Ausztria és Bécs idegenforgalmának alakulása 1932-ben

4. szám.

akikre Budapest teljes idegentorgalmáből az 1930.

és 1931. években ll'ö, 1932.ben 15'0% jutott.

Miután ezek szerint a fovaros idegenforgalma—

ból a belföldre és az elszakított területekre éven- ként 66—67% esik, nem lehet kétséges, hogy Ha—

dapest idegenforgalmából a magánlakasokra na' gyobb re'sz jut, mint Bécs idegenforgalmából. Hi—

szen már Bécs idegenl'orgalmáhől is nagyobb rész jutott a belföldi forgalom arányának növekedése folytán a magánlakz'isokra 1930——31-ben, mint a megelőző évben, mert a belföldi latogatok aránya- nak növekedésével párhuzamosan llt)29——30-ban a belföldi látogatók száma az összes látogatók sza

31-8%-át. 1930—31-ben 35'l%rát tette ki),

a penzióknak es magánlakásoknak az idegenforga- lomban 'alú részesedése 8'l%—ról ugrott tel. S ha most még figyelembe vesszük azt is, hogy Bécs szállodaipara a bndapestinél jóval fejlettebb s hogy az idegeneknek

mának

9'7 %t-ra

a két város idegenforgalma közti különbség tekintethevétele mellett is ———- tobb szalloda áll rendelkezésére Bécsben. mint Budapes—

ten, azt hiszem, közeljarunk a valósághoz, ha a ma- gánlakásokban megszállt idegenek számát a bel—

földdel és az elszakított területekkel való forgalom—

ban az összes forgalom 20—20%-ara, a külfölddel

valo forgalomban pedig az összes forgalom 10%-ara becsüljük. Ezek szerint a belföldi forgalmat mintegy 20.000—rel, az elszakított területekről származó for—

galmat 6000-rel, a külfölddel való forgalmat ugyan- csak BOOO—rel, a teljes forgalmat tehát 32,000-rel kell növelnünk. A magánlakásokhan megszállt idegenek- kel együtt tehát a teljes 1932. év idegenforgalmi:

???-00046: tehető.

A Vásár idegenforgalmával kapcsolatban vi—

szont figyelmen kivül hagytuk azt a kín'ülmenfv'l,

4.933

eladott

egyenlő a Vásárra érkezett összes bel— és külföldi latogatok számával. A belfölddel való forgalomban ugyanis figyelmen kivül hagytuk 11 filléres gyors—

vonatok 7000 utasai, a külföldről érkezetteknél pe—

hogy az vásárigazolványok száma nem

dig a Vásárra igazolvány nélkül érkezett látogatói csoportokat, valamint mindkét kategóriánál az ugyancsak vásárigazolvz'my nélkül érkezett egyes látogatókat. Ha mindezeket a kategóriákat tekin—

tetbe vesszük, a Vásár látogatóinak számát — a til—

léres gyorsvonatok 7000 ntasán kívül —— még to—

vábbi 8—10.000—rel kell megnővelntink,

Összefoglalva a mondottakat, arra a megállapi—

tásra jutunk, hogy (: Vásár vidéki és Icüly

földi látogatóinak száma 1932—ben 60.000 kör-ül mozgott". lla pedig leszámítjuk ebből a (ii—

leres gyorsvonatok 7.000 utasait, akik vsak egy napnak reggeltől estig terjedő idejet töl—

lőtték a fővárosban és így az idegenforgalommal kapcsolatos bevételek szempontjából nem jönnek

jelentős mértékben számításba,.még mindig 53.000

látogatója marad a mult évi Nemzetközi Vásárnak.

lizt a számot kell tehát Budapest teljes 1937; évi 'idegenforgalmával szembe-állítanunk.

Miután a Budapestre érkezett idegenek száma az 1932. évben 4 az ismertetett kiegészítésekkel _, 1932 évi május 2—16. közötti időre, 222.000—re volt tehető, a főváros egész

idegenforgalmából a

tehát arra a 15 napra, amely alatt a Vasárral kap—

csolatos kedvezmények Budapest felé érvényben voltak, 23'9 (illetve a filléres gyorsvonatok utasai- nak tekintetbevótelével 27'0) % jutott. '

Gáspár István (if,

Ausztria és Bécs ídegenforgalmának alakulása 1932-ben.

Le mouvement des touristes en Autm'che et il Vienne en 1932.

idegenforgalmi szempontból legfontosabb szom- szédunk, Ausztria idegenforgalmának statisztikai adatait Magyarországon az illetékes körök évről-évre fokozódó figyelemmel kísérik. A gazdasági depresz—

szió ellenére is értékes eredményeiket elérő magyar idegenforgalmi propaganda tudvalevőleg az osztrak érdekeltségekkel és szervekkel való —— mostanában kiépülő 1— együttműködéstől remélheti a legna—

gyobb sikert, Magyarországra nézve sem közömbös tehát, hogy a nyugatról keletre áramló, de eddig a magyar határon többnyire megtorpanó idegen- mozgalom utolsó állomásán, Ausztriában, illetve Bécsben a hazánk meglátogatása szempontjából leginkabb tekintetl'wjövő külföldiek száma hogyan alakul. Ugyancsak fontos a konipenzz'icios meg—

á'illapodasok időszakz'iban. nemkülönben a fizetési

mérleg szempontjából is fokozott jelentőséggel bír a magyarok ausztriai idegenforgalmának szemmel—

tartása.

A hosszantartó gazdasági válság és a valuta—

korlátozások kedvezőtlen hatását az osztrak idegen- forgalom természetesen legújabban is megsínylette, bár az 1932. év, helyesebben 1931 november l—to'l

1932 október 31—ig tartó idősz/(Ir folyamán') a viszonyokhoz alkalmazkodás és különféle intézkedések (cserevonatok stb.) és megállapodások következtében a nyugati szomszédai számára olcsó nyaralási lehetőségeket biztosito Ausztriaban eny—

hebb volt a visszaesés, mint egy évvel előbb, a válság való

1) V. 6 Statistisehe Nachrichten. XI. Jahrgang (1983) No. 3.

4. szám.

—254—— 1933

kirobbanásának idejénl) Ezt már az idegenlétszám és az idegenforgalmi berendezések legfőbb adatai- nak vizsgálata is elárulja:

1929/30 1930/31 1931/32 Idegenforgalmi közsé—

gekl) száma . 845 868 891

Szállodák száma . 6.775 6.921 7.147 Magánházak szama!) . 30.345 30.288 31.024 Egyéb üzemek szamait) 1.480 1.587 1.665 Szállodai idegen! ágyak

száma . . . 187105 141254 143675

Maganházakban lévő l

idegen—ágyak száma 119030 120371 123890 Egyéb üzemekben lévö

idegen-ágyak száma 40.646 44.061 47.029 Az Összes ágyak száma 296781 305686 314594 Belföldi idegenek száma 2,412.267 2,325.846 2,272.418 Külföldiidegenekszáma 1,808.868 1,433.595 1.326885 Az összes idegenek

száma 4,221.135 8,759.441 3,599.398

Az eltöltött éjszakák száma (1000):

A belföldiek idegenfor—

galmában . . . 11.168'9 11.221'5 11.073'1 A kültöldiek idegenfor-

galmában . 8.415'2 9.362'5 8.807'0

Összesen 19.584-1 20.584'0 19.880'1

1) Olyan községek, amelyekben a bejelentett idegenek száma legalább 500, az eltöltött éjszakáké legalább 3.000. —— Ezenkivul—elsőízben számbavéte- tett ezúttal 1.214 kisebb ídegenforgalommal bíró köz-

ség is; a bennük megfordult idegenek száma 154.000-re az éjszakázásoké 853.000-re rúgott.

2) Amelyekben az idegenek számára szobákat kiad- tak. —— 3) Menházak, penziók, szanatóriumok, gyogy-

intézetek.

Legjelentékenyebb és a nemzeti jövedelem, a fizetési mérleg szempontjából is a legnagyobb súly- lyal esik latba a külföldiek idegenl'orgalmanak elég tekintélyes — az idegenlétszám nyers-') adatai szerint 75, az eltöltött éjszakák nyers számának világánál 5'9 oi—os m— apadása. Itt elsősorban arra

1) Az 1031. évi adatokat 1. M. Stat. Szemle 1932. évf. 3121—313. 1. m— 2) Az idegenforgalmi közsé- gek számának növekedése csekély mértékben zava—

rólag befolyásolja ezeket a (nyers) adatokat.

kell utalni, hogy ez túlnyomórészben a Magyar—

országból szármuzó idegenmozgalom zsugorodásá- nal; következménye: az idegenlétszám 160000 főnyi hiányából, helyesebben a külföldről származó ide—

genek számának 107000 före rúgó visszaeséséből több mint 56.000, az eltöltött éjszakák számának.

704.000-es megesappanásából. illetve a külföldiek éjszakázásainál kimutatott 556.000—es csökkenésé- ből 4870000) a. magyarok ausztriai idegenforgal—

mára jut. A hazánkból származó idegenmozgalom hanyatló tendenciáját a következő adatokkal is szemléltetheljük:

A Magyarországból szár- mazó idegenek

által eltöltött

Időszaki) -? száma éjszakákszáma.

1928/29, . . . . . . 226237§ 2)

1929/30 . E 206604 2

1930/31. . . . . . . 160542 1.200-0 1931/32. . . . . . . .. 104134 7126

1) Nov. l—töl okt. ill-ig terjedő idegenforgalmi év. __ 2) A Béesre vonatkozó számítások módosí—

tása miatt nem állanak rendelkezésre összehasonlí—

tásra alkalmas adatok.

Az 1930/31 óta észlelt 35'1, iletve 40'6%--0s visszaeséssel Magyarország a megcsappant idegen—

forgalommal jelentkező államok között is az élen halad. Kétségtelen ugyan, hogy az utazások meg—

rövidítése miatt egy—egy idegen több helyen való (többszörös) számbavételére is kevesebb alkalom adódott 1931/32 folyamán, mint egy évvel előbb, úgyhogy az összeállítás első oszlopa talán nem. is ad kifogástalanul összehasonlítható adatokat, időtartamszámítás azonban a maga egészében fe—

jezi ki a magyarok idegenforgalmának — fizetési mérlegünk szempontjából tagadhatatlanul kedvező (ezen a képen az átfutó stb.

idegenforgalom adatainak hiánya sem változtathat nagyon). Ausztria külföldi ídegenforgalmának sző—- érdemes

ill,

visszaszorulását

vetséges államok szerinti taglalásánál is-

ezért a Magyarországból jövő idegenfolyam két leg—

utolsó évi adatait szembeállítani egymással. Külö—

nösen Bécs és Stájerország ada-tai jellegzetesek e téren:

§ Külfiitldiek által

-- - lt" mh a— ,, - :

idegÉEáÉÉáma Ebből magyarok ekcákoszíilií EMI a magyamkm Jut

e Z e f

_,,,,, 1981—32 l 1930—31 ! 1931—39 [ mao—31

§ _

Bécs . , . 285.956 42.976 § 58.830 3.785'8 3380 544 7

Alsó-Ausztria . 55.661 11.515 ' 16.833 4616 § 1424 2080

Felső-Ausztria 89.253 4.452 6.854 3933 g 262 412

Salzburg , 204918 7.665 11.231 9516 382 731

Stájerország 105.227 22.856 51.582 3422 852 2043

Karintia 69.074 ! 4.765 9.118 4834 358 64'7

Tirol. . . 408 575 6.046 7.960 1.883'9 269 389

Vorarlberg . . . § 107142 558 728 52941 2'8 2'4

Burgenland . . 6.179 , 3.301 ; 3.411 258 156 227

Összesen . 1326985 104134 § 160542 8.807'0 712-6 [ 1.200-0,

4 szám

——255—— ¹⁹³³

Ausztriában a jelentős külföldi idegent'orgalm'n mellett természetesen a belföldi turistu— és nándor-

Ausztria Bécs

Származási § es 33 ÉÉÉA

E u 33 m Egy!/I:;

Németbirodalom 748886 3.988'1 57.678 5877 Cseh-Szlovákia . 199.717 1.675?) 75.641 1.1222 Magyarország 104134 7126 42.976 3380 Jugoszlávia 37.018 2632 13.508 147'9 Olaszország . . 85.357 2968 11.104 199'5

Svájc és Liechten—

stein . . 34.468 1762 7.921 805

Am. Egy Áll és

Kanada. . . . 33.999 3016 16.452 2134 Nagy-Britannia és

Irország . 24.285; 1780 7.191 1001 Lengyelország 23.609 4324 16.652 8808 Románia. . . 20.307 2537 13.820 2008 Franciaország és

Monakó. . 16.920 1030 4.536 427

Németalföld 14.548; 918 2.844 45"?

Svédország, Norvé- ?

gia és Dánia . . 9.873 596 3.071 317 Görögország, Albá—

nia, Bulgária és

Törökország. . . 7.095; 1083 4.749 89"?

Belgium és Luxem- § ,

burg . . 3310 25-7' 1.059 74

Amerika egyéb

részei ) . 3.056 481 1.113 245

Ázsia egyéb részei) 2.971 543 2.054 480

Litvánia, Lettország, Észtország és Finn—

ország . . 2.6 50l 528 1.437, 430 Szovjet-Oroszország 2.19l 17'8 803 80

Spanyolország és 09;

Portugália. . 1..715* 134 741 7'9 Afrika és Ausztrália 1 458 134 606 64

Összesen. [1,326.985t8.807-ol285s5613735-8

1) Amerika az A. Egyesült Államok és Kanada nélkül. —— 2) Ázsia, Oroszország és Törökország ázsiai része nélkül.

forgalom 15 igen élénk; a belföldi idegenek száma

1931/32an 2'27 millió volt, amiből egyedül a

be'esiekre 1'11 millió jut. Ennyi bécsi lakos fordult meg eszerint Ausztria elyéb részeiben, míg a llé- cset meglátogató osztrákok száma csupán 158116;

Bécs belföldi vz'indort'orgalma passzív.

tehát igen erősen A magyar idegenforgalmi propaganda útjait, céljait és feladatait az osztrák és a bécsi idegen- szúrmazásí államok szerinti (Lásd az forgalmi statisztikának

részletezése tárja elő a legpregnánsabban.

előbbi táblát.)

Az (összeállítás adatain kívül a mi szempon- tunkból még említést érdemel az is, hogy 1931/32- ben megnőtt 1930/31—gyel szemben a Németbiroda—

lomból, a Svájcból és Liechtensteinből és a Fran—

ciaországból származó idegenek száma, az éjsza—

kázások tekintetében pedig elég tekintélyes többlet mutatkozott; az Ausztriát felkereső birodalmi néme- tek, olaszok, franciák, svájciak, cseh—szlovákok,

egyesült-államokbeliek és kanadaiak s a belgák tételénél, Egyébként a felsorolt adatok a magyar főváros idegenforgalmat szempontjából legfontosabb nagyvárosnak: Bécsnek viszonyaira is fényt vetnek.

Az önmagukban is becses számok kiegészítéskópen álljon it még az idegenforgalmi berendezések bécsi adatsora:

1931/32

Szállodák száma 208

Magánházak számai) . . 3)

Egyéb üzemek száma?) 106

Szállodai — idegen-ágyak száma . . 18.785 Magánházakban lévő , ,, ,, . . 3) Egyéb üzemekben levő ,, ,, , 2.406

Az összes ,, ,, ,, . . 16.191 1) Amelyekhez idegenek számára szobákat ki- adtak. —— 2) Penziók, szanatóriumok, gyógyintéze—

tek stb. —— 3) A bécsi statisztika ennek kimutatására nem terjeszkedik ki.

Nemzetközi készletadatok.

Dmmées internationales des stocks, A Népszövetség adatgyüjtése alapján (Bulletin

Mensuel de Statistigue, 1933. No 1.) közöljük a fontosabb élelmiszerek és nyersanyagok világkész- leteire vonatkozó adatokat. Ezek az adatok termé—

szetesen csak a statisztikailag kimutatható kész- leteket ölelik fel, tehát a világ-adatok sem az

összes, hanem csak a fontosabb államok birtoká—

ban lévő, avagy egyes nagy nemzetközi gazdasági szervek diszipoziciójva alatt álló készletekre vonat—

kozna—k.

Az adatokból az tűnik ki, hogy a készletek felhalmozódása már nem fokozódik olyan hatal- mas ütemben, mint a korábbi válságévek alatt meg- figyelhető volt. Vannak ugyan áruk __ így külö—

nösen a gyapot és ólom _ melyek készletei az

elmult év folyamán is jelentősen növekedtek, több árunál azonban a készletek gyülemlése elakadt, sőt pl. a búza-, kávé-, petróleum—, ón- és horgany- készletek utolsó rendelkezésre álló adatai

kenő tendenciát tüntetnek fel.

Egy másik forrásnak, a Departement of Com- merce of the United States—nek, a fontosabb nyer—s- anyagok világkészleteiről az 1923—25. évi átlag:

100 alapon számított, idényváltozástól mentesített indexe még szemléltetőbben mutatják a készlet-

csök-

ada—tok alakulását (2. tábla).

. A táblázatban felsorolt áruk évvégi készletei—

nek összesítő ind—exe, mely 1931—ig évről-évre erő—

sen emelkedett, az 1932. év végén már az előző évi szinvonalon egy árnyalattal alulmaradt.