burg címzetes püspöke alapított 1377-ben egy új oltárt Szűz Máriának, a Mindenszenteknek és a három magyar szent király tiszteletére, amelyben ereklyéiket is elhelyezték.78 A néhány, magyar szentek tiszteletére szentelt eddig ismert oltárt leszámítva a kultusz tényleges terjesztői a nagyobb európai búcsújáró helyeket tömegesen fölkereső zarándokok lettek.79
z Luxemburgi Zsigmond kora
A szent királyok kultusza ekkor terjedt el szélesebb körben. Az e korból származó képzőművészeti alkotások közül figyelmet érdemel egy 1420 körül – valószínűleg udvari környezetben – készült rajz, amelyet utóbb az ország határain kívül megcsonkítottak és téves feliratokkal láttak el.
A kompozíción Szent István király és Szent László látható, de eredetileg Szent Imre is szerepelhetett rajta.80 Feltehetően Zsigmond rendelte meg azt az 1430–1437 körül készült Legenda aurea-variánst is, amelyben Szent István király, Szent Imre herceg és Szent László is kapott egy-egy miniatú-rát legendájukból.81
Az udvar reprezentációs törekvéseitől némileg eltérő vonásokat mu-tatott az egyház Szent László-tisztelete. Részben elkülönült annak világi megnyilvánulásaitól, részben pedig a lehető legszorosabban összefonó-dott vele. Sajátos helyzeténél fogva mindenekelőtt az esztergomi érsekség érdemes ebből a szempontból a figyelemre. Demeter bíboros 1384. április
78 Georg Schreiber: Stephan I. der Heilige Könige Ungarn (997–1038). Eine hagiographische Studie. Paderborn 1938, 215–216.
79 Barna Gábor: Magyar zarándokok Európában. (A római szentévi búcsúk és Magyarország.) In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon.
A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Szeged, 1991. augusztus 12–16.) elhang-zott előadásai. Szerk.: Békési Imre et al. Budapest 1993, II., 667–679.; Barna Gábor:
Magyarok Európa zarándokútjain – Zarándokhelyek Magyarországon. In: A magyar ke-reszténység ezer éve – Hungariae Christianae Millennium. Szerk.: Zombori István – Cséfalvay Pál – Maria Antonietta de Angelis. Budapest 2001, 191–196.
80 München, Staatliche Graphische Sammlung, ltsz. 40.444. Papír, 205 × 178 mm. Legújabb elemzése korábbi irodalommal: Kerny Terézia: Rajz Szent István király és Szent László alakjával. In: Sigismundus rex et imperator… 2006, 629–630. (Kat. 7.71. sz.)
81 Bécs, Bildarchiv der ÖNB, Cod. Vin. 326. Papír, pergamen, tempera, 540 × 360 mm (287 levél). Fontosabb irodalma: Wehli Tünde: Bécsi miniátorok a magyarországi városok-ban és az udvar szolgálatávárosok-ban. In: Művészet Zsigmond király korávárosok-ban… 1987, 366–367.;
Török Gyöngyi: Jacobus de Voragine: Legenda Aurea. In: Művészet Zsigmond király korá-ban… 1987, 378–379.
36
24-én Esztergomban kibocsátott oklevelében arról tudósított, hogy Jézus Krisztus Életadó Szentséges Teste és Vére tiszteletére egy kápolnát alapí-tott az esztergomi székesegyház oldalánál.82 Ünnepei sorában a magyar szent királyok is szerepeltek.83 Imre kanonok 1433-ban Zsigmond király egyik kísérőjeként fordult IV. Jenő pápához három társa bűnbocsánatáért, amennyiben azok a pécsi magyar szent királyok tiszteletére szentelt ká-polnát fölkeresik.84 Az 1435 körül Pálóczi György esztergomi érsek által készíttetett Breviarium Dioecesis Strigoniensis sanctorale részében három-negyed alakban kaptak helyet a magyar királyszentek hagyományos ikonográfiájuk szerint.85
Az országos tisztséget betöltő, az aulához tartozó világi méltóság-viselők közül „csáktornyai” Lackfi (II.) István alakja kívánkozik az első helyre, akiben Hóman Bálint „a nagylajoskori lovagkor megtestesítőjét”
látta és láttatta.86 1346-ban kapta királyi adományként Keszthelyt, amelyet ötvenegy éven át, egészen tragikus haláláig birtokolt. A ferencesek számá-ra 1385–1386-ban templomot építtetett ide, ahová ő maga is temetkezni kívánt. A szentély nem sokkal később készült magas kvalitású freskói kö-zött, a királyi szentek töredékesen megmaradt sorában fölbukkan a ma-gasban Szent István király és László alakja a donátor és családja tagjainak védőszentjére utalva.87
82 Budapest, MNL OL, DF 238319. [Vö. Horváth István – H. Kelemen Márta – Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a dorogi járás. Budapest 1979, 102.]
83 Újabb kiadása: Süttő Szilárd: Anjou-Magyarország alkonya. Magyarország politikai története Nagy Lajostól Zsigmondig, az 1384–1387. évi belviszályok okmánytárával. (Belvedere-könyvek, 2.) Szeged 2003, II., 64–65. (Nr. 117.)
84 Kiadása: XV. századi pápák oklevelei. II. IV. Jenő pápa (1431–1447) és V. Miklós pápa (1447–
1455). Kiadja Lukcsics Pál. (Olaszországi Magyar Oklevéltár, II.) Budapest 1938, II., 122.
(Nr. 325.)
85 Salzburg, Universitätsbibliothek, M. II. 11. Pergamen, tempera. 332 × 233 mm, 494 levél.
[Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn… 1982, 152 (Kat. 28.) (Éva Sz. Koroknay)].
86 Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar történet. Budapest 19362, 632.
87 Elképzelhető, hogy a három magyar szent király alakja helyet kapott a néhány évvel később kifestetett muraközi Szentilona templomának ugyancsak töredékesen fönnma-radt festészeti programjában is. A freskókat 1991–1995 között tárták föl, majd restaurál-ták: Prokopp Mária: Zala megye középkori templomai. In: Zala megye ezer éve.
Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniuma tiszteletére. Szerk.: Kostyál László.
H. n., é. n. [2000] 72.; Jékely Zsombor: Keszthely, egykori ferences templom. In:
Sigismundus rex et imperator… 2006, 419–421. (Kat. 4.143.)
37
Zsigmond 1404. augusztus 14-én Balea albán kenéznek ado-mányozta a Zaránd vármegyei Kristyórt, amelyet attól kezdve előnévként használt.88 Talán ez a donáció indokolta, hogy bazilita kolostorának Szűz Mária titulusú templomában megjelenhetett a három magyar királyszent freskó-ja a hajó déli falán.
Vladiszláv zsupán és leánya alapította a szintén adományként szerzett közeli Ribice bazilita ko-lostorát.89 Szent Miklós tiszteleté-re szentelt templomában egy 1417-es évszámmal ellátott ftiszteleté-reskó örökíti meg az alapítókat és a magyar szenteket.90 Ők láthatók a szintén Zaránd vármegyei Kéménd templomának közelmúltban előkerült falképein is.91
A politikai érdekek és személyes devóció együttesen alakította a Be-bek família magyar szentek iránt megnyilvánuló különleges viszonyát, amely művészetföldrajzilag is jól körülhatárolható.92 A mindenekelőtt
88 Az oklevelet kivonatosan közli: Téglás Gábor: Hunyadvármegyei kalauz. Kolozsvár 1902, 84.
89 A zsupánt különféle bűnei miatt 1416-ben kivégezték. A kolostor valószínűleg igen rö-vid ideig működhetett.
90 Az alapításról korábbi irodalommal: F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Katalógus. Budapest 2000, 55.
91 A település 1417. július 17-én került Miklós fia, László bojár kezére. Az adományozó oklevelet közli: Liana Tugearu: Biserica Adormirii Maicii Domnului din satul Crişcior.
In: Repertoriul picturilor murale medievale din Romania (Sec. XIV–1450.). 1. Red. Vasile Drăgut. (Pagini de veche arta Romaneasca V/1. [1985]) Bucureşti 1985, 129–149.
92 Prokopp Mária: Gömöri falképek a XIV. században. Művészettörténeti Értesítő 18 (1969) 128–148.; Ivan Gerát: Naratívny cyklus zo života sv. Ladislava v ikonografickom prog-rame gemerských kostolov. (Poznámky ku vztaho obrazov k textom.) Ars [Évf. n.] (1996) 11–56.
Imakönyv lapja a magyar szent királyok képével, 1432
38
Szent László tiszteletében markánsan megragadható reprezentációjuk mögött – korábbi családi pozícióik révén – az egyházi és lovagi ideál egy-aránt érvényesült.93 A Liga tagjai sorában tevékenykedő Bebek Detre ezt a kultuszt ügyesen a politika szolgálatába állította Nápolyi László oldalán, abból a pragmatikus megfontolásból, hogy a trónkövetelő behívásához az eszmei hátteret és a jogalapot éppen Szent László tisztelete biztosította.
Fiai, mindenekelőtt Bebek László okulva apjuk bukásából már nem a poli-tika porondján, hanem kegyúri templomaikban terjesztették a magyar szentek tiszteletét. A gömöri Gecelfalva,94 Krasznahorka, Körtvélyes, Pel-sőc, Rákos, Tornaszentandrás, Zsip templomainak (és talán még a gomba-szögi pálos templom) falán megjelenő, s ekkortájt már konvencionálissá vált magyar királyszentek, illetve titulusok ugyanis egyértelműen Bebek III. Detre fiainak keresztneveire utalnak.
Ismert a küküllőszéki Almakerék plébániatemploma falfestészeti programjának megrendelője is Apafy Miklós személyében, aki szintén megfestette a három magyar királyszent alakját a templom szentélyének boltozatára.95
A magyar szent királyok tiszteletének országos méretűvé tételében a Zsigmond korban már a városi polgárság is közreműködött. Budán a Nagyboldogasszony-egyház temetőjében álló, három magyar királyszent titulusú temploma már 1334-től búcsúengedéllyel bírt.96
Sajátos színt képviselt a városok sorában a királyi fennhatóság alá tar-tozó, kivételes helyzetű Lőcse, amely 1402-ben árumegállító jogot kapott.
A Szent Jakab-plébániatemplom szentélyébe megfestetett Szent István- és László-falképek megrendelése alighanem közvetlen uralkodói szándékot takart, hiszen a szokásaiban, gazdasági életében elkülönülő lakosság
min-93 A család két tagja is egyházi méltóságot viselt. Közülük Bebek Domokos 1372-ben rövid ideig a váradi püspöki széken ült. Egy 1357-ben kelt oklevél (Budapest, MNL OL, DL 4669.) Bebek Györgyöt és Bebek Istvánt, liptói várnagyokat királyi zászlótartókként em-lítette.
94 Föltételezhető, hogy a hajóban egykor a magyar királyszenteket is megfestették.
95 Apafy hivatali pályájáról: Engel Pál: Magyarország világi archontológiája, 1301–1457.
(História Könyvtár. Kronológiák, Adattárak) Budapest 1996, I., 306., 435., 463., 490., 514.
II., 14. – A kegyúr 1424-ben Almakeréken, feltehetően egy ereklye számára, Szent Vér-kápolnát alapított. A falképekről legújabban: Marie Lionnet: Almakerék, Szűz Mária plébániatemplom falképei. In: Sigismundus rex et imperator… 2006, 424. (Kat. 4.147.) 96 XXII. János pápa bullája: Róma, 1334. VII. 11. Kiadása: Theiner: Vetera monumenta… i. m.
(7. j.) I., 600. (DCCCXCII. sz.)
39
denekelőtt a szülőföldjéről átplántált szentek kultuszát erősítette.97 Mind-ez kiviláglott a magyar szentek megformálásánál is, mert a hazai ikonográfiában teljességgel járatlan festőjük Szent László kezébe bárd he-lyett egy lándzsát helyezett.98
A három magyar királyszent tiszteletének rohamos népszerűsítésénél végül számolni kell az irodalmi alkotások közvetítő szerepével is. Külön-leges helyet foglal el az irodalmi emlékek sorában az a körmeneti ének, amely egy 1431-ben íródott pozsonyi missaléban olvasható:
Sancte dei Stephane pie rex et apostole noster inclite Henrice uirginante sacer:
rexque Ladizlae nostre succurrite genti quo ualeat digna scandere summa poli.99
A liturgikus szövegek mellett a Legenda aurea is hatással lehetett a ma-gyar szent királyok tiszteletére, amelynek már a XIV. századtól kezdve léteztek magyar vonatkozású függelékkel ellátott példányai is. A gyulafe-hérvári Batthyaneumban őrzött, 1429-ben készült egyik variánsban például a következő legendák szerepeltek: „Legendae S. Ladislai regis, S. Emerici ducis, S. Demetrii, Adae et Hevae, S. Patricii.”100
Magyar szentek liturgikus tisztelete azonban nem csupán idehaza ter-jedt minden korábbinál gyorsabb ütemben, a határon túl is egyre ismerteb-bekké váltak, elsősorban a zarándoklatoknak köszönhetően. Ünnepeik föl-bukkantak például egy 1432-re datált, Münchenben őrzött latin nyelvű imádságoskönyvben is, amelyben a Szent István király officiuma részleté-vel szemközti lapra (142v) a három magyar szent király miniatúrája is bele-került, talán a legszemléletesebben és legletisztultabban reprezentálva azt az eszmei változást, ami szerepkörükben ezekben az évtizedekben
végbe- 97 Szűcs Jenő: Lovagság, kereszténység, irodalom. A magyar irodalom története I. köteté-ről. Történelmi Szemle 10 (1967) 133.; Klaniczay Gábor: A középkori magyarországi szentkultusz kutatásának problémái. Történelmi Szemle 24 (1981) 278. A felvidéki szász települések templompatrocíniumairól: Jan Hudák: Patrocínia na Slovensku. Bratislava 1984; Mező 1996.
98 A falképeket a későbbi átfestések gyakorlatilag teljesen tönkretették.
99 Kiadása: Missale notatum Strigoniense ante 1431 Posonio. Ed. by Janka Szendrei. Budapest 1982. Irodalma: Radó Polikárp: A nemzeti gondolat a középkori liturgiánkban.
Katholikus Szemle 55 (1941) 433.; Klaniczay 2000, 302.; Klaniczay 2004, 240.
100 Irodalma: Catalogus concinnus librorum manuscriptorum Bibliothecae Batthyányanae.
Exaratus per Robertum Szentiványi. Szeged 19584, 45–46. (Kat. 76.); Madas 1992, 95.
40
ment.101 Körmendy Kinga mik-rofilológiai vizsgálata szerint a kó-dex a három magyar szent király kölni középkori zarándokkul-tuszának jelenleg ismert egyetlen könyvészeti emléke.102
A bambergi székesegyház számára 1439-ben készült kalen-dáriumban szintén szerepeltek, ahol már 1377-től kezdve állt a magyar királyszentek tiszteletére szentelt mellékoltár, s ahová fo-lyamatosan és nagy számban ér-keztek a hazai peregrinusok.103