Az ifjúságkutatás a rendszerváltást megelőzően a szociológia egyik preferált területének számított hazánkban, a rendszerváltás óta azonban az effajta vizsgálatok háttérbe szorultak (Szabó-Örkény, 1998). Ezért számított jelentős előrelépésének, hogy 2001 januárjában megkezdte működését a Nemzeti If-júságkutató Intézet. Öndefiníciója szerint az Intézet célja az ifjúsági területen folytatandó permanens kutatás irányvonalának meghatározása és gyakorlati megvalósítása, illetve az egységes szakmai háttér biztosítása. Az intézmény alig két évig működött intézetként, nem sokkal alapítása után Ifjúságkutatá-si Iroda lett, de elődjéhez hasonló profillal folytatta munkáját. Már két évvel korábban 1999 áprilisában elkezdődött az Ifjúsági- és Sportminisztérium if-júsági ügyekért felelős államtitkárságán a napjainkig is legjelentősebb rend-szerváltás utáni kormányzati megrendelésre készülő ifjúságszociológiai kuta-tássorozat előkészítő folyamata. Az Ifjúság2000 (Szabó-Bauer-Laki, 2001a) gyorsjelentés hazánk első nagymintás ifjúságkutatásának főbb eredményeit bemutató kiadvány volt, mely kutatást hosszú előkészítő munka előzött meg.
A Laki László szociológus által vezetett kutatásban a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet mellett több, hasonló területen is tevékenykedő szervezet részt vett (a KSH, az MTA, az Oktatáskutató Intézet, a Századvég - Politikai Iskola Alapít-vány) (Havasi, 2001). A vizsgálat alapját egy 8 000 fős 15–29 évesek körében nemre, korra, településtípusra és az állandó lakhely megyéjére reprezenta-tív mintavétellel felvett kérdőív képezte. A vizsgálat átfogó képet igyekezett adni a fiatalokról, kiemelten vizsgálta az iskolai életutat, a munkaerő-piaci helyzetet, a kulturális fogyasztást, valamint az értékvilágot. Az eredményeket közlő Gyorsjelentés mellett készült egy mélyebb elemzéseket tartalmazó ta-nulmánykötet (Szabó-Bauer-Laki 2001b) is. A felvett kérdőív témái, blokkjai:
• iskolai és foglalkozási életút;
• családi háttér;
• a politikához való viszony, állampolgári ismeretek, demokráciához való viszony;
• közérzet, elégedettség;
• egészség, életmód, szabadidő- és sporttevékenység;
• devianciák és veszélyeztetettség, (alkohol, drog, dohányzás);
• ifjúsági kultúra, társas kapcsolatok;
• élettervezés, jövőkép, érték- és normarendszer, vallásosság.
Az Életünk Fordulópontjai társadalmi-demográfiai panel alapfelvétele először 2001-2002 fordulóján történt. Ez a KSH Népességtudományi Kutatóintézet legnagyobb adatgyűjtési programja és egyben Magyarországon jelenleg a legnagyobb olyan kérdőíves vizsgálat, amely adatokat gyűjt a hazai népe-sedési helyzet átalakulásáról, az átalakulás okairól. A kutatás a Generations and Gender (GGP) nemzetközi vizsgálatsorozat keretében folyik, eredmé-nyeit mind a magyar államigazgatás, mind a hazai és nemzetközi tudomá-nyos élet hasznosítja. Habár a kutatás nem kifejezetten az ifjúság helyzetére koncentrál (hanem a teljes 18 év feletti népességre), mégis a mintanagyság (több mint 16 000 fő) lehetővé teszi az ifjúsági korosztályokon belüli folya-matok tanulmányozását is, akár regionális szinten. A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat célja 2000 óta annak felméré-se, hogy a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a min-dennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. A háromévente megrendezésre kerülő PISA-vizsgálat három tudásterületen (szövegértés, matematika és természettudomány) méri a tanulók képességeit, 2000-ben 32 ország részvételével. A PISA-vizsgálatot az OECD szervezi, de az OECD országok mellett partnerországok is részt vesznek. Emellett 1999-ben került sor az ESPAD második adatfelvételére, amelyben már 30 ország vett részt, s ekkor, 2001-2002-ben folyt a HSBC ötödik adatfelvétele is.
Fentieken túl ezen időszakban csak elvétve találkozhatunk országos jelen-tőségű ifjúságkutatással, s azok is jobbára a fiatalok életének csak egy-egy szegmensére korlátozódnak. Kivételnek számít az 1999-es ifjúságszervezeti
kutatás39 (http://ncsszi.hu/kutatasi-archivum/ifjusagkutatas), majd a Mozaik 2001 kutatás, ami a határon túl élő magyar fiatalok helyzetét vizsgálta (http://
kutatasok.adatbank.transindex.ro). A Központi Statisztikai Hivatal kutatása a fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről (Diósi, 1999), a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet kutatása pedig a gyermek-, művelődési- és ifjúsági házak helyzeté-ről adtak képet. Készült még néhány drogfogyasztással kapcsolatos kuta-tás, illetve vizsgálták a fiatalok mediatizációját és sportolási szokásait (http://
ncsszi.hu/kutatasi-archivum/ifjusagkutatas).
Publikációk terén eddig nem látott hatalmas gazdagságról számolhatunk be.
A korábban emlegetett szaklapok (Educatio, Belügyi Szemle, Esély, Valóság stb.) mellett új szereplők jelennek meg az ifjúságügyi publikációk színpadán.
A feldolgozott témákat tekintve továbbra is élen jár a marginalizáció (Bojda-Szabó, 1998; Diósi, 2001; Forray, 2000), az előítéletek (Erős-Fábián, 1999), a drogproblémák (Ritter-Topolánszky, 2000, 2001, 2002), a mediatizáció (Császi, 2000), valamint az egészségmagatartás (Fábri, 2002) tanulmányo-zása. Az ifjúsági terület továbbra sem rendelkezett saját szaklappal.
Az ifjúságszakmai könyvkiadás továbbra is forráshiányos területnek számí-tott, ennél fogva esetlegesség jellemezte. A Fővárosi Pedagógia Intézet gon-dozásában jelent meg Diósi Pál Tarisznyaleltár című könyve a fiatalok társas kapcsolatairól (Diósi, 2000). Gazsó Ferenc és Laki László jelentette meg az
„Esélyek és orientáció, valamint a Fiatalok az ezredfordulón” című kötetet, ami a társadalmi mobilizáció lelassulására és az ebből eredő ifjúságra ható problémákra hívja fel a figyelmet (Gazsó-Laki, 1999). A Sziget-kutatások kap-csán 2000-ben megjelent összefoglalót Gábor Kálmán jegyezte. Szintén Gá-bor Kálmán szerkesztésében 2002-ben jelent meg a Társadalmi átalakulás és ifjúság című munka, amely az ifjúsági korszakváltás elméletének hazai recepciója (Gábor, 2002).
Az ifjúságszakmai képzés terén fontos eredmény, hogy megkezdődött a fel-sőfokú OKJ képzés előkészítése.
39 Az Ifjúsági és Sportminisztérium megbízásából a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Jelenkor Társadalomkutató Műhely 1999-ben kérdőíves felmérést végzett a magyarországi ifjúsági szervezetek körében. Az önkitöltős standard kérdőívet 627 szervezet töltötte ki a becsült kb. 1 500 szervezetből. A mintába bekerült szervezetek régió, településtípus, tevékenységi kör és taglétszám szerint jó közelítéssel reprezentálták a hazai ifjúsági szervezeteket (ncsszi.hu).