1. FELADAT
A feladat célja az eredménykimutatáshoz kapcsolódó mutatók közötti összefüggések felismerése és felhasználása.
a) Egy vállalkozás állandó költsége 5 millió Ft/év, a termelés fajlagos változó költsége 4 000 Ft, az értékesítési ár pedig 6 500 Ft/db. A termékből a vállalkozás 2012-ben 3 000 darabot értékesített és azt tervezi, hogy a következő évben ezt 10 %-kal tudja növelni.
Azt feltételezik, hogy az állandó és az egységenkénti változó költség, valamint az értékesítési ár ugyanaz marad.
Feladat: Számítsa ki az értékesítési bevétel és a működési eredmény (üzemi/üzleti tevékenység eredménye - ÜTE) százalékos változását! Számítsa ki a működési tőkeáttétel fokát (DOL)!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Árbevétel2012 = 3 000 db * 6 500 Ft/db = 19 500 eFt
Árbevétel2013 = (3 000 db * 1,1) * 6 500 Ft/db = 21 450 eFt
19 0,1 450 21 Árb
Árb
% Árb Árbevétel Δ
2012 2012
2013
500 500
19 10%
(Az árbevétel változását ki sem kellett volna számítani, mert a feladatban meg van adva a 10%-os növekedés!)
Működési eredmény2012 = 19 500 000 Ft – 4 000 Ft/db * 3 000 db – 5 000 000 Ft = 19 500 000 Ft – 12 000 000 Ft – 5 000 000 Ft = 2 500 000 Ft Működési eredmény2013 = 21 450 000 Ft – 4 000 Ft/db * 3 300 db – 5 000 000 Ft =
21 450 000 Ft – 13 200 000 Ft – 5 000 000 Ft = 3 250 000 Ft
eFt 0,3 500 2
eFt 500 2 eFt 250 3 ÜTE
ÜTE
% ÜTE ÜTE Δ
2012 2012
2013
30%
0 ,
3
10 % (%) 30%
DOL
Szöveges értékelés:
A vállalkozás működési tőkeáttétel foka 3, ami azt jelenti, hogyha 1%-kal nő az árbevétel, akkor az üzemi/üzleti tevékenység eredménye (működési eredmény) 3%-kal fog nőni. Ha azonban 1%-kal csökken az árbevétel, akkor a működési eredmény 3%-kal
108 csökken. Például a 10%-os árbevétel változáshoz 30%.os működési eredmény változás tartozik.
b) Egy cég következő adatai ismertek:
A kombinált tőkeáttétel foka (DCL): 2,86
Értékesítési árbevétel (tárgy év) 300 000 eFt növekedés az előző évhez képest 50%
Üzemi tevékenységek eredménye (tárgyév) 80 000 eFt Üzleti tevékenységek eredménye (előző év) 40 000 eFt
Feladat: Számítsa ki a működési (DOL) és a pénzügyi (DFL) tőkeáttétel fokokat!
FELADAT MEGOLDÁSA:
0,5
% Árbevétel
Δ 50%
00 1,0 40
00 0
80 ÜTE
ÜTE
% ÜTE ÜTE Δ
előző előző tárgy
0 0 40
00 100%
0 ,
2
50 % (%) 100%
DOL
DCL = DOL * DFL 2,86 = 2,0 * DFL DFL = 1,43 Szöveges értékelés:
A működési tőkeáttételi és pénzügyi tőkeáttételi foka sem magas. A kettő közül a pénzügyi tőkeáttétel jelez nagyobb kockázatot.
c) Egy vállalatnál a működési tőkeáttétel foka 2, az értékesítés 10 000 darabos szintje mellett. A működési eredmény ebben az esetben 1 000 eFt.
Feladat: Határozzuk meg, hogy milyen értékű működési eredménnyel számolhatnánk akkor, ha az értékesítési szint a mainál 20%-kal nagyobb lenne!
FELADAT MEGOLDÁSA:
0,2
% Árbevétel
Δ 20%
20%
ÜTE%
2,0 Δ Δ ÜTE % = 40%
Működési eredmény = 1000 eFt * (1 + 0,4) = 1 400 eFt
109 Szöveges értékelés:
A 2-es működési tőkeáttételi fok esetében, ha az árbevétel 20%-kal változna, akkor az üzemi/üzleti tevékenység eredménye 40%-kal változna, növekedés esetén nőne.
2. FELADAT
Egy mezőgazdasági vállalkozás kamatfedezeti, pénzügyi és működési tőkeáttételi, osztalékfizetési és újrabefektetési mutatója kiszámításának bemutatása.
11.1. táblázat: Egy mezőgazdasági vállalkozás eredménykimutatása
ezerFt
Megnevezés 2008 2009 2010 2011
I. Értékesítés nettó árbevétele 488 723 470 042 466 567 430 945
II. Értékesítés közvetlen költségei 419 576 538 541 438 916 340 380 III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 69 147 -68 499 27 651 90 565
IV. Értékesítés közvetett költségei 91 072 91 143 89 751 93 747
V. Egyéb bevételek 164 404 211 652 192 359 259 261
VI. Egyéb ráfordítások 7 268 38 069 5 884 57 490
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+-III-IV+V-VI) 135 211 13 941 124 375 198 589
VII. Pénzügyi műveletek bevételei 9 402 13 950 8 308 10 910
VIII. Pénzügyi műveletek ráfordításai 10 788 8 677 16 877 18 886
B. Pénzügyi műveletek eredménye (VII -VIII) -1 386 5 273 -8 569 -7 976 C. Szokásos vállalkozási eredmény (+-A+-B) 133 825 19 214 115 806 190 613
IX. Rendkívüli bevételek 0 350 5 622 0
X. Rendkívüli ráfordítások 0 0 0 0
D. Rendkívüli eredmény (IX - X) 0 350 5 622 0
E. Adózás előtti eredmény (+-C+-D) 133 825 19 564 121 428 190 613
XI. Adófizetési kötelezettség 8 809 1 369 8 168 6 296
F. Adózott eredmény (+-E-XI) 125 016 18 195 113 260 184 317
Osztalékfizetés 17 730 0 17 730 17 730
G. Mérleg szerinti eredmény 107 286 18 195 95 530 166 587
Forrás: www.e-beszamolo.kim.gov.hu
A 11.1. táblázat ugyanannak a vállalkozásnak a forgalmi költség eljárással készült eredménykimutatását tartalmazza, amelynek a mérlege a 10.1. táblázatban szerepelt.
Az elemző feladata, hogy a 11.1. táblázatban szereplő adatokból kiszámítsa a) a kamatfedezeti mutatókat,
b) a működési, a pénzügyi és a kombinált tőkeáttételi mutatókat, c) az osztalékfizetési és az újrabefektetési rátát,
és értékelje is a kapott eredményeket!
110 FELADAT MEGOLDÁSA:
Kamatfedezeti mutatók kiszámítása
ség kötelezett ési
Kamatfizet
ség kötelezett ési
Kamatfizet eredmény
előtti Adózás mutató
eti
Kamatfedez
A mutató számlálójában és a nevezőjében a Kamatfizetési kötelezettség helyett a Pénzügyi műveletek ráfordítása szerepel. Ennek az az oka, hogy a vállalat eredménykimutatásában nem szerepel önállóan a Kamatfizetési kötelezettség. A Pénzügyi műveletek ráfordításai többnyire a Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordításokat és a Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait tartalmazzák, emellett még szerepelhet benne a Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége és a Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése. Az utóbbi két tétel ritkábban szerepel a vállalkozások eredménykimutatásában. Tehát a Pénzügyi műveletek ráfordításainak a használatával az esetek többségében nem követünk el túl nagy hibát.
Mutató 2008 2009 2010 2011
Kamatfedezeti
mutató 788 13,40 613 10
144 3,25
67 241
7 8
28 8,19
877 305 16
138 11,09
886 49 18
9 209
A Pénzfedezeti mutatót ebben az esetben nem tudjuk kiszámítani, mert forgalmi szemléletű eredménykimutatásunk van, és abban nem szerepel az elszámolt értékcsökkenés.
Szöveges értékelés:
A kamatfedezeti mutató értékei a 2009-es év kivételével minden évben meghaladják a mutatótól elvárt 5-ös értéket. A 2009-es évnél ebben az esetben is valószínűleg a pénzügyi-gazdasági válság következménye volt az alacsony érték, de ez az érték is eléri a kritikus értéket. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a vállalat képes a kamatfizetési kötelezettségeinek eleget tenni, ha 2009-ben lehettek is kisebb gondjai.
A működési (DOL), a pénzügyi (DFL) és a kombinált (DCL) tőkeáttétel kiszámítása
A következő mutatókból csak hármat (2009, 2010, 2011) tudunk kiszámolni, mert 2007-es adatunk nincsen, és a változás meghatározásához az előző évi adatokra is szükség van. A számítást részletesen elvégezzük a 2009-es évre. Nettó árbevételként az Értékesítés nettó árbevétele és az Egyéb bevételek összege szerepel.
% Árb Δ
% ÜTE Δ
% változása árbevétel
Nettó
% változása ek
eredményén g
tevékenysé (üzleti)
Üzemi (%)
DOL
111 ugyanaz, amit a működési tőkeáttételnél számoltunk.
0,9879 áltozása eredmény v
Adózott
Szöveges értékelés:
A kapott eredmények, a 2011-es évet kivéve mindhárom mutató esetében nehezen értékelhetők. A viszonylag rossz értékek ellenére a számításokat elvégeztük és bemutatjuk azokat, mert az elemzett vállalat egy létező vállalat és a gyakorlatban is találkozhatunk hasonló esettel. A negatív működési tőkeáttétel fok (DOL) azt jelentené, hogyha például a
112 Nettó árbevétel 1 %-kal nőne, akkor az Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a kapott DOL (%)-kal csökkenne, illetve ha a Nettó árbevétel 1 %-kal csökkenne, akkor az Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a kapott DOL (%)-kal nőne. Annak ellenére, hogy első ránézésre az eredmény felvet bizonyos értelmezési problémát, nem biztos, hogy ez rossz eredmény. Az ilyen eredmény láttán el kell gondolkodnia a vezetésnek, hogy nem kellene-e változtatni az értékesítésén, például átmenetileg csökkenteni azt, mert az értékesítés költségei meghaladják az árbevételt. Például a vállalat esetében 2009-ben az értékesítés nettó árbevétele 470 042 eFt volt, míg az értékesítés közvetlen költsége 538 541 eFt, ami -68 499 eFt értékesítési bruttó eredményt adott. Lehet, hogy az értékesítés visszafogása csökkentette volna a vállalat veszteségét is. A 2011-es év 10,57-es működési tőkeáttétele elég magas kockázatra utal. Ez azt is jelenti, hogy a vállalat értékesítési volumene alig haladja meg a fedezeti mennyiséget. A vállalkozás túlságosan magas állandó költséggel dolgozik, amit csökkentenie kellene vagy a fedezeti összeg (fedezeti hozzájárulás) értékét kellene növelnie. A vállalat pénzügyi tőkeáttételi mutatói (DFL) alacsonynak mondhatók. Az egynél kisebb mutatók azt jelentik, hogy igazán pénzügyi tőkeáttétel nem is keletkezik. A kapott értékek a korábban számított alacsony eladósodottsági mutatókból is következnek. A kombinált tőkeáttételi fok (DCL) mutató, mivel a két előző mutató szorzata (DCL = DOL * DFL), a működési tőkeáttétel hibáival terhelt. A 2011-es magas mutatóértékben az alapvető szerepet a működési tőkeáttétel mutató játssza. A magas érték az állandó költségek magas arányára utal, valószínűleg ezen kellene a vállalkozásnak változtatnia.
Az osztalékfizetési és az újrabefektetési ráta kiszámítása:
100 eredmény * Adózott
osztalék Fizetett
(%) ráta zetési
Osztalékfi
100 eredmény *
Adózott
eredmény szerinti
Mérleg (%)
ráta etési
Újrabefekt
Újrabefektetési ráta (%) = 100% - Osztalékfizetési ráta
Mutató 2008 2009 2010 2011
Osztalékfizetési
ráta (%) 125 016 14,18 730 17
00 , 0 195 18
0 15,65
260 113
730 17
62 , 9 317 184
730 17
Újrabefektetési
ráta (%) 85,82 100,00 84,35 90,38
100
* eredmény előtti
Adózás
ség kötelezett i
Adófizetés (%)
adóteher
Átlagos
113
Mutató 2008 2009 2010 2011
Átlagos adóteher
(%) 133 825 6,58 809
8 7,00
564 19
369
1 6,73
428 121
168
8 3,30
613 190
296 6
Szöveges értékelés:
2009-ben a cég nem fizetett osztalékot, a többi évben pedig évente ugyanolyan összegben (17 730 eFt) fizettek. 2011-ben fizették ki az adózott eredmény legkisebb hányadát (9,62%). A 2009-es év osztalék nem fizetése valószínűleg szintén a pénzügyi-gazdasági válság következménye. A cég átlagos adóterhe viszonylag alacsony, mert minden évben jelentős mértékben alatta marad a minimális társasági adó kulcsnak, ami 2011-ben 10% volt, de az azt megelőző években is a kedvezményes adókulcs szintén 10% volt.
3. FELADAT
Egy mezőgazdasági vállalkozás kamatfedezeti, pénzügyi és működési tőkeáttételi, átlagos adóterhelési mutatója kiszámításának bemutatása.
A 11.2. táblázat ugyanannak a vállalkozásnak az összköltség eljárással készült eredménykimutatását tartalmazza, amelynek a mérlege a 10.2. táblázatban szerepelt.
Az elemző feladata, hogy a 11.2. táblázatban szereplő adatokból kiszámítsa a) a kamatfedezeti mutatókat,
b) a működési, a pénzügyi és a kombinált tőkeáttételi mutatókat, c) az átlagos adóteher mutatót,
és értékelje is a kapott eredményeket!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Kamatfedezeti mutatók kiszámítása
ség kötelezett ési
Kamatfizet
ség kötelezett ési
Kamatfizet eredmény
előtti Adózás mutató
eti
Kamatfedez
Mutató 2008 2009 2010 2011
Kamatfedezeti
mutató 354 2,31
807 77 178
72 , 2 240
018 64 175
35 , 3 686
421 57 193
12 , 3 784
176 75 236
114 11.2. táblázat: Egy mezőgazdasági vállalkozás eredménykimutatása
ezerFt
Megnevezés 2008 2009 2010 2011
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 601 294 634 232 667 924 743 456
02. Exportértékesítés nettó árbevétele 0 0 0 0
I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 601 294 634 232 667 924 743 456 03. Saját termelésű készletek állományváltozása -18 281 10 852 -8 007 26 380
04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 0 0 0 0
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+-03+04) -15 281 10 852 -8 007 26 380
III. Egyéb bevételek 182 302 192 155 187 929 203 050
05. Anyagköltség 204 516 213 510 188 588 216 781
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 84 540 103 061 80 665 90 737
07. Egyéb szolgáltatások értéke 22 357 22 252 18 849 19 942
08. Eladott áruk beszerzési értéke 136 750 144 997 131 455 205 475 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0 1 953 5 238 2 415 IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 448 163 485 773 424 795 535 350
10. Bérköltség 71 134 81 043 74 433 67 013
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 8 623 6 915 7 250 11 573
12. Bérjárulékok 23 546 25 304 20 207 17 888
V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) 103 303 113 262 101 890 97 474
VI. Értékcsökkenési leírás 104 711 108 446 119 449 107 095
VII. Egyéb ráfordítások 6 101 289 019 35 486 47 660
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+-II+III-IV-V-VI-VII)
106 037 140 739 166 226 185 307
13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 0 0 0 0
14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 0 0 0 0
15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
22 727 13 411 587 21 578
16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
19 026 5 819 3 411 6 905
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 0 3 500 0 511
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 41 753 22 730 3 998 28 994
18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 0 0 0 0
19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 77 354 64 240 57 686 75 784 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek
értékvesztése
0 0 0 0
21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 30 152 18 316 166 0
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+-20+21) 107 506 82 556 57 852 75 784 B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) -65 753 -59 826 -53 854 -46 790 C. Szokásos vállalkozási eredmény (+-A+-B) 40 284 80 913 112 372 138 517
X. Rendkívüli bevételek 61 169 29 865 23 363 21 875
XI. Rendkívüli ráfordítások 0 0 0 0
D. Rendkívüli eredmény (X-XI) 61 169 29 865 23 363 21 875
E. Adózás előtti eredmény (+-C+-D) 101 453 110 778 135 735 160 392
XII. Adófizetési kötelezettség 6 489 3 545 5 429 7 378
F. Adózott eredmény (+-E-XII) 94 964 107 233 130 306 153 014
22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
0 0 0 0
23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 0 0 0 0
G. Mérleg szerinti eredmény (+-F+22-23) 94 964 107 233 130 306 153 014 Forrás: www.e-beszamolo.kim.gov.hu
115 eredmény
tti elő Adózás mutató
ti
Pénzfedeze
Mutató 2008 2009 2010 2011
Pénzfedezeti
mutató 354 3,67
Szöveges értékelés:
A kamatfedezeti mutató értékei minden évben jelentős mértékben alatta maradnak az elvárt 5-ös értéknek. A vállalatnak viszonylag magas az eladósodottsága és a kamatfizetési kötelezettségei fizetésére sem állít elő elegendő jövedelmet. A kamatfizetési mutató értékei 2010-ben és 2011-ben 3 alá csökkennek, ami már rossznak számít, mert jelentős mértékben megnő a vállalkozás pénzügyi kockázata. A pénzfedezeti mutató értékei minden évben elérik vagy meghaladják a 3-as értéket, 2010-ben pedig az 5-öt is. A kapott értékek 2009-ben és 2011-ben 4,5 körül alakulnak, ami már nem számít rossz értéknek. Ez azt jelenti, hogy az elszámolt értékcsökkenésnek a bevonásával javul a vállalat kamatfizetési képessége, de az csak akkor értékelhető pozitív hatásként, ha az így felhasznált értékcsökkenés rövid időn belül visszatérül, mert egyébként veszélybe kerülhet az elhasználódott eszközök pótlása, illetve az csak további külső források bevonásával lesz lehetséges, ami tovább ronthatja a cég helyzetét.
A működési (DOL), a pénzügyi (DFL) és a kombinált (DCL) tőkeáttétel kiszámítása
A következő mutatókból ebben az estben is csak hármat (2009, 2010, 2011) tudunk kiszámolni, mert 2007-es adatunk nincsen, és a változás meghatározásához az előző évi adatokra is szükség van. A számítást részletesen elvégezzük a 2009-es évre. Nettó árbevételként az Értékesítés nettó árbevétele és az Egyéb bevételek összege szerepel.
%
2009 ÜTE
ÜTE
116
% ÜTE Δ
% AER Δ
% változása ek
eredményén g
tevékenysé (üzleti)
Üzemi
% változása eredmény
Adózott (%)
DFL
Az Üzemi (üzleti) tevékenység eredményének a változását nem kell kiszámítani, mert az ugyanaz, amit a működési tőkeáttételnél számoltunk.
0,1292 94
64 107
AER AER
% AER AER
Δ
2008 2008 2009
2009
964 9 94 233
Mutató 2009 2010 2011
Δ AER % 12,92 21,52 17,43
Δ ÜTE % 32,73 18,11 11,48
DFL (%) 0,39 1,19 1,52
% változása bevétel
r á Nettó
% áltozása eredmény v
Adózott (%)
DCL
Mutató 2009 2010 2011
Δ AER % 12,92 21,52 17,43
Δ Árb % 5,46 3,57 10,59
DCL (%) 2,37 6,03 1,65
Szöveges értékelés:
A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a vállalkozás állandó költségekből származó kockázata 2011-re jelentős mértékben lecsökkent. A 2009-es és a 2010-es értékek sem jelentenek túl nagy kockázatot. Ezekből a kockázatokból az becsülhető, hogy a vállalkozás az értékesítésével 20-25 %-kal haladja meg a fedezeti pontját.
S*
S DOL S
ahol
S – értékesítés árbevétele S* – fedezeti árbevétel
Például az 5,99-es DOL azt jelenti, hogyha a fedezeti árbevételt 100%-nak vesszük, akkor az értékesítési árbevétel 120,06%-a a fedezeti pontnak. Az 5,08-as DOL érték esetén pedig 124,5%-a az értékesítési árbevétel a fedezeti pontnak.
A 2011-es 1,08-as DOL érték nagyon alacsony kockázatot jelent, akár azt is lehetne mondani, hogy a vállalatnál nincsen a működési tőkeáttételből eredő kockázat.
A pénzügyi tőkeáttételről az mondható el, hogy az abból eredő kockázat sem magas. 2009-ben az érték 1 alatt van, ami azt jelenti, hogy nincsen pénzügyi tőkeáttételből eredő kockázat, de
117 ugyanakkor azt is jelenti, hogy kedvező esetben az áttétel eredménynövelő hatása sem érvényesülne. 2009-re inkább a kedvezőtlen hatások voltak a jellemzők a pénzügyi és gazdasági válság miatt. A 2011-es érték sem jelent túlzott mértékű kockázatot, de egy kicsit magasnak tekinthető, ha figyelembe vesszük azt, hogy a pénzügyi tőkeáttétel foka és az eladósodottság között szoros összefüggés mutatható ki, amit a 11.3. táblázat is szemléltet (a táblázatban becsült értékek vannak, de jól közelítik a valós értékeket):
11.3. táblázat: A pénzügyi tőkeáttételi fok és a kamatfedezeti mutató közötti összefüggés
DFL Kamatfedezeti mutató
1,1 11,00
1,2 6,00
1,3 4,33
1,4 3,50
1,5 3,00
1,6 2,67
1,7 2,43
1,8 2,25
1,9 2,11
2,0 2,00
Forrás: saját számítás
A 11.3 táblázat adatainak figyelembe vételével a 2011-es év 1,52-es értéke 3 alatti kamat fedezeti mutatónak felel meg, ami már alacsony értéknek mondható, de még csak kis mértékben van a 3 alatt. (2011-ben a kamatfedezeti mutató értéke 3,12 volt. Az eltérés tudható be a becslési hibának. A torzítást a rendkívüli eredmény okozza, ami a 11.3. táblázatban szereplő adatoknál nincsen figyelembe véve.)
A kombinált tőkeáttételi fok 2010-ben a legmagasabb, ami a viszonylag magas működési tőkeáttétel miatt van. A működési tőkeáttétel 2009-ben is magas, de abban az évben nagyon alacsony volt a pénzügyi tőkeáttételi fok. A mutató alapján azt mondhatjuk, hogy összességében a 2010-es év volt a legkockázatosabb.
Befejezésül mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a magas tőkeáttételi fok magasabb kockázatot jelent, de a magasabb kockázatnak lehet negatív és lehet pozitív hatása is. A kialakuló hatás annak a függvénye, hogy milyen a gazdasági környezet. Kedvező gazdasági környezetben a magasabb kockázat azt jelenti, hogy lehetőségünk van magasabb eredmény elérésére. Ekkor a tőkeáttételnek növelő (többszöröző) hatása van, ellenkező esetben pedig csökkentő.
118