2014-ben az ISZOSZ szakértői létrehozták az ifjúsági szervezetek Szak-mai Irányelvét, amelyet januárban a Kell egy Csapat! konferencia keretében mutattak be a szakmának. Az irányelv célja egyfajta iránymutatás a terepen dolgozó szakembereknek az ifjúsági munka küszöbszolgáltatásainak meg-határozása által.
Ezidőben az ISZT évente két-három alkalommal Ifjúságszakmai találkozókat (ISZAT) szervezett, amelyeknek célja a családon és iskolán túl (is) fiatalokkal
50 2003-ban 17 tagirodával rendelkezett a szervezet, 2011-re ez a szám nagyjából a felére apadt.
51 Az ISZOSZ-nak egyaránt tagja lehet ifjúsági szolgáltatási területen dolgozó magánszemély és szervezet is.
foglakozó szakemberek találkozási lehetőségének biztosítása, s továbbra is évente egyszer szervezte meg az Ifjúsági Szakma Országos Találkozóját (ISZOT). Öndefiníciója szerint az ISZOT „az ifjúsági szakma - utolsó talpon maradt- ünnepe”52. Felismerhető a tendencia, hogy a kezdeti ISZOT-ok nagy látogatószáma évről évre csökken (Pl. 2012-ben résztvevő 100-120 főhöz képest, 2013-ban 80-an, 2014-ben pedig körülbelül 50-en vettek részt). En-nek oka két szinten keresendő: a folyamatosan változó szakmai és bizonyta-lan financiális környezet miatt érzékelhető a szakma beszűkülése, tendenció-zussá vált a szakemberek pályaelhagyása, illetve az ifjúságsegítő képzésben részvevő fiatalok motiválatlansága a nyári egyetem iránt, amit részint elhe-lyezkedési reménytelenségük felismerése, részint az ISZOT nemformális ta-nulási környezete magyaráz.
Egy 2010-ben elindult másik évente megrendezésre kerülő emlékülés a Mél-tóságkereső Konferencia Beke Pál emlékére címet viseli. Célja – a szervezők szerint – példaértékű kulturális, művelődési és ifjúsági szervezetek, intézmé-nyek, kezdeményezések bemutatása. Minden évben ezen az eseményen ad-ják át a Beke Pál Emlékcímet, amelyre egyébként csak egy kiválasztott kör hivatalos, a névadó egyéb tisztelői hivatalosan nem juthatnak el.
2010-től szlovák és cseh kezdeményezésre újra-indultak a Visegrádi Együtt-működés országainak elnökségéhez kapcsolódó találkozók és műhelyek, melyeken a szakminisztériumok képviselői mellett civil szervezetek képvise-lői is részt vesznek. Az utóbbi időszak gyakorlata szerint a V4-es országok mellett a Keleti Partnerség országai is meghívást kapnak az eseményre.
2011-ben Magyarország EU elnökségéhez kapcsolódóan két nagy, kifejezet-ten ifjúságpolitikai rendezvény került megrendezésre. Az egyik az FLP nem-zeti irodák vezetőinek találkozója, míg a másik a közel 300 fő részvételével megvalósult EU ifjúsági konferencia és főigazgatói értekezlet volt.
A 2014 októberében megrendezett Összebeszélünk – I. Ifjúságügyi Kong-resszus a fiatalokkal foglalkozó diszciplínák és szakmák közötti diskurzus erősítését és az ifjúságügy integratív megközelítésének elősegítését kívánta szolgálni. A 2014. október 30-31-én megtartott kongresszus megszervezését
52 Az ISZOT témái 2011-ben az ifjúsági szakma módszertana, 2012-ben pedig a horizontális ifjúsá-gi munka voltak. 2013-ban a rendezvény résztvevői szakmai ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek alapja lehettek volna egy leendő ifjúsági cselekvési tervnek és iránytűként szolgálhattak volna az állami ifjúsági döntéshozók számára.
az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, az Ifjúságszakmai Egyeztető Tanácskozás, valamint a Nemzeti Ifjúsági Tanács kezdeményezte. A ren-dezvény teret adott az ifjúságügy: az ifjúságszociológia, pedagógia-kultú-raközvetítés, ifjúsági szociális munka, ifjúságpolitika legújabb innovációinak be-mutatására. Emellett hozzáférési lehetőséget kívánt biztosítani a szakpolitikák célkitűzései, a tudományos nóvumok és a szakmai gyakorlat megismerésére, szembesítésére. Kétségtelenül ez a kongresszus volt a 2014-es év legmeg-határozóbb ifjúságszakmai eseménye. A 150 fősre tervezett kongresszuson végül közel 200 fő vett részt, ami jól mutatja a szakemberek elhivatottságát. A Kongresszus megemlékezett a 10 alkalmat megélt Település és Ifjúsága Kon-ferenciáról (mint szellemi elődről), de egy új hagyomány megteremtésének szándékával jött létre. Mind a résztvevői, mind a szervezői-tudományos ol-dalról egyértelműnek látszott az igény a Kongresszus sorozattá formálására.
k épzés és elhelyezkedés
Az ifjúságsegítő OKJ képzés 2011 januárjától önálló foglalkozásként jelent meg a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében53, mely némi-leg javított az elhelyezkedési esélyeken. Azonban a végzettség és a FEOR szám még mindig nem adott elegendő biztosítékot a hallgatók foglalkoztatott-ságához: elvétve találunk néhány önkormányzatot, illetve civil szervezetet, akik kifejezetten ifjúságsegítő OKJ-vel rendelkező hallgatókat foglalkoztattak, többnyire európai uniós pályázati finanszírozásból (pl.: TÁMOP 5.2.5).
2012-ben megváltozott az ifjúságsegítő szakképzés: megszűnt az ifjúságse-gítő elnevezés és helyette megjelent a szociális és ifjúsági munka szakkép-zés. A képző intézmények választhattak, hogy e kettő közül melyik szakirányú képzést indítják el (ha volt rá forrás, akár mindkettőt), de keretlétszámai mind-két szaknak adottak voltak. Ennek a szakképzésnek a célja ugyanolyanként határozható meg, mint a korábbi ifjúságsegítő szakképzésé, azonban itt már szociális és ifjúsági szakemberekként határozzák meg a végzett hallgatókat.
(Monostori-Monostori-Nyári, 2015) Ezzel a kezdetektől pedagógiai képesítést, szociális munka jellegűként sorolták be, így több Észak-dunántúli intézmény nem tudta elindítani képzését; Pécs, Kecskemét, Nyíregyháza és Budapest viszont folyamatosan indított képzéseket (Monostori-Monostori-Nyári, 2015).
53 FEOR szám: 3515.
Ugyanakkor az ifjúságsegítő asszisztens képzés olyan BA szakokra való be-kerülésben jelentett lehetőséget, mint a csecsemő és kisgyermekgondozó, a szociális munka, a szociálpedagógia, vagy a pedagógus. Éppen ezért vált a felsőfokú szakképzés egyfajta ugródeszkává.
A Mobilitás 2013 márciusi megszűnésével a képzései is megszűntek, feladat-ellátó szerepét részben átvevő Új Nemzedék program a képzésszervezést nem folytatta.
2010 és 2012 között „Az ifjúságsegítő képzés interprofesszionális fejleszté-se” című projekt54 kutatási és fejlesztési eredményei megerősítették azt az elképzelést, hogy az ifjúságsegítésnek BA képzésre van szüksége (Hor-váth, 2011). A megvalósítás persze eltért a tervektől: a BA pusztán közös-ségszervezés alapszak néven indul, bölcsészettudományi (SIC!) besoro-lással, ifjúságsegítő szakiránnyal (kulturális közösségszervezés, az ifjúsági közösségszervezés, valamint a humánfejlesztés kimenetellel) (Monostori-Monostori-Nyári, 2015).