1. FELADAT
A feladat célja a készletgazdálkodás vizsgálata.
9.1. táblázat. Egy vállalkozás készletgazdálkodásával kapcsolatos adatok
Megnevezés Előző időszak Tárgyidőszak
Átlagkészlet (e Ft) Normanap (nap) Átlagkészlet (e Ft) Normanap (nap)
Anyagok 2.100 8 2.625 9
Befejezetlen termelés 3.500 6 3.300 6
Késztermékek 750 3 900 4
Összesen 6.350 - 6.825 -
Forrás: saját szerkesztés
Feladat: Számszerűsítse a forgási sebesség mutatószámait és elemezze az egyes készletfajták eltéréseit, az előidéző tényezők hatását bemutatva!
FELADAT MEGOLDÁSA:
a) Forgási sebesség mutatói
ék
Fordulatok
Ft 11 napjainak Időszak
(nap) idő
Forgási
nap
Szöveges értékelés:
A forgási sebesség 1,5 fordulattal felgyorsult, ami a forgási időt 1 nappal csökkentette.
b) Készletfajták változásának bemutatása
Anyagkészlet változása
Ft
1 napi anyagkészlet meghatározása
Ft/nap e 5 , nap 262
8
Az anyagkészlet nagyságát befolyásoló tényezők hatása:
o Az átlagos anyagtárolási idő változásának a hatása
Ft
87 o Az egy napra jutó anyagfelhasználás változásának a hatása
Ft
Befejezetlen termelés változása
Ft
1 napi befejezetlen termelés meghatározása
Ft/nap e 33 , nap 583
6
A befejezetlen termelés nagyságát befolyásoló tényezők hatása:
o A gyártási átfutási idő változásának a hatása A gyártás átfutási idő nem változott.
o Az egy napra jutó termelési költség változásának a hatása
Ft
Késztermékek változása
Ft
1 napi késztermék készlet meghatározása
Ft/nap e nap 250
3
A késztermékkészlet nagyságát befolyásoló tényezők hatása:
o A készletek átlagos tárolási idejének változásának a hatása
Ft
o Az egy napra jutó késztermék készlet változásának a hatása
Ft
Szöveges értékelés:
Az anyagkészlet átlagos tárolási ideje és az egy napra jutó anyagfelhasználás értéke is emelkedett az előző évhez képest. Ennek hatására az anyagkészlet a tárolási idő változásának köszönhetően 262,5 e Ft-tal, míg az egy napra jutó anyagfelhasználás értékének változásának köszönhetően szintén 262,5 e Ft-tal növekedett, így az anyagkészlet értéke az előző időszakhoz képest 500 e Ft-tal nőtt. A befejezetlen termelés a tárgyidőszakban 200 e Ft-tal volt kevesebb, mint az előző időszakban. Ezt a változást az egy napra jutó termelési költség alakulásának köszönhetjük, mivel a gyártás átfutási idő nem változott a vizsgált időszakban. A késztermékkészlet 150 e Ft-tal nőtt az előző időszakhoz képest, amit 2 tényező változásának köszönhetünk. A késztermék készlet alakulását 250 e Ft-tal növelte a készletek átlagos tárolási idejének a változása és 100 e Ft-tal csökkentette az egy napra jutó késztermék készlet változása.
88 2. FELADAT
A feladat célja a készletgazdálkodás vizsgálata.
9.2. táblázat. Egy vállalkozás készletgazdálkodásával kapcsolatos adatok
Adatok ezer Ft-ban, beszerzési áron
Árucsoport Beszerzés Készlet
I. negyedév II. negyedév I. 1. III. 31. VI. 30.
I. 100.000 107.500 18.000 16.000 17.000
II. 62.500 63.750 35.000 37.000 38.000
III 125.000 145.000 50.000 52.000 48.000
Forrás: saját szerkesztés
Feladat: Elemezze a rendelkezésre álló adatok alapján a vállalkozás készletgazdálkodását!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Áruforgalmi mérlegsor meghatározása
s Értékesíté
-t Zárókészle Beszerzés
et
Nyitókészl
A táblázatban szereplő információk alapján a forgalom (értékesítés) nagysága számszerűsíthető az áruforgalmi mérlegsor összefüggései segítségével az egyenlőségjel átrendezésével.
s Értékesíté t
Zárókészle Beszerzés
et
Nyitókészl
9.3. táblázat. A vállalkozás forgalmának meghatározása
Me.: e Ft Árucsoport Nyitókészlet Beszerzés Zárókészlet Forgalom
I. félév
I. 18.000 100.000 16.000 102.000
II. 35.000 62.500 37.000 60.500
III. 50.000 125.000 52.000 123.000
II. félév
I. 16.000 107.500 17.000 106.500
II. 37.000 63.750 38.000 62.750
III. 52.000 145.000 48.000 149.000
Forrás: saját számítás
Átlagkészlet meghatározása
2
t zárókészle Időszaki
et nyitókészl
Időszaki
89 9.4. táblázat. A vállalkozás készletgazdálkodásának elemzéséhez szükséges mutatószámok
Forrás: saját számítás
Ft et változá
Átlagkészl
Az átlagos készletlekötést befolyásoló tényezők:
o A forgalomváltozás hatása 104 .000 e Ft 116 .150 eFt 104 .000 e Ft 12.150 eFt 2,41 161
Ft változatl a tt velső
megváltozo A
Változás
Ft változás
Összes
Árucsoport Forgalom (e Ft) Átlagkészlet (e Ft) ∆Forgalom (%)
∆Átlagkészlet (%)
Fordulatok száma Forgási idő (nap)
I. né II. né I. né II. né I. né II. né I. né II. né
I. 102.000 106.500 17.000 16.500 104,41 97,05 6 6,45 15 14
II. 60.500 62.750 36.000 37.500 103,72 104,16 1,68 1,67 54 55
III. 123.000 149.000 51.000 50.000 121,14 98,03 2,41 2,98 38 31
Összesen 285.500 318.250 104.000 104.000 111,47 100,00 2,74 3,06 33 30
90 Szöveges értékelés:
Vállalkozási szinten az összes forgalom a második negyedévre 11,47%-kal emelkedett, az átlagkészlet értéke változatlan maradt. A fordulatok számának növekedése (2,74→3,06) és a forgási idő csökkenése (33 nap→30 nap) kedvező változást jelent. Árucsoportonként vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy az I. és a III. árucsoport esetében a készletgazdálkodási tevékenység javult. Mind két árucsoportnál alacsonyabb árukészlet értékkel nagyobb forgalmat értek el, ennek következtében a fordulatok száma mutató magasabb értéket ért el (I.
árucsoport 6→6,45, II. árucsoport 2,41→2,98), aminek köszönhetően a forgási idő is lecsökkent (I. árucsoport 15 nap→14 nap, II. árucsoport 38 nap→31 nap).
A készletváltozást befolyásoló tényezők közül a forgalom változása +12.150 e Ft-tal, az összetétel változás hatása +100.777 e Ft-tal és a készletintézkedések hatása -112.927 e Ft-tal járult hozzá az időszakban bekövetkezett készletváltozáshoz (104.000 e Ft-104.000 e Ft = 0 e Ft)
3. FELADAT
A feladat célja a készletgazdálkodás vizsgálata.
9.5. táblázat. A vállalkozás készletgazdálkodásával kapcsolatos információk
Megnevezés Előző év Tárgyév
Nettó árbevétel (e Ft) 2.475.000 2.590.000 Bruttó termelési érték (e Ft) 2.369.500 2.599.000 Átlagos készletérték (e Ft) 175.000 ….
Forrás: saját szerkesztés
Feladat: Állapítsa meg, hogy a forgási sebességnek hogyan kellene változnia ahhoz, hogy a változás hatására 3000 Ft relatív költségmegtakarítást érjen el a vállalkozás! A készletekkel kapcsolatos költségek, ráfordítások átlagos mértéke s vállalkozásnál mindkét évben 15% volt.
FELADAT MEGOLDÁSA:
o Forgási sebesség mutatók az előző évben
14 , Ft 14 e 000 . 175
Ft e 000 . 475 . 2 ék
készletért Átlagos
árbevétele nettó
s Értékesíté száma
Fordulatok
nap 8 , 14,14 25
nap 365 száma
Fordulatok
száma a napjainak Időszak
(nap) idő
Forgási
o Nettó árbevétel változása
% 64 , 104 Ft 100
e 2.475.000
Ft e 2.590.000
91 o Az árbevétel változásával arányos készletérték
Ft
o Relatív költségmegtakarítás
Ft
o Forgási sebesség mutatók a tárgyévben
9 napjainak Időszak
(nap) idő
Forgási
Szöveges értékelés:
Ahhoz, hogy a vállalkozás 3000 e Ft relatív költségmegtakarítást érjen el a fordulatok számának növekedni (14,14→16,9) és a forgási napok számának pedig csökkennie (25,8 nap→22,1 nap) kellene. Számszerűen 3000 e Ft relatív költségmegtakarítás eléréséhez a tárgyévi átlagkészlet értéke 153.120 e Ft kell, hogy legyen.
4.. FELADAT
A feladat célja a készletgazdálkodás vizsgálata.
9.6. táblázat. A vállalkozás készletgazdálkodásával kapcsolatos információk Év Nettó árbevétel (M Ft)
x
Átlagkészlet (M Ft) y
Forrás: saját szerkesztés
92 Feladat: Vizsgálja meg, hogy milyen szoros kapcsolat van a nettó árbevétel és az átlagkészlet alakulása között! Számszerűsítse, hogy várhatóan mennyi lesz a 11. évi átlagkészlet, ha 2004-hez képest 8 % nettó árbevétel növekedést tervez a vállalkozás!
FELADAT MEGOLDÁSA:
o A nettó árbevétel és az átlagkészlet alakulása közötti kapcsolatot a korrelációs együttható (r) segítségével tudjuk meghatározni.
o 11. évi átlagkészlet értékének meghatározása lineáris regressziós függvény segítésével történik.
bx
A függvény paramétereinek meghatározása:
Szöveges értékelés:
A korrelációs együttható a lineáris kapcsolatok közötti szorosságot méri. A két változó között minél szorosabb az összefüggés, annál inkább megközelíti a korrelációs együttható értéke az 1-t. Ha a minta két változója azonos irányban változik, abban az esetben pozitív, ha ellentétes irányban, akkor negatív a korrelációs összefüggés. Lineáris függvénykapcsolatban lévő (nem sztochasztikus) változók esetében a korrelációs együttható értéke 1.Minél lazább az összefüggés két változó között, annál közelebb van a korrelációs együttható értéke a 0-hoz.
Független változók esetében a korrelációs együttható értéke = 0 értéke. Feladatunkban a
93 korrelációs együttható értéke 0,99, ami azt mutatja, hogy nagyon szoros kapcsolat van a nettó árbevétel és az átlagkészlet között. Amennyiben a tervezett8%-os árbevétel növekedés megvalósul, várhatóan 165 e Ft lesz a vállalkozás átlagkészlete.
94