3.2. A háztartások vagyoni helyzete (Vági Péter)
3.2.3. A háztartások egyes vagyoni ötödökbe tartozásának esélye
Elemzésünk következő részében azt vizsgáljuk, hogy az egyes „magyarázó” változók különböző kategóriáiba tartozó családok – saját, mintában képviselt arányukhoz képest – milyen eséllyel kerülnek a fentebb részletesen elemzett hat vagyoni kategória összes elemének összevonásával képzett vagyoni index öt kategóriájába (kvintiliseibe).
A 3.2.6. táblázat értékeit úgy kaptuk, hogy adott csoport egyes kvintiliseken belüli arányát elosztottuk a csoportnak a mintában észlelt arányával. A 0 és 1 közötti értékek azt jelentik, hogy az adott kategóriába tartozó családok saját arányukhoz képest kisebb eséllyel kerülnek egy-egy vagyoni ötödbe, míg az 1-nél nagyobb értékek azt mutatják, hogy a csoport saját arányához képest „felülreprezentált” a vonatkozó vagyoni ötödben, tehát nagyobb eséllyel kerül ebbe a vagyoni kategóriába.
A „leglátványosabb” különbségek a háztartásfő iskolai végzettség szerinti kategóriái mentén tapasztalhatóak. Rendkívül élesen elkülönül az alacsony – legfeljebb nyolc általános iskolai osztály – végzettségűek és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint az egyetemet végzettek és az ennél alacsonyabb iskolázottsággal bírók csoportja. A legalsó vagyoni ötödbe kerülés esélyét figyelve azt tapasztaljuk, hogy a nyolc általános iskolai osztálynál kevesebbet végzettek mintában tapasztalt arányukhoz képest több mint kétszeres eséllyel kerülnek ebbe a vagyoni kategóriába, és az általános iskolát végzettek között is másfélszeres ez az esélyhányados. Ugyanakkor a főiskolát vagy egyetemet végzett háztartásfőjű családoknál a legalsó vagyoni ötödbe tartozás esélye arányukhoz képest legfeljebb annak ötöde. Ugyanezek az iskolai végzettségi kategóriák a legfelső vagyoni ötödbe tartozás esetében is jól láthatóak. Míg a nyolc általánosnál kevesebb osztályt végzettek gyakorlatilag nincs esélye e kategóriába tartozni, és az általános iskolai végzettségű háztartásfőjű családoknak is csak közel egyharmados az esélyhányadosa, addig az egyetemet végzettek esélye arra, hogy ebbe a vagyoni kategóriába kerüljenek, mintaarányuk két és félszerese.
Markáns különbségek vannak a háztartásfő foglalkozási csoportjainak legalsó, illetve legfelső vagyoni ötödbe tartozásához kapcsolódó esélyhányadosai között is. A legalsó
vagyoni kategóriába a képzetlen, fizikai dolgozók kerülnek be a legnagyobb eséllyel. Saját arányukhoz képest pedig a vezető, értelmiségi, illetve vállalkozó háztartásfőjű családoknak van a legkisebb esélye itt. A képzetlenek és a vezető, értelmiségi vagy vállalkozó családok a legmagasabb vagyoni ötöd tekintetében is élesen különválnak. Míg a vállalkozók saját arányukhoz képest több mint két és félszeres eséllyel reprezentálódnak, addig a segédmunkás családok arányukhoz képest nem egészen egytizedes valószínűséggel találhatóak ebben a kategóriában.
A háztartásfő gazdasági aktivitása szerint a csoportok közötti legnagyobb különbség az aktív háztartásfőjű családok és a „többiek” között tapasztalható. A legalsó vagyoni ötödbe tartozás esélyét figyelve például a munkanélküli és egyéb inaktív családok esélyhányadosa közel kétszeres, míg a dolgozók saját arányuk felével sem reprezentálódnak ebben a vagyoni rétegben. A legfelső vagyoni ötödben pedig a munka világában aktívan részt vevő háztartásfőjű családok esélyhányadosa több mint másfélszeres, miközben a munkanélküliek saját arányuk felével sem a nyugdíjasok pedig mintaarányukhoz képest nem egészen egyharmados aránnyal rendelkeznek.
A családszerkezet vonatkozásában figyelemre méltó az egyedül élők deprivált vagyoni helyzete (esélyhányadosuk a legalsó vagyoni ötödben kétszeres, sőt a második kvintilisben is majdnem másfélszeres), s jól látszik, hogy a vagyoni skálán a legjobb pozíciót a gyermekes párok foglalják el. A háztartásfő életkora alapján képzett csoportok tekintetében az tapasztalható, hogy a legrosszabb helyzetben az idősek, míg a legjobb vagyoni helyzetben a középkorú, illetve a fiatal háztartásfőjű családok vannak. A háztartások lakóhelyével kapcsolatban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a választóvonal leginkább a fővárosi és a vidéki családok között húzódik, de a különbségek igen kicsik.
Végül a családok jövedelmi helyzete szerint is markáns különbségek rajzolódnak ki. Azt láthatjuk, hogy az alacsony jövedelem alacsony vagyoni státusszal is párosul, míg a magas jövedelműek a vagyoni skálán is magasabb pozíciót foglalnak el. A legalsó jövedelmi kategóriába tartozó családok saját mintaarányuk több mint másfélszeresével reprezentálódnak a legalsó vagyoni ötödben, s arányuk felével kerülnek a legfelső ötödbe.
Ugyanakkor a legjobb anyagi helyzetű csoport saját arányának harmadával mutatkozik a legalsó, és több mint kétszeresével a legfelső vagyoni kategóriában.
Néhány magyarázó változó esetében a 3.2.6. táblázatban látható eredményeket a 3.2.1.
ábrán is bemutatjuk, mivel ezeknél a magyarázó tényezőknél az egyes csoportok elhelyezkedése a legalsó és a legfelső vagyoni ötödbe tartozás esélye által meghatározott
„térben” igen markánsan megmutatkozik. Az iskolai végzettség szerint a 3.2.1. ábrán három nagyobb csoport rajzolódik ki. A legfeljebb nyolc általánost végzettek csoportja, a középszintű végzettséggel rendelkezők, és a felsőfokú végzettségűek csoportja élesen elkülönül egymástól.
A foglalkozási kategóriák tekintetében is három nagyobb csoport rajzolódik ki. Egy blokkot képeznek az értelmiségiek, a vezetők és a vállalkozók, tőlük a vagyoni helyzet tekintetében jelentősen lemaradva, egy másik csoportot alkotnak a képzettebb munkás, illetve egyéb szellemi foglalkozást űző háztartásfőjű családok, s hozzájuk képest is jelentősen lemaradva láthatjuk a képzetlen munkásrétegeket.
A háztartások családszerkezete vonatkozásában is éles határokat látunk kirajzolódni. A legelőnyösebb pozícióban a gyermekes párok csoportját látjuk, majd egy csoportban az egyéb családtípusú családok, a gyermek nélküli párok, a gyermeküket egyedül nevelők következnek. Ez utóbbi, családszerkezet szerinti kategóriától lényegesen elmaradva láthatjuk az egyedülállók csoportját.
Végül a jövedelmi kvintilisek tekintetében kettős csoportosulás jellemző. Kimagaslóan jó vagyoni pozíciót foglalnak el a legmagasabb jövedelmű családok, s e csoporttól jelentős távolságra egy tömböt képeznek a második, harmadik, negyedik és a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások.
Összegezve tehát a háztartások vagyoni helyzetének elemzése során azt tapasztaltuk, hogy a családok vagyoni pozícióját leginkább a háztartásfő iskolai végzettsége, illetve munkaerő-piaci jellemzői befolyásolják. Ezeknél némileg gyengébb kapcsolatot láthattunk a családok demográfiai jellemzőivel, illetve jövedelmi helyzetével. Látható továbbá, hogy a háztartások vagyoni helyzetének alakulásánál bizonyos előnyös, illetve hátrányos meghatározottságok (jórészt a magyarázó tényezők egymástól sem független volta miatt) hatványozottan jelentkeznek. A képzetlen, a munka világából (ezért) kiszorult csoportok, vagy a diplomás, vállalkozó szellemű háztartások esetében, az időskorú, egyedülállóknál vagy a fiatal fővárosi dolgozóknál a vagyoni státus kapcsán a meghatározó tényezők egymást erősítő kapcsolata és hatása különösen élesen látszik.
IRODALOM
Bukodi Erzsébet (1999): A háztartások vagyoni helyzete, In.: Monitor, 1999, TÁRKI, Budapest.
Bukodi Erzsébet (2000): A háztartások tartós javakkal való ellátottsága, KSH, Budapest.
3.2.1. táblázat
Az ingatlanvagyonnal rendelkező háztartások a különböző társadalmi-demográfiai csoportokban (%)
Egy ht-tagra jutó jövedelem
Legalsó (1.) ötöd 13,4 2,2 1,5 82,9 2,0 Megjegyzés: A csillaggal jelölt esetekben a χ2-próba 5%-os szignifikanciaszinten nem volt
szignifikáns.
3.2.2. táblázat
A különböző háztartási felszerelésekkel rendelkező háztartások megoszlása társadalmi-demográfiai csoportok szerint (%)
A háztartás jellemzői Segédmunkás 87,1 44,8 10,4 74,2 14,7
Mezőgazdasági fizikai 95,5 66,4 7,5 83,6 17,2 Szakközépiskola 99,6 70,1 63,4 26,3 79,7 Gimnázium 97,3 58,8 51,6 38,8 64,9 Egy ht-tagra jutó jövedelem
Legalsó (1.) ötöd 89,1 51,4 28,3 63,9 33,3
Megjegyzés: A csillaggal jelölt esetekben a χ2-próba 5%-os szignifikanciaszinten nem volt szignifikáns.
3.2.3. táblázat
A kommunikációs-információs vagyonnal rendelkező háztartások megoszlása a különböző társadalmi-demográfiai csoportokban (%)
A háztartás jellemzői Mobiltel
Egy ht–tagra jutó jövedelem
Legalsó (1.) ötöd 15,4 10,0 1,2 78,9 4,7
3.2.4. táblázat
A „szabadidős” vagyontárgyakkal rendelkező háztartások megoszlása a különböző típusú háztartásokban (%)
A háztartás jellemzői Hifitorony Színes TV Videó Egyik sincs Háztartásfő kora Rokkant nyugdíjas 14,3 81,3 32,1 18,3 Munkanélküli, szoc.
Szakmunkásképző 23,9 90,4 51,7 9,3 Szakközépiskola 41,4 93,9 66,2 5,6
Gimnázium 30,3 92,0 56,9 7,4
Megyeszékhely 24,4 91,6 47,5 8,4 Főváros 37,1 93,5 55,5 5,5 Egy ht-tagra jutó jövedelem
Legalsó (1.) ötöd 12,9 73,6 35,1 25,7
3.2.5. táblázat
Gépjárművagyon és a háztartások „kincsképzése” (%)
A háztartások jellemzői Haszonjármű Személygépkocsi „Kincsképzés”
Háztartásfő kora
Betanított munkás 1,3 24,1 4,0
Segédmunkás . 8,6 .
Szakmunkásképző 46,3 8,4
Szakközépiskola 55,6 12,9
Gimnázium 43,6 11,7
Megyeszékhely 2,2 11,3
Főváros 1,2
35,6 * 41,1 * 39,2 *
39,0 * 12,2 Egy ht-tagra jutó jövedelem
Legalsó (1.) ötöd 29,8 4,5
Megjegyzés: A csillaggal jelölt esetekben a χ2-próba 5%-os szignifikanciaszinten nem volt szignifikáns.
*: nem szignifikáns (p>.05), . : 5-nél kisebb esetszám.
3.2.6. táblázat
Az egyes vagyoni ötödökbe kerülés esélyhányadosai és a változók kategóriáinak mintán belüli arányai Egy ht-tagra jutó jövedelem
Legalsó (ötöd 20,0 1,64 1,05 1,07 0,72 0,52 2. ötöd 20,0 1,01 1,28 1,02 0,97 0,72 3. ötöd 20,0 1,28 1,19 0,88 0,93 0,73 4. ötöd 20,0 0,75 1,02 1,12 1,09 0,98 Legfelső ötöd 20,0 0,31 0,44 0,88 1,28 2,04
3.2.1. ábra
A háztartások esélye az egyes vagyoni ötödökbe való tartozásra néhány jellemző alapján
Legalsó vagyoni ötödbe tartozás esélye Legfelsõ vagyoni ötödbe tartozás esélye
1- kevesebb, mint 8 általános 2- 8 általános
Legalsó vagyoni ötödbe tartozás esélye Legfelsõ vagyoni ötödbe tartozás esélye
1- vezető 7- segédmunkás
Legalsó vagyoni ötödbe tartozás esélye Legfelső vagyoni ötödbe tartozás esélye
1- pár gyermek nélkül 2- pár gyermekkel 3- egyedülálló
4- egy szülő gyermekkel 5- egyéb családtípusok
Legalsó vagyoni ötödbe tartozás esélye Legfelsõ vagyoni ötödbe tartozás esélye
1- legalsó jövedelmi ötöd 2- második jövedelmi ötöd 3- harmadik jövedelmi ötöd 4- negyedik jövedelmi ötöd 5- legfelső jövedelmi ötöd 2