A lauritzeni tipológia (Ohana-Rothemund, 2008) alapján megteremtődött a nemzeti kormányok ifjúságpolitikájának komparatív szempontú vizsgálatá-nak lehetősége. A szakmai viták nyomán kiegészített tipológia hivatkozási pontként szolgált később az Európa Tanács Nemzeti Ifjúságpolitikai jelen-téseinek elkészítése során is. Egyúttal feltette azt a kérdést is, mi az, ami összeköti a különböző országokat, mely indikátorok, közös jellemzők mentén jellemezhetők Európa országainak ifjúságpolitikai lépései? Ez alapján 8 indi-kátort nevezett meg:
1. Az ifjúságot érintő jogi szabályozás;
2. Az ifjúsági célokra elkülönített források a költségvetésen belül;
3. A nem kormányzati szereplőkkel kialakított kapcsolatok;
4. Az önkéntes és a hivatásos ifjúságsegítők képzése;
5. A független ifjúságkutatások;
6. Az ifjúságügyekben kompetens kormányzati háttérintézmények;
7. A kommunikációs csatornák helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi ifjúsági szervezetek, mozgalmak és hatóságok között;
8. Az innovációt és fejlesztést lehetővé tevő lehetőségek, programok.
A lauritzeni indiktárokból kiindulva mára 20 nemzeti és két nemzetközi (Williamson, 2002, 2009) riport készült, így köztük 2008-ban Magyarország-ról megjelent a jelentés (Jelentés, 2008). Ez a jelentés kiemelte, hogy a ma-gyar ifjúságpolitika irányítóinak átláthatóvá kell tenniük az ifjúsági szektort, törekedniük kell az ifjúsági ügy stabilitására, s emellett meg kell erősíteni a helyi ifjúsági munka segítését és elő kell segíteni a szakmává válás folyama-tát. A szakértők azt is hangsúlyozták, hogy a magyar ifjúsági munkában a mi-nőségbiztosítás megkerülhetetlenül szükséges folyamat. Az ifjúsági munka viszonylag gyenge pozícionáltságát részben azzal indokolták, hogy tapasz-talataik alapján Magyarországon még mindig túlságosan kevéssé van jelen a nemformális tanulás gyakorlata. Megfogalmazták azt is, hogy bár a magyar ifjúsági információs és tanácsadás jó színvonalat képvisel, mégis olyan intéz-kedések bevezetésére lenne szükség, melyek az információs szolgáltatás fej-lesztését és kiterjesztését szolgálnák. Hasonló átfogó értékelések sajnálatos
módon a magyar Kormány megbízásából nem készülnek.122 Noha épp az ilyen típusú értékelő dokumentumok elkészítése és az azokból következő ta-nulságok levonása jelenthetné az ifjúságpolitika hazai fejlesztésének alapját.
Ugyanakkor az Európai Bizottság megbízásából készülnek tagállami szin-tű félidős és cikluszáró jelentések (például a Fiatalok Lendületben Program kapcsán).
A Lauritzen által meghatározottak szerint ezen indikátorok gyors áttekintése riasztó képet fest a magyar ifjúságpolitikáról. Ifjúsági törvény három próbálko-zás után, a szakma tizenéves követelése ellenére sem létezik, sőt a jelenlegi Kormány ezt nem is tartja időszerűnek. Ifjúsági források tekintetében egyre szűkülő anyagiakról beszélhetünk (lásd: 5 ábra) A nem kormányzati szerep-lőkkel kialakított kapcsolat és az egyeztetés intézményes rendszer kormány-zati ciklusonként változó, a szakmai képzés – mint korábban említettük – im-már a negyedik generációs elképzeléseknél tart. Talán az ifjúságkutatások rendszere mondható rendezettnek (1996-tól minden évben az illetékes or-szággyűlési bizottság számára jelentést kellett összeállítani, 2000-től pedig négyéves hullámban megkezdődtek a nagymintás ifjúságkutatások), bár itt is eltérő disszeminációs stratégiákkal találkozhatunk az adatbázis közzété-telétől, annak eltitkolásáig. A háttérintézmények világát is az állandó átala-kulás jellemzi. Bár az 1995-ben alakult Mobilitás 2012-ig létező szereplője volt az állami ifjúsági térnek, szerepe, statútuma, önértelmezése legalább fél tucatszor alakult át létének 17 évében (nemzetközi iroda, pályázatkeze-lő, valamennyi a tárcához tartozó terület háttérintézménye a sporttól a drog-ügyekig, ifjúságszakmai katalizátor stb.). 2012-es megszűnése óta az ifjúsági háttérintézmények egyik fele épp harmadik néven és szerkezetben működik, másik alakváltozata pedig az Állami Számvevőszék büntetőfeljelentése alatt áll. Kommunikációra bár még futja, de a magyar ifjúságpolitikának a fiatalokat érintő innovációs tevékenysége gyakorlatilag nincs.
122 A jelentés szövege elérhető: YouthPolicyin Hungary, Conclusions of theCouncil of Europe internationalreview team, Council of Europe Publishing, Strasbourg, 2008. october. http://www.
coe.int/t/dg4/youth/Source/IG_Coop/YP_Hungary_en.pdf, illetve magyarul www.imuk.hu/reszletes_
ifjusagpolitikai_vizsgalat_magyarorszagon__55.html
5.ábra: Ifjúsági költségvetési források (millió euróban, 1Eur=300Huf, a nem költségvetési és közvetlen ifjúsági források nélkül123)
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 4,6 4,8 6,4 7,0 8,0 11,2 7,4 6,9 4,4 3,5 2,9 2,8 2,7 2 1,5 1,1
(forrás: Nagy et al, 2014)
ö sszefoglalás
Az alábbi tanulmányban a magyar ifjúságpolitika közpolitikai ciklusait vizs-gálva ismertettem a szakterület fő aktorait és a közöttük zajló egyeztetések főbb jellegzetességeit. Ismertettem, az adott ifjúságpolitikai keretek között miért bír a Kormány döntő befolyással a döntések meghozatalára, illetve a magyar ifjúságpolitika-alkotás dinamikája kapcsán bemutattam, milyen hátrányok származnak abból, hogy annak fő jellemző jegyét a „folyamatos megszakítottság” (Oross, 2015b) adja. Az Európa Tanács ifjúságpolitikai je-lentései (Williamson, 2002) hangsúlyozzák, hogy az „állampolgárság” és a
123 Az adat tehát nem tartalmazza az uniós forrásait (Youth for Europe, Youth, Youth in Action, Eras-mus+), illetve a Nemzeti Civil Alapprogram-Nemzeti Együttműködési Alap forrásait.
„közösség” egymáshoz szorosan kötődő fogalmak. Egy adott állam Kormá-nya megteremtheti a kereteket (így például törvényt alkothat), de nem tudja a fiatalokat közvetlenül elérni, ebből adódóan a végrehajtás során űr keletkez-het. Magyarországon épp ennek lehetünk a tanúi: a helyi önkormányzatok ifjúságpolitikai intézkedései nem az ifjúságpolitikai tervekkel összhangban születnek. Nem rendelkezik valamennyi önkormányzat ifjúságpolitikai terv-vel, így sok településen nem jönnek létre az adott településre jellemző prob-lémák kezelésére vonatkozó, az adott önkormányzat anyagi lehetőségeihez igazított speciális rendelkezések. Az ifjúsági szolgáltatások és intézmények rendszerének helyi szintű kiépítése (ifjúsági közösségi tér kialakítása, ifjúsági információs pontok létrehozása, tanácsadó irodák, ifjúsági táborok működte-tése) nélkül pedig nem működhet hatékonyan az ifjúságpolitika.
f orrások , i rodalom
BEKE, M., DITZENDY, K. A, NAGY, Á. (2004): Áttekintés az ifjúsági intéz-ményrendszer állami és civil aspektusairól, Új Ifjúsági Szemle, 3. szám COUNCIL OF EUROPE (2008): Youth Policy in Hungary, Conclusions of the
Council of Europe international review team, Council of Europe Publishing, Strasbourg, http://www.coe.int/t/dg4/youth/Source/IG_Coop/YP_Hungary_
en.pdf
DENSTAD, F. (2009): How to develop a national youth strategy. Council of EuropePublishing, Strasburg
DUNCAN, G., PAUGAM, S. (2000.): The Experience of Unemployment in Eu-rope: The Debate, in DUNCAN G., SERGE P. (azerk.): Welfare Regimes and the Experience of Unemployment in Europe, Oxford University Press, Oxford
EURÓPAI BIZOTTSÁG (2009): A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Eu-rópai Parlamentnek, az EuEu-rópai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók - Bizottságának az EU ifjúsági stratégiája: befektetés és az érvénye-sülés elősegítése - Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére {SEC(2009) 545} {SEC(2009) 546}
{SEC(2009) 548} {SEC(2009) 549}
GAJDUSCHEK, GY., HAJNAL, GY. (2010): Közpolitika. HVG Orac Kiadó, Budapest,
ILONSZKI, G. JÁGER, K.(2008): Erős kormány – gyenge parlament? Tör-vényhozási kapacitás és törTör-vényhozási teljesítmény In: Századvég 4. szám KÁTAI, G. (2006): Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről, Belvedere
Kiadó, Szeged
MONOSTORI, Á., MONOSTORI, É., Nyári, K. (2015): Szakmai képzés – elhe-lyezkedés, in NAGY, Á. (szerk.): Miből lehetne a cserebogár? - jelentés az ifjúságügyről, ISZT-Iuvenis-Excenter, Budapest
NAGY Á., NIZÁK P., VERCSEG, I. (2014): Civil társadalom, nonprofit világ, UISZ Alapítvány, Budapest
NAGY, Á. (2000): Civil a pályán? Politikatudományi Szemle 1-2. szám
NAGY, Á. (2007): Az ifjúságügy története Magyarországon, Új Ifjúsági Szemle 1. szám
NAGY, Á. (2015): A szabadidőpedagógia elméleti alapjai, Selye János Egye-tem, Komárno
NAGY, Á. (2016): Intézmények és folyamatok, in NAGY, Á. (szerk.): 25 év ifjú-ságügye - Jelentés az ifjúságügyről, ISZT-Iuvenis-Excenter, Budapest NAGY, Á. (2010): Magyarország ifjúságpolitikája a lauritzeni modell tükrében.
Nemzetközi Közlöny, I. szám,
NAGY, Á. (2014): A civil társadalom domesztikálása, in MAGYAR B., (szerk.):
A Magyar polip 2., Noran Libro, Budapest
NAGY, Á. (2015): Összefoglaló fejezet, in NAGY, Á. (szerk.): Miből lehetne a cserebogár? - jelentés az ifjúságügyről, ISZT-Iuvenis-Excenter, Budapest MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS (2009): Nemzeti Ifjúsági Stratégia 88/2009.
ha-tározata
OHANA, Y., ROTHEMUND, A. (2008): Eggs In A Pan. Speeches, Writings and Reflections by Peter Lauritzen, Council of Europe Publishing, Budapest OROSS, D. (2011): A West Balkán tragédia közpolitikai elemzése. Új Ifjúsági
Szemle 4. szám
OROSS, D. (2015): A magyar ifjúságpolitika „folyamatos megszakítottságá-nak” története, In: NAGY, Á., OROSS, D. (szerk.) Ifjúságügy - szöveggyűjte-mény I.. Budapest: Új Ifjúsági Szemle Alapítvány, Budapest
RÓZSA, M., GRUBER, A. (2015): Jog- és érdekvédelem, in NAGY, Á. (szerk.):
Miből lehetne a cserebogár? - jelentés az ifjúságügyről, ISZT-Iuvenis-Excenter, Budapest
STUMPF, I. (é.n.) (szerk.): Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Ta-nácsa tagszervezetei 1989, MISZOT Iroda,
STUMPF, I. (1992): Ifjúság és politika, In: Gazsó Ferenc – Stumpf István (szerk.): Rendszerváltozás és ifjúság. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete. 23–32. o.
SZERZŐI CSOPORT: Magyar nemzeti ifjúságpolitikai jelentés, Új Ifjúsági Szemle, 1. szám
TRENCSÉNYI, I.: (1994): Települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok Magyarországon, Települési Gyermekönkormányzatokat Segítők Egyesüle-te, Budapest.
WILLIAMSON, H. (ed.) (2002). Supporting Young People in Europe: Principles, Policy and Practice : the Council of Europe International Reviews of National Youth Policy 1997-2001 - a Synthesis Report, Council of Europe, Strasbourg WOOTSCH, P. (2010): Zigzagging in a labyrinth – Towards “good” Hungarian
youth work, In: Coussée, F., Verschelden, G., Van de Walle, T., Mędlińska, M., Williamson, H. (szerk.): The history of youth work in Europe, Volume 2., Council of Europe Publishing, Strasbourg