díjak
2000-2001 folyamán kerültek felállításra – a 2/1999 (IX.24.) ISM rendeletnek köszönhetően – az ún. Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák, amelyek ma-guk is végeztek szakmai munkát. Az irodák az ekkora már csak „Mobilitás”
nevet viselő és folyamatosan bővülő, bár gyakran nem teljesen egyértelmű és releváns profillal rendelkező minisztériumi háttérintézmény részeként kezdték meg működésüket.
Az első Település és Ifjúsága Konferenciát 1999-ban tartották. Később a kon-ferenciát (2010-ig) minden évben megrendezték, mint az ifjúságügy egyik legnagyobb szakmai rendezvényét. A rendezvény az évek alatt az egyre növekvő létszámú ifjúságsegítő szakma országos fórumává vált és szinte minden esetben a helyi ifjúságfejlesztő tevékenységek hazai példatárát vo-nultatta fel a mindenkori kormányzat (anyagi és szakmai) támogatása mellett.
A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) kezdeményezésére a magyar soros el-nökség időszaka alatt került megrendezésre a Visegrádi Együttműködés tag-országainak ifjúsági témájú találkozója. A konferenciára 2001-ben Visegrádon került sor, amelyen a szaktárcák középvezetői, a korosztályos szervezetek és a civil szervezetek képviselői vettek részt (Barthel-Rúzsa-Kucsera, 2005).
Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az ifjúsági és sportminiszter által több díjat is kiosztottak, amelyek odaítélésének és adományozásának szabályairól az 1/2001 (XII. 28.) ISM rendelet rendelkezett. Színes palettával bírt ezen időszak ifjúságszakmai elismerési rendszere: az ifjúságért végzett kiemelkedő tevékenységért Szent Imre-díj; az ifjúsági területen végzett ku-tatói munkáért megkapható Horváth Mihály-díj; az ifjúságért tevékenykedő publicistáknak Ezüst Toll Díj; az ifjúsági közéletben az adott évben jelentős eredményeket elért ifjúsági szervezet részére Pál Utcai Fiúk-díj; a gyerme-kek jogainak érdekében fellépő személyek részére Mikkamakka Díj (SIC!);
a sport területén Kerezsi Endre-díj; amit a miniszter adományozott az ered-ményes munkát végző szakembereknek, szervezeteknek. Arany Titán Díjat a tehetséges fiataloknak és szervezeteknek. Ezen felül Miniszteri Elismerő Oklevél is járt a szakma legjobbjai számára, akik a fenti tevékenységekben kiemelkedőt alkottak. A Magyar Ifjúságért Díjat 2001 óta évente hét személy
kaphatta meg, akik a gyermek- és ifjúságügy területén kifejtett legalább tíz éves kiemelkedő tevékenységet végeztek. Ugyanezen díj életműért járó díja pedig az évente egy főnek adható Magyar Ifjúságért Életműdíj. Talán ez volt a szakma egyetlen olyan elismerése, ami egy évtizedes fennállása alatt a szakmában dolgozók nagy számban ismertek és egyaránt elismertek, és ne-vében is az ifjúsági szakma díja volt. A 2001-ben alapított díjak igen rövid életűek maradtak, 2002-ben újból átalakult a díjazási struktúra.
2002-2010
T udományos és okTaTási produkTumok az ifjúságügyi TérBen
A Mobilitás részeként működő és időközben irodává alakuló Nemzeti Ifjúság-kutató Intézet jogutódja az intézményi átalakítások következtében 2007. január 1-jétől a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet keretein belül működő Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztály lett, ami ifjúsági és a gyermek korosztály élethelyze-tét, illetve az ezt meghatározó gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatokat vizsgálta. Fő feladata szerint gyermek- és ifjúsági alapkutatásokat végzett, ami-vel az ifjúságpolitikai döntés-előkészítést támogatta, illetve kutatói és tudomá-nyos hátteret biztosított mind a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), mind más kormányzati szervek részére. A főosztály egyrészt ifjúságkutatásokat végzett, ami a fiatalok élethelyzetének legfontosabb szegmenseit vizsgálta (pl.:
iskolai életút, munkaerő-piaci helyzet, lakáskörülmények, társadalmi közérzet, értékrend stb.), más részről tematikus kutatásokat menedzselt (játszóterek, if-júsági házak, ifif-júsági turizmus). Olyan különlegesnek számító kutatásokat is végeztek, mint a Valóság-show és a Kibeszélő-show kutatások, amik a keres-kedelmi televíziókban megjelenő új műsorstruktúrára igyekeztek tudományos válaszokat adni. A szervezet lefolytatott további kutatásai: Játszóterek, Roma ifjúsági szervezetek, Ifjúsági referens, Ifjúsági házak, Miskolci ifjúsági koncep-ciót előkészítő kutatás, Iskoláskorú fiatalok sporttal kapcsolatos attitűdjei, Egri fiatalok helyzete 2005, Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005, A kamaszok és a fogyatékosság, Segítő kapcsolati modellek, Sziget 2005, Sziget 2006, MÜPA kutatás. Az SZMM megbízása alapján ugyancsak e szervezet készítette el az éves „Jelentés a gyermekek és az ifjúság helyzetéről” dokumentumot.
Az időszakra eső mindkét nagymintás ifjúságkutatást (Ifjúság2004, Ifjúság2008) ugyancsak a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet jogutódai (Mobilitás Ifjúságkutató Iroda, illetve SZMI Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztály néven) végezték. A 2000-ben meghatározó társadalmi problémacsoport helyett 2004-re főleg a fi-atalok élethelyzetéhez inkább kötődő, a társadalmi integrációt veszélyeztető ügyek, így a drogok és az alkohol elterjedése kerültek előtérbe (Bauer-Szabó, 2005).
Az Életünk Fordulópontjai kutatás keretében az első adatfelvételt követő három év elteltével, 2004-2005 fordulóján ismét felkeresték ugyanezeket a személyeket. A harmadik ESPAD adatfelvétel 2003-ban történt, ez a kutatás már csaknem valamennyi (35) európai ország részvételével történt. 2003-ban a PISA felmérés már 41 ország részvételével történt, kiemelt területként vizsgálva a 15 évesek matematikai műveltségét. A HSBC hatodik hulláma is ezidőtájt, 2005-2006-ban zajlott, hetedik adatfelvétele pedig 2009-2010-es.
Az Életünk Fordulópontjai kutatás során 2008 év végén ugyancsak ugyan-azokat a személyeket keresték meg, mint korábban. Így az adatbázisok nem csak keresztmetszeti jellegű pillanatfelvételeket jelentenek a magyar társa-dalomról, hanem a követéses jelleg miatt arra is alkalmasak, hogy az életút egyes fontosabb eseményeinek (például gyermekvállalás, házasság, nyug-díjba vonulás) következményeit is feltérképezze. 2006-ban a PISA-mérés ki-emelten a tanulók természettudományos műveltségét (immár 56 országgal), 2009-ben a szövegértést vizsgálta (65 ország részvételével). Az ESPAD- ku-tatássorozat negyedik hullámára 2007-ben került sor.
Gábor Kálmán Sziget kutatásai kapcsán számos, az egész magyar ifjúság átalakulására kivetíthető eredményeket közlő tanulmány látott napvilágot.
(Sziget kutatások 2000-2004, Fesztiválok ifjúsága és a drog, Sziget Fesztivál 2005. Az új fiatal középosztály és az élettervezés, Trendek a sziget-kutatás-ban. Az új fiatal középosztály kialakulása, Sziget fesztivál 2007.)
2005-ben újdonságot jelentett az Ifjúsági-, Családügyi-, Szociális és Esély-egyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) támogatásával és a Mobilitás regionális irodáinak koordinálásával elkészült 7 darab Regionális Ifjúsági Helyzetelem-zés. A hasonló felépítésű, de a regionális sajátosságokat és különbségeket bemutató és hangsúlyozó helyzetelemzések nem titkolt célja volt, hogy egy, a korábbiakban kevésbé vizsgált szint bemutatásával járuljon hozzá az egyes, az ifjúsági korosztályt és az ifjúsági szakterületet érintő tervezési folyamatok
megalapozottságához (többek között a 2007-13-as időszakra szóló máso-dik Nemzeti Fejlesztési Tervhez, vagy az egyes helyi szintű ifjúsági straté-giákhoz, koncepciókhoz). 2007-ben a közép-magyarországi régióban, míg 2009-ben mind a hét régióban elkészültek a friss helyzetelemzések, amelyek lehetőséget biztosítottak arra, hogy az eltelt időszak alatt bekövetkezett vál-tozások és új trendek, valamint folyamatok megismerhetők és összehasonlít-hatók legyenek. Ezt követően az ifjúsági intézményrendszert ért változások és a Mobilitás megszüntetése következtében több regionális ifjúsági helyzet-elemzés nem készült.