1. FELADAT
Minőségi osztályba nem sorolható termékek minőségének elemzése
Egy mezőgazdasági eszközöket forgalmazó vállalkozás vevőszolgálati információ felhasználásával vizsgálja a termékkiesés alakulását két gyártó (A és B) termékei vonatkozásában. Az egy év alatt legyártott és forgalomba hozott termékekről az 6.1. táblázatban szereplő termékkiesési adatok állnak rendelkezésére a két gyártótól.
6.1. táblázat. A termékkiesések alakulása
Év
Kiesés mértéke A gyártó
(db/év)
Kiesés mértéke B gyártó
(db/év)
Kiesési ráta A gyártó
Kiesési ráta B gyártó
1 5.000 3.000 9.1% 2.5%
2 2.500 1.500 4.5% 1.3%
3 1.000 1.600 1.8% 1.3%
4 1.100 1.550 2.0% 1.3%
5 1.050 1.800 1.9% 1.5%
6 1.150 1.600 2.1% 1.3%
7 1.200 1.300 2.2% 1.1%
8 1.150 2.500 2.1% 2.1%
9 1.200 4.000 2.2% 3.3%
10 1.250 7.000 2.3% 5.8%
11 2.500 12.000 4.5% 10.0%
12 4.000 14.000 7.3% 11.7%
13 6.000 16.000 10.9% 13.3%
14 9.000 20.000 16.4% 16.7%
15 15.000 25.000 27.3% 20.8%
Összesen: 53.100 112.850 96.5% 94.0%
Forrás: saját szerkesztés
Ismert további információk: A két termék azonos funkciójú. A gyártó az adott termékből 55 000 db-ot értékesített egy év alatt, B gyártó 120 000 db-ot. A vizsgált termékek esetén a termék-innováció relatíve gyors ütemű, az ilyen funkciójú termékeknél 5-7 év alatt jelentős fejlesztési eredmények kerülnek piacra.
61 Feladat: Ábrázolja az adatsorokat! Elemezze A és B gyártó terméke esetén a termékkiesés alakulását! Hasonlítsa össze a két gyártó termékét, jelöljön meg erősséget és gyengeséget két terméket egymáshoz viszonyítva! Tegyen javaslatot a minőségügyi rendszer fejlesztésére!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Első lépésként a kiesési ráták meghatározása történik a következő összefüggés szerint:
100
* mennyiség tt
Értékesíte
mértéke Kiesés
ráta
Kiesési [%]
A számítások eredményeit az 5.1. táblázat tartalmazza.
Ezt követően történik az adatsorok ábrázolása. Célszerű a két adatsort egy grafikonon feltüntetni, megkönnyítve azok összevetését (6.1. ábra). A grafikus elemzés általánosítható tapasztalata, hogy a B gyártó esetében kedvezőbb minőségügyi rendszerről beszélhetünk az A gyártóhoz viszonyítva. A megállapítás indoklása:
A korai kiesések szakaszában (1. és 2. év) az A gyártó termékénél relatíve magas kiesési ráta mutatkozik, ami főként a gyártásközi és a végellenőrzés folyamán rejtve maradt hibák következtében bekövetkező nagyarányú meghibásodásnak tudható be. Javasolt a minőség-ellenőrzés e pontjainak fejlesztése, hiszen a forgalomba került hibás termékek azon túl, hogy garanciális többlet költségeket eredményeznek, jelentős presztízs- és imázs veszteségeket is okoznak a gyártó számára. A B gyártó esetében a relatíve alacsony meghibásodásból eredő kiesési ráta a korai kiesések szakaszában magas színvonalú gyártásközi és végellenőrzést sejtet a minőségbiztosítási rendszerben.
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Kiesési ráta
A gyártó B gyártó
6.1. ábra. Az A és B gyártó termékeinek kiesési rátája a vizsgált időszakban
Forrás: saját szerkesztés
A véletlen kiesések szakaszában, a kiesési ráták alakulását illetően érdemi különbség nem figyelhető meg a két gyártó terméke között. Megemlítendő ugyanakkor, hogy a B gyártó esetében a termék élettartamának tervezése sokkal inkább igazodik az innovációs
62 jellemzőkhöz: a B gyártó vonatkozásában a kiesési ráta értéke a 8. évtől kezd emelkedni, vagyis itt kezdődik az ún. kopási kiesések szakasza, míg az A gyártó esetében a 11. évtől. Mint azt említettük, adott termékek vonatkozásában relatíve gyors ütemű innovációval kell számolni, vagyis 5-7 év alatt a termékek jelentős „erkölcsi”
avulása következik be. Így gazdaságilag racionális az a termékélettartam-tervezés, amely ehhez az intervallumhoz igazodik, hiszen a hosszabb élettartam a jobb minőségű anyagok felhasználása miatt magasabb gyártási költségeket is eredményez, az erkölcsi avulás miatt lényegében feleslegesen. Javaslatként megjelenik az A gyártó számára az innovációs ciklushoz jobban illeszkedő termékélettartam-tervezés is, ugyanakkor meg kell említenünk, hogy B gyártó esetében is felvethető némi túltervezés is.
2. FELADAT
Példa a minőségi osztályba sorolható termékek minőségének elemzésére.
A következő példa bemutatja, hogy az átlagos minőségi kategória és az átlagos minőségi együttható mutatóval hogyan elemezhetjük a termelés minőségi változását és annak okait.
Egy tejtermelő tehenészet termeléséről az 6.2. táblázatban szereplő bázis- és tárgyidőszaki adatok állnak rendelkezésre.
6.2. táblázat. A vállalkozás éves termelési adatai minőségi osztályok szerinti bontásban
Alapadatok Számítási adatok
Minőségi osztály jele
Értékesítés mennyisége Átlagos értékesítési ár Termelési érték
Bázis Tárgy Bázis Tárgy Bázis Tárgy
(ezer liter) (Ft/liter) (eFt)
gi q0i q1i p0i p1i TÉ0i TÉ1i
I. 5.000 5.400 60 54 300.000 291.600
II. 1.500 2.000 50 40 75.000 80.000
III. 5.00 1.000 40 30 20.000 30.000
Összes: 7.000 8.400 395.000 401.600
Forrás: saját szerkesztés
Az elemző feladata, hogy az adatokból:
a) megállapítsa a bázis- és tárgyidőszaki termelési érték alakulását, b) kimutassa az eltérés okait.
FELADAT MEGOLDÁSA:
Termelési érték alakulása
Az előállított termelési érték az alábbi összefüggéssel számítható:
63 395.000 eFt, míg a tárgyidőszakra vonatkozó termelési érték 401.600 eFt. A többlet 6.600 eFt, kérdés az, hogy ezt a növekményt milyen tényezők, milyen mértékben befolyásolták.
Minőségi mutatók alakulása Átlagos minőségi kategória:
Bázis időszak:
357
A bázis időszaki átlagos minőségi kategória 1,36. A tárgyidőszaki átlagos minőségi kategória akkor kedvezőbb, ha értéke kisebb ennél az értéknél.
Tárgy időszak:
476 szintjének romlását jelzi, azaz az alacsonyabb minőségi osztályú termékek aránya növekedett.
Átlagos minőségi együttható:
Bázis időszak:
940 egységára [Ft/liter];
TÉ0 = bázis időszaki összes termelési érték [eFt];
64 kedvezőbb, ha értéke nagyobb ennél.
Tárgy időszak:
885 egységára [Ft/liter];
TÉ1 = tárgy időszaki összes termelési érték [eFt];
A tárgyévi minőségi együttható értéke első pillantásra rosszabb, mint az a bázis időszakban volt, azonban a minőségi együttható értékét nem csak a minőségszint változása, hanem az értékesítési egységár változása is befolyásolja. Az egyes tényezők hatásának meghatározásához az értékeket standardizálni kell. Ezt úgy érjük el, hogy képezzük azt a fiktív (normalizált) termelési értéket, amelyet akkor lehetett volna realizálni, ha a tárgy időszakban értékesített termékmennyiség a bázisévi értékesítési áron eladható lett volna, azaz:
TÉf = normalizált (fiktív) tényleges termelésérték [Ft].
Majd ezt a termelési értéket osztjuk a tárgyévi termékmennyiség és a bázis időszakra vonatkozó I. osztályú termék egységárának szorzatával (a normalizált termelési érték maximummal). Képlettel kifejezve:
I
ÁMEstd = standardizált átlagos minőségi kategória.
65 Behelyettesítve az értékeket kapjuk:
921
Összevetve ÁMEstd értékét ÁME0-val, megállapítható, hogy a standardizált átlagos minőségi együttható tervezett értéke kisebb a bázisidőszakinál, tehát a termelés minőségi szintje valóban romlott. Látható, hogy a termelés tárgyidőszaki minőségi szerkezete, mennyisége és értékesítési egységárai egyaránt eltérnek a bázisidőszakitól, a termelési érték nőtt, ugyanakkor az egyes tényezők eltérő irányban változtak (termékmennyiség nőtt, árszínvonal csökkent, termékminőség átlagos szintje romlott). Az egyes tényezők hatásai a következő módon számszerűsíthetők:
1) Árváltozások hatásainak számszerűsítése
Az árváltozások hatása az árindex alkalmazásával számszerűsíthető, illetve számítható a tárgyévi és a változatlan árszínvonal mellett előállított (normatív) termelési érték különbözeteként is:
Behelyettesítve a számértékeket:
400
A termékek egységárának változása 62.400 eFt-tal csökkentette a termelési értéket.
2) A termékmennyiség (volumen) változásának hatása
A volumenváltozás hatását a volumenindex alkalmazásával számszerűsíthetjük. A volumenváltozás számítása (a korábbiakban megismertek alapján):
0
Behelyettesítve a számszerű adatokat:
20
66 A termék előállítás volumene 20%-kal nőtt. Ennek hatása a termelési értékre:
1
0*
TÉq TÉ iq [Ft]
ahol:
TÉq = mennyiségváltozás hatása a termelési értékre [Ft]
Behelyettesítve a számértékeket:
1,2 1 79.000
* 000 .
395
TÉq [eFt]
A termékmennyiség növelése 79.000 E Ft-tal növelte a termelési értéket.
3) Minőségváltozás hatása
A minőségváltozás hatását megkapjuk, ha a tárgyévben előállított termékmennyiséget változatlan (bázisévi) I. osztályú áron számítva megszorozzuk az átlagos minőségi együttható változásával, azaz
0
3
1
0
1 * p * ÁME ÁME
q
TÉ std
i
I i
m
[Ft]
ahol:
TÉm = minőségváltozás hatása a termelési értékre [Ft].
Behelyettesítve a számértékeket:
0,921 0,940 504 .000 0,019 9.576
60 400 .
8
TÉ m [E Ft]
A minőségváltozás hozzávetőlegesen 10.000 E Ft-tal csökkentette a termelési értéket.
Tényezők hatásának összegzése:
A termelési érték alakulását az egyes tényezők együttesen a következőképpen befolyásolták (6.3 táblázat):
Látható, hogy a hatások eredője valóban a bázis és tárgyidőszaki termelési érték különbözete.
67 6.3. táblázat. Eredmények összefoglalása
Megnevezés
Termelési értékre
gyakorolt hatás értéke Termelési érték a hatás figyelembevételével
(eFt) (eFt)
Bázisévi termelési érték 395.000 395.000
Árváltozás hatása -62.400 332.600
Volumenváltozás hatása 79.000 411.600
Minőségváltozás hatása -10.000 401.600
Hatás összesen: 6.600
Tárgyévi termelési érték 401.600
Forrás: saját szerkesztés
68