4. Nemzedékek közötti transzferek (Medgyesi Márton)
4.1.3. Transzfer-adási szándék elterjedtsége
A nemzedékek közötti szándékolt vagyontranszfer nemcsak inter-vivos ajándék formáját öltheti, hanem lehet pl. életbiztosítás is. Az életbiztosítás, legegyszerűbb formájában ugyanis nem más, mint, hogy életjáradékért cserébe az egyén halálakor egy fix összeget kap a szerződésben meghatározott kedvezményezett. Így az életbiztosítás vásárlása szintén szándékolt nemzedékek közötti transzfert jelent.
4.1.3.1. Életbiztosítás
Az életbiztosítások előfordulásánál6 azokat az életbiztosítási formákat tekintettük, amelyek az életbiztosítás tulajdonosának halála esetén fizetnek a kedvezményezett részére és a kedvezményezettek között a gyermekek is szerepeltek. Az életbiztosítással rendelkezők előfordulását a különböző társadalmi-gazdasági háttérváltozók szerint a 4.1.7. táblázata elemzi. Ezek szerint életbiztosítással legnagyobb arányban a 41 és 50 év közöttiek rendelkeznek, ebben az életkori csoportban 17 százalék az életbiztosítással rendelkezők aránya. A 31–40 évesek, valamint az 51–60 évesek esetében sem sokkal alacsonyabb ez az arány, 15 százalék, illetve 12 százalék. A többi korcsoportban viszont igen ritka az életbiztosítással rendelkezők előfordulása: mind a harminc éves kor alattiak, mind a hatvanadik és hetvenedik életév között 5 százalék alatti az életbiztosítás-tulajdonosok aránya, a hetven éven felüliek között pedig még ennél is kisebb (1%). Ezek alapján úgy tűnik, hogy nem jellemző ma Magyarországon az, hogy az idős népesség életbiztosítás vásárlásával szüntetné meg vagyonában az életjáradék-jellegű elemek jelentősségének esetleges megnövekedését. Érdekes megfigyelni, hogy a gyermektelenek között is jelentős arányban fordulnak elő az életbiztosítással rendelkezők, sőt a gyermekszám növekedésével csökkenő tendenciájú az életbiztosítással rendelkezők aránya. Természetesen ez a vagyonforma is szoros összefüggést mutat az egyén jólétével, ráadásul viszonylag egyenlőtlen eloszlást mutat, hiszen a legmagasabb iskolai végzettségűek, legmagasabb háztartási jövedelemmel rendelkezők és legnagyobb vagyonnal rendelkezők között nő meg jelentősen az életbiztosítás előfordulása.
4.1.3.2. Szándékolt transzferek együttes elemzése
Az összes transzferre vonatkozóan is vizsgálhatjuk a transzfer-adási szándékkal rendelkezők arányát és társadalmi-gazdasági háttérváltozók szerinti megoszlását. Az inter-vivos transzfer adása, illetve az életbiztosítás kiváltása mellett a végrendelet írása (kedvezményezettként a gyermekkel) és az örökösödési/eltartási szerződés kötése is kinyilvánított szándékot jelent az egyén vagyonának a következő generációra való átruházására. A végrendelet és az eltartási szerződés azonban csak nagyon kevés egyént érintettek mintánkban: végrendeletükben gyermeküket is örökösként megnevezők aránya alig 2 százalék a teljes felnőtt népességben, a gyermekükkel eltartási szerződésben levők aránya pedig még ennél is kisebb. Az eddig tárgyalt formák esetében a transzferadási szándék már cselekvésekben is testet öltött. Ahogy azt már korábban említettük lehetőségünk van még az attitűdök szintjén is mérni a nemzedékek közötti transzferekkel kapcsolatos szándékot, mégpedig azáltal, hogy a háztartás kérdőívben szerepelt egy kérdéssor a megtakarítói motívumokról, és ebben azt is megkérdezték, hogy takarékoskodik-e az adott háztartás a gytakarékoskodik-ertakarékoskodik-ektakarékoskodik-ekktakarékoskodik-el kapcsolatos nagyobb kiadásokra, vagy arra, hogy
6 A vagyoni szerkezet vizsgálatával ellentétben itt egyéni szinten elemezzük az életbiztosítás előfordulását, mivel az életbiztosításokra vonatkozó kérdéseink az egyéni kérdőívben szerepeltek.
örökséget hagyjon. Ilyen választ adó háztartásban az egyének 15,2 százaléka lakott. A rendelkezésre álló információ alapján kétféleképpen mértük a transzferadási szándék elterjedtségét: első indikátorunk csak a cselekvések szintjén is megnyilvánuló transzfer tényét regisztrálják, míg a második a megtakarítói motívumok közötti transzferadási szándékot is figyelembe veszik. A megtakarítói motívumokra vonatkozó információ figyelmen kívül hagyása esetén ilyen értelemben a felnőtt lakosság 22,5 százalék jellemezhető összességében örökhagyási (illetve transzfer-) motívummal, de ha ezeket is hozzávesszük, akkor 10 százaléknyival többen, a felnőttek egyharmada rendelkezik transzfer-adási viselkedéssel vagy nyilvánította ki ebbéli szándékát. Ahogy a 4.1.7. és 4.1.8. táblázatban is látható a transzfer-adási szándékkal rendelkezők aránya mindkét definíció mellett az 51 és 60 évesek között a legnagyobb.
A gyermekek száma szerint a kétgyermekesek között a legmagasabb a transzferadási szándék, jövedelem szerint pedig a két felső kvintilist jellemzi a transzferadási szándék leginkább. Iskolai végzettség szerint érdekes mintát kapunk: a megtakarítói motívumok nélküli (tehát az első) definíció szerint nem sokkal magasabb a transzferadási szándék a felsőfokú végzettségűek csoportjában, mint a legfeljebb nyolc általánost végzettek között, amennyiben azonban a megtakarítói motívumokat is figyelembe vesszük, már jelentős a különbség az iskolázottabbak javára. Az is látható, hogy a míg a megtakarítói motívumok között a transzfer-adási szándék említése a felsőfokú végzettségűek körében sokkal magasabb, mint az alacsonyabb végzettségűek között.
IRODALOM
Browning, Martin–Lusardi, Annamaria (1996): Household saving: micro theories and macro facts. Journal of Economic Literature vol.34, 1797–1855.
Harcsa István (1996): Az ifjúság életkörülményei. Gyermekek a családban családok közötti együttműködés. Társadalomstatisztikai füzetek 17, KSH, Budapest.
Modigliani, Franco (1985): Életciklus, takarékosság és nemzeti vagyon (Előadás a Nobel-díj átvétele alkalmából). Megj.: Modigliani: Pénz, megtakarítás, stabilizáció.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1985.
4.1.1. táblázat
Összes, illetve inter-vivos intergenerációs humán tőke, vagyontárgy, illetve pénz jellegű transzferek előfordulása a teljes mintában és 1995 után
Összes transzfer 1995 utáni transzferek Arány N Összes
transzfer Arány N Összes transzfer Képzési költségek 18,5 3748 1118 7,7 3822 492 Vagyontranszfer 27,7 3751 1785 7,2 3751 515 Pénz transzfer 6,1 3494 226 2,5 3366 89 Összesen 39,4 3758 3129 14,5 3833 1096
Intergenerációs inter-vivos transzfer
Összes transzfer 1995 utáni transzferek Arány N Arány N
A humán tőke és vagyontranszfer fajtái
Összes transzfer 1995 utáni transzferek
Arány Transzferek
száma Arány Transzferek száma
Milyen képzéshez kapta?
Érettségi 3,2 117 1,0 39
Nyaraló, telek, egyéb ingatlan 1,6 59 0,5 20 Föld, mg.-i ingatlan 1,5 56 0,3 12
4.1.3. táblázat
A transzferek megoszlása és száma az időszak, az ajándékozott kora, az alkalom és a vagyontranszfer formája szerint (%)
Összes transzfer 1995 utáni transzferek Arány Transzferek
száma Arány Transzferek száma
4.1.4. táblázat
Inter-vivos transzferek a KSH Gyermek és Ifjúság felvételében valamint a Háztartás Monitor 2000 kutatásban
1984 1995 2000
Bútorvásárlás 48,9 18,8 11,9 Lakásépítéshez, vásárláshoz adott támogatás 47,2 26,3 26,5
Nagyobb háztartási kiadásokhoz való hozzájárulás 25,2 28,8 9,12 Forrás: 1984, 1995: KSH; 2000: TÁRKI.
4.1.5. táblázat
1995 utáni nemzedékek közötti inter-vivos transzferben részesülők aránya a 40 évnél fiatalabbak körében
Képzési költségek Lakás, föld, egyéb
ingatlan Összes transzfer Arány N Arány N Arány N Iskolai végzettség
Legfeljebb 8 általános 4,8 304 1,8 308 8,8 316 Szakmunkásképző 6,5 393 5,7 429 13,8 431
Érettségi 13,8 326 10,8 403 27,9 403 Felsőfokú 21,8 121 17,0 171 35,6 171
Háztartás egy főre jutó jövedelmének kvintilisei
1. kvintilis 3,5 363 3,9 403 12,6 405
2. kvintilis 7,1 214 6,5 238 16,1 241 3. kvintilis 20,3 171 5,3 196 24,0 198 4. kvintilis 10,1 184 5,2 212 16,4 214
5. kvintilis 14,4 212 19,0 264 33,5 264 Tartós fogy. cikk z-score kvintilis
1. kvintilis 5,7 126 2,3 130 9,6 134
2. kvintilis 4,6 249 2,2 275 8,8 276 3. kvintilis 8,5 163 7,7 185 17,6 185
4. kvintilis 11,0 295 10,7 349 23,7 350 5. kvintilis 15,0 311 11,3 372 28,7 376 Likviditás-korlát
Nem 10,9 853 9,2 989 21,7 998
Igen 6,4 288 3,6 319 13,8 320
Településtípusa
Község 7,2 431 3,7 479 13,4 485 Város 10,9 286 7,4 327 23,1 330 Megyeszékhely 16,2 224 11,7 272 28,2 272 Főváros 6,4 203 12,5 234 18,3 235
Családi állapot
Egyedülálló, gyerek nélkül 18,5 320 9,0 361 27,0 361
Egyedülálló, gyerekkel 11,3 193 1,9 210 16,0 220 Pár, gyerek nélkül 12,8 72 24,9 82 33,8 82 Pár gyerekkel 3,8 558 7,0 658 15,3 658 Összesen 9,8 1143 7,8 1311 19,7 1321
4.1.6. táblázat
Transzfer-adás előfordulása a gyermek tulajdonságai szerint (%)
Arány N χ2* Gyermek neme
Férfi 29,4 551 0,279
Nő 26,4 500
Gyermek életkora
18–34 36,6 408 0,000
35–44 29,3 295
45–X 16,5 347
Gyermek iskolai végzettsége
Érettségi alatt 23,0 585 0,000 Érettségi vagy afölött 34,1 465 Gyermek dolgozik-e?
Igen 31,0 285 0,223 Nem 27,1 750
Gyermeknek van-e lakása?
Nincs 35,2 200 0,013
Van 26,2 840
Milyen gyakran beszél a szülőkkel?
Ritkán 18,6 253 0,000 Hetente 31,0 797
Anyagi helyzete a legrosszabb a gyermekek között?
Nem 25,5 615 0,036 Igen 31,4 436
* Páronként χ2-próba eredményei.
4.1.7. táblázat
Inter-vivos transzfer, életbiztosítás és transzfer-adási szándék előfordulása Inter-vivos
transzfer adása
Életbiztosítás Transzfer-adási szándék összesen
Arány Arány N Arány N A személy életkora
–30 éves 5,1 3,6 814 8,2 950 31–40 éves 4,8 15,0 500 16,3 635 41–50 éves 12,1 16,6 567 23,0 715
51–60 éves 29,1 12,4 495 36,6 583 61–70 éves 31,4 4,0 466 34,3 512
71– éves 21,3 1,1 459 28,3 466 Gyermekek száma
0 0,1 11,0 1033 9,7 1282
1 19,0 8,6 742 26,0 850
2 25,6 7,3 1051 31,5 1201 3 24,0 6,2 468 27,6 519 Iskolai végzettség
Legfeljebb 8
általános 18,3 4,5 1391 22,9 1519
Szakmunkásképző 13,7 7,8 805 19,7 954 Érettségi 12,5 13,2 749 23,0 921
Felsőfokú 15,5 17,0 343 26,2 454 Gazdasági aktivitás
Alkalmazott 9,7 16,5 1085 20,8 1397 Önálló 10,6 21,7 135 25,5 181 Nyugdíjas 26,4 4,3 1266 31,6 1377
Munkanélküli 10,9 1,8 250 12,2 266 Egyéb 7,5 2,9 564 9,8 639 Egy főre jutó hátartási jövedelem kvintilisei
1. 6,5 6,1 289 12,1 337
2. 14,2 7,3 299 20,5 343
3. 16,2 8,8 310 23,9 362
4. 22,0 9,2 310 30,1 374 5. 23,0 14,3 296 32,7 364 Vagyoni kvintilisek
1. 16,6 5,2 647 21,7 701
2. 18,1 7,7 582 23,9 675
3. 13,8 8,4 629 20,7 753
4. 15,0 7,7 684 21,3 809
5. 14,3 13,2 758 24,5 922
Összesen 15,4 22,5 3861
4.1.8. táblázat
Szubjektív transzfer-adási motívum és transzfer-adási szándék előfordulása (%)
Transzfer-adási motívum (szubjektív) Transzfer-adási szándék összesen (2)
Arány N Arány N A személy életkora
–30 éves 15,5 950 22,5 950 31–40 éves 14,0 635 26,4 635 41–50 éves 14,7 715 33,1 715
51–60 éves 16,2 583 43,8 583 61–70 éves 16,3 512 42,0 512
71– éves 13,4 466 35,5 466 Gyermekek száma
0 13,0 1282 20,3 1282
1 18,4 850 37,0 850
2 17,4 1201 42,0 1201
3 9,5 519 33,6 519 Iskolai végzettség
Legfeljebb 8
általános 11,2 1519 30,7 1519 Szakmunkáskép
ző 13,3 954 28,2 954
Érettségi 19,6 921 36,6 921
Felsőfokú 22,8 454 39,6 454 Gazdasági aktivitás
Alkalmazott 14,8 1397 32,1 1397 Önálló 25,8 181 39,6 181 Nyugdíjas 14,6 1377 38,3 1377
Munkanélküli 6,5 266 17,5 266 Egyéb 17,0 639 24,9 639 Egy főre jutó háztartási jövedelem kvintilisei
1. 4,2 337 14,5 337
2. 9,3 343 27,4 343
3. 12,6 362 32,7 362
4. 16,6 374 38,7 374
5. 26,9 364 48,1 364 Vagyoni kvintilisek
1. 7,0 701 25,7 701
2. 10,0 675 30,0 675
3. 12,6 753 29,0 753
4. 18,9 809 35,0 809
5. 23,5 922 40,1 922 Összesen 15,1 3861 32,5 3861
4.1.1. ábra
Az 1995 után kapott nemzedékek közötti inter-vivos transzferek életkor szerinti profilja (%)
0 5 10 15 20 25 30 35
18-25
éves 26-30
éves 31-35
éves 36-40
éves 41-50
éves 51-60
éves 61-70
éves 71- éves Képzési költségek Lakás, föld, egyéb ingatlan Pénz Transzfer
4.1.2. ábra
Nemzedékek közötti inter-vivos transzferben részesülők aránya a háztartási jövedelem kvintilisei szerint (%)
0 5 10 15 20 25 30 35 40
1 2 3 4 5
Képzési költségek Lakás, föld, egyéb ingatlan Összes transzfer
4.1.3. ábra
A transzfer-adás a háztartásfő életkora szerint (%)
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
18-25
éves 26-30
éves 31-35
éves 36-40
éves 41-50
éves 51-60
éves 61-70
éves 71- éves
4.1.4. ábra
A transzfer-adás előfordulása jövedelmi negyedek szerint (%)
0%
5%
10%
15%
20%25%
30%
35%
40%
45%
50%
1 2 3 4