REFERÁTUMOK
FOLYÓIRATCIKKEK
'W2 001.891/-892:659.25 A szakértek információs szükaégletéitek feltárása is a tudományos
kutató, valamint a ki3érleti konstrukciós cunkák tervezésének informá
cióellátása, t e a a t i k a i feladatának Kid'ol^ozáaa. /Vüjavlenle informe- cionnüh potrebnosztej s z p e c i a l i a z t o v i razrabotka tematiCBeazkih p l a - nov informacionnogo obeazpecaenija N/aucano-/ I/gzazledovatel'azkih/
R/aboV 1 O/pütno-/ K/önsztruktorszkih/ R/aboV. - C^IüZTJAKGV, V.M. - luAHOTEBKO, Ju.A. = Naucsno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , S z e r i j a 1.
1970. 10.sz. p.5-7.
A kutatók információigénye a r r a irányul, hogy megfelelő időben a szakmai felkészültség és alkalmazhatóság szempontjából kedvező f o r mában megkapják a szükséges - de caak a szükséges - értesüléseket.
Az információigények meghatározásából következik, hogy
a konkrét igény szituációk száma rendkívül nagy, ezek közül a t i p i k u s a k a t k e l l kiválasztani;
a tájékoztatási szolgálatnak behatóan és egyedileg ismernie, vizsgálnia k e l l az igényeket;
az igényeknek meghatározott rendben be k e l l érkezniük a tájékoz
tatási szervhez; a vizsgálatok j e l l e g e legyen prognosztikus.
A tudományos kutatók igényei általában lényegesen intenzivebbek,
mint a fejlesztené, szerkesztőké. Emellett tartalmukban i s eltérnek az utóbbiaktői és egyedileg egymástól i s .
A cikk az elektronlka területén dolgozó felhasználók c s o p o r t j a i nak t i p i k u s sajátosságaik s z e r i n t i osztályozására törekszik.
A tájékoztatást igénylők szakmai, beosztási és személyes j e l l e gű ismereteik s z e r i n t csoportosíthatók.
Szakmai szempontból az elektronika területén megkülönböztetjük a következő kutatd-tipusokati
az anyagok tulajdonságainak kutatóit /fiziko-kémikusok/;
az elektronikus elemek funkcióinak kutatóit /igen széles körU információigénnyel/;
anyagkutatókat;
müszerkutatőkat;
folyamatok kutatóit /technológusokat/;
szerszámtervező kutatókat;
mérőműszerek kutatóit;
gyártóberendezések kutatóit;
gyártásszervezés! rendszerekkel és automatikus Irányító rendsze
rekkel foglalkozó kutatókat.
A szakmai csoportok f e n t i felsoroláséból k i i n d u l v a az egyes tu
dományos intézetek tájékoztató szolgálatai felhasználóik részlete
sebb, konkrét tipológiáját i s megalkothatják.
Az információk felhasználóinak másik csoportoeitási jellemzője a azolgálati beosztás.
I t t a következő három kategóriát különböztetjük megi vezető dolgozók /felső vezetés/;
irányító tudományos dolgozók, mint a témavszető konstruktőrök, tudományos főmunkatársak stb.;
beosztott munkatársak.
A harmadik lehetséges csoportosítás az információt kérők szemé
lyiségének jellemzőin a l a p u l ; ilyenek felkészültségük foka, i n t e l l e k tusuk és adottságuk a kapott információ!- feldolgozására.
A cikk - tartalmi oldalról - j e l l e m z i a f e l s o r o l t felhasználó
csoportok információs szükségleteit, majd térbeli mátrixon mutatja be a háromféle caoportositást.
TÜT 19.évf. 4.szám 1972.április
Az információs szolgálatnak a források megítélésénél saját f e l használóinak igényéhői k e l l k i i n d u l n i a , nem pedig - amint az gyakran előfordul, a források "szerzői szemléletéből".
Az információszolgáltatás formáját tekintve megkülönböztetünk!
kimerítő;
folyamatos és s p e c i f i k u s tájékoztatást.
A szerző táblázatban /mátrixban/ mutatja be a kutatók és f e j l e s z tők tájékozódásának céljait /ötletek és gondolatok bevezetése, tájé
kozódás a tényekről és adatokról, koncepciók megismerése/, szembeál- l i t v e a tájékoztatás kimeritŐ /a helyzet megismertetésére irányuló/, folyamatos /a tudást "szinten tartó"/ és s p e c i f i k u s /kérdésekre vá
laszoló/ m ó d j á v a l . A célok "oszlopának" és a tájékoztatási módok "30- ralnak" találkozójánál a számbajövő primer és szekunder forrásokat adja meg.
Az információk a kutatás szakaszaitól függően változnak.
A kutatók ismeretszükségletének feltárása általában a tudomáryos k u t a t á s i , i l l e t v e a kísérleti-szerkesztői munkák éves tematikai ter
veinek tanulmányozásával és feldolgozáséval kezdődik.
A tájékoztató szolgálatnak
f e l k e l l tárnia a tájékoztatás tematikai irányait;
meg k e l l határoznia a rendszeres tájékoztatást Igénylő témákat;
f e l k e l l tárnia ós egyeztetnie k e l l a vezetéssel a differenciált információszolgáltatást kivánő témákat;
meg k e l l határoznia és tematikus, tudományos, szakmai, beosztás s z e r i n t éa egyéb ismérvek s z e r i n t csoportosítania k e l l az egyes té
mák kutatóit.
A téjékoztatáa témáinak e a z e r i n t i meghatározásához szükséges munkálatok felsorolása után a szerző rátér a felhasználók egyéni igé
nyeinek meghatározására. Ennek feltétele, hogy ismerjük a felhaszná
lók tudásszintjét, g y a k o r l a t i ismereteik éa uj információk iránti igényelt, mégpedig az általuk végzett kutatómunka résztémái s z e r i n t i felosztásban.
Az e z z e l kapcsolatos ismeretek megszerzését a e g i t i elő a apeciá- 118 kérdőiveket alkalmazó "Staff" elnevezésű m ó d s z e r .
A S t a f f eljárást a oikk táblázatban mutatja be.
Az egyéni igények meghatározásának más módszerei az egyes témák objektív információs szükségleteiből indulnak k i . így p l . D.E.SEHORIN a következő kérdések felvetését j a v a s o l j a az információszükségletek tisztázására:
az egyes témák aktualitásának mértéke, továbbá melyek azok az okok, amelyek kutatásukat szükségessé tették;
miből áll az adott téma tulajdonsága, összehasonlítva a k o r á b b i , i l l e t v e ismert megoldásokkal;
a kutató kollektíva munkájában uj irányt j e l e n t - e a téma;
melyek azok az e l v i , elméleti kérdések, amelyeket a kutatás meg
kezdésekor ismerniök k e l l ;
a Szovjetunióban vagy külföldön feldolgoztak-e hasonló témákat.
Mindezen ismeretek alapján sor kerülhet az egyes kutatómunkák / t é m á k / időbeli szakaszokra bontott inforűiációigény-inf ormációszolgál-
tatás mátrixának elkészítésére, majd a tájékoztatási munka naptári tervének összeállítására.
/Hohla M . - n é /
16/72 002.66:378.4/73/
Szakosított egyetemi tájékoztatási központ. /A s p e c i a l i z e d uni- v e r s i t y information center./ - ELLICTT, K.W. - SilITH, E.B. = The Jour nal of M c r o g r a p h i c s , 3.k. 3.sz. 1970. p.95-101.
Az utóbbi években számos nagy, éltalános tárgykörű tájékoztatási központ jött létre, melyek a legkülönfélébb érdeklődésű kutatók ezre
i t képesek kiszolgálni. Ezek mellett szükség van k i s , szakosított I n formációs központokra i s , melyek egy-egy szakterület anyagát nagyobb részletességgel dolgozzák f e l , mint az általános tájékoztató közpon
tok. Mig egy általános tájékoztató központ adatgyűjtő tevékenységét az anyag kiválasztásában és feldolgozásában számos megkötöttség nehe
z í t i , addig a kisebb, szakosított központok a könyvek, folyóiratok, folyóiratcikkek és m á s , kiemelt fontosságú dokumentumok mellett a kor
látozott használhatóságú információs anyagot / p l . r a j z , számitógép
program, report stb./ i s feldolgozzák.
E c i k k a "Texas A and K University" keretében létesített tájékoz
tatási központ tevékenységét istr.erteti. E központ öt kisebb részleg munkáját egyesíti: azok számára módszertani támogatást nyújt é3 elvég
z i a computeres adattárolással kapcsolatos munkákat, A tájékoztató rendszer két technológián alapul: az információkeresést számítógéppel végzik, mig a dokumentumok t e l j e s szövegét mikromásolatban - legfőkép
TKT íg.évf. 4.szám 1972.április
pen A6 méretű mikrofilmlapokon - tárolják. A beérkező szakirodalmat először katalogizálják, a bibliográfiai adatokat és a deszkriptorokat a későbbi computeres feldolgozás szamára rögzitik.
A mikrofilmlapon kapott anyagot szükség esetén lemásolják; az eredeti méretű nyomtatványokat, másolatokat 16 mm-es mikrofilmre ve
s z i k . A mikrofilmet elóhivás után felvágják és A6 méretű Mylar f i l m - csiktasakokban h e l y e z i k e l , majd ettől kezdve mikrofilmlapként keze
l i k . Az eredeti dokumentumokat mikrofilmezés után megsemmisítik, vagy - kölcsönzés esetén - visszaküldik.
Az olvasók az állományba v e t t mikrofilmlapokat helyben használ
hatják vagy másolatot rendelhetnek róluk. A központ kikölcsönözhető, hordozható olvasókészülékekkel i s ellátja a k u t a t ó k a t . A gyűjtemény katalógusát periodikusan, számitógéppel állítják elő, majd mikrofilm
re v e s z i k , s a katalógust tartalmazó mikrofilmlapokat az olvasókészü
lékek mellett helyezik e l . Az állomány átfogó vizsgálatára, válogatá
sára a központ IBM 360-65 tipusu számitógépe nyújt lehetőséget.
A mikrofilmezést két mikrofilmfelvevővel: egy folyamatos /átfu
tó/ rendszerű géppel és egy, kötetek fényképezésére i s alkalmas, mik- rofilmfelvevő készülékkel végzik. A filmlapokat és tasakos m i k r o f i l meket diazo mikrofilmlapmásoló készülékkel többszörözik. A mikrofel
vételek olvasására jó minőségű olvasó-nagyitű készülékkel, mikrofilm¬
lap-olvasó készülékekkel / a s z t a l i és hordozható típusokkal egyaránt/, továbbá hordozható tekercsfilmolvasó készülékekkel rendelkezik az i n t é z e t . E felszerelés ára 10 000 dollár a l a t t v o l t . 100 o l d a l mikro
f i l m j e 17 centbe, egy tárolótasak 7 centbe k e r ü l . A mikrofilmlaprói készített egy nagyítás költsége 5 cent. Az információs központ anya
gának egy része mikrofilmlapon érkezik, minthogy az amerikai kormány
z a t i kutatási és fejlesztési jelentések /US Government Research and Development Reports/ mikrofilmlapon ingyen vagy filmlaponként 65 cen
tes áron beszerezhetők. A dokumentumok azonosító adatainak / j e l z e t , szerző, cim, deszkriptorok/ feldolgozása adattárolás száméra és a gya
rapodási jegyzékek előállítása tételenként kb. 20 centet tesz k i . A központ a professzorok j e g y z e t e i t , szöveggyűjteményeit i s mik
rofilmre v e s z i , s Önköltségi áron az egyetemi hallgatók rendelkezésé
re bocsátja. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a felhasználók megha
tározott körét vonzó szakosított tájékoztatási központ viszonylag o l csón igen hasznos l e h e t . A mikrofilmen alapuló tájékoztatási rendsze
rek számára nélkülözhetetlenek az olvasókészülékek, amelyek ma már az átlagos i r o d a i felszereléshez tartoznak.
/Tőkés I . /
17/72 02.007:681.3.004.14 A könyvtáros éa a számitógépee adatbázis v e z e t é a e . /Can the
l i b r a r i a n become a computer data base manager?/ - LANüAU, H.B. • Special L i b r a r i e s , 62.k. 3.az. 1971. p.117-124.
Az adatbázis - a cikkben közölt meghatározás s z e r i n t - olyan nagy volumenű, a felhasználók igényeinek kielégítésére szolgáló i n formációgyűjtemény, amelyben az informéciókat digitális formában tá
rolják a számítógépes információkeresés követelményeinek megfelelő rendezerben. Az adatbázis létrehozása és üzemeltetése vezetést kí
v á n . A technikai követelményektől e l t e k i n t v e a f e l a d a t rokon a könyv
tár feladatával. így felmerül, sőt a könyvre, mint egyedüli informá
cióhordozóra alapozott információtárak elavulásával /ezt a folyama
tot a szerző 1992-re befejezettnek t e k i n t i / egyre inkább előtérbe ke
rül az a kérdés, hogy a könyvtáros képes-e i l y e n számitógépes adatbá
z i s vezetésére?
A szerző válasza s z e r i n t igen, de előbb meg k e l l ismernie a szá
mitógép biztosította lehetőségeket, meg k e l l Ismerkednie a számítás
technikával és az adatfeldolgozás a l a p j a i v a l .
Az adatbázis vezetőjének /tervezőjének és üzemeltetőjének/ az öaazekötő szerepét k e l l játszania az adatbázis és a felhasználók kö
zött. A közleményben hivatkozott szerzők s z e r i n t az c-iatbáziet keze
lő személyzet egyéb munkaköri f e l a d a t a i i s azonoaak a könyvtáros f e l a d a t a i v a l . A következő szempontok indokolják azonban a z t , hogy az adatbázist általában nem nevezik könyvtárnak éa az adatbázist nem könyvtárosok vezetik:
a/ az adatbázis megnevezés "előkelőbb" hangzású a könyvtár k i f e jezésnél;
b/ az adatbázis vezetőjének magasabb fizetési igénye l e h e t , mint egy könyvtárosnak;
c/ a szerző a z e r i n t a legfontosabbak nem ezek a fent f e l s o r o l t tények, hanem az, hogy a könyvtárosok nem tudják, hogyan k e l l vezet
ni egy azámitőgépes adatbázist, ezért ezek vezetését nem i s láthat
ják e l . Az adatbázis vezetője általában az elektronikus adatfeldol
gozás azakembere.
Érdekes, hogy ez e l l e n a könyvtárosok nem i s t i l t a k o z n a k , b á r , ha ugyanazt az információt nyomtatásban, könyv formájában kellene tárolni, egész biztosan azonnal felemelnék szavukat.
Még nincs t u l késő azonban ahhoz, hogy a könyvtáros, elismerve a nem-könyv formában tárolt információ jelentőségét, az uj technika hasznosságát és létjogosultságát, kilépve hagyomanyszeretetéböl, va
lamint a modern technika alkalmazásához szükséges, részére uj isme
reteket l s megszerezve, részt vehessen az adatbázisok vezetésében.
A f e n t i feltételek kielégítése mellett a könyvtáros, a tájékoztatási
TMT í g . é v f . 4.szám 1972.április
problémák megoldásában s z e r z e t t gyakorlatával, a felhasználók igényei
nek és szükségleteinek ismeretében, azok elismerése m e l l e t t , értéke
sen működhet k ö z r e , sőt az adatbázis vezetési f e l a d a t a i n a k megoldásá
r a i a képes l e e z .
Ez azonban a könyvtáros részéről kemény munkát k ö v e t e l . Nehezí
t i a f e l a d a t o t az a tény, hogy rendszeres, iskolaszerű képzés hiányá
ban, vagy annak nem t e l j e s e n megfelelő v o l t a miatt az alapvetően szükséges ismereteket a könyvtáros csak önképzéssel, vagy a különbö
ző előadásokon leadott anyag megfelelő kritikájával, átértékelésével, a lényeges és célszerű ismeretek kilúgozásával s z e r e z h e t i meg.
A szerző a közlemény végén az önképzés elősegítésére 32 tételes annotált bibliográfiát k ö z ö l .
/ S c h i f f E./
18/72 021.64
Könyvtárközi együttműködést, de milyet? /'flspóipraca b i b l i o t e k , ale j a k a ? / - ZAfiZEBskl, T. = B i b i i o t e k a r z , 38.k. 3.sz. 1971. p.65-72.
Az évtizedünkben zajló könyvtári forradalmat és annak kifutási irányát egyebek között az évszázados hagyományokkal rendelkező álta
lános könyvtárak fejlődésének sajátosságai i s jól j e l l e m z i k . Ezek a könyvtarak mindinkább specializálódó különgyüjteraényekre e^nek szét, de ezt követően a g y a k o r l a t i l a g önállósodott szakkönyvtárak halmaza ismét közös vezetés a l a t t álló szövetséggé a l a k u l . Ennek oka, hogy az elmélyülő specializálódással együtt jár az interdiszciplináris tu
dományágak megjelenése, s igy egyetlen könyvtár sem tudja használói
nak igényeit csupán saját forrásaira támaszkodva kielégíteni. E z t az integrálódási vagy legalábbis együttműködési kényszert felerűsiti a publikációk áradata és a felhasználók számának nagyarányú növekedé
s e .
Ami k i c s i b e n érvényes az általános könyvtárak fejlődésére, az országoB méretekben i s a z . Csakhogy e z t az országosan szükségessé v á ló együttműködést könnyebb hangoztatni vagy formális megoldásokkal e l i n t é z n i , irint megválósitani. Soha Lengyelország s z o c i a l i s t a állam, a csoportérdekek mégi3 hosszú idő óta k e r e s z t e z h e t i k a kibontakozás ú t j á t , annál i s i - á b b , mivel az érdemi együttműködésre való áttérés
átmenetileg sok könyvtártól követelne áldozatokat.
Az együttműködés kiteljesítése és irányítása megfelelő hatáskö
rű és erősségű országos szervet tételez f e l , amely központi intézmé
nyei révén létrehozná mindazokat a központi szolgáltatásokat, amelyek j e l e n l e g hiányoznak vagy csökevényes formában vannak meg, i l l e t v e amelyek ezúton teremthetők meg a legolcsóbban, a legmagasabb színvo
nalon / p l . a külföldi folyóiratok és az 1945 előtti lengyel kiadvá-
nyok t e l j e s központi katalógusának vezetése és gyors publikálása, a
"tájékoztatás a tájékoztatásról" központjának megszervezése, az együttműködés módszereinek kutatása s t b . / . Ez már önmagában i s szabá
lyozná, érdemi irányba terelné az együttműködés lehetséges, a j e l e n l e g i helyzetben gyakran egymás e l l e n fellépő, egymást elnyomó válto
z a t a i t . Egyes változatokat korlátozna, másokat ösztönözne. így a tár
caszintű együttműködésben fokozatosan kiküszöbölné a f o r m a l i s z t i k u s és bürokratikus túlburjánzásokat, a h e l y i /területi/ együttműködés
ből pedig kiszorítaná a sokba kerülő és színvonaltalan eredményeket hozó autarkiás törekvéseket. Ezzel szemben az őt megillető helyre emelné a mindmáig háttérbe szorított, ám annál szükségesebb, specia- lizáció s z e r i n t i együttműködést, amelynek jegyében sorra megalakulná
nak az a r r a illetékes könyvtárak állománygyarapításban, tájékoztatás
ban s t b . kooperáló körei, és megszületnének a központi szolgéltatá
sokkal koordinált szakosított gyarapodási jegyzékek és egyéb tájékoz
tató kiadványok.
Az e m i i t e t t szerv e z t a folyamatot azzal i s gyorsíthatná, hogy kidolgozza és kiadja a "könyvtári jó szokások kódexét". Ebből a könyv
tárak és fenntartóik pontosan megismerhetnék együttműködési kötele
zettségeiket, a felhasználók pedig a z t , hogy a könyvtárakkal szemben milyen jogos elvárásaik lehetnek.
Az együttműködéssel kapcsolatos feladatok igen sürgetöek. A t e t teket nem hozó szólamok az együttműködés eszméjét kompromittálják.
/ P u t a l a I . /
J 9
y
7 2 025.153:771.318Könyvtári fotomásoló készülékek: a j e l e n l e g kapható felszerelés jegyzéke. /Library photocopiers: an index of currently a v a i l a b l e eauipment./ - J E N i a ü ü , H.bí. = Library and Information B u l l e t i n , 1971.
12.sz. p.2-6.
A kereskedelmi katalógusok és a gyárak, vállalatok adatszolgál
tatásai alapján összeállított gépjegyzékek - i l y e n ez az összeállí
tás l s - időről-időre áttekintést adnak egy-egy szakterület techniká
járól, a kereskedelem árukínálatéról, a beszerezhető gépek választé
káról. Ezekből a készülékek jellemző tulajdonságait, műszaki adatait / p l . r.uly, m é r e t , másolífelület nagysága, a készülék és a hozzávalók ára/ lehet megismerni, Ö3sze lehet hasonlítani a különféle gyártmá
nyokat. A Library and Information B u l l e t i n ezen u j jegyzékének hiá
nyossága: biráletot, értékelő elemzést nem tartalmaz, igy nem nyújt eligazítást a fejlődés irányairól, a világszínvonalról, a készülékek és anyagok gazdaságosságáról a nasználatuk indokoltságáról a különbö
ző szintű, jellegű felhasználók számára, az eljárások célszerűségéről.
Köiismert, hogy a legújabb, legkorszerűbb készülékek megjelenése után az e l a v u l t készülékek és eljárások i s még jó i d e i g piacon maradnak,
TMT 19. éví. 4.szám 1972.április
adott esetekben speciális célra használhatóbbak i s lehetnek, mint az u j eljárások. Ennek megítélésére azonban a felhasználás körülményei
r e , p l , a könyvtár nagyságára, a dokumentum jellegére, az igénybevé
t e l mértékére s t b . I s t e k i n t e t t e l k e l l l e n n i .
Ez az Öt oldalas ismertetés a könyvtári fotomásoló készülékekről tehát nem alkalmas a r r a , hogy kézikönyvet pótolva eligazítsa a tájé
kozatlan o l v a s ó t , inkább j e l e n t kiegészítést korábbi kézikönyvek ér
tékelő f e j e z e t e i h e z a z á l t a l , hogy a Jelenleg kapható készülékeket so
r o l j a f e l . Ez az összeállítás az Angliában kapható fotomásoló készü
lékeket tartalmazza.
Annak ellenére, hogy a könyvtár a dokumentációs másolásnak csak egyik szakterülete, nagy a készülékek választéka. 5 eljárás 46 készü
léke szerepel a jegyzékben: a diffúziós másolás 12, a Dual spectrum 7, az e l e k t r o s z t a t i k u s 23, a z s e l a t i n o s 2, a stabilizáló eljárás 2 készülékkel.
A diffúziós eljárás két p a p i r , a dokumentum kontakt másolással megvilágított, s előhíváskor fordított állású képet adó negatív pa
pír és a v e l e együtt előhívható, fényérzéketlen pozitív papir gyors kidolgozásával k é s z ü l . Nem mindegyik gépen lehet könyvet i s m á s o l n i . A diffúziós készülékek ára 60 - 175 font között változik. A papírok választéka nagy: az Anson-Skyeopy L t d . " B r i e f " tipusu készülékén p l , kétoldalas pozitív papírokat, átlátszó légipostapaplrokat és o f s z e t gépen sokszorosítható papirokat i s lehet használni. A B r i e f tipusu készülék ára 99 f o n t . Az Autex L t d . Planocop 505 elnevezésű készülé
ke 55 fontba k e r ü l , ezen 25 x 40 cm méretű könyvek i s másolhatók. Az Ofrex L t d . 9 P tipusu készüléke sokoldalúságával tűnik k i . S z i n e s , vonalas vagy tónusos eredetik másolhatók vékony vagy kartonvastag pa
pírra, kétoldalas másolópapírra vagy ofszet lemezre.
A Bual speotrum a 31Í Company által k i f e j l e s z t e t t másolőeljárás, kizárólag e vállalat gyért ehhez készülékeket. Az eljórÓ3 kettős:
ibolyántúli fénnyel világítják meg és infravörös sugarakkal hivják elő az anyagot. A p o z i t i v papir m e l l e t t i t t i s egy speciális közbe
eső p a p i r r a van szükség. A "251" tipusu készülék ára 145 font, a
"209" t i p u s u , automatikus működésű másológép ára 479 f o n t .
Az e l e k t r o s z t a t i k u s eljárások két változata t e r j e d t e l : a xero- g r a f i k u s , szelendobos másolás n az E l e c t r o f a x néven ismert cinkoxi- dos p a p i r r a másoló eljárás. A Rank Xerox L t d . a 914 tipusu gép he
l y e t t most a 422 t i p u s t adja b é r b e . Havi 5 font bérleti d i j mellett egy másolat ára 1,70 penny. 5 példány f e l e t t 0,62 penny. A 3600 t i - pus bérleti d i j a 15 f o n t . A másolatok ára 1-5 példányig 1,65 penny, 6-24 példányig 0,33 penny, fölötte 0,25 penny. A 720 tipus bérleti d i j a 10 f o n t , a másolat ára 1-5 példányig 1,55 penny, e példányszám fölött 0,52 penny.
Az angol vállalatok által forgalomba hozott cinkoxidos másoló
gépek jelentős része nem angol gyártmányú, azok közül több t i p u s t már régóta ismernek és használnak Magyarországon i s . Az Apeco Super Stat készülék ára Angliában 320 font; a Copycat L t d . 190 tipusu ké
szüléke 339 fontba, a 215 tipus 439 fontba k e r ü l . Az SCK Smith Űoro-
na L t d . Coronastat 55 tipusu gépe éremmel működő, önkiszolgáló válto
zatban i s kapható.
A z s e l a t i n o s eljárás csak a Kodak L t d . V e r i f a x tipusu készüléke
i n használatos.
A stabilizáló eljárás során a visszamaradó vegyianyagokat nem mossák k i a k é p b ő l , hanem stabilizálják. Ezért ezek a másolatok csak 3-5 évig tartósak. A C r l t e r i o n Sraphic Products L t d . Dalcomatlc készü
lékén kétoldalas eredeti dokumentumok és fényképek i s másolhatók, to
v á b b á fénymásolásra alkalmas reprodukciók i s készíthetők.
Ami ebből az összeállításból nem derül k i , de lényeges: könyvtá
r i , dokumentációs tömegmunkára, folyóiratok, könyvek, ügyviteli I r a tok gyorsmáeolására az e l e k t r o s z t a t i k u s eljárások alkalmasak l e g i n k á b b . A többi eljárás már vagy e l a v u l t , vagy olyan speciális felada
tokra használatos, melyek e l e k t r o s z t a t i k u s eljárással egyelőre nem oldhatók meg,
/Tíkss 1./
20/72 025-3/.4:021.63/73/
Állami könyvtárak és a központi feldolgozás. /State l i b r a r i e s and c e n t r a l i z e d p'rocessíng./ - F.ff. = Library Hesourees &
Technical S e r v i c e s , 14.k. 2.az. 1970. p.269-278.
A központi katalogizálás és feldolgozás gondolatával az USA-ban már 1853-ban foglalkoztak /elsőként a Smithsonian Intézetnél/. A ko
r a i kísérletek azonban nem jártak eredménnyel. A Library of Congress /Kongresszusi Könyvtár/ 1901-ben kezdte e l a saját katalógusához ké
szített cédulák terjesztését.
1945 óta előtérbe került a szakirodalomban a központi vagy együttműködéses alapon történő katalogizálás. A közlemény egy 72 téte
l e s bibliográfiát ad az állami könyvtárak ez irányú tevékenységéről, röviden összefoglalva az elért eredményeket.
Az állami könyvtárak részvétele többféle l e h e t :
a központi - együttműködésben történő - katalogizálás végrehaj
tóit
az állami költségvetés vagy más alapítványok r a j t u k keresztül f i nanszírozzák ezt a tevékenységet;
közvetve - a szolgáltatások megtervezésével és megszervezésével - segítik elő a központi feldolgozást.
IMI 19-évf. 4.szám 1972.április
A központosításnak sok előnye van:
a katalogizálás költséges segédeszközeinek koncentrációja;
a tehetséges katalogizáló szakemberek koncentrálása;
az információk utjának rövidítése;
a szabályozott módszerek és eljárások használatának elősegíté
s e i
külön ellenőrzési és szerkesztési-kiadási munka szükségtelen
sége;
a katalógusok gondozásának megkönnyítése.
A j e l e n l e g i helyzet csak az irodalom alapján nehezen ismerhető meg, a kudarcba f u l l a d t kísérleteket rendszerint nem irják l e . Min
denesetre 60-80 feldolgozó központ működik az állami könyvtáraknál.
Ezek általában k i s könyvtárakat kiszolgáló k i s központok és financiá
lisán erősen függnek a költségvetéstől, i l l e t v e a különböző alapít
v á n y o k t ó l , átlagosan több mint t i z éves fennállás után Í3 még mindig gyermekbetegségekkel küzdenek.
Jellemző tény, hogy a kutatási-fejlesztési munka - a publikáci
ók számát és tartalmát tekintve - igen gyenge ezen a területen. Az irodalomban sok kérdést ismételten vetnek f e l , de választ nem adnak r á j u k . I l y e n kérdések:
hosszabb távon gazdaságos lehet-e a nemzetgazdaságban a közpon
tosított feldolgozás?
milyen paraméterek a meghatározók a központi feldolgozási tevé
kenységre nézve?
milyen tipusu vezetőre van szükség a központokban?
ml a jövője a központi feldolgozásnak?
Az első kérdés vonatkozásában érdekes megemlíteni a z t a t é n y t , hogy mig az állami költségvetés megfelelő tételeinek csökkentése az USA-ban jelentősen csökkenti a íözpontositás lehetőségeit, addig elő
re törtek a p r o f i t r a dolgozó katalogizáló, feldolgozó központok.
Tevékenységük méreteire jellemző, hogy a nagy állami könyvtárak szolgáltatásaikat nem v e s z i k igénybe, ezért az évi 100 000 tételnél kisebb kapacitású központok dominálnak.
Megállapítható, hogy vezetésükre inkább manager-tipusu v e z e t ő , mint könyvtáros képzettégü szakember szükséges. Legalábbis erre mu
t a t a j e l e n l e g i és fejlődésben levő központok vezetésének vizsgála
t a .
A jövóre vonatkozóan a szerző k i f e j t i , hogy csak egy lehetőség
van a katalogizáló-feldolgozó központok fennmaradására: na képesek szakítani j e l e n l e g i egysíkú /azaz mindig egy adott t i p u s u , p l . gyer
mek-, i s k o l a i s t b . könyvtárat kiszolgáló/ tevékenységükkel éa állami bibliográfiai központtá fejlődnek.
/ S c h i f f B./
21/72 025.5/4:027.54/75/
Az USA Kongresszusi Könyvtárának feldolgozási osztálya 1969-ben.
/The proceasing department of the Library of Congress i n 1969./ - WELSH, W.J. • Library Resources & Technical S e r v i c e s , 14.k. 2.az.
1970. p.236-257.
A Library of Congress feldolgozási osztálya szervezetében az osztálynak közvetlenül alárendelt három h i v a t a l működik:
a beszerzési éa tengerentúli ügyekkel foglalkozó;
a katalogizálási és a szolgáltatási h i v a t a l . Mellérendelve
a műszaki fejlesztési h i v a t a l és
az országos központi oimjegyzék kiadóhivatala dolgozik.
Tevékenységének méreteit j e l l e m z i az alábbi néhány adat 1960 és 1969 között;
a könyvtár t e l j e s állománya 39 millió egységről 60 millióra emelkedett;
a cédulák száma a központi katalógusban 10,5 millióról 14,5 mil
lióra, a szolgálati katalógusban 11,5 millióról 16,5 millióra n ő t t . Az osztály alapvető koncepciója s z e r i n t azonban a jövőben a s z o l gáltatási tevékenység fejlesztése mellett előtérbe k e l l helyezni a nagykapacitású, könnyen hozzáférhető információs hálózat kiépitését.
A beszerzési és tengerentúli ügyekkel foglalkozó h i v a t a l cél
programj!ii7~alneTyinr'téWl(rtén-T^ :
a beszerzés és katalogizálás országos programja /National Prog
ram for Acquiaition and Catalogulng/ a f e n t i tevékenységek orazágoa és nemzetközi együttműködéssel történő gyorsításéra és szélesítésére;
TKT 1 9 . é v i . 4.szám 1972.április
a "480-as jogszabály" program / P u b l i c Law 480 Program/ külföldi kiadványok állami költségvetésből / é s az állam által rendelkezésre bocsátott idegen fizetőeszköz árán/ történő beszerzésére;
szövetségi dokumentumok beszerzése és terjesztése: a z z a l az e l sődleges f e l a d a t t a l , hogy az U.S. kormányzati kiadványainak a könyv
tár részére történő beszerzését biztosítsák;
a fölöspéldányok szétosztása;
a rendelés automatizálása.
A katalogizálási h i v a t a l főbb munkái a katalogizálás m e l l e t t : katalogizálási és transzliterálási szabályzatok kiadása;
törvényjavaslatok osztályozási rendszerének tökéletesítése;
MAHC /Machine readable oataloguing = géppel olvasható k a t a l o g i z á l á s / tevékenység;
tizedes osztályozás /Dewey/ kiadása;
katalogizálás oktatása.
A szolgáltatási h i v a t a l kiemelt munkái:
a cédulaszolgóltatás automatizálása /CARDS - program: Card D i - v i s i o n Automation Program = cédula részleg automatizálási programja/;
a cédulák uj árának megállapítása;
géppel olvastatható rendelések programja;
az egységes könyv-számozási rendszer programja /Standard Book Uumbera/;
az amerikai könyvtárak azonosítására szolgáló kődjegyzék kiadá
sa;
szolgálati katalógusok kiaiésa;
a Hational Union Catalog /Országos Központi Cimjegyzék/ és k i egészítéseinek kiadása;
egyéb kiadványok / a gyermekirodalom, hanglemezek s t b . vonatko
zásában/.
A műszaki fejlesztési osztály főleg a könyvtári tevékenységek automatizálásával, a szolgáltatások computerizálásával f o g l a l k o z o t t . Előkészületet t e t t e k a MARC-hoz csatlakozó s t a t i s z t i k a i program /GENESIS: Generalized S t a t i s t i c a l Program = éltalános s t a t i s z t i k a i
program/, kulcsszó s z e r i n t i rendezési program /SKED: Sort-key e d i t program = kulcsszó szerkesztő program/, a régebben feldolgozott
anyag MAÜC formátumra történő átalakítási programja /RECONi Retro- spective Conversion Program = visszamenőleges adatatalakltási p r o gram/ üzemeltetésére.
A közlemény a f e n t i feladatokkal igen részletesen foglalkozva mutatja be az osztály 1969-ben k i f e j t e t t tevékenységét.
/ S c h i f f E./
22/72 025.3:389.6
Az információátvitel országos programjának szabványosítási köve
telményei. /Standardlzation reouirements of a natlonal program f o r Information t r a n e f e r . / - 'tflGINGTOH, R.L. - WOOD, J . L . = l i b r a r y Trend.
18.k. 4.az. 1970. p.432-447.
A tudományos és műszaki tájékoztatási rendszerek egyes műveletei
nek automatizálása f e l v e t i a szabványosítás szükségességét. A szabvá
nyosítás feltétele annak, hogy a részrendszerek valamikor egységes or
szágos rendszert képezhessenek. Szabványosítás hiányában a részrend
szerek egymással nem i l l e s z k e d n e k , túlszabályozás esetén azonban sok helyütt f e l e s l e g e s müveleteket k e l l elvégezni, a kialakított rendsze
rek nem alkalmazkodnak a változó igényekhez, lehetetlenné válik töké
letesítésük. A helyes mértékű szabványosítással a rendszer az adott pillanatban megfelelően üzemeltethető, de szükség esetén tovább i s fejleszthető, a szabványosítás eredményeképpen nem kényszerül f e l e s leges müveletekre, nem lépnek f e l f e l e s l e g e s kiadások.
Ünnek jó példája, hogy a Library of Congress-tűl /Kongresszusi Könyvtár/ 1968-ban 2500 különböző könyvtár és vállalat 78 millió kata
lóguscédulát vásárolt meg, így a könyvtár l e i r d katalogizálási rend
szerének elfogadásával a könyvtárak dollármilliókat takarítottak meg.
A szerző s z e r i n t azonban a szabványosítás területén sok hiányos
ság mutatható k i . Ezek:
nem elégséges az elfogadott szabványok által felölelt terület;
az elfogadott szabványokat sem alkalmazzék általánosan;
sok - általánosan ismert és "szabványnak" nevezett - gyakorlati eljárást az egyes felhasználók más és má3 értelmezésben alkalmaznak;
igy p l . a különböző helyeken, de egységes elvek s z e r i n t készített címleírások mégis különböznek egymástól.
A fentiek s z e r i n t a j e l e n l e g i helyzetben a szabványosítás elég
telen mind a meglévő szabványok, mind azok alkalmazása tekintetében ahhoz, hogy egységes, országos tájékoztatási hálózat alakulhasson ki
i ebben az automatizálással ellensúlyozni lehessen a megnövekedett
TMT 1 9 . é v i . 4.szám 1972.április
f e l a d a t o k a t , igényeket, u j és jobb szolgáltatási formák jöhessenek l é t r e .
A szabványosítás lehetséges területei:
a reprográfia és a mikrofelvételek;
a számítástechnika alkalmazásának technikai kérdései;
az adatok megadásának egységesítése.
Az országos hálózatban azonban minden egyes résztvevő egy-egy csomópont i s és a csomópontok /könyvtár - olvasó; dokumentáció - köz
ponti könyvtár/ közötti kapcsolatok szempontjából a szabványosításnak az információközlés, információcsere k e r e t e i t k e l l megadnia és nem szabad k i t e r j e d n i e az adatok feldolgozására /tárolására, keresésére/, tóég az sem szükséges, hogy a gépi formátum azonos legyen az egész há
lózatban, de kötelezően biztosítani k e l l a különböző formátumok egy
másba való átalakíthatóságát.
J e l e n l e g több nagy rendszer t e r j e d t e l . I l y e n az angol nyelvű monográfiákra kidolgozott MARC I I . /Machine Readable Cataloguing = géppel olvasható katalogizálás/, az e l e k t r o n l k a i - e l e k t r o t e c h n i k a i szakirodalomra az IEEE / I n s t i t u t e of E l e c t r i c a l and E l e c t r o n i c s En- gineers = Villamos és Elektronikus Mérnökök Egyesülete/, a f i z i k a i irodalomra az AIP /American I n s t i t u t e of Physlcs = Amerikai F i z i k a i Intézet/, a biológiai irodalomra a BioSeiences Information Service of B i o l o g i c a l Abstracts /a B i o l o g i c a l Abstracta biológiai tudományok tájékoztatási szolgálata/, a kémiai szakirodalomban a Chemical Ab
s t r a c t s S e r v i c e , a nukleáris irodalomban az INIS / I n t e r n a t i o n a l Kuc- l e a r Information System = Nemzetközi Atomtájákoztatási Rendszer/
rendszere.
Mindezek közül azonban a szerző s z e r i n t egy sem alkalmas a r r a , hogy az országos rendszer alapját képezze az USA-ban. Mig a KARC I I . rendszer, amely eddig csak az angol nyelvű monografikus irodalomra t e l j e s és a periodikus irodalomra nézve csak részben készült e l , a könyvtárak éa a könyvtárosok szemléletét, addig a többi rendszer, a legpregnánsabban az 1HIS rendszere, a dokumentációs - tájékoztatási szakemberek nézetét képviseli.
Mindenesetre az egyes adatik szabványosított megadási formája területén jelentős előrehaladás tapasztalható a Standard Book Number /egységes könyvszámozási rendszer/ és a Standard S e r i a l Numbers /fegységes periodikum számok/ kidolgozáséval. lényeges adatelemek, ame
l y e k k e l kapcsolatban az ANSI /American National Standards I n s t i t u t e
= Amerikai Országos Szabványügyi Intézet/ Z 39 bizottságéban j e l e n tős szabványosítási munka f o l y i k :
országnevek és p o l i t i k a i alosztások;
időponti adatok;
nyelv;
könyvtárak, könyvkereskedések, kiadóhivatalok megnevezése és elme.
A munkálatok célja egységes kód és kódstruktúra kialakítása.
Jelentós probléma az egységes transzliteráclő kérdése i s . Iga
zán eredményesen a szerző s z e r i n t ezen a területen csak akkor lehet szabványosítani, ha az egyes Írásjelek transzliterélásét valamely m ó don a computerben ábrázolható karakterekkel definiálják. Az egységes szemantika kérdésében /azaz egységes osztályozási rendszer vagy t e zaurusz vonatkozásában/ a szerző egyelőre nem i s keresi a m e g o l d á s t . Szerinte a j e l e n helyzetben az országos rendszer problémája még csak az információ automatikus továbbítása lehet és nem az egyedi informá
ciók egységes értelmezésének automatizálása.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni a z t a tényt sem az országos hálózat tervezésénél, hogy ez a hálózat sok ponton nemzetközi kapcso
latokat i s tartalmaz. Sok információszolgáltató intézet működik az USA-n kivül, másrészről a szabványosítással kapcsolatosan figyelembe k e l l venni az ISO / I n t e r n a t i o n a l Organization f o r atandardlzation = Nemzetközi Szabványügyi Szervezet/ tevékenységét és az UNISIST
/UNBSCO-International Council of S c i e n t i f i c Unions = Tudományos Szer
vezetek Nemzetközi Tanácsa/ tervezetet i s .
/ S c h i f f E./
23/72 026i024.68/410/
Könyvtárközi szolgáltatások Nagy-Britanniában, / i n t e r l i b r a r y s e r v i c e s i n the UK./ - ÜfiQUHART, D.J. '= NLL Heview, l . k . l . s z . 1971.
p.14-16.
Az utóbbi években jelentős fejlődés mutatkozik Nagy-Britannia könyvtárközi szolgáltatásai terén. Az a n g l i a i h e l y z e t bemutatása esetleg eegit megoldani m á s országok hasonló problémáit.
A kiadványok számának állandó növekedése és a kutatási intézmé
nyek nagy száma irányította a figyelmet a könyvtárközi szolgáltatá
sok kialakítására 1920-ban. A problémák megoldására kétféle ki3érlet i n d u l t . Egyrészt az NC1 /National C e n t r a l L i b r a r y • Országos Központi Könyvtár/ létrehozása, melynek alapfeladata a központi katalógus K i alakítása v o l t , másrészt a Science Mueeum Library /Tudományos Múzeum Könyvtára/ kísérlete átfogó központi gyűjtemény megvalósításéra.
Ezek a kísérletek azonban csak részben voltak s i k e r e s e k , A l a s sú és bizonytalan szolgáltatósok megjavításéra hozták létre az önál
ló NLL-t /Nttlonal Lending Library f o r Science and Technoiogy • Or
szágos Tudományos és Műszaki Kölcsönző Könyvtár/.
TMT í g . é v f . 4.szám 1972.ápriliö
A könyvtár célkitűzése, hogy gyűjtse és a távoli felhasználók számára hozzáférhetővé, használhatóvá tegye a világ tudományos i r o d a l m á t . 1963-ben, működésének első t e l j e s évében, 233 600 kérés ér
k e z e t t , 1969-ben 928 300. Az NLL s i k e r e s működésének bizonyítéka az igénybenyújtások számának állandó növekedése és az a tény, hogy Nagy- B r i t a n n i a könyvtárközi szolgáltatásainak több mint felét bonyolítja l e .
Az NLL iránti jövőbeni érdeklődés több tényezőtől függ: egy
részt a tudományos munkaerők számának növekedésétől, másrészt attól, hogy a könyvtárak beszerzéseik során milyen mértékig v e s z i k figyelem
be a könyvtárközi szolgáltatások lehetőségeit.
Az NLL iránti bizalom egyik fő oka az a gyorsaság, mellyel az igényeket kielégítik /az anyagot vagy fotókópiát még a beérkezett ké
rés napján továbbítják/, a másik pedig, hogy nemcsak a r i t k a témák iránt érdeklődők juthatnak a szakirodalomhoz, de az általánosabb té
mákkal foglalkozó anyag i s rendelkezésre á l l .
Az NLL-ben a nagy igénybevételnek megfelelően, a gyors lebonyo
lítás érdekében a következő főbb rendszabályokat alkalmazzák:
a folyóiretszámokat nem kötik kötetbe;
a kiadványokból az igényeknek megfelelően több példány áll ren
delkezésre;
a kéréseket ceak az előirt formanyomtatványon fogadják e l ; kisebb tételben fotókópiát kölcsönöznek;
a fotomásolási tevékenység éa a kölcsönző nyilvántartások de- centralizáltak.
Az NLL kész az európai nagykönyvtárakkal együttműködni és tevé
kenységét nemzetközivé szélesíteni.
/Balonyi K./
05:025.3:681.3.022 On-line periodlkum-kezelő rendszer a Laval Egyetem könyvtárába.'..
/On-line s e r i a l s syatem at Laval üniveraity L i b r a r y . / - VAriE.NiJSS.Íí.
de: = Journal of L i b r a r y Autcmation, 3-k. 2.sz. 1970. p.128-141.
On-line periodikum-kezelő rendszer kiépítését kezdték meg Kana
dában, a québeci Université de Laval / L a v a l Egyetem/ könyvtárának k i szolgálására.
A rendszer egy k i l e n c helyen e l h e l y e z e t t dokumentumtár /dokumen
tációs központ, r i t k a könyvek archivuma, térképtár, filmtár, valamint könyv- éa folyóirattár atb./ periodikumokkal kapcsolatos feldolgozá
s i műveleteinek központosítását t e s z i majd lehetővé. A j e l e n l e g még kipróbálás a l a t t lévő számítógépi programrendszer máris hasznos s z o l gálatot teez a különböző statisztikáknak, valamint a hiányzó füzetek jegyzékének Összeállításánál.
1969 szeptemberében a számítógépben tárolt adatok t e l j e s gyűjte
ménye több mint 16 000 folyóiratcímet és 6000 hivatkozást tartalma
z o t t .
A rendszer egy IBM 360/50 tipusu, f i x és cserélhető lemeztárral, mágnesszalagos egységekkel, katódsugárcsöves megjelenítő berendezé
sekkel és gyors sornyomtatóval rendelkező számitógép alkalmazására é p ü l . A t e l j e s program elhelyezéséhez a központi magmemóriában 56 Kbyte szükséges. A zömében az IBM CSAL /Operating System Assembler Language = IBM operációs rendszer összeállító nyelv/ nyelven megirt programrendszer, amely több mint 20 programmodulból á l l , három alrend
szerre osztható:
a rendszert és az adatvégállomásként használt katódsugárcsöves megjelenítő készülékeket vezérlő program;
a f l l e aktualizálását, i l l e t v e a f i l e - b a n tárolt, keresett és megtalált adatok kiíratását, kivetítését vezérlő program;
a lemezen lévő recordokat kereső és módosító program.
A lemezen tárolt "master f l l e " /az a f l l e , amely mi-len adatot egy rendszerben tartalmaz/ egyelőre csak a folyóiratcím hivatkozási száma alapján kereshető, változtatható s t b . , a más adatok s z e r i n t i kereshetőséget még ki k e l l épiteni.
/ S o h i f f E./
25/72 3 4 7-7 8
Vltaülés a szerzői .jósról. /Copyright law discussed./ = American I n s t i t u t e of F h y s i c s , Information and Publication Newsletter, l . k . 4.sz. 1970. p.3.
Az ASIS /American Society for Information Science = Amerikai Tá
jékoztatástudományi Társaság/ múlt évi közgyűlése keretében több ülé
sen tárgyalt a szerzői jogról /copyright/ és a szellemi tulajdon j o gáról. Az első konzultációs ülésen tájékoztatták a résztvevőket a szerzői jog alapvető kérdéseiről és e jog növekvő problémáiról. A má
sodik konzultációs Ülés rendszeres módon, színvonalasan foglalkozott a szerzői jog és a szellemi tulajdon kérdéseivel. Az előadók a szer-
TMT 19.ért. 4.szám 1972.április
zői Jog szakértői v o l t a k . Az ülést a tájékoztatási szervek és a tájé
koztatási hálózatok vezetői számára rendezték é3 megvitatták a szer
zői Jog különböző rendelkezéseit, valamint az előkészítés a l a t t álló idevonatkozó törvényjavaslatokat. Megvizsgálták a számítógéppel o l vasható adatokra vonatkozó szerzői Jogi kérdéseket, az adattárakban előállított szellemi termékek szerzői jogi vonatkozásait és a tájé
koztatást közlő különböző eszközök szerzői Jogi kérdéseit.
A rendezvény során M.3. KEPLINGEB t e r j e s z t e t t elő A láthatatlan példányok esete cimmel referátumot. E tanulmány ismertette a szerzői jogi oltalom a l a t t álló müvek felhasználásának ellenőrzését a számí
tógépes tájékoztatási rendszerekben. A tanulmány végkövetkeztetése s z e r i n t az i l y e n input a szerzői Jog megsértésének tekinthető a vo
natkozó mődoBitott szerzői jogi törvény alapján. így értelmezik azt az ujabb bírói döntések i s , valamint erre & következtetésre k e l l Jut
n i a szerzői jog általános szabályai alapján i s .
/líoravek L./
2<<,/72 621.394.346:659.24/-25 A telex-hálőzat használata a tudományos-műszaki információk át
vitelére. /Zastoaowanle s i e c i teleksowe.1 do przekazywania inforaaóTl naukowo-technicznej./ - MARJÍOWSO, T. - STERBA, L . • Aktualne Proble- my Informacji 1 Dokumentacji, 15.k. 6.sz. 1970. p.10-15.
Lengyelországban más országokhoz képest kisebb mértékben használ
ják f e l a telexhálózatot a szakirodalmi információk továbbítására.
Ennek részben az az oka, hogy a lengyel szakirodalmi tájékoztatás szá
mára e lehetőség csak akkor adódott, amikor a külföldi tájékoztatási szakirodalomban már a vele kapcsolatos kritikák és fenntartások i s megjelentek, részben pedig az, hogy a szakirodalmi tájékoztatási rend
szerben i s gyakran üti f e l fejét a konzervativizmus. Ezeket leküzden
d ő , az IINTE / I n s t y t u t Informacji Naukowo Technicznej i Ekonomicznej /flarszawa/ = Varsói Tudományos Műszaki és Gazdasági Tájékoztatási I n tézet/ 1969 folyamán elemzést végzett a telex használatának különfé
l e vonatkozásairól. így összehasonlította az információtovábbítás kü
lönféle eszközeinek /postai küldemények, t e l e f o n , távirat, t e l e x / tu
lajdonságait /gyorsaság, megbízhatóság, gazdaságosság/, majd ezek i s meretében a felmérés megállapítja, hogy minden olyan intézménynek, amely naponta legalább 15 percen ét működtetni tudja a t e l e x e t , érde
mes bekapcsolódnia a hálózatba. Ez azt j e l e n t i , hogy havonta legalább 15 700 szót k e l l továbbítani. Egy-egy telexállomás teljesítőképessé
gének felső határa havi 330 000 szó. Egy állomás felszerelése 66 000 zlotyba kerül, ebből 36 000 zloty a készülék á r a . Az állomás előfize
tési költsége havi 173,87 z l o t y , üzemköltsége pedig percenként 3 z l o t y .
Az IIKTE az ismertetett vizsgálat alapján 1970-ben irányelveket
t e t t közzé a telexeknek a szakirodalmi tájékoztató intézményekbe tör
ténő bevezetésére, i l l e t v e használatára. Remélik, hogy ezek az irány
elvek, valamint az információközlés fokozott gyorsasága és ezen belül a széles körű nemzetközi összeköttetés iránti igények s i e t t e t i k majd a telex elterjedését a szakirodalmi tájékoztató hálózatban, / l e n g y e l - országnak már Jelenleg i s 103 országgal van telex-összeköttetése; ez 1975 végéig 21 európai országgal t e l j e s e n automatikussá vélik./
/ P u t a l a T./
27/72 779.1"313"
A reprográfia prognózisa & hetvenes évekre. /Outlook: The Seventies./ = Reprography rJewsletter, 1970,febr. p.1,7.
Mit hoz a jövő a reprográfia s z á m á n ? A Reprography Newsletter összegezi azokat a véleményeket, melyek 1970. elején a reprográfiá¬
nak a 70-es években várható fejlődéséről k i a l a k u l t a k . Továbbra i s fé
nyes jövőt jósolnak a szabad szemmel olvasható másolatoknak és nagyí
tásoknak annak ellenére, hogy az információtárolás és -megjelenités jelentós eszköze marad a mikrofilm. A reprográfia logaritmikus arány
ban fejlődik, mivel szoros kapcsolat fűzi a tájékoztatáshoz, a kommu
n i k á c i ó h o z . Az USA-ban j e l e n l e g 1 milliárd dollárra becsülik a doku
mentációs másológépek és anyagok piacának forgalmát. Ezt a s z i n t e t 1975-re Európa i s e l é r i . Az egyik legújabb; leginkább fejlődő terület a computeradatok mikrofilmezése; ennek előretörése az USA-n kivül Eu
rópában és Japánban i s várható. A reprográfia technológiai változá
s a i r a elsősorban a gépek használatának egyszerűsítése terén számitha
tunk. Varható a reprográfiai költségek csökkenése, ha nem i s a beru
házási összegek, hanem a végső produktum költségei tekintetében.
Az i r o d a i o f s z e t sokszorosítás uj módszerei valószínű jobb minő
séget, nagyobb gyorsaságot és olcsóbb árakat hoznak majd. A 70-es évek közepétől várható a holográfia térhóditésa.
/Tőkés L./
