ,

c) Egyes vélemények szerint halmozódást okoz az a gyakorlat is. hogy (: K—i—F célú beruházási költségeket összeadva a K—j—F folyó költségeivei. amelyek maguk—"

ban foglalják az amortizációt. állapítják meg a ráfordítások évenkénti összegét.

Élve az állóeszközök gyorsított leírásával. a kutatóhelyek viszonylag rövid idő alatt

leértékelhetik a kutatási eszközöket. lgy a gépek. műszerek vásárlását nem sok- kal követően a költségekben megjelenik az értékcsökkenési leírás.

A Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal az amortizációt (:

kutatóhelyi tevékenység költségei szerves részének tekinti, így a költségekből való kizárással nem értett egyet, az tehát továbbra is szerepel a költségekben. Attól sem lehet eltekinteni, hogy a K—i—F célú beruházások évenkénti ráfordításait szám- ba vegye és a folyamatos működés költségeivel együtt mutassa be a statisztika.

d) A központi alapokból (például a központi műszaki fejlesztési alapból)

nyújtott visszterhes támogatás vagy bankhitel igénybevétele esetén a kétszeresen költségként való elszámolás (a kölcsön felhasználásakor és a visszafizetéskor) ki-

küszöbölésére az a javaslat született. hogy csak a felhasználáskor lehet a kölcsön- vett pénzeszközökről számot adni. A Módszertani Bizottság javaslata szerint a

visszterhes juttatást a visszofizetéskor a visszafizetőnél kell a K—FF költségekből

kiszűrni.

A halmozódások kiszűrésének problémáin kívül a módszertani továbbfejlesz—

tés másik jelentős feladata a kutatás, kísérleti fejlesztés változatlan áron számított

ráfordításainak számítási módszere. A statisztikai közlésekben jelenleg a Hivatal

a nemzeti jövedelem implicit árindexét használja! a kutatási, kisérleti fejiesztési ráfordítások reálértékének jelzésére. A K-i—F célú beruházások összehasonlító

áras változásának méréséhez a népgazdasági beruházások árindexét alkalmaz- zák. Egyes adatfelhasználók véleménye szerint az emlitett gyakorlat nem kielégítő.

mert tapasztalataik szerint a K%—F területén a népgazdasági átlagot meghaladó árváltozások érvényesülnek.

A Módszertani Bizottság úgy vélte. hogy a K—i—F tevékenység területén nem

szabad a klasszikus értelemben vett árstatisztikai adatgyűjtést rendszeresíteni vagy a meglevő adatszolgáltatást lényegesen bővíteni. Ezért egy olyan módszerre ké—

szült javaslat, amely a makroszintű árváitozások becsült értékét eredményezheti.

Lényege a rendszeres K—írF statisztika egyfajta szekunder feldolgozása. kiegé—

szítve pénzügyi adatszolgáltatásokkal és az egységes munkaügyi adatgyűjtési

rendszer eredményeivel. Felhasználhatók továbbá a népgazdaság más területei-

ről rendelkezésre álló primer árstatisztikai információk.

A javaslat szerint az ágazati kapcsolatok mérlege és bizonyos kiegészítő in—

formációk felhasználásával a költségvetési gazdálkodást folytató kutatóhelyek

folyó költségeinek árváltozása megállapítható. Ezzel a K—i—F költségek mintegy egyharmadának reálértékére lehet választ adni. A kétharmad rész a vállalati szfé- rában kerül felhasználásra, amelyhez azonban az ágazati statisztikákban számí-

tott értékesítési és anyagfelhasználási árindexek nem alkalmazhatók. Ezért válla—

lati szakemberek bevonásával további módszertani tapasztalatgyűjtésnek kell meg- előznie az árindexszámításra vonatkozó javaslat kidolgozását.

KUTATASILFEJLESZTÉSI STATISZTIKA 153

A'Ká—F célú beruházások árindexének számítási módszere sincs megoldva,

holott elsősorban az importgépek áremelkedésének ismerete lenne fontos nem—

csak az egyes kutatóhelyek vásárlásaira, hanem a kutatóhelyi vásárlások egészére

vonatkozóan is. '

A Módszertani Bizottság munkaprogramja keretében folyó munkálatokon kívül alkalmanként a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, munkatársai vagy ad hoc bizottságok közreműködését igénybe véve bekapcsolódik a statisztikai fogalmak, számítási módszerek továbbfejlesztésébe.

Javaslatuk nyomán tesz közzé a Központi Statisztikai Hivatal az utóbbi né- hány évben olyan adatokat. amelyek lehetővé teszik a tudományos kutatás (az alapkutatások és az alkalmazott kutatások együtt) helyzetének beható elemzését.

illetve a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható kísérleti fejlesztési munkák rá-

fordításaival való összehasonlító vizsgálatokat. Foglalkoztak továbbá azzal is,

hogy a K—l—F bózisszervezetei közül milyen ismérvek alapján lehet meghatározni

a tudományos kutatással foglalkozó ,,kutatóhelyeket". (E fogalom pontos megha-

tározása azt is jelenti. hogy a ,,kutatóhely" nem lehet szinonimája a kutató—fej-

lesztő hely fogalomnak.)

Újszerű statisztikai feladatok

A tudományirányító szervek sürgető igényére a korszerűsítési munkaprogram a kutatás, kísérleti fejlesztés hatékonyságát népgazdasági szinten bemutató mé—

rési lehetőségek feltárását is előírta. Ez az igény jó ideje napirenden van számos elgondolással kapcsolatban. A hatékonysági számítások eredményei például a

K—kF ráfordítások növeléséhez szolgálhatnak indoklásul, alátámaszthatják azt a

deklarációt, hogy a tudomány termelőerő stb., vagy -— egy-egy konkrét gazdasági kondícióban —- mindezeknek éppen ellentmondó következtetésekre adhat alapot.

A kutatási, fejlesztési eredmények hasznosulása ugyanis áttételesen. adott gaz- daságirányítási rendszeren keresztül megy végbe.

A hatékonyság mérése a gazdaság és a társadalom minden területén sok problémát vet fel. a kutatás, fejlesztés területén azonban ezek sokszorozódnok.

Korábban említettük a K—l—F inputjának mérési korlátait Az ezzel szembesítendő eredmények számszerűsítéséhez nincs olyan megfigyelési rendszer. amely nyomon

követné a K—l—F produktum hasznosulását. Egyes, természetesen elsősorban mű- szaki kutatási programokról készítenek hatékonysági elemzést. de ezekből. illetve ilyen módszerekből a népgazdasági szintű aggregátum nem állítható elő. Az alap- kutatásokkal. az egészségüggyel, a társadalommal kapcsolatos kutatásokkal

szemben elméletileg sem támasztható a hatékonyság követelménye.

A Módszertani Bizottság a témakör vizsgálatára kutatóintézeti szakemberek közreműködését is igénybe vette. A közös munka során áttekintették a hatékony- ságszámítás témakörében készült hazai és külföldi tanulmányokat, amelyekről egy- öntetűen úgy vélekedtek a munkatársak, hogy azok a hatékonyság közelítésére irányuló kísérletek. Egyértelmű, általánosan elfogadott számítási módszer nemzet- közileg sem alakult ki.

A Módszertani Bizottság a feladattal kapcsolatosan az alábbi fenntartásait fej- tette ki:

-— a megismert módszerekkel végzett számításokban nem csak a K—l—F hatékonysága fejeződik ki, mert a számítás eredményei magukban foglalják a gazdaságban az új tudo—

mónyos—műszaki eredmények iránti fogadókészséget és képességet is, és az output oldalon megjelenő információkban nem választhatók szét a K—l—F eredményekkel közvetlenül össze-

154 PARTOSJUD

függő, illetve azoktól független vagy csak nagyon áttételesen összefüggő tényezőknek tu- lajdonítható eredmények;

— tekintetbe véve a várható információk értékét — a feltételezések és becslések elke—

rülhetetlensége miatt — vitatható. hogy a K—l—F minden területének hatékonyságát kell-e, illetve lehet-e jellemezni ; különböztek a nézetek abban a tekintetben is. hogy lehet-e a vizsgálatot egy—egy részterületre (például az iparra) leszűkíteni, azért hogy így gazdagabb adathalmazzal lehessen dolgozni;

—- a számításoknál felhasznált idősorokat befolyásolják a gazdaságpolitikai intézke- dések, változások:

— a számítások bonyolultsága jelentős munka- és költségigényt von maga után.

Minden feltételt és az igényeket mérlegelve végül az a javaslat született, hogy

a meglévő adatforrásokra alapozva az ún. termelési. illetve termelésfelosztó függf

vények jellemezhetik megközelítően a termelő ágazatok hatékonyságát, kiegé,

szitve a műszaki színvonal változását jellemző mutatószámok bemutatásával. Szűk

séges olyan mutatószámok kidolgozása is. amelyek az alapkutatások és az alkal,

mazott kutatások eredményességét vizsgálják időben és nemzetközi összehason

lításban. Ilyenek lehetnek például a publikálás, a szabadalmaztatás mennyiségr

mutatói.

A vázolt módszerek többéves időtartamra végzett számításokkal járnak, a hal—*

tékonyságvizsgálat elvégzése is csak hosszabb időszakonként indokolt. A Központi _ Statisztikai Hivatal 1988—1989-ben fog kísérleti számításokat végezni az 1980-as- évekre vonatkozóan.

A napjainkban nagy számban alakuló gazdálkodó szervezetek és a vállalko- zási szerződések besorolása. minősítése terén a vártnál lényegesen nagyobb volu- menű elvi, módszertani problémával kerül szembe a statisztikai munka. A gazda- sági érdek következtében sokrétű. összetett feladatokra vállalkoznak a gazdái- kodó szervek, amelyeknek a különféle osztályozási rendszerekben való elhelyezése

nekik, de gyakran a rendszerek kezelőinek sem könnyű feladat. Tekintettel a be-

sorolástól függő adózásra, a gazdálkodó szerv önálló döntése vitathatóvá is vál-

hat, ezért gyakran a viták elkerülése érdekében fordulnak a hivatalos szervekhez.

A szerződések tanulmányozása, az érdekeltekkel való tárgyalások nyomán gazda-

godik a Ki,—F tevékenység tartalmi meghatározásának értelmezése. és ez eseten- ként bizonyos kiegészítéseket is szükségessé tehet a fogalmi meghatározásokbon.

osztályozásokban. '

A K—l—F statisztika fejlesztésével kapcsolatos módszertani munka eredményei természetesen csak fokozatosan jutnak érvényre a tájékoztatásban, de minden- esetre követni kívánják azokat a gyors változásokat, amelyek egyrészt a K—l—F te- vékenység szervezeti kereteiben, másrészt az ezzel összefüggő gazdasági szabá—

lyozórendszerben zajlanak.

TARGYSZÓ: Kutatás—fejlesztés.

PE3l-OME

Aarop Aaet Kparxuü ncropuuecnuű oőaop o crarucruuecxom Haőmeri—mu HayuHo—ucc- nersa'renbcxoü Aen'rensuocru, Koropoe őuno nauato Gonee ueM rpu Aecarunerun TOMY Hazag. l'ionpoóuo ocranasnuaeercn Ha paőorax, Hanpaanennux Ha yconepmencrsosauue crarncmxu HayuHo—nccnegoaarenscxoü nearensuocrn u npoőnemax : csnau c ero peann- satu—left.

' ATASI-FEJLESZTES! STATISZTIKA 155

f'lepabrM marOM B oőnacm paaaums metanonoruuecmü paőoru naunoca summer—me mara crarucrnuecnoro Haőmonei-msr. Aanbueümum cymec'raem—ibm acnex'rom őbmo yumeuue cornacoaaunocm memny crarucmxoü " 6yxran'repcm4M yue'rom " coomercr- 'Ha, npercraaneHneM (anchoamx Aannux. Paőora no monepuuaaum cra'rucmxu Hay-4- uccnereaTenecuoü Aenrenbnocru pacnpocrpaunercn Tanme Ha paapaőorky cnocoőa era unneucoa u.erHeoőonuMux Ana onpeAeneHun sarpaT a HeHSMeHHbiX nel—tax.

Bblonn Haacrpeuy cpoumomy aanpocy opraHan ynpaanel—ma Haykoü BBTop pacxpm- loamomnacru uamepemm a(ptpex'rueuocm HayuHo—uccnenoearenscxoú " paapaőo-

*Hov'r nenTensHocn—r Ha oőuierocyAapcraer—mom ypoaHe.

SUMMARY

The study provides a historical review of research statistics surveys launched more n three decades ago. The authoress deals in detail with the activities aimed at the provement of research statistics as well as with the possibilities and problems of practi-

implementation.

The first step to improve methodological work was the elucidation of the subject—

ter of statistical observation. The harmonization ot statistics ancl accounting with finan—

'data supply was an important aspect. Updating research statistics includes also the horation of the method of calculating price indices necessary for the estimation of ,uts at constant prices.

Presed by the urgent need of the organs of scientific control the possobilities for meas- ng, on national level, the efficiency of research and development have been analysed.