Vezetők

A változás újfajta cselekvésekre ösztönzött embereket, akik addig egészen más lehetőségek-hez voltak hozzászokva. Nem volt egyszerű vezetővé válniuk, új szerepüket megtalálniuk, új feladatokat betölteniük. Korábbi és új vezetők egészen új feladatokkal találkoztak egy kiismer-hetetlenül gyorsan változó környezetben. Hagyományok, beidegződött reflexek mellett a meg-szokott kapcsolatrendszerek, a kialakult hálózatok a folytonosságot jelentették, a megnyíló ös-vényekre ezek felől kellett és lehetett rálépni. Találékonyan, régi álmokat, addig megvalósítha-tatlan ötleteket kidolgozva, szembesülve a valóság száraz tényeivel, és alkalmas emberek, al-kalmas eszközök folytonos hiányaival.

E fejezetben a kegyhely és annak legnagyobb tömegeket megmozgató ünnepe, a csíksom-lyói búcsú vezetőire és specialistáira térünk rá. A vezetők jól leírható szerkezetet alkotnak, a specialisták szerepük szerint tagolhatók. A kegyhely ferencesei között a házfőnök és a temp-lomigazgató számítanak vezetőknek, akik a rendjük tartományfőnökének alárendeltjei, ők ma-guk pedig nemcsak lelkipásztorként tevékenykednek, hanem a rendezők és szervezők munkáját is összefogják. Az egyházmegye vezetője, a püspök az egyházjog szerint a ferences rendnek ugyan nem elöljárója, ugyanakkor vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen. Az egyházközségek-ben a papok, továbbá a búcsúvezetők, a kántorok a maguk saját szintjén és módján szintén ve-zetők. Az egyházjogilag jól szabályozott hierarchikus viszonyok sokszor hivatalos formákat öl-tenek, hivatalos megnyilatkozásokkal járnak (általában írásos formában is), ugyanakkor a konk-rét helyeken és helyzetekben valóságos emberek állnak egymással kapcsolatban, és ez a hierar-chikus elrendeződéseket a maga közvetlenségével, emberi tartalmaival egészen más rendszerbe szervezi. Külső szemlélő számára olykor-máskor kiderülhet, hogy a búcsú fontosabb vagy ke-vésbé fontos részleteiben kinek van döntési, javaslattevő joga, mégis erős túlzás lenne azt állí-tani, hogy ez egykönnyen kiismerhető, rendszerbe foglalható lenne.

A búcsút leírva helye lehetne egy tágas kitekintésnek vezetési és szervezeti kérdéseket ille-tően, amely nem nélkülözhetné a szociológia több ágának (szervezetszociológia, egyházszoci-ológia) tanulságait sem. Az egyházi intézményrendszer közösségi és intézményi szerkezetének kettősségét sokan sokszor leírták.⁴⁷⁸ Általánosságban is igaz, hogy e kettős arculatú szerkezet évszázadokon keresztül tartósnak bizonyult, és egyfelől a legkülönfélébb kulturális és társa-dalmi környezetekben volt képes a megújulásra és a terjeszkedésre, másfelől a legélesebb kriti-kákat kiváltó megmerevedés, a funkciótlanná vált formákhoz való, olykor szinte görcsös ra-gaszkodás is megmutatkozik benne.

478 Tomka 1998.

dc_1725_19

IV.A BÚCSÚJÁRÁS ÚJJÁÉLEDÉSE 1989 UTÁN

Házfőnök, templomigazgató, tartományfőnök

117–122. KÉP

Köztudott, hogy a kegyhely „őrzői” évszázadok óta a ferencesek. A diktatúra idején elnyo-mott helyzetében a szerzetesközösség, ahogy láttuk, megtett mindent, amit csak lehetett a ko-rábbi szervező, lelkipásztori szerepe megtartására, azonban a kiteljesedésre a személyi viszo-nyok terén is csak a „változás” után kerülhetett sor. A rendház illetve a rendházi szerzeteskö-zösség elöljárója a házfőnök, jog és szokás szerint ő rendelkezik a ház ügyeiben, annak fenntar-tása, a helyiségek beoszfenntar-tása, a házon belüli rend, a vendégfogadás és -elhelyezés, a napi életrit-mus – imádság, tevékenységek –, a feladatok elosztása a ház közösségének tagjai között;

mindennek ezer ága-boga a házfőnök felelőssége. Keze bizonyos mértékig éppúgy meg van kötve, mint minden vezetőé: adottságokhoz igazodik, lehetőségek korlátozzák. Nem rajta mú-lik, ki a tagja a közösségnek adott időben, és társaira van ráutalva a feladatok (mint pl. a pénz-ügyekért felelős ökonómus) kiosztásában és ellenőrzésében.

A templomigazgató a templomi szolgálattal kapcsolatban illetékes: a szentmisék, a gyónta-tás, a templomi liturgia, a szentségek kiszolgáltatása rendjét szabja meg. Ő is igazodik a szoká-sokhoz, elvárászoká-sokhoz, lehetőségekhez. A két megbízatás betöltője a rendházon belül egymásra van utalva, többnyire világosak a határok, és azt is tudják, hogy szerepük egy következő ciklus-ban megváltozhat vagy felcserélhető. Együttműködve tudnak igazán hatékonyak lenni. Azzal is számolniuk kell, hogy akik egykor az ő kezük alatt kezdték meg ferences életüket, azok tíz–

tizenöt évvel később elöljáróként élnek velük együtt, és nem lehet elhúzódó vitákba bonyolódni.

1990 után tíz évig a rendházban összeszokott vezetői párost alkotott P. Márk József és P.

Bartók Albert atya. Együtt szentelték őket pappá 1957 novemberében, együtt élték át a diktatúra évtizedeit. Közös somlyói éveikben felváltva töltötték be a templomigazgatói és a házfőnöki megbízatást. 1993-ban egy ideig a házfőnöki és a templomigazgatói feladatokat is P. Bartók Albert látta el, mert a rendházban kevesen voltak, József atya a jelöltek magisztere volt.⁴⁷⁹ Mindketten a rend legismertebb és legnépszerűbb tagjai lettek, számos alkalommal jelentek meg sajtóban, televíziós műsorokban, filmekben. Vezető helyzetük és szerepük közismert, a falvak egyháztanácsosai és mások egyaránt tudnak erről.

P. Márk József Csíkszenttamáson született 1927-ben. 1945-ben került a csíksomlyói tanító-képzőbe, a ferences habitust 1946 szeptemberében öltötte magára. 1947-ben kántortanítói okle-velet szerzett, és megkezdte teológiai tanulmányait a rend vajdahunyadi teológiai főiskoláján.

Két év után, amikor a teológiát erőszakkal megszüntették, Csíkszentdomokosra került kántor-nak, majd hamarosan behívták munkaszolgálatra. Brassóban, egy cementgyárban dolgozott há-rom évig, de ferences maradt, és a teológiát Désen, a ferencesek kényszerlakhelyén végezte társaival együtt titokban. Papszentelésére Márton Áron kiszabadulása után kerülhetett sor ugyancsak titokban, állami jóváhagyás nélkül 1957 novemberében. Emiatt papi állomáshelyet sem kaphatott, kántorként helyezkedett el. 1962 és 1967 között Désen, utána két évig a három-széki Zágonban szolgált, onnan került Csíksomlyóra 1969-ben szintén kántori minőségben. Hi-vatásában való kitartása minden tiszteletet megérdemel, derűs személyisége, közvetlen emberi

479 HD-St 1993, Nagyböjti szent idő.

dc_1725_19

2.VEZETŐK

stílusa sokak elismerését meghozta. 2000 óta hivatalosan nyugdíjas, gyóntató, de betegségei ellenére is aktív. Az elsők között volt, akik megismerkedtek az internet adta lehetőségekkel, ő indította el a rendház honlapját, aztán önálló blogot is indított.⁴⁸⁰ Ő az a ferences páter, aki a legrégebben, 1969 óta mind a mai napig Somlyón szolgál. Ez kivételes, hiszen a ferences rend-ben általános gyakorlat a rendtagok állomáshelyének rendszeres változása. 1990-től sok éven át József atya volt a búcsú legfőbb szervezője, mondhatjuk, hogy az ő kezében futottak össze a szálak.

„Most már én annyit rendeztem, s a fiatal atyák, barátok beérnek minket, most már ők is képet kapnak, hogy körülbelül hogy kell. Lehet másképpen is, de ez így nekünk nagyon jó volt, és legfontosabb, hogy mindent megszerveztünk, mindent előre kigondoltunk, és utasí-tásokat adtunk, kidolgoztunk, papírral. Minden rendezőnek kezében volt a program. Leg-alábbis a főbb helyeken. … Mi a fentről való irányítással azt a hatalmas tömeget, ami itt gyülekezett, kezünkben tudtuk tartani. Egy pillanatra nem lett zavar sehol. Ez nagy do-log…”⁴⁸¹

Mint régóta kántorként, orgonistaként is működő ferences, a búcsúban is József atya irányí-totta az énekrendet, akárhol is tartották a szabadtéri nagymisét. Több kiadásban is kiadták a búcsús énekfüzetét. Lassacskán a renden belül is legfőbb, tekintélyes szakértője lett Somlyónak és a búcsújárásnak, egyházi és más kiadványokban is sok írása jelent meg.⁴⁸²

P. Bartók Albert 1989 őszétől 2000-ig dolgozott Somlyón. Ő szinte egyidős József atyával, ugyancsak 1927-ben született Kézdiszentléleken. Kézdivásárhelyen járt iskolába, ott érettségi-zett, és ugyancsak a vajdahunyadi teológiáról kellett távoznia 1949-ben. A titokban végzett te-ológia és papszentelés után Désen, Vicén, Vajdahunyadon, Esztelneken, Kolozsvárott szolgált.

2000-től volt nyugdíjas gyóntató Székelyudvarhelyen, ott is halt meg 2004-ben. Egy évvel a halála után rá emlékező füzetet jelentettek meg Albert atya címmel,⁴⁸³ 2007-ben pedig Vicében – ahonnan öt fiatalt indított el a papi pálya felé – szobrot avattak neki. Láttuk, hogy házfőnök-ként mennyi mindent tett a rend ingatlanainak visszaszerzéséért. Egyik „ötletgazdája” volt a hegy nyergében a Hármashalom-oltárnak, Gergely Istvánnal együtt szerezték meg rá a pénzt. A búcsúünnep tömegessé válása idején a két atya próbálta megtalálni az új helyzetre alkalmas formákat, és a megfelelő válaszokat a legfőbb kérdésekre. A szervezés azzal is járt, hogy olykor túlszabályoztak ezt-azt; 1995-ben például így került sor arra, hogy az éjszakai virrasztásban fe-rences kispapok vezették az imádságot, és mivel távoli vidékekről valók voltak, nem ismerték a helyi szokásokat, oda nem illő módon például keresztutat is kezdeményeztek.

„Albert atya, úgy látszik, buzgalmában mondta, hogy virrasszatok és imádkozzatok. Ezek az igazak [a kispapok] aztán mindent bele akartak foglalni. És ráadásul nem is idevaló szé-kely gyerekek ezek, hanem Szatmár, meg máramarosszigetiek, meg mit tudom én, külön-böző helyekről. … Mondom, ez nekem sem tetszett, ezt még meg fogjuk beszélni majd külön aztán a házfőnök atyával.”⁴⁸⁴

480 Márk 2014.

481 Interjú Márk Józseffel, 1996. május 27.

482 Márk 2001, 2003a, 2003b, 2006, 2014. Sajtóban: 1990-10-18 P. Bartók–P. Márk,1997-05-20 Botos, 1998-05 Márk, 2001-07 Márk.

483 Bartalis 2005.

484 Interjú Benedek Domokos tartományfőnökkel, 1996. május 31.

dc_1725_19

IV.A BÚCSÚJÁRÁS ÚJJÁÉLEDÉSE 1989 UTÁN

Más ötletek igen jól beváltak: József atya a 90-es évek elején Németországból hozott rádió-telefont, amivel könnyen tudtak összeköttetést teremteni a helyszínek között.

Az atyák szervezik a rendezők csapatát, tartják meg számukra a megbeszéléseket. „Mi kér-jük fel, mi képezzük ki őket hogy kit hova osztunk be, és hogy viselkedjenek, hogy vezessék a népet, ugye.”⁴⁸⁵

Egészen fiatal generáció vette át a helyi vezetést 2000-től, akik a megelőző tíz év során léptek be és nyerték képzésüket. 2003-ig P. Bálint Kapisztrán volt a házfőnök, P. Bakos Damján pedig a templomigazgató. József atya ebben a három évben visszavonult. Szavaiból kiviláglik, hogy nem mindent tartott egészen rendben valónak:

„Én magam elhatároztam, hogy nem akarok a háttérből irányítani. Legfönnebb tanácsot adni, ha kérnének. Az elkövetkező három évben valóban teljes visszavonultságban éltem, gyóntatói és ökonómusi feladatomat hűségesen teljesítve. Az ifjú, kevés tudással és tapasz-talattal rendelkező elöljáróim buzgón látták el hivatalukat. 2003-ban házfőnöki kinevezést kapott Somlyóra P. Bakó Pál atya. Templomigazgatónak P. Timár Asztrik. Ők a kolostor megbillent erkölcsi egyensúlyát helyreállították. Az egyházmegyei papsággal a kapcsolatot felvették. Újra teljes fényében ragyogott a kolostor és kegyhely.”⁴⁸⁶

Későbbi, 2005–2012 közötti éveiről írja: „Megbecsülték szolgálatomat, amennyit én, gyen-geségeim ellenére nyújtani tudtam. Gondoskodtak rólam betegségemben, nem terheltek meg túlságosan feladatokkal. Így lelki békességben töltöttem a nyugdíjas életemet”.⁴⁸⁷ A következő ciklusban, 2003–2006 között P. Tímár Asztrik volt a templomigazgató, P. Bakó Pál a házfőnök.

2007-től P. Péter Arthur következett, majd 2012 óta P. Urbán Erik a templomigazgató és P.

Böjte Mihály a házfőnök.

A tartományfőnök elöljárója minden rendtagnak és rendháznak, köztük a somlyói házfő-nöknek és templomigazgatónak is. Az ő javaslatára nevezi ki a püspök a ferences atyákat az állomáshelyeikre lelkésznek, elöljárónak (a három évente tartott rendtartományi gyűlés, a káp-talan választásainak megfelelően).⁴⁸⁸ Természetes, hogy megbeszéli velük, amit a búcsúval kapcsolatban szükséges, de a részletekben meghagyja önállóságukat, legfeljebb utólag mond véleményt, javasol változtatásokat. Az egyházi felsőbbség, az egyházmegye püspök-érseke, va-lamint meghívott egyházi vendégek tőle kapják a tájékoztatást, javaslatot, kérést, meghívást.

P. Benedek Domokos atyát 1991-ben választották meg tartományfőnöknek, kilenc évig töl-tötte be tisztségét. Ő 1929-ben született Gyergyószentmiklóson, 1947-től volt novícius Mikhá-zán. A rend szétszóratása 1951-ben Székelyudvarhelyen érte, és őt is a dési titkos teológia után szentelték pappá 1956 decemberében. Ezután 1968-ig Désen szolgált, majd Kostelek, Fogaras, Déva következett. Tartományfőnökként Csíksomlyón, Szászvárosban és Kolozsvárott élt, 2000 után Brassóban volt templomigazgató. 2012-ben Déván hunyt el.

485 Interjú Márk Józseffel, 1993. május 27.

486 HD-CC 2000.

487 Márk 2012. 5.

488 Az évente rendszeres dispozíciókról szóló püspöki körlevelekben az egyházmegyés papság mellett külön al-cím alatt szerepelnek a ferences áthelyezések, mindannyiszor a tartományfőnök javaslatára hivatkozva. Ld.

https://ersekseg.ro dc_1725_19

2.VEZETŐK

Tartományfőnökként ő rendelte el, hogy a somlyói helyi vezetők állítsanak fel egy előké-szítő bizottságot a búcsú rendezésére.⁴⁸⁹ Erre a lépésre több év tapasztalatai alapján csak 1998-ban került sor. Ettől kezdve ez már január-február1998-ban összeült megbeszélni a szükséges tenni-valókat, elosztani a feladatokat. Ebben is az ünnep szervezésének részleges professzionalizáló-dását látjuk, és annak is jele lehet, hogy a tartományfőnök szélesíteni akarta a szervezésért fele-lősök körét anélkül, hogy az addigiak kezéből ki akarta volna venni azt, amiben gyakorlottak voltak. A bizottság egyik első ténykedése volt, hogy összeállított egy Szervezési és magatartási útmutatót. Ez – rendfőnöki és érseki jóváhagyás után – először 1998-ben jelent meg füzet for-mában, búcsús énekekkel kísérve, és ettől kezdve minden évben kiadták, terjesztették, elküldték a plébánosoknak, feltették az internetre. Szövege kisebb kiegészítésekkel, a fejezetbeosztás és -címezés alakításával gyakorlatilag változatlan maradt mind a mai napig.⁴⁹⁰ Semelyik másik bú-csújáróhelyről nem ismerünk ehhez hasonló szöveget, ami címének megfelelően ilyen részletes útmutatás lenne a résztvevők számára a szervezés és magatartás tekintetében. Nemcsak ajánlá-sokat, hanem korlátokat, tilalmakat is tartalmaz, emellett pedig lelki tartalmakat, múltra vissza-tekintő megjegyzéseket, is olvashatunk benne. A búcsújárás első tíz évének fokozatos formáló időszaka után a névtelenségben maradó szervezők részéről ez az egyik legbeszédesebb szöveg az ünnep szabályozására vonatkozóan, tartóssága pedig kifejezi azt, hogy szabályozó ereje át-hagyományozódott a következő generációra is.

2000 körül a ferences rendtartomány egészének életében is nemzedékváltás következett be, a rendi vezetést a hetven éven felüliektől a negyven alattiak vették át, akik már 1990 után része-sültek képzésben. P. Benedek Domokos tartományfőnöki megbízása után 2000-től kilenc évig P. Páll Leó következett, 2009-től 2019-ig pedig P. Orbán Szabolcs volt a provinciális.⁴⁹¹

Rendező, vezető, szervező

123–134. KÉP

A ferences szervezők a búcsú sikeres lebonyolítását a legelső szervezéstől kezdve számos közreműködő civil segítő és rendező bevonásával valósíthatták meg. „Régen” ez nem így volt, a rendezéshez elég volt a – természetesen jóval nagyobb létszámú – ferences közösség. Az ő működésük nyomán „mindenki tudta”, mikor mit kell, mit szokás tenni a búcsúban, és kívülről szinte úgy látszott, hogy mindent csakis a hagyomány ereje szab meg. A diktatúra évtizedeiben természetes volt, hogy nincsenek látható irányítók, tehát 1990-től új szereplőnek számítanak a rendezők. Felkérésük során „régi” emberek kerültek új szerepbe: a ferencesek korábbi eleven kapcsolataikat mozgósították. Tartós és megbízható társak kerültek ki a gimnáziumi tanárok közül: Borsodi László, Miklós József, Mihály András kulcsfontosságú szerepet játszottak az első tíz évben, és ahogy a tömeg nőtt, egyre többen kapcsolódtak be, mint pl. 1998-ban Silló Géza, Berszán László, Bara János, Boldizsár Ágoston, Laczkó József, Izsák Zoltán, Nagy Antal, Erőss Attila. Mellettük állandó orgonista volt Borcsa Gergely, Bíró János, a kórus vezetője,

489 Ld. HD-CC 1998. A megbeszélésekről külön jegyzőkönyvet is vezettek, emiatt a HD-ban erről már kevesebb szó esik, nem látjuk a részleteket.

490 Ld. Melléklet (16).

491 2019 óta P. Urbán Erik az erdélyi ferencesek tartományfőnöke.

dc_1725_19

IV.A BÚCSÚJÁRÁS ÚJJÁÉLEDÉSE 1989 UTÁN

sekrestyés Petres József, valamint több tucat alkalmi, mozgó rendező, valamennyien férfiak.

Asszonyok a rendházban, a sekrestyében, a konyha körül segédkeztek.

A tanárok tekintélye székelyföldi, különösen a kegyhelyet körülvevő falusias környezetben megkérdőjelezhetetlen, „A [tanár] kollégák, akik ott a kordont rendezik: összeszokott csapat.

Ha egyszer meggondolnák, és azt mondanák, hogy nem csinálják tovább: lenne probléma ek-kora tömeggel. Az atyáknak nincsen gyakorlati érzékük, el kell ismerni. Egy időben csak a fa-lusiak irányították, és voltak problémák. Nem hallgattak a zarándokok, a búcsúsok azokra a rendezőkre, akik a somlyói, csobotfalvi helybeliek közül kerültek ki.”⁴⁹² A rendezők elsősorban a tömeg mozgatását irányítják, s ebben falubeliek, egyháztanácsosok is segítenek, szervezésben az atyáké a főszerep.

Borsodi Lászlót (sz. 1932), a Márton Áron Gimnázium tanárát már a legelső szűk körű meg-beszélésre meghívták, attól kezdve készségessége, szervezőkéssége folytán nélkülözhetetlen volt, adtak a véleményére. „Borsodi László tanár különösen a búcsúk és más templomi rendez-vényeknél fejt ki értékes tevékenységet.”⁴⁹³ A kordon elrendezése, az ehhez szükséges diákok toborzása, ellenőrzése főként az ő feladata volt. 1994-ben Márk Józseffel együtt ő dolgozta át és adta ki Réthy Apollinár eredetileg 1924-ben megjelent búcsús imakönyvét, ami hiánypótló munka volt,⁴⁹⁴ 1996-ban közreműködött a csíksomlyói passiójáték rendezésében, a Hármasha-lom-oltár felszentelésekor 1996-ban pedig ő mondta az ünnepi beszédet. Természetes volt, hogy az 1998-ban a búcsú szervezésére felállított bizottság egyik tagja lett, immár „hivatalos” minő-ségben is. 1992-ben, Domokos Pál Péter budapesti temetésére „Borsodi László tanár a csobot-falvi családi sírról földet vitt és ottan rászórta a koporsóra a sírba tétel után.”⁴⁹⁵ Miklós Józseffel együtt ők szerkesztették meg a szervezési és magatartási útmutatót, más kiadványokat is szer-kesztett Márton Áronról. Fia, Borsodi L. László kis korától mellette volt, kolozsvári tanulmá-nyait követően, amikor ő is tanár lett Csíkszeredában, elvállalta a ferences sajtóreferens mun-kakört.⁴⁹⁶

Miklós József (1940–2003) ugyancsak kezdettől volt szervező, az 1998-ban megalakított bizottság egyik civil tagja. A román–francia szakos tanár nemcsak poliglott ember, aki több, mint tíz nyelven tudott kommunikálni, hanem sokoldalú is: szerkesztette a Gimnázium évköny-vét, iskolai jéghokicsapatot alapított, idegenvezetőként és tolmácsként számos európai ország-ban fordulhatott meg. Több évtizedes helyismereti gyűjtőmunkájának eredményét, az általa szerkesztett Csíki Lexikont halála után tették közzé örökösei.⁴⁹⁷ 1990-től éveken keresztül a templom előtt, majd 1993-tól a nyeregben ő köszöntötte az érkezőket, vezette az ottani imádsá-got, éneket, mondta be a hirdetéseket. „Tájékoztató bemondónak Miklós József tanár urat kértük fel, aki kiválóan teljesítette a feladatát. Minden órában, néha gyakrabban is volt tájékoztató

492 Interjú Mihály Andrással, 1997. május 18.

493 HD-CC 1997 Jótevőink. – Mások említése után a bejegyzés így folytatódik: „Pótolják a munkaerőhiányt, se-gítenek a mi tehetetlenségünkön. Ami a legfontosabb: teljesen megbízható emberek. Mindent rájuk bízunk és bízhatunk.”

494 Réthy 1924.

495 HD-CC 1992 Halottaink.

496 Interjú Borsodi Lászlóval, 1997. május 19. Ld. Melléklet (22).

497 Miklós 2004.

dc_1725_19

2.VEZETŐK

hirdetés, amit a búcsús közösség állandóan hallott”.⁴⁹⁸ A sokaságot a templom előtt hangszó-róból, egy rendházi szobából Mihály András román szakos tanár köszöntötte. Ő 21 év csíkdán-falvi tanítás után került Csíkszeredába. Mindkettejük szombati szolgálata egész napos, és kulcs-fontosságú szerepük volt abban, hogy a búcsú népe mit hall, amikor érkezik, gyülekezik, a mi-sére várakozik.

Kántorként 1990 után is jó pár évig Bartalis Mária (becenevén Manyika) dolgozott. Ő 1963–64-ben tanult meg orgonálni, és 1964-től dolgozott a kegytemplomban. Emlékei szerint annak idején a vallásügyi inspektorok szemmel tartották őket, de inkább az atyákat, mint a töb-bieket, „mondhatom, tényleg szabadon lehetett dolgozni; ez azért volt jó, mert sok gyerek fel-nőtt a kezünk között”.⁴⁹⁹ A fiatalabb kántor, Borcsa Gergely a csíksomlyói árvaházban nőtt fel, aztán a plébános, Gergely István „Tiszti” mellé szegődött, vezette a csobotfalvi ifjúsági zenei együttest, és Bartalis Mária mellett a kilencvenes években fokozatosan belenőtt a templom or-gonista-kántor szerepébe. Pár szóban megvilágítja, hogy látja vezető és vezetett viszonyát a kántor–nép viszonylatában: „Itt, mikor nagy tömeg van, akkor én erős-erős hangszíneket hasz-nálok (ti. az orgonán), s úgy kell menjek a nép után. Mert a nép utánam biztos nem fog jönni…

Nem megy a nép, ha fejre áll, akkor se. Megvan a saját ritmus, és azt meg kell hagyni. Különben nagyon ritmusosan énekel, ahhoz képest. Tehát megvan neki az az ütem, és a kántor azt, ha jó kántor, akkor fölveszi.”⁵⁰⁰

Az énekes szolgálatot 1990 után eleinte csak néhány férfi biztosította, volt, amikor a két gimnázium kórusa szerepelt, majd lassan kialakult egy alkalmilag összeálló kórus, akik a nagy ünnepek előtt próbáltak. 2000-ben az atyák kezdeményezésére hozták létre a kegytemplom kó-rusát, amelynek vezetésére Bíró Jánost kérték fel. Azóta ez folyamatosan működik.⁵⁰¹

A labarum hordozói, akiket régebben laborifernek neveztek 1990 után újra fontos szerephez jutottak. A hagyományoknak megfelelően ők a Gimnázium végzős diákjai közül kerülnek ki.

A Segítő Mária Gimnázium megalapítása után a szerep fokozatosan átkerült az új iskola

A Segítő Mária Gimnázium megalapítása után a szerep fokozatosan átkerült az új iskola

In document A csíksomlyói kegyhely és búcsújárás a 20. század második felében (Pldal 135-151)