1.3. Különmunka, kiegészítő jövedelem (Sik Endre)
1.3.4. Különmunka és kiegészítő jövedelem a háztartásokban
Láttuk, hogy a háztartások 14 százalékában van legalább egy olyan háztartástag, akinek van különmunkája, illetve a háztartások 27 százalékában olyan személy, akinek legalább egy hónapig volt kiegészítő jövedelme a felvételt megelőző 12 hónapban.
Sem a település nagysága, sem a keleti vagy a nyugati régiókban való elhelyezkedése, sem a kisgazdaság vagy a rossz lakáskörülmények léte vagy hiánya nem függ össze a különmunka vagy a kiegészítő jövedelem létével. Ezzel szemben a nagyobb jövedelem és a vagyonosság erős összefüggést mutat e két jövedelem elemmel (1.3.6. táblázat).
Azokban a háztartásokban, ahol mobil telefon, (több) autó és sokféle tartós fogyasztási cikk található, ott magas a különmunka, illetve a kiegészítő jövedelem-szerzés esélye is. A jövedelem esetében ez az összefüggés annyiban módosul, hogy nem folytonosan nő a különmunka-vállalás és kiegészítő jövedelem szerzés aránya az egy főre jutó kvintilisek sorrendjében, hanem csak a legmagasabb kvintilisre jellemző az átlag feletti érték.
A kiegészítő jövedelmek esetében nem csupán az előfordulás esélyét, hanem intenzitását is mérhetjük, tehát azt, hogy az összes háztartástagot figyelembe véve a háztartásnak hány fajta kiegészítő jövedelemből származott jövedelme legalább egy hónapon keresztül. A teljes minta háztartásonkénti átlaga 0,36. Ehhez képest a mobil telefonnal, illetve az autóval és sokféle tartós fogyasztási jószággal rendelkező háztartások esetében, továbbá ott, ahol az egy főre jutó jövedelem, illetve a háztartásfő iskolázottsága magas, a kiegészítő jövedelem-szerzés intenzitása messze meghaladja a minta átlagát (1.3.7. táblázat).
Az 1.3.7. táblázat utolsó két oszlopában a munkahelyhez kötődő és attól független kiegészítő jövedelmek intenzitása látható. Míg a munkahelyhez kötődő kiegészítő jövedelmek minden szempontból azonos módon térnek el a minta átlagától, mint azt az
összes kiegészítő jövedelem esetében tapasztaltuk, addig a munkahelyhez nem kapcsolódó kiegészítő jövedelmek esetében nem ez a helyzet. A mobil telefon, az autó és általában a tartós fogyasztási javak birtoklásával és az iskolázottsággal nem, az egy főre jutó jövedelemmel – ha nem is erősen, de – fordítottan függ össze a munkahelyhez nem kapcsolódó kiegészítő jövedelem-szerzés intenzitása. Ez arra utal, hogy a munkahelyhez kapcsolódó, illetve nem kapcsolódó kiegészítő jövedelmek eltérő társadalmi természetűek.
Míg az előbbiek a vagyonosodást szolgálják, a munkahelyhez nem kapcsolódó jövedelmek nem vagyonképzésre, hanem inkább az alacsony jövedelmek pótlására szolgálnak.
Ugyanezt tapasztaljuk akkor is, amikor a kiegészítő jövedelem-szerzés mértékének legérzékenyebb mérési módját, az egy háztartástagra jutó kiegészítő munkavégzés hosszát vizsgáljuk (1.3.8. táblázat). A kiegészítő jövedelmek összessége és a munkahelyhez kapcsolódó kiegészítő jövedelmek a vagyonossággal, a magas jövedelemmel, valamint az iskolai végzettséggel együttjárnak, a munkahelyhez nem kapcsolódó kiegészítő jövedelmek pedig nem.
Az 1.3.9. és 1.3.10. táblázatokban azt vizsgálom, hogy az eddig megismert tényezők (valamint a lakás minősége és a lakóhely) együttesen hogyan hatnak a kiegészítő jövedelem-szerzés intenzitására és hosszára.
A kiegészítő jövedelmek intenzitásának elemzése előtt kiszűrtem az eltérő háztartásnagyság hatását. A kiegészítő jövedelem-szerzés esélyét a tartós fogyasztási javak nagyobb száma, a nagy egy főre jutó jövedelem, a magas iskolai végzettség, a nem budapesti lakóhely, illetve a lakás minőségi gondjai növelik. A fenti felsorolásból kakukktojásként lóg ki a lakás minőségével kapcsolatos gondok léte. Ennek magyarázata kiolvasható a táblázat azon két oszlopából, amelyek külön mutatják be a munkahelyhez kapcsolódó és nem kapcsolódó kiegészítő jövedelmeket meghatározó tényezők modelljét.
Két tényező azonos módon hat a kiegészítő jövedelmek e két típusára: a nem budapesti lakóhely és a háztartásfő egyetemi végzettsége növeli az ilyen jövedelmekkel való rendelkezés esélyét. Míg azonban a munkahelyi kiegészítő jövedelem a sok tartós fogyasztási jószággal és a magas jövedelemmel, addig a munkahelyhez nem kapcsolódó kiegészítő jövedelmek a lakásgonddal és az alacsony jövedelemmel járnak együtt. Ez megerősíti azt a korábbi sejtésünket, hogy kiegészítő jövedelmek e két típusának társadalmi természete gyökeresen eltérő.
A kiegészítő jövedelem-szerzés hosszának okait vizsgáló modellek (1.3.10. táblázat) csak abban térnek el lényegesen a fentiektől, hogy a tartós fogyasztási javak száma erősen, de ellentétesen hat a kiegészítő jövedelem két típusa esetében, további érvet szolgáltatva ahhoz a feltételezéshez, hogy a kiegészítő jövedelmek e két formájának eltérő funkciója van a háztartások gazdálkodásában.
IRODALOM
OECD (1998): OECD, Paris, Employment Outlook. Chapter 1 and 5.
Gershuny, Jonathan (1983): Social Innovation and the Division of Labour, Oxford University Press, Oxford.
Labor Standards and Development in the Global Economy (1990). US Department of Labor, Washington.
Pahl, Ray E. (1984): Divisions of Labour, Basil Blackwell, Oxford.
Pahl, R.E.(ed. 1988): On Work, Basil Blackwell, Oxford.
Piore, Michael J.–Charles F. Sabel (1984): The Second Industrial Divide, Basic Books Inc., New York.
Sik Endre (1988): Az „örök” kaláka, Gondolat, Budapest.
Work Without Protection (1993): US Department of Labor, Washington.
1.3.1. táblázat
A különmunkavégzés és a kiegészítő jövedelem-szerzés elterjedtsége az alkalmazottak körében nem, iskolai végzettség és korcsoport szerint (%)
N Külön- Kiegészítő jövedelme Összesen munkája
volt nem volt kevesebb, mint 12 hónapban
volt
legalább 12 hónapban
volt
Összes alkalmazott 1399 10 68 17 15 100
Férfi 690 13 62 18 20 100
Nő 709 8 75 16 9 100
8 általános iskola 216 4 71 19 10 100
Szakmunkásképző 449 7 70 16 14 100
Szakközépiskola 291 9 71 14 15 100
Gimnázium 168 13 71 14 15 100
Főiskola 152 16 57 22 21 100
Egyetem 113 28 57 20 23 100
Harminc év alatt 397 7 68 17 15 100
31–40 éves 379 9 68 18 14 100
41–50 éves 437 12 68 16 16 100
51 év felett 185 16 69 17 14 100
1.3.2. táblázat
A különmunkavégzés és a kiegészítő jövedelem-szerzés elterjedtsége az alkalmazottak körében a munkahely tulajdonosának jellemzői szerint (%)
N Külön- Kiegészítő jövedelme Összesen munkája
volt nem volt kevesebb, mint 12 hónapban
volt
legalább 12 hónapban
volt
Összes alkalmazott 1399 10 68 17 15 100 Külföldi cég 149 10 59 25 16 100 Egyéni vállalkozó 88 6 84 7 9 100
Kft. 409 11 63 20 17 100
Nem jogi szem. cég 84 14 64 18 18 100
1.3.3. táblázat
A különmunkavégzés és a kiegészítő jövedelem-szerzés elterjedtsége a „különmunka-képesek” körében, nem és iskolai végzettség szerint (%)
N Külön- Kiegészítő jövedelme Összesen munkája
volt nem volt kevesebb , mint 12 hónapban
volt
legalább 12 hónapban
volt Összes
„különmunka-képes”
3168 9 80 11 9 100
Férfi 1693 10 75 13 12 100
Nő 1925 7 85 9 6 100
0–7 általános iskola 309 3 96 2 2 100 8 általános iskola 1029 5 86 9 5 100
Szakmunkásképző 920 7 78 12 10 100
Szakközépiskola 496 11 76 12 12 100
Gimnázium 397 11 80 11 9 100
Főiskola 272 15 69 16 15 100
Egyetem 173 29 62 16 22 100
1.3.4. táblázat
A különmunkavégzés és a kiegészítő jövedelem-szerzés elterjedtsége a „különmunka-képesek” körében korcsoport szerint (%)
N Külön- Kiegészítő jövedelme Összesen munkája
volt nem volt kevesebb , mint 12 hónapban
volt
legalább 12 hónapban
volt Összes
„különmunka-képes”
3168 9 80 11 9 100
–30 év 910 6 79 13 8 100
31–40 625 9 73 16 11 100
41–50 706 11 73 14 13 100
51–60 577 15 81 10 9 100
61–70 496 7 94 2 4 100
71–80 303 3 97 1 2 100
1.3.5. táblázat
A különmunkavégzés és a kiegészítő jövedelem-szerzés elterjedtsége a „különmunka-képesek” körében gazdasági aktivitás szerint (%)
N Kiegészítő jövedelme Összese
m
Külön-munkáj
a volt nem volt kevesebb , mint 12 hónapban
volt
legalább 12 hónapban
volt Összes
„különmunka-képes” 3168 9 80 11 9 100
Alkalmazott 1332 10 68 17 15 100
Gyes munkahellyel 77 5 89 6 5 100 Gyes munkahely
nélkül
92 5 94 2 4 100
Vállalkozó 178 7 87 8 5 100
Nyugdíjas munkahellyel
58 95 36 13 51 100
Öregségi nyugdíjas 803 4 96 2 2 100 Rokkant nyugdíjas 333 7 92 5 3 100 Alkalmi munkás 42 3 26 45 29 100
Háztartásbeli 77 4 92 4 4 100
Tanuló 286 4 89 10 1 100
Munkanélküli 263 7 81 15 4 100
Segélyezett 58 8 83 11 6 100
1.3.6. táblázat
A különmunkavégzés és a kiegészítő jövedelem-szerzés elterjedtsége a háztartások anyagi helyzete szerint (%)
N Különmunka van Kiegészítő jövedelem van
Összesen 2013 14 27
Mobil telefon van 359 22 35
Autó
Nincs 1217 9 21
Egy autó van 722 20 34
Két autó van 67 31 40
Egy főre jutó háztartási jövedelem
Alsó kvintilis 402 11 25
2. kvintilis 403 9 21
3. kvintilis 401 9 21
4. kvintilis 405 14 21
Felső kvintilis 403 26 38
Tartós fogyasztási cikkek száma* (db)
1 125 0 19
2 284 1 13
3 398 1 21
8 103 17 35
9 56 25 54
10 36 42 51
* 0 és 13 közötti érték lehetséges.
1.3.7. táblázat
A kiegészítő jövedelem-szerzés intenzitása a jövedelem forrása és a háztartás anyagi helyzete, illetve a háztartásfő iskolai végzettsége szerint (db)
Összes Munkahelyi Munkahelyhez
nem kötődő
Összesen 0,36 0,24 0,12
Mobil telefon van 0,47 0,36 0,11
Autó
Nincs 0,28 0,17 0,10
Egy autó van 0,47 0,34 0,13
Két autó van 0,49 0,36 0,13
Egy főre jutó háztartási jövedelem
Alsó kvintilis 0,34 0,16 0,18
2. kvintilis 0,26 0,16 0,10
3. kvintilis 0,28 0,18 0,10
4. kvintilis 0,38 0,29 0,09
Felső kvintilis 0,49 0,40 0,09
Tartós fogyasztási cikkek száma* (db)
1 0,21 0,07 0,14
2 0,17 0,09 0,08
3 0,25 0,15 0,10
8 0,49 0,37 0,12
9 0,71 0,49 0,22
10 0,52 0,46 0,06
Háztartásfő iskolai végzettsége
0–7 osztály 0,10 0,03 0,07
8 általános 0,28 0,16 0,12
Szakmunkásképző 0,39 0,26 0,13
Szakközépiskola 0,42 0,31 0,11
Gimnázium 0,32 0,25 0,07
Főiskola 0,52 0,42 0,10
Egyetem 0,62 0,45 0,17
* 0–13 között.
1.3.8. táblázat
A kiegészítő jövedelem-szerzés egy háztartástagra jutó hossza a jövedelem forrása és a háztartás anyagi helyzete, illetve a háztartásfő iskolai végzettsége szerint (hónap)
Összes Munkahelyi Munkahelyhez nem
kötődő
Összesen 1,5 1,2 0,3
Mobil telefon van 2,4 2,1 0,3
Autó
Nincs 1,1 0,8 0,3
Egy autó van 2,1 1,8 0,3
Két autó van 2,6 2,1 0,5
Egy főre jutó háztartási jövedelem
Alsó kvintilis 1,2 0,7 0,5
2. kvintilis 1,0 0,7 0,3
3. kvintilis 1,0 0,7 0,3
4. kvintilis 1,5 1,3 0,3
Felső kvintilis 3,0 2,6 0,4
Tartós fogyasztási cikkek száma* (db)
1 0,9 0,3 0,6
2 0,7 0,4 0,3
3 0,9 0,6 0,3
8 2,4 2,1 0,3
9 3,3 2,9 0,4
10 3,3 3,2 0,1
Háztartásfő iskolai végzettsége
0–7 osztály 0,4 0,2 0,2
8 általános 1,0 0,7 0,3
Szakmunkásképz ő
1,5 1,1 0,4
Szakközépiskola 1,8 1,6 0,2
Gimnázium 1,5 1,3 0,2
Főiskola 3,1 2,8 0,3 Egyetem 3,6 3,2 0,4
* 0–13 között.
1.3.9. táblázat
A kiegészítő jövedelem-szerzés intenzitásának okai általában és a jövedelem forrása szerint
Kiegészítő jövedelem
Munkahelyhez kapcsolódó
kiegészítő jövedelem
Munkahelyhez nem kapcsolódó
kiegészítő jövedelem
Korrigált R2 (%) 13 13 4
Mobiltelefon van 0,01 0,02 –0,01
Autók száma 0,01 0,01 0,01
Lakásminőség* 0,06 x 0,03 0,06 x
Tartós fogy. cikkek száma 0,11 x x 0,07 x x –0,01
Budapesten lakó –0,07 x –0,07 x –0,03
Megyeszékhelyen lakó –0,01 –0,01 –0,01
Felső kvintilis 0,09 x 0,11 x x 0,01
Alsó kvintilis –0,01 –0,06 x 0,06 x Htfő egyetemet végzett 0,08 x 0,06 x 0,06 x
Htfő főiskolát. végzett 0,05 x 0,05 x –0,01 Htfő szakmunkásképzőt
végzett
–0,01 –0,01 0,01 Htfő 8 általános iskolát
végzett
–0,03 –0,03 0,01 Htfő nem végzett 8 ált. isk. –0,07 x –0,07 x – 0,03 Háztartástagok száma** 0,27 x x 0,22 x x 0,17 x x
x Legalább p = 0.05 szinten szignifikáns.
x x Legalább p = 0.0001 szinten szignifikáns.
* A változó értéke 1, ha a lakásnak van valamilyen baja (dohos, romos, zajos stb.).
** Az egyéni kérdőívet kitöltő háztartástagok száma.
1.3.10. táblázat
A kiegészítő jövedelem-szerzés egy háztartástagra jutó hosszának okai általában és a jövedelem forrása szerint
Kiegészítő jövedelem
Munkahelyhez kapcsolódó kiegészítő jövedelem
Munkahelyhez nem kapcsolódó
kiegészítő jövedelem
Korrigált R2 (%) 9 11 1
Mobil telefon van 0,01 –0,01 0,03
Autók száma 0,05 0,03 0,05
Lakásminőség 0,04 0,03 0,02
Tartós fogy. cikkek száma 0,08 x 0,14 x x – 0,09 x Budapesten lakó –0,06 x – 0,06 x – 0,04 Megyeszékhelyen lakó 0,01 0,01 0,02
Felső kvintilis 0,15 x x 0,14 x x 0,03
Alsó kvintilis 0,01 –0,01 0,03
Htfő egyetemet végzett 0,09 x x 0,09 x x 0,02 Htfő főiskolát, végzett 0,08 x x 0,08 x x 0,01 Htfő szakmunkásképzőt
végzett
0,01 –0,01 0,05 Htfő 8 ált. isk. végzett –0,01 –0,01 –0,02
Htfő nem végzett 8 ált. isk. –0,06 x –0,05 –0,02
x Legalább p = 0,05 szinten szignifikáns.
x x Legalább p = 0,0001 szinten szignifikáns.