Árstatisztikai módszerek és az elektronikus gépek árstatisztikai alkalmazása a KGST-országokban

(1)

ÁRSTATISZTlKAl MÓDSZEREK ÉS AZ ELEKTRONIKUS GÉPEK ÁRSTATISZTlKAl ALKALMAZÁSA A KGST—ORSZÁGOKBAN

DR. RÁCZ LÁSZLÓ

A KGST-országok árbizottságai és árhiva—

tali elnökei 1972—ben azt a feladatot tűzték ki. hogy az 1972—1973. években kölcsönösen tanulmányozni fogják az egyes országok- ban alkalmazott árstatisztikai módszereket, az árstatisztika eredményeinek az ármunká- ban való jobb felhasználási lehetőségeit, valamint azokat a lehetőségeket. amelyek az elektronikus számítógépeknek az árstatiszti- kai munkában való alkalmazása terén fenn—

állnak, ideértve a statisztikai módszerek és az elektronikus adatfeldolgozás egymással szemben támasztott követelményeit is.

E feladatoknak megfelelően az országok árhivatalai, árbizottságai és azok kutatóin—

tézetei a statisztikai hivatalok bevonásával széles körű kutató—elemző munkát végeztek, melynek eredményeit a Budapesten az ár- statisztikai módszerek és a Stáry Smoko—

vecben az elektronikus számítógépek ársta- tisztikai alkalmazása tárgyában megtartott szakértői értekezleten és kétoldalú kölcsönös konzultációk során megvitatták. Az elvég- zett munkát összefoglalóan értékelte az or- szágok árhivatalai és árbizottságai elnökeinek Katowicében tartott értekezlete. Az aláb—

biakban tájékoztatást kívánunk adni a szak—

értőí értekezletek anyagairól, valamint a magyar árhivatal elnökének referátumá—

val kapcsolatos vitáról.

A BUDAPEST! SZAKÉRTÓl ÉRTEKEZLET MEGÁLLAPITÁSAI1

Az árstatisztika valamennyi szocialista or- szágban a gazdaságpolitika for-tos részét képezi, s az utóbbi években fokozottabban a gazdaságpolitikai érdeklődés középpont- jába került. Az ár a gazdaságirányítás fontos eszközévé lett. s ez meghatározza az

1 Az értekezletet Budapesten 1973. augusztus 1—4-én

tartották. A magyar küldöttség tagjai: dr. Rácz László, az Országos Anyag— és Árhivatal főosztályvezetőie, dr. Szilágyi György. a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője és Nagy Laios, az Országos Anyag- és Árhivatal főmunkatársa voltak.

árstatisztíka helyét, szerepét és felhasználá- sának irányát.

A szakértők — az országok alapján — megállapították, hogy

információi

— az egyes országokban a népgazdaság irányításá- nak és az árrendszer sajátosságainak megfelelő ár- statisztikai rendszer az utóbbi években jelentősen fejlődött, és rendkívül magas szervezettségi és mód—

szertani szintet ért el:

-—az árstatisztika mind sokoldalúbban tükrözi a termelői, felvásárlói és fogyasztói árak színvonalát, arányait, struktúráját. dinamikáját, valamint azok köl—

csönös kapcsolatait és kölcsönös összefüggéseit:

— az árstatisztika céljai és módszerei — az orszá' gok árstatisztikai rendszere között vitathatatlanul meg- levő különbségek ellenére —— lényegében ugyanazok;

— lényegében egyező az országok gyakorlatában az árstatisztikai eredményeknek a gazdaságpolitikó- ban való felhasználása (a termelés és a forgalom ter- vezése, az életszínvonal-politika, az árpolitika stb.

területén) :

— valamennyi ország törekszik az árstatisztika ob- jektív megfigyelési módszereinek létrehozására és a mutatók tartalmi tökéletesítésére; _

—- az árak megfigyelése és az állami árpolitika megvalósításának ellenőrzése során különböző statisz—

tikai módszereket és sokoldalú ellenőrzést alkalmaz—

nak az árpolitika célkitűzéseinek elősegítése érde- kében:

-— valamennyi ország arra törekszik továbbá, hogy az árstatisztika és más területek statisztikáinak se—

gítségével tökéletesítsék az ártervezés és az árprog- nosztizálás módszereit. valamint hogy elősegítsék az árak országok közötti összehasonlíthatósógának meg—

valósuiását;

A szocialista országokban az árképzés legfontosabb elveiben lényeges különbségek nincsenek (az árképzés tervjellege. az álla- mi árirányítás, az árrendszer fejlesztésének alapvető vonásai stb. terén). Ezzel magya—

rázható, hogy az árstatisztikai rendszer alapelvei szintén közelállók.

A lényegi egyezőség mellett bizonyos kü- lönbségek is megfigyelhetők az árképzés módszereiben, igy az árak statisztikai meg—

figyelésében és az árstatisztika felhasználá- sának szférájában is. Ez — a szakértők megállapítása szerint — az árképzés egyes országokban differenciáltan megvalósított állami irányításával függ össze.

Az országok árstatisztíkai tevékenysége öt fő területre tagozódik, de az egyes terüle-'

(2)

352

^SZEMLE

tek — mint a szakértők rámutattak —— a kü- lönböző országok árstatisztikáiban eltérő sú- lyúak.

a) Minden országban fontos szerepe van az árindexszámításnak. Az árindexet a kü- lönböző árfajták együttes alakulásának vizsgálatához, elemzéséhez használják fel (népgazdasági méretekben és kisebb agg—

regátumokban). Az árindexszámitás gyakori- sága és részletezettsége azonban igen el- térő. illetve a módszertanban is vannak bizonyos eltérések.

b) A legtöbb országban nagy jelentősé- get tulajdonítanak az átlagárak statisztiká- jának. A sajátosságoktól függően az átlag—

árak alkalmazási köre, csoportosítása stb.

viszont különböző.

c) Az országok többségénél az árstatisz- tika olyan adatokat is szolgáltat, amelyek az áruk és árucsoportok, a nyersanyagok és az azokból készült késztermékek, az ipari és mezőgazdasági termékek árai közötti ará- nyokat jellemzik; vagy egyéb olyan arányo—

kat. amelyek sokkal teljesebb információs rendszert biztosítanak az árak megállapítá- sához. alkalmazásához, alakulásuk tervezésé- hez. valamint a különböző árollóvizsgálatok—

hoz stb.

d) Az országok egy részében az árstatisz- tikához tartozik az árképző tényezők színvo—

nalára és dinamikájára vonatkozó adatok — a termelési és forgalmazási költségek, a nyereség, a forgalmi adó stb. — statisztikája, amely lehetővé teszi az árszerkezet elemzé- sét. az árképzési tényezők súlyainak össze- hasonlítását, az ármegállapítások utólagos ellenőrzését stb. Egyes országokban az ár—

szerkezet elemzéséhez az egyéb statisztikák és a számvitel szolgáltatnak megfelelő infor- mációt.

e) A szakértők megállapításai szerint a tudományos általánosításhoz és a gyakor—

lati következtetésekhez anyagokat biztosító egyedi árvizsgálatok is részét képezik az ár- statisztikai rendszernek. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik, hogy az árstatisztikai mód- szerek segítségével az ármechanizmus mű- ködésének egyik vagy másik aktuális kérdé—

sét sokoldalúan tanulmányozzák.

Valamennyi szocialista ország árstatiszti—

kai rendszerében különösen fontos helyet foglal el a fogyasztói árak statisztikáia. A fogyasztói árak statisztikájától minden or- szág elvárja, hogy teljes és objektív infor—

mációt adjon a fogyasztói árak színvonalá- ról és alakulásáról, illetve azoknak a lakos- ság életszínvonalára gyakorolt hatásairól.

Továbbá elvárják, hogy időben feltárja az árak és szolgáltatások árszinvonalában be—

következett nemkívánatos változásokat, ten- denciákat.

A szakértői értekezlet jegyzőkönyve szerint ,,... jelenleg a statisztikai szervek a

fogyasztói árdinamika megfigyeléseit a kö- vetkező módszerekkel végzik:

!. az állami és a szövetkezeti kereskedelemben és közétkeztetésben értékesített áruk és szolgáltatások fo.

gyasztói árindexeinek kidolgozása útján, valamint a fogyasztási szövetkezetek által értékesített. a helyi piacokon kialakult termékárindexek és a kolhozpiocon kialakult árak indexeinek kidolgozásával; *

2. az élelmiszerekre és iparcikkekre az állami át- lagárak kiszámítása útján".

A fogyasztói árindexeket hagyományos módszerekkel számítják. vagyis a' tényleges választékok árváltozásának figyelembevéte—

lével. Az életszínvonal növekedésével és a korszerűsítési folyamattal összefüggésben végbemenő választékösszetétel—változás fe- letti ellenőrzést pedig az országok az átlag- árak segítségével. az árindexek és az átlag- árindexek komplex elemzésével kívánják megoldani.

Az értekezlet megállapította, hogy a magyar fogyasztóiárindex-számítás módszerei eltérnek a többi országban alkalmazott módszerektől. A legdöntőbb különbség az, hogy Magyarországon a hagyományos szá- mítási módszer helyett általában szűk áru- specifikáció átlagárai alapján számítják ki a fogyasztói árindexeket.

Az áradatok részben az árhatóságok köz—

lése. részben közvetlen adatfelvétel révén állnak rendelkezésre."

A legtöbb országban az ipari termelői árak statisztikájának fogalomkörébe tartozó—

nak tekintik az ipari termelői árak szerkeze- tére, tényezőire vonatkozó információkat is.

lde sorolják az önköltség nagyságára és alakulására. a nyereség vagy veszteség mér—

tékére, a nyereség és önköltség arányára, az ipari termelői árak és a nyereség ará- nyára. valamint a forgalmi adó mértékére és alakulására vonatkozó statisztikákat. Az árstatisztika tárgykörébe tartozónak tekintik az önköltség és az önköltségi tényezők (anyagköltség, munkabér, közvetett költsé—

gek) megfigyelését is. A statisztikának ezt a formáját elsődlegesen az ipari termelői árak tökéletesítése és fejlesztése terén szüksé- gessé váló állami intézkedések előkészítésé—

hez. az állami ármegállapitások helyessé- gének ellenőrzéséhez használiák fel. Más or- szágokban az ártényezők megfigyelését az egyéb statisztikák és a számvitel segítségé- vel végzik.

A termelői árak statisztikája. minden for- magazdagsága ellenére sem képes kielégi- tően megoldani a tudományos—műszaki ha- ladás árdinamikára gyakorolt hatásának számbavételét. Különösen jelentős ez a prob- léma azért. mert a tudományos—műszaki ha- ladással összefüggő használatiérték—válto—

zás. valamint az azzal összhangban levő ter- mékkicserélődés árszínvonalra gyakorolt ha—

tása gyakran sokkal intenzívebb, mint a

(3)

SZEMLE

353

nominális árváltozások hatása. E bonyolult probléma megoldására a kísérletek folynak:

eddig elsősorban a műszaki-gazdasági pa- raméterek segítségével kísérelték meg az or- szágok bizonyos mértékig számításba venni ezeket a hatásokat.

A legtöbb országban igen részletes, sok- oldalú és operatív a mezőgazdasági termé- kek árainak statisztikája. Nagy gondot for- dítanak a mezőgazdasági üzemek által vá- sárolt termelőeszközök árai statisztikájának kidolgozására is. Több országban ez utóbbi a mezőgazdasági üzemek részére teljesített szolgáltatásokra is kiterjed. Különbségek vannak abban. hogy egyes országok csak a mezőgazdasági termelőeszközök beszerzési árainak alakulását figyelik meg, mások viszont a mezőgazdaság teljes áruvásárlásá—

nak —- a termelőeszközöknek és a fogyasz- tási cikkeknek együttes — árindexét is kidol- gozzák.

Felmérték a szakértők az egyéb területe- ken készített árstatisztikákat, és kölcsönösen tájékoztatták egymást az azokban mutatkozó főbb problémákról.

Az árak szerepének növekedése. az árkép—

zés bonyolultabbá válása, az árellenőrzés megerősítésének szükségessége az árstatisz—

tikával szemben támasztott követelményeket is tovább növeli, s így minden ország törek- szik árstatisztikai rendszerének továbbfej- lesztésére.

Az egyes országok árstatisztikája'nak fej—

lesztése azt a célt szolgálja, hogy megfelelő kapcsolat jöjjön létre az ipari és a fogyasz—

tói, a mezőgazdasági és az ipari, a mező—

gazdasági és a fogyasztói árak között, s ól—

talában is biztosítsák a szerves kapcsolatot az egyes gazdasági területek árindexeí kő- zött.

Az árstatisztika továbbfejlesztésével össze- függő célkitűzések általános jellemzője az árstatisztika reolitásának további javítása is.

Az országok többsége ezért a vólasztékok nominális árváltozása mellett nagy figyelmet fordít az életszínvonal alakulására közvetett hatást gyakorló különböző tényezők részletes elemzésére is.

A budapesti szakértői értekezlet összefog- lalóan úgy ítélte meg, hogy a szocialista or- szágok árstatisztikájának továbbfejlesztésé- vel kapcsolatos célkitűzések három fonto—

sabb téma köré csoportosulnak. Ezek a té- mák a következők:

a) az árstatlsztlkal megfigyelések kiterjesztése a gazdaság minden fontosabb területére, így különösen az építési és a beruházási szférára. a közétkezte- tésre:

b) az árstotisztika árszintmérési módszereinek tö—

kéletesítése. a reprezentáció és általában a megfi- gyelési módszerek javítása. a réteghatások pontosí- tása, a közvetett árhatások számbavétele stb.;

c) az árstatisztikát kiegészítő, az árváltozás reali—

tását javító módszerek alkalmazása. mutatók számí- tása.

A STARY SMOKOVEC-l SZAKÉRTÖI ÉRTEKEZLET MEGÁLLAPlTASAl ES MÓDSZERTANI AJÁNLÁSAP

Az árbizottságok és árhivatalok kutatóin—

tézeteinek szakértői értekezlete mindenek- előtt leszögezte. hogy az országok nép- gazdaságának gyors ütemű fejlődése és a tudományos—technikai forradalom eredmé—

nyeinek gyakorlati hasznosítása, valamint az árak szerepének fokozódása egyaránt szük- ségessé teszik. hogy az árak és az önköltsé- gek megállapításában és nyilvántartásában, az árprognózisok készítésében, az árrendezés hatékonyabbá tételében, de elsősorban az állami irányítás rendszerében jelentős szere- pet betöltő árstatisztikában megvalósítsák az elektronikus gépek segítségével történő adat—

feldolgozást,

Az elektronikus gépek alkalmazása leho- tővé teszi és elősegíti az árstatisztika töké—

letesítését, melynek révén

-— minden árfajtát rendszeresen megfigyelnek nem- csak országos szinten, hanem területenként is:

-— az árindexek. átlagárak. árszerkezetek megfigye—

lésének köre bővülhet és átfoghatja az egész gazda- ságot;

—— szerves kapcsolat teremthető az egyes mutatók között;

— növekszik az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás, (:

mutatószámok operativitása.

A szakértői értekezlet megállapítása sze—

rint a korszerű számítástechnika segítségé—

vel meghatározott árstatisztikai mutatók eredményessége és hatékonysága igen je- lentős, Az elektronikus számítógépek alkal—

mazása az árstatisztikában

— lehetővé teszi a árstatisztlkui mutatók lebontá—

sát, a számítási módszerek tökéletesítését. s ez nö—

veli a mutatók pontosságát, hitelességét, valamint felhasználásuk hatékonyságát az árképzésben. a ter"

vezésben és az árellenőrzésben;

— számottevően csökkenti az árstatisztikai adatok feldolgozási idejét;

— többszörösen csökkenti az árstatisztikai mutatók kiszámításának munkaigényességét, ami viszont lehe- tővé teszi a lényegesen nagyobb volumenű munkák minőségileg új, magasabb szinten való végzését;

-— lehetővé teszi továbbá. hogy az árstatisztika elé minőségileg új feladatokat tűzzünk ki. és olyan feladatokat oldjunk meg, amelyek hagyományos mód- szerekkel megoldhatatlanok.

A számítástechnika fokozottabb alkalma- zását tehát mindenekelőtt a minőség szem—

pontjából kell vizsgálni, vagyis az árakkal kapcsolatos információ tartalmának és az árstatisztika minőségének kell javulnia. Az árstatisztika javulásának eredményeként vár—

hatóan növekszik az árképzés állami irányí—

tásának hatékonysága és az egész gazda- ságstatisztika minősége is

A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy a hatékonyságjavulás érdekében kezdetben

? Az értekezletet Story Smokovecben 1973. június 21—26-án tartották. A magyar küldöttség tagjai: dr.

Boldog Gyula és Nagy Laios, az Országos Anyog- és Árhivatal főmunkatársai voltak.

(4)

354 ^SZEMLE

jelentős munkaráfordításokra van szükség, illetve korszerűbb árstatisztikai módszerekre.

programok kidolgozására, az információk osztályozására és egységesítésére, a szüksé- ges műszaki bázis biztosítására stb. A kor—

szerű számítástechnikának az árstatisztiká- ban történő hatékony bevezetése érdekében tehát mindenekelőtt a megfelelő informá—

ciós, műszaki—matematikai előfeltételek meg- teremtésére van szükség.

A szakértői értekezlet szerint az informá- ciós előfeltételek a következők:

a) az egységes osztályozási—kódolási rendszer, b) egységes árdokumentációk.

c) az információigény felmérése.

d) az információkereső rendszer megszervezése.

e) az árakkal kapcsolatos adatok gyűjtése.

0) Először is a gazdasági információk, az ágazatok. a termékek és szolgáltatások egy- séges osztályozási—kódolási rendszerére van szükség. E nélkül a megoldásra váró felada—

tok információs egybehangolása nem bizto- sítható. Az egységes osztályozási rendszer bevezetése egyébként is lényegesen olcsób- bá teszi és megkönnyíti az árakkal és azok alapvető árképzési tényezőivel kapcsolatos statisztikai információk elektronikus gépi fel- dolgozását.

b) Ki kell dolgozni, és be kell vezetni a statisztikai információk és az árdokumentá- ciók egységesített rendszerét, hogy alkal—

massá váljék az elektronikus feldolgozásra.

Itt különösen jelentős az árbeszámolás egy- séges formáinak bevezetése. amely alapján az árstatisztikai mutatók kiszámításához a komplett információ biztosítható. Létre kell hozni az árstatisztikai adatok tartalmának egységesítésével kapcsolatos feltételeket úgy. hogy az a KGST- országok közötti gazda- sági együttműködés további fejlesztésével és a szocialista gazdasági integráció erősítésé—

vel kapcsolatos követelményekkel összhang- ban legyen.

c) Az árstatisztikai adatok gyűjtését, fel- dolgozását és kiadását meghatározó rendszer tervezése során fel kell mérni az ado—

tok iránti igényt. Biztosítani kell a felhasz' nálók árstatisztikai adatokkal történő rend—

szeres és operatív ellátását is.

d) Célszerű kidolgozni az áradatok auto- matizált információkereső rendszerét. Ezt az _adatbankot ki lehet építeni a statisztikai szervek automatizált adattárain belül, de ár- jegyzék formájában is. Az átfogó képet adó áradatok és az információkereső rendszerek ugyanis megkönnyítik az áralakulás, az ár- sorok mérését és felállitását stb.

9) Az árstatisztikai mutatók automatizált kiszámításán kívül szükség van az árakkkal kapcsolatos információk komplett gyűitésé- re, arra, hogy e különféle adatok egymás- hoz kölcsönösen kapcsolódjanak, egymást

kiegészítsék. és többszörösen felhasználha- tók legyenek.

A matematikai ellátással szemben tá- masztott követelményekkel kapcsolatban a szakértői értekezlet megállapította. hogy az az árstatisztikai feladatok programozásá- nak és hatékony megoldásának módszereit, módjait és eszközeit foglalja magában; A matematikai ellátás rendszerének biztosítani kell:

-— a kiinduió adatok egységesített beviteli rendsze- rét az elektronikus goépek be.

-a betáplált ino rmáclók logikai és aritmetikai ellenőrzését,

— az információ tárolását és felfrissítését, felhasz- nólását.

— a feladatok megoldásának ellenőrzését a feldol- gozás különböző szakaszaiban,

— az eredmények kiadását szabványdokumentumok formájában.

A szakértők úgy vélik, hogy e követelmé- nyek meg fognak felelni a matematikai ellá- tás egységes rendszerének, amelyet az érde- kelt KGST-országok közösen hoznak létre.

A műszaki ellátás tekintetében — a szakér- tők véleménye szerint — az érdekelt KGST—

tagországokban az-elektronikus számítógé- peknek is egységes rendszeren kell alapul- niok. A műszaki bázissal szemben a követke—

ző fontosabb követelmények támaszthatók:

-- tegye lehetővé a számítástechnika és a távköz- lési techniko összeegyeztethetősége't,

— komplexitásával a minimáiisra csökkentse a ma' nuális munkát mind az információ gyűjtése. mind a feldolgozás terén.

—a számítóegységek és a memórioegységek a feladatok megoldásához, tárolásához megfelelő kapa- citással rendelkezzenek,

-— az elvégzett műveletek minősége és a kapott eredmények hitelessége megfelelő legyen,

—— a műszaki bázis biztosítsa a matematikai el- látásnak és az árstatisztikai adatok feldolgozásának bővítését.

Végül az elektronikus számitágépek alkal- mazásával összefüggő munkák nagy volume- nét és bonyolultságát figyelembe véve. a szakértői értekezlet úgy ítélte meg, hogy az érdekelt KGST—országoknak az együttműkö—

dést tovább kell folytatniok.

BESZÁMOLÓ AZ ÁRHiVATALl ELNÖK!

ÉRTEKEZLETRÖL

A KGST-országok árhivatalai elnökeinek katowicei értekezletén Csikós—Nagy Béla ál- lamtitkárnak, az Országos Anyag— és Árhiva- tal elnökének referátumát általános vita kö- vette.3 A felszólalók egyetértettek a magyar árhivatali elnök bevezető értékelésével abban a tekintetben. hogy az általa kiemelt főfeladatok országaikban is az árstatisztika fő fejlesztési irányát képezik. Egyes orszá—

gokban azonban más fontos feladatokat is meg kell oldani, ezért a vita még sokrétűb-

3 A referótumot lásd a 326—330. oldalakon.

(5)

ben mutatta be az árstatisztika helyzetét a szocialista országokban.

Az árstatisztika komplex fejlesztése minden ország egyik központi feladata. Ez rész- ben a reprezentáció körének szélesítését je- lenti, amit különösen a Szovjetunió képvise- lője, !. Iakovec hangsúlyozott. aki közölte, hogy a fogyasztói árindex reprezentánsainak számát 87-ről 561-re, a mezőgazdasági fel- vásárlási árindex reprezentánsainak számát pedig 20—ról 90—re növelték.

Még tovább ment e kérdés elemzésében V. Pruss, (: lengyel Árhivatal elnökhelyettese, aki kifejtette, hogy az árstatisztika fejlesz- tését az árrendszer, az ármechanizmus fej—

lesztésével összhangban kell megvalósítani.

Elmondta, hogy Lengyelországban a vállala- tok, illetve az ipari egyesülések új pénzügyi rendszerben működnek, önállóságuk pénz- ügyi és ármegállapítási szempontból jelen- tősen nőtt. Ezért ma már nem megfelelő az árstatisztikának az a módszere, amit eddig követtek, ti, hogy a hatósági árintézkedések hatását egy meghatározott árukosár segítsé- gével regisztrálták.

Hasonló szellemben nyilatkozott H. Ky—

silka, a Csehszlovák Szövetségi Árhivatal képviselője is, aki a reprezentáció javításán kívül a termelői és a fogyasztói árstatisztika szerves kapcsolatának következetesebbé té- telét tekintette az egyik legfontosabb soron következő feladatnak. Ezt Csehszlovákiában jórészt azzal igyekeznek megoldani, hogy azonos fogyasztási iparcikkeket választanak ki reprezentánsként a termelői és a kereske- delmi árindex számításához.

Az egész vita alaphangja ebben a vonat- kozásban az volt, hogy a differenciáltabb árpolitika, a rugalmasabb árképzési mód—

szerek megkövetelik az árstatisztikának egyre újabb területekre való kiterjesztését. a termelői és a beruházási árstatisztika kiépí- tését az új igényekkel összhangban, az ár- statisztikának a vállalatokhoz. a konkrét forgalmi pontokhoz való közelítését.

A felszólalók egy része arra hívta fel a figyelmet, hogy az árstatisztikát sokkal job- ban kell a megtett árintézkedések ellenőr- zéséhez, illetve az ártervezés megalapozá—

sához felhasználni. A német demokratikus köztársaságbeli G. Schmidt ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ipari árakra.

költségekre és tiszta jövedelemre vonatkozó statisztikák kiépítését az árstatisztika terén az utóbbi időben elért egyik legnagyobb előrelépésnek tekintik. Hasonlóképpen nyilatkozott a szovjet Árhivatal képviselője, ].

Iakovec is, aki felhívta a figyelmet arra.

hogy 1972 óta a Szovjetunióban az ársta- tisztikai beszámoltatási rendszer keretében kell a vállalatoknak számot adniok új ter—

mékeik jövedelmezőségéről, vagyis arról, hogy a tényleges jövedelmezőség — és a

költségek — összhangban vannak-e az árha- tóságokhoz bemutatott adatokkal. Úgyszin- tén aláhúzta az árstatisztika jelentőségét a termelői ármegállapítások és árintézkedések ellenőrzése terén P. Zsaszrai, a mongol Ár—

hivatal, valamint I. Vídenov, (: bolgár Ár—

hivatal elnöke is.

Nem tisztázódtak egyértelműen az érte—

kezleten a fogyasztói árak statisztikájában meglevő különbségek, de a vita néhány fontos módszertani kérdésben rendkívül mélyre—

ható volt. Mindenekelőtt egyértelműen lát—

szott, hogy a legsokoldalúbban kimunkált és elemzett területe az árstatisztikának az a terület. melyet hazai gyakorlatunkban a fo—

gyasztói árak statisztikája gyűjtőnév alatt ismerünk. Az már a szakértői értekezleten is egyértelművé vált, hogy e téren jelentős különbségek vannak az országok között (:

reprezentánsok kiválasztása tekintetében és abban a funkcióban, amit az index kiszámí- tásánál ezek a reprezentánsok képviselnek.

Világos volt az is, hogy a szűkített átlagár- ral való mérést egyedül Magyarország tette a fogyasztói árak statisztikájának alapvető módszerévé. A vita során azonban egyéb különbségekre is rávilágítottak. Igy az or—

szágok egy része a fogyasztói árak hazai teljes körű statisztikája helyett a létfenntar—

tási költségek indexével számol, amelyben a luxuscikkek, az átlagos munkás fogyasztá- sában elhanyagolható arányt képviselő cik—

kek és szolgáltatások nem szerepelnek.

Másutt a kiskereskedelmi árindexet használ—

ják, a szabadpiaci forgalom, illetve a szol- gáltatások árainak alakulását nem aggre- gálják a kiskereskedelmi árindexszel, viszont az árpolitika feladatainak meghatározásá—

hoz több oldalúan elemzik e területek árai- nak alakulását.

Figyelemreméltó elemekkel gazdagították a vitát egyes felszólalóknak az átlagárakról szóló fejtegetései. A meglevő módszertani különbségek más megvilágításba helyeződ- nek akkor, ha figyelembe vesszük ezeket a fejtegetéseket. A német demokratikus köz- társaságbeli felszólaló például rámutatott arra, hogy az egyébként tradicionális kiske—

reskedelmi árstatisztikót árcsoportok szerint részletezett forgalmi statisztikával és az át- lagár-statisztikával egészítik ki. Ezeket a statisztikai adatokat az árpolitika sokoldalúan felhasználja. s itt nem lehet sablonos mea- oldásokat alkalmazni. A fogyasztási iparcik- kek csoportjánál kedvezőnek tekintik, hogy az alacsony és a magas árcsoportokban kö—

rülbelül azonos mértékben emelkedett a forgalom, a közepes árcsoportokban viszont ezt ióval meghaladó mértékű forgalomemel- kedés következett be. Ugyanez nem lett volna elfogadható a gyermekcikkeknél, amelyeknél a magas árcsoportok forgalmá—

nak növekedése végül is elhanyagolható

(6)

356

^SZEMLE

volt az olcsóbb és a közepes árfekvésű cikkek forgalmának növekedéséhez viszonyítva.

Hasonlóan differenciáltak voltak a véle- mények az átlagárak alakulásával kapcso—

latban is. A műszaki áruk egy részénél az átlagárak csökkenését tapasztalták, s kide—

rült, hogy ez a nagyobb értékű termékek ki—

nálatának elégtelenségéből származik. En- nek megfelelően előirányozták e termékek kínálatának növelését. Egyes ruházati áru- csoportokban viszont éppen az átlagár emelkedése okoz gondot, s emiatt váltak szükségessé intézkedések.

Az átlagárak rendkívül igényes elemzésére hívták fel a figyelmet a bolgár és a román árhivatalok elnökei is. I. Videnov a bolgár Árhivatal elnöke például rámutatott arra, hogy az átlagárak emelkedése általában véve az életszínvonal emelkedését jelzi.

Bulgáriában a kiskereskedelmi árindex pél- dóul 1972-ben 1 százalékkal csökkent, de az átlagárak emelkedtek. Részletesebb vizsgálat szerint ezek döntően az új termékek. a fo—

gyasztók által keresett. korszerű cikkek forgal- mának nagyobb növekedéséből származtak.

Azt a politikát. mely e cikkek forgalmának gyors növelését tűzi ki célul, az 1976—1980- as években is fenn kívánják tartani. Ezzel összhangban tervezik a munkabérek eme- lését.

G. Gaston—Marin, a román Árhivatal el- nöke rámutatott arra, hogy náluk a fogyasztói árindex a közvetett áremelkedések egy részét is magában foglalja. A jobb minőségű ke- nyér forgalmának nagyobb növekedése, a tej zsírtartalmának csökkenése az árindexben ki- fejeződik. Ugyanakkor törekszenek e közve- tett árváltozások teliesebb körű számbavéte- lére, különösen azokban az esetekben, ami- kor a kínálati szerkezet nem felel meg a ke- resleti szerkezetnek.

Megfigyelhető volt, hogy azok az orszá—

gok, melyek az átlagárváltozásokat nem ve—

szik figyelembe a fogyasztói árak statisztiká- jában. nagyobb hangsúlyt igyekeznek he—

lyezni az előbb említett elemző statisztikákon kívül az árstatisztika ellenőrző szerepére. Kü- lönösen dominált ez a szovjet, a bolgár és a német demokratikus köztársaságbeli küldött felszólalásában.

Nagy érdeklődés kísérte a Német Demok- ratikus Köztársaság képviselőiének, G.

Schmidtnek az ismertetését azokról a kisér—

letekről. amelyekkel a tudományos—műszaki haladás eredményeinek az árindexre, neveze- tesen a termelői órindexre gyakorolt hatását

kivániák elkülöníteni a nominális árindextől.

A kidolgozott módszer szerint a műszaki—

gazdasági paraméterek alapján megállapított

használatiérték—index (az ún. reálindex) és a nominálárindex hányadosát tekintik tényleges árváltozásnak. Az előadó beszámolt arról.

hogy az első elemzések szerint a vizsgált új szerszámgépek többségének ára a már ko- rábban gyártott termékek áránál 5—10 száza- lékkal volt magasabb, a teljesítmény viszont 10—15 százalékkal nőtt. ami 5 százalékos ár- csökkenést jelent. de előfordult az is, hogy közel ugyanilyen nominál áremelkedés mel—

lett a használati érték 70—80 százalékkal nőtt. Voltak olyan tapasztalatok is. hogy az ár 50—80 százalékkal, a használati érték 90—- 135 százalékkal nőtt. Az ár és a teljesítmény, illetve a használati érték viszonyát nehéz gazdaságilag megalapozottan értékelni, mert nem állnak rendelkezésre megfelelő kritériu- mok arra, hogy a teljesítménynek mennyivel kell gyorsabban nőnie, mint az árnak. Ezért e módszert jelenleg még a Német Demokra- tikus Köztársaságban sem lehet elég széles körben kiterjeszteni és nagyobb termékcso—

partokra, esetleg ágazatra is kifejezőképes reális árindexek számítására felhasználni.

A vitában felmerült módszertani kérdések közül ki kell még emelni a beruházási ársta- tisztika problematikáját. Különösen a cseh- szlovák és a német demokratikus köztársa- ságbeli felszólalók hangsúlyozták ennek fon—

tosságát. Kiemelték, hogy e téren olyan sok a megoldatlan kérdés, hogy itt látnák legnagyobb jelentőségét a kölcsönös tapasztalat- cserének, Megállapításaik szerint a beruhá- zások drágulása sok tényezőből tevődik ösz—

sze. melyek többsége nem tekinthető az ár- politika körébe tartozónak.

A felszólalók egyetértésüket fejezték ki az előadónak az árstatisztika operativitásának fokozására és az elektronikus számítógépek szélesebb körű alkalmazására vonatkozó megállapításaival kapcsolatban. Ez a legna—

gyobb hangsúlyt a Szovjetunió képviselőjé—

nek J. ]akovecnek a felszólalásában kapott.

Az elnökök kölcsönösen tájékoztatták egy—

mást az e téren tett, illetve tervezett intézke—

désekről.

Végül —- értékelve a több mint egy éves munkát — megállapították, hogy az árstatisz- tika árpolitikai szempontból való értékelése és a tapasztalatcsere rendkívül hasznos volt.

Egyetértettek abban is. hogy a munkát folytatni kell. A következő évi feladatként meg—

állapodtak abban, hogy az árellenőrzés vizs—

gálatát tűzik napirendre, s ezen belül foglal—

kozni fognak az árstatisztikának az árellenőr- zéshez való felhasználásával, Végül elhatá- rozták, hogy folytatni fogiák a kétoldalú ta—

pasztalatcserét, és hogy 1975-ben úira átfo- góan értékelik az elért eredményeket.