1. FELADAT
Példa az önköltség-kalkuláción alapulón alapuló árképzésre, árelemzésre (ipari példa).
A vállalkozás szerződés-előkészítés során árajánlatot készít C profilból csavarkötésekkel szerelt vázszerkezetek előállítására. Az árajánlat a vállalkozás önköltség-számítási szabályzata szerint készül. Az árkalkulációhoz a következő műszaki és piaci információk állnak rendelkezésre (3.1. táblázat):
3.1. táblázat. Anyagfelhasználás az anyag-felhasználási (másként anyag-) jegyzék alapján
Anyag megnevezése Bruttó norma Nettó norma Egységár (kg/db) (kg/db) (Ft/kg)
Hidegen hajlított C profil 32 30 1.200
(db/egység) (db/egység) (Ft/db)
M10x45 hatlapfejű csavar 120 120 18
M10 hatlapú anya 120 120 10
M10 külső fogazatú alátét 120 120 3
Forrás: saját összeállítás
További információk: A képződő hulladék 120 Ft/kg-ért értékesíthető. Külön felszámított szállítási és rakodási költség a bruttó anyagköltség 5%-a.
A műveleti utasítás szerint egy termékegység:
munkanormája 6,5 óra/egység,
a munka bértétele 500 Ft/óra,
a bért terhelő járulékok összesen a bér 42%-a
gépi időszükséglet:
daraboló gép:
1,2 gépóra/egység,
tervezett fajlagos gépköltség 2.000 Ft/óra;
fúrógép:
2 gépóra/egység,
tervezett fajlagos gépköltség 1.200 Ft/óra;
A vállalkozás a gyártáshoz az elektromos csavarhúzó készüléket bérli, a termékegységre felosztott bérleti díj 200 Ft. A speciális gyártóeszközök tervezett leírása 400 Ft/termékegység.
A minimálisan elvárt fedezet: 35%.
39 Az elemző feladata:
1) az ajánlati ár számszerűsítése,
2) az ajánlati ár meghatározása különbözeti kalkulációval, ha a tervezett hidegen hajlított C profil helyett C szelvényt használnak, aminek a bruttó anyagnormája 28 kg/egység, kihozatali normája megegyezik a helyettesített anyagéval. Egységára 1.000 Ft/kg. A megmunkálási idő (munkanorma) 7,5 óra/egység, a daraboló gép időlekötése pedig 1,6 óra/egységre nő. A képződő hulladék 120 Ft/kg-ért értékesíthető.
FELADAT MEGOLDÁSA
A feladat megoldását a 3.2. táblázat tartalmazza.
Megjegyzés-1: Hulladékmegtérülés = bruttó norma – nettó norma = 32 kg – 30 kg = 2 kg
Megjegyzés-2:
fedezet elvárt
fedezet elvárt
önköltség közvetlen
fedezet elvárt
ár ajánlati kalkulált
fedezet
bruttó
1
Szöveges értékelés
Az adott feltételek mellett kalkulált ajánlati ár 83.060 Ft. A különbözeti kalkulációval meghatározott ár pedig 14.429 Ft-tal kevesebb, azaz 68.631 Ft.
2. FELADAT
Példa a mezőgazdasági termékek önköltség-kalkulációjára (növénytermesztés).
Egy növénytermesztő üzem őszi búza ágazatáról a következő információk ismertek:
Vetésterület 500 hektár
Termelt főtermék (búza) 3.000 tonna
Melléktermék (szalma) visszadolgozásra kerül Főtermék termésátlaga 6 t/ha
További információk:
Az üzem hektáronként átlagosan 270 kg vetőmagot vetett. A teljes vetett mennyiségből 50 t saját termelésű vetőmag volt, aminek a közvetlen önköltsége 70 eFt/t, a fennmaradó részt pedig vásárolta 85.000 Ft/t áron.
A vállalkozás tápanyag-utánpótlás keretében 100 t ammónium-nitrátot és 100 t NPK (15-15-15) komplex műtrágyát jutatott ki az 500 ha búzaterületre. Beszerzési árak: ammónium-nitrát:
130 eFt/t, míg a komplex: 180 eFt/t. Az őszi búza növényvédelmére 5.500 eFt értékben használt fel növényvédő és hozamfokozó szereket a vállalkozás. Az ágazat egyéb anyagköltsége pedig 1.000 eFt volt.
40 3.2. táblázat. A költségkalkuláció táblázatban összefoglalva
Költségtényező
Előkalku-láció
Külön-bözet
Kalkulált új érték (Ft) (Ft) (Ft) 1. Közvetlen anyagjellegű ráfordítás
a) közvetlen anyagköltség
C profil 32 kg*1.200 Ft/kg 38.400 -38.400
C szelvény 28 kg*1.000 Ft/kg +28.000 28.000
M10 csavar 120 db*18 Ft/db 2.160 2.160
M10 anya 120 db*10 Ft/db 1.200 1.200
M10 alátét 120 db*3 Ft/db 360 360
hulladékmegtérülés
C profil 2 kg*120 Ft/kg -240 +240
C szelvény 28 kg
32
2 *120 Ft/kg -210 -210
Közvetlen anyagköltség összesen 41.880 -10.370 31.510
b) igénybevett anyagjellegű szolgáltatás
Szállítás és
rakodás 41.880 Ft*0,05 2094
-10.370 Ft*0,05 . -519 1.575
Közvetlen anyagjellegű ráfordítás összesen 43.974 -10.889 33.085 2. Közvetlen személyi jellegű ráfordítás
a) közvetlen bérköltség 6,5 óra*500 Ft/óra 3.250
+1óra*500 Ft/óra +500 3.750
b) közvetlen bér járulékai 3.250 Ft*0,42 1.365
+500 Ft*0,42 +210 1.575
Közvetlen személyi jellegű ráfordítás összesen 4.615 +710 5.325 3. Gyártás egyéb közvetlen költsége
a) gépköltség
daraboló 1,2 óra*2.000 Ft/ó. 2.400
+0,4 óra*2.000 Ft/óra +800 3.200
fúrógép 2 óra*1.200 Ft/óra 2.400 2.400
b) bérleti díj 200 200
c) gyártóeszköz költsége 400 400
Gyártás egyéb közvetlen költsége összesen 5.400 +800 6.200
4. Saját termelésű készletek felhasználása 0
5. Melléktermék értéke 0
6. Előállítási költség 53.989 -9.379 44.610
7. Kalkulációs egységre felosztható közvetlen értékesítési költség 0 0
8. Közvetlen önköltség 53.989 -9.379 44.610
9. Bruttó fedezet 0,35
65 , 0
Ft 989 .
53 29.071 -5.050 24.021
10. Kalkulált ajánlati ár 83.060 -14.429 68.631
Forrás: saját szerkesztés
41 A felhasznált inputok mozgatásához kapcsolódóan 300 eFt-ot fizetett ki az üzem a szállítóknak. A búzatermesztéshez kapcsolódóan felmerülő közvetlen bérköltség 6.000 eFt, amit 1.600 eFt közvetlen bérjárulék terhel.
A mezőgazdasági üzem teljesen gépesített, a búza termesztéséhez szükséges teljes gépparkkal rendelkezik, melynek adott ágazathoz rendelhető költségei: 23.000 eFt-ot tettek ki a vizsgált időszakban. Ugyanakkor a betakarítást követő terménytisztítási művelet idegen szolgáltatásként került megvalósításra 1,1 eFt/t áron.
A kockázat minimalizálása érdekében biztosítást kötésére is sor került, melynek hektáronkénti díja 5 eFt. (Káresemény a vizsgált időszakban nem történt!) Az ágazattal kapcsolatosan felmerült további, fentebb említett tételeken kívüli egyéb közvetlen költségek értéke: 500 eFt.
Kalkulációk alapján az ágazatot 6.000 eFt ágazati általános költség terheli.
Az elemző feladata, hogy megvizsgálja az őszi búza ágazat önköltség-viszonyait!
FELADAT MEGOLDÁSA:
A számítási lépéseket az 3.3. táblázat tartalmazza.
Megjegyzések:
2. sor: az üzem teljes vetőmagigénye: 500 ha * 0,27 t = 135 t, melyből 50 t saját, a vásárolt pedig 85 t. Ennek megfelelően a vetőmagköltség: 50t * 70 eFt + 85t * 85 eFt.
3. sor: 100 t * 130 eFt + 100 t * 18 eFt 15. sor: 3.000 t * 1,1 eFt/t
16 sor: 500 ha * 5 eFt
20. sor: a búzatermesztés melléktermékeként jelentkező szalma a betakarítással egy menetben szecskázásra került, nincs hasznosítás.
Az eredmények szerint az 500 hektár területen megtermelt 3.000 tonna őszi búza előállítási költsége 91.425 eFt. Mindez annyit jelent, hogy 1 tonna búza közvetlen önköltsége:
91.425 eFt / 3.000 t = 30.475 Ft//t.
A közvetlen önköltség számítható vetésterületre is:
91.425 eFt / 500 ha = 182.850 Ft/ha vagy 30.475 Ft/t * 6 t/ha = 182.850 Ft/ha.
Az költségstruktúrát vizsgálva megállapítható, hogy abban az anyagjellegű ráfordítások dominálnak több mint 50%-os súllyal. E ráfordításcsoporton belül pedig a tápanyag-utánpótlás költségei a meghatározók (a teljes költség 34%-a).
42 3.3. táblázat. Az önköltség-kalkuláció táblázatban összefoglalva
S.sz. Kalkulációs tételek eFt Arány %
1 Közvetlen anyagjellegű ráfordítás - -
2 - vetőmag 10.725 11.73
3 - műtrágya 31.000 33.91
4 - növényvédő szer 5.500 6.02
5 - egyéb anyagköltség 1.000 1.09
6 a. közvetlen anyagköltség (2+3+4+5) 48.225 52.75
7 b) igénybevett anyagjellegű szolgáltatás 300 0.33
8 = Közvetlen anyagjellegű ráfordítás összesen (6+7) 48.525 53.08
9 Közvetlen személyi jellegű ráfordítás - -
10 a) közvetlen bérköltség 6.000 6.56
11 b) közvetlen bér járulékai 1.600 1.75
12 = Közvetlen személyi jellegű ráfordítás összesen (10+11) 7.600 8.31
13 Egyéb közvetlen költségek - -
14 - gépköltség 23.000 25.16
15 - idegen szolgáltatás 3.300 3.61
16 - biztosítási díj 2.500 2.73
17 - egyéb 500 0.55
18 = Egyéb közvetlen költség összesen (14+15+16+17) 29.300 32.05 19 Saját termelésű készletek felhasználása 0 0.00
20 Melléktermék értéke 0 0.00
21 Ágazati általános költség 6.000 6.56
22 Előállítási költség (8+12+18+19-20+21) 91.425 100
Forrás: saját számítás
A második legmarkánsabb csoportot, egyharmados részaránnyal az egyéb közvetlen költségek alkotják. A csoportban a géphasználathoz kapcsolódó költségek a legjelentősebbek, ugyanakkor ez a tétel önmagában is a teljes önköltség negyedét képviseli.
A közvetlen személy jellegű ráfordítások és az ágazati általános költségek együttesen az előállítási költségek közel 15%-át adják.
Szöveges értékelés
Az önköltség-kalkulációs séma alapján meghatározott ágazati szintű előállítási költség 91.425 eFt. Mindez azt jelenti, hogy ágazategységre, vagyis 1 hektárra vetítve az üzem önköltsége 182.850 Ft, míg a őszi búza tonnánkénti önköltsége 30.475 Ft volt.
43 A költségstruktúra vizsgálatának tapasztalatai szerint meghatározó abban az anyagjellegű ráfordítások súlya. További jelentős tételt képviselnek az egyéb közvetlen költségcsoporton belül a géphasználathoz kapcsolódó költségek. A anyagjellegű- és géphasználati költségek adják az előállítási költségek több mint háromnegyedét.
2. FELADAT
Példa a mezőgazdasági termékek önköltség-kalkulációjára (állattenyésztés).
Egy hízóbika tartással foglalkozó üzemről egy termelési ciklusra a következő információkkal rendelkezünk:
A hízlalási periódus elején 50 darab, átlagosan 60 kg élőtömegű bikaborjú beszerzése történt, 900 Ft/kg áron. A tömeggyarapodás költségei:
- Közvetlen anyagköltség: 3.000 eFt
- Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatás értéke: 500 eFt
- Közvetlen bérköltség: 1.500 eFt
- Személyi jellegű egyéb kifizetések: 500 eFt
- Értékcsökkenési leírás: 500 eFt
- Egyéb költségek: 800 eFt
Készletre vett szerves trágya értéke: 500 eFt
Értékesítés a hízlalási időszak végén: 50 darab, átlagosan 450 kg („fizető”) élőtömeg, 450 Ft/kg egységáron.
Feladat: a tömeggyarapodás és az élőtömeg közvetlen önköltségének elemzése.
FELADAT MEGOLDÁSA:
A feladat megoldásához néhány adat kiszámítása szükséges, melyeket a 3.4. táblázat tartalmaz.
3.4. táblázat. Az önköltségszámítás alapinformációi
Megnevezés Tömeg [kg] Érték [eFt]
Beszerzés 3.000 2.700
Tömeggyarapodás 19.500 6.300
Összesen: 22.500 9.000
Forrás: saját számítás
A táblázathoz kapcsolódó számítások:
Beszerzés (tömeg): 50 db * 60 kg/db= 3.000 kg Beszerzés (érték): 3.000 kg * 900 Ft/kg= 2.700 eFt
Tömeggyarapodás (tömeg): (450 kg/db-60 kg/db) * 50 db= 19.500 kg
44 Tömeggyarapodás (érték):
3.000 eFt + 500 eFt + 1.500 eFt + 500 eFt + 500 eFt + 800 eFt – 500 eFt = 6.300 eFt A számított információk alapján könnyen meghatározhatók a hízlalás önköltségei:
Tömeggyarapodás önköltsége: 6.300.000 Ft / 19.500 kg = 323,1 Ft/kg.
Élőtömeg önköltsége: 9.000.000 Ft / 22.500 kg = 400 Ft/kg.
Megjegyezzük, hogy a tömeggyarapodás önköltsége, miután azt fejezi ki, hogy a ránevelt (ráhízlat) tömeg mennyibe kerül, a gyakorlatban fázisköltségnek is nevezik.
Az értékesítés eredményének meghatározása:
Árbevétel Értékesítés költsége
50 db * 450 kg/db * 450 Ft/kg= 10.125 eFt 50 db * 450 kg/db * 400 Ft/kg = 9.000 eFt Eredmény: 10.125 eFt – 9.000 eFt = 1.125 eFt
A hízlalási szakasz eredményének meghatározása:
Előállított termelési érték Termelési költség
19.500 kg * 450 Ft/kg = 8.775 eFt 19.500 kg * 323,1 Ft/kg = 6.300 eFt Az előállított jövedelem tömege: 8.775 eFt – 6.300 eFt = 2.475 eFt
Szöveges értékelés
A hízó marha előállítás önköltségi viszonyait vizsgálva megállapítást nyert, hogy az hízó marha előállítás globális, vagyis az élőtömeg önköltsége 400 Ft/kg, míg a hízlalási fázisban ránevelt tömeg önköltsége 323,1 Ft.
Az eredményszemléletben végzett számítások azt mutatták, hogy a hízlalási szakaszban 2.475 eFt eredmény képződött, amely eredmény globális szinten 1.125 eFt. A két eredményérték közötti különbséget (-1.350 eFt) a beszerzésre jutó eredménycsökkenés magyarázza (a hízóalapanyag beszerzési ára 900 Ft/kg, míg a hízó értékesítési ára 450 Ft/kg, vagyis 450 Ft/kg – 900 Ft/kg = -450 Ft/kg eredménycsökkenés mutatkozik. Így 3.000 kg * -450 Ft/kg = -1.350 eFt.)
3. FELADAT
Példa az egyenértékes osztókalkulációra az önköltség meghatározásában.
A mezőgazdaságra, azon belül különösen az állattenyésztési ágazatokra igaz, hogy a termelési folyamat eredményeként ikertermékek jönnek létre. A továbbiakban bemutatunk egy olyan módszert, amely alkalmas az előállított termékek önköltségének meghatározására ilyen feltételek mellett.
45 Egy mezőgazdasági vállalkozás juhászati ágazatának összes közvetlen termelési költsége:
50.000 eFt. Az időszakban előállított hozamok mennyisége:
Gyapjú, kg 22.910
Választott bárány alomtömeg és tömeggyarapodása, kg 40.835
Növendék juhok tömeggyarapodása, kg 75.625
Kifejt tej mennyisége, liter 19.500
Feladat: az egyes termékek önköltségének meghatározása egyenértékszámos osztókalkulációval.
FELADAT MEGOLDÁSA:
Első lépésként az ikertermékek közül kiválasztunk egyet, ezt nevezzük bázis- vagy vezérterméknek, amelyhez meghatározzuk az egyenértékszámokat:
1 kg bárány alomtömeg = 0,40 kg gyapjú 1 kg tömeggyarapodás = 0,40 kg gyapjú 1 liter tej = 0,10 kg gyapjú
Ezt követően történik a mennyiségre történő átszámítás, azaz bázistermék-mennyiségében fejezzük ki a többi termék mennyiségeit is. Ennek megfelelően az előállított gyapjúegyenérték mennyisége:
444 . 71 1 . 0
* 500 . 19 4 , 0
* 625 . 75 40 , 0
* 835 . 40 910 .
22 [kg gyapjúegyenérték]
Ebből meg tudjuk határozni a bázistermék, vagyis a gyapjúegyenérték önköltségét:
700 444
. 71
000 . 000 .
50 [Ft/kg]
Végezetül a kapott értékeket felhasználva kifejezhetjük az ikertermékek önköltségét az egyenérték önköltség és az arányszám szorzataként:
- gyapjú: 700 Ft/kg * 1,00 = 700 Ft/kg;
- választott bárány alomtömeg és tömeggyarapodás: 700 Ft/kg * 0,40 = 280 Ft/kg;
- Növendék juhok tömeggyarapodása: 700 Ft/kg * 0,40 = 280 Ft/kg;
- Kifejt tej: 700 Ft/kg * 0,10 = 70 Ft/liter.
Szöveges értékelés
Az egyes termékeknek az egyenértékes osztókalkulációval meghatározott önköltsége az alábbiak szerint alakul: gyapjú: 700 Ft/kg; bárány alomtömeg és tömeggyarapodás:
280 Ft/kg; tej: 70 Ft/liter.
A számítások ellenőrizhetők a számított önköltségek és a termelt mennyiségek szorzatainak összeadásával, amely szorzatösszegnek 50.000 eFt-nak kell lennie.
46 4. FELADAT
Az arányszámos osztókalkuláció gyakorlati alkalmazása
Az ún. arányszámos osztókalkulációt akkor alkalmazzuk, ha egy termelési folyamatban többféle főterméket termelünk, a költségeket termékenként nem tudjuk gyűjteni és egyenérték sem áll rendelkezésre.
Ismert egy üzem kertészeti ágazata értékesítésére vonatkozó ár és mennyiségi adat (3.5.
táblázat). Tudjuk továbbá, hogy az összes termelési költség 4.500.000 Ft volt.
Feladat: az arányszámos osztókalkuláció alkalmazásával az egyes termékek fajlagos önköltségének meghatározása. Az arány az árbevétel alapján kerüljön meghatározásra!
3.5. táblázat. Példa az arányszámos osztókalkulációra, árbevétel-arányok alkalmazásával
Termék Eladási ár [Ft/kg]
Eladott mennyiség
[kg]
Számított értékek Árbevétel
[Ft]
Árbevétel arányszám
[%]
Összes költség [Ft]
Önköltség [Ft/kg]
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A 125 10.000 1.250.000 24 1.093.294 109
B 160 7.000 1.120.000 22 979.592 140
C 150 4.500 675.000 13 590.379 131
D 210 10.000 2.100.000 41 1.836.735 184
Összesen - - 5.145.000 100 4.500.000 -
Forrás: saját számítás
FELADAT MEGOLDÁSA:
A feladat megoldásának lépései (a számításokat a 3.5. táblázat tartalmazza):
A termékenkénti árbevétel meghatározása az árak és mennyiségek szorzataként, majd ezt követően a 4 termék árbevételének összegzése (4. oszlop). A teljes ágazati árbevétel így: 5.145.000 Ft.
Az egyes termékek súlyának meghatározása az összes árbevételben a termékenkénti árbevétel/összes árbevétel hányadosaként (5. oszlop).
Az így meghatározott súlyokkal felosztjuk a 4.500.000 Ft teljes költséget az egyes termékek között (6. oszlop).
A termékenként meghatározott költségtételeket visszaosztjuk a mennyiségekkel, így jutunk a fajlagos önköltségekhez (7. oszlop).
47 Megjegyezzük, hogy amennyiben mindössze a termékenkénti önköltségeket akarjuk megtudni, akkor némileg egyszerűbb a következő eljárás:
46 , 87 100
* 000 . 145 . 5
000 . 500 .
4 [%]
vagyis az összes költség az árbevétel 87,46%-a, tehát az eladási árnak is ezt a részét vesszük:
A: 125 Ft/kg * 0,8746 = 109 Ft/kg;
B: 160 Ft/kg * 0,8746 = 140 Ft/kg;
C: 150 Ft/kg * 0,8746 = 131 Ft/kg;
D: 210 Ft/kg * 0,8746 = 184 Ft/kg.
Szöveges értékelés
Az arányszámos osztókalkulációval megállapított önköltségek termékenként az alábbiak szerint alakultak: A: 109 Ft/kg; B: 140 Ft/kg; C: 131 Ft/kg; D: 184 Ft/kg.
5. FELADAT
Példa az egyszerű pótlékozó kalkuláció alkalmazására.
Az egyszerű pótlékozó kalkulációt az üzemi, ágazati, főágazati általános költségek felosztására használhatjuk, amennyiben több termelési folyamatban több főterméket állítunk elő egy kalkulációs időszakban.
Egy mezőgazdasági vállalkozás a közvetlenül elszámolható költségeket a kalkuláció tárgya szerint gyűjti, ennek megfelelően A terméke 10.000 eFt, míg B terméke esetén 7.000 eFt közvetlen költséggel terhelt. Az általános költségek 3.400 eFt-ot tettek ki a vizsgált időszakban.
Feladat: az egyszerű pótlékozó kalkuláció használatával az A és B termék közvetlen önköltségének meghatározása.
FELADAT MEGOLDÁSA:
A pótlékozó kalkulációhoz vetítési alapként a közvetlen önköltségeket használjuk, melynek segítségével egy pótlékkulcsot határozunk meg a következők szerint:
20 100
* 000 . 17
400 .
3
s
Pótlékkulc [%]
Ezek alapján az általános költségek pótlékozása a termékekre:
A: 10.000 eFt * 0,20 = 2.000 eFt;
B: 7.000 eFt * 0,2 = 1.400 eFt.
48 Ezt követően termékenként összegezzük a közvetlen költségeket és az általános költséget, eljutva az előállítási költséghez. Az előállítási költségek és termelt mennyiségek hányadosa adja a közvetlen önköltséget (3.6. táblázat).
3.6. táblázat. Példa az egyszerű pótlékozó kalkulációra
Termék
Főtermék mennyisége
[t]
Közvetlen költség
[eFt]
Számított értékek Általános
költség [eFt]
Előállítási költség
[eFt]
Közvetlen önköltség
[eFt/t]
1. 2. 3. 4. 5. 6.
A 300 10.000 2.000 12.000 40
B 200 7.000 1.400 8.400 42
Összesen - 17.000 3.400 20.400
Forrás: saját számítás
Szöveges értékelés
Az egyszerű pótlékozó kalkulációval meghatározott közvetlen önköltség az A terméknél 40, míg a B-nél 42 E Ft.
6. FELADAT
Pontozásos módszer használata beruházási döntésekhez.
A mezőgazdasági üzem vontatott könnyű tárcsás borona beszerzését tervezi. Az elemző feladata, hogy a négy gyártótól bekért árajánlat (A, B, C és D) alapján válassza ki a legkedvezőbb ajánlatot. A probléma megoldása a pontozásos módszer alkalmazásával történjen!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Elsőként a szakértők összeállítják az értékelési paramétereket, amelyek alapján a korrekt összehasonlítás elvégezhető. Jelen esetben ezek: munkaszélesség, munkamélység, tárcsalap átmérő, tárcsalap terhelés, keverőhatás, munkasebesség.
Ezt követően történik az egyes értékelési paraméterek súlyának meghatározása. Minden szakértő (jelen esetben 3 fő) saját értékítélete alapján rangsorolja a paramétereket, amelyből a 3.7. táblázat szerint kiszámítható az értékelési jellemzők relatív fontossága.
Következő lépésként, az árajánlatok alapján, összeállításra került az egyes munkagépek fontosnak tartott műszaki paramétereinek adatai, valamint az ezekhez rendelt viszonyítási értékek (3.8. táblázat).
49 3.7. táblázat. Az értékelési jellemzők relatív fontosságának meghatározása a szakértői
értékítéletek alapján Értékelési
paraméterek
Szakértői
pontszámok Összesen Paraméter súly
Adható max.
pontszám SZ1 SZ2 SZ3
Munkaszélesség 6 6 5 17 17/63= 0,27 30 * 0,27 ≈ 8,0
Munkamélység 5 4 6 15 15/63= 0,24 30 * 0,24 ≈ 7,0
Tárcsalap átmérő 3 2 4 9 9/63= 0,14 30 * 0,14 ≈ 4,0
Tárcsalap
terhelés 2 3 3 8 8/63= 0,13 30 * 0,13 ≈ 4,0
Keverőhatás 4 5 1 10 10/63= 0,16 30 * 0,16 ≈ 5,0
Munkasebesség 1 1 2 4 4/63= 0,06 30 * 0,06 ≈ 2,0
Összesen: 63 1,00 30
Forrás: saját szerkesztés
* jelen példánkban 30 pontot osztottunk fel az egyes paraméterek között.
3.8. táblázat. Az értékelésbe vont eszközök műszaki paraméterinek összefoglaló táblázata Értékelési
paraméter M.e Adható
pontszám Viszonyítási érték
Ajánlatok
A B C D
Munkaszélesség m 8,0 6,5-7,8 6,8 7,6 7,5 7,0
Munkamélység cm 7,0 12-15 15 15 12-15 15
Tárcsalap átmérő mm 4,0 450-560 500 560 550 500
Tárcsalap terhelés kg/db 4,0 max. 50 40 46,5 50 45
Keverőhatás % 5,0 min. 80 85 85-90 85 90
Munkasebesség km/h 2,0 6-10 6-10 6-10 9 6-8
Nettó beszerzési ár eFt - - 4.500 4.800 4.500 4.100
Forrás: saját szerkesztés
A szakmai szempontok alapján a funkcióteljesítésre adott pontszámokat a 3.9. táblázat foglalja össze.
Szöveges értékelés:
Az eredmények azt mutatják, hogy a „D” alternatíva esetében a legkedvezőbb az ár-érték arány, vagyis az alkalmazott módszer szerint ennek az eszköznek a beszerzése javasolható.
Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a végleges döntés meghozatala előtt további szempontok mérlegelése is szükséges (pl. garancia, szervízszolgáltatások, alkatrész ellátottság, stb.).
50 3.9. táblázat. Az egyes eszközök ár-érték arányának meghatározása
Értékelési
paraméter M.e Adható
pontszám
Ajánlatok
A B C D
Munkaszélesség m 8,0 4,0 7,0 6,0 4,0
Munkamélység cm 7,0 7,0 7,0 6,0 7,0
Tárcsalap átmérő mm 4,0 3,5 2,5 2,5 3,5
Tárcsalap terhelés kg/db 4,0 4,0 3,0 1,0 3,0
Keverőhatás % 5,0 3,0 4,0 3,0 5,0
Munkasebesség km/h 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0
Nettó beszerzési ár eFt - 4.500 4.800 4.500 4.100
Összes pont* pont - 23,5 25,5 19,5 23,5
Fajlagos pontszám** eFt/pont - 191,5 188,2 230,8 174,5
Forrás: saját szerkesztés
* az egyes értékelési paraméterekre kapott pontszámok összege;
** a nettó beszerzési ár és az összes kapott pontszám hányadosa
51