482
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ'kedés) aránya. részben mert a vidéki lakos- ság nem vásárolt fogyasztásának (a korábbi kommunákban, majd a saját háztartás ke- retei között termelt és elfogyasztott termé- keknek) egyre nagyobb hányada vált vásá- rolttá. Vidéken emiatt az áremelkedés érzé- kelhetőbb. Csianghszi tartományban példá- ul 1979 és 1981 között a városi lakosság készpénzállománya 50 százalékkal nőtt, a vi- déki lakosságé viszont megkétszereződött. A falvakban élők pénzállományának gyorsabb emelkedése csak részben értelmezhető úgy, hogy ez a reáljövedelem a városiakénál ked- vezőbb alakulásának egyik jele, mert jobbá- ra a korábban természetbeni jövedelmek pénzbelivé válásával, a pénzgazdálkodás ki- terjedésével magyarázható.
A szerzők a készpénzforgalmi adatok se—
gítségével igyekeznek meghatározni a kínai gazdaságban érvényesülő inflációs nyomást.
A Kínai Nemzeti Bank (People's Bank of China) számon tartja a lakossági pénzbevé- telek alakulását. Ezek többsége munkabér.
a szövetkezetekben dolgozók munkadíja, a mezőgazdasági termékek felvásárlásának el- lenértéke. A lakossági pénzkiadásokat ís nyilvántartja a bank aszerint. hogy kiskeres—
kedelmi vásárlásokra, szolgáltatásokra, köz- üzemi díjak, adók fizetésére költi-e ezeket a lakosság. vagy megtakarítja. Az inflációs nyomás kiszámítása érdekében a szerzők a lakossági pénzkiadások 70 százalékát kitevő kiskereskedelmi forgalommal állitják szembe a lakossági készpénzállomány növekedését.
Véleményükjszerínt a készpénzállomány 1983.
évi 19.7— százalékos növekedésének és a vál,- tozatlan áron számított kiskereskedelmi el—
adási forgalom 9.2 százalékos növekedésének a hányadosa a ..teljes infláció" 109,6 szá- zalékos indexe. A kiskereskedelmi forgalom folyó és változatlan áron számított indexei- nek a hányadosa — az implicit kiskereske- delmi árindex — 1983-ban 101,5 százalék volt, ezt a szerzők nyiltan megnyilvánuló inf- lációnak tekintik. A teljes infláció 109,ó szá- zalékos indexéből 1983-ban 101.5 százalék nyiltan érvényesült, 108,1 százalék volt az ,,el- fojtott infláció" indexe. Ennek mértéke 1979—-
1980-ban még csak 2—3 százalék volt.
A pontosabb számítás érdekében a kész- pénzállomány-növekedés' indexét korrigálni kellene a pénz forgási sebességének a vál- tozásával. A szerzők ettől eltekintettek. mivel a forgási sebesség érdemlegesen nem válto—
zott 1978 után, sőt kismértékben lassult, te- hát inkább fékezte az inflációs nyomást. A forgási sebesség lassulásában szerepet ját- szik a pénzgazdálkodás vidéki térhódítása is, az itt élők ugyanis hagyományosan készpénz- ben takarékoskodnak. emellett kedvezőtle—
nebbek a pénzelköltés lehetőségei is. A kis—
termelés lehetőségének a bővülése ís lassítja a pénz visszatérését a Nemzeti Bankba. mi-
vel a korábban nagyrészt az állam és a lo—
kosság közötti gazdasági kapcsolatokat szol- gáló pénz ma a lakosság egymás közötti pénz— és tevékenységcseréjét is lebonyolítja.
A kormány következetesen gazdasági esz- kölökkel kívánja csökkenteni az inflációs nyomást. Mindenekelőtt takarékossági prog—
ram révén csökkentették a költségvetési de—
ficit mértékét. Visszofogták a központi és a fellendülő tartományi beruházásokat. A vá- sárlóerő lekötése érdekében javították az élelmiszer—ellátást, növelték a fogyasztási iparcikkek, elsősorban a textilipari termékek kínálatát (1978 és 1982 között az ipari ter- melésen belül 43 százalékról 49 százalékra nőtt a könnyűipar aránya.) Bővült a szolgál—
tatóhálózat, különösen gyorsan nőtt a kis—
vendéglők, éttermek száma. Usztönözték a la- kosság megtakarításait (a takarékbetét—állo—
mány növekedése évi 30 százalékos). és nő—
velték a lakossági hiteleket is. Rövid távon a hitelek növelik ugyan a lakossági keres—
letet, hosszabb távon azonban a fizetendő kamatok miatt pénzt vonnak ki a forgalom- ból. A magánszféra lehetőségeinek a bőví- tése is csökkenti az inflációs nyomást, rész- ben a kistermelés pénzfelhalmozás—igénye miatt. részben a bővülő termék- és szolgál- tatáskínálat miatt.
A szerzők nem borúlátók Kína antiinfláci- ós erőfeszítéseit illetően, és bizakodnak a gazdasági reformok hosszabb távú árstabili—
záló hatásában is.
(Ism.: Fekete Gyula)
FRANZ. A. ÉS MUNKATARSAI:
AUSZTRIA GAZDASÁGI FEJLÓDESE 1985—BEN (Österreich: Volkseinkommen 1985.) - Statisfischo Nochrlchten. 1986. 8. sz. 657—664. p.
Ausztria nemzetgazdaságáft 1985-ben ví- szonylagos fejlődés jellemezte. A legtöbb összgazdasági szintű mutatószám -— a növe- kedés. a termelékenység, az inflációs ráta.
a fizetési mérleg — a korábbiaknál jobb eredményeket mutatott. A közelmúlt növeke- dési ütemei történelmi nézőpontból ugyan még mindig szerények, ez azonban nem csu- pán osztrák sajátosság. A költségvetés ki- egyensúlyozása és a munkanélküliség visz- szarszorítása terén ugyanakkor nem lehet elő- rehaladásról beszélni. Másfelől viszont az enyhü'lő infláció könnyített ia jövedelemtulaj—
donosok többségének helyzetén.
Az OECD többi tagországáihoz viszonyítva Ausztria 1985-ös teljesítménye nem minősül rossznak. A bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékos növekedése éppúgy meghaladja az európai tagországok átlagos növekedési
ütemét (22 %). mint az OECD egésze átla—
gos növekedését (2,8 %). Ausztria adatai a
STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ
483
munkanélküliség és a fogyasztói árindex te- kintetében is az OECD-tagországok többsé—
génél'kedvezőbbek.
A belföldi összes kereslet, az áruk és szol- gáltatások rendelkezésre álló volumene el- maradt a kibocsátás (a GDP) szintjétől.
Azexp'ort és az import mind az áruk, mind a szolgáltatások terén kimagaslóan gyorsan nőtt.'a folyó áras külkereskedelmi egyenleg a legutóbbi négy egymást követő évben p'o-*
zitív volt, és a fizetési mérleg egyenlege is csekély negatívumot (2 milliárd schilling) mutatott 1985—ben.
Ausztria bruttó hazai terméke 1985-ben 1367 milliárd schilling volt, ami 6.3 száza- lékkal *(81 milliárd sohkil'líng) haladta m'eg az előző évi szintet. Ez egy lakosra vetítve 180 820 schilling. avagy dollárban kifejezve 8739 dollár. A növekmény 3.2 százaléka az árváltozások következménye. ezzel a GDP- deflátor az 1984—es 4.8 százalék alatt ma- radt 1985—ben. Egy foglallkoztatottra számít- va a GDP növekedését, a termelékenység növekedése az 1984. évi 2.0 százalékkai szemben 2.7 százalékot mutatott 1985—ben.
Ami' a GDP szerkezetét illeti, a primer szektor jelenleg 4 százalékkal, ezen belül a mezőgazdaság 3.3 százalékkal részesedik a GDP—ből.
A szekunder szektor adta 1985—ben a GDP 39.13 százalékát! (1984—ben5'39to százalékát).
A feldolgozóipar termelése" 8.3 százalékkal.
(váttozatl'o-nv áron 4.7 százalékkal) nőtt. A gépipar az 1983-es és 1984-es visszaesés után erőteltjesene— növekedett—Az átiagot já- vatL meghaladóan fejlődött a jármű- és az elektrotechnikai ipar. Az energiaszektort 9.4 százalékos (változatlan áron 6.4 százalékos) növekedés jellemezte 1985—ben. Ez a GDP ütemét messze meghaladó ütemű növekedés részint az ipari termelés fellendülésével. a közlekedési ágazat többletfeihasszná'lálsával és az 1985-ös kemény tél rendkívüli fűtési igényével magyarázható.
Hosszú idő után újból szerény növekedés- nek indult az építőipar tevékenysége. Ezen belül különösen nőtt az útépítés (11 száza—
lékkal) és a közműépítés (10 százalékkal), míg csökkent a hídépítés (17 százalékkal), az erőműépités (25 százalékkal) és :: lakásépí- tés (4 százalékkal).
A kereskedelem az árutermelésnél gyen—
gébb ütemben nőtt (változatlan áron ÉS százalékkal), amiben közrejátszott az idegen—
forgalom gyengébb teljesítménye miatt az ágazathoz tartozó szálloda— és vendéglátó- ipar csekély, 1 százalékos növekedése. 1985- ben a magánszoba-kiadók több mint 7 szá—
zalékos veszteséget könyveltek el.
A közlekedési ágazat az általános fejlő- déssel tartott lépést, a személyszállítás telje- sítménye stagnált, míg az áruszállítás erő—
teljesen növekedett. A posta — mindenek-
7.
előtt a távbeszélő ágazat révén —— megismé—
telte előző évi jó eredményét.
A pénzügyi, bank- és biztositásügyi szol- gáltatások igen heterogén területén a leg- nagyobb dinamikát 1984-ben hasonlóan 1985-ben is az ingautlanwügyekkel kapcsolatos szolgáltatások mutatták.
Az egyéb piaci szolgáltatások folyó áron 6.5 százalékkal (változatlan áron 20 száza—
lékka'i) növekedtek. Ezen belül különösen erő- teljes volt a személyi higiénés szolgáltatások és a takarítási szolgáltatások dinamikája.
A GDP külön tételét képező importadók és a hozzáadottértékuadó alakulása elmaradt a GDP egészére jellemző növekedési ütemtől.
A hozzáadottérték-adó illyen alaku—lása cso—
lódást keltett, mivel már 1984-et is az 1983-as előrehozott vásárlások miatt kiugróan gyen- ge évnek tekintették.
Összefoglalóan a GDP 65.7 százalékát adó tercier szektor megközelítően stagnált, vál- tozatlan áron 2.7 százalékkal nőtt a részese—
dése a GDP-bői, szemben a primer szektor 3.6 százalékos és' a szekunder ágazatok 4.3 százalékos adatával. Az árak a primer ága- zatban mérséklődtek; o szekunder szektor—
ban átlagos mértékben. míg a tercier szek—
torban az átlagosat meghaladó ütemben nö;
veked—tek'.
A nettó nemzeti termelés (az SNA szerinti nemzeti jövedelem) a GDP-t kissé megha—l'a—
dó ütemben; nőtt. '19854ben 1003 mii'liárd';
schillinget tett ki. ez 6.7 százalékkal maga—
sabb az 1984. évi adatnál. Egy lakosra szó- mítva a nettó nemzeti termelés 132 725 schil- ling volt, míg egy foglalkoztatottra vetítve 313 677 schillinget tett ki.
A maugánlháztartások jövedelmi helyzetét illetően a bevételek a nettó nemzeti terme- lésne'lr— némileg gyorsabban. 6.9 százalékkal növekedtek. A' munkavállalók egy főre jutó havi átlagos bruttó jövedelme 16840 schil—
lingről 1985-ben 17740 schiliingre nőtt, míg a nettó jövedelem az 1984. évi 12570 schila
lingrői 13 060 schillingre emelkedett.
Az áruk és szolgáltatások rendelkezésre álló volumene a nemzetgazdaság végső fel—
használásóról ad képet. 1985-ben. amikor az export meghaladta az importot, ennek nagy.
sága elmaradt a GDP—től.
1985 folyamán az export erőteljesen növe- kedett, változatlan áron 7,1 százalékkal. Az importnövekedés lényegesen szerényebb volt, mint 1984-ben. Az export- és az importárak nagyjából azonos növekedést mutattak (3.2, illetve 3.1 százalék). az 1976—os bázison m-ért cserearány-mutató még mindíg negatív. és az utóbbi három évben gyakorlatilag válto—
zatlan. Nem egyformán alakult az áruk és a szolgáltatások külkereskedelmi forgalma.
Az energiaárak csökkenése miatt és a dol- lár árfolyamának változása következtében az áruforgalom az év közepétől némileg javult.
484 STATISZTIKA! lRODALMl FIGYEYLÓ
ennek hatása azon-ban éves szinten még alig mutatkozott. Különösen erőteljesen nö—
vekedett viszont a gépek és a közlekedési eszközök importja (17 százalékkal).
A lakosság 1985—ben 10 százalékkal többet köl—tött külföldi utazásra, mint egy évvel ko- rábban. A külföldiek vendégéjszakáinak szá- ma. különösen a Német Szövetségi Köztársa- ságból érkezők 3.4 százaiékos visszaesése miatt mérséklődött. s tovább csökkent az át- lagos tartózkodási idő hossza is.
A lakossági fogyasztás változatlan áron 1.6 százalékkal nőtt, az árváltozás 3.5 százo- lék volt. A belföldi fogyasztás 87.6 százaiéka belföldiek. 12,4 százaléka külföldiek kiadá- saiból származik, ez nem sokkai tér el az 1984. évi adattól. Az osztrákok fogyasztási kiadásai külföldön (nyaralás, utazás. kőz- vetlen árubehozatai) második éve növeke—
dést mu-tatnak. ez reálértékben 9,3 százalé- kot. illetve 7.8 százalékot jelent. _
A belföldi fogyasztás növekedése a követ- kezőképp oszlik meg az egyes fogyasztási tételek között: mintegy 24 százaléka a lakás—
és energiakiadásoknak, 22 százaléka a köz- lekedési kiadásoknak, 18 százaiéka a ma- gasabb e'lelmiszer- és élvezeticikk—kiadások- nak tulajdonítható. 1985—ben a ruházati kia- dások visszaesése volt tapasztalható.
Az áralakulás szerkezetét vizsgálva. az át- lagosnál jobban drágult a lakásfűtés, -vivláí gitás, az egészségügyi szolgáltatások és a ruházkodás. Az átlagosnál mérsékeltebb volt az árnövekedés az élelmiszerek és az élve- zeti cikkek, valamint a tartós fogyasztási jo—
vak esetében.
1985—ben változatlan áron 2.7 százalékkal többet költöttek építkezésre, ami szerény, de a legmagasabb növekedés 1974 óta. Külö- nösen az építkezési árak enyhe emelkedése érdemel említést, ami az elmúlt két évben jellemző 2—2 százalékos nagyságával az 1984—es 4,8, illetve az 1985. évi 3.2 százalé- kos GDP—deflátor szintje alatt maradt.
A közfogyasztás az előző évek rendkivül alacsony eredményei után ismét emelkedni kezdett, ebben a társadalombiztosítás és a honvédelem dologi kiadásainak növekedése.
továbbá az autópálya-építésben érdekelt társaságokat érintő szervezeti változások
egyaránt közrejátszottak.
(lsm. : Csizmadia Magdolna)
A LEPLEZETT FOGLALKOZTATÁS A RUGALMASSÁG EGYIK FORMÁJA?
(Concealed employment: a form of perverse flexi—
bility?) —- The OECD Observer. 1986. szeptember.
12—13. 9.
Az elmúlt néhány évben sokat hallhattunk a ,,föld alatti gazdaságról".Az OECD-nek.a 24 legfejlettebb ipari ország gazdasági fej-
lesztési és együttműködési szervezetének a titkársága nemrég jelentést tett közzé. ameiy- ben részletesen áttekintette ezt atyámat; A jelentés ,.rejtett" vagy ,,ileplezett" 'fogiaikoz—
tatásról beszél, és új nézőpontból közelíti
meg a kérdést. . '
.Az OECD lényegében úgy definiálja a rej- tett foglalkoztatást. mint fizetett munkát.
amelyet azonban nem jelentenek be az ad- minisztrativ hatóságoknak. kikerülve ezzel a törvényes előírásokat. az adózásttés a tár—
sadalombiztosítási: járulék befizetését. Aszó—
ban forgó meghatározás már magában is jelzi, mennyire nehéz az ügy méretének, sú—
lyosságának felderítése. Látható a definició- bóf, hogy napjainkban. évtizednyi gazdasági válság után milyen lényeges problémáról van szó. hiszen a tőkés országok nagyfokú munkanélküliséggel küszködnek, és olyan szerkezetváltásra van szükségük, amely a "jó- xle'ti állam" gyakorlatának újraértékelését
igényli.
Az OECD—jelentés a következő kérdésekre igyekszik választ adni:
1. mekkora a rejtett foglalkoztatás terjedelme:
2. bővült—e (! múit években;
3. érvényteleníti-e ez a foglalkoztatásfojta a' hi- vatalos aktivitási statisztikákat;
4. összefügg-e ez a foglalkoztatási forma a mun- kanélküliséggel:
5. kik a be nem jelentett dolgozók. és mi sar- kallja őket az effajta munkára, munkavállalásra;
6. mit lehet tenni a rejtett foglalkoztatás meg- állítására. ha egyáltalán szükség van ilyen intéz- kedés'ekre?
A mindennapi megfigyelések azt sug—all- ják, hogy a rejtett foglalkoztatás —— legaiább—
is bizonyos mértékig — a népesség jelen—
tős hányadára terjed ki, és ezt az észlelést alapjában véve megerősíti az OECD—titkár- ság. most értékelt vizsgálata. Az egyik válasz—
adó ország a népesség 20 százalékára be—
csüli a rejtett foglalkoztatásban részt vevő- ket. ezzel azonban valószínűleg alábecsüli arányukat. Egy másik ország városi jellegű körzetében a kérdéses arány 47 százalék. Az OECD véleménye szerint az adott keretek közt teljesített órák száma jobban kifejezi a mére- teket, mint az ilyen foglalkoztatás gyakori- ságát jeiző adat. A helyi vizsgálatok idevágó számanyaga alkalmatlan az általánosításra, de pontatlanok az országos felvételek adatai is. A hivatalos foglalkoztatási statisztikákból készített gondos elemzések és a teljesített órákról feljegyzett adatok a legjobb esetben is kétes eredményekre vezetnek csakúgy, mint az (ellenőrzetlen) pénzügyi felméréseken nyugvó analizisek, amelyek egyébként — a pénzforgalom ala-kulásából következtetve -—
a leplezett gazdaság növekedését jelzik. A leghasználhatóbb eredményt valószínűleg a nemzeti számlarendszer (SNA) könyvviteli adatokkal igazolt adatai nyújtják, ezek azon—
ban nem a foglalkoztatottság vagy a munka—-
