IV. A BÚCSÚJÁRÁS ÚJJÁÉLEDÉSE 1989 UTÁN
4. Az ünnep terei
Csíksomlyó a Székelyföld katolikusainak egyik, ha nem a legfontosabb lelki, szellemi, kul-turális központja, ahol iskolák működtek, könyveket nyomtattak, színjátékokat adtak elő, stb.576 Csíksomlyó mint kultikus centrum működött évszázadokon át, működik ma is, attól az általános emberi szükséglettől vezettetve, hogy kisebb-nagyobb vidékeknek, közösségeknek meglegye-nek a maguk szent helyei, ahol különös intenzitással léphetmeglegye-nek kapcsolatba a természetfeletti-vel.577
A szent helyek és azok térbeli felépítése messzemenően dinamikus. A dinamizmus jelenti a valóságos terek időszakos átalakulását a búcsú idejére fizikai és szimbolikus értelemben; jelenti a valóságos terek fokozatos átformálódását az évek során, jelenti a búcsú "terének" valóságos és szimbolikus kiterjeszkedését, jelenti a terek profán és szent jellegének folyamatos egymásba olvadását, amit úgy is mondhatunk, hogy a szent terek profanizálódnak, a profán terek pedig szakralizálódnak.
A csíksomlyói kegyhely közvetlen tere talán a legösszetettebb valamennyi magyar búcsújá-róhely között. Templom, kolostor, sokszor kálvária, szentkút vagy forrás számos kegyhelyen van, általában egymás közvetlen közelében, ritkábban kisebb távolságokra egymástól. Ezek mellett Csíksomlyón a Kis-Somlyó hegy, a tetején és oldalában álló kápolnákkal, továbbá a keresztút kiterjedt nagy területe is a búcsújárás közvetlen, azaz csaknem minden résztvevő szá-mára bejárt helyszínévé alakult. A templom felől ide hagyományosan négy úton lehet feljutni:
a domboldalt északra kanyarodva haladó emelkedőn, az egyenes vonalú, meredek Kálvárián (Jézus hágója), a délkelet felé, a Szent Antal kápolna érintésével haladó meredek úton, valamint egy szekérúton, amely a hegyet déli irányból megkerülve enyhe emelkedővel vezet felfelé. Eh-hez csatlakozik 1993 óta a két Somlyó-hegy közötti nyereg. Csíksomlyón a templom közelében ugyan nincsen szentkút, de a hegy tövében a kiépített borvízforrás szerves része a búcsú terének.
A búcsúnak e szűkebb értelemben vett tere köré odaszerveződik a tágabb környezet. A vá-rostól a kegytemplomig vezető Szék útja, Csobotfalva Szent Péter-Pálnak szentelt plébánia-temploma, Csíktaploca, egész Csíkszereda a maga módján mind térbeli a keretét adja a búcsú-nak, a résztvevők, vendégek, turisták, filmesek-dokumentátorok mozgásábúcsú-nak, tájékozódásának.
Legtágabb értelemben pedig a búcsús ünnep terét alkotja annak vonzáskörzete.
A búcsú terének teljességéhez tartozik az az ár-apályszerűen váltakozó hullámzás, amivel a búcsúsok benépesítik a kegyhelyet és környékét, valamint amivel a szent és a profán terek ill.
helyzetek között közlekednek. Ezek egyike sem feltétlenül állandó. Igaz, hogy a búcsú hely-színe ott van, ahol a kegyhely van, de az is igaz, hogy a búcsú helyszínét a búcsúsok holléte is meghatározza, akik két szent hely (például kápolna) között is szent helyet teremtenek, ha átha-ladnak a máskülönben profán szakaszokon (utakon, erdőszélen) – avagy szent helyeket is
576 Boros 1943, 1994, Domokos 1979, Kelemen, é.n., Székely 1943, 1995, Pintér 1993.
577 Lovász 1993.
dc_1725_19
IV.A BÚCSÚJÁRÁS ÚJJÁÉLEDÉSE 1989 UTÁN
mintegy profán módon használnak, amikor pl. templomban alusznak, esznek, öltöznek, vagy takaróznak.
A tér kiterjesztése azt is jelenti, hogy a búcsúsok a szűkebb környezettől távolabb is búcsús-ként maradnak együtt, tehát mintegy magukkal viszik a színhelyet oda, ahová hazamennek. Per-sze a korábbi években is elérhetett a búcsú ereje távoli falvakba, azok házaiba a hazavitt tárgyi emlékek, a Mária-szobor talpánál „megsúrolt” kendők, a fényképek révén – ámde ezek az üze-netek belül maradtak a privát téren, s nem léptek ki az utcára, a buszra, a vonatra. Korábban nemigen lehetett például a búcsút követő napokban egy vasúti forgalmi irodában a vasutas tiszt-től vagy a vonaton ingázó munkásoktól búcsús élményeiket hallani.
A kegytemplom és környéke
224–248. KÉP
Templom és sekrestye
A kegytemplom az évközi időben a másutt megszokott templombelsők képét mutatja. Két-oldalt két-két tömbben 12–12, összesen 48 padsor, egy-egy padban kényelmesen 6–7, szoro-sabban kb. 8–10 ember fér el. Ennyien a vasárnapi nagymiséken sem szoktak lenni, legfeljebb nagyobb ünnepi alkalommal, papszenteléskor, aranymisén. A szentélyben a jobb oldalon álta-lában hosszabb-rövidebb sorban állnak az emberek, hogy feljussanak a kegyszoborhoz. Ha töb-ben is vannak, akkor a templom közepéig nyúlik ki a sor. A sekrestyébe, ahol az állandó gyón-tatószékek vannak, vagy az oldalfolyosóról, vagy a szentély felől lehet bejutni. A szentélyben szőnyegek vannak, ahogy terítők borítják és virágok díszítik a kegyszobor talapzatát is.
A búcsú napjaiban a templom megszokott belső szimbolikus határai kissé elmosódnak: a szentély és az oltár sokkal kevésbé kitüntetett hely, mint máskor, a szokásos "óvatos belépés"
egyfajta természetesebb mozgásnak adja át a helyét. Ezért szükség van arra, hogy a tömeg moz-gása folytán meggyengült határok némelyikét fizikailag is megerősítsék.
1993 óta a templom főbejáratának két oldalára egy-egy kivágott fiatal fenyőfát állítanak, amin akkor sokan kissé elcsodálkoztak, nem oda illőnek találták – azóta megszokottá vált, más nagyobb ünnepeken is alkalmazzák, sőt újabban kerítés oszlopaira is jut fenyőfa. Az előkészület napjaiban, szerda-csütörtökön kitakarítják a templomot, letörlik a padokat. Pénteken a szentély-ből és a mellékoltároktól kiviszik és kiporolják, majd elteszik a szőnyegeket. A szentélybe az oltárok köré vasrácsokat állítanak. Az egyik a főoltárt védi, a másik a szembemiséző oltárt veszi körül úgy, hogy ott a miséző papok zavartalanul elférhessenek akkor is, amikor a búcsús tömeg a szentélyt elfoglalja, és/vagy sorban áll, hogy feljuthasson a Mária-szoborhoz. Virágok termé-szetesen helyet kapnak az oltárokon, és a szentélyben kint van még a húsvéti gyertya is (1993-ban pl. nemzetiszín szalaggal átkötve). Letakarják az oltárterítőket. A Mária-szobor lépcsőjéről elviszik az imákat tartalmazó táblákat, a szobor talpáról a terítőket. A templomi előkészületek közé 1993-ban az is bekerült, hogy a Duna Tv technikusai erősebbekre cserélték a villanyveze-tékek biztosítékait, hogy bírják a nagyobb lámpák okozta terhelést. A belső tér átrendezésének
dc_1725_19
4.AZ ÜNNEP TEREI
eredményeképp a templom egyszerre feldíszített és csupasz: készen áll arra, hogy a búcsúsok tömegét fogadja.
A kegyszoborhoz történő felvonulás régtől megszokott rendje szerint a templomhajó és a szentély jobb oldalán állnak sorban a várakozók, és a szobortól a bal oldali lépcsőn lejövet a templom közepe vagy bal oldala felé mennek tovább. Ezt a megszokást az egyre nagyobb tömeg miatt, a rend megtartása és a lökdösődés megfékezése érdekében 1994-től kezdve a szombati napon kötélkordonnal is megerősítették, amit a szentélybe állított karszalagos rendezők tartot-tak, kettéválasztva az embereket. A rendezők szakaszosan engedték tovább őket, így tudtak a miséző papok-püspökök kijönni a sekrestyéből. A köteleket az első alkalommal még csak a szentélyben feszítették ki keresztirányban a sekrestye ajtajánál, majd 1996-ban már körben a szembemiséző oltár körül is, ami ilyenformán kettős védelemben részesült. 1997-ban a szobor-nál álló lányok említették, hogy a rendezőknek a kezük is kivéresedett a kötél szoros tartásától, és hogy a sekrestyeajtóba vezető lépcsőnél többen elestek.578 A „terelés” utóbb, 2000 után már templom hajójára is kiterjedt: a szembemiséző oltár előtt is – a padok sarka és az oltár vasrácsa közé hosszában kifeszített – két kötél választja el a templomhajó közepét a két oldalsó résztől, így a templom két oldala között már csak hátul lehet keresztbe menni. Az oltár körüli mobil vasrácsot 2009-ben már felváltották négy, a padlóhoz erősített tartóoszlopra kifeszített kötél-kordonnnal. 2010-re a templom terének ünnepi átrendezése odáig jutott, hogy a padsorokat két-két oldalt a szélek felől is vasrácsok kerítik el, beülni csak középről lehet; ezért a középső kapun kívül a két oldalsó is meg van nyitva, s a bejárattól rácsok terelik kétfelé az embereket: két oldalról a szentély és a szobor, középről a padokba beülés lehetősége felé.
A búcsú ünnepi napjaiban a templom főként a misékre telik meg annyira, hogy nem lehet elférni a padokban, két oldalt és középen is állnak. A mintegy 500 ülőhely mellett becslés szerint legalább ugyanennyien állnak oldalt és középen. A kórus is megtelik emberekkel, ott mintegy 50–60-an férnek el. Szombaton és vasárnap a nagymisét a templomudvarban is sokan hallgat-ják. A nagy tömeg elvonulása után, vasárnap már minden misén el lehet férni, hétfőn és kedden már a padok sem telnek meg. A templomi szószéket régen nem használják funkciójában, körül-ményes lenne oda a folyosón és a lépcsőn keresztül feljutni; alighanem addig lehetett rendszeres használatban, amíg a miséktől külön (is) tartottak szentbeszédeket. Az ünnep utáni hétfőn és kedden újra takarítanak, visszahelyezik a textíliákat, elviszik a kordonokat, és minden visszatér a rendes kerékvágásba.
A templom belső terének használatában is átalakulnak a hétköznapi szimbolikus határok.
Belépéskor és távozáskor megmarad a térdhajtás, szentelt vízzel való keresztvetés, de sokkal kötetlenebb a mozgás, és ami a legfőbb, elfogadott a templomban történő alvás és étkezés. Késő este és a reggeli misék közötti időben alusznak és esznek a padokban ülők éppúgy, mint azok, akiknek csak a mellékoltároknál, vagy csak a falak mellett jutott hely. Alusznak a szentélyben is, valamint a kóruson mindenütt: a földön, a padokon, az orgonaülésen. A kóruson alvók né-melyike cipőjét is leveszi, úgy fekszik le az üléseken. Akinek nem jutott hely a padokban, az pokrócot terít le: ezekkel mintegy kijelölik azt a területet, amire igényt tartanak, és ezt illik is tiszteletben tartani: nem lépnek rá, nem teszik odébb a másét. Nem alusznak a templom középső
578 Interjú Péter Ildikóval, 1997. május 20.
dc_1725_19
IV.A BÚCSÚJÁRÁS ÚJJÁÉLEDÉSE 1989 UTÁN
részén, ott szabad az út a padokba igyekvők számára. A padokban az emberek a fejüket lehajtva bóbiskolnak. Hasonlóképpen esznek is tarisznyából, szatyrokból mindenütt, s a padokban va-sárnap délutánra sok ott hagyott hulladék is marad. Mindez felfogható szakralizációként és pro-fanizációként egyaránt: a test felfrissüléséhez, regenerálásához szükséges hétköznapi cseleke-deteknek a szent térbe való bevitele nem csupán praktikus szükséglet – sokaknak valóban nincs hol megszállniuk, helyet akarnak foglalni a templomban, és ha kimennének enni a kertbe, má-sok ülnének le a helyükre, stb. –, hanem valami ősi tudás vagy igény kifejezése is: bármi, amit a szent helyeken, a szent terekben az ember elvégez, az szent, és a javára válik. A templom terének efféle profanizálása természetesen csak a búcsú napjaiban lehetséges; a búcsú idejét (túlzó módon) úgy is meg lehetne határozni, hogy azok a napok és éjszakák, amikor „szabad”
enni és aludni a templomban. Ez az, ami – nem lévén nyilvános – a diktatúra évtizedeiben is megmaradhatott, és meg is maradt; ebben szerepet játszottak azok a régi hagyományt ismerő ferences atyák is, akik voltak annyira megértőek, hogy nem számolták fel ezt a szokást.
A Mária-szobor előtt megálló embereket csak a lépcsőn utánuk következők láthatják; a templom felé többé-kevésbé takar a főoltár felső része. Így ez a kis hely, noha magasabban van, a tömegből kiemelkedve majd oda visszatérve egy rövid ideig a személyes áhítat helye lehet.
A sekrestye – ahová a templom szentélyén, valamint a rendház folyosóján keresztül lehet bejutni – a hétköznapokban úgy „viselkedik”, mint minden más sekrestye: előkészületi hely a liturgiához. Mivel a templomban nincsen gyóntatószék, itt lehet gyónni, mindennapos a bejárás.
Ahogy sok más sekrestyében, itt is van egy kis mosdó. Emiatt a helyiség 1990 előtt a búcsú napjaiban nem csak a lelki, hanem a testi megtisztulás helye is volt: a virrasztást követően sokan bejöttek arcot mosni, felfrissülni. Egyúttal itt írattak misét, és itt lehetett hozzájutni kezdetleges kegytárgyakhoz: Mária-érmekhez, rózsafüzérhez, képekhez a szoborról. Mindez a kisebb lét-szám miatt volt lehetséges. 1990-től kezdve a búcsú napjaiban a gyóntatás kikerült az udvarra, de este még sokan bementek a sekrestyébe is. 1994-ben péntek este kilenc óra körül Albert atya oszlatta az ott várakozó asszonyokat: „majd reggel folytatjuk a gyóntatást…”. 1990-ben egy új bódé megépítésével a kegytárgyak árusítását is kivitték a templomkertbe. „Ezzel megoldódott egy kellemetlen kérdés, amely a sekrestyében zajlott le eddig nagy zajongás és tolongás köze-pette”.579 A templom oldala melletti parkoló mentén 1992-ben szereltek fel egy betonvályút vízcsövekkel és csapokkal; ezt pár évvel később az út szélesítése és a tanulmányi ház építése miatt elbontották. A miseíratást 1993 után a rendháznak egy, a templomkert felé megnyitott ablakában oldották meg. Mindezek eredményeképpen a sekrestye lassan visszanyerte eredeti funkcióját, a liturgiára való előkészület helye lett: ide mennek be az atyák felöltözni a misére, itt csoportosulnak azok a karszalagos rendezők, akik a templom körül teljesítenek szolgálatot, és ide megy be az, aki mielőbb találkozni szeretne valamelyik fontos egyházi személlyel.
Rendház és udvar
A rendházban 1992 után, amint lehetett, a szerzetesek szobái mellett külön szobákat alakí-tottak ki a visszatérő ferencesek, a vendégpüspökök, papok számára. Amikor visszakapták a
579 HD-CC 1990 Pünkösdi búcsú.
dc_1725_19
4.AZ ÜNNEP TEREI
helyiséget, visszaállították a régi ebédlőt, majd 1999 után a régi konyhát is: ahogy ünnepnapo-kon máskor is, pünkösd szombaton és vasárnap az ebédlő megtelik a papokkal, vendégekkel, segítőkkel. A templomtól távolabbi bejárat melletti első szobát kialakították fogadószobának és irodának, 2000 óta itt lehet a szentmiséket felíratni.
Az egyik emeleti szobában, ahonnan jól rá lehet látni a templom előtti térre, pünkösdkor ideiglenesen a hangosbemondók kapnak helyet. A rádiótelefonok révén ez a szoba a búcsú egyik "információs központja", itt regisztrálják az érkezőket létszámuk, vezetőjük szerint, ide futnak be a hirdetési kérések, ide hozzák be a talált tárgyakat, ide jönnek az újságírók (és a néprajzi gyűjtők), hogy megtudakolják a legfrissebb létszámadatokat. A rendház folyosóinak nagyobb része klauzúra, le van zárva a kíváncsiskodók elől, a bejárat csak csöngetésre nyílik meg. Falaikon a rend régibb és újabb történetét, a somlyói búcsút felidéző képek és fényképek vannak. A még "friss" térhasználat egyik példája volt, hogy 1994-ben egy püspök minden to-vábbi nélkül a folyosón adott interjút egy rádióriporternek, majd kiment a templomkertbe egy padra egy másik kérdezővel; erre a célra még sehol nem volt helyiség biztosítva senkinek. A templom oldalában lévő rendházi folyosóra és annak ablakfülkéibe 1985-ben, majd még 1990-ben is összekuporodott emberek feküdtek le pihenni, amit később oda helyezett vasrácsokkal akadályoztak meg; ezeket pár év múlva eltávolították, hegyes végüg nem volt biztonságos.
A rendház négyszögletű, zárt belső udvara a búcsú idején a szent tér hangsúlyozott részévé, a búcsú elnyeréséhez nélkülözhetetlen szentségek kiszolgálásának helyévé válik: itt lehet gyónni és áldozni. Sok más ferences rendházban ezek az udvarok szépen gondozott kertként működnek. A helybeliek ezt a helyet röviden négyszög néven emlegetik. A falak mentén körben a búcsú napjaira ponyvákat feszítenek ki, alattuk székek és térdeplők a gyóntatáshoz, egymástól mindössze néhány lépés távolságra. Az udvar közepén – Kájoni János mellszobra előtt – ideig-lenes, tetővel fedett kis oltáremelvénynél szombattól hétfőig misék idején és azon kívül is fiatal ferencesek áldoztatnak. Az udvar két kijáratától kezdve két hosszú sorban várnak az emberek.
A gyóntatás az udvarban körülbelül a vasárnapi nagymise végéig tart, aztán délután az udvarba kihelyezett térdeplőket és székeket behordják, elteszik.
Az év többi részében az udvar kevésbé „forgalmas”, nem is mindig van nyitva, nem része annak a térnek, amit a templomba érkezők útba ejtenek vagy használ(hat)nak.
A rendszeres ünnepi előkészületek közé tartozik, hogy a templomkert füvét néhány nappal korábban lekaszálják, a kövezetet felsöprik. A templomkert sarkánál feszítik ki keresztben a Szék útján a búcsúsokat fogadó táblát, két oldalán felirattal, fenyőágakkal díszítve. 1990-ben a templomkertben szabadtéri oltárt ácsoltak össze. Három éven át itt tartották a szombati körme-net végén a püspöki misét, majd este a csángó misét. 1993 után szombaton itt már nem volt mise, csak vasárnap délelőtt, amikor még voltak annyian, hogy a templomba nem fértek volna be. Éjszaka ezen az emelvényen is alusznak, virrasztanak; érdekes módon 1996-ban például debreceni reformátusok egy csoportja énekelt diszkréten zsoltárokat. Pár ével később, amikor már nem volt szükség rá, viszont kellett a hely, az ideiglenes oltárt elbontották. A templomkert kövezett része hétköznapi időkben autók helye; a búcsú napjaiban ide csak kivételes esetben, engedéllyel engednek be autókat.
A templomkertben állt országzászló-emlékoszlopon volt kifüggesztve 1990-ben a körmenet rendje, díszes szép írással. Hasonló tartalmú, csak kissé egyszerűbb kiírás volt az árvaház előtti
dc_1725_19
IV.A BÚCSÚJÁRÁS ÚJJÁÉLEDÉSE 1989 UTÁN
buszmegállóban is. Két évvel később, 1992-ben az oszlop és a buszmegálló ezt a „hírközlő”
szerepét elvesztette, a körmeneti rendet sokszorosított lapon és újságban adták tudtul a búcsú-soknak.
A templomkert 1990–1993 között – még a régebbi viszonyokat őrizve – ha nem is teljesen zárt, de „átmenő” forgalom nélküli terület volt. 1994-től aztán az újonnan elkészült zarándokház mellett megnyitották a déli oldalát, és arrafelé lassanként állandósult egy átvezető út. A kegy-tárgyakat árusító korábbi kis bódé helyett erre a szakaszra került egy valamivel nagyobbra épí-tett kegytárgyüzlet. A kert templom előtti kövezett része is fokozatosan nagyobbodott, ahogy több és több autó elhelyezésére lett szükség.
A rendház előtti korábbi kerítés 1980 nyarán készült el, a háztörténet szerint „60–70 cm magasságban betonkőből, azon felül pedig lécből, amely nemcsak védi a területet (búcsúk ide-jén, amikor nem volt meg a kerítés, összetaposták az emberek”.580 1993 tavaszán kerítettek sort új, most már vasból készített kerítés építésére a rendház előtti részen; ezt a következő évben folytatták a templom mögötti saroktól a 16-os iskoláig. A rendház oldali és az út menti kerítés is megállás, megpihenés, találkozások helye, mert a talapzatán meg lehet támaszkodni, le lehet ülni. Padokat a templomkertben csak ritkásan helyeztek el.
A templom és a rendház közvetlen környékét az 1990-es években fokozatosan átrendezték, hogy a búcsú napjaiban a tömeget akadálytalanabbul lehessen irányítani. A Csobotfalva felé vezető út menti árkot 1993-ra lefedték, az utat megszélesítették. Ugyanebben az évben a rend-ház kertjének sarkából és hátuljából egy darabot a gyermekotthonnal szemben levágtak, hogy ott is megszélesíthessék az utat. Korábban (pl. 1992-ben is) előfordult, hogy a körmenet eleje az árvaház előtti szűk úton szemben haladt a kifelé tartó végével, és a torlódások sokakban kel-tettek visszatetszést. Ugyancsak a tömeg célszerűbb terelését szolgálta, hogy a rendház kertje és a borvízforrás között elterülő vízjárásos, vizenyős rétet 1993-ra csatornával szelték ketté, a következő évre lecsapolták, kaszálóként kezdték használni, és ezáltal lehetővé vált, hogy a nye-reg és a rendház illetve a templom között rövidebb úton is járni lehessen. Egy pótkocsis traktor a kilencvenes években itt szállította fel a nyeregbe az ottani oltár alkalmi bútorzatát; személy-autók viszont (még) nem tudják használni.
A szakrális tér kiterjesztését szolgálja a terek behangosítása: a templom és a rendház udvarát és a két Somlyó közti nyerget látják el hangszórókkal. Ennek révén a szent szó és ének oda is eljut, ahol az emberek a liturgikus cselekmények előtt vagy után meghúzódnak. Az emberek kijönnek a miséről, leülnek a templomkertben falatozni, a rokonokkal, ismerősökkel beszél-getni, kegytárgyakat vásárolni, és közben fél füllel hallják a következő misét, felfigyelhetnek a szentbeszéd egy-egy fordulatára. Ugyanakkor a hangosítás profanizálódás is: ha evés, beszél-getés, találkozások közben mise a "háttérzaj", akkor ez magát a liturgiát is profanizálja. Ezen túl a hangszórón keresztül sok hirdetés is elhangzik; az első néhány évben ezek között még egészen hétköznapi közlések is nagy számban fordultak elő egymást keresőkről, elveszett tár-gyakról, csoportok indulásáról. 1990-ben így hirdették ki, hogy szombaton este a templomkert-ben külön szabadtéri mise lesz a csángóknak, hogy utána a csobotfalvi Szent Péter templomban diavetítést rendeznek a számukra, hogy vasárnap reggel mikor kezdődnek a misék, hogy külön
580 HD-CC 1980 Javítások.
dc_1725_19
4.AZ ÜNNEP TEREI
gyerekmise is lesz vasárnap kilenckor, vagy hogy „Horváth néni zöld kosarát a társai ne vigyék haza szombaton este, mert virrasztani akar”, „F.Z. Budapestről várja feleségét a kapunál”, „fe-kete férfi esernyőt találtak”. A hangszóró hatásos eszköze annak, hogy felolvasott imákkal, kó-rusénekléssel mintegy „műsort”" adjanak, a tömeget „lefoglalják” a várakozás idején,
gyerekmise is lesz vasárnap kilenckor, vagy hogy „Horváth néni zöld kosarát a társai ne vigyék haza szombaton este, mert virrasztani akar”, „F.Z. Budapestről várja feleségét a kapunál”, „fe-kete férfi esernyőt találtak”. A hangszóró hatásos eszköze annak, hogy felolvasott imákkal, kó-rusénekléssel mintegy „műsort”" adjanak, a tömeget „lefoglalják” a várakozás idején,