2003-ban évi négy számmal indult el az Új Ifjúsági Szemle folyóirat, amely végre saját teret adott az ifjúságügyi tudományos publikációknak. A lap átfogó szakmai helyzetjelentést kívánt adni az ifjúságügyről. Az Új Ifjúsági Szemle ifjúságelméleti folyóirat volt: a meglévő eredményeket kívánta közkinccsé ten-ni, népszerűsíteten-ni, így jelenítve meg az ifjúságügy sokszínűségét.
Az Új Ifjúsági Szemlében jelent meg 2005-ben a Civil ifjúsági éves jelen-tés, ami a gyerekek és fiatalok élethelyzet valamint az ifjúsági szakmát, in-tézményrendszert vizsgálta (Nagy, 2006), amely annyiban mindenképp hi-ánypótló volt, hogy a kormányzat nem mutatkozott késznek tudományosan megalapozott jelentés elkészítésére. A Jelentés vizsgálta a gyerekek családi helyzetét, az oktatást és foglalkoztatást, a vagyoni helyzetet, a fiatalok egész-ségét, valamint a közösségi és a peremhelyzetet. Szakmai oldalról rátekin-tést nyújtott a jogi háttérre, az infrastruktúrákra, külön a civil és kormányzati szektorra, valamint a forrásteremtésre. 2006-2007-ben megismételték a Je-lentést (Nagy, 2008a), amit illesztettek az akkoriban készülő Nemzeti Ifjúsági Stratégia fejezeteihez és amelyhez Ferge Zsuzsa szociológus írt ajánlást.
Gazsó Ferenc és Laki László a Fiatalok az újkapitalizmusban (Gazsó, Laki, 2004), illetve Pitti Zoltánnal közösen írt Társadalmi zárványok (Gazsó, Laki, Pitti 2008) című kötetei szerint az ifjúsági munkanélküliség tartóssá válása, a társadalmi mobilizáció lassulása, az iskolarendszer súlyos funkcionális zava-rai rendkívüli kihívások elé állították a magyar társadalmat, és „olyan tartós, a társadalmi integrációt veszélyeztető negatív tendenciák bontakoztak ki, ame-lyek visszafordítása egységes, konszenzuson alapuló politikai és társadalmi akarat nélkül lehetetlen”.
2007-ben, a magyar minisztérium kezdeményezésére került sor az Európa Tanács ifjúságpolitikai jelentésének elkészítésére. Az átvilágítást az ET ál-tal felkért és delegált szakemberek végezték, személyes látogatások és egy
magyar jelentés alapján. Az ET ifjúságpolitikai jelentése 2008-ben jelent meg és számos ajánlást is tartalmazott. Az említett magyar jelentés 2007-ben szintén az Új Ifjúsági Szemlében jelent meg. A magyar jelentés első fejeze-te makrogazdasági és társadalmi érfejeze-telmezési kerefejeze-ten belül tárja fel a fiatalok helyzetét, míg a második a szakma társadalmi, jogi, politikai és szervezeti kö-rülményeivel foglalkozik.
A 2006-os kormányprogram alapján jött létre a digitális Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattár (NIIDA), amely „célul tűzte ki egy olyan felület létrehozását, mely ifjúsági területen aktív szakemberek, szer-vezetek és az ifjúsági kezdeményezések iránt érdeklődő fiatalok számára nyújt segítséget szolgáltatások igénybevételéhez, közösségeik megszerve-zéséhez, tanulmányaikhoz szükséges információk, adatok megjelenítésé-vel” (niida.hu). A civil szakemberek széles körének bevonásával kidolgozott szakmai adatbázis célját sajnos még abban az időben is csak alig töltöt-te be, amikor gondozták, frissítöltöt-tették, és töltöttöltöt-tek fel rá anyagokat (Nagy, 2008c).
Egy-egy önálló kiadvány, kutatás és szakmai anyag mellett a kétezres évek elejétől főként nyomtatott, majd elektronikus hírlevelek és információs kiad-ványok jellemezték a Mobilitást. Ezeken túl az Európa Tanács és az Európai Bizottság „Partnership” programja által kiadott, elsősorban az ifjúsági szak-emberek és civil szervezetek működését, fejlesztését célzó, úgynevezett
„T-Kit” kiadványok jelentős része is megjelent magyar nyelven. 2008 és 2011 között a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat 12 kiadványt jelentetett meg.
A megjelent könyvek témái: Fiatalok Lendületben Program, felkereső ifjúsági információs munka, regionális helyzetelemzések, alternatív konfliktuskeze-lés, európai integráció, települési ifjúsági munka, mintaprojektek, társadal-mi részvétel, illetve ifjúsági szervezet alapítása. Nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó az ún. COMPASS könyvek hazai adaptációja40, „Kom-pasz. Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez” címmel (Brander, Keen, Lemineur, é.n.). A kézikönyv magyar nyelvre történő fordítása a Mobilitás és a Budapesti Európai Ifjúsági Központ megállapodásának eredményeként
40 2002-ben az Európa Tanács Ifjúsági és Sportigazgatósága azzal a céllal jelentette meg a Kom-pasz - Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez című angol nyelvű kiadványát, hogy az emberi jogokat és emberi jogi képzéseket az ifjúságsegítő munka szerves és tudatosan művelt részévé tegye, és elősegítse az állampolgárság európai dimenziójának megformálását. (www.mobilitas.hu/
compass/kezikonyv)
2003-ban kezdődött meg, és a kész kötet 2004. szeptemberében került be-mutatásra.
Ezen kiadványnak a kistestvére, a fiatalabb korosztállyal foglalkozó szakem-berek számára készült Kiskompasz kézikönyv41.
Külön kiemelést érdemel a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat és az Ifjú-ságügy Szakértőinek Társasága közös gondozásában megjelent Módszerta-ni kézikönyv, amely úgynevezett kapcsos-könyv formátumban látott napvilá-got.
Az ISZT szervezésében, először 2008-ban került megrendezésre az Ifjú-sági Szakma Országos Találkozója (ISZOT). Az ISZOT mint nyári egyetem célja volt az ifjúságügy, mint önálló diszciplína és az ifjúságsegítés, mint egyedi és mással nem helyettesíthető tevékenység szakmai koherenciá-jának erősítése, ismertségének és elismertségének formálása. Nagyjából 150-200 fő, „terepen dolgozó” ifjúságsegítők, ifjúságsegítő hallgatók, ifjú-ságügyi szakemberek, ifjúsági szervezeti tagok, vezetők, önkéntesek, az ifjúsági korosztályokkal is foglalkozó civil fejlesztők, ifjúságkutatók, elmélet-alkotó szakemberek vettek részt a rendezvényen42.
2009-ben az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiát, amely 15 éves intervallumra fogalmaz meg fejlesztési célokat. Ezek megvalósítása érdekében a kormányzatnak kétéves cselekvési terveket kell készítenie, a megvalósulásról pedig beszámolókat kell készítenie az Országgyűlés szá-mára.
A Település és Ifjúsága Konferencia továbbra is a szakma egyik legnagyobb átfogó konferenciája maradt. Az évente több mint kétszáz résztvevővel meg-rendezett konferenciasorozat az egyre növekvő létszámú ifjúságsegítő szak-ma országos fórumává vált.
A szakma másik nagy rendezvénye a MindenGyerek konferencia volt. Az először 2003-ban megrendezett konferencia a gyerekekkel foglalkozók szek-tor- és szakmaközi együttműködését szolgálta. A részvevő 600 szakember
41 A Compasito - Manual on human rights education for children kiadvány alapján készült az Euró-pa Tanács jóváhagyásával.(http://mobilitas.hu/komEuró-pasz/kiskomEuró-pasz/index.html)
42 A 2008-as ISZOT az ifjúsági szakma önmeghatározásának és megjelenítésének kereteit vizs-gálta, meghívott neves előadók részvételével. A 2009-es ISZOT központi témája a Nemzeti Ifjúsági Stratégia volt. A workshopok és előadások során a találkozó résztvevői nem csupán megismerked-tek, hanem meg is vitathatták a stratégia elemeit. 2010-ben pedig a megjelent Ifjúsági Módszertani Kézikönyv (Kapcsos Könyv) módszereinek megismertetése volt a rendezvény célja.
százhúsz program közül választott, ami lehetőséget biztosított a gyerek-kel foglalkozó társszakmák aktuális kérdései, innovációi és eredményei megismerésére is. 2005 januárjában a második alkalommal megrendezett MindenGyerek Konferencián 750 gyerekekkel foglalkozó szakember mű-ködött közre, vett részt a 150 programelemen. Szakemberek, hallgatók, és önkéntesek a szakmák és szektorok határait átlépve, együtt foglalkoztak a gyerekekkel kapcsolatos kérdésekkel. A MindenGyerek 2007 újdonsága volt, hogy több közreműködő szerepelt két, esetleg három programmal. Többen programjuk bemutatásához tréningkóstolót is kapcsoltak, mások pedig tevé-kenységük több dimenzióját is megmutatták (Tóbiás, 2007). A Gyerekpara-dicsom Alapítvány negyedik alkalommal 2009-ben szervezte meg a rendez-vényt.
2003-ban, uniós tagságunk előszobájában, az Európai Bizottság kezdemé-nyezésére először került sor az ún. Európai Ifjúsági Hétre, amely során az EU tagállamaiban és az Ifjúság 2000-2006 program programországaiban egy-azon időben a fiatalok és az ifjúság ügye kerülne fókuszba. Az első két alka-lommal a magyarországi rendezvények Határtalan7 néven zajlottak, egy fe-lemás megítélésű központi rendezvénnyel és több regionális eseménnyel. Az Európai Ifjúsági Hétre átlagosan másfél évente kerül sor, a célok értelmében hazai szinten is szervezetek és fiatalok százainak bevonásával. Megfigyelhe-tő ugyanakkor, hogy az események egyre csökkenMegfigyelhe-tő kormányzati publicitás, részvétel és támogatás mellett valósulnak meg.