a szükségrendeletek, —— Körmendy—Ékes S.: Mai gazdasági helyzetünk. —— Éber E.: A dán parasztság fejlődésének útja.
Munkaügyi Szemle (6. évf. 6. sz., Bu- dapest 1932, m.). —— Szeibert J.: A Nemzetközi Mun- kaügyi Hivatal és Magyarország. — Bikkal B.: Az öregségi biztosítás ügyviteli költségei Német-
országban. '
Notiziario Demogra/ico (5. évf. 5.
sz., Róma 1932, al.). -— Falusi környezet és gümő—
kór Olaszországban. — Lengyel népszámlálás. ——
Az Ir szabad állam és Észtak-lrország népmozgalma 1930—ban. —— Görögország népmozgalma 1931 első felében. —— New-York és London nagyvárosok nép- mozgalma 1930—ban. ——— Munkanélküliség Francia- országban. —— Munkanélküliség Nagybritanniában.
—— Munkanélküliség az Amerikai Egyesült Államok- ban. — A gümőkór elterjedése a falvakban. —— Gyer- mekvtédelem Japánban.
Revue Internationale contre Fal- cooIisme (40. évf. "1. sz., Lausanne—Berlin 1932, ném.-fr.-ang.). —— Krant R.: Izland alkoholelleni tör- vényhozása. —— Gyllensuörd C.: Alkohol és öröklés.
KÚLÖNFÉLE e ;
:I
Buszám. -— 217 — 1933
1932, m.). —— Fritz L.: A magyar nemzetkisebbség S chmollers Jahr b uch (56. köt. 1. f., ,,méltányos része". —— Észrevételeink az ,,Annuaire München—Lipcse 1932, ném.). _ Lotz W.: Emlékezés de l'Association JougOslave de Droit International" Lujo Brentanora. _ Dobretsberger J.: Korporativ
állításaira. gazdaság. —— Redlich F.: A kereskedelmi funkciók
Magyar Szemle (14. köt. 3. sz., Budapest szisztémája. — Tecklenburg A.: Szám és tartalom 1932, m.). —— Kolbenheyer I.: A német gazdaság és választásnál, határozatnál és népszavazásnál. ——-(En—
gel—Reimers Ch..- Módszertani vita a szociológiában.
Statislische Nachrichten (10. évf.
2. sz., Bécs 1932, ném.). —— Az 1931. gazdasági év.
— A posta- és távíróintézmény 1930-ban. _— A nép- mozgalom alakulása 1931 első felében.
The American Economic Review
(21. köt. 4. sz., Cambridge 1931, aug.). — La Rue Frain H.: Egyes cégek közötti árszintkülönb—
ség. — Epstein R. C.: Az automobilipar nyeresége és üzletköre. — Freeman H. G.: Részvényosztalékok és a new-yorki értéktőzsde. —— Commons J. R.: A közgazdasági élet intézményesítése. —— Seligman E.
R. A.: A középkori adózás kérdése. —— Young J. P.:
A Shanghai Tad.
Vierteljahrshefte des Thüringi—
schen Statistischen Landesamts (10.
évf. 3. sz,, Weimar 1931, ném.). — Müller J.: Hogyan
áll a thüringiai közgazdaság jelenleg? _ Müller J.:
A k—eresőképes népesség betegség-gyakorisága és fon—
tosabb betegségei. — Müller J.: Thüringia egyes ré- szeinek népsűrűsége. —— (4. sz.). — Mommer P.: Az 1931 május 15-i iskolastatisztikai felvétel eredménye.
—- Rákhalálozás Thüringiában.
Magyar Statisztikai Társaság.
Société Hongroise de Statistz'gue.
Előadóülesek. — Séances d'étude.
Re'surné. Dans la se'ance diétude tenue le 22 mars 1932 sous la présidence de M. Jean Bud,
uice-pre'sident, M. Théodore Szél, membre ordi- communication: ,,Le
naíre, a lu une mouvement
migratoire eztérieur".
*
A Társaság 1932 március 22—én tartott előadó- ülésén Bud János, a Társaság új alelnöke elnökölt, aki megválasztását köszönő szavaiban utalt arra, hogy a statisztika mindjobban a társadalmi és gaz—
asági élet bázisává válik.
' Szél Tivadar r. tag ,,A külső vándormozgalom tása" címen tartott előadást. Ismertette az ['*élmásolati lapokra alapitott s 5 évvel ezelött újjászervezett kivándorlási statisztikánk módszerét.
A multra visszapillantva megállapította, hogy mig a háború előtti Magyarország területén 1.000 lélekre évente átlag 4—5 kivándorló esett, a mai területen ez a szám csak 05. Oka ennek a legintenzívebb
kivándorlást mutató Felvidék elcsatolása, az út költ—
ségesebbé válása, az Egyesült Államok bevándorlási tilalma, a környező államok magatartása. Az újabb
években mutatkozó progresszió okait ismertetve, utalt arra, hogy az új kivándorlási statisztika 1928 óta pontosabban veszi számba a kivándorlókat. Rá- mutatott az előadó, hogy újabban a kivándorlás a Tisza jobbpartján, főleg a Felvidékkel határos része—
ken a legerősebb. A vármegyékből ma is erőteljesebb a kivándorlás (1.000 lélekre 1928/30—ban 09), mint a városokból (05). A kivándorlás mindig férfitöbble- 1928/30-ban a kivándorlók 37%-a volt nö. Az adatoknak kor szerinti részletezése azt inu—
tatja, hogy a produktív életkorúak (20—29 évesek) aránya a kivándorlók körében ma erősebb, mint a háború előtt. A családi állapotra vonatkozó adatok
tet mutat.
szerint mig 1928/30-ban a kivándoroltak 25%—a volt családtag, a háború előtt a családtagok a kivándor- lók 16%—át tették. A vallást tekintve, az izraeliták aránya a kivándorlásban országos arányuknak alig felét teszi, mig a bevándorlásban a lakhatási bizony- latok statisztikája szerint magas, l3——15%. A mai területről történő kivándorláshan az iparosok, ke- reskedők és az értelmiség nagyobb arányt képvisel—
történt ki—
nek, mint a háború előtti területről
__3. szám.
vándorlásban. A kivándorlás útirányát illetőleg ma is az Amerikába irányuló kivándorlás áll első he- lyen, bár a magyar nem tartozik a ,,prefered race"
közé s így az Egyesült Államokba beengedett kontin- gens aránylag csekély. Jelenleg az európai államok közül Franciaországba és Belgiumba legerősebb a kivándorlás. Végül a be— és kivándorlás kérdéseit ismentette az előadó.
Az idő előrehaladott volta miatt az előadás fe- letti vita elhalasztatott.
Bud János elnök köszönetet mondott az elő- adásért, mely nagy alapossággal tárta fel a vándor—
mozgalom fontos problémáját. Véleménye szerint a kérdés szorosan összefügg a gazdasági helyzettel s abban, hogy a mostani válság ennyire kimélyült, szerepe van annak is, hogy az emberi munkának nincs: meg a szabad mozgása. Az autarebiára való törekvés nemcsak az áruk és a töke forgalmát szo- rítja korlátok közé, hanem a munkaerők vándorlá-
-— '218 —— 1932
sát is. A vándorlásnak bizonyos kiegyenlítő szerepe van, amit a multak története igazol. Amerika né- pességpolitikai alapon zárja el ugyan határait a be- vándorlás elől, de a háttérben gazdaságpolitikai okok lappanganak. Délamerikába sem csupán a rossz klimatikus viszonyok akadályozzák a kiván—
dorlást, hanem hatalmi problémák is közrejátsza- nak. A racionalizálás éppúgy szerepet játszik e téren, mint a gazdasági és társadalmi válság felidézésében.
Hiszen ma sok munka—körben egyetlen munkás végzi azt a munkát, amihez régen tíz munkás kellett.
Fontos tehát, ha a vándorlások problémájával abból a szempontból is foglalkozunk, hogy mint függ össze a gazdasági élet és a társadalom struktúrájá- val a válsággal, de különösen fontos a kérdést a jövő szempontjából taglalni. Nemzetpolitikai szem- pontból mindenesetre kívánatos, hogy a kivándor- lásra minél kevesebben legyenek rákényszerülve.
Kisebb közlemények.
Petites communications.
A világ műselyemgazdálkodása 1931-ben.
Production, consommation et commerce de la soie arti/icielle dans le monde, 1931.
A mesterséges vagy műselyem termelésének és fogyasztásának 1931-re vonatkozó adatai teljesség- ben még nem állanak rendelkezésre. Az itt ismerte—
tendő adatokba némely ország 1931. évi utolsó egy—
két hónapjának eredményei becsléssel állíttattak be?) A müselyemtermelés, amely az utolsó években hatalmas lendületet vett, az 1931. "évben az egyéb
téren mutatkozó termelési válság ellenére, maximá-
lis magasságba emelkedett. A főbb országok terme' lési adatai (műselyemszálak hulladék nélkül) a kö- vetkezők:
1930 1931
ezer tonna
Egyesült Államok . 53—20 56-64
Olaszország . 2880 3424
Németország 2060 2497
Nagy-Britannia 22'60 22'76
Japán 1580 2096
Franciaország . 1950 1707
Hollandia . 780 900
Belgium 5'30 4'50
Svájc. . . 470 440
Egyéb államok 9155 811
Összesen 18785 20265
A világtermelés 199 ezer tonnával 1929-ben az addig elért legnagyobb eredmény volt, 1930-ban 188
1) R. Flint (Párizs) által közölt adatok a Wirt- schaftdienst 1932. 9. füzetében.
ezer tonnára esett vissza, 1931—ben újabb rekord- ként, 203 ezer tonnára rúgott.
A termelésben egyre jobban előtérbe nyomul a Viscose—selyem gyártása.!) Míg 1929-ben az összes termelt műselyemnek 80%-a volt Viscose, 1930-ban 83'6, 1931—ben 89% volt ez effajta fonál termelési részesedése. A többi műselyemszálfajták gyártási aránya mindjobban visszaesik, így pl. a Viscose után legelterjedtebb Acetát—selyemé az 1929. évi 10%-ról 1931—ben 7'5%—ra,
A műselyemfonál világfogyasztásának főbb ada- tai ezek:
1930 1931
ezer tonna
Egyesült Államok 4880 5980
Németország 2650 2820
Nagy-Britannia 19'20 19'50
Japán 1390 1925
Franciaország . 13'80 10'95
Olaszország . 1240 940
Belgium 2'40 2'35
Svájc . 230 215
Hollandia . . . 140 110
Egyéb allamok 39'80 37'40 Összesen 179'80 190-10
A világfogyasztás, mely 1931-ben 190 ezer ton—
nát tett az előző évi 180 ezer tonnával szemben, kisebb mértékben emelkedett a termelésnél. '
1) A nem robbanékony Viscose—selyemfonál úgy készül, hogy a cellulozét maró alkálival alkáli—cellu—
lozévá alakítják, ezt szénszultiddal keverik s vízzel higítják.
