Az osztrák államszerződés mérlege

Brown—Boveri, Siemens—Schuckert,

; 9474

Az ipari fejlődés egyik alapvető muta-

tószáma -—— az egy lakosra jutó termelés alakulása —— is az ipar fejlesztésében elért

eredményeket tükrözi. Amint az alábbi

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ *

táblából látható, jelenleg a legfonto-

sabb ipari termékek egy lakosra jutó ter- melése lényegesen magasabb, mint a há-

ború előtt volt. K ene 33 e3; Zoltán

Az osztrák államszerződés mérlege

Ausztria 18 év után ismét önálló, füg—

getlen állam lett. Az államszerződés ered- ményeként azonban nem csak független- ségét kapta vissza, hanem a Szovjetunió jóvoltából gazdasági ereje is jelentősen megnövekedett. A Szovjetunió ugyanis visszaadta Ausztriának azokat a fontos létesítményeket, melyek korábban a német monopóliumokhoz tartoztak és a potsdami határozatok értelmében jóvá-

tételként a Szovjetunió tulajdonába ke—

rültek.

E létesítmények közül talán első helyen

lehet megemlíteni az osztrák kőolajtele—

peket és finomítókat.

A második világháború előtt Ausztriá—

ban kőolajtermele's úgyszólván alig volt.

A kőolajipar fellendülése akkor követke- zett be, amikor az üzemek szovjet tulaj-

donba kerültek. A Szovjetunió új forrá—

sokat tárt fel, új finomítókat épített. En-

nek eredményeként a kőolajtermelés ro—

, hamosan emelkedett. A termelés növeke—

dését az alábbi adatok mutatják:

Az osztrák kóolaitermelés növekedése (1000 tonna)

Forrás: Statistical Yearbook 1954 és Der Öster—

reichische Volkswirt, 1955. július 8.

Ausztria ma a Szovjetunió és Románia után Európa harmadik legnagyobb kő—

olajtermelő országa.

A kőolajtelepek. és finomítók melletta

Szovjetunió visszaadta Ausztriának az or—

szág életében fontos szerepet betöltő USIA ipari, mezőgazdasági üzemeket és kereskedelmi válalatokat (USIA — Up- ravlenyie Szovjetszkih VImmuscsesztv v Avsztrii, Ausztriai Szovjet Javak Igazga-

tósága). Az USIA vállalatok háló—

zata kiterjedt az osztrák népgazdaság csaknem valamennyi ágára és olyan je-

lentős üzemek találhatók köztük, mint a

Böhler és a Schmitt kohászati üzemek, a AEG

villamosipari vállalatok, a Voight, Hof- herr és Schrantz, Vamag, Waagner és

x

Bíró művek, melyek az osztrák gépgyár—

tás legfontosabb iizemei, továbbá a közle—

kedési eszközök gyártása terén kiemel—

kedő Austro—Fiat, Steyr-Daimler—Puch

művek. Ezeken kívül még egész sor fon-—

tos ipari üzem és mezőgazdasági birtok került osztrák tulajdonba.

A Szovjetunió által visszaadott vállala-

tok között szerepela DDSG hajózási vál—*

lalat korneuburgi hajógyárával, teljes ki—

kötőberendezésével és hajóparkjával.

Az államszerződés alapján összesen 454

üzem került osztrák tulajdonba, melyek

több mint 62000 munkást foglalkoztat-

nak. .

Az átadott vállalatok száma és munkáslétszáma

Megnevezés Vga? Munkáslétszám

USIA ... 419 53 203

olajipar ... 34 7 892

DDSG ... l 1 592

Összesen 454 62 687 Forrás: Neues Deutschland, 1955. V. 27.

Ainint Schárf osztrák alkancellár mon- dotta a parlamentben: ,,E nagy vállala—

tok, melyek köztársaságunk gazdasági erejét képezik, 1918 óta első ízben kerül-

tek osztrák tulajdonba".

Ausztriának az államszerződésben meg-

szabott viszonylag csekély megváltási árat

kell fizetnie az osztrák tulajdonba vett üzemekért. E megváltási ár elenyésző ah—

hoz a gazdasági előnyhöz képest, melyet e vállalatok jelentenek az osztrák nép—

gazdaság számára.

Ausztria a 8452 millió schilling értékű áru Szállításáért — melyet megváltási ár—

ként kell teljesítenie —— 36 250 millió

schilling értékű ipari és mezőgazdasági

üzemeket kap. ,

Az Österreichische Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja, egybe—

vetve az Ausztriára háruló kötelezettsé- geket és az ország gazdasági gyarapodá—

sát, az államszerződés gazdasági mérlegét

a következőkben vonta meg:

STATISZTIKAI TAJEKOZTATO ₉₄₅

Az államszerződés mérlege

Tartozik Követel

' Millió Millió

Megnevezés schilling Megnevezés schilling

USIA—üzemek és birtokok USIA üzemek és birtokok

6 éven keresztül évi 650 millió schilling * 419 ipari és mezőgazd. üzem telles élő és

értékű áruszállítás ... 8 900 holt leltára ... 11 000

OROP-olajtelepek és finomítók : OROP—olaitelepek és finomítók

10 éven keresztül évi 1 millió tonna kő- Évi 3,5 millió tonna termelőkapacitású tele-

olai szállítása ... 4 500 pek, továbbá. finomítók és elosztószervezet 25 000

DDSG DDSG

Megváltási ár A hajógyár, a kikötőberendezések és a 36

52 hajgémáke _ 250

Összexen 8 452 Összesen 36 250

Forrás: Österreichische Volksslimme. 1955. VI. 19.

Bereczky Ödön

A Kelet—Nyugat közötti kereskedelmi forgalom

A négy nagyhatalom genfi kormányfői értekezletén hozott határozatok egyik

pontja a Kelet—Nyugat közötti gazdasági

kapcsolatok kiszélesítéséről szól. Az érte—

kezlet záróközleménye előírja:

,,A külügyminisztereknek szakértők

bevonásával tanulmányozniok kell azo- kat az intézkedéseket, beleértve az Egye—- sült Nemzetek Szervezetének szerveiben és intézményeiben foganatosítható intéz—

kedéseket, amelyek '

a) a népek közötti szabad érintkezést

és a békés kereskedelmet akadályozó so- rompók fokozatos kiküszöbölését és

b) az érdekelt országok és népek szem- pontjából kölcsönösen előnyös szabad érintkezés és kapcsolatok megvalósítását eredményezhetnek."1

Az imperialista körök agresszív politi- kája következtében az elmúlt években a

legkülönfélébb korlátok álltak a Kelet—

Nyugat közötti normális kereskedelem ki- fejlődésének útjában. A ,,tilalmi listák"

—— melyek készítésében az Egyesült Alla—

mok járt az élen — egész sor nyers—

anyag és iparcikk szállítását tiltották meg a szocialista tábor országaiba, azzal az indokolással, hogy ezek ,,stratégiai cik- kek". E listákon azonban nemcsak kato—

nai felszerelési tárgyak szerepeltek, ha—

nem sok olyan áru is, melyek a polgári fogyasztás nélkülözhetetlen cikkei.

* Szabad Nép, 1954. július 24.

A nemzetközi feszültség csökkenésével párhuzamosan nyugati tőkés körökben egyre nagyobb érdeklődéssel tekintenek a kelet—nyugati kapcsolatok kibővítése felé. 1954-ben a kelet—nyugati kereskede-

lemben már lényeges megélénkülés volt

tapasztalható. A demokratikus táborba

irányuló nyugateurópai export 1954—ben

1953—hoz képest 23 százalékkal nőtt és el—

érte a 974 millió dollárt. A nyugateurópai

import 14 százalékkal emelkedett és 1954- ben 1034 millió dollárt tett ki. Ezzel a Kelet—Nyugat közötti külkereskedelem 1954—ben meghaladta a második világhá—

ború utáni 1949—ben elért legmagasabb szinvonalat.

Az alábbi táblázat a kelet— és nyugat-

európai országok közötti áruforgalom ala—

kulását mutatja az ENSZ Európai Gazda-

sági Bizottságának adatai' alapján.

A nyugat-európai országok külkereskedelmi forgalma a kelet—európai országokkal

(millió dollár)

Év Export Import Összesen

1949 ... 828 1033 1861

1950 ... 644 803 1447

1951 ... 747 1012 1759

1952 ... 739 990 1729

1954. .,... 974 1034 2008

Forrás:; Neue Zürcher Zeitung. 1955. május 27.

és Neues Deutschland, 1955. augusztus 18.