7. szám.
——639—— 1935
azonos feladattal bízza meg, elrendelvótn, hogy az nyom'dat'ermékek a Statisztikai Hivatal Könyvtárában is a Széchenyi Köwnyvtárlioz hasonló Ha e rendelke—
Ö ssze s
teljess—ógben kerüljenek gyűjtésre.
zés végrehajtására a Központi Statisztikai Hivatal—
nak az anyagi feltételek liS rendelkezésére fognak állani, nem lesz akadálya az említett fontos kultú—
rális feladat megoldásának E. 1). dr.
Az osztrák idegenforgalom újabb alakulása.
Le mouvement des touristes élmngers en Autm'che pendant les derm'é'res années,
A Magyar Statiszlikai Szemle hasábjain évről—
évre hírt adtunk) a nyugatról keletre áramló ide- genl'orgalom hozzánk legközelebb eső állomásának, Ausztriának és Bécsnek lúl'istamozgallnáról. Ezúttal az 1934. év, pontosabban az 1933 november 1—- 1934 október 31—i idegenforgalmi esztendő adatait?) fűzhetjiik az eddigiekhez. tűz az esztendő az idegen—
forgalmi Vizsgz'ilódt'tsolmak tulajdonképen új ki- induló állomása. Mindeddig ugyanis az osztrák hivatalos statlisztika az idegenforgalmi adatgyüjtésbe vont összes községekről csupán néhány főadatot állapított meg, ;részletes feldolgozásai es
sei azonban csak azokról forgalmi helyekről)
a községekről (idegen- amelyekben a túrista— es vendégforgalom merteke bizonyos alsó halárlü) meghaladt. Bár e községekre az egész ide- genforgalom mintegy
hasonlításnál az adatközlés keret—ének erre a tágu- lásra okvetlenül figyelni kell. Ugyanebből az okból nem teljesek az osztrák statisztika alábbi össze- hasonlító adatai:
számoltak be,
95%—a "utott, az időbeli össze-
1932/33 1933/34 Az idegenforgalmi adatgyüjtésbe
vont összes községek száma . 2.082 1.993
Szállodák szama . . 10.582
Magánházak száma 1) . 37.706
Egyéb üzemek száma 3) 1.990
Szállodai agyak száma . 160431.
Maganházakban levő ágyak száma 142225 Egyébüzeniekbenlevőágyakszáma 53.427 Az összes ágyak szama . 356. 083 . 2 ,963 535 2, 772. 338 17 409 6 15. 900 5 Az idegenek összes száma . .
Az eltoltottejszakakössz sz. (1000)
1) Amelyekben idegenek részére szobákat bérbe—
adtak.
2) Menházak, penziók, szanatóriumok, gyógyinté- zetek stb.
Végeredményben tehat az előző évvel szemben a bel- és külföldi idegenek száma 66, az idegen—
forgalmi ejszakáke ne (1 i g 8'77r—kal apadt meg.
1) Legutoljára a M. Stal. Szemle 1934, évf. 700.
és köv. lapjain.
2) V 6. Der Fremdenverkehr sin Österreich im Jahre 1934. Statistische Nachrnhten 19 l.) 3. sz.
3) Amelyekben ugyanis a bejelentett idegenek száma legalább 500, vagy az eltöltött éjszakát—zó leg—
alább 3.000 volt. 1932/33—han 811 ilyen község volt Ausztriában.
adatközléa
Egyedül Bécsben a csökkenés az idegenletszámban 13'3, az eltöltött éjjelek számában pedig 31'0'"o-ra rúg. Az osztrák hivatalos forrás szerint a közismert politikai zavarok és zavargások káros befolyásán kívül egyes Ausztriával határos államok újabb de—
vizakorlálozúsi stb. eredményezték főleg ezt a nagymérvű visszaesést. Egyebkent az
rendelke z—es eli
osztrák fovarosban különösen a magánházukbun le- zajló idegenforgalom részben becsléseken nyugvó, bizonytalanabb
meg igen erőteljesen; a szállodák stb. idegenforgalmi értékü időtartam—adata csappant stalisztikája szerint a bel— és külföldi idegenek ál—
tal Bécsben eltöltött éjszakák 193'3/34. évi száma 14%- kal volt kisebb semmint egy évvel előbb
19.32/33-ban a 811 forgalmasabb osztiák idegen—
796266 Irz'il/öldí látogatta meg
s éjszaikázásaik száma (i,187.100 volt Mindkét adat forgalmi gócpontot
jóval alacsonyabb az előző évirekn—el. A viszonyok tova'ibbromlásánaik jele. hogy t933/34—bcn az adat- közlés terjedelmének említett tágulása ellenére is a két szám tovább zsugorodott és pedig a külföldi idegenek—é 618.077-tre, az idegenforgalom nagyságát jobban meghatározó ejjelrzéseké pedig 4,38t.300—ra.
A külföldi idegenforgalom relatív
visszaesése abból tűnik ki a leghatározottabban, hogy míg egy évvel ezelőtt az Ausztriát járó idege—
nek 28'4%-a volt külföldi, 1933/34—ben ez az arány
már csak 22'3%—0t tett, Hasonlóan erős visszaszoru-
l—ás (37'4-ről 28'400—ra) mutatkozik az időtartam—
adatok szerint is. Egesz AusztriáL ill. Bécset 1933/
34—ben a külföldről a (következő jelentősebb idegen—
kontingensek keresték fel;
jelentőségének
Ausztria Bécs
Állam neve Évi 32243 Ég §;A
Én $$$. § ;. e—EÉ
§ ? $$$ § ; 2—3;
Cseh Szlovákia . 153082 1.217'2 653 75 7207 Magyarország . . . 86.478 5882 36.737 251'3 Németbirodalorn, Danzig. 70.718 530'117.128 186'3 NagyBritannia lrorszag, 46.762 2749 10 738 901 Olaszorszag . . 40.172 238 5l12 225 1188 Svájc, Liechtenstein. . 38.216 173' 8! 8.390 64'9 Franciaorszag, Monaco. . 32.942 162öl 7185 427
*émetalföld . 26.025l 1625 3.718 42-8
Lengyelország . 24.228 220'816223 162'3 Jugoszlávia . . . 21.573 141'6 8.462 76'3
Ani. Egy An. Kanada. . 18.877 1623 8746 1168
Románia . . . . 16.259 1359210964' 99'6
7. szám.
— 640 .._
1935
A legkatasztro—fálisabb visszaesés a Német—
országból] származó idegeiiiforgulomban következett be, különösen a téli félév óta nagyon megszigorí- tott német rendszabályok miatt, A magyar adatok megktissebbedése azonban szintén igen tekintélyes, hiszen 1932/1933-iban a 811 kimondott idegenforgalmi helyet is még 90861 magyar kereste fel is ott mind—
össze 783.100 éjszakát töltött el, egyedül Bécsben pedig ugyanekkor 42.085 magyarországi lakos for—
dult meg 458600 éjsz-akázással. Megjegyzendő azon—
ban, hogy a visszaesést az osztrák fővárosban kivált a magánházakubaun megszálló magyarok bizonytala—
nabb értékű adatainak zsugorodása idézte elő. Fi- gyelmet érdemel még hogy a községeknek meg—
' nagyobbodott körére vonatkozó adatokból kitűnő—
na...III-lnI!n'I'Il.llll.Il....'IIlIll.!'I"I-lo-l....u-o-u-ou-ulllll-n.on...-nl-alu-nalagngnloccu
leg az Ausztria egyéb részeit járó magyarok száma és ott—tartózkodása 1932/33 óta nem csökkent, ha' nem egy árnyalattal emelkedett is. Mint magyar szempontból tanulságos adatot említhetjük meg végül, hogy nyers összehasonlítás szerint a leg—
utolsó idegenforgalmi esztendőben a Hollandiából, Belgiumból (és Luexmburgból'), Nagy—Britanniából, és Irországlból és Franciaországból Ausztriába áramló vándorforgalom terjedelme említésreméltó módon 'nagyobbodott meg. Bár tudomásunk szerint a magyar idegenforgalmi propaganda elég éberen figyelt enre a körülményre, úgy hisszük, hogy e néhány álltam aid-ata Bécs—Budapest, ill. Ausztria——
Magyarország viszonylatban ma is még teljesen ki nem aknázott vendégforgalmi lehetőségekre mutat.
e IRODALMISZEMLE o §
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
A magyar főiskolák statisztikája az 1933/34.
tanevben.
La staiistz'gue des étudiants des écoles supe'rieures hongroz'ses en1933/34.
llflagyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 92. kötet.
A M. kir. Vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr megbízásából szerkesztette és kiadja a Magyar kir.
Központi Statisztikai Hivatal.
Publication; Stalísligues Hongroises. Nouvelle séric.
926 volume. Rédigé et publt'é, sur Ford" du minis—
tre _des UHUKS ei de Flnstmctíon pullligur, par FDJ/ice cantml royal hongroís de slatisttgue, Budapest, 1935. 77 l. —— pl
Ez a kiadvány ötéves ciklust zár le. Az 1929/30. tanévről szóló első főiskolai tközlleme'ny óta a Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal év- ről-évre beszámolhatott a l'elsöbbfokú iskolák llallgatoiról. A kötet ezúttal a tanári személyzetre és a felsőoktatásiigyi kiadásokra vonatkozó ada—
tokalt lis közli; ezt a tartalmi bőviilést címe is kife-
jezi (a régi cím ,,A főiskolai hallgatók statisztikája"
volt). Még a műegyetemi reform előtti tanévről rajzol képet Miaz 1934/36. tanév adatainak hasonló keretek között a jövöben való publikálása tehát éppen az átszervezés miatt is tanulságosnak és fontosnak látszik —— s új összefoglaló táblázatában különösen az utolsó négy tan- évről közöl érdekes összehasonlító adatokat. A rövidre fogott, tartalmas szöveg —— Asztalos József dr., a Központi Statisztikai Hivatal kultúrstatiisztwi—
kai osztálya vezetőjének alapos tanulmánya ———
vezérfonálként sorakoztalja fel több mint 30 olda—
lon a legfőbb eredményeket. A magyarázó szakasz-4 nál valamivel terjedelmesebb táblás rész a már em—
lített bövitésektöl eltekintve) nagyjából a régi tar—
talommal jelent meg.
A főiskolai
1933/34-bcn újabb, bár enyhe csökkenést mutat: a két évvel előbb lirég 16.000-es szám 15.659—1'43 apadt;
ezúttal a női nem oldalán mutatkozott a nagyobb—
hallgalok számának alakulása
arányú csökkenés. Egyébként az újonnan felvett hallgatók számának megfogyatkozása csak részben tükrözi a háborús születési hiány hatását, miután a gazdasági válság következtében lllálr itt:;tll/Bl-lieri nagyobb visszaesés mutatkozott és mert a főisko- lákról egyszer már visszalulasítoltak tartaléikserege könnyen kliegyeirliitheti a születések
által okozott betüvemlést. A kisebb—nagyobb táb—
lákkal váltogatott szövegből kiderül, hogy az egész idegen elm a rád á sa
hallgatólétszám apadásának egy része az
állampolgárokra illetve azokra esik, akiknek a szülei az utódállamok területén élnek. Asztalos e tokinletbevéve is mint—
egy tízezerre teszi azok számát, akik a háború óta az elszakított területekről jöttek fel Budapestre ta—
nulni és többé-kevésbbé a mai területen próbáltak meg elhelyezkedni .is.
fokozatos lemorzsolódást
A könyv nemzetközi összehasonlításai szerint Ma—
gyarország nem áll túlságosan elől (ezer lé—
lekre nálunk 1'4, Ausztriában 3'2 főiskolai hallgató jut), a túlméretezetlség tehát az ország elsősorban agrárjellegét figyelembevéve is inkább csak Viszony- lagos. Az ilyen összehasonlítás egyébként távolról sem nyujt tökéletes képet; csupán az idegen állam—
polgárok nélkül pl. lényegesen kis-ebb Ausztria fölénye (így ugyanis az ezer lélekre jutó osztrák
