SZEMLE
A 30 ÉVVEL EZELÖTTI STATISZTIKAI SZEMLÉBÖL:
Az 1926. év február hónapjában az áralakulás irányzata eltérő volt. A nagykereskedelmi árak átlagos index—száma 1,6 százalékkal csökkent, ezzel szemben azonban a létfenntartási költségek index—száma csaknem ugyan—
oly arányban, 1,4 százalékkal emelkedett. Az index-számok eltérő alaku—
lásának az a magyarázata, hogy a közszükségleti cikkek többségénél valóban áresések mutatkoztak, s ez okozta a nagykereskedelmi index csökkenését, viszont a megdrágult cikkek jó része éppen olyan volt, (kenyér, tej, zsir stb.), melyek döntően befolyásolják a létfenntartási költségek index—számát és hozzávéve ehhez a februári lakbéremelés hatását, az utóbb emlitett
index—számnak emelkednie kellett . . . ,
— . . . Aranykoronában számítva a magyar nagykereskedelmi index-szám alakulását, a februári index 1,25 volt (januárban 1,27, decemberben 1,30).
A nagykereskedelmi árak aranyindex—száma 1924. december 31—én állott legmagasabban, mikor 1,60 volt. Az azóta bekövetkezett áresés már 21 ,9 százaléknak felel meg.
A létfenntartási költségek index-száma (a lakásbért is számítva) február folyamán 14 418-ról 14 625-re emelkedett. Emelkedtek az élelmezésnek és lakásnak a költségei, mig a ruházkodás és fűtés valamivel olcsóbbodott.
Mint már fentebb szó volt róla, az emelkedést főleg a kenyérnek, a tejnek és a sertéstermékeknek a drágulása idézte elő és nem annyira a februári lakbéremelés, melynek hatását nagyon mérsékelte a kincstári részesedés el—
törlése. Ez kitűnik abból is, hogya lakásbér figyelmen kívül hagyásával szá—
mitott index—szám is emelkedett február folyamán 16 879—ről 17 037-re, vagyis 0,9 százalékkal.
Aranykoronában számítva a lakbérrel együtt számított létfenntartási index február végén 1,01 volt (januárban 1,00, decemberben 1,02), a lakbér nélkül számitott index pedig 1,18-ra emelkedett (januárban 1,17, decem—
berben 1,19).
(Magyar Statisztikai Szemle. IVA évf. 1926. 3. sz. 167—168., 172, old.)
