Derksen, J. B. D.: Külkereskedelmi index készítése: néhány megjegyzése

s'rA'rISZTIKA'I IRODALMI FIGYELÖ

mazták, közben azonban a jövedelem—

skála bővült és ezért az élelmiszereknél, a cipőnél és a dohányn—ál helyesebbnek bi—

zonyult a fél—logaritmikus függvény alkal—

mazása. Ennek a függvénynek bizonyos előnyei vannak, mert az egyes cikkekre számított rugalmasságokból közvetlenül nyerhető a cikkcsoportokra vonatkozó ru—

galmasság, továbbá egy általánosabb hipo- tézis is érvényes ebben az esetben, amely szerint az atlagos — fogyasztas ugyanugy

n

írható le, mint az egyéni fogyasztás, ha az egyéni jövedelmet a jövedelmek geomet—

riai átlagával helyettesítik. (Ugyanakkor bizonyos hátrányai is vannak, részben az, hogy az esetleges szisztematikus mérési hibák a függvény mindkét paraméterét érintik, részben az, hogy az u,- eltérések szórása m és y színvonalával nő, míg a log uí—ké nagyjából konstans, ami a fél——

logaritmikus illesztés esetén a hibaszá—

mításnál okoz nehézséget.)

(451

A családnagyság hatásának vizsgálatá—

hoz (illetve kiküszöböléséhez) ellenőriz—

ték a homogenitási hipotézist, amely sze-

CB

rint —y—— : ]" [——] , ahol p a fogyasztási egy-

? P

ségek száma. (Az alkalmazott fogyasztási egység-skála a következő: háztartáson—

ként az első felnőtt1,a további felnőttek 0,7, a 14 éven aluli gyermekek 0,5 fo—

gyasztási egységnek számítanak). A gra—

fikus ábrázolás segítségével megállapí—

tották, hogy a hipotézis mindkét függ—

vénytípusnál elfogadható, kivéve a tej- fogyasztást, mely jóformán csak a gyer—

mekek számától függ.

A számításokat családtípusonként és jövedelemcsoportonként összesen 163 al—

csoportra vonatkozóan végezték el. A cikk közli az alkalmazott nomenklaturát, részletesen ismerteti és elemzi a külön—

böző illesztések révén nyert eredménye—

ket.

(Ism.: Ferge Sándorné)

KERESKEDELMI STATISZTIKA

Derksen, J. B. D.:

Külkereskedelmi indexek készítése:

néhány megjegyzés

(Construction of index numbers of foreign trade: some comments.) Calcutta statistical Association Bulletin. 1959. április. 149—158. p.

Szerző, aki jelenleg a Nemzetközi Sta—

tisztikai Oktatási Központ tanulmányi igazgatójaként működik az Indiai Sta- tisztikai Intézetnél, rövid áttekintést ad a külkereskedelmi indexek szerkesztésé—

nek problémáiról, különös tekintettel India és más, gazdaságilag fejletlen or—

szágok külkereskedelmi strukturájának sajátosságára.

A Laspeyres—, a Paasche— és a Fisher—

féle ,,ideális" indexképlet ismertetése, valamint előnyeinek és hátrányainak elemzése után rátér a külkereskedelmi indexek készítésével kapcsolatos, néhány nehézségre: 11) Gyorsan iparosodó orszá—

gokban a behozatal összetétele rendsze—

rint gyorsan változik, még pedig az egyes árucsoportokon belül is. Ezenkívül gyak—

ran fordulnak elő új termékek, amelyek nehezen kapcsolhatók össze a bázisév adataival. b) A külkereskedelmi statisz—

91!

tika számos tétele nagyon heterogén. Ez a helyzet például a villanykészülékeknél, a szerszámgépeknél, a gépkocsiknál, a bútornál stb. Ilyen esetekben nagyon hasznos lehet a származási ország szerinti alcsoportok képzése, különösen ha az egyes országok súlya az összbehozatalban nagymértékben változik. c) A tételek igen nagy száma miatt csak a fontosabbakat lehet figyelembe venni (például 4000—ből csak 1200—1500 tételt). Ilyen esetben aszá—

mított eredmény kiterjesztése az egész so—

kaságra azon a feltevésen alapul, hogy a kiválasztott tételcsoport valóban repre- zentativ. Minthogy azonban gyakran cse—

kély jelentőségű tételek fontossága növe—

kedő irányzatot mutat, a kiválasztott té—

telcsoport évről évre kevésbé reprezen- tatív.

Az évi indexszámok számításával kab—

csolatban szerző megállapítja, hogy fix bázisú indexszámok nem alkalmasak, ha a külkereskedelem összetétele gyorsan változik. Ebben az esetben láncindexek—

kel kell dolgozni. Ki kell dolgozni továbbá egy olyan áruosztályozási, amelynek rész- letessége biztosítja, hogy az egyes áru—

cSo—portok eléggé homogének. Ezt a cso-

452

portosítást ajánlatos összehangolni a nem- 'zetijövedelem— és input—output—számítá—

soknál alkalmazott iparági csoportosítás—

sal, hogy a kapott eredmények az általá- nos közgazdasági elemzésnél felhasznál- hatók (; legyenek. x Minden csoportból azután azokat a tételeket kell kiválasz- tani, amelyeknek homogenitása megen—

gedi egységárak kiszámítását és amelyek egyben eléggé reprezentatívek az egész csoportra nézve. Egyes cikkeknél —— gé- peknél, járműveknél stb. —— eléggé nehéz az egységárak kiszámítása. Itt ajánlatos az alosztályozás típus, teljesítmény, már—

ka vagy származási ország szerint. Min—

den termékcsoportra nézve ,,ideális" lánc- indexet kell számítani az egységárakra nézve, évente változó súlyokkal. A ter- mékcsoportok Laspeyres- és Paasche—fé- le indexeit azután az egész behozatal, il- letve kivitel Laspeyres— és Paasche-féle indexévé egyesítik és azután a kettő mértani átlagaként kiszámítják a végső Fisher-féle indexet. A volumenindexet nem lehet ugyanúgy kiszámítani, mint az egységár-indexet, mert a kiterjesztés az egész sokaságra nagyobb nehézségekbe ütközik. Mezőgazdasági cikkek kivitelé—

nél szükségesnek mutatkozhat az idény- hullámzás kiküszöbölése is.

A külkereskedelem változásának elem-—

zésénél legalább három tényezőre kell tekintettel lenni: a) a behozatali és kivi- teli volumen változására, b) a behozatal árszinvonalának alakulására, c) a kül- kereskedelmi cserearány megváltozására.

A külkereskedelmi cserearány indexének segítségével vizsgálják többek között a behozatal egységéhez szükséges deviza—

mennyiséget. Ezért ajánlatos, hogy a ki—

vitel és a behozatal egységárát vala—

milyen stabil külföldi valutában is kiszá- mítsák, (például font sterlingben vagy dollárban), amelyet a fizetési forgalom- ban is általában fizetési eszközként hasz- nálnak. Azon országoknál, amelyeknek valutaárfolyama nem egységes, a például dollárban kifejezett egységárindex alap—

ján számitott külkereskedelmi csere- arány erősen különbözhet a nemzeti va—

lutában számított index alakulásától.

Végül a szerző megemlíti, hogy a nem- zeti jövedelem változatlan árakon törté—

nő kiszámításánál is van jelentősége a külkereskedelmi indexnek.

(Ism.: Marton Ádám)

Benda, Arm—Raum. Edgar:

A kiskereskedelmi forgalom indexel változatlan árakon

(Die Indizes des Einzelhandelsumsatzes zu glelchbleibenden Preisen.) —- Statistixche Francis.

1959. 5. sz. 92—94. p., 8. sz. ISS—158. p., a. az.

178—179. p.

A lakosság ellátásával foglalkozó vizs—

gálatoknál vagy a kiskereskedelem mun- kájának többoldalú elemzésénél awaránt szükség van a kiskereskedelmi forgalom alakulását összefoglalóan kifejező muta—

tószámra: a kiskereskedelmi forgalom változatlan (konstans) árakon számított indexére. A tanulmány a Német Demok—

ratikus Köztársaság gyakorlata alapján ismerteti ennek a mutatószámnak tartal- mát, számítási módját, a felhasználásra kerülő adatok begyűjtésének rendszerét és néhány az előbbiekkel kapcsolatosan még megoldásra váró problémát.

A Német Demokratikus Köztársaságban a kiskereskedelmi forgalom változatlan árakon számított indexét kétféle formula alapján állapítják meg: a) a bázisidőszak és b) a beszámolási időszak árarányainak alapulvételével. A számérték és tartalom tekintetében egyaránt eltérő két index arányából következtetnek a teljes forga- lom szerkezetének változására.

A kiskereskedelmi forgalom változat—

lan árakon számított indexét nem köz- vetlenül számítják, hanem a tényleges kiskereskedelmi forgalom indexének a kiskereskedelmi árindexszel való deflá—

lása útján. A kiindulópont tehát a kis——

kereskedelmi árindex megállapitása.

Ennek összeállításához a Statisztikai Hivatal rendszeresen figyelemmel kíséri a hivatalos ármegállapításokat, ármódo—

sításokat és — vállalati vizsgálatok útján -— azok gyakorlati érvényesülését is. Leg—

alább félévenként rendszeresen gyűjtenek adatokat kb. 1700 áru áralakulásáról. A számításokhoz szükséges negyedévenkénti és éves átlagárakat a régi és az új árak számtani átlagaként állapítják meg, ahol az árak érvényben léte alatti időszak eladási napjainak számát használják súlyként. Fontosabb vagy idényszerű in—

gadozást mutató áruknál ezenkívül rep—

rezentatív megfigyelések alapján az ár- változás előtti és utáni időszakban for-—

galmazott mennyiséget is megállapítják.

A kiskereskedelmi árindex számításá- hoz az egyéni árváltozási adatok mellett

szükség van a forgalom részletes, áru- csoportonkénti tagolására is. Ehhez jelen—

leg a következő adatok állnak rendelke—

zésre: —